Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-23 / 94. szám

Mindig Lenin tanítása vezérel bennünket Díszünnepségen emlékeztek meg Moszkvában Lenin születésének 94, évfordulójáról Közlemény a Román Munkáspárt Központi IMagánok kibővített plénumáról tot és hogy étrtsnk a kí- megtévessze a szovjet­nai vezetők ' cseletme- a vllágícozvéleméhyí; a kí­nyeit, nai vezetők szakadér cse­íiplyot tagoltak az SjÍKP'cs 4 szQvjpf kproiáqy vezetőj 4 mhqkasmozgulqifl yfipdh1 N. Sz. Hruscsov elvtárs megnyitója Nyikita Hruscsov minisz- amelynek megoldása közben ~ WW'Wbj »'"r 'HHW , KJNyWP tói-elnök. a Központi Bi- ne kérnénk fecnin laná- a>»«B: vajpp nem a^- gzpyjpt-kmw • ottsae el.su tltkár/rieanvifó- csalt*. ^ ra OTWil-e a Uvjcat, hogy megszilárdítását? a kínai sajtóban? rpintha a P KP ypzptői va­— Akaraílappl is felmp- ipfypi szivüköp yjf-'--"- | zutjsúg első titkarq rnegnyjtp- csaij.­bjcszédében kijelentette: "ha Hruscsov a továbbiakban visszatekintünk a megtett kj|elentet|e: amikor a' szo­úlra, büszkép mondhatjuk, cialista közösség, a kpmmu­lipgy nista világnvozgalóm egysp­a világ a lenini géniusz ál- géért, a marxizmus—lpni'niZr — Szükség volt arra, hogy to. -WC tofoll naivan ha- Wúfllf nyílt*. fellépjünk a ' kínai Az SZKP t}?in mond lg a kupísplalok meg javításának lehetőséger öl Áprjjis 15-tpl 22Tig Újítot­ták a Román Munkáspárt Központi' Bizottsjj'gánajc bő­vített plénumát.' Á Kózpon­Szovjgtunió Kommunista Pártja küldöttségével. A Román Munkáspárt ti Bizottság tagjain és RPt- SSS3SÍ tagjain kffi.1 miniszterek a ^ a HpUtikai BizStíságnaiTa központi' intézmények, tö-1 meg- és társadalmi szerveze­tek^ valamint a hélin' nárt- WHf»WHW«IHHUWH«<H tea. valamint a helyt part- nyilvános polémiájával kap es allami szervek vezetői Pqlitikai Bizottságnak nepjzetbqzi kojTjmupjstg- és mHWsásmPMálftronan fol>p vettfef részt § RlgflúfT! fflHR­kajaban. A plénuiji meghallgatta a beszámolót a komán Mun­csolatos eljárását, valamint a Román Munkáspárt kül­döttségének tevékenységét. A teljes egység légkörében t.il előre lálott pályán ha ••• •• Nincs olyan fontosabb, társa- szívós barcot, mindig Lenni dalini, gazdasági kérdés, tanítása vezérpl bpnnünket. gözös­swftffi. tsfeflitl'sjj s«g leterdekeingg. vezgtqk aicnániHhtto^ ellep, SzilqrfJ meggyőződésünk, leleplezzük bomlasztó ál- hogy a kommunista moz­látíPPhfJHkat, valódi napiq- galqm egysége iqeg fog szilár­Jurij Andropov elvtárs beszéde — niondotta'Andrppov. roqid Pártunk és az egész syov­jpt UÓP tiszta lelkiismpret­tpl, nyílt sziyypl vállalhat­ja a felelősséget Lerilp A díszünnepségen ezután 1960. évi moszkvai nyilatko- pámntptott: — Pártunk még JufU Apcjrppqv, az SZfCf gatok, vqlqmip't a XX. és q tejte ezt- E ham nplkjjl nia le­Ivi.ipppb Bizottságának tit- XXII. kongresszus kpye&gz- betptjpn plérni a mawfísta— kára mondott ünnepi besze- tetőséi, az SZKP új progT jeniniqUi eypk konszolidáció" Szelleme plíjt't. fürt. Hapgpztatta, hogy q lp- rqraja tülírözik a pjjqfxjzptus jat. SZfCR — miközben Biztos léptekkel haladok az nini eszmék életeivjénpk —leninizmus új következtp- nyíltan leleplezi a KKP szq- áltála kijelölt úton az emuc legnagyqbb. IpSnepap­b ábrándia: a 'kommün íz­megvalqsitása felé — le­ni pzhjpk ételérejfnfk —ipftinizfnus leei-kpsszéjáb1'- H'gnteggyö- téseit, q ne'mzptl Zöbb bizonyítéka a Sifov- pista mozgatom jetunió qly sqg nqgy ered- nqlát. hiénj r. A komntVnista mozgalom azépt válhatott a jéíenkór legbefolyásosabb pplitikai ereiévé, mért töretlenül köyetl a marxiz­mus—leninizmus tanítását. Andropov a továDb'iákban mpijb Ip mrpl, hqgy üzpdó Ma lehetetlen a marxiz­mus—leninizmust az algo­mus ypsse a kKP-bpz fűződő jezte be íVcszédét "Jurij And­kjjbpsptglpk norijializalááő- rqpov. nak utjat g káspárt azoij kij|dcjjtspgppek lezajlpt); vita során a bőví­tevékenységpről." amely " tár- tett plénum egyhangúlag ok­gyalásokat folytafpjt a jáj- riianyp^at fogadott el, amp nai Kommunista Párt, a lyekei nyilvánosságra hoz­Koreqi !V{u|jjt3párt és a nak. Kubai jegyzék az Egyesült 4JÍ$mokhoz Raul Roa, kubai külügy- A kubai forradalmi, kof­miniszter április 20-án Svájc mány hivatalosan figyelmez­h'avármal niigyköveté' űtjan teti'áz Egyéstu'f'Xllámok''kor­jegyzéket intézett az Egye- mányát, hogy amennyiben az sü{{ Aflaijjoff kprfnány^bpf Ü^filjta pljenspges psplek­Ebbpji az impprjalista cipiz- mpiiyp|, ipejdensek kirob­mus jellegzetes 'példájaként bantasahqz felbasznalnató jellemzi azt a vála^zjegyzé- prpvojjáciok és erőszakosko­ket, amelyet az EgypSji}t ÁJ- b íőVpb^R is folytatód­lamok adott a guántanampi nakj Kuba megfelelő intéz­amerikai támaszpont katonai kedéseket tesz szuverenitásá­tó gondolat ezen eredmé- leninizmuSi a moszkvai nyel nelkul elképzelni, nyilatkozatok alapján, ke­a marxizmus— • iJ által pz év fpbruár P1" -j , iovétptt órqvőjí'aciók éljmii n?k & meltosaganak vedpl­kubqi tijtákozásra. mében. (tylTP s éppen ebben nyjlvánuj fqsse ^ Iphfitőgpgeket a Szpv­rneg oly nagy erővel a marxi jptunio és a Kíqai Népkqztár- i —lpbini tanítás nemzetközi §j»s4£ ájlafni kappsqjatairiak i hangoztátta, hogy az 1957. és jellege. rqcgjavítására is. . . . Fártjink szocialista ország- I Lenin példát rpulatptf a sovinizmus, nak tartotta es tartja 8j­nacianalizmus elleni hftrera sJiát'd ^ggyőződésünp, Andropov utalt rá, hogy A februári plénum nem- szoviet^és'u Tenin klasszikus példát mu- rég közzétett anyagai meg- fff^mMafJ latot, a nagyhatalmi «m- mutattak, hogyan teremtet- ^'fo'g Lrcolni a szqpja­uizmus f» a napjpnalJspdHS lék meg a kínai vezetők a 1Í2lhlwért ^ a békéért. Tq­Bgypb valfajai ellem harcra, szakadás reális veszélyét, ^Aö? -js fe kedni' £ogurfe majd Jtangqztatta: e fcafc tg- amikor arta. hogj- a proletár némzpT­. ma írakfi')|(arcfil indítottak a köziseg lenini elvei alapjjjp koinpmnisía vjlágffio^á- taipgszllárdít^ük a szqyjet— Iqmluin és , szflpi»%|a "Kínái barátsggqb Ezt lelkp­kózösségbcn. sen tapiogatjak a szpvjpt em­A kínai vqzetók az egyed- be!"e.k,' T10'1"1 , , , uralomért vívott harcukban te fíen niegfcjcl_ a netp­cgyre nyíltabban hplyetfp- zetközi kopibiuqjgtá mpz­sjiik maoizinussal a leni­nizmust, szavaikból kiyiláglik, hogy a a Je­pasztalatai különösen Ipntqsak. ápikftr a vilap kqmmumsw « '-'ji^ w^mftl5 egyeduralmi torekvésejvpl kerültek s^enjbe. Ezután szolt arról a szen­vedélyes harcról is, ámelyet Ijfihin folytatott az egység­ért, majd megállapította: Le­nin arra tanított,' hogy lépéi a nemzetközi enyhillés útján A közvélemény a Hr^ffPY—J^^f ^jelentésről A nemzetközi közyélemény a Rudé Právq — elősegíti az róma yájíozatlanql nagy érfjpkjő- érplembeni leszerelési tárgya­désspl kpmmenmjq a Szoy- láspkhqz szükséges kedvező Nenni, miniszterelnqk-hc­' "" "' la- feltételek kialakítását. Most, lyettes szerint „fontos lépés e- történt á"nukleáris fegyver­kezési versennyel járó koc­kázatok csökkenfése tpréq.'' "láiqpqafip ppjptlq. fiz Olasz. Kommunista Part til­jejump es pz Bgvfisujj Álla­mok kormanyánáp qgyipeu bejelentését arfŐI, "hogy q ke nukltár'is nágyhatalqm csok kétszeres erővel' kell k üzdé: ni az általános és teljes le­íris nagyhatalom csók- szerelés fq kérdéseinek meg­a ijáboriis cplpKat szol- oldásáért, a yilag^p^ Ijjzjosí­kéntí a b'asádqanyagók" térmélp- tásáért. r fíAf^A lépés tárgya­uz egységért fqlyá küzdp­lem módszereit a konkrét maoizmus a lényeges, Viszonyok tatarozzák mpg- ninizmus a mellékes. 4 kommunista világmozgalom nem fogadhatja el a kínni qllásfíánlQt A kqmhWnista vilagmoz- vezetők politikai akcióinak; „alom semmilyen körűimé- reális értelme abban áll nyék között sem fpgaejjvatja Jiogy legnyílt a New York-i világkiállítás Tüntetés a négerek polgárjogaiért 4 három nukleáris hata- Erlander svéd miniszter- jásqk útján. A Szovjptupió lotp ejhátarozása' — mutat rá elnök a Stpckholms Tidniq- rtjbql leszögezte békeszerető —— —r '1- - gen című lapnak qdótt nyi- póHtjkSját. amelyet ' mindig latkozaíában hangsúlyosa: álapve^S' tényezőnek iartqt­Ennek a léRÓsmek Jgep pagy j.unk a nemzetközi munkás­jelentősége lehet. Ujabb ty- mozgalom számára is". • zqpyjtéká pz aúnak. hqgy ! mindkét fél egyre világosaú­t Úqp megérti a bók? megyp­; désépek jelentőséget BONN tq8io el a KKP vezetőipek antile­rí nista álláspontját, amely kapUjjjiJflflt S W­c|injzniMs enltfeén hpjtíegfi}, erőinek épjtfeéjick" ne­a y(lá|ff§krjő 4 szpcializmus és a forra­dalom ellenségeinek, az imperializmusnak hasznai­nak. Andrpppv emlékeztetett a Jphnsoa. az Egyesjjlt Al- A vjlágjaálljtás megr.yitá- Az Aszahi pímű vezető ja lamók elnöké szprdá'n rövid sának napján egyébként tün- Dán napilap kifejezi azt a beszéddel m^ftay'feito a Hangod, J&^IW- rek polgárjogaiért. ivt-.ítónK/5mf A VvAl-ornl tetpsela-e került sqr a nége­kínai vezetek HruscsqyhQz és aj; építésben". A békéről, ialfifiti, tüntetők feltartóztat­a leninisták tarápgajásót — tűnt a távirgt kéRmntátó . - - . mondotta Androppy. vrfta. felmfirij^ a WSft nemcsak lehetseges. 8ep Ezután kijelentette: a kfnai fiogy q t$y}f1 hapem egyre kqzplejiik is. ide Meggyőződésem, hogj" a gépkocsikkal idéztek ejő. torlódásokat Bonnban vegyes érzelmq­ke|; keltett az a tjíny, hogy a Szqyjpjymq és qz Egyesült Államok jtormápya plljatá­rozta az atomíegyverkezés­móggyqzqúését- hqgy az hez szqkséges hasadóanya­Egyesülí ÁJ|qmq|t es a Szov- göH ójöá'ó'íásqnak csökkenté­jfitun'iq lÓPésgnak qr^ragnys- M Ö^F col­ként a gépii leszerelési tár- lakozott. Hivatalos köfökben gyalázok is előbbre jqtnajt. fo a kormányt támqgató saj­Kelétnek és "q Nyugátháh tótján egyaf^pj; mpgállapíl­élnie" kell ézze] 'qz alkalom- ható az "a tqrekves. iiog\ te­' ^p-hva. wa­egyezmények körét" — han- shingtqp és Londop filhqtá­göztatja. rozásának jelentőségét. .. -­Sárközi Gyula ítél a Ku-Klux-Klan r , S R E -6TKV E^y hét múlva leptazjarp vidéki haciepdámra és most már személyesen is birtokba vettem. Telje­sen berendezett kastélyt talál'fam. Másnap délben megér­kezett Tegucigalpápól az újonnan vásárolt ryjiatarám. S ezzel beköltözésem végpt is éri Don Pedfo Espipoza y Vicepto megkezdte hondurasi földesúri életet... Karácsonykor megtartottuk a ía|cpdaimat Don Jq§éék birtokán, amely alig bár kilométernyire' feküdt az én pa­ciendámtól. Tehát szomszédok vpl|ühk. Amilyen nagysza­básúra sikerült a második eljegyzésünk', olyap gzprénypp zajlóit le az esküvőnk. Éz az fip személyes kivqnsájpmfq törtónt. Egyelőre nem óhajtottam tújsáíjosap elgtépbe kq­rplpi |iisz a BlfP figyelmeztetett: „Jő lesz ovafosnak lep­pjl" Így háj esnmm PÚhány vendéget hívtunk még, főleg Ppp .fösóek rqjfopqjt. A pselédség viszont annál nagyobb daridqt csáppft, m'pft áRÁ^P111 két marhát vágatott le és két hordó jamaicai rurpot veretgft csapra külön az ő számukra. Egy py múlvq rpegszületetí kiSÚHPk. áki ? kgró?rtvíz alatt a Dpn Estppap, Espam'Hq nevet kaptq. fekfite lurk" volt. teljesen az qnyjq. Nagyqp szépen fejlődött. No hisz még is qdtunk nel^i mipdénf, qmit. szpnqp-qzája megkíyápt. Doha Esntéraldánák a szülés egyáltalán népq rontotta el az alakját, sot arca míptha' még jobban megszépptt vqjpa. Kávé és eukqrpúd ültetvényeimen évrqj évre bő ter? mést szürpteltpm- Jövedelmem ugrásszerűen emelkedett 2 DÉL-AMqYARQRStfe Cstitörtí5k" ,iM Ekkor újabb üzpnetet kaptam a Klántól: kezdjem el po­litikai tevékenységemet. Míg a levelet olvastam, azon töprengtem, vajon ki lehet a Klan hondurasi, vagy ta­lán inkább tegucigalpai emperp? De ppip tpötqm spprnu értelmeset, kiokosködni. 0 Égy nap levelet kaptam Fütyköstől, vqgyis sepqr |*p­ueztol Caracasból. Azt jrta. iól' ván. az Anaconda fifT jql .ijivedelmező vállalat; niegvájasztottqk az igazgatqság al­elnökéül és megnősült. 'Csaknem égy nqpftp volt az eskp­vőnk. A miéqk utqn egy héttel, pJévkqp egy híres cq'rq­casi ügyvéd, az " Anaconda RT jqgtqnápsqsa pácmyppi'tp nevű lányát vézefle oltár elé. mm* íéyuip eszembe jHjtgttq igqzi hqzámpt. ft? Allqmqp-t. qyorsan á|ne?tpm 4 Igpokat, dé sepápn Pmú" tesrp méüpt npm tqláltqm benppk. SzéRfin plpséptjpse­őptt pqüKjé1- A kPzYnléffieú>' "W" rée bnienyúsqdqtt qb­pa, hogy qn OfnqlfJ qz ejnpkgyilkqs. ő vjszont >elyette niéltó büntetését-. Billy barátopaq| m>ü|4n az Államok IpgÚírpspúb éJmfkFVÍjSfl1 tftőtpl talpig megvizsgálták ps ki­piljánajpyi plmp^yafápap ppn .szqb4<Jt>n bqcsqípttqk. , t. vagy aúqgy mínglnnJf Üp^'qsbqh szqkqs mpp^aiij: <^ff Fellélegeztem, s mindpn idömpt Pqna qsmépW^n^lf é? a kis lurkónak szenteltem. Mondanom sem kell. nogv ppl­dás családi életet éltem. B^intha vijqg életempep pedro Espjnozg lettem volna, és soha serqprú közöm sem tett volna John Boltonhoz, akj vqlaha voltam ... ffiáj>a nq, a vér pem vqljk yízzé. tartja a kq2appnflas Don' Esteba'p Ötévé? ftórábap máe szőrén ülte még kis popnyfáj és' gauchpim valösqgos rpm? Jflt- pivé^re apja fia,' fnégha anyjára hasonlít is kpjspiéS' Egyszer mpgltérflezlem tpif: — Mondd csak, kisfiam, miért haragszol te az én gau­chóimra? — Mert koszosak! — rq°HÚta oly undorral, mint egy igqzi spapyqj jiéfp'hgrntt mf .4 rgyflnfjisfh' ^jr-.ú?32 nlpyüfl'örúfeílfikú''te^si wöflftr útmíibp ÖwJÍL^.MPSSRftl 3? métp.Pöfajqba súíqjtp. Így j^rkqUe ani az öfúl mes^hf psélénnéíj n kú-i!s rsíh^v­álra remflUün rfingfii np^am- úfigi' VéfJ­;e|fpves^tre term^'-fíesep én tqn|^)ttqpb Rgj-fltt jar­JúgifW 4 FllkoJúflílH IPlYPife egyik elúugqtl sa^aba es ppl­taqlalíba Iqvqldqztpnk. Maiff q gyqkqfjq^ utari pisztelyfW Rajt v'YíúPk- Pptaze yqktöJ^nYépél­3 iúiúufrtn-si ég a íassfrvn1 is hgy^ép igyqzjövnl íéíh IfliF r " gpm. 3 szépsége hosszabb tfjeip kRÚqgqft vftlna- Hamar e<íy syqiéi szanatóriumba. Nem^yqlí igi^ tenpi._n|eg kpllet|: fqgadni qz orvosi ta­RáflRt, E»y nqRÓn telbrpirpd'tfjRjf Rat ps Svájcba re­pültünk. Az egész család. Én egy hónap mulvá Don' Rapnal hazatértem tóimtt az Alpokban. Dona Esmpfglda pétiig egy teljps évet (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents