Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-21 / 92. szám

' '-X Borítékon kívüli „valami" Közös vagyon, közös haszon Amikor szétfutott a hír a A szegedi üzemben napon- amikor a kelengyevásárlásruhagyár munkatermeibal ;_a ta 1100-an fogyasztanak dél- ra indultak, vagy később, minisztérium arra ^ ben »házi kosztot-, amit az kéri az üzem vezetőit, dolgozóit, se- _ gitsenek a budapesti Vő- uzem konyháján főznek. A rös Október Kószruhagyár- kedvezményes üzemi étkeznak, hogy növelhesse export- tetés vállalati hozzájárulása tervét, s vegyenek át a bel- évente x mimó 3Q0 ezer fo_ kereskedelmi megrendelésből, gyártsanak az idén 60 ezer szövetöltönyt, néhányan ellenszámláról beszélgettek. Segítünk, de mi mikor kapunk valami pluszt, terven felül, borítékon kívül? — kérdezték. íme a plusz Néhány napja a nyereségrészesedés kifizetése után elismeréssel szóltak a szétosztott 1,7 millió forintról, a 13 napi kei-esetnek megfelelő összegről: — Ideje volt már, hogy mi is kapjunk valamit a fizetésen túl. Mikor e nézetekről, vélerint Tavaly 160-an kaptak szakszervezeti beutalót hazai és külföldi üdülőbe az üzem dolgozói közül. De hogy minél többen tölthessék el pihenőnapjaikat üdülésben, vagy üdülőhelyeken, a vállalat a nyári szezonban különböző fürdőhelyeken szobákat bérel és bocsát dolgozói rendelkezésére. A fizetett szabadságra járó munkabér 1,8 millió forint, utazási kedvezményként, üdülési hozzájárulásként 280 ezer- forintot, a ményekről hallottam, felián- nyári szobák béreként továbgolt bennem a gyűjtőszenvedély, hogy összeszedjek néhány adatot a béren kívüli juttatásokról, amelyeket oly sokan már természetesnek tartanak és nem is vesznek számításba. Pedig nem kis összeget fordít államunk a ruhagyárban sem ilyen juttatásokra. Csak ebben az üzemben milliókat jelent ez a »valami-«. örömmel tapasztaltam, hogy másokat is elfogott a gyűjtő szenvedély, s már hetekkel ezelőtt elkezdték az adatok összeszedését. Berzsenyi Lajos, az üzemi pártbizottság titkára 28 pontban sorolta fel, milyen juttatásként hány ezer forintot kaptak 1963-ban a Szegedi Ruhagyár dolgozói. Szép példája a munkabéren, a borítékon kívül kapott juttatások összegezésének az a táblázat, amit az üzemi pártbizottság készített ei — könyveltem el magamban. Amikor a munkatermekben érdeklődtem munkásoktól, művezetőktől, hogy mit gondolnak, vajon menynyi juttatás jut egy főre évente, többen szorozni, osztani kezdtek, s könnyen mondták ki a végösszeget: nem több az évi 50—60 forintnál. % Nem ismerik, mit kopnak Lám, mennyire nem ismerik, mit is kapnak azzal, hogy munkaviszonyba léptek, munkát vállaltak az üzemben. S mennyire nem számolnak az ilyenfajta juttatásokkal. Ugyancsak elcsodálkoztak, amikor közöltem, hogy a végösszeg, amit együttesen kaptak, 13 és fél millió forint. S hogy mennyire számottevő ez az összeg, elég hozzáfűzni azt, hogy egy év alatt a vállalat 44 millió forint munkabért fizetett ki borítékban. Tehát közel egyharmada ennek a borítékon kívüli juttatás. bi 30 ezer forintot kapnak juttatásként az üzem munkásai. Év elején a vállalati hirdetőtáblákra mindig felírják, hol melyik üzletben válthatók be a textilutalványok. Ügy hiszem, helyes lenne, ha a híradás szövege mellé mindig odaírnák, mennyi is ez a hozzájárulás forintban. Tavaly 1,8 millió forintot tett ki ez az összeg. Ennyivel toldották meg a textilvásárlási utalvány költségét gondoltak-e arra, hogy ehhez a szüléshez mennyi az -állami hozájárulás-x? Ebből is van bőven. S nemcsak a babakelengye ára, hanem ide számítják a szülési segélyt, a szülési szabadsággal járó bérköltséget, vagy a szoptatási időszak bérét. Ha ezt öszszesítjük és elosztjuk a gyermekek számával, kiderül, hogy több mint 7 ezer forint jut egy gyermekre. De ebben az összegben még nincs benne az a pénz, amit a bölcsőde, a napközi fenntartására fordít az üzem, vagy amit azért kap a munkásasszony, mert gyermeke mellé kiírták táppénzre. Lehetne még hosszan sorolni a tételeket. Van ezekben tanulmányi ösztöndíj, tanulmányi szabadság költsége, sportra, kultúrára fordított kiadás, amely végül is összeadva, egészen pontosan 13 millió 454 ezer 600 forint. Ennyi az a valami, aminek egy részére, a nyereségrészesedésre azt mondták néhányan: ideje volt már, hogy mi is kapjunk. Nos, nemcsak a nyereségrészesedésből áll a terven felüli, borítékon kívüli valami. Ha nem is gondolnak rá és keveset is Állami támogatás beszélnek róla, azért ez mégaz anyáknak is számottevő, a Szegedi RuEgy év alatt az üzem 60 hagyárban is. munkásnője szült. Vajon Nagy Pál Szaporodnak az őszibarackbibridek A Délalföldi MezőgazdasáKísérleti Intézetben két évvel ezelőtt létesítettek egy új őszibarackoltvány-szaporító csemetekertet, melyben elsősorban az intézet kebelében előállított új, sárgahúsú magbaváló fajtahibrideket szaporítják. A telepről már tavaly ősszel 22 ezer oltványt adtak ki elültetésre a Szeged környéki tsz-ekben. Most pedig további 20 ezer darab fát nevelnek a T—l-es elnevezésű őszibarackhibridből. Ezeket ősszel adják majd át a tsz-eknek. Az intézet kertészeti osztályának kutatói, közvetlen tudományos segítséget is adnak a gazdaságoknak. A szatymazi Béke Tsz-ben például ezen a tavaszon az ő útmutatásaik alapján rendeznek be egy 50 ezres őszibarackcsemete-kertet. Ebben a faiskolában már kellő gondot fordítanak arra, hogy a legkorábban érő fajtáktól a legkésőbbiekig mineden nemes fajta a vásárlók rendelkezésére álljon. Ugyanis kereskedelmi szempontból nagyon lényeges, hogy az őszibarack érése a szezon kezdetétől a végéig folyamatos legyen. yákran beszélünk arról, hogy hazánk természeti kincsekben, nyersanyagokban s energiahordozókban szegény. És ez igaz is. Kevés és drága például az idehaza kitermelhető szén. A 3300 átlagkalóriás hazai szén 94 százalékát mélyművelésű bányákból, rossz geológiai körülmények között termeljük. Bár jelentősen fokozzuk a hazai energiahordozók termelését (a kőolajtermelés 1,8 millió tonnára, a földgáz 0,6 ról 4 milliárd köbméterre emelkedik 1980ig), mégis a 20 éves terv végén a hazai szükségletnek több mint a leiét import útján kell kielégítenünk. Vajon a természeti adottságok meghatározhatják-e az ország gazdasági helyzetét, fejlettségét? A felszabadulás előtti propaganda a természeti kincsek hiányával és a „csonka Magyarországgal" magyarázta a nemzeti nyomorúságot, és nacionalista mederbe terelte a társadalmi feszültségeket. Ezit az érvelést már akkoriban is egyértelműen cáfolta a tőkés Svájc példája, amely még hazánknál is több anyagból szorul behozatalra, iparilag pedig köztudottan igen fejlett. A szocialista világrendszer kialakulása és a hazánkban végbement mélyreható társadalmi változások nyomán eddig ismeretlen lehetőségek tárultak fel. Szerény nyers anyaghelyzetünk ellenére fejlett népgazdaságot teremthettünk, ha számolunk hazai adottságunkkal, és jól beilleszkedve a baráti országok gazdasági közösségébe, fejlesztjük a munkaigényes feldolgozó iparágaikat. Ezért fordítunk megkülönböztetett ügyeimet a műszer, a híradástechnikai ipar, a szerszámgépgyártás és a vegyipar fejlesztésére. A magyar ipar e kívánatos szerkezeti átalakulását, a munkaigényesség növekedését jelzi, az a tény, hogy amíg 1938ban agy tonna magyar exportárú körülbelül másfél tonna imp>ort fedezésére volt elegendő, jelenleg egy tonna áruexportért több mint három tonna súlyú importárut szerzünk be. Pedig a lehetőségeink kihasználásának még csak az elején tartunk. Tulajdonképpen az onszág lehetősegeit ma már nem is ítélhetjük meg elszigetelten, függetlenül a Befejeződött a Vöröskereszt II. kongresszusa A kétnapos Vöröskereszt kongresszuson mintegy félszáz felszólalás hangzott el. A hozzászólók a Vöröskereszt munkájának legkülönbözőbb területeivel foglalkoztak. A vitában elhangzottakra Rostás István főtitkár válaszol, majd a kongresszus az eddigi vezetőséget — végzett munkájának elismerése mellett — felmentette tisztségétől és megválasztotta az 55 tagból és négy póttagból álló országos vezetőséget, valamint az országos számvizsgáló bizottság öt rendes és két póttagját. Elfogadták az alapszabály módosítását is. Végül határozatban rögzítették a Vöröskereszt jövő tevékenységének irányelveit. A Vöröskereszt legfontosabb tevékenysége továbbra is az egészségügyi felvilágosítás marad. A másik központi feladat a térítésmentes véradómozgalom széleskörű továbbfejlesztése. A tisztasági mozgalmat az elkövetkező években kiterjesztik az ország minden városára. községére, termelőszövetkezetére és állami gazdaságára. Fokozott figyelmet fordítanak a közétkeztetés és a tejtermelés higiéniájára. A mezőgazdaságban a Vöröskereszt a maga eszközeivel igyekszik elősegíteni a korszerű egészséges nagyüzemek és falusi lakótelepiek kialakítását. Az ipari üzemekben szoros együttműködésre törekszenek a szakszervezetek, a komplex egészségügyi tervek kialakításában. Az új országos vezetőség a kongresszus után nyomban megtartotta első ülését, amelyen megválasztották a Vöröskereszt 19 tagú országos elnökségét: a Magyar Vöröskereszt elnöke újból dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus, főtitkára Rostás István lett. (MTI) Mit mond a tudomány? Rokoni kapcsolatok a bolygók és a holdak közölt — Beszámoló ismeretlen égitestekről Közeli és mégis alig is-i mert égitestekről tartott előadást legutóbb az Uránia csillagvizsgálóban ifj. Bartha Lajos, az intézet munkatársa. Amint elmondotta, a csillagászok naprendszerünkben eddig 31 holdat fedeztek fel, valószínűleg az összes létezőket. Alaposabban megismerni azonban még mindig nem sikerült őket, pedig akad köztük nem is egy, amely méreteiben és tömegében a bolygókkal is felveszi a versenyt. A Jupiter legnagyobb holdja, a Ganymedes például nagyobb, mint a Mercur bolygó, sőt ilyen vonatkozásban a Mercurpal és a Marssal még a mi holdunk is összevethető. De az égitestek e két csoportja között más hasonlóságok is akadnak. A mi holdunkon például nemrég több ízben is észlelMercuron nagyjából az Egyenlítővel párhuzamos övezeteket alkotnak a síkságok, illetve a hegyvidékek, a Földön és a Marson viszont észak—déli irányban haladó hegyvonulatok és medencék váltakoznak. Hogy mégis jogosult a bolygók és legalább a holdak egy része között bizonyos rokoni kapcsolatok feltételezése, azt más adatok is alátámasztják. A mi holdunk, továbbá öt Jupiter-, négy Satumus-, öt Uranusés egy Neptunus-hold minden valószínűség szerint bolygó-anyjával együtt, vagy éppen annak anyagából alakult ki, a többiek viszont feltehetőleg csak rövidebb ideje „élnek együtt" bolygójukkal. Kezdetben alighanem önálló bolygócskák voltak, amelyek azonban egyszer annyira közel kerültek ték olyan színes gázfoltok nagyobb testvérükhöz, hogy megjelenését, amelyek esetleg a bolygókra jellemző vulkáni tevékenységre vezethe'tők vissza, valószínűnek látszik, hogy holdunkat ugyanolyan szivacsos, laza rétegek borítják, mint a Mercurt stb. Természetesen számos különbség is Van a bolygók és a holdak között. Érdekes például, hogy a mi holdunkon, a Jupiter nagy holdjain és a az tömegvonzásának pórázára vette, saját holdjaivá fokozta le őket. Éppen a bolygók és a holdak közti hasonlóságok, sőt rokoni kapcsolatok indokolják a holdak beható tanulmányozását, mert a róluk szerzett ismeretekből értékes következtetések vonhatók le a naprendszer magasabbrangú tagjaira, a bolygókra is. (MTI) szocialista országok közös erőfeszítésétől. A szocialista országok ugyanis együttesen már gazdagok természeti kincsekben. A különböző ércek és energiahordozók területileg persze egyenlőtlenül oszlanak meg, végeredményben azonban jól kiegészítik egymást. A közelmúltban elkészült a KGST-országok első geológiai térképe és ugyancsak elsőízben összeállították a részvevő országok hosszú távlatú energetikai mérlegét. A felmérésből kiderül, hogy a kőszénkészletek legnagyobb része Lengyelországban és Csehszlovákiában találhatók, az NDKban viszont a barnaszéntelepiek számottevőek. Az európai népi demokratikus országok részére kincseinek 85 százaléka Lengyelországban, az ólomérc készletek 76 százaléka és a cinkérc készletek 82 szazaléka Bulgáriában és Lengyelországban van. Az alumínium alapianyaga a bauxit. A népi demokratikus országok bauxitvagyonának 95 százaléka hazánkban található. A világ legnagyobb vasérc készletei a Szovjetunióban vannak: csupán a felkutatott mennyiség mintegy 90 milliárd tonna. Természetes tehát, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosztás elsőként és fejlettebb formájában éppen a nyersanyag és energetikai iparban alakult ki. Az egyes országok ötéves és hosszabb távú terveinek megalapozásában létfontosságú a folyamatos nyersanyag- és energiaellátás. Mint ismeretes, az öt és fél ezer kilométer hosszú Barátság távvezeték köti össze a Szovjetunió Volgán túli olajban gazdag területeit négy, folyékony fűtőanyagokban szegény népi demokratikus országgal. A Barátság vezetéken érkező szovjet olajra épül nálunk Százhalombattán a 600 megawattos hőerőmű, amelynek első gépiegységét máris a volgai olaj melléktermékével, piakurával üzemeltetik. A szovjet kőolaj feldolgozására épült a Dunai Kőolajfeldolgozó Vállalat, amely egymaga annyit termel, mirtt a ma meglevő finomítók. Egyébként a vezetékes olajszállítás igen gazdaságos: a nemzetközi távvezeték . 138 kilométeres magyarországi szakaszának beruházásai már iz első évben 1 millió tonna kőolaj szállítása után megtérültek. A

Béke nemzetközi villa mostáwezeték, mely hét KGST-ország hálózatát kapcsolja, egységes rendszerbe, valamennyi részvevő állam javát szolgálja. Az egységes szocialista villamosenergia reaidsfcer összteljesítménye az idén már eléri a 40 ezer megawattot. A sokféle kölcsönös előnyből említsünk meg csupán egyet. A csúcsíögyaszás és az üzemzavarok esetére minden ország bizonyos teljesítménytartalékokkal rendelkezik. Az egységes energetikai rendszer megteremtése olyan nagyságú teljesítmény-tartalék csökkentést tesz lehetővé a résztvevő országok számára, ami szerényen számolva egy 400 megawatt teljesítményű erőmű megépítését teszi feleslegessé. (Gondoljuk el, hogy két tiszanalkonyai erőmű mintegy 4 milliárd forintos beruházását takarítja meg.) Számunkra pedig különösen előnyös ez a villamosenergia kooperáció. Hazánk közvetlen • villamosáram importja a Béke távvezetéken keresztül 1960 és 1980 között 14,5-szeresére növekszik. A különböző nyersanyagés energiaforrások ésszerű hasznosítására a szocialista nemzetközi munkamegosztás keretében sokféle lehetőség nyílik. A „közös vagyon" azonban közös erőfeszítéseket is igényel a geológiai kutatásokban, bányák, kohóművek stb. építésében. Csehszlovákia hitelt nyújt piéldául Bulgáriának a Mendet nevű rézérc lelőhelyek feltárásához. A hitel keretében Csehszlovákia gépieket szállít és a hitelt, valamint kamatait érc és fém formájában kapja vissza. Az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia óriás hőerőművet épít a közös határmenti területek barnaszén mezőinek gazdaságos kiaknázására. A tervek között megemlíthetjük a több miiit 12 milliárd forintos magyar —csehszlovák beruházással épülő Gabcsikovö—Nagymaros vízlépcsőt. A Duna-vízierőmű beruházási költségeit Magyarország és Csehszlovákia 50—50 százalékos arányban fedezi, később piedig a termelt 900 megawatt villamosenergián is ugyanilyen arányban osztoznak. A vízi erőmű nagy befektetése kilenc év alatt megtérül. a nemzeteket forraszt egybe, baráti gazdasági közösségekbe a természet adta kincs, amely néhány évtizede még — az akkori uralkodó osztályok „jóvoltából" — országaink között a gyűlölködés forrása volt. A közös célért, a közös érdek alapján együttes erőfeszítéseket teszünk. Az összefogás meghatványozza alkotó energiánkat. Hazánkat, amely nem dúskál természeti kincsekben, különösen javára válik ez a nemzetközi együttműködés. A fejlődő nemzetközi munkamegosztás biztosítja népgazdaságunk további gyorsütemű fejlődéséhez múlhatatlanul fontos nyersanyagokat és energiát. KOVÁCS JÓZSEF Élüzem lett a bőrruhakészítő Eíisme.esben részssüft a rösxfee: áiomás és a szegedi szakszer^ár Ujabb szegedi gyár „iratkozott fel" az élüzemek listájára: a Pannónia Szőrrnekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat szegedi üzeme is méltóvá vált tavaly végzett jó munkája alapján a kitüntetésre. A szegedi bőrruhakészítő gyár már hat év óta nem volt élüzem, az ipar átszervezése, a vállalati összevonás kellett ahhoz, hogy megteremtsék ismét lehetőségét Termelési és exporttervét is túlteljesítette 1963ban az üzem, a munka termelékenysége pedig még sohasem volt olyan jó, mint a múlt évben. A vasútnál is nyilvánosságra hozták már az élüzemek névsorát. A szegedi vasútigazgatósághoz tartozó szolgálati helyek közül kettő lett élüzem, a kecskeméti vasúti csomópont és a kiskunhalasi pályafenntartási . főnökség, öt vezérigazgatói, 25 pedig igazgatói elismerést kapott. Utóbbiak közül említésre méltó a röszkei vasútállomás és a szegedi Tisza-pályaudvari szakszertár. A vezérigazgatói és az igazgatói elismerést nyert szolgálati helyek is teljesítették az élüzem cím feltételeit. v' • Kedd, 1964. április 81. DÉL-MAGYARORSZÁG 3