Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-18 / 90. szám

SZEGEDI TÜKÖRKÉP Egy könyv útja a nyomdától a zúzdáig A város harmincas évei- tott választás napján tör- dekorált nevű, lojális ügyvé­ből való szociológiája olyan tent. dek. Ez meg is felelt volna tükörnek mondja magát, Piti István, a verekedő a követelményeknek, mert amely megmutatja miként kedvű főszolgabíró megkér- egyébről sem szóltak a ben­lehet megtartani az eddigi dezte a szavazóhelyiség előtt ne összehalmozott adatok, eredményeket és következtet- egy katonakorúnak vélhető mint az éhezők között kiosz­legénytől: tott polgármesteri segélyek­— Osztán kire akarsz sza- ről, az ingyen kenyér és le­vazni, te cingár? ves adagolásokról. Csakhogy — Senkire — felelte amaz ennek a résznek a felelős ve­egykedvüen. zetője egy pedagógusnő volt, — Miértí aki a maga gyakorlati mon­— Mert nincs földem és danivalójával egészítette ki kevés iskolát jártam. a tervezett tükörképet. így: — No persze... jobb volt -A szűkös lehetőségek mel­a lányok és a tehenek körül 'etű kiosztott segítség csak lézengeni, mi? Azt gondol- uz éhhaláltól mentette meg tad, hogy ott is beérhet idő- uz elesetteket..Ennyi is vei az a tök fejed! De sebaj, elég volt, hogy a példás po­ré elősegítettek. Odalapozva anélkül is jó az kalaptartó- zitívumoknak szánt fejezet­az első oldalon egy ismert nak> másra úgysem haszná- ben légüres tér képződjék, szegedi kocsmarost, az utol- iod. Ezzel már akkor sem lehe­só hasábon pedig a nyilas- A iegénv mondani akart tett volna más érdemesebb idők főispánját mutatja a valamit, de Piti a szavába sorsot szánni a nagyalakú -tükör*, mint akik méltók vágott: vaskos kötetnek, mint most, arra, hogy a többi érdemes _ jó lesz, ha odébb állsz amikor a zúzdába indul, között szerepeljenek. innen...! Igen, hogy megtisztult la­A soron következő népmű- • pókkal juthasson vissza a velési fejezetet abban a re- A hátralevő lapokon a sze- Minerva Nyomdába, ahonnan ményben lapoztuk fel, hogy ciális viszonyok fejezete volt. mÍTlt életképtelen koraszü­ott bizonyára sokkal jobban Ehhez sok adatot formáltak lött került ki 1937-ben. kidomborodnak az érdemek. a szerkesztő csoportban Mi könnyű szívvel búcsú­Itt azt olvastuk, hogy a 13 résztvevő különböző tisztelet- zunk tóle: BÉKE SORAIRA! szegedi közép- és középfokú beli közigazgatási ranggal Ormos János ni a jöyóre. A továbbiakban — nagy érdeklődésre számít­va — a város vezetősége sok sikerének elbeszélésére tesz ígéretet Ezt azzal kezdi, hogy kerek 700 hasábon át mutatja be a személyi adat­tárban olvasható kétezeröt­száznyi érdemesebb egyén tulajdonságait, s azt az áldo­zatot amellyel a közel 600 oldalas mű megjelenését a maguk és a város dicsőségé­iskolában 1937. évben beis­kolázott 5583 tanuló között nemcsak az adattárban fel­sorolt egyének, hanem a nép -szélesebb* rétegéből szár­mazó tanulók ls voltak. Azt is olvastuk, hogy hányan: ötvenen! Huszonhat ipari és huszonnégy mezőgazdasági cseléd fial! Hogy a viszo­nyok azóta némileg megvál­toztak arra abból lehet kö­vetkeztetni, hogy 1962/63 Is­kolaévben ötvenszer annyi: 2679 ipari munkás- és pa­rasztszármazású gyerek ül­hetett be a 13 iskola pad­jaiba. A régi számaránybői adó­dó valószínűségi számvetés kínál magyarázatot arra, miért kellett az országos statisztikai évkönyvben 1938-ban 32 359, 15—20 éves korú, analfabétát kimutatni, ami igen kedvező volt az akkori választójog gyakorla­ti kimenetelére. Itt említünk meg egy kisteleki esetet, amely a szociológia megjele­nése körüli időben megtar­A Balaton készül a nyárra Májusban befejezik az építkezéseket A Balatoni Intéző Bizott­ság az illetékes minisztériu­mokkal, Veszprém és So­mogy megye tanácsával együtt az anyagi erőforrá­sokkal arányban igyekszik minél jobban előkészíteni az idei szezont. Körben, a tópart 196 kilo­méteres partvonalán minden nyaraló- és kirándulóhelyen sok változás, számos megle­petés fogadja majd a vendé­part hosszüsínes szakasza az év májusáig Balatonfüredig készül el, jövőre tovább épí­tik egész Tapolcáig. Balaton­almádiban csatornázzák az utcákat, korszerűsítik a köz­világitást, bővítik a vasútál­lomást, átépítik a Veszprém­be vezető útszakaszt és meg­kezdték az új Pannónia Étte­rem építését. Tihanyban idén már befejezik a félsziget kö­zepén áthaladó útszakasz geket. A partvidék Budapest- korszerűsítését. Badacsony­•hez legközelebbi területén, Balatonakarattyán első osz­tályú sátortábort építettek. Az északi parton Balatonfü­redig átépítik a vasútvonalat és Szabadbattvóntól kezdve az eddigi 40 kilométeres se­besség helyett 80 kilométe­res óránkénti átlaggal ha­ladnak a vonatok. Az északi Szegedi Textilművek korszerű új fonó és szövő üzem­részeibe, különböző betanított és segédmunkás munka­körökbe munkavállalókat keres felvételre. Jelentkezhetnek 16. életévüket betöltött munka­könyvvel rendelkező munkavállalók a Szegedi Textil­művek munkaügyi osztályán. K 182 ban felépült a harmadik ba­zársor, teljesen újjáalakít­ják a Hableány Éttermet és befejezik a strand bővítési munkálatait. Siófokon a hat emeletes Balaton Szálló mel­lett két újabb, hasonló szál­loda épül és a növekvő ven­dégsereg kiszolgálásáról új ezer személyes étteremben gondoskodnak. Balatonszép­lakon megkezdték a nemzet­közi újságíró üdülőtelep épí­tését. A déli part másik nagyforgalmú helyén, Bala­tonbogláron, teljesen átépítik a Hullám Szállót, mellette új eszpresszót és kétezer férő­helyes kerthelyiséget rendez­nek be. (MTI) Irodalmi színpadok versenye Varosunkban az irodalmi színpadok már hagyomá­nyossá vált Ságvári kulturá­lis szemléjét tegnap délután rendezték meg a Móra Fe­renc Művelődési Otthonban. A döntőbe négy irodalmi színpad került be. A zsűri az arany oklevelet nem adta ki. Ezüst oklevelet nyert a Fiatalok Irodalmi Színpada, amely egy régebben már be. mutatott világirodalmi ka­leidoszkóppal lépett fel. Ezüst oklevelet kapott még a Tartósító és Húsipari Tech­nikum irodalmi színpada is. Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című humoros írásá­ból adtak elő részleteket. Bronz oklevéllel jutalmazták a Ságvári gimnázium és a Móra Ferenc iparitanuló­otthon irodalmi színpadának műsorát. Az idén az országos Ság­véri kulturális seregszemlét nem rendezik meg, ügy hogy városukról jövőre e két ezüst okleveles irodalmi színpad indul a városok kö­zötti versenyre. A zsűriben részt vett Pa­gonyi Nándor és Csikós Gá­bor, a Szegedi Nemzeti Szín­ház művésze ls. Az első Jászai-díjas színház * Első eset, hogy a kormány- szép eredmény születik * zat Jászai-díjban részesít színházakban, valójában ke­egy egész színházat. Felsza- vés még az olyan színházunk, badulásunk 19. évfordulóján ahol a vezetés a művészek­a színészi és színházi telje- kel és a művészek egymás­sítményt jutalmazó Jászai- sal mélyen egyet akaró, a díj első fokozatát nyerte a helyes célokat sajátos eszkö­budapesti Thálta Színház zökkel megvalósítani kívánó társulata. Akik azonban ls- együttessé forrtak össze, merik ezt a színházat, an- -Minden színháznak megvan nak előadásait, s művészeit, a maga lelke. A közös esz­azóta, amióta — két eszlen- mék, a nép szolgálata nem deje — az egykori Jókai moshatják el az egyéni vo­Színházból -Thália* lett, násokat* — írta annak ide­nem csodáikosnak. A névcsere ugyanis nem­csak cégércsere volt. A Jókai Színház akkor vette fel a század eleje haladó szelle­jén, találó tömörséggel Szta­nyiszlavszklj. A budapesti Thália Szinház markánsan egyéni vonásokkal kívánja szolgálni a közös eszméln­mű, társadalmi ihletésű, és a ket, a nép további feiemel­reakció által üldözött szín- kedését. Ezért kapta az házának nevét — hogy a ma együttes a Jászai-dijat, feladatainak közegében foly- Mit mutatott be az idén a tassa a régi -thállások* lm- színház? A fajgyűlölet el­mér nem üldözött, de támo- len okosan küzdő Max gatott realista törekvéseit Frisch-drámát, az Andorrá-1, —, amikor ehhez megértek a amely módot nyújtott a fia­belső körülmények. Amikor tal, nagyon tehetséges Szabó a színház művésztagsága va- Gyulának egy izgalmas ö*z­lóban társulattá lett. Jól tud- « fS£f juk, hogy bár mind Budapes­ten, mind a vidéken sok Korai rozskalászok Különös termé­szeti tüneménynek lehetnek most ta­núi az üllé&iek. Alig múlt el a tél, de a Kossuth Tsz földjének egy kis darabján máris ka­lászba borult a rozsvetés. A rozs­kalászok négy-öt héttel hamarabb láttak napvilágot, mint rendes körül­mények között szo­kás. A furcsa ér­dekesség titka, hogy a rozstábla szélében egy örök­égő gázfáklya lo­bog. Itt ég el a kö­zeli olaj kútból ma még haszontalanul elszól ló földgáz. Az állandó fény mellett az időjá­rástól függetlenül jó meleg van a gástféklya környé­kfel, s ez a meleg csalogatta ki Idő előtt a kalászokat. Minden bizonnyal mire elérkezik' a rozsok normális kalászolási ideje, itt a fáklya kör­nyékén már beérik a termés. Olvasónk ír ja Emlékezetes est a tanyavilágban A balástyai járási művelő- mora, mondanivalója utat ta. dési ház szfnjátszó csoportja Iáit a közönség szivéhez, ér­önálló, háromfelvonásos mű­sorral szerepelt a községtől 14 kilométerre közi iskolában közönség előtt. A komoly telméhez. Az előadást a Mó­ra Ferenc Tsz vezetőségével, fekvő erdő- KISZ-szervezetével. valamint nagyszámú Bugyi Ferenc erdóközt peda­gógus közreműködésével ren­technikai problémák megöl- dezte a művelődési ház. A dása után (kétszer elromlott gzínjátszócsoport tagjai ügyes az áramfejlesztő agregátor) sikerült a tanyai lakosság számára kellemes estet sze­rezni. A bemutatott Bikavia­dal című bohózat vérbő hu­játékukkal az előadás nehéz körülményeit is feledtetni tudták. Boldizsár Ferenc az egészen fiatal Polónyi Gyöngyi, aki a Thália leg­utóbbi bemutatójában, Az apácá-ban kapott főszerepet.) Racine Britannicus-át, a személyi hatalomnak, a zsar­noki uralomnak ezt a ma sem aktualitás nélkül való -drá­mai természetrajzáét, amely­nek címszerepében Inke László remekelt. Aztán Fejes Endre Rozsdatemető című epikus drámáját Vitte a kö­zönség elé a színház, majd egy amerikai antifasiszta írónak, Paul Levitt-nek Pa­rancsra tettem cfmü drámá­ját. Itt kapott először jelen­tős rendezői feladatot Gosz­tonyl János. S a szereplők közül kitűnt érdekes alakí­tásával a Veszprémből a színházhoz került Nagy At­tila. A Diderot klasszikus re­gényéből készült Az apáca szintén harcos eszmei és társadalmi mondanivalót je­lenít meg. Sikerrel. A Thália Színház igazga­tója Keres Emil, főrendezője Kazimir Károly. Céltudatos, képzett, lelkes emberek, akik azonban nem érhetnének el eredményeket, ha nem érez­nék maguk mögött az egész együttest. Az -együtt* kife­jezés — s ez nem árt újra hangsúlyozni — nem frázis, hanem program, nemcsak szép szó. de sodró erő ls a budapesti Thália Színház munkájában és életében. — 1. — Azonnali belépéssel alkalmazunk mezőgazdasági TRAKTOROK ÉS MUNKAGÉPEK SZERELÉSÉBEN jártas szakmunkásokat, segédmunkásokat. Kisteleki Gépállomás. Jelentkezés 7—16 óráig. K 228 l FIGYELEM ! Felhívjuk a lakosság, közületek ésjntézmé­nyek figyelmét, hogy 1964. április 1-től kezdődően a Tolbuhln sugárút, Lenin kőrút, Vidra ut­ca és a Csongrádi sugárút által határolt városrészben, valamint Kiskundorozsma, Vllái, Bordány, Zsombó és Pusztamérges községek területén a rádió, televízió, ház­tartási kisgépek, mosógépek, centrifugák és villanytűzhelyek garanciális javítását kizárólag szövetkezetünk végzi. Hibajelentéseket Szeged, Lenin körűt 56—58. az. alá, vagy telefonón: 34-12 kérjük. Szegedi Elektromos Ktsz. K 207 Tiszalökön születtem, innen vo­nultam be 1914-ben. Nyomban az orosz frontra vezényeltek, ahol csak­hamar fogsába estem. Egy Moszkva melletti lágerben he­lyeztek el. Itt hallottam először Le­ninről és a bolsevikokról. Azt mond­ták róluk, hogy földet akarnak osz­tani, s a nép tulajdonává akarják ten­ni a gyárakat, a föld mélyét, mindazt; amit a boldogság forrásának nevez­nek. És én, a tiszalöki parasztgyerek, 1917. novemberében harcba indultam ezekért a célokért, A harcokban megsebesültem, s a Kremlbe, a volt cári testőrség kórhá­zába szállítottak, ahol rövidesen fel­épültem. Ekkor találkoztam Szverd­lov elvtárssal, aki a Kremlben létesült központi gépkocsitelepre osztott be. Emellett a Kreml őrszolgálatában is részt vettem. Vlagyimir Iljics 1918. januárjában érkezett Petrográdból Moszkvába, a kormány új székhelyére. Nemsokára bennünket ls felkeresett. Engem is megkérdezett, milyen nemzetiségű va­gyok. Amikor megmondtam, így szólt: — A magyarok bátor emberek és nagyon jó katonák. Aztán arról beszélt, milyen fontos poszton áll ez a vöröskatona, aki a Kremlben teljesít szolgálatot. Szóhoz sem Jutottam. Szinte hihe­tetlennek tűnt előttem, hogy a mun­kások és a parasztok nagy tanítója előtt állok. Szerettem volna elmonda­ni, hogy egész életemet a forradalom­nak akarom szentelni. Hogy éppen ezért léptem be a bolsevik pártba, az­zal a négy magyarral együtt, akivel Itt a Kremlben is együtt vagyoje. Na­gyon sok mindent akartam mondani, de nem tehettem róla, hogy mindeb­ből csak egy könnyes, félszeg moholy lett, egy pillantás, amelyben benne volt az egész magyar nép szíve. Addig-addig fogalmazgattam ma­gamban a szavakat, amíg Lenin el­búcsúzott tőlünk. Tóth Imre: így láttam lijicset Az első találkozást rövidesen kö­vette a második. Az egyik hajnalban többedmagammal a hatalmas park egyik sarkában gyakorlatoztam. <Mint fegyverszakértő, a Kreml-beli őrség egyik csoportjának továbbképzését is irányítottam). A várfal melletti sétá­nyon géppuskát állítottunk fel, tőle háromszáz méterre egy ládát, tetején téglával. Az volt a cél, arra lőttünk. A nagy igyekezetben nem is hallottuk a hátunk mögött közeledő léptek za­ját. Csak akkor ocsúdtunk fel, ami­kor egy vidám hang jó reggelt kívánt nekünk. Hátranéztünk: Vlagyimir Il­jics és felesége, Kruplzkája állt mö­göttünk. Iljics olyasmit mondott, hogy szeretné látni, ki talál először a cél közepébe. Es mosolyogva néz­te a nagy igyekezetet. Aki rosszul célzott, annak percekig magyarázta a helyes célzás tudományát. Aki pe­dig célba talált, annak jókat nevetve, gratulált, tapsolt, mondván: -Lám. csak, így kell! A bolseviknak mindig célba kell találnia!« Csaknem egy órát töltött velünk, ügy látszott, min­dig mindenre van Ideje. Lenin szobájának ajtajában álltam őrségen. Egyszer csak belépett az aj­tón egy szép fiatal férfi. Néztem, ho­gyan kerül ez ide. Vadonatúj csizmá­ja csak úgy ragyog. Uj bőrkabát fe­szül rajta, alatta selyem sál, új rajta a derékszíj, a pisztolytáska. Kozák­bajusza hegyesre kipödörve, arca pe­dig majd kicsattan. Az igazoltatásnál kiderült, hoav a Vörös Hadsereg egyik ott állomásozó századának tisztje. Beengedtem. Egyszerre esak Lenin kiabálása ütötte meg a fülemet. Mintha a2 asz­talra is csapott volna egyet-egyet. Gondoltam, benézek, hátha valami baj van. Kinyitottam az ajtót. Lenin intett nekem, hogy maradjak caak. Közben tovább beszélt: — A vöröskatonák mezítláb, ron­gyosan és éhesen harcolnak, több százezer Van köztük, akin nincs me­leg ruha, és aki nem tud jóllakni, még kenyérrel sem. Mit gondolnak ezek az emberek, ha látják, hogy ön, komisszár elvtárs, igy parádézik köz­tük? Nemigen hallottam még így össze­szidni valakit, mint azt. az elvtársat. Amikor távozott, olyan volt az arca, mint a láng, olyan piros, mintha für­dőből jött volna ki. Szinte most is magam előtt látom, amint Krupszkója asszony reggelen­ként kis tálcán viszi Vlagyimir Iljics reggelijét. A tálcán három szem főtt krumpli, mellette egy-két -szilodka­(sózott hal), meg egy bögre tea. Va­lahányszor láttam — márpedig sok­szor láttam —. Vlagyimir Iljics min­dig ezt reggelizte. A tűzbe is elmentem Volna érte, már esak azért ls. hógy egyszer ő is megtudja: nem hiába bízott ben­nünk. nem tévedett, amikor ázt mondta, hogy a magyarok jó kato­nák .,. Amikor Vlagyimir Iljics meghalt, sírtunk, mint a gyerekek. Én éppen­hogy felépültem súlyos betegségem­ből. de azért Iljics temetésén ott vol­tam. 1945. előtt, amikor a Szovjet­unióban éltem, nagyon sokszor el­mentem hozzá a mauzóleumba. Egy-egy ilyen látogatás utón mindig eresebb­nek éreztem ma<?am. És 1943-ben, amikor hazajöttem, s magamhoz öleltem az anyámat — arra gondol­tam. hogv ezt i» Leninnek köszönhe­tem: szabad hazámat, anyám mindig óhajtott ölelését, mindent. Az egész életet (A -Lenin, az ember* efmfl nemrég megjelent kötetből) Szombat, 1964, április 19. DÉL-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents