Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-02 / 77. szám

A divatos éi mellőzött szakmákról Valóban a család nagy Valahogy ilyen a helyzet, mák, annak több oka is lehet, gondja eldönteni, hogy mi- hogy ha egy vállalat tizenöt Csupán egyik tényezője a ke­lyen szakmát válasszon a autószerelő ipari tanulót tud- reseti lehetőség. Talán az gyerek. Rábízni nem lehet na foglalkoztatni, akkor leg- egyes iparágak közti fejlett­teljesen, hiszen olyan fiatal alább hatvanan jelentkez- ségi és fejlődési lehetőségek — tizennégy éves —• és így nek. Az építőipari szakmákra is irányítják a pályaválasz­nem róható fel bűnéül az, — központi fűtésszerelő, bá- tást. De az is meglehet, hogy hogy maga sem tudja bizto- dogos és vizvezetékszerelő, szülők és gyerekek, sőt még san, mit akar. építészlakutos. epitészaszta- pedagógusok is elfefejtkez­A szülő más szemmel, Ins, üvegező, más iparitanu­praktikusan nézi a dolgot, ló-intézetben, kőműves — ko­Igaz, meghallgatja a gyereket vácsnak és gumigyárlónak, is, de azt legtöbbször a ro- egyetlen jelentkező sem mantika, vagy egy-egy él- akad. mény hatása vonzza. Véle- _ jg^ ^ ,, ^ nulási idő. Érettségizett, mi­valuki szakmunkás nösitö vlzsgat tett íiatalok­Az érettségizett fiataloknál nak> a már előismereteket nál marad, mellyel a legjob- rosszabb a helyzet „ Híradástechnikái műszerész­nek és hálózatszerelőnek. •1 nek, vagy nem tudnak a "Vá­lasztékról". Nyolc általánost Végzett gyerekeknek három év a ta­ményt kér a tanárnőtől, az igazgatótól, a szomszédasz­szonytól meg a rokonságtól is, a azután annál a szakma ban boldogulhat — a közös konzíliumok döntése alapján 'T.. B OTBHis^r. - maid a averek. gépjármű villamossági mu­szeresznek, autószerelőnek, esztergályosnak, villanyszo majd a gyerek. | Mindenki autószerelő szerzett szakmában egy év, más szakmákban másfél, két év a tanulóidő. Az iparita­nuló-iskolákban felvételi vizsga nincs. A beküldött je­relönek —, szeretnének ipari lentkező lapok alapján elbe­tanulókat szerződtetni, szám szélgetnek a gyerekekkel. Fi­A 024. számú iparitanuló- szerint öt)-at. Ez ideig egyet- gvelembe veszik a szfM,iá,ÍK Iskolában az 1864—65-ös tan- len jelentkező sem akadt. , De veAZlK a szoua116 évben az állami vállalatok Mindenki tovább akar tanul- korulmenyeket, s terme&zete­benyújtott igényei alapján ni? A múlt évek tapasztala- sen elsősorban az iskolai bi­467 általános iskolát és 98 tai azt bizonyítják, hogy csak zonyítványt. S ha mindenki középiskolát végzett fiatalt azok a középiskolások, jelent- autószerelőnek jelentkezik, kellene felvennie. A szakmak keznek ipari tanulónak, aki- , . . J . szeles skálájú választékát ket már elutasított az egye- akkor sem fogjak bovrtem a kínálják a fiataloknak. S az tern, vagy főiskola. létszámot. hanem többen eddigi jelentkezéseket figye- A politechnikai oktatást lesznek, akik az utolsó pil­lembe véve, mit mutat a sem ártana kissé felülvizs- ,anatbaT1 _ szeptemberben, kép" galni. Nem aszerint kellene , , , . Közismert dolog, hogy a éveken át egy-egy szakmára az lsKo]aév kezdeten — igye­lányok többgége egy életen oktatni egész osztályokat, ni. at hajat akar tupírozni, vagy hogy melyik üzem hajlandó M. B. varázslatos ruhakölteménye- fogadni őket —, hanem egy ket varrni. A fiúkat meg az kicsit megérné összehangolni autó, a finomműszerész szak- a népgazdasági érdekeket, mák vonzzák. így lettek a m 624-es Iparitanuló Intézet ta- • Ne feledkezzünk el pasztalatai alapján divatos „ választékról szakmák: az autószerelés, az autókarosszéria lakatos, az Hogy miért alakulhatnak elektroműszerész, géplakatos, ki divatos és mellőzött szak­KoZelCfl | Sxsfsdl a Tisza árhulláma A Felső-Tisza árhulláma kedden Tiszabecsnél, szerdán pedig Városnaménynál tető­zött és lassan Tokaj felé vo­nul. A Szamos és a Tur is sok vízzel duzzasztja. így szerdán már a Tisza Vásáros ­namény és Záhony közötti szakaszán is elrendelték a harmadfokú árvízvédelmi ké­szültséget. Jelentős a változás a Bodrogon. A folyó csehszlo­vákiai szakaszán, Bodrog­szerdahelynél különösen ma­gas árhullám alakult ki, amely már néhány centiméterrel meghaladta a maximumot is. Ezért a magyar szakaszon máris elrendelték az elsőfokú árvízvédelmi készültséget, s amint közelebb ér az árhul­lám, újabb fokozatra térnek át. A Tisza és a Szamos leg­felső magyar szakaszán már megkezdődött az apadás, Ti­szabecsnél csaknem két mé­terre] csökkent a víz szintje. A Sebes-Körös kivételével a Körösök vize még szerdán is emelkedett, de a romániai szakaszon már megkezdődött az apadás. A vízügyi szakem­berek számításai szerint a jö­vő hét végén Szolnokra ér a Tisza árhulláma és mintegy 800 centiméteres vízállással tetőzik. A víz így előrelátha­tóan átcsap a nyári gátak fe­lett és majd második védvo­nalnál, az erősebb és maga­sabb töltésrendszernél áll meg. (MTI) PINTÉR JÓZSEF A nemrég megnyílt szege- telepen a Duna-kanyarról ká­di tárlaton két érdekes, fi- wített tépei alapján. gyeimet felkeltő képe szere- A váltOZÓ világ Hatása pelt. Színei »Piritér-szinek« — formái, a képek szerkeze- Pályafutását röviden vá­te úi iránv keresését mutat- zolva elérkeztünk a mához, te uj irány kereseset mutat- uz üj tárlathoz és a két új, ja. A megnyitás napján ke- érdekes képhez. Ezek a ké­restem fel lakásán, ahol mű- pek belső egységet, új látás­vészbarátai: Fontos Sándor mód kialakítását, új törekvé­st. u, t/„„, , „„-„- eeket mutatnak. Mi a vále­es Hemmert János tarsasága- ménye erröl? ban találtam. A beszélgetés _' a változó világ és vi­izgalmas művészeti kérdések lágkép nem marad hatás felé ragadott bennünket. De nélkül a festőre sem: egy­re behatóbban foglalkozta t­mi kezdjük ott, ahol ő kezd­te e pályát. Megnyílt a lehetőség Tősgyökeres szegedi. Itt született 1922-ben. Apja ko­rán meghalt. Élete nem volt könnyű. Már kisiskolás korá­ban diosértók rajzolt, egyre jobban vonzotta a művészet. De anyja hiába kérte a pol­gármester úr segítségét, a képzőművészeti főiskolára ják a korszerű ábrázolás kérdései. Teljesen újat és ön­állót azonban ritkán ad a művészet, e nagy eredmé­nyek sok részeredményből adódnak, azok alapozzák meg. Ehhez mindnyájunknak hozzá kell járulni az én meg­ítélésem szerint Szeged mai művészete heterogénabb, mint Hódmezővásárhelyé.' Ott nagyobbak az eredmé­nem juthatott el anyagiak kiálhtisaik eg«mét te­hm^h kintve. Mégis érzek egy Továbbmentek a város madárvendégei híján. Szakmát címfestésben és ban, mellesleg képezte ma­gát. A felszabadulás nyitott előtte lehetőséget, és az első I szegedi kiállítástól kezdve szerepel. Mégis, ma úgy ér­tékeli: azt az Időt a belső ösztönösség és a manuális készség jellemezte csupán Szegedi filmek a szabadtéri játékok kísérő műsoraként VENDÉGSZERETETÉRŐL 151 a Széchenyi téren át Ica­messze földön isimert híres vargott heteken ét a bogyó­napsütéses városunk nem- termő fák felé. A jólla­csak a szabadtéri játékok kott madarak a korzó pla­idegeneit fogadja jó szívvel tánjain tartottak pihenőt, és figyelmével, de évről év­re hideg fagyos teleken, tél­végeken az ide gyülekező, vendégeskedő ós átvonuló Ilyenkor a tízezernyi sere­gély által megszállott platán hirtelen fekete lombot öl­tött. A szürke-bama hosz­Egyszer már szóvá tettük: a szabadtéri játékok ideje alatt a szegedi mozikban — kitűnő egyéb műsor mellett — olyan filmeket ls kellene vetíteni, amelyek szegedi specialitásokat, helyi neveze­tességeket örökítenek meg. Említettük a Vadvízország című egész estet betöltő já­tékfilmet, A tiszavirág című rövid természetfilmet, s a Tömörkény István színjáté­kából majd fél évszázada ké­szült Barlanglakók című né­mafilmet is, ha megmaradt az archívumok mélyén, csak­úgy mint a Móra Ferenc ásatásairól és más szegedi eseményekről készült híradó­in meket is. Néhánnyal még ki lehetne egészíteni ezt a repertoárt. A Móra Ferenc elbeszéléséből készült kisfilm, A szánkó, megrendítő élményét sokan újból felidéznék, ha ismét láthatnák ezt a kis. remek­művet. Lehetne gondolni a világot megjárt, s a magyar filmnek mindenütt becsüle­tet szerzett Hannibál tanár úr felújításéra is, hiszen an­madárseregeket is. Ezen a ?Pbb íarkú fenyőrigók kü­derme&ztő, kegyetlen hideg lc>1? csapatba letelepedve télen a vemdégmadarak kü- szanfz fonnyadó levelekkel nak is Móra Ferenc a fórrá- I lönösen rászorultak az istá- mr.^w™™ , ,a sa. Ha nem is egészen a mi polasra. a vendéenskedő írr aé.aKaT:' Megérkezett a de­ízlésünk szerint készült, de elfogadható a Üankó Pista című film ls, amelyet pár éve vetítettek is filmszínhá­zaink. Ám van egy olyan szegedi film is. amelynek bemutató­ja itt Szegeden különös je­lentóséget nyerhetne. Kevés­sel a felszabadulás után, 1947—48-ban az első magyar játékfilmek egyikeként ké­szült el Móra Ferenc regé­nye alapján Szőts Istvánnak, az Emberek a havason című híres film alkotójának Ének a búzamezőkről című filmje. Művészeti tanácsadója Bar lázs Béla volt, főszereplői között Bihari Józsefet, Gör­be Jánost, s más neves mű­vészeket találhatjuk. Pár éve a fővárosi lapok már sürgették a filmarchí­vumban őrzött, « közönség elé sohasem került film be­mutatását. Talán a szabadté­ri játékok ideje alatt a sze­gedi mozik egyikében sor ke­rülhetne végre erre is. P. P. P. hasznos mada^l^ íg^^TS gok, csonttollúmadarak és S ^S seregélyek férgeket es kar te- a madgrvendégek Hetetóa kony. rovarokat pusztító ma- torlódott újabb és újabbá darák. Amidőn azonban a patok érkezésével tömege­fagy, hopaplan elzarja a tap- ket az élelmet nvűitó vá lálkozás útját, bogyóevesre ro6ban Egvszerre t(j ' . kényszerülnek. A varosnak pe- ruméit el, dig van sok bogyótermő fá- m1ntha összebeszéltek volna, ja. Madárcseresznye (ostor- Pedig még ezt sem tehették, la, celtisz) és japán akác Délután 5 órakor éjszakai (sophora) fák utcasorokat wálláshelykeresés alatt tíz­szegelyeznek a Kossuth La­jos sugárúton, Lenin kör- ezres tömegek kavarogtak a úton stb. Az idén bogyóban város felett majd éjszaká­bőséges termés volt. zásra szerte széledtek a vá­A magas észak fészkelő fe- rosban, a város körül. Mi ad­nyőrigói már decemberben ta a jelt az indulásra, amely megérkeztek, a téli éhezés és nélkülözés a madarak szá- minden csapathoz minden mát egyre duzzasztotta; a tél madárhoz egyszerre eljutott — talán a déli szellő üzeno Dr. Beretzk Péter Munkabizottságok alakultak a jogászkongresszuson kegyetlensége a csonttolú madarakat is leszorította. . „ Rendes telek idején a dé- te ~ 02 meg re]talj' lebbre húzódott seregélytö­megek február végén már útban vannak északnak, ott­honuk felé. A seregély egyi­ke legkorábban fészkelő ma­darainknak. Hómezők felett kiéhezve, elcsigázva érkez­tek hozzánk március elején. Számuk napról napra nőtt, sok tízezerre emelkedett. keresett ci dekoráció- f™1^- , ^^ lódnak a hagyományokhoz* amelyekből ugyan sajátosan indulnak tovább, de a ha­gyomány túlsúlyban van. Meríteni a hagyományokból Azt hiszem, hogy két dol­-Éreztem: így nem megy," ta- W* figyelembe venni, nulni kell." A .tanulást a Sze- E®'ik - valóban - az, hogy gedi Pedagógiai Főiskola és itt élek> 31101 ^átos ^^yo­Vinkler László irányítása mAn>rok útravalóját kaptam; nyújtotta. Majd öt éven át a ^ ^ a rnai «w6­- többedmagával létrehozva P* művészétben dolgozom — a kollektív műtermet - tehát igénnyel, ilyen Hemmert Jánossal ós Sándor irányban kellene a santé­Lajóssal együtt rengeteg em, ^^ törekednünk. A ha­bertanulmányt készített. S gl'oményból meríteni - de ahogy munkája egyre elmé- az ablakot tAív» 1artani­lyültebb lett, a sikerek is lönben önmagunk epigonjá­szaporodtak. 1960-ban tar- vá válhatunk, totta első bemutatkozó kiál- — A két uj kép tehát e lítását a múzeumban. Az év­törekvés hatására született. ben a tanács pályázatot írt Hogyan köivonaUzhatna ki, melyen Üfépífő munkások módszerére vonatkozó terve­című képe első díjat nyert. lt ennek a törekvésnek az 1961-ben ez a siker megis­métlődött a Hegesztők cimű ötalakos kompozícióval. 1962­ben — amikor a szegedi tár­irányában? — Úgy gondolom, a síkáb­rázolás problémáit fel kell dolgoznom, megemésztenem. E törekvés további összete­iat országossá lett — újra a szerkezeti és dekora­első dijat nyert Krt mpliee- tív vonások lennének. Nehéz tök című képével. Abban az azonban szavakkal lefesteni évben hívták meg először a azt' képekben képzel hódmezővásárhelyi őszi tár­festeni az ember. Másrészt ez elképzelés. Eredményességét latra, amelyet igen pozití- majd a képek mutatják meg, van értékél ma is. Tavaly attól függően, milyen igény­a szegedi tanács évi ösztön- nyel sikerül elgondolásomat díját neki ítélte egyéni Idái- kivitelezni bennük, lítása, a nagymarosi művész- Németh Ferenc A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének 8. kongresszusa a MÉMOSZ Rózsa Ferenc Művelődési Házában kedden délután kezdte meg J. Nordman fő­titkár beszámolójának meg­vitatását A kongresszus szerdán délután hat munkabizottság­ra oszlott. A bizottságok a Magyar Tudományos Akadé­mia es a Magyar Jogász Szövetség székházának ülés­termeiben a jogtudortlány időszerű problémáit és ko­runk legfontosabb nemzetkö­zi kérdéseinek jogi vonatko­zásait vitatták meg. Az egyik munkabizottságban, amely ez állampolgároknak az igazság­szolgáltatásban való részvé­teléről tárgyal, dr. Markója Imre. igazságügyminiszter­helyettes tartott előadást. A jogalkotás és az igazságszol­gáltatás demokratizmusáról a Magyar Népköztársaság­ban" címmel. (MTI) A SOK TÉLI MADÁR megélénkítette márciusban a város egét. Nemcsak ab­lakokból, de még a didergös utcai járókelők is felfigyel­tek arra a madármozgalom­ra, arra a nyüzsgésre, sür­gés-forgásra, amely Üjsze­ged, a Tisza-parti sétány fe­ülésezett a KGST Vegyipari Állandó Bizottsága Március 23-tól 27-ig tar- nai Népköztársaság és a Ko. tották meg Berlinben á reai Népi Demokratikus Köz­KGST Vegyipari Állandó Bl- társaság képviselői, zottságúnak 19. ülésszakát. A Az állandó bizottság el­tanácskozáson részt vettek a határozta, hogy munkáját Bolgár Népköztársaság, a 1964—85-ben a KGST-tagor­Magyar Népköztársaság, a szagok 1966—1970. évi vegy­Német Demokratikus Köz- Ipari fejlesztési tervelnek társaság, a Lengyel Népköz- koordinálására, valamint a társaság, a Román Népköz- legfontosabb vegyipari ter­társaság. a Szovjetunió és a mákfajták termelésének sza­Csehszlovák Szocialista Köz- kosítására, a gyártási együtt­társaság delegációi. Megfi- működés kifejlesztésére össz­gyelőként jelen voltak a Ki- pontosítja. Matildka, a „titkárnő" A szegedi Dózsa György — Matildka, ez már feles- né pontosan számon tartja* utca 5 számú ház lópcsőhá- leges. Behordjuk a sarat — mikor érkeznek a számlák, a zaban szinte patikai tisztaság gyakran mondogatják a bér- szabó mikorra ígérte az uj fogadja az érkezőt. A vörös lök. ruhát, csempék ragyognak, frissen mosott fehér lépcsőn láb­nyom sem látszik. Alii gyak­ran jár a szegedi bérházak­ban. az azonnal következtet. E ház házfelügyelője pedáns, tiszta, de a lakók ls szere­De ő híven 11 éves ház- A házfelügyelő tisztaságsze­felügvelől gyakorlatához, ta- retete, közösségi érzése pél­karlt. daként hat a ház 28 bérlőjé­— Matildka, ma szenem re. A Dózsa György utca 5­érkezik. Ha lenne kedves... ben nincs vita, rendetlenség. Még be sem fejezi mon- Természetesen nem egyik danivalóját a bérlő, Korom- napról a másikra lett minta­tik a rendet, megbecsülik né már válaszol: ház. Jó néhány lakót kellett mások munkáját, használják — Jó, behordom. Adja ide figyelmeztetni addig, míg a lábtörlőt. 3 pincekulcsot. mindenki saját lakása részé­— Matildka, ma 1 tárom nek tekinti a lépcsőházat, a A vendégem jön — szól a má- közösen használt helyisége­sik lakó. — Mivel kínáljuk ket. A csapóajtón túl is hason- meg őket? ló a rend. Két emelet ma- Közösen megbeszélik az W gasságban tiszták u lépcsők, étrendet, s a többi már Ma­tildka dolga. villognak a csempék. A por­tól mosott ajtók kellemes, tiszta Illatot árasztanak. A legkorábban kelő bérlő is tökéletes rendet talál. A házfelügyelő, Korom János­né mindennap korán kel, de szombaton már 4 órakor tal- szívvel segít, pon van. Télben, fagyban, _ Matildka az én titkár­nyáron, melegben mossa a nőm — hangoztatja bűwsMn lépcsőházat, az udvart, a ház a ház egyik lakója. Jogos • elejét. cím viselése, hiazen Korom­Ki tudná felsorolni, napjá­ban hányan keresik fel, • kérnek tőle apróbb szívessé­get. És Koromné mindig jó Egész nap jön, megy, ügy­ködik Korom Jánosnéi Hfcto 11 óra. a kapuzárás Ideje. Végre ágyba kerül a házfel­ügyelő is. Ahg húzza magá­ra a takarót, élaa berregés riftozt'a M. — Val ««l kazuárt —. s már ugrik w kl nz átoból. És ez így m-gy r*p mint uap, r.ár 11 év>» Koronvé­«wk nincs mnnk&laaje, pihe­nője la asak >*més. n. zs. Csütörtök, 1964. április i DÉL-MA*:vARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents