Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

KÖZGAZDÁSZ SZEMMEL A „HAJRA n A Közgazdasági Társaság helyi csoportja és a DélWagyarorszag szerkesztősége a napokban ankétot rendezett a szegedi üzemek termelésében még gyakorta fellépő jelenség, a "hajrá* okainak és elkerülésének vizsgálatára. A megbeszélésen részt vett Berta István, a városi pártbizottság munkatársa, (Pásztor Jakab, a Statisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatója, Juhász László, a Tisza Bútorgyár szegedi üzemének igazgatója, dr. Balogh Géza, a Beruházási Bank Csongrád megyei fiókjának helyettes igazgatója, Vass István, a textilművek főkönyvelője, Kiss Lajosné. a városi tanács vb ipari osztályának helyettes vezetője, Kremzler János, az ecset- és seprű gyár főkönyvelője, dr. Erdélyi Ferenc, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat osztályvezetője és Papp Károly, a KISZÖV főelőadója. Egykor az" ősmagyarok rohantak rá "hajrá* kiáltással az ellenségre. Nem sokat változott; a szó értelme,'hogy újabban azt a megfeszített munkát jelölik vele, mely némely üzemben egy-egy tervidőszak, dekád, negyedév, va® év végén szinte törvényszerűen bekövetkezik. Az ellenség: a tervlemaradás. Fegyverek: a túlóra, a vasárnapi műszak, a készletekkel való manipuláció. Katonák: a munkások. Vezérek: az üzem alsó és felső szintű vezetői. De vajon milyen ®őzelem Születik ebből a "csatából*? A "hajrá* oka az ütem nélküli termelés. Tehát először azt keli vizsgálni, hogy mi boríthatja fel a termelés rendjét? Ve®ünk példákat! Nincs anyag, mert nem érkezett meg időre. Vertikális üzem esetében előfordulhat, ho® hiányzik az együttműködés a különböző üzemrészek között. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál "szerencsés* véletlennek mondható, ho® mind a fonoda, mind a szövöd e egyforma arányban marad el tervének teljesitésé-tőL Mert ha a fonoda termelése az előírt szinten lenne, súlyos raktározási és gazdálkodási problémát okozna. Más miatt is felborulhat az e®ensúly: ha nincs elegendő gépi kapacitás, va® ha nem jól használják ki az állóeszközöket A kábel®ár februárban kapta meg azt a gépet, melyre már januárban volt terve. Ne®edéves tervet tehát nyilvánvalóan nem bírják teljesíteni, de tudják, ho® a félév végére majd behozzák az elmaradást Sokszor a létszámmal is baj van. A textilüzemekben jobbára későn kapja meg e®-egy üzemrész a szükséges létszámot Az is előfordul, ho® a hirtelen fellépő na®számú betegség bénítja meg a termelést. A helyiipari vállalatokat az anyaghiány mellett, olykor a megrendelés hiánya is sújtja. Szóval, ok van éppen elegendő. De ha jól megnézzük, leginkább a szervezetlenség az igazi akadály. Tavaly megfigyelhető volt, hogy azokon a helyeken használtak fel legtöbb túlórát, ahol kevés munkaerő állt rendelkezésre. Márpedig a munkaerő pótlásának nem az esetenként talán még haszonnal is járó túlóra, hanem a termelékenység folyamatos növelése a gyógvszere. Azután a laza munkafe®elem megszilárdítása sem megvetendő eszköz. Akárhogy is nézzük, a rosszul szervezett munka, a rosszul szervezett üzem a melegágya az ütem. nélküli termelésnek. Az ütem nélküli termelés felborítja a tervszerűséget. Hatása természetesen a vállalatoknál kezdődik, de jóval a ®-árkapun túl ér véget. Bent az üzemben hirtelen túlórára van szükség. A túlóra pedig kétélű fegyver, néha azt is -megsebzi*, aki alkalmazza. A dolgozók egy része nem szeret túlórázni, mert számára nem éri meg idejének feláldozása a valamivel na®obb keresetért. Más részük meg éppen a na®obb bér miatt szívesen vállalkozik rá. Ily módon lehet a termelést növelni, de könnyen belátható, ho® a szokásosnál drágábban. Az üzem talán jól jár, bár az sem biztos, de a népgazdaságnak rendszerint több a kára, mint a haszna belőle. Még érdekesebb jelenség kíséri a vasárnapi műszakokat. Tavaly az építőiparban, idén az újszegedi szövődében fi®elhető meg, hogy azok a dolgozók, akik hétközben átlagos, va® annál ®engébb teljesítményt nyújtanak, a vasárnapi műszakban kiemelkedő eredményt érnek el. Ho® ez jó-e, s mire jó, érdemes lenne tudományos alapossággal kielemezni! A "hajrá* a készletgazdálkodást is befolyásolja. A cél ilyenkor minél több készáru kibocsátása, s emiatt azután alaposan megfő® átkoznák alapanyag- és félkésztermékkészletek. A következő tervidőszak elején persze akadozik a termelés. Mindenki tudja, hogy sohasem tapasztalható "hajrá* év, va® negyedév elején csak mindig a végén. Ilyenkor ömlik a készáru a ®árakból. Igen ám, de olyan ez, mint az atomok láncreakciója: a fuvarigény hirtelen 30—40 százalékkal megnő, a szállítási vállalatok alig birják kielégíteni, s u®ana.kkor kénytelenek elhanyagolni a inyersanyagszállítást. Mit lehet tenni az ütem nélküli termelés ellen? Meg kell szervezni a munkát! Persze ezt könnyebb leírni, mint me®alósítani. De azért ehhez is rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök. Például a helyes munkaerőgazdálkodás. A munkaerőhiány pótlása a termelékenység növelésével. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál mindössze néhány ember hiányzik a munkáslétszámból, az ő munkájukat igazán lehetne pótolni ezzel a korszerű módszerrel! Segít a gépek rendszeres karbantartása, a TMKtervek betartása, mert ez csökkenti a gépállásokat, feleslegessé teszi a túlóráztatást. Na® munka, de megéri, ha a tervet felbontják műszakokra, partikra, s grafikus ábrázolás segítségével naponta ellenőrzik a program betartását. Csakhát az állami építőiparban e®előre még odáig sem jutattak el, ho® a főépítésvezetőségnek lenne havi terve, a tanácsi építőiparban pedig a negyedévre lebontott terv is ismeretlen. A programozás mindaddig papírmunka marad, amíg a munkaerő, a gép. az anyag elosztását valóban nem irányítja. A termelés jó szervezése csodákra képes. Mert igaz ugyan, hogy a Tisza Bútor®ár szegedi üzemében a körülmények is közrejátszanak abban, ho® nem ismerik a -hajrát*, de a legnagyobb érdem mégis a már évekkel ezelőtt megvalósított zárt ciklusú termelésé, mely a termelés megszervezésének egyik magasabb formája. A közelmúltban alakult nagyvállalatok számára sokkal inkább adott az ütemes termelés me®alósításának lehetősége, mint a korábbi kis üzemekben. A készletgazdálkodás e®szerűbbá vált, az egymástól függő telepek munkájának összhangját könnyebb megteremteni, s nem utolsósorban olyan osztályokat Hozhattak létre, Nem ősmagyar csatakiáltás Oka a szervezetlenség A műhelytől a szállításig Meg lehet akadályozni Egyenletes termeléssel melyek a technológia, a gépi kapacitás, a műszaki fejlesztés. a munka- és üzemszervezés kérdéseivel behatóan, bátran mondhatni, tudományos módszerekkel foglalkozhatnak. Sajnos, eddig ezt a lehetőséget még nem használták fel kellőképpen. Annak ellenére, ho® a "hajrá* évről évre visszatérő jelenség, mégis előbbutóbb meg kell szűnnie. Amint látható az ütem nélküli termelés objektív okainak többsége viszavezethető az üzemek rosszul szervezett munkájára, tehát objektív voltuk erősen kétségbe vonható. Kár tagadni, ho® legtöbb üzemben e®előre még számítanak a "hajrára*, mondhatnánk: betervezik. Mi más lenne a ma®arázata annak, ho® januárban kisebb a terv, mint februárban, s a legna®obb a ne®edév harmadik hónapjában? Mi más lenne a ma®arázata annak, ho® a legkisebb tervvel mindig az első évnegyedben, s a legnagyobbat az utolsóban dolgoznak? Az ütemes termelés sokszor csupán mondott szó. A terv teljesítése már nem az. Prémiumrendszerünk is ezt a nézetet támogatja, az anyagi érdekeltség ilyen félmegoldást hozó érvényesítésével. Ismeretes, ho® 1964-ben a termelés bővítését a termelékenység és a létszám növelésének kétharmad-egyharmados arányával kell elérni. Az egyenletes termelésNem a práhabeton, hanem a selejt a drága Sokan bólintottak e®et- nek ki a beruházó, az állam cement túladagolást szárrá, értően, amikor azt olvasták kasszájából. tunk, ez a kár évi 50 millió az építőipar munkájáról szó- , , forintra tehető. Ennyi a túllő párthatározatból, ho® az A karok mcgelozesere méretezés ára. De mennyi a építmények használata során rossz, a prémiumkergető haj®akran tűnnek ki minőségi hi- Az építőipari károk meg- rából, a felelőtlen munkából bák, s ezek a lakosság köré- előzésére több intézkedés származó többletköltség? ben elégedetlenséget keltenek született az utóbbi években. . 10„, ... és kijavításuk költséges. Sze- Ezt a megelőzést hivatott , ^ geden is sokan panaszkodnak szolgálni az Építőipari Mi- ? / re meg sohasem volt ennyire az építkezéseknél felhasznált nőségvizsgáló Intézet szegedi ™í°zes Lászl°' a Vlzs" szükség, mint most Túlórá val, vasárnap műszakkal lehet u®an részeredményeket elérni, de a feladatokat tökéletesen elvégezni, olyan gonddal és alapossággal, mint aho® a népgazdaság elvárja, lehetetlen. A "hajrá* és fegyverei már elavultak, nem veszik fel a versenyt a termelés megszervezésének korszerű eszközeivel. F. K. szerelvények, alkatrészek, vizsgázóállomása is. E® éve vízcsapok, zárak, ajtók, ab- működik már városunkban S 8 J, lakok minőségi hibái miatt ez a kdünkönJátható AHo- ^fLtilSűTekrá Ezekről mondják általában, 5 « „róbaCetonkS" Építőipari Vállalaton ho® kézzelfogható hibák, ff" tűi más építők is kérnék, De az építményekben vannak igénybe vennék segítségünolyanok is, amelyek kevés- s temerdek adalekanya- ket Ezzel e]ej(H vehetnénlB bé láthatók, de jóval költségesebbek. Szóval olyan selejt is van az építőiparban, amit a lakók a beköltözés után alig észlelnek, de ezek a hibák súlyos összeget veszEgy „divatos" szakma művelői A Közgazdasági Társaság helyi csoportjának tevékenységéről Mind többet hallat magá- oldható meg. A télen máris ról Szegeden a Közgazda- több tanfolyam nyílt, az agsági Társaság helyi csoport- rárgazdaságban második félja. Az utóbbi években szinte évére 137-en. ügyviteli autodivatossá vált a közgazda- matizálás első félévére 90-en sági szemlélet fontosságé- iratkoztak be. Megkezdték a nak hangsúlyozása, s ez a szokás szerencsésen találkozik a népgazdaság ilyen irányú szükségletével: a közgazdák munkája nélkül vágót A Szegedi Építőipari Technikum e®kori tornatermében gazdag gép- és műszerpark segíti a tudományos vizsgáló, munkát Van e® modern felszereléssel el- ben'megáUapítjákakár okai látott laboratóriuma is. Az között az elégtelen betonmiállomás jogosult bármikor nőséget, a minőségi vizsgálat vizsgálat céljára próbát venni sok kárnak, bajnak. Igaza van Mózes Lászlónak, hiszen a ®akorlat bizonyítja: a beton és vasbeton építmények olyan károsodásairól, az állomásnak amelyet bíróság előtt tár®alaz állomásnak nak_ majdnem minden esetfélkész és kész termékekből. A vizsgált anyagokat minősítik, s az esetleges hiányosságokról értesítik az illetékes szerveket. A vizsgálat hiányát Biztos, ami biztos A szegedi állomáson vészelt vizsgálatokkal már sok komoly kárt előztek meg. Nem is olyan régen például hasznosságát 82 egyik termelőszövetkezet aligha kell bővebben magya- w-^'^taittav ' SfS ^ rázni Szakmai körökben köz klCSlt halráztak' esszerusites rázni, bzakmai korokben koz- címén a betonacél hajlításáismert u®anis betonjaink nak technológiáját módosítanfolyam szervezését is. E®előre őt munkacsoport alakult: ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, pénzü®i és lóban elképzelhetetlen a fej- politikai gazdaságtani. Ezek feladata a közgazdaságtudomány művelése és a közgazlődés. A társaság szegedi csoportja alig e® éve alakult, természetes tehát, ho® munkásságát még nem bontakoztatta ki. Tagsága mégis szép számú, több mint kétszáz fő. Igaz, nem hasonlítható össze a miskolci csoportéval. mely már 1962-ben megkezdte működését, s ma már ötszáz tagot számlál. munkagazdaságtanról szóló minőségének egyenlotiensege. tották. Hegesztőpisztollyal tüA minőségvizsgáló intezet z.esítették az acélt, s aztán több éves tapasztalata mar, könnyedén hajlítgatták. Szeho® a vizsgalatra beküldött renCsére az építési ellenőr betontartók szilárdsága ®ak- észrevette ezt a módosítást, s ran plusz va® mínusz 50 kérte az anyagok vizsgálatát, százalékkal eltér az előirt Kiderült, ho® az „újítás" koszilardságtol. Ebben a statisz- moly károkat okozhatott tikában pedig nem szerepel- volna, nek a szélsőségesen rossz be- x_ . . tonok. mert ahol ®engébb a A téh epitkezes' betonozM felü®elet, rendszerint nem munkajába komolyan belevégeznek betonvizsgálatokat, szólhat az időjárás, a fa® is. s éppen az ilyen munkahelye- Ha nyenkor elmulasztják • ken keletkezik a legtöbb se- , , .... . . lejt. A kár na®sága akkor wzsgíUatot- ebbo1 vegzetea tűnik ki igazán, ha hozzá- t>ai származhat. Jó az ilyen tesszük, ho® az ilyen ,.ke- betont kipróbálni, mielőtt vésbé felü®elt munkahe- felhasználják, lyek miatt kénytelenek daságelmélet ®akorlati alkalmazása, az adott ágazatban dolgozó szakemberek összefogása, más állami és társadalmi szervezetekkel együtt terjeszteni a szocialista közgazdaságtudomány eredményeit, elősegíteni a közgazdászok továbbképzését, közgazdasági elemzőSzegeden még igen sok munkát végezni és tanulmáe®etemi végzettségű köz- "yf működése szabványaink „rátartani". A minösé®izsgáló állomás r O/fe nnzdr/tn meg csak ezután bontakogazda is található, aki egyelőre kívül maradt a csoporton. Az ő jelentkezésük, s valamennyi megfelelő szakterületen működő, közgazda Sőt ezeken az előírásokon munkatermében valóságos fázik ki, miután a társaság tagjai me®álasztják a vezetőséget, s kidolgozzák a sági kérdésekkel' foglalkozó prograrfo1- ,A Javaslatok már szakember, különösen a fiatalok bevonása igen fontos a fejlődés szempontjából. A tanulás — akárcsak más szakmákban — a diploma megszerzésével e® általán nem érhet véget, vimegszülettek. Az ipari munkacsoport például előadásokat szervez, a kereskedelmi különböző témákat dolgoz fel, a nolitikai gazdaságtani ankétokat, a pénzü®i tájékoztatókat, a mezőgazdasági szimpóziumokat, vitákat renA prémiumkergetö hajrából szont a közgazdászok to- dez. A tervezett program vábbképzése a társaság ke- biztosítani látszik a szakretein belül szervezetten mai igényeket túlméreteznek igen sokszor l»t emelte1: már a 31-es Épílervezőink is. tőipari Vállalat bajai építkezéséről Szegedre hordott és vizsgálatra váró betonkockákból. — Biztos, ami biztos — Az országosan beépített be- mondják a 31-esek. Nem is ton mennyisége nem ismer e- készítenek betonelemet prótes, de a felhasznált cement bakocka nélkül. Mert náluk és zúzott kő mennyiségből közgazdász szemmel nézik a többé kevésbé következtetni munkát, s annak eredményét, lehet arra, ho® minte® öt- s azt tartják, nem a próbamillió köbméter az e®évi be- beton, hanem a selejt a drátontermelésünk. Ha köbmé- Sa. terenként csak 20 kilogramm N. P. Vasárnap. 1964. március 15. DÉL-MAGYARORSZÁG Q