Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-14 / 62. szám

II követfcezff években erőteljesen tovább fejlődik Csongrád megye ipara Tanácskozás ősegeden három megye távlati tervtanulmányairól A Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei ar>portja, valamint a TIT, az MTESZ és az Agráregyesület megyei csoportja az Országos Tervhivatal közreműködésével tegnap, pénteken egész napos konferenciát rendezett Szegeden Csongrád, Bács és Békés megyék távlati tervtanulmányairól. A megbeszélésen részt vettek a tanácsok tisztviselői, valamint közgazdászok és mezőgazdasági szakemberek. Ott volt Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke, dr. Biczó Győr®, a szegedi megyei jogú városi tanács vb elnöke, továbbá a Bács- és Békés me®ei tanácsok vb elnökei, s az Országos Tervhivatal képviselői. Dr. Na® Lajos kandidátusnak, a József Attila Tudománye®etem tanszékvezető docensének megnyitója után Köböl József, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője szólt, s hangoztatta az országos népgazdasági tervvel összhangban levő területi tervezés jelentőségét. Dr. Kőszegi László, az Országos Tervhivatal osztályvezetője a területi tervezés módszeréről, szerepéről, valamint Csongrád Bács és Békés me®ék, továbbá Szeged távlati tervtanulmányairól, a távlati fejlesztés kérdéseiről tartott előadást. A következő harmadik ötéves tervünk ipari és mezőgazdasági fejlesztésének irányait taglalta ezután. A . három me®ének — Csongrádnak. Békésnek és Bácsnak — a mezőgazdasági termelésben a jövőben is igen nagy szerepe lesz, s megtartják mezőgazdasági arculatukat. De a második ötéves tervünkhöz képest gyorsított ütemben fejlődik az ipar is, elsősorban a területek mezőgazdaságára alapozva. Kialakul a vegyipar, mivel az ehhez szükséges nagy mennyiségű vizet a Tisza adja, s a szennyvizet is továbbítani tudja a folyó. S a földgázzal is számolni kell. U®elnek arra, ho® az ipari fejlesztés Csongrád megyében is együtt haladjon a városok komplex fejlődésével. Szilágyi Sándor, az Országos Tervhivatal osztályvezetője a mezőgazdaság távlati fejlődéséről, dr. Timár János kandidátus, az Országos Tervhivatal osztályvezetője a munkaerőhelyzet és munkaerő-gazdálkodás időszerű feladatairól, dr. Boross Ferenc, az Országos Tervhivatal munkatársa pedig a tanyakérdésről, a településhálózatról, a kereskedelem fejlesztéséről tartott előadást. A konferencián a tár®alt kérdésekben élénk vita alakult ki, s több hasznos észrevételt. javaslatot tettek a felszólalók. A többi között felszólalt Koncz Péter, a Csongrád me®ei tanács építési és közlekedési osztályának főmérnöke, Hovorka István, a szegedi városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Csányi Mátyás, a Csongrád me®ei tanács munkaügyi osztályának vezetője, Deák Ferenc, a Csongrád me®ei tanács' kereskedelmi osztályának vezetője. Kovács Lajos, a Ma®ar Nemzeti Bank Csongrád megyei fiókjának igazgatója és Balogh Péter, a szegedi városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője. A felmerült kérdéseikre dr. Kőszegi László válaszolt. VSért 3 fVHumanizmus szállításügyi aliando * vm***.**.***** bizottságának ülése Varsóban befejeződött a KGST szállításügyi állandó bizottságának ülése. Megvitatták az állandó bizottság 1963. évi munkájának eredményeit, és megszabták további tevékenységének irányát. A bizottság határozatba foglalta, ho® különös fi®elmet keU fordítani az 1966-tól 1970-ig terjedő időszakra vonatkozó szállítás-fejlesztési tervek koordinálására, ideértve a fontos tudományos és műszaki kutatások koordinálását is a szállítás területén. Megvizsgálták továbbá a KGST-tagállamok közös vasúti kocsiparkja működésének megkezdésével összefüggő szervezési kérdéseket, valamint több más e®üttműködéssel kapcsolatos kérdést és ajánlásokat fogadtak el a KGST-tagállamok közötti nemzetközi szállítások egyre növekvő méreteinek biztosítására. (MTI) Negyvenmillió forintos terv teljesítéséért A megye legnagyobb ktsz-e, a Felszabadulás Asztalos, Kárpitos és Lakberendező Kisipari Szövetkezet tegnap, pénteken délután a Hungáriában tartotta meg az 1963as év zárszámadó köz®űlését. Az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságát Balogh István,, a párt-végrehajtóbizottság tagja, az ipari osztály vezetője képviselte. Mérlegzáró közgyűlés a megye legnagyobb kisipari szövetkezeténél Részt vettek a közgyűlésen Szilágyi Pál, a szövetkezet a szövetkezet hódmezővásár- elnöke mondta el. helyi, kiskundorozsmai és makói részlegének dolgozói is. A vezetőség beszámolóját 4 kosárkészítés nmiiiiiiiihiiiiiiiiiihimimiiiiiiiiim mesterei HIIIIIHItHMIIIIIIII* A Szegedi Háziipan Szövetkezet algyői részlege speciális munkára rendezkedett be. Algyöhöz közel a Tisza árterülete, ahol gazdagon terem a fűzfavessző. Emberemlékezet óta. itt mindig értettek a jól jövedelmező kosárfonáshoz. Ma is sok családban ezzel foglalkoznak az őszi-téli időszakban. A hagyományos kenyeres-, ruhás- és piaci kosarakból a legkülönbözőbb formákig szinte minden elképzelhető fonott árut szállítanak innen hazai és külföldi megrendelésre. A kosárkészítőrészleg negyedéves termelési terve. 350 ezer forint. A kosarak ezreit kell ezért az összegért előállítani. Felső képünkön az előkészitőtelepen Szabó József és Kovács Mihály a nyersvesszőt osztályozza. Alsó képünkön pedig a készáruk szállítását bonyolítja le Szabó Mihály és Szekeres István. Részletesen elemezte a tavaly még külön-külön működő szegedi, dorozsmai és makói ktsz munkáját. A szegediek a teljes termelés értektervét 104,7, a dorozsmaiak 99,2, a makóiak 93,4 százalékra teljesítették. Január 1. óta csaknem ötszáz dolgozót foglalkoztat az új, nagy I szövetkezet, mely már alkalmas ai*ra, ho® fejlettebb termelési formákat alkalmazzon, gazdaságos. termelékeny munkát végezzen. Az átalakulás folyamata elkezdődött. Külön brigádot hívtak létre a lakosság számára szükséges e®edi rendelések elvégzésére. Rövidesen minden részlegnél javító-szolgáltató brigádokat is alakítanak. Az új szövetkezet termelésének tervezett értéke 6 millió forinttal nagyobb, mint volt elődjeinek teljesítése 1963-ban. megközelíti a 40 millió forintot. A profiltisztítás eredményeként. minte® tíz termék ®ártása 30 millió forint érték előállítását teszi lehetővé. Ennek ellenére igen na®- szükség van új gépi berendezések beszerzésére. A műszaki fejlesztési tervben többek között hidraulikus prés, furnérvágó olló, enyvfelhordó és e® tehergépkocsi vásárlása szerepel. A távlati programba beillesztve fejlesztik a szövetkezet állóeszközeit. Az idén csővázas raktárt, kerékpárszínt és orvosi szobát rendeznek be, a műhelyeket fénycsövilágílással látják el, s a dolgozók részére elegendő öltözőszekrényt biztosítanak. A szegedi asztalos ktsz tavaly szép sikereket ért el a I munkaversenyben, a megye szövetkezetei között harmadik lett. Ezt a ha®omán.yt i®ekeznek megőrizni, és a szocialistabrigád-mozgal ma t minél jobban elterjeszteni. Jelenleg nyolc dolgozó jár fa- ós gépipari technikumba, s a továbbtanulást ezentúl is biztosítani kíván,ja a szövetkezet valamennyi tagja számára. Az elnöki beszámoló után Bozóki János, az ellenőrző bizottság elnöke tartott referátumot, majd a szövetkezet tagsága elfogadta a beterjesztett mérleget, nyereségfelosztást és határozatot. es szigorúság fc'gyik üzemünkből elbocsátottak húsz munkást. A vállalatnál u®anis nincs elég munka, termeivényeikből kevesebbet igényel a népgazdaság. A gyári vezetők, a párt és a szakszervezeti tisztségviselők úgy határoztak: útilaput kötnek azoknak a sarkára, akik fegyelmezetlenek, gyakran hiányoznak, lógnak és selejtet gyártanak. A rangsorolást mindenki igazságosnak tartotta, hanem az elbocsátás végül is na® vihart kavart. Többen embertelenséggel vádolták a vezetőket, mert szerintük a szocializmusban megengedhetetlen a felmondás. Nem akarok az eset kapcsán hosszas fejtegetésbe bonyolódni, csupán e® hibás és meglehetősen általános nézettel szeretnék vitázni. Eszerint a szocialista társadalom humanizmusa minden áron garanciát jelent a mihaszna dologkerülők eltartására is. Valahogy, na kimondhatatlanul is, de él egy ilyen elv: ha nem tudod megnevelni, hát bűnhődj érte. Mert néhány hanyagért valóban ezrek bűnhődnek, hiszen a fe®elmezetlenek kei-esete levonás a becsületesen dolgozók életszínvonalából. Pedig a szocialista humanizmus lényegéből aligha következik a közösség érdekeit sértő emberek védelme. Az új társadalom morálja a dolgozó tömegek jólétének megteremtését tekinti fő feladatának. A szocialista humanizmus ezért harcot jelent — minden olyan jelenséggel, ami ezt akadályozza: a fegyelmezetlenség, a lógás, a korszerűtlen munka ellen. Ha kell, akkor a kényszer és az adminisztráció eszközeivel is. rázükséges ezt a vezetők védelmében is leszögezni. Mert ^ valljuk be őszintén, nemcsak a dolgozók elmaradottabb rétegei ®akorolnak nyomást a vezetésre, hanem esetenként még e®es társadalmi szervek is a hanyag, fe®elmezetlen munkás pártjára állnak, a szigorral és a következetes számonkéréssel szemben. Többek között ez a közszellem vezetett oda, hogy e®es vezetők ú® gondolják, ho® nekik mindenáron valamennyi munkás barátságára kell törekedniük, akár elvtelen udvarlással, elnézéssel, bratyizással is. Valóban kialakult nálunk a nemet mondani és utasítani képtelen, az üres népszerűségre vadászó vezető típusa, amely békülékenységet hirdet, fe®elmezetlenséget és lazaságot terjeszt. Ez lenne a vezetésben az új, a szocialista? Aligha.. A munkások tényleges érdekeinek, a minden tekintetben fe®elmezett munka és az arra rászolgálókat állhatatosain fegyelmező, szigorú és igazságos vezető felel meg. Itt azonban egy lényeges dolgot na®on jól meg kell je®ezni: a szigorúság és a keménység nem azonos a durvasággal és az önkényeskedéssel. Ez a módszer a tehetetlen, a vezetésre képtelen emberek sajátja. Aki a kettőt összekeveri, hamar meg®őződhet arról, ho® a törekvése ellenkező eredménnyel jár, mert nem találkozik a legna®obb fe®elmező erővel: a munkáskollektíva e®etértő támogatásával. A fe®elem a vezetés tükre,- ám a fe®elmezés mégsem a vezetés lényege. A szigornak, a keménységnek, a felelősségre vonásnak és büntetésnek akkor van foganatja, ha az párosul a vezető emberséges segítőkészségével, baráti felvilágosító és nevelő munkájával. Üresen hangzanak viszont a fegyelmező buzdítások ott, ahol a vezetés nem áll a helyzet magaslatán. Ahol állandóan panaszkodnak a munkások: "Nincs anyag*, »nincs szerszám*, "rossz a rajz«. Ahol nap mint nap ilyen élesen felhánytorgatják a vezetés mulasztásait — de nyugodtan mondhatjuk — fe®elmezetlenségét, ott nincs erkölcsi alap a munkás mulasztásainak, hibáinak számonkérésére. Ha nincs szabatos anyagnorma és nem számoltatják el a műhelyeket a vételezett. anyaggal, akkor frázis marad az anyagtakarékosság és a társadalmi tulajdon védelmének jelszava. Ilyen hibákból is táplálkozhat a vezetők bizonytalansága és liberalizmusa. A művezető munkájának hatékonyságát is rontja az anyagbeszerzés gondatlansága, a szerkesztés hanyagsága, hiszen saját munkáját félretéve kénytelen anyagbeszerzéssel foglalkozni, rajzmódosítás miatt futkosni, stb. Mégsem mondhatja a művezető: "Mosom kezeimet, ez nem az én asztalom.* A vezetés munkája különböző szinten szervesen összekapcsolódik és csak együtt hozhat eredményt. A kollektív erőfeszítés és a műszaki alkotómunka teremthet olyan rendet, szervezettséget, ®ártási színvonalat a műhelyekben, amely e® pillanatig sem tűri a fegyelmezetlenséget. [Vem lehet ilyenkor magyarázkodni: ú®sem volt anyag... És szervezett körülmények között egyébként is kialakul a munkának az az egészséges ritmusa, amelynek sodrása — csak úgy mint a munkások többségének szorgalma és i®ekeaete — magával ragadja azokat is, akik időnként megfeledkeznek magukról. A fegyelemnek, tehát műszaki-gazdasági feltételei is vannak. Ahogy a szülők személyes tulajdonságait felfedezhetjük a családon, a vezető képessége, tapasztalata, munkastílusa, egyénisége ugyanígy rányomja bélyegét a gondjaira bízott kollektívára. Olyan munkahelyeken, ahol a vezető rendet tart, bizalommal van a beosztottjai iránt, igényes cs igazságos, határozott és segítőkész, öröm dolgozni. S az igazán jó munkahelyet mindenki megbecsüli: kisebb a munkásvándorlás és nagyobb a kollektíva fe®elmező, nevelő ereje. Mindebben a vezető személyes magatartása, fe®elmezett viselkedése a legfontosabb tényező. A fe®elem megszilárdítása bármilyen oldalról is közelítjük meg, feltételezi a vezetés színvonalának emelését. Nincs könnyű dolga ma nálunk a vezetőnek. Na®ok a követelmények. A tőkés vezető dolga talán könnyebb volt. Neki hatalmat cs tekintélyt a mindenható gyártulajdonos bizalma kölcsönzött, ő nem kért, parancsolt, nem agitált, fenyegetőzött. Ma a "részvénytulajdonosok*, a gyári kollektíva szigorú társadalmi ellenőrzése alatt áll a vezető. Rendet, fegyelmet persze most is kell tartania. Sőt, különbet, mint régen. Ám emberséges eszközökkel. Az új tulajdonos — a dolgozó — bizalmát — aligha lehet durva, önkényes, parancsolgató módszerekkel elnyerni. Mégis mennyivel felemelőbb és örömtelibb a mi vezetőink munkája, akik nem lakájai, kiszolgálói a tőkéseknek, nem állnak ellenségesen szembe dolgozó társaikkal, akiknek tekintélyt a tapasztalat, a szaktudás, az igazságos szigor és a dolgozók bizalma ad. KOVÁCS JÓZSEF Szombat, 1961. március, 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 3