Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

Korszerű építési módszerek A lakásépítés egyik® azoknak a kérdéseknek, amelyek kétségkívül Szegeden Is a közvélemény érdeklődésének homlokterében állnak. Ezért olvastál: nagy érdeklődéssel az emberek az MSZMP Központi Bizottságának az építőipar munkájáról szóló határozatát. Örömmel üdvözölték az ebben megjelölt feladatokat, amelyek megvalósításával növeljük lakásépítésünk ütemét. A szegediek az Ogyessza városrész új házainak építésénél már ízelítőt kaptak a hagyományos módszerektől eltérő építkezésekről. Ez valóban csak ízelítő, ha figyelembe vesszük, hogy a határozat szerint a következő években erőteljesen rá kell térni az előregyártó üzemekben már ablakokkal, ajtókkal ellátott helyszíni vakolást/nem igénylő teljes szobafal nagyságú elemek (panelek) gyártására, amelyeket az építkezés színhelyén szerelnek öszsze. Hogy ez magvalósuljon, házgyárakat kell létrehozni. A távlati terv szerint Sze geden is épül egy házgyár, amelynek tanulmánytervét már a közeljövőben elkészítik. Többen kíváncsian érdeklődnek, milyen, hogyan működik egy házgyár. Mai Tudomány és technika rovatunkban új korszerű építési módszerekből ismerte/tünk néhányat dióhéjban, s a nemzetközi tapasztalatok alapján beszámolunk a már meglevő úgynevezett házgyárak munkájáról. A házgyár A házgyár sző hallatára bizonyára sokan olyan üzemre gondolnak, amely nyersanyagiból, alkatrészből kész terméket gyárt. Ez esetben nem egészen erről van szó. Azért nem, mert az építőipar alapvetően különbözik a többi ipartól. Ismeretes, hogy a hagyományos kivitelezési mód szerint lényegében az üzem költözik az építés színhelyére. Hogy gyorsítsuk és könnyítsük az építőipari munkát, az utóbbi időben eok pénzt költöttünk a helyszíni munka gépesítésére. Főleg a nehéz fizikai munkát gépesítettük. )( Az előregyártót Az új, nagy teljesítményű építőipari gépek lehetővé tették az építőelemek nagyságának növelését Sorra jelentek meg az elmúlt években az új építőanyagok, szerkezeti elemek, s megszületett az építőipar "-iparosításának* jellegzetes formája, az előregyártás. Szegeden viszonylag nagy előregyártó teleppel rendelkezik a Csongrád megyei Építőipari Vállalat a Dorozsmai úton. Működik egy kisebb telep is, a Szegedi Építőipari Vállalaté, a belső nyugati iparövezetben. A mai esegocB telepek speciális vasbetonelem-gyárak, amelyek csak néhány fajta elemet készítenek. A téglaipari vállalat épületélemgyártó telepén, az I. sz. Téglagyárban már úgynevezett téglablokkot és födémpanelt is gyártanak. Ezeket használják az Ogyessza városrész építésénél. Az ilyenfajta specializálódás általában növeli a gyártás termelékenységét, csökkenti az önköltséget. Az országban több helyen a szegedd előregyártó telephez hasonló üzemeket az építők a -házgyár* büszke címmel ruházták fel. Pedig messzire vannak még ezek a valódi házgyártól. Természetes dolog, hogy a házgyárban nem készülnek teljesen összeszerelt házak, csak épületalkatrészek, lehetőleg nagyméretű előregyártott elemek. Ezeket szállítják az építés helyére, ahol lényegében csak szerelőmunka folyik. A szállítás szerves része a házgyárnak. A gyors, ütemes, zavartalan szállítás érdekében óramű pontossággal működő szállítóapparátusra van szükség. Ehhez újfajta szállítóeszközök kellenek, amelyek a nagyvárosok forgatagában is könnyedén közlekednék a nagy építőelemekkel. X Percnyi pontossággal Az épületalkatrész-gyártás, a szállítás és a helyszínen történő szerelés egymást követő folyamat a házgyár munkájában. Ha az üzem raktárra kénytelen termelni, ez zavart okozhat, s a kétszeres emelés költségnövelést jelent. A tárolás pedig nagy helyet foglalna el. Ezért a gyárban elkészült elemeket percnyi pontossággal kell az építés helyszínére szállítani. Fontos dolog például, hogy az elemeket lehetőleg maximális készültségi fokban gyártsák, hogy a helyszínen valóban csak a szerelőmunka legyen. Ez sok gondot és problémát okoz a gyártástechnológiában, s a szállításban. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, szigorú munkafegyelmet, gondos munkát kell meghonosítani az építőiparban. Csak így óvhatjuk meg a kényes felületű darabokat a sérüléstől. Már ebből a vázlatos leírásból is látható: az építőipar korszerűsítésének újabb lépcsőfoka sok, eddig ismeretlen porbléma megoldását követeli Például a nagy elemekből összeszerelt házak alapozásához megfelelő feltételek kellenek. Nagy problémát jelent, ha például az egyik tartópillér nem megfelelő helyre jut Azután is van gond, ha elkészül az épület és kivetkezik az úgynevezett szakipari munka. Ezt is össze kell hangolni a nagy technológiai folyamatban a többi mozzanattal. X Uniformizálás nélkül A házgyárak valóban csak óramű pontossággal dolgozhatnak. A Szovjetunió házgyáraiban e sokágú tevékenységet elektromos számológépek koordinálják. Ebben a mechanizmusban az élőregyártó telep csak egy üzemegység, amely mellett még van gépészeti és felszereléseket előregyártó üzem, vagy a szint alatti munka építésvezetősége, a szállítási részleg stb. A szovjet tapasztalatok szerint a gyors és tömeges lakásépítés ilyen komplex kivitelező egységet alkotó szervezetekkel valósítható meg a leghatékonyabban. Mivel a lakóházakat és lakótelepeket nem lehet uniformizálni, az épületelemgyártásban ügyelni kell arra, hogy a homlokzatok változatosak legyenek. A változatosság természetesen ellentmondásban van a szerelés egyszerűsítésére való törekvéssel. Ezért; a tervezők ügyességére van szükség, hogy a különböző elemek mégse legyenek sokfélék, s ennek ellenére a lakásalaprajzok, épülethomlokzatok változatosak legyenek. X Hazai üzemek Európa különböző országaiban a nagy épületelemeket sokféle módszerrel gyártják a már működő házgyárakban. Például csak a nyugat-európai országokban harminc féle módszer ismeretes. Ezek ' között van kézigyártás és automatizált módszer is. Az előregyártás telepítésében is többféle változat honosodott meg. Van, ahol a lakóházak területén belül, másutt közelében, vagy külön telepen készítik az elemeket. Franciaországban kombinált módszer ismeretes. Itt néhány nagy elemet a toronydaru közélében, a többit fedett telepen gyártják. Hazánkban a panelgyártó üzemek Csepelen, Kazincbarcikán, Dunaújvárosban és Pécsett úgynevezett sztendrendszerű módszerrel dolgoznak, általában betonburkolatgyártó telepeken készítik az élemeket. A házgyárak működését mindenütt többféle különböző rendeltetésű segédüzemek egészítik ki. Ezek gyártják az ajtókat, ablakokat, padlóés falburkolatokat, más építőipari alkatrészeket. Hazánkban a harmadik ötéves terv időszakában kerül tömeges méretű bevezetésre a panelos építési módszer, ebben az időszakban épülnek majd fel a párthatározatban megjelölt házgyárak isi A panelépíti :és A panelos építésmód legnagyobb mértékben a Szovjetunióban terjedt el. A nyugati országok között különösen Franciaországban jelentős a panelépitkezés. E két országban számos olyan módszert vezettek be, amely a többi országok panelépítkezéseinek is példaképül szolgálhat Az építésmódra jellemző iaz állandó jellegű csarnokba telepített, kiválóan gépesített gyártástechnológia a nehéz, nagy teherbírású szállítóeszközök és emelőberendezések. A szobafal nagyságú 3—6 tonna súlyú, körülbelül 15— 25 centiméter vastag falpanelek egy- vágy többrétegűek lehetnek A többrétegű falpanelokban a teherhordás és hő-, illetve hangszigetelés funkcióját más réteg látja el. A panelok általában hálós vasalással erősítettek. A belső falpanelokat általában függőleges a külső (különösen a többrétegű) panelokat vízszintes helyzetben gyártják. Az ajtókat és ablakokat, a külső homlokzatburkolatot, valamint a villany (esetleg központi fűtés) vezetékeket előre elhelyezik a panel sablonján, s utána dolgozzák be, a különböző rendeltetésű betonrétegeket. A külső homlokzatburkolatot rostált kaÚ] építőanyag a szilikalcit A blokkos építésmód Hasonló üzemszervezési elveken alapul a blokkos építésmód, amely főleg az NDKban terjedt el nagymértékben. Jelenleg a lakásépítési programnak mintegy 50 százalékát ezzel az építésmóddal valósítják meg. A blokkok alapanyaga téglatörmelék vagy kohóhabsalak, súlyhatáruk jóval kisebb, mint a paneloké. A kisebb méretű blokkok súlyhatára 0,75 tonna, ezekből két egymásra helyezett darab adja az emeletmagas falak, a nagyobb méretűeké 2 tonna, amelyek emeletmagasak. A kisebb súlyokból következik, hogy a szállítás és a beemelés nem okoz olyan nagy problémát, mint a panelok esetében. A szovjet kutatók és mérnökök széleskörű tudományos munkájának és kísérleteinek eredményeképpen az utóbbi időben nagyjelentőségű új építőanyag született: a szilikátéit. Képünkön előregyártott szilikátéit elemek láthatók az egyik házgyárban. vicsrétegből, kerámia lapocskákból vggy fémből készítik. Hőszigetelésül könnyűbetont vagy műanyagot használnak. Az így elkészített panelt vékony vakolatréteggel látják el. A beton kötését gőzöléssel gyorsítják. Érdekes, igen könnyű szerkezet a szovjet hengerelt panel. A panelok hossz- és keresztbordákkal merevített vasbeton lemezek, amelyeket párosával alkalmaznak, közöttük ásványi gyapot hőszigeteléssel. Ma ezeket a panelokat már íőleg a dobozos építésmód lemezszerkezeteiként használják. A Szovjetunióban az utóbbi években előszeretettel alkalmazzák a vibrált téglabetétes panelokat. A sablonokba helyezett téglák közé öntött habarcsot vibrálással tömörítik. Hasonló szerkezeteket alkalmaznák a nyugati országokban is. A födémpanelokat alulfelül sík kivitelben, alsó vakolattal, felső — rendszerint műanyag — burkolattal készítik, esetleg üreges kivitelben. A vízvezeték-berendezés®: ket és a csatornázást a teherhordó szerkezetektől függetlenül, külön blokkokban helyezik el. Így utólagos vésésre nincs szükség. Fejlettebb formája ennek, amikor a fürdőszobát és esetleg a hozzácsatlakozó konyha egyik falát egy egységben emelik be, valamennyi berendezési tárggyal együtt, teljesen készen. A panelos építésmód jellegzetessége, hogy a lakásokban kevés válaszfal van. A mégis előforduló válaszfalak — ugyancsak vakolt, illetve teljesen sima felületekkel — szintén nagy lapokból készüknek. Ezáltal a beruházási költségek tovább csökkennek. A nagyrészt szabadtéri üzemek gépesítése ugyancsak csökkentett mértékű, gőzölést ritkán alkalmaznak. A sejtbeton blokképítés hazája Svédország, bár ma már a Szovjetunióban, Lengyelországban, Nyugat-Németorssr — Kész szobák, lakásrészek Az igen könnyű (0,6—1,0 tan- ' na/négyzetméter) térfogatsúlyú, fúrható, fűrészelhető, pórusos anyagból, öntött blokkból sokemeletes házakat is építenek. A magas épületek előregyártási foka — főleg a rendszerint monolit teherhordó vasbetonváz miatt — még a blokkos épületeknél is kisebb. Az előregyártott fürdőszobacella az első lépés a dobozos építésmód irányában. A teherbíró kivitelben készített fürdőszoba vagy garderobeszekrény-elemék az építés közben jó támasztékot adnak a többi elhelyezett elemnek és a kész épületet is jól merevítik. Ha a fürdőszobacella teljesen zári, akkor mód nyílik a belső teljes befejezésre (festés, mázolás). A dobozos építésmódnak a nagy előnye, hogy az egyes egységek (szobák, lakásrészek) az üzemben teljesen beféjezhetök, s így a helyszíni elhelyezés után a lakások úgyszólván azonnal beköltözhetők. A nagyméretű elemek velejáró problémája a nagy súly (10—20 tonna) és a szállítás nehézkessége. A dobozos építésmód ma még a kialakulás stádiumában van. A panelos építésimód elég nagy lakásszám kapacitású üzemet igényel. A Szovjetunió házgyárai műszakonként 3—10 lakás kapacitásúak. A francia Camus cég Montesson gyára 8 lakást, a Coignet cég Lille-i gyára pedig 6 lakást termel egy műszakban. Szétszórt lakásépítési program esetén ilyen nagy kapacitású telephez túl nagy szállítási körzet tartozik, ami már megdrágítja az építési költségeket. Ezért több országban kisebb igényű, ideig, lenes jellegű, rendszerint sz.a_ hadtéri előregyártó üzemeket építenek. Ezek lényegesen kisebb beruházási öszszegből (10—30 százalék} megteremthetők, viszont az általuk gyártott elemek készültségi foka kisebb, mint a házgyárakban gyártott elemeké. Az ilyen építkezések helyszíni munkásigénye tehát megnő. Vasárnap, 1964. március 1. DÉL-MAGYARORSZÁG 7