Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-13 / 61. szám

Kádár János fogadta az új ghanai nagykövetet Kádár János, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke csütörtökön bemutatkozó látogatáson fo­gadta Henry Botchway Kofi Marrah-t, a Ghanai Köztár­saság új magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét. (MTB Első nagykövetünk Svédországban Esztergályos Ferenc, a Ma­gyar Népköztársaság első stockholmi nagykövete csü­törtökön délelőtt átadta meg­bízólevelét Bertil hercegnek, a Svéd Királyság régensé­nek. A szőlő- és gyümölcskultúra fejlesztéséért A járási tanács vb ütése Pusztamérgesen A szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága csütör­tökön Pusztamérgesen tar­totta ülését. A tanácskozáson jelen voltak a községi tanács vb. tagjai, a helybeli tömeg­szervezetek és tanácsi állan­dó bizottságok képviselői. Tanácskozási joggal meghív­ták a szomszédos községek, Ullés és Öttömös tanácselnö­keit is. A járási tanács végrehajtó bizottsága kibővített ülésén a többi között megtárgyalta a pusztamérgesi bortermelő kistáj gyorsabb iramú fej­lesztésével kapcsolatos teen­dőket Állást foglalt abban. hogy a jövőben itt nagyobb mértékben kell növelni a ne­mes szőlőfajták termőterüle­teit A pusztamérgesi szőlő­termesztés teljes nagyüzemi rekonstrukciójában — amint ezt a végrehajtó bizottság megállapította —, a helybeli Rizling Tsz-re vár a iegna­gyobb feladat A járási tanács végrehajtó bizottsága alapos vita után jóváhagyta a járási mezőgaz­dasági osztály intézkedési tervét is, melyet a tavaszi, nyári mezőgazdasági múr.kák sikeres lebonyolítása érdeké­ben készített. A szegedi üzemekben ál­talában minden munkahe­lyen sokféle értekezlet ad le1 hetőséget, hogy a munkások véleményt mondjanak a vál­lalat dolgairól. A ruhagyár­ban ilyen megszokott fórum többek között az üzemi újí­tók tanácskozása. Az idei el­ső újítási ankétot csütörtö­kön délután tartották, ahol értékelték a mozgalom el­múlt évi eredményeit, s meg­vitatták a gyár újítási fel­adattervét Szabó Sándor, az üzem fő- ...... mérnöke tömören ismertette megallapitasához cernamero­az elmúlt esztendő újítómoz- szerkezet. Egy másik pont ar­galmának adatait ró1 értesíti az újítókat, hogy A benyújtott javadatok megoldásra vár a MÁV és száma 258, az elfogadotta- P°stás zsávolyzubbonyok, ói­ké 78, a bevezetettek© 77 dalbeállításához olyan szer­volt 1963-ban. kezet készítése és a varrás­Az újítások előkalkulált nép- technológia kidolgozása, gazdasági eredménye megkö­zelítette az 1 millió 370 ezer forintot — Ma már nagyobb köve­telmények állnak az újítók előtt a ruhagyárban — mond­ták a felszólalók. — Az egyes műveletek tökéletesítésén túl, amellyel csökkenteni lehet a cérnafelhasználást, s könnyí­teni, tökéletesíteni a munkát Á Marica partján Az újítók többet vállalnak 9 A haszon 1 millió 370 ezer forint 9 Külföldi tapasztalatcsere 9 Műszerezés és automatizálás 9 Segítséget a feladatok megoldásához lyek valóban újak, olyannyi- zonyára felgyújtja a kezde­ra, hogy megvalósításukkal ményező, újra törekvő embe­úttörőmunkát végeznek rek fantáziáját. S nemcsak a majd. Például a műszerezés várható gazdasági eredmény, és automatizálás címszó alatt s az ennek alapján az újí­ez olvasható: anyaghányad tót megillető díjat, külön ju­talmat rögzítették a feladat­tervben, hanem azt is, hogy a vállalat melyik osztá­lyán kik adnak tanácsot, segítséget az egyes feladatok megoldá­sához az újítóknak. Reméljük, hogy a ruhagyá­ri újítók ez évi versenye —, amelyet csütörtöki tanácsko­zásukon hirdettek meg, s a . ,, , .... tervszerű munka eredménye A jó feladattervvel dejet k százezres megtakarítást veszik az oncelusagnak az hoz 1964_ben a gyárnak, s ujitomozgalomban. megérdemelt anyagi és er­Megjelöltek néhány olyan té- kölcsi megbecsülést az újí­az"autormtizáláe, féíautoma- amelyek megoldása bi- toknak, fixálás van napirenden, ezért egy-egy újításhoz nagyobb hozzáértés, több munka és idő kelL Valóban, az újítási mozga­lom ennél a vállalatnál is túljutott az ötletszerű javas­latok korszakán. Ezt tanúsít­ja az is, hogy a számszerű csökkenés mellett örvende­tesen 125 százalékkal nőtt a javaslatok előkalkulált nép­gazdasági eredménye. Az egy újításra eső érték elérte a 17 ezer 483 fo­rintot. Sok üzemben ma még fél­nek a nagyobb összegű újí­tási díj kifizetésétől, inkább eszmei díjakat állapítanak meg s az újítások mintegy 60—70 százalékát nem a gaz­dasági eredmények alapján díjazzák. A ruhagyáriak más­képen cselekszenek. A beszá­moló is hírül adta, hogy pél­dául Daru Bálint egyetlen újításáért utókalkuláció alap­ján 18 ezer forintot kapott. A jelentősebb újítások kö­zött tartják nyilván Dékány Lajos újítását is. Ezek közül elsősorban az automatikus szálvágóberendezést, a felső és alsó kelmetovábbítás meg­oldását említették. <5 a tava­lyi újítási verseny győztese is. E versenyben Komáromi Károly termelési osztályve­zető a második, Gera Imre technológiai csoportvezető harmadik lett. Mind a hár­man 10 napos tapasztalat csere­látogatásra utaznak Romá­niába, ahol megtekintenek majd több ruhagyárat. A tavalyi újítási verseny­hen legszebb eredményit el­érő 10 dolgozó már járt kül­földön. 19-en az ország más városaiban levő ruhagyárba látogattak el tapasztalatcse­rére. Az üzem újítói közül 1963­ban Dékány Lajos, Molnár Andor és Poór Sándor kap­ták meg a kiváló újító kitün­tetés bronz fokozatát. Az ő be­vezetett javaslataik népgaz­dasági eredménye meghalad­ja a 250 ezer forintot.. Az újítómozgalommal és igv az újtási feladattervvel izemben is mind nagyobb igényesség nyilvánul meg. °lyan új feladatok megva­tóeítását tűzték ki célul, ame­A mezőgazdasági termelés és az export A mezőgazdasági terme- Azért azonban, hogy a na- képpen indokolt ehhez az ed­lésre esztendőről esz- gyobb vetésterületen valóban diginél jobban igazodni. A tendőre nagy felada- jó legyen a termés és a meg­tok várnak. Gondoskodnia termett kenyérgabona a lehe­kell az ország lakosságának tő legkisebb veszteséggel rak­élelmiszerellátásáról, a fel- tárba is kerüljön még nagyon dolgozó ipar számára nagy sokat kell tenni. Az üzemek mennyiségű nyersanyagot szakemberei, vezetői és doi­kell adnia, s emellett nagyon gozói a búzatermesztés idő­fontos népgazdasági érdekek fűződnek a mezőgazdasági exporthoz is. Az igaz, hogy húsz-har­minc esztendővel ezelőtti helyzethez képest a mezőgaz­dasági export részaránya ki­sebb, mint az ipari terméke­ké. De azoknak a termények­nek, termékeknek, amelyek a mezőgazdaságból vagy az élelmiszeriparból kerülnek külföldre, most lényegesen szerű tennivalói során gon­doljanak arra is, hogy lel­kiismeretes munkájuktól, nemcsak a kenyérellátás függ, hanem az ország ked­vező külkereskedelmi hely­zete is. A másik feladat: növelni azoknak a terményeknek, termékeknek a mennyiségét és minőségét, amelyek — a hazai igények kielégítése nagyobb az értéke, mint a mellett — exportra kerülhet­felszabadulás előtt. A mező- ,jek. gazdasági export tehát fontos helyet foglal el az ország gazdasági életében. Különö­sen nagy a szerepe a tőkés piacokon, mert míg tavaly a népgazdaság összes exportjá­ból a mezőgazdaság és a me­zőgazdasági terméket feldol­L ehetetlenség lenne va­lamennyi terményt, terméket felsorolni, s a velük kapcsolatos teendő­ket egy rövid írásban elmon­dani. így csgk nagyon váz­gozó élelmiszeripar alig latosan néhány exportra is több, mint 20 százalékkal fontos terményről és termék­részesedett. addig a tőkés rői eshet szó Az ^lat; ere­piacokra irányuló exportnak . , ,....., csaknem ötven százalékát detű termékek - koztuk mezőgazdasági, vagy mező- mindenekelőtt a marhahús — gazdasági eredetű termékek jelentős arányban részesed­nek a mezőgazdasági export­tették ki. Az idei esztendőben na­gyon fontos feladat, hogy a ban. Az állattenyésztés fej­mezőgazdasá^ export-import Vesztésének hazánkban kulcs­egyenlege még kedvezőbben alakuljon. Ezt két módon lehet elérni. Az egyik: csök­kérdése a takarmányellátás. A takarmánynövények hoza­mának növelése, a rendelke­SSÁ^bToSSflaS takarmányok leg­megtermelni azokat a termé- gazdasagosabb felhasznalasa nyeket, amelyek a lakosság módot nyújt arra, hogy ellátásához, az állattenyész­tés takarmányalapjának meg­teremtéséhez szükségesek. A tavaly őszi vetés jogossá teszi a reményt: az idén si­kerülhet hazai termésből biz­tosítani az ország kenyerét. a meglevő készleteinket rész­ben gyarapítsuk, másrészt a rendelkezésre álló takar­mánnyal több húst, tejet, s más állati terméket termel­jünk. A több takarmány — több jószág. A hazai igények nagyobb cukorrépa-területtel, a nflfftroVlk MlIrmwÁnnlntMul/o gyümölcsféléknél az áru egy­öntetűsége, s jó minősége dönti el az exportképességet ~A követelmények nagyon na­gyok. A felvásárlókereskede­lem sokat tehet az áru meg­felelő osztályozásával, csoma­golásával. (Bár ezt a munkát érdemes a termelő üzemek­nek is magukra vállalniok, ha van valamelyes lehetősé­gük rá.) A termelő üze­mekre vár viszont a megfe­lelő növényvédelem. A mi­nőség körüli hibák túlnyomó többsége a rossz védekezés -eredménye.* A védekezés elhanyagolása a termelőket is károsítja, s károsítja az or­szágot is, ezért az eddiginél is sokkal nagyobb figyelmet érdemel a gyümölcsösök szakszerű gondozása, ápolá­sa. A szántóföldi termények közül a cukorrépa, a napra­forgó, a dohány és egy sor aprómag exportja jelent na­gyobb tételeket. De fontos a hagyma, a paprika, a rostién, s még egy sor más növény exportja is, hiszen nagy lehe­tőségeink vannak ezeknek a terményeknek az értékesíté­sére. Mind a cukorrépa, mind a napraforgó és dohány ve­tésterületeit, valamint, ter­mésátlag ait indokolt növel­ni. Különösen a cukorrépa­termelés hozhat jelentős ér­tékeket az ország számára* hiszen az utóbbi esztendők­ben a cukor világpiaci ára magasra szökött, így a cukor értékesítése előnyös. A ter­melő üzemek is jól járnak a Testvérlapunk, aplov­divi Otecsesztven Glasz munkatársa, M. Tanév a bolgár párt- és kor­mányküldöttség magyar­országi látogatása alkal­mából cikket írt Plov­divról, Szeged testvér­városáról, a két nép és a két város barátságá­ról. A következőkben írásának Plovdivot be­mutató részletét ismer­tetjük. Plovdiv egyike a Balkán­félsziget legősibb városainak. Története körülbelül négy­ezer esztendőre nyúlik vissza. Ebből az időrengetegből gaz­dag építészeti, régészeti, iro­dalmi ós egyéb hagyományo­kat, értékeket őriz máig is, annak ellenére, hogy hosszú története során számos há­ború pusztított föld jón. A 240 ezer lakosú bolgár város évek óta baráti, testvéri kapcsolatot tart fenn Szeged­del, minthogy feliratkoztak a testvérvárosok sorába. Ez a barátság nem csupán kül­döttségek látogatásaiban jut kifejezésre, hanem van vala­mi közös vonás is a két vá­ros és lakói között — a szo­cializmus építésének közös pátosza, és a két város ké­pének sajátságos, összehason­líthatatlan és vonzó bája. Húsz évvel ezelőtt Plovdiv még csak az elmúlt századok romantikájával vonzotta a látogatókat, különben rende­zetlen volt. Ma Bulgária má­sodik legnagyobb, s egyúttal legszebb városa, amely rend­kívül sokat fejlődött a sza­badság éveiben. Rendeztük a közlekedést, megoldottuk a vízellátás gondjait, új sugár­utak, gyárak, lakónegyedek, parkok épültek, kórházakat, iskolákat emeltünk, s így sa­játságosan ötvöződik egybe a városképben a történelmi múlt a szocializmust építő ember műveivel. Tovább gazdagodott Plovdiv kulturá­lis és művészeti élete is. Ki­lenc múzeum, négy egyetem ós főiskola, három hatalmas könyvtár, operaház, szanhás. Plovdivi látkép képtárak szolgálják dolgos népének művelődési igényeit. A Marica partján egészem új város épült. Város a vá­rosban — hiszen itt tartják a hires nemzetközi vásáro­kat. Oda látszik az új textil­kombinát, mely csodamódra nőtt ki a földből s ma már négyezer munkásnak bizto­sít szép megélhetést. A Ma­ricától északra magasodnak az üvegipari kombinát és az óriás konzervgyár falai, az Agria Vegyikombinát és az elektromos készülékek gyá­rának épületei. De sorolhat­nánk azokat a gyárakat, me­lyek Plovdiv ipari tekinté­lyét képviselik. Több mint 80 üzem működik a városban, s közülük nem egy világszerte ismert. Nem csoda, ha ebből a ro­konszenves bolgár városból maradandó élményekkel »tazmak el a külföldiek. Leg­utóbb egy vendég így nyilat­kozott: „A világon kevés vá­rosnak van ilyen jellegzetes képe, ilyen nagy és dicsősé­ges múltja. Bámulatosak az új építkezések, de az embe­rek is. Azzal az érzéssel tá­vozom innen, mintha meg­loptak volna. Itt, Plovdivban hagyom a szívem egy ré­szét, mert nagyon megszeret­tem." A bolgár párt- ás kor­mányküldöttség magyaror­szági látogatásának ünnepi alkalma a szokásosnál is jcb­ban felhívja a két nép fi­gyelmét egymásra, örömünk­re szolgálna, ha Plovdiv és Szeged, e két testvérváros lakossága is még közelebb, még barátibb viszonyba ke­rülhetne egymással, minél több kölcsönös látogatással, egymás munkájának, ered­ményeinek megismerésével. M' kielégítése is mind több ál­lati. terméket kíván, s ha az állati termékek exportját fejleszteni akarjuk, akkor az eddiginél többet kell ten­nünk a takarmánytermelé­sért, és takarékos felhasz­nálásért. A zöldség- és gyümlöcsfé­lék exportja ugyancsak je­lentős mennyiségű devizához juttathatja az országot. A termelés fejlesztéséért eddig is sok minden történt ha­zánkban. A zöldségexportnál a minőség mellett különösen az értékesítés ideje játszik nagyon fontos szerepet Az úgynevezett primőridőszak­ban és a késői utószezonban van arra nagyobb lehetősé­günk, hogy zöldségféléinkkel porttermények termelésével, a nagyobb cukorrépatermés esetén. Az átvételi ár jó, s a cukorrépa melléktermékei nagy mennyiségű takar­mányt jelentenek. ezőgazdasági expor­tunkat az idén is szá­mottevően kellene nö­velni, mert a tavalyi kenyér­gabona-vásárlás nagy terhe­ket rakott népgazdaságunk­ra. Emellett a mezőgazdasági termelés fejlesztése sok mű­trágya, gép, s egyéb felsze­relés behozatalát teszi szük­ségessé. Amellett tehát, hogy a mezőgazdasági export hoz­zájárul az egész népgazda­ság fejlődéséhez, a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésé­nek érdekeit külön is szolgál­ja. Törődjünk többet az ex­megjelenjünk a külföldi pia­cokon. A főszezonban pedig akkor fogadja a külföldi ke­reskedő a magyar zöldségfé­lét, ha azzal a hét első nap­jáiban jelentkezünk. Tehát a szombati, vasárnapi szedést lehet értékesíteni. Minden­adjon a magyar mezőgazda­ság az idén még többet a külföldi piacokra is, hogy ha­zánk gazdasági erejét növel­jük, jó hírünket is tovább gyarapítsuk a földkereksé­gen. A. I. Érdebes előadássorozat az idei nyári szabadegyetemen Tegnap délután a TIT Ká- nyékről szólnak majd. Neves rász utcai klubjában tartotta hazai szakemberek mellett a meg első értekezletét a sze­gedi nyári szabadegyetem igazgatósága. A tanácskozá­son dr. Ágoston György, a József Attila Tudományegye­tem tanszékvezető professzo­ra, a szabadegyetem igazgató­tervek szerint két szovjet, egy-egy csehszlovák, lengyel és francia professzor is is­merteti e tárgykörrel kapcso­latos tapasztalatait. A szakmai tárgyú előadások mellett a szabadegyetem hall­ja, valamint dr. Orosz Sándor gatói kiegészítő programként gyetemi adjunktus, a szabad­egyetem igazgatóságának tit­kára ismertették az augusztus I—12-e között megtartásra kerülő érdekes előadássorozat programját, az előkészüle­tekkel kapcsolatban eddig ett intézkedéseket. Többek között elmondották, hogy a szegedi nyári szabad­egyetem előadásai a modern Szeged város és a környék történelmi múltjával és neve­zetességeivel ismerkedhet­nek meg. Az eddigi jelentések szerint országszerte nagy az érdeklő­dés a szabadegyetem gazdag programja iránt. Több megye művelődési osztálya például már közölte, hogy 15—20 fős tanárokból álló csoportokkal technikai, audio-vizuális esz- , , . .. , . közöknek az oktató-nevelő képviselteti magat az érde­nunkában való alkalmazásá- kesnek Ígérkező pedagógiai ról, az e téren elért eredmé- tárgyú előadásokon. Péntek, 1964. marcián IX DÉL-MAGYMORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents