Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-12 / 60. szám

Feladatok - célok Tevékenykednek az újjáválasztott népfrontbizottságok GVORSPOSTA # GVORSPOSTA GVORSPOSTA 0 GVORSPOSTA Szegeden az elmúlt hetek­ben újjáválasztott kerületi és körzeti népfrontbizottságok megkezdték munkájukat mű­ködési területükön. A nép­frontbizottságok újjáválasztó népes gyűléseken a lakosság a további népfrontos tevé­kenységhez számos észrevé­telt. javaslatot tett. Ezeket a bizottságok figyelembe ve­szik. hasznosítják. A követ­kezőkben két népfrontbizott­ság munkájáról adunk mo­zaikot. A7. I. kerület, a Belváros népfrontbizottsága — amint a kérdésre válaszolva Kovács István, a kerületi népfront­bizottság elnöke elmondotta — egyik fontos feladatának tartja, hogy segítse: a lakos­ság még nagyobb tömegei regyenek részt a közügyek vállalásában. Ennek egyik útja, hogy az államhatalom helyi képviselői, a tanácsta­gok. valamint a népfront­biaottság tagjai állandóan cs gazdagodó tartalommal cseréljenek gondolatokat az emberekkel. Igy a vélemé­nyek fokozottabban a tanács­ülés elé kerülhetnek. A népfrontéizottság ter­mészetesen ezután is hozzá­járul a kerületi tanács tervé­nek végrehajtásához, szerve­zi és részt vesz a társadalmi munkában. Több társadalmi munkavállalás született már­is a kerületben. Például a Hajnóczy utca 10. számú ház lakói a Bolyai János utca korszerűsítéséért 120 óra tár­sadalmi munkát teljesítenek. Minden bizonnyal idén ta­vasszal ismét szép számmal vesz részt a kerület lakossá­ga a Virágos Szegedért moz­galomban, amivel szintén tö­rődik a népfront Tartalmas az együttműkö­dés az I. kerületi tanács és a belvárosi népfrontbizottság között A népfrontbizottság azen lesz, hogy. a majd sorra kerülő első félévi tanácstag­beszámolókon nagyobb szám­ban vegyen részt a lakosság. Igény, hogy minden tanács­tag részletesen számoljon be választóinál; a város, a kerü­let fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Ezért a kerületi tanács végrehajtó bizottsága Tanács és népfront A közvélemény szava Társadalmi munka A közös gazdaságokban még jobban törődik a tanács­tagok tájékoztatásával. A népfrontbizottság is han­got adott annak a kerületi tanácsnál, hogy fokozottab­ban figyelemmel kell kísérni az építkezéseket. javítási munkákat. A kerületi tanács legutóbbi ülésén határozatot hozott, hogy szakigazgatási szervének folyamatosan el­lenőriznie kell a különféle építkezéseket, különös tekin­tettel a határidőre, a minő­ségre. A III. kerület népfrontbi­zottsága szintén sokoldalú, a köz.össég számára hasznos. munkát végez ezután is. Erről1 Sziládi Sándor, a kerület nép­frontbizottságának elnöke nyilatkozott A III. kerület népfront- j bizottságába is kerültek a j régi tagok mellé új, friss • erök. Törekvés az is, a bizott­ság valamennyi tagja mun­kálkodjék. s erről az elnök­ség úgy gondoskodik, hogy megosztja a munkát. A kerü­let fejlesztésének, tanácsi munkájának segítéséért létre­hozzák a népfront kerületi várospolitikai akcióbizottsá­gát. Ezáltal tervsaerübbé vá­lik ez a munka is. A nép­frontbizottság kerületi elnök­sége megbeszéli a kerületi ta­nács végrehajtó bizottságával, hogy a soron következő út, járda stb. építését előre • tu­dassák a népfronttal, hogy ehhez időben szervezhessék a társadalmi munkát. A népfront lömegkapcso­lálát általában tovább gyara­pítják, de különösen Alsóvá­roson van erre szükség, mert itt a végzett munka viszony­lag igen elmaradt a lehető­ségek mögött. két közös gazdaság van, az Üj Élet és a Móra Ferenc Tsz. A népfront részt Vállai a szövetkezeti gazdák tudatá­nak alakításában, s a terme­lés nagyobb eredményeiért a tsz-ek vezetőivel, a kerületi tanáccsal együtt tapasztalat­cseréket. ankétokat rendez­nek. A könyvbarát-mozga­lomnak szép síkerei vannak a kerületben. s ezt tovább kívánják növelni, főleg a tsz­tagok körében. Mihálytelek után most Ságváritelepen és Hattyas­telepen is megalakult a kör­zeti bizottság. A külső város­részeken is sok helyi, a la­kosság erdekeit érintő mun­kát vállal magára a körzeti bizottság, közvetíti a közvé­lemény hangját. A kerület népfrontbizottságának elnök­sége figyelmet fordít arra, hogy eleven népfrontéletet teremtsenek a A/áros külső településein is. M. S. Petróleumárusitás Lakásle válasv iá* A Tolbuhin sugárúti 32-es számú aruda petróleum ki­mérésére is hivatott. Eddig zavartalanul vásároltunk is petróleumot a délelőtti órák­ban. azonban egy hónapja a kiszolgálást különféle ürügy­gyei halogat.Iák, sót a napok­ban egyenesen megtagadták. Pedig van petróleum a rak­táron. s ha az üzletet a cikk árusítására is kijelölték, mi­ért utasítja el a vevőket az árudavezető? Török Béla Az ÉlelmlszerklsU. rwske­delmi Vállalat föellcnőre, Martinelz Pál válaszolt a panaszra: — Az üzletvezető indoko­latlanul tagadta meg a pet­róleum kiadasát. Az említett árudat önkiszolgáló bolttá rendeztük át. de a petróleum árusítását továbbra is el­rendeltük: mindennap dél­előtt 10 és 11 óra között kö­teles az áruda a vevők pet­róleum-igényeit kielégíteni. — tÖrnieléktengerrel A Deák Ferenc utca 2. szam alatti házban lakasle­választásl munkálatokat vé­geznek. Az itt dolgozó ktsz­munkások az udvarban, a lépcsőházban szétszórják a tégla és maltertörmeléket, hogy szinte alig lehet eljár­ni. A bérház 20 lakójának kellemetlenséget okoznak és a szerelések következtében víz-gázömlések keletkeznek. Mar többször figyelmeztettük őket. de csak durva választ kaptunk. Az Ingatlankezelő Vállalat a házat 1960-ban kí­vül-beiül tatarozta, itt dol­gozott vagy 20 munkás, de nem volt ilyen törmelcKten­ger. mint most nz egy lakás leválasztása alkalmaitok Csetvry Jánosnc A III. kei-ületi népfrontbi­zottság működési területén Szeszfőzde a fürdőszobában Ellenőrző úton a pénzügyőrség A pénzügyőrség szürkés- Nem hisznek nekem? Ebben szeszfőzdét rendezett be: 15 zöld egyenruháját mindenki az évben rossz volt a ter- embernek párolta le a cefré­ismeri. de kevesen vannak més. jét. azok. akik azt is tudják, hogy Csak arról feledkezett meg. De nemcsak a nagybani pá­milyen sokrétű a munkájuk, hogy a bort nemcsak mennyi- linkafőzósre derítenek fényt — Harmickétféle ellenőrző- ségileg, hanem minőségileg is a pénzügyőrök. Sokan házi si feladatot végzünk rendsze- megvizsgálják. Kiderült, használatra készítenek cukor­,-esen _ közölték a Csöng- hogy helyes volt a feltétele- ból. vízből s élesztőből szeszt. megyei parancsnoksá- zés. alig volt óbor a hordó- Ezek az emberek nemcsak ban. büntetendő cselekményt kö­n vetnek el, hanem saját egész­ig Adócsalás ségük ellen is vétenek. Orvo­silag bebizonyították ugvanis, Sok gondot okoznak a tit- hogy a házi úton cukorból és kos szeszfőzők is. A megye élesztőből előállított alkohol­"e©'Yen szcssróKteie évente nak mérgezó hatusa van s — 150—200 ezer hektu bo- «00 ezer liter pahnkat ke- fogyasztása eseten az agvat, . - . . . •, . ni t • -j .1 - ly r\ I n -il- +• t/.'jAt , 1.­A körzeti házkezelőséy panaszügyi előadója, Korek Sándorné a következőket válaszolta: — A lakásleválasztást nem az Ingatlankezelő Vál­lalat végezteti, hanem Kőszegi Sándorné a sajáf költsé­gére. Már személyesen és levélben is felszólítottuk, hogy az ö kötelessége gondoskodni arról, hogy a munka után keletkezett törmeléket eltakarítsák. Változó csirkeár? Nemegyszer történt -meg pedig 35. illetve 36 forintot velem, hogy az egvik héten számoltak a tisztított csirke ii , —Z.ÍL kilójaért a hentes-, vagy az 31 forintot, a masfe heten óleimiszerüzletben. Legutóbb a központi húsboltban vásá­roltam, ahol az üzletvezető mondotta: nagyon szép csir­kéjük van 31 forintért. Az eladó viszont 36 forintot szá­molt kilójáért, s amikor rek­lamáltam, akkor helyesbítet­ték az árat. Az ilyen téve­desek miatt többen ráfizet­nek a csirkevásárlásra. Nagy Sándorné Kálvin tér 3. réd gan. — A legfontosabb mun­kánk a bor- és a szeszfor­galmi adó nyilvántartása ós ellenőrzése. — Hány hektoliter bor te­rem a megyében évente? rért fizetnek adót az állami gazdaságok és a magunosok. A boradó évente eléri a 16— 18 millió forintot is, A ter­melők 98 százaléka pontos adófizető. Nem ilyen rózsás a helyzet a bortermés bevallásánál. A termelők 20 százaléka titkol szít. Azokkal, akik itt főzetik Krizsán László, az Élelmi­szerklskereskedelml Vállalat értékesítési csoportvezetője a panaszra így válaszolt: — Ilyen eset csak az eladó önkényességéből adódhat. A tisztított csirkének egységes az ára. Előfordulhat, hogy » csomagolt húsok között súly­különbség van és Ilyenkor eltérés mutatkozik a csoma­golt oslrkcárak összege kö­zött. de a kilogrammonkénti baj S idf^k°d<fí,rom.boll5- ' ár akkor ls egyforma KvAnfp' Irntoilhalul .1—r» Őszre lép életbe a felsőoktatás vizsgaszabályzata A Művelődésügyi Minisz­tériumban elkészült a felső­oktatási intézmények tanul­mányi és vizsgaszabályzatá­nak tervezete. Az új rendelkezés, amely előreláthatólag ez év őszén lép életbe, egyebek közt rög­zíti a tanulmányi időre, a be­iratkozásra, más felsőfokú intézménybe való átlépésre, a hallgatók jogaira és köteles- ; ségeire, a hiányzásra vonat- | koaó tudnivalókat. A rendel­kezés meghatározza majd a vizsgára bocsátás feltételeit, Ismerteti a különböző vizs­gafajtákat, foglalkozik a hallgatók feleletének értéke­lésével, s kitér a tanulmányi átlageredmény megállapítá­sának módjára is. (MTI) ki a cefréjüket, nincs oaj. Évente körülbelül 4-5 ezer De vannak olyanok, akik tar Kelbw fedeznek fel a pénz­^ ™ ügyörök különböző adócValá­szeszfőzdét azért, hogy ne „rü„, „ . _ „ - _ ..... . kelljen adót fizetniök 7 ' Csinosan berendezett két- rtottré károeitja meg az aila­szobás lakásban lakik Szege- A lakossag sokat segít, den B. Tiborné. A lakás sok tán?ogat{a ,a P^gyoróket a . J UK . • titkot rejtett. A fürdőszoba- fsa ok; titkos szeszfőzők le­el kisebb-nagyobb mennyise- ban 9Q Jlter pálinka, 40 liter leplezeseben. De erőteljesebb gu bort. ami legtöbbször nem likőr volt Bzépen üvegekbe támogatásra von szükségük a +,</-.l/Ka*, i-m+í, son tbjtve_ A szobaban az egyik pénzügyőröknek ahhoz, hogy hatalmas perzsaszőnyeg 450 valamennyi adócsalót lelep­liter erjedő cukorlét takart. A ,.-,„. , . , ,, , lezzenek, mert végső soron • Ai r'r-i .i konyhaban szakszerűen élké­pp Uborr Ljborr szített házi szeszfőző keszü- ezek az emberek egyéni hasz­lék volt. nukat nézve embertársaikat — Miért főz a lakásán pá- károsítják meg. S az adóból linkat? kerdezték a pénzügy- ....,, . , . , grbk ^ is epulnek az uj utak, ísko­kü- iák, lakások. marad titokban. Évente 500 —1000 hektoliter nyilvántar­táson kívüli bort találunk. Jellegzetes boradócsalási módszer, ahogy az űj bort óborhoz keverik. T. Gyulánéhoz bekopog­tattak a pénzügyőrök. Vé­gignézték a hordókat, az utolsó 12 hektoliteresnél megálltak. — Milyen bor ez? — Már kétéves. — Nem kevert? — De hogy képzelik? — — Vizsgálni akartam lönböző időközökben az érési fokot — mondja B. Tiborné.. Ez bizony gyenge védekezés a törvénybe ütköző cseleke­det ellen. Összefogás Sz. István pedig Zákányszé­K. A. Konferencia , három megye távlati tervtanulmányairól A Magyur Közgazduságl Társaság Csongrád megyei csoportja, valamint a TIT. az MTESZ es az Agráregye­sület megyei csoportja az Or­szágos Tervhivatal közremű­ködésével március 13-án, pénteken konferenciát ren­dez Szegeden, Bács, Békés és Csongrád megyék távlati tervtanulmányairól. sopánkodott az asszony. — ken valóságos kis állami JÖKAI MOR: FEKETE GYÉMÁNTOK A harmincas évek vége felé volt. amikor az én jó Mihály öcsém — akit a család Mikinek becézett — az ötödik osztály derekán „leérettségizett", azaz abbahagyta a tanulást és kilépett az életbe. De hogyan is történt mindez? Mert ennek hosszas előzménye és csatta­nóval végződő folytatása van ám! Volt az en Miki öcsémnek egy na­gyon jó tanító bácsija. Az akkori ne­bulók közül talán még sokan emié­keznek nevére — ügy tudom. Sneider tanító bácsinak szólították —, de ha a nevére nem Is. hüvelykujjnyi nád­pálcáját bizonyára sokan nem felejtet­ték ei. Azzal osztogatta bőségesen „di­cséreteit". Egy szép napon az iskolaszolga hozta a levelet, amelyben édesanyánkat hí­vatta az igazgató úr. Ijedten kapta ösBze magát, rettegett a gondolattól, hogy mit csinálhatott az ő fiacskája. — Miért nem jár a maga fia isko­lába? — tette fel a kérdést az igazgató. — Nem Jár? — csodálkozott rá anyám. — De hiszen aj; lehetetlen! Minden áldott reggel magam csoma­golom be a két karéj zsíros kenyér tízórait, s teszem táskájába. Ő meg­köszöni, s fél nyolc tájt, már indul is. No, utánajárta); a dolognak, s ki­derült, hogy az én Miki öcsém, hiába indul fél nyolc felé az iskolába, ném er az oda a tanítás kezdetére, de még Nem lesz abból ember soha" a derekára sem. A beszélgetésnek az igazgató úr, valahogyan ekként vetett véget: — Annyit mulasztott már a maga fia, hogy ügy döntöttünk, ki kell zárni az iskolából. Bizony asszonyom, a maga fia olyan rossz tanuló, hogy nem lesz abból ember soha: I®- zárult Miki öcsém előtt az is­kola kapuja. Otthon elmondta, hogy a Stefániára járt, s csak akkor ment az iskolába, ha esett az eső. vagy ha már meggyógyult a hátsó részén az előző nádpálca-ütések helye. — Nem elég. hogy a tanító bácsi jól eináspágol bennünket, még azt is elvárja, hogy köszönetet mondjunk érte. — De, drága fiam, mit fogsz mo6t csinálni?! Miki már előre gondoskodott „jövő­jéről". Labdaszedő lett az újszegedi teniszpályán tfzfilléres órabérért. így kezdte Miki az élet iskoláját. A labda­szedőből tejhordó, majd kifutó lett. s megpróbálkozott a lakatos szakmával is. Két-, háromhónaponként változ­tatta munkahelyeit. 1941-ben az egész családot a Szov­jetunióba vetette a háború szele. Az Ural hegység lábánál elterülő Perm városban éltünk. Miki akkor 14 éves volt. Egy városi kórházba fogtechnikus ipari tanulónak szerződött. Ez a szak­ma, nagyon tetszett neki. Igen ám, de itt megkövetelték az iskolai végzett­séget is. Türelemmel vártak egy-két évet, amíg elsajátította az orosz nyel­vet, azután beiratkozott az ötödik osztályba. Ott kezdte, ahol itt Szege­den abbahagyta. Igaz. a körülményei mások voltak. Mások voltak az embe­rek, a tanárok, az osztálytársak. Hat év telt el, s Miki boldogan hozta haza az érettségi bizonyítványt. Közben, igaz, még változtatott néhány­munkahelyet. „Vándorlásainak" kö­szönhető, hogy végül is tanár lett be­lőle. Szovjet fizikatanárok mellett volt laboráns, amikor kedvet kapott a tanári pályára. Most már matematika-fizika szakos tanár. Egy évet pihent az első diplo­ma megszerzése után. Aztán beirat­kozott a marxizmus—leninizmus egye­temre. Ezt is elvégezte. Huszonhárom év telt el azóta, hogy elkerült Szegedről. Tavaly októberben meglátogatott bennünket. Elsétáiga­tott az új iskolák, egyetemek félé. Na­gyon tetszett neki Valamennyi. Most már csak egy a vágya: nagyon szeretne itthon tanítani. Schwarcz Sándor Az 1860-as évek politikai és gazdasági problémái érlel­ték meg Jókaiban a Fekete gyémántok megírásának gon­dolatát. A regény cselekmé­nye valóságos eseményeken alapszik, a szereplőket is ko­rabeli személyekről mintázta a nagy romantikus író. A fő­hősről, Berend Ivánról is megállapította a Jókai-ki­adás, hogy egyes vonásai va­lóban élő személyekre utal­nak, jóllehet a kritikusok igen sok kifogást találtak benne. Sőtér István Jókai út­ja című tanulmányában a re­gényt határkőnek látja az író életművében, amely új hőstípus és regénytípus fel­bukkanását jelenti. Berend az eiső magányos „ár ellen" úszó Jókai hős. Mint írja: ..természetfölötti erővel blro Hérosz, oki egymaga birkó­zik meg a monopoltőke nem­zetközi sárkányával... oldja meg azokat a szociális prob­lémákat, amelyeket csak a forradalom tudna megolda­ni... Jókai már nem az osz­tályban, hanem a magányos, kiemelkedő rendkívüli hős­ben reménykedik." A Fekete gyémántok, amely egyike Jókai legnép­szerűbb regényelnek, most az író összes művel kritikai ki­adásának 20—21. köteteként jelent meg az Akadémiai Kiadónál. StíLE SÁNDOR: KISSZA NTÖI PETIIE FERENC Egy méltatlanul elfelejtett nyelvújító és nyomdász, szá­mos tudományos könyv szer­zője, több szakfolyóirat és politikai hírlap szerkesztője volt Kisszantói, akinek a szerző ebben a tanulmányá­ban állít méltó emléket. A kétszáz évvel ezelőtt szüle­tett polihisztor kezdeménye­zéseivel, vállalkozásaival megelőzte korát, de a megva­lósításukhoz szükséges gaz­dasági és társadalmi feltéte­lek hiányoztak. A szerző nyorfion követi a na® tudós működését, s méltatja mun­kásságát. Rámutat, hogy ag­rokémiai és természethistó­riai könyvei a XIX. század elején tudományos áttörés­nek számították, A nyelvújí­tás országos mozgalmának la egyik szorgalmas, bár sze­rény katonája volt: több mint. 200 űj szó megteremté­se fűződik személyehez. A könyvet az Akadémiai Ki­adó adta közre. Csütörtök. 1964. március 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents