Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

a parkba Az újszegedi ligetben — amint lapunkban erről ko­rábban részletesen hírt ad­tunk — társadalmi összefo­gással kultúrparkot hozunk létre. A közvetlen cél az, hogyha szerényen is, de idén május 1-én, a munka ünne­pén megnyithassa kapuit a kyl túrpark, amely mind a gyermekeknek, mind a fel­nőtteknek biztosit szórako­zást, pihenést. A lcultúrpark különböző létesítményeinek tervét tár­sadalmi munkával készítik, ugyancsak ilyen módon "gyártják* a parkba kerülő játékokat is. Az üzemek ve­zetői, dolgozói megígérték a különféle játékok elkészíté­sét, amiért őszinte elismerés jár. Az idő sürget, s ezért is fontos, hogy most már min­denütt hozzáfogjanak a mun­kához. Több üzemben már koráfc ban készítettek játékokat, r. most ezeket — mint példár" a konzervgyárban és a papri­kafeldolgozóban — csinosít ­ják, tökéletesítik. A kéziszer­számárugyárban már meg­van az átbillenős hajóhinta terve és hamarosan kivitele­zéséhez fognak. Benépesül aBlaha Lujza utca Vizsgálódó szemmel Újszeged új utcájában Újszeged képe évről évre változik, mert például hiá­ba keresné bárki a régi tér­képen a Blaha Lujza utcát, nem találná sehol. Néhány évvel ezelőtt az Egressy Bé­ni utca is ismeretlen volt Szegeden, egészen addig, míg sok család űj ottho- 'el | nem épült itt. Az I. kí ti tanács tovább szervezve a társasház építési akciót, ta­valy új utcát nyitott Újsze­geden, s ezt Blaha Lujzáról nevezték el. Igazi otthon Mison Gusztávnak, az I. kerületi tanács végrehajtó bizottsága elnökének társasá­gában kerestük fel az új ut­cát. Könnyen megközelíthe­tő, hiszen a Bérkert utcától nem messze, azzal párhuza­mosan halad. Űj emeletes házak sorakoznak egymás után. Egy, kettő, három... sok. Kívülről még nem lát­szik, hogy ezekben laknak, de egy-két füstölgő kémény arról tanúskodik: itt már em­berek élnek. Az egyik házból csinos kis­lány lép ki. Tűsarkú cipőjé­vel óvatosan lépked, fix­pontot keres, mert a sárten­gerben még a félcipő is el­süllyed. — Itt laitík? — szólítom Az utolsó simításokat végzik az átbillenő hajóhinta torvén j m!f " Igen _ válaszoit> s már invitál is az új házba. Az építkezés jellegzetes festék, olaj és mész illata átható. a kéziszerszámárugyárban A Blaha Lujza utca 6. szá­mú ház földszinti lakásában vagyunk. Az itt lakók csak az egyik szobát vették igény­be, mert csak részleges be­költözési engedélyük van. — Édesanyám, Pálóczi Gyuláné lakása ez — mondja a csinos bölcsészhallgató, Gabriella. Azután arról beszél, hogy három éve tanul Szegeden, édesanyja és nagymamája Tolnán él. Ott volt házuk, de együtt akar élni a kis csa­lád, ezért most a társasház építési akcióval teremtettek új otthont Szegeden. Egye­lőre az albérletből költözött ide Gabriella és barátnője, tavasszal jön a nagymama meg az édesanya. — Nagyon hiányzik a víz, a csatorna, meg a jó út — mondja Pálóczi Gabriella, de már így is jobb, mint albér­letben. Igazi otthonunk van. r Ujabb házak A ház másik két lakóját nem találtuk otthon. Fodor László ideiglenesen rajz­szöggel rögzítette névjegyét új otthona ajtajára. Peczok János pedig a villanyszámla­beszedővel levelez. A Blaha Lujza utca 4. szá­mú ház egyik lakásába is be­költöztek már ideiglenesen a lakók, Száva Ernő egyelőre gyermekeinek — lányának és vejének — biztosít itt ké­nyelmes lakást. A fiatal há­zaspár elmondja, hogy na­gyon örülnek új otthonuk­nak, 600 forintos albérletből költöztek ide. Kopasz Ferenc, a Szegedi Építőipari Ktsz művezetője elmondja, hogy szövetkeze­tük építi a Blaha Lujza ut­cai társasházakat. A határ­idők szerint tavaly öt házat kellett átadniok. E kötelezett­ségüknek eleget is tettek. A többit — a haszat — pedig idén szeptemberben adják át rendeltetésének. Télen is dolgoztak az építők, a bel­ső munkákat végezték. A Közművesítés Most. hogy javult az idő, megszállták az új utcát. A ktsz hat brigádjának 40 szak­embere dolgozik itt. Négy kőműves, egy ács és egy el­helyezőbrigád. Az I. kerületi tanács gon­doskodik az új utca lakóiról. Az utca végén épül az új üz­letház. A Bérkert utcában pe­dig nemrégen adták át ren­deltetésének a szolgáltató ha­zat, ez is a környék Lakóinak kényelmét szolgálja. László Iván, az I. kerületi tanács építési és közlekedé­si osztályának vezetője el­mondja, hogy a közművesí­tés sem késik sokáig. A ta­nács a munkát megrendelte a városgazdálkodási vállalat­nál. Ha jó idő lesz, azonnal munkához fognak, utat és gyalogjárdát, valamint csa­tornát építenek itt. H. Zs. A BAJOK FORRÁSA Zárszámadás után két gyenge tsz-ben A paprikafeldolgozó ötletes erőmérőt készít a kulíúrpar kba. Hegesztik a kis rakéta pályáját, amelyen megmérhető, ki milyen erős? A múlt év végén nagy­arányú vizsgálatot tartott a Csongrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság a rúzsai tsz-ekben. A vizsgálat ered­ményéből már akkor megál­lapítható volt, hogy melyik tsz milyen eredménnyel zár­ja az esztendőt. Most már bizonyos, hogy a Szivárvány | Tsz 351 ezer, a Népszabad­; ság Tsz pedig 627 ezer forint 1 mérleghiányt "produkált*. A tanácselnök véleménye ! Mi okoz'ta a mérleghiányt? ! Crappan János, a községi j tanács vb elnöke így sum­I mázta erről véleményét: — A Szivárvány Tsz-ben mintha túlosztottak volna a jövedelemből. Egy mun­kaegység értéke 38 forint volt, a fel nem osztható szö­vetkezeti alap pedig csupán 200 ezer forinttal gyarapo­dott. A mérleghiány okát elsősorban a rossz vezetés­ben kell keresni. Kispál György, a Szivár­vány Tsz elnöke mást mond: "Az új telepítésű szőlőkben és gyümölcsösökben a keze­lési költséget — 278 ezer fo­rintot — jövedelemnek ter­vezte a bank*. Aztán sorolta tovább a véleményét: — Nem volt takarmá­nyunk, s emiatt a hízónak szánt süldőket, libákat idő előtt eladtuk. Ez a megszo­rultságunk több ezer forin­tot húzott ki a zsebünkből. Sajnos, gépjavításokra is többet kellett fordítanunk a Csinosítják a hajóhintákat a konzer vgyárban tervezettnél. 48 ezer forint földjáradék is terhel ben­nünket, még az 1962-es év­ről, úgyszintén, két évi bűza­adóvaí is elmaradtunk. Ez a mérleghiány oka. Mennyi alma termett ? A Népszabadság Tsz-ben izgalmasabb feleletet kap­tunk. Németh Ferenc párt­titkár azt újságolta, hogy meghatározatlan időre "sza­badságolták* Tóth Ferenc el­nököt Nyilvánvalóan új el­nököt választanak majd. Be­vételi tervét ez a tsz nem teljesítette. Még most a népi ellenőrzési vizsgálat után több hónapra sem tudják, hogy tulajdonképpen mennyi almájuk termett. Egy mun­kaegység értéke 8.57 forint. Az egy tagra eső jövedelem 5102 forint, noha 4616 forin­tot terveztek. S ki felel, vagy kinek kell felelnie a terméskiesésekért? — A munkák kezdetén minden rendben volt. A be-, takarításkor, illetve az érté­kesítéskor jöttek a hibák — mondja a párttitkár. — A szállításokért viszont Tan­dari Szilveszter brigádveze­tőt kellene felelősségre von­ni. Ezt kinek kellett v~lna megtenni? — A tsz elnökének. S megtette? Akik a piacra jártak — Nem. Hogy ez miért maradt el, nem is kérdez­tük meg. Az árukat értéke­síteni Tóth Ferenc felesége is eljárt az autóval. Azt mondják azért, hogy a saját áruját értékesítse. Ki volt a kocsikísérő? — Császár János, de állító­lag csak rakodott. Az ő sze­me be volt kötve két-három nagyfröccsel. Neki viszont itt lett volna a helye, mert nem kocsikísérőként, hanem kovácsmesterként került ide. A lovak azért maradtak va­salatianul, mert ő eljárt a szállításokkal. Tisztán látni a népi ellenőrök sem tudtak itt hát még mi? És a pártszervezet? Az sem vett észre semmit? — Az ellenőrző bizottság jelentésével mindig találkoz­tunk. A következménnyel, az elintézéssel viszonit sohasem. Arról nincs semmi bizonyí­ték. dokumentum, hogy a bajok forrását fölfedték vol­na. Egyetértés vagy önkritika ? A párttitkár válaszával láthatóan egyetértenek a je­lenlevők — Szabó Imre ag­ronómus és Pálfi István fő­könyvelő —, mert nem szól­nak közbe. Vagy ebben a hallgatásban az is benne van, hogy évközben sok hi­baforrást maguk is meg­szüntethettek volna? Annyi bizonyos, hogy a rúzsai Nép­szabadság Tsz-ben ebben az esztendőben már minden másképpen lesz, mint eddig. A párttitkár ezzel köszönt el tőlünk: Több határozatot hoztunk annak érdekében, hogy az egész gazdaságot rendes ke­rékvágásba vigyük. Gondo­lom, hogy a határozatok meg is valósulnak majd. Rajtunk múlik minden. L. F. Szegediek szerepe a hézagtalan sínhegesztésben (Somogyiné felv.) A csinos kis fogat már útrakész. A hintót a Kovács Bognár Ktsz, a kis poniló szerszámát pedig Börcsök Lajos kisiparos készítette A korszerű vasúti pályák fejlődésének útja a hosszúsí­nesílós, s ennek végső foka a hézag nélküli vágányok megteremtése. A sínhegesz­tés azonban különleges mű­szaki föladatokat ró a kérdés megoldásával foglalkozó újí­tókra. A KGST vasúti szek­ciója éppen ezért a közel­múltban napirendjére tűzte ezt a problémát is. A hézag nélküli sínek he­gesztésének megoldásában — amint az Üjítók Lapja feb­ruár 25-i számában olvassuk — két szegedi vasutas mú­2 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1864, március 1, szaki dolgozónak volt jelen­tős szerepe. »Az ide vonat­kozó megoldások többsége Lapis Péter szegedi MÁV fő­mérnök nevéhez fűződik. Újí­tásaival a világviszonylatban 83 országban alkalmazott Goldschmidt-féle eljárást tö­kéletesítette és kidolgozta az egymás mellett végrehajtott, ún. ikerhegesztések módsze­rét. Az újfajta hegesztéshez azonban újfajta szerszámokra is szükség volt. Hogy ezek megszülettek, az Füle Antal szegedi MÁV-technikusnak köszönhető.« Könyves László

Next

/
Thumbnails
Contents