Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

a parkba Az újszegedi ligetben — amint lapunkban erről korábban részletesen hírt adtunk — társadalmi összefogással kultúrparkot hozunk létre. A közvetlen cél az, hogyha szerényen is, de idén május 1-én, a munka ünnepén megnyithassa kapuit a kyl túrpark, amely mind a gyermekeknek, mind a felnőtteknek biztosit szórakozást, pihenést. A lcultúrpark különböző létesítményeinek tervét társadalmi munkával készítik, ugyancsak ilyen módon "gyártják* a parkba kerülő játékokat is. Az üzemek vezetői, dolgozói megígérték a különféle játékok elkészítését, amiért őszinte elismerés jár. Az idő sürget, s ezért is fontos, hogy most már mindenütt hozzáfogjanak a munkához. Több üzemben már koráfc ban készítettek játékokat, r. most ezeket — mint példár" a konzervgyárban és a paprikafeldolgozóban — csinosít ják, tökéletesítik. A kéziszerszámárugyárban már megvan az átbillenős hajóhinta terve és hamarosan kivitelezéséhez fognak. Benépesül aBlaha Lujza utca Vizsgálódó szemmel Újszeged új utcájában Újszeged képe évről évre változik, mert például hiába keresné bárki a régi térképen a Blaha Lujza utcát, nem találná sehol. Néhány évvel ezelőtt az Egressy Béni utca is ismeretlen volt Szegeden, egészen addig, míg sok család űj ottho- 'el | nem épült itt. Az I. kí ti tanács tovább szervezve a társasház építési akciót, tavaly új utcát nyitott Újszegeden, s ezt Blaha Lujzáról nevezték el. Igazi otthon Mison Gusztávnak, az I. kerületi tanács végrehajtó bizottsága elnökének társaságában kerestük fel az új utcát. Könnyen megközelíthető, hiszen a Bérkert utcától nem messze, azzal párhuzamosan halad. Űj emeletes házak sorakoznak egymás után. Egy, kettő, három... sok. Kívülről még nem látszik, hogy ezekben laknak, de egy-két füstölgő kémény arról tanúskodik: itt már emberek élnek. Az egyik házból csinos kislány lép ki. Tűsarkú cipőjével óvatosan lépked, fixpontot keres, mert a sártengerben még a félcipő is elsüllyed. — Itt laitík? — szólítom Az utolsó simításokat végzik az átbillenő hajóhinta torvén j m!f " Igen _ válaszoit> s már invitál is az új házba. Az építkezés jellegzetes festék, olaj és mész illata átható. a kéziszerszámárugyárban A Blaha Lujza utca 6. számú ház földszinti lakásában vagyunk. Az itt lakók csak az egyik szobát vették igénybe, mert csak részleges beköltözési engedélyük van. — Édesanyám, Pálóczi Gyuláné lakása ez — mondja a csinos bölcsészhallgató, Gabriella. Azután arról beszél, hogy három éve tanul Szegeden, édesanyja és nagymamája Tolnán él. Ott volt házuk, de együtt akar élni a kis család, ezért most a társasház építési akcióval teremtettek új otthont Szegeden. Egyelőre az albérletből költözött ide Gabriella és barátnője, tavasszal jön a nagymama meg az édesanya. — Nagyon hiányzik a víz, a csatorna, meg a jó út — mondja Pálóczi Gabriella, de már így is jobb, mint albérletben. Igazi otthonunk van. r Ujabb házak A ház másik két lakóját nem találtuk otthon. Fodor László ideiglenesen rajzszöggel rögzítette névjegyét új otthona ajtajára. Peczok János pedig a villanyszámlabeszedővel levelez. A Blaha Lujza utca 4. számú ház egyik lakásába is beköltöztek már ideiglenesen a lakók, Száva Ernő egyelőre gyermekeinek — lányának és vejének — biztosít itt kényelmes lakást. A fiatal házaspár elmondja, hogy nagyon örülnek új otthonuknak, 600 forintos albérletből költöztek ide. Kopasz Ferenc, a Szegedi Építőipari Ktsz művezetője elmondja, hogy szövetkezetük építi a Blaha Lujza utcai társasházakat. A határidők szerint tavaly öt házat kellett átadniok. E kötelezettségüknek eleget is tettek. A többit — a haszat — pedig idén szeptemberben adják át rendeltetésének. Télen is dolgoztak az építők, a belső munkákat végezték. A Közművesítés Most. hogy javult az idő, megszállták az új utcát. A ktsz hat brigádjának 40 szakembere dolgozik itt. Négy kőműves, egy ács és egy elhelyezőbrigád. Az I. kerületi tanács gondoskodik az új utca lakóiról. Az utca végén épül az új üzletház. A Bérkert utcában pedig nemrégen adták át rendeltetésének a szolgáltató hazat, ez is a környék Lakóinak kényelmét szolgálja. László Iván, az I. kerületi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője elmondja, hogy a közművesítés sem késik sokáig. A tanács a munkát megrendelte a városgazdálkodási vállalatnál. Ha jó idő lesz, azonnal munkához fognak, utat és gyalogjárdát, valamint csatornát építenek itt. H. Zs. A BAJOK FORRÁSA Zárszámadás után két gyenge tsz-ben A paprikafeldolgozó ötletes erőmérőt készít a kulíúrpar kba. Hegesztik a kis rakéta pályáját, amelyen megmérhető, ki milyen erős? A múlt év végén nagyarányú vizsgálatot tartott a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a rúzsai tsz-ekben. A vizsgálat eredményéből már akkor megállapítható volt, hogy melyik tsz milyen eredménnyel zárja az esztendőt. Most már bizonyos, hogy a Szivárvány | Tsz 351 ezer, a Népszabad; ság Tsz pedig 627 ezer forint 1 mérleghiányt "produkált*. A tanácselnök véleménye ! Mi okoz'ta a mérleghiányt? ! Crappan János, a községi j tanács vb elnöke így sumI mázta erről véleményét: — A Szivárvány Tsz-ben mintha túlosztottak volna a jövedelemből. Egy munkaegység értéke 38 forint volt, a fel nem osztható szövetkezeti alap pedig csupán 200 ezer forinttal gyarapodott. A mérleghiány okát elsősorban a rossz vezetésben kell keresni. Kispál György, a Szivárvány Tsz elnöke mást mond: "Az új telepítésű szőlőkben és gyümölcsösökben a kezelési költséget — 278 ezer forintot — jövedelemnek tervezte a bank*. Aztán sorolta tovább a véleményét: — Nem volt takarmányunk, s emiatt a hízónak szánt süldőket, libákat idő előtt eladtuk. Ez a megszorultságunk több ezer forintot húzott ki a zsebünkből. Sajnos, gépjavításokra is többet kellett fordítanunk a Csinosítják a hajóhintákat a konzer vgyárban tervezettnél. 48 ezer forint földjáradék is terhel bennünket, még az 1962-es évről, úgyszintén, két évi bűzaadóvaí is elmaradtunk. Ez a mérleghiány oka. Mennyi alma termett ? A Népszabadság Tsz-ben izgalmasabb feleletet kaptunk. Németh Ferenc párttitkár azt újságolta, hogy meghatározatlan időre "szabadságolták* Tóth Ferenc elnököt Nyilvánvalóan új elnököt választanak majd. Bevételi tervét ez a tsz nem teljesítette. Még most a népi ellenőrzési vizsgálat után több hónapra sem tudják, hogy tulajdonképpen mennyi almájuk termett. Egy munkaegység értéke 8.57 forint. Az egy tagra eső jövedelem 5102 forint, noha 4616 forintot terveztek. S ki felel, vagy kinek kell felelnie a terméskiesésekért? — A munkák kezdetén minden rendben volt. A be-, takarításkor, illetve az értékesítéskor jöttek a hibák — mondja a párttitkár. — A szállításokért viszont Tandari Szilveszter brigádvezetőt kellene felelősségre vonni. Ezt kinek kellett v~lna megtenni? — A tsz elnökének. S megtette? Akik a piacra jártak — Nem. Hogy ez miért maradt el, nem is kérdeztük meg. Az árukat értékesíteni Tóth Ferenc felesége is eljárt az autóval. Azt mondják azért, hogy a saját áruját értékesítse. Ki volt a kocsikísérő? — Császár János, de állítólag csak rakodott. Az ő szeme be volt kötve két-három nagyfröccsel. Neki viszont itt lett volna a helye, mert nem kocsikísérőként, hanem kovácsmesterként került ide. A lovak azért maradtak vasalatianul, mert ő eljárt a szállításokkal. Tisztán látni a népi ellenőrök sem tudtak itt hát még mi? És a pártszervezet? Az sem vett észre semmit? — Az ellenőrző bizottság jelentésével mindig találkoztunk. A következménnyel, az elintézéssel viszonit sohasem. Arról nincs semmi bizonyíték. dokumentum, hogy a bajok forrását fölfedték volna. Egyetértés vagy önkritika ? A párttitkár válaszával láthatóan egyetértenek a jelenlevők — Szabó Imre agronómus és Pálfi István főkönyvelő —, mert nem szólnak közbe. Vagy ebben a hallgatásban az is benne van, hogy évközben sok hibaforrást maguk is megszüntethettek volna? Annyi bizonyos, hogy a rúzsai Népszabadság Tsz-ben ebben az esztendőben már minden másképpen lesz, mint eddig. A párttitkár ezzel köszönt el tőlünk: Több határozatot hoztunk annak érdekében, hogy az egész gazdaságot rendes kerékvágásba vigyük. Gondolom, hogy a határozatok meg is valósulnak majd. Rajtunk múlik minden. L. F. Szegediek szerepe a hézagtalan sínhegesztésben (Somogyiné felv.) A csinos kis fogat már útrakész. A hintót a Kovács Bognár Ktsz, a kis poniló szerszámát pedig Börcsök Lajos kisiparos készítette A korszerű vasúti pályák fejlődésének útja a hosszúsínesílós, s ennek végső foka a hézag nélküli vágányok megteremtése. A sínhegesztés azonban különleges műszaki föladatokat ró a kérdés megoldásával foglalkozó újítókra. A KGST vasúti szekciója éppen ezért a közelmúltban napirendjére tűzte ezt a problémát is. A hézag nélküli sínek hegesztésének megoldásában — amint az Üjítók Lapja február 25-i számában olvassuk — két szegedi vasutas mú2 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1864, március 1, szaki dolgozónak volt jelentős szerepe. »Az ide vonatkozó megoldások többsége Lapis Péter szegedi MÁV főmérnök nevéhez fűződik. Újításaival a világviszonylatban 83 országban alkalmazott Goldschmidt-féle eljárást tökéletesítette és kidolgozta az egymás mellett végrehajtott, ún. ikerhegesztések módszerét. Az újfajta hegesztéshez azonban újfajta szerszámokra is szükség volt. Hogy ezek megszülettek, az Füle Antal szegedi MÁV-technikusnak köszönhető.« Könyves László