Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-05 / 54. szám

A „Nyűgíödés Tsz "-tői Tavaly 50© vagon árut vásárolt fel a kisteleki földművesszövetkezet A Kistelek és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet vasárnap tartotta meg idei első küldöttgyűlését, ahol a tagság és az igazgatóság a Csongrád megyében a rész­jegyalapok jegyzésésében első helyen áll a kisteleki földművesszövetkezet. A megnövekedett kiskeres­124 új taggal gyarapodott a Kistelek és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet tagsága, múlt év eredményeit vitatta és a tagok újabb 45 ezer fo- kedelmi forgalom mellett m<íg. Ocskó Imre a földmű- rint részjegyet vásároltak, nagy forgalmat bonyolított le vesszövetkezet ügyvezető el- így Kisteleken az egy före a földművesszövetkezet a mé­rőké elmondotta többek kö- esó részjegy alapértéke 139 zőgazdasági termékek, ter­zött, hogy 1963-bon forintra emelkedett, s ezzel mények felvásárlásában is. 1963-ban több mint 500 vagon mezőgazdasági árut továbbítottak a fo­gyasztók és a népgazdaság számára. A vitában 17 küldött szólalt fel. Nagy Sándor a balástyai Móra Ferenc Tsz elnöke el­mondotta többek között, hogy tavaly a Móra Ferenc Tsz 2 millió forint közös forgalmat bonyolított le a kisteleki föld­múvesszövetkezettel. Tervük szerint ez a keres­kedelmi forgalom a követ­kező években 10 millió fo­rintra emelkedik majd. A pusztaszeri küldölt új TÜZÍJP-telep megnyitását sürgette Pusztaszeren. Beje­| leintette, hogy a pusztaszeri j földmüvesszövetkezeti tagok 15 ezer forint részjegy vásár­lásával járulnak hozzá az új TÜZÉP-telep létesítéséhez. Többen szóvá tették, hogy a Művelődési ház épül Űjszentivánon Művelődési otthonnal egybe- lyet kap majd a községi párt­épített tsz irodaház építését és KISZ-szervezet is. A költ­tervezi az újszentiváni Üj ségeket 1 millió 200 ezer fo­Élet Tsz karöltve a községi rintra tervezik. Erre a köz­tanáccsal. A több éve liasz- ségfejlesztési alapból mintegy nalhalatlanná vált régi szerb 700—800 ezer forintot biztosi­iskolát lebontják, s a helyére tanak, a költségek többi ré­építik a művelődési otthont 6zet pedig az Üj Élet Tsz ad­és irodaházat, amelyben he- ja majd. A szegedi járás az első a megyei áruértékesítési tervek teljesítésében A Csongrád Megyei Faivá- tásához. Hízottsertés-tervé­•nrláai Kirendeltségen a kö- böl 918 darabot szállítottak zelmúltben értékelték járá- le a járás gazdaságai, elsó somként és városonként az féléves tervük 9,2 százalékát. 1964 elsó félévi felvásárlási Kimagasló eredmények szü­tervek időarányos teljesítését, lettek a tsz-ekben és háztáji Az állaim részére eladott hí- gazdaságokban a tejtermelés­zott sertések, vágómarháik, ben is. Januárban 7139 hek­tej és tojás összmennyiségét tóliter tejet adtak a fogyasz­tok intve a szegedi járás a toknak, s ez a mennyiség fél­megye városait is megelőzve éves tervük 17,8 százalékát az első helyre került. A járás- képezi. Komolyabb lemara­beli tsz-ek június 30-ig szóló dás csupán a tojásértékesítés­hizott marha értékesítési ter- ben mutatkozik Az utóbbi retket járási szinten már ja- értélkelés alapján januárbán ruárban 22,7 százalékra telje- 85 ezer tojást vásároltak fel sitették. A járásból összesen a szegedi járásban, s ez a 751 darab hízott marhitt biz- féléves tervnek mindössze tosi toltak az ország húsellá- 1,3 százaléka. Tojásérfékesítő szakszövetkezet alakult Pusztaszeren A 'pusztasaseri tsz-gazdák Ugyanakkor a napi felvásár­lás mezőgazdasági termelés- lósi ár kiegészítéseként 20 *4 nem élethívatás-szerűen fillér szerződéses felárat is foglalkozó dolgozók egy cso- fizetnek a tojásértékesítő portja tojásértékesitő szak- szakszövetkezet tagjainak, szövetkezetet alakított a kö- Segítséget kap továbbá a aelmúltban. A 20 tagú kö- közösség kiváló, nhgyobb zösseg állami kötelezettség- tojáshozamokat biztosító ként vállalta, hogy 1964-ben tyúkfajtúk beszerzéséhez is. több mint Hasonló tojásértékesitő 100 ezer tojást ad a haz- kö/ftss(.geh m0Kalakításara iájl gazdaságokból az al- készülneh 7jSomhón és a 10 milliós közösségig Sajátosan fanyar humoruk- na csupán 5 millió 183 ezer elszámolási formára. Példa kai két évvel ezelőtt Nyűg- forint volt, s egy év alatt a nélkül álló, hogy egy ilyen lődés Tsz-nek keresztelték el jó' vezetés következménye- eredetileg nagyon szegény, szövetkezetüket az öttömösi- ként csaknem megduplázó- rossz földeken gazdálkodó ek. Erre főleg az adott okot, dott. A tiszta tehermentes tsz saját erejéből át tudott hogy az 1961—62-es esztendő rész is 1 millió 29 ezer forint- térni az állami gazdaságok — az első közös év — jófor- tal gyarapodott. által is alkalmazott legfejlet­mán semmit sem hozott szá- . tebb jövedelem-elosztási for­mukra. Egyébként inkább X HarmiIlCegy llj tag mára. csak tudomásul vették ezt, mintsem lázadoztak volna el- Ezen a közgyűlésen már X 53,90 lOFlIlt lene. Hiszen maguk is látták: nem hangzottak el keserű ki- mitnlraofrwcóffonlróiif attól, hogy kimondták a Ma- fakadások, hogy „ledolgoztam IUUlritdCgyöCgtJUKCm gyar László Tsz megalakuló- az esztendőt a tsz-ben, és Bessenyey Jenő főkönyvelő sát, még nem változott meg semmit sem kaptam érte". mondotta el. hogy a kész­az öttömösi sivóhomek. Csép- Többen inkább azt kérdezték, pénzfizetés mellett el tudták pel sem mérte bővebben a miként lehetséges az. hogy érni hogy a kifizetés után termést, mint korábban, az más években sokan a kilépést konkrét hasznot jelentő mun­egyéni időkben. Pedig az- latolgatták, most pedig 31-el kateljesítmény maradt. A kö­előtt is ez a szolasmondás van tobb tagja, gazdája a zösben dolgozó gazdák a zár­járta ebben a kicsi falucská- tsz-nek, mint tavaly ilyenkor szamadás tanúsága szerint ban: az itteni termés az éhen- voltak. Se szeri, se száma végzett munkáikért (nem szá­haláshoz sok, a jó megélhe- nem volt á sok okos jótanács- mitva az alkalmazottak fize­téshez pedig nagyon kevés. nak, hogyan lehetne még tését) 1 millió 486 ezer forin­_ .. ... . eredményesebb a közös mun- tot kaptak meg. S ha a tel­X Segített az állani IS ka. Persze most is voltak, jesítményeket a más tsz-ek­_ , .„ . .. . . . akiknek kevés jutott a több- ben még használatos munka­Ket esztendő telt el az első egysegekre számítjuk at, ak­rosszul sikerült év után, s milliós jovedelembol, ezek kor kiderül, hogy az öttömösi azóta mintha valami csoda az emberek azonban keveset Magyar László Tsz-ben min­történt volna! Az utóbbi zár- js dolgoztak, s csak saját ma- den ledolgozott munkaegység számadó közgyűlésen már ^ k lehetnek Bzemrehá- f? jd? s™1 53 forint 90 fil" senkinek sem jutott eszebe . lert ér. Tehát ez a tsz — an­a nyüglődést emlegetni, nyassal. nak eiienére, hogy területe Huszta József tsz-elnök és A nagy változás kulcsa — helyenként inkább hasonlít Bessenyey Jenő főkönyvelő ezt ma már mindenki tudja homoksivataghoz, mint ter­ezen a közgyűlésen már közel öttömösön _ a jól megvá. möföldekhez - a munka ter­10 milho forintos kozos va- ... , . , ,. . melekenysege tekintetében gyónnál számoltak el, mely- lasztott jovedelem-elosztasi márjs a jórás 10 legjobbja hez jelentős mértékben — formában van. Előrelátó, jól között van. nincs ezen szépítenivaló — simító vezetéssel a munka­permetezések időszakában ál- I IMKSSdSSK egység-rendszerröl sikerült X HŐSégjUtalOm landó hiánycikk a permetező- | dolgoknak, hogy az 1962. évi áttérni a teljesitmenyekhez A szorgalmasan doigoző gép alkatrész is. I mérlegben a tsz összes vagyo- kapcsolt készpénzfizetéses S2övetkezeti gazdák teljes anyagi megbecsülése érdeké­iamnak. A szerződj értelmében a felvásárló szervek viszont azt vállalták, hogy Domaszéken is. A közŐ6 értékesítéshez az is kedvet ad a háztáji gazda­a közösségben résztvevő ságoknak, hogy az allam háztáji gazdaságok részére garantált álakat szavatol, s is biztosítják az Intcnzi- a közösségben résztvevő gaz­vebb tojástormclcshez dák nem károsodhatnak a szükséges tojótáptakarmá- szabadpiacon gyakran be­nvokat. következő áringadozás miatt Elérkezett a gyümölcsfatisztítási munkák ideje Néhány napja még csak, hogy a hosszú tél után megenyhült az időjárás. A napokat, sék a gyümölcsfák télvégi ápolását. Miért fontos ez a munka? kívül veszélyes pajzstet- okoznak a gyümölcstermesz­veket is gyérítjük. tésben, ha nem megfelelő a Ahová nem érünk el a ka- védekezés. Nemcsak a meny­kertészkedő. gyümölcster- paróval, onnan drótkefével nyiséget, hanem a termgs mesztő gazdák nagyon ne- távolítjuk el az elhalt kér- minőségét is csökkentik. A hezen vártak már ezeket a get, mohákat, zúzmót. Az pajzstetvek elszaporodása hogy megkezdhes- öregebb gyümölcsfáknál a teljesen lehetetlenné teszi vastagabb ágak hónaljait többek között az alma ex­is ki kell tisztítanunk. portját. A kéregkaparás után az A kémiai védekezés meg­szervezésében és végre­hajtásában nagy szerepük nünk drótkefével. Ügyel- van a földművesszövetke­elszáradt, letört ágakat, cl nünk kell arra is, hogy zeteknek. kell végezni a fák nyesé- az éles kaparó nehogy meg- Sokat segítettek azzal, hogy sét, fakaparóval lekaparni sértse a fatörzs élő részeit, létrehozták a permetező Ilyenkor kell leszedni az brigádokat, melyek a ház­kcll almafákról a nyulak ellen táji gyümölcsösökben, ker­alkalmazott védőanyagot is. tek ben elvégzik az időszerű E munkák által új külsőt Ezek után a soron következő permetezési munkákat, kapnak fáink. Az elhalt fa- kémiai védekezés, permete- Nagy termelési tartalék kéreg jó búvóhely a kárte- zés is sokkal hatékonyabb, rejlik a vegyes gyümölcs­Járásunkban az a tapaszta- fákból álló, eddig nagyon is lat, hogy az erőmúvi mun- elhanyagolt házikertekben. A szervezett védekezés so­rán ezekben a kertekben 'is nagyobb problémák a ké- javul a gyümölcs minősége, miai védekezés körül mu- ez pedig több exportot je­tatkoznak. lent, s egyben magasabb jövedelmet. Most van az ideje, hogy ke hernyóinak téli fészkeit lasztása miatt szabálysértő- a házikertekben éppúgy, sért közel mint az üzemi gyümölcsö­700 kerttulajdonost kellett sökben elvégezzék az erő­mcgbírságolni. művi munkákat. Ez a tér­nek nevezzük. Ebben az idő- A szakigazgatási szerveknek melók legszemélyesebb egyé­ben a védekezéshez vegy- rengeteg többletmunkát ni érdeke, ugyanakkor nép­szert még nem használunk, eredményezett az eljárás le- gazdasági érdek is. Bódi János, Tél végén ebben az idő- egész törzset és a vasta­szakban kell eltávolítani a gabb ágakat át kell keféi­múlt évben az elhalt fakérget, a kapa­rékot pedig össze gyűjteni s elégetni. vöknek. A fákon maradt, úgynevezett gyümölcsmú­miákat is le kell szedni, kákát jól vagy rosszul min­rnert ezekben az összeszá- denütít elvégzik. A radt gyümölcsökben telel át a monilia, másnéven a vánkos penész. Le kell szedni a galagonya 1963-ban a szövőlepke elle­lepke és a sárgafarkú lep- ni kötelező védekezés elmu­hernyóin. is. Ezeket a munkákat szak­nyelven erőmúvi védekezés­csupán megteremtjük az folytatása, a termelőknek alapját az új termelési idő- pedig sok bosszúságot oko­szakra a kémiai védekezés- zott. nek. A kéregkaparással a rend­Köztudomású, hogy a kár­tevők óriás veszteségeket a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője A dorozsmaiak nem várnak a gépekre Az idejében végzett fejti ágy ázás 2—3 mázsával emeli a búzaterméshozamot. Megéri tehát a több munkát, a rá­fordítást. Sajnos, kevés még a miitrágj aszóró gép. min­den tsz-be ncin jut belőle. A dorozsmai József Attila Tsz azonban nem várja ineg a gépállomás műtrágyaszóróit. Mint képünk is ábrázolja, az asszonyok egy csoportja az őszi kalászos vetéseken kézzel végzi el a tél végi fej­trágyázást Két új tojóház Elkészültek a tervei a sző­regi Egyetértés Tsz-ben épí­tendő két 10 ezer férőhelyes tojóháznak — tájékoztatott bennünket Boldog Gyula, a tsz-elnöke. A 4 és fél millió forint beruházást igénylő lé­tesítmény kivitelezője a Csongrádi Megyei Építőipari Vállalat, amely, amint az idő megengedi, hozzákezd a mun­kálatokhoz. Ezt azonban terepegyenge­tésnek kell megelőznie, ame­| lyet még az ősszel elvégeztet­hetett volna a tsz, a fagy be­állta előtt. Állítólag a szin­tezés későn történt meg, nyo­mában pedig rögtön jött a tél. Lehet, hogy így van, le­het, hogy nem. Az viszont tény, hogy most dózer után kapkod a tsz, noha ezt is ha­marabb kereshettek volna, hiszen az idő már alkalmas az építkezés megkezdéséhez. ben tavaly országosan is fi­gyelemre méltó módszert ve­zettek be. Hasonlóképp, mint a bányaiparban, azok a dol­gozó parasztok, akik évköz­ben egyszer sem maradtak el igazolatlanul a közös munká­ból, s emberi magatartásuk is példás volt, év végén hű­ségjutalmat kapnak. Megkap­ják egész évi készpénzben felvett jövedelmük 10 száza­lékát. S ez nem kevés. Az utóbbi zárszámadáskor 80 ezer forintot osztottak szét hűségjutalom címén a leg­jobbak között. A hűségjuta­lom — amint ezt a főkönyve­lőtől hallottam — óriás húzó­hatással bír. Senkinek sem éri meg a közösségben, hogy akár csak egy napot is elmu­lasszon igazolatlanul, mert ezzel egész évi készpénzjöve­delmének tulajdonképpen a 10 százalékát veszítené el. Ar­ra is gondosan ügyelnek az asszonyok, hogy év végéig meghaladják a minimumként megszabott munkaegységet, a férfiak pedig a 120-at, mert ez is követelmény a hűségju­talom eléréséhez. S ha már ezt elérték, egyből 10 száza­lékkal nő addigi jövedelmük. X Félmillió takarékbetétben Tavaly még sok tsz-tag el­esett itt a hűségjutalomtól. Ugyanis nem hitték, hogy va­lóban kifizeti a tsz ezt a pénzt. Most azonban szánják­bánják „vétkeiket". Ugyanis van pénze a közösségnek. Szükség esetén a 80 ezer fo­rintnak a többszörösét is ki­fizethették volna. A múlt évi szép jövedelemből 536 ezer forintot takarékbetét számlán hagyott meg a szövetkezet, biztosítékul egy esetleges rossz esztendőre, mely Öttö­mösön sokkal hamarabb be­következhet, mint máshol. Jóleső érzés az újságírónak is ilyen szép eredményekről írni, s jólesik az öttömösi szövetkezeti gazdáknak is, amikor ezekről számolhatnak be. Elmondhatják, hogy bár közösségük még csak három­éves, természeti viszonyai is nagyon mostohák, mégis ná­luk már ismeretlen fogalom a mérleghiány, a gazdálkodá­si veszteség. Aki dolgozik, jól megtalálja számítását a szö­vetkezetben. Az ő személyes példájuk bizonyítja: ha az egyéni életben nem lehetett rossz föld, csak rossz gazda, akkor ez mcst kétszeresen áll a termelőszövetkezetekre: nincsenek rossz szövetkeze­tek, csak munkájukat nem értő, gyenge vezetők vannak.. Cscpi József

Next

/
Thumbnails
Contents