Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-04 / 53. szám
Korszerűsítették a kecskeméti vasútállomást Nemrég fejeződött be a nagy forgalmú kecskeméti vasútállomás korszerűsítése. A pályaudvaron kicserélték a vágányokat, űj váltókezelő tornyot építettek és automata forgalomirányító berendezést szereitek fel, amelyek kiküszöbölik a hibás váltóállítást. A képen: Az új váltókezelő toronyból Kosztolányi János már az automatikus berendezéssel, vezérlőasztal tói állítja a váltókat Tojásgyárak épülnek Az MSZMP Központi Bizottságának a mezőgazdaság helyzetéről hozott határozata kimondja, hogy a következő három év alatt 2,5 millió tojótyúk részére kell nagyüzemi tojóházakat építeni. Az első négynek a tervei már elkészültek, s a tavasszal megkezdődik az építkezés a Bolyi és a Nagymiskolci Állami Gazdaságban, a földesi Rákóczi Tsz-ben és az Országos Baromfiipari Vállalat nagyvenyimi telepén. Az első négy tojásgyár nevelő telepei őszre, a tojótelepek a jövő év elejére készülnek el, s éppen egy esztendő múlva, 1965 márciusában megkezdik a tojőstermelést. A Földművelésügyi Minisztérium beruházási irodájában rövidesen megkezdik a következő 12 tojásgyár tervezését is. Hetet állam i gazdaságban, ötöt termelőszövetkezetben építenek, az elsőkhös hasonló kapacitással és be rendezéssel. A kivitelezés a tervek szerint a jövő tavasszal megkezdődik, a termelés pedig 1966 elején. A 16 tojásgyár összesen 640 000 tyúk részére biztosít majd valóban nagyüzemi férőhelyet, s évente 128 millió tojást ad. (MTI) lorszerttt, korszerű Hatalmas erejű gáznyomás Űllésen Az ország legerősebb zárszerkezetével tartják féken a kitörést Üllés határában a csaknem két éve tartó szénhidrogénkutatások nyomán mind teljesebb kép bontakozik ki a vidék homokja alatt rejlő olaj- és földgázkincsről. Hingl József, az üllési kutatásokat irányító mérnök elmondotta, hogy most a hetedik kút fúrásánál tartanak, s csaknem mindegyik okozott valami meglepetést a kutatók számára. Például az egyikből az ország legkitűnőbb olaja buzog immár öt hónap óta, atmoszférányival sem csökkenő nagy nyomással, s vizesedést sem tapasztaltak eddig. Minőségére jellemző, hogy a hazánkban megszokott 18—40 százalék helyett 75 százalékban tartalmaz benzint, illetve más, könnyen lepárolható anyagokat. További két kútnál — mint ismeretes — körülbelül egy éve nagyarányú gázkitörés következett be. Most a legutóbbi fúrásnál sincs hiány "izgalmakban*. Ugyanis nemrégiben. a kritikus 2016 méteres kitörési zónában szinte hajszálon" függött egy újabb, hatalmas arányú gázkitörés bekövetkezése. A kutatók arra lettek figyelmesek, hogy a belső nyomás ellensúlyozására szolgáló, s a szokotttál is nagyobb fajsúlyú iszaposzlop mozgásba lendült, a gáznyomás kezdi kilökni a csőből az iszapot. Rendkívül gyors intézkedéssel elejét vették a kitörésnek: at iszap fajsúlyát barit nevű "nyag "hozzáadásával 1,54-ről "Z eddigi maximumra, 1,70re növelték. Emellett soron mviil külföldről olyan tolózárat hozattak, amely 350 atmoszférás nyomásnak is ellenáll. Ilyet eddig nem is tartottak az országban, mert nem volt rá szükség. Ugyan® az eddigi hazai fúrások történetében példátlan a kút'ejen most mért 274 atmoszfás gáznyomás. Ugyanitt 1 föld mélyében levő nyomás pedig meghaladja a 320 atmoszférát. A kitörési veszély teljes ®lháritására többszörös biztonsági rendszert építettek nevezett rétegenergiát, tehát a tervezett többi kútnak csökkenne a nyomása. Ehelyett a "sapka* szélein tehát a gáz- és olajmező peremén folytatják a kutatásokat, ott kisebb a belső nyomás. Ezen a területen az idén további négy kút fúrását tervezik. Ezenkívül megkezdik Szeged közvetlen környékén és Kiskundorozsmán is a kutatófúrásokat. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt külön kirendeltséget létesít az idén ezen a területen. A szénhidrogén-kutatásokat kiterjesztik Bécs megye területére is, még az első félévben Szánk és Soltvadkert határában fúrnak egy-egy kutat. Dobó Balázs V ilágszerte, ismert szegedi gyártmányokról, korszerű. gépekről, üzemszervezésről beszélgettünk néhány napja a Szegedi Falemezgyár vezetőivel. Nem kis. büszkeséggel állapítottuk meg, hogy Szeged hírnevét a szabadtéri játékokon, a sokat emlegetett halpaprikáson kívül az egész világot bejárt márkás gyártmányaink is öregbítik. Világszerte ismertek, de vajon dicsekedhetünk-e gyártmányaink világszínvonalával? E beszélgetés óta, ha exportterméket gyártó üzemben járok, önkéntelenül is keresem a választ. Nem sok eredménnyel, mert a gazdasági vezetők, a műszakiak alig ismerik készítményeikkel, az üzemükben alkalmazott technológiával kapcsolatos világszínvonal paramétereit. Olyan üzem is van, ahol úgy gondolják, termékeik elérik a világszínvonalat, mert külföldön 'is keresik, j vásárolják. Ez a megállapítás | éppen olyan szegényes, mint | amikor exporttevókenyséi günkről időről időre megál! lapítjuk, hogy általában si| kerek, eredmények jellemzik. | Ez a dicsérő megállapítás ugyanis többnyire csak a terv mennyiségi teljesítésére vonatkozik, figyelmen kívül hagyva a termelés korszerűségét, gazdaságosságát. Ez sem tekinthető mérpének a világszínvonal elérésében. Azok járnak jó nyomon, akik azit vizsgálják, hogy korszerű, jó minőségű terméket gyártanak-e és mennyire korszerű termelési eszközökkel, technológiával — egy kissé tágabb értelemben —, üzemszervezéssel. Ezek a tényezők többé-kevésbé tükröződnek a termelékenység színvonalában. Mindezen túl a termelékenység színvonalát természetesen befolyásolja a dolgozók szakképzettsége és sok más tényező is. A szegedi vállalatok eddig nem foglalkoztak a műszaki színvonal számszerű mérésével. Többnyire nem is ismetik iparA daiázsíészekben ki: rtar öt tolózár tartja féken az elemá erővel feltörekvó földgázt A biztonság I S 'gy sem százszázalékos, a rendkívüli nyomást Issza tartó acélszerkezetek esetleges "kifáradása* még wozhat veszélyt. A kutatók feltevése szerint hatalmas, föld .alatti Suzsapka tetejébe fúrtak, azert ilyen nagyerejü a nJ"omás. A:kitermelésre belátható kon belül nem keiül sor, ez csökkentené az ügySándor Ferdinándot, az üllési Árpád Tsz főkönyvelőjét két évvel ezelőtt, amikor kiment Üllésre, inkább sajnálták, mint irigyelték. A vezetőségnek nem volt tekintélye. Högyis lett volna, amikor már a közös vagyontárgyak leltára is elveszett. A tsz tartozott az SZTK-nak, a tsz-nek viszont a gazdák tartoztak, akik a saját kezelésükben levő szőlő- és gyümölcsös után esedékes üzemfejlesztési százalékokat — 350 ezer forintot — "elfelejtették* befizetni. A munkában is hátul kullogtak. Ebből következett, hogy 1961-ben 4.97 forintot ért itt egy munkaegység, s még a következő évben. 1962-ben is 420 ezer forint volt a mérleghiány. A jósolgatok — Ez az ember a fejére esett! Hát nem volt ennek szeme, amikor ebbe a darázsfészekbe lépett? — sajnálkoztak egyesek Sándor Ferdinándon. — No, majd belebukik 6 is — mondták mások, látva, hogy az újdonsült főkönyvelő Szegedről utazik minden reggel a korai busszal, este pedig a legkésőbbivel tér haza. Délben még főtt étel mellé sem ülhet, mert a tsz öt kilométerre van a falutól, a vendéglőtől. A családja sem tűri ezt sokáig ... A tsz kasszája üres volt, értékesíteni még semmit sem tudtak, viszont dolgozni kellett, hogy minden mag idejében a földbe kerüljön. A munkáért előleget kellett fizetni. • De miből?* — tűnődött ezen a főkönyvelő is. A bankban volt egy kis spórolt pénze, 27 ezer forint. Házépítésre gyűjtögette. Hogy mi ment végbe a lelkében akkor este, s miképpen vette fontolóra a dolgokat, azt nehéz lenne utólag visszapörgetni. Tény, hogy másnap magához vette a betétkönyvet, a hónap végén pedig készpénzzel fizetett előleget. Tehát volt már mit elkönyvelnie. Hogy erre miből jutott, azt csak egy-két ember tudta körülötte. H| Nem kint a földön — Jól kezdi! Ez már beszéd! — mondogatták, akik eddig sajnálkoztak rajta. , A pénzét később visszakapta, csakhogy akkor újabb probléma adódott. Ott maradtak mezőgazdász nélkül, mert Dzsipov Demeter bevonult katonának. Az új gond mellett maradt még a régiből is, hiszen a zilált pénzügyeket, a nyilvántartásit rendbe kellett hozni. A munkafegyelem se szilárdult meg egycsapásra. A vezetőség nem volt mindenben egy véleményen, viszont abban egyetértettek, hogy többféle ösztönző jövedelemelosztási formát kell kidolgozni és alkalmazni. Lévén vegyesművelésű a tsz. a közös munkában teljesítményhez kapcsolt órabért és normákat alkalmaztak. Így mindenki tudta, hogy munkájáért mit kap maid. Egyesek viszont felszisszentek, amikor természetbeni járandóságukat a betakarítás után nem kint a földön, hanem a központban kapták meg. Azelőtt nem tudták pontosan, hogy a termé3ből mennyit vittek haza és mennyit takarítottak be a közös javára. Az új módszer bevezetése nem tetszett mindenkinek, megszűnt a lehetőség arra, hogy bárki is csáki szalmájának tekintse ezután a tsz vagyonát. P Kapjon 300 forinttal többet A főkönyvelő nem ijedt meg a népszerűtlen feladatoktól. S éppen ezzel vált a többség előtt népszerűvé. A gazdák saját érdekük őszinte képviselőjét látták személyében. Annak idején havi 1200 forint fizetést kapott és 1100 forint állami támogatást. Nem is kérte, a közgyűlés később mégis megszavazott a fizetéséhez 300 forint emelést. Megérdemli, mert rendet teremtett, mondták. S ennek a példamutatásnak az lett a következménye, hogy most már nem nézik el az emberek más vezető gyengeségét sem. Leváltották az ellenqrző bizottság elnökét is. Most egy határozott, magabiztos fiatalember, Simon István tölti be ezt a tisztséget közmegelégedéssel. Miként gyarapodott eközben a közös vagyon? 1962-ben a fel nem osztható szövetkezeti alap 871 ezer forint volt, a tiszta vagyon pedig 1 millió 176 ezer forint.. Az előbbi most 1 millió 206 ezerre, az utóbbi pedig 1 millió 782 ezer forintra emelkedett. A mostani mérleghiány mór csak 34 ezer forint. Máról holnapra nem lehet kilépni a korábbi, rossz vezetésből eredő bajokból, viszont a tavalyelőttihez képest megduplázták gazdálkodási eredményüket. Ez most 1 millió 285 ezer forint. \ |g§ Ismét nekivágnék Sándor Ferdinánk úgy véli: elég lesz hozzá az új gazdasági év, s akkor végérvényesen egyenesbe jut a szövetkezet Búcsúzóul mondta: — Látva, hogy mit hagytunk magunk mögött és meddig jutottunk, ismét nekivágnék a két év előtti nehéz útnak. Azért vállaltam a munkát, hogy végre boldoguljanak áz emberek. Most rajtam volt a sor, máshol más tette ugyanezt. S higyje el, nincs ebben semmi rendkívüli, amit tettem, kötelességem volt. L. F. águkban a világszínvonalat reprezentáló üzemek termékeit, gyártástechnológiáját. Éppen ezért, ha most azt mondjuk, hogy üzemeinkben d világon ismert legmagasabb színvonal megközelítésére kell törekedni, ez hasonló ahhoz, amikor bekötött szemű embernek azt mondják, ugorj, mert árok van előtted, s csak így tudsz továbbhaladni. Talán a hagyományos, nagy hírnevet szerzett termékele felelnek meg leginkább városunkban a világpiaci követelményeknek. Ilyen a téliszalámi, a fűszerpaprika-őrlemény, a pozdorjábetétes bútorlap, s a kenderrost. Az utóbbi is talán azért, mert hazánkon kívül jelenleg csak Jugoszlávia exportál kenderrostot. Sokan keresnek választ arra a kérdésre is, hogy mit jelent a gyártmány korszerűsége. Az exporttermékekkel kapcsolatban jelenti azt, hogy az áru versenyképes, keresett és gazdaságosan gyártható konstrukció legyen, s jelenti a jó, megfelelő minőséget. A hazai, felhasználásra kerülő termelési eszközöknél a jó minőség és a gazdaságos gyártás mellett az is számottevő, hogy gazdaságosan lehet-e felhasználni. Fogyasztási cikkeknél követelmény, hogy a lakosság szükségletének megfelelő, és ezt a szükségletet gazdaságosan kielégítő termék legyen. Ha üzemeinkben a gyártmányok korszerűségét és minőségét értékelik, soha ne hagyják figyelmen kívül a gyártás ós a felhasználás gazdaságosságát Sokszor halljuk üzemeinkben: nem érhetünk el világszínvonalú gyártást öregapáink gépedvei. A Kenderfonóés Szövőipari Vállalat gépi berendezésének korszerűségével nem dicsekedhetünk, sőt itt vannak legöregebb gépeink. Nem csoda, hogy elmarad a gyártás és a gyártás színvonala is a világszínvonalon termelő gyárakban készült termékektől. Egy gramm kenderfonal hossza 5,5 méter a légkorszerűbben termelő üzemekben. Tavaly a szegedi vállalatnál 2,4 métervolt. 1000 orsóórára 1907 kilométer fonal jutott, Szegeden csak 491 kilométer. Kenderponyvából — amelyből igen sokat exportálunk, különösen a baráti országokba a KGST keretében — a világszínvonalon termelő gyárakban egy bruttó gépórára 7265 vetés jut, Szegeden 4829. Ugyanakkor az újszegedi üzemben készített egy négyzetméter ponyva súlya 683 gramm, a világszínvonal 575 gramm. E zért üdvözlik nagy örömmel a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat vezetői és dolgozói a kenderfonógyár rekonstrukcióját. Kétségtelen, hogy a világszínvonalhoz való igazodásban nagy lépés lesz előre a rekonstrukció. A munkaeszközöknek, gépeknek, berendezéseknek meghatározó szerepük van a világszínvonal elérésére vagy megközelítésében. Ezt látva és tudva a gyár műszaki dolgozói közül többen arról beszélnek, ha már ilyen sok pénzt költünk a felújításra, miért nem a legkorszerűbb gépekkel, esetleg automatizálással oldjuk meg ezt. Érdekes gondolatokat vetnek fel ezek a műszakiak. Nemcsak ők, többen vannak Szegeden, akik úgy értelmezik a világszínvonal elérését, hogy nekünk minden téren olyan műszaki, technikai szinvonalat kell elérnünk, mint például a legfejlettebb országokban. Ez a szándék elismerésre méltó. De nem tehetjük minden esetben maradéktalanul magunkévá. A gazdasági számításokról ez esetten sem szabad megfeledkezni. Hosszan lehetne ezt elemezni, magyarázni. Nem kell hozzá nagy közgazdasági ismeret, hogy megállapítjuk: beruházási lehetőségeink nem végtelenek, s a gyárak "szakállas* berendezéseinek kiselejtezése is korlátozott. A legmagasabb színvonalat egy régi üzemben meghonosítani csak fokozatosan lehet — ha lehet. Mert nem biztos, hogy a mai üzemépületek lehetőséget nyújtanak erre. Az elmúlt években a szegedi élelmiszeripar fejlődött a legjelentősebben. Termékeinek minőségét előírt szabt únyok határozzák meg. Például a szegedi paprika tulajdonságai nemzetközi szervezet által elfogadott világszínvonalat jelentő szabvány. Ez a minőség fokmérője a világpiacon. Itt könnyebb az eligazodás, a válaszadás a kérdésre és a cél megjelölése. Talán az a követelés is helyén • való, hogy általában a legkorszerűbb technikát, technológiát valósítsuk meg ezekben az üzemekben. Itt elsősorban a paprikafeldolgozó vállalatra, a szalámigyárra gondolunk. A korszerű és világszínvonalat jelentő műszaki színvonal megteremtése indokolt és helyén való új létesítményeink esetén. Itt már magasra, állíthatjuk a mércét. Az új gyárban, ahol meg tudjuk teremteni a korszerű technológia, üzemszervezés feltételeit, a leggazdaságosabbnak a legkorszerűbb technika alkalmazása látszik. Aki például a textilművek bővítésénél olyan igénnyel lép fel, hogy tökéletesebb szövőgépeket is alkalmazhatnánk, közel áll a realitáshoz. A szakemberek előtt ismertes ugyanis, hogy a Sulzer-féle vetélő nélkül hárompályás szövőgépekkel felszerelt üzemeket tartják világszínvonalnak. A textilművekben felszerelt szövőgépek vetésíeljesítő-képessége alig éri el a Sulzer-félék teljesítményének egyhatodát. De anyagi erőnkhöz mérten ez is lépés a világszínvonal felé. Nem teljes megoldás azonban az sem, ha egy gyár berendezése, mint például a szentesi erőtakarmánygyár távvezérlése, automatikája, adagolásmódszere, s a homogeneitást biztosító keverőberendezései a legkorszerűbbek, elérik a világszínvonalat, de az itt gyártott tápok hatásfoka elmarad a világszínvonaltól. gy rakhatjuk egymás mellé a tényeket, s a gondolatokat, amelyek olyan műszakiakat, közgazdászokat foglalkoztatnak Szegeden, akik keresik az előrelépés módját, mert tudják, hogy erről nem elég csak beszélni, cselekedni kell, s minél többet. Igaz azonban, hogy nem tűzhetjük ki minden üzemben, iparágban egyszerre a világszínvonal elérését, vagy megközelítését. Ez nem is valósulhat meg egyik napról a másikra. De alapos felméréssel megállapíthatjuk, hogy. melyek azok az üzemek, ahol lehetséges kitűzni a célt, s a most következő években el is érni. Ezért a tények és gondolatok egymás mellé rakásán túl gyakorlati munkánkban is többet kell tennünk gyáraink, termékeink korszerűsítéséért, ahol lehet, a világszínvonal eléréséért, vagy megközelítéséért. NAGY PÁL f Magyar—török árucsere-forgalmi jegyzőkönyv A Magyar Népköztársaság és a Török Köztársaság delegációi 1964. február 19 és március 3 között Budapesten kereskedelmi tárgyalásokat folytattak az 1964. évi árucsereforgalmi megállapodás megkötéséről. A kedden aláírt jegyzőkönyv az elmúlt évihez viszonyítva a két ország árucsereforgalmának mintegy 20 százalékos növelését irányozza elő. Magyarország többek között különféle vegyipari cikkeket, gyógyszereket, szerszámgépeket, műszereket, elektromos gépeket, fényképészeti anyagokat, kerékpárt és motorkerékpárt. híradás-technikai berendezéseket, továbbá hengerelt árut szállít. Szerda, 1964. március 4. DEL-MAGYARORSZAG 3