Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-28 / 74. szám

ZENEI NAPTAR Énekkari és zongoraest a Tisza Szállóban MOST MA JD ELVÁLIK Tafei László vígjátéka a Kamaraszínházban Az újonnan épült szép hangversenyterem a város szívében fekszik. Mindenfe­lől könnyen megközelíthető — egészen a ruhatárig. Ott azonban ledönthetetlen aka­dályokba ütközik a hallgató, A 8 órára hirdetett hangyer­seny közel negyven perccel később kezdődött. (Ezen a jövőben változtatni kell!) Szerencsére már az első kó­russzámok (Lange, East) el­feledtették a hallgatókkal a ruhatári kálváriát. Nyomban megbizonyosodtunk arról, ho© Kardos Pál az ország e©ik első kóruskarmestere, művészi fantáziája, lelkiis­meretes, minden részletre ki­térő aprólékos munkája ki­váló vezénylő kézzel páro­sul. A Szegedi Tanárképző Főiskola női kara végig tisz­tán intonált, színesen, stílu­sosan szólaltatta meg a kó­rusműveket Kardos Pálnak külön érde­me. ho© több igen ritkán hallható kompozíciót tűzött műsorára. Ezek közé tarto­zott Monteverdinek a fland­riai utazási élmények hatásá­ra keletkezett franciás rit­mikájú Scherzi Musicali-so­rozat három, hangszerekkel kísért kórusdala. A zseniális mű élvezését sajnos csökken­tette a hegedű bizonytalan intonációja, amelyet a szépen és tisztán csengő fuvola sem tudott kie©ensúlyozni. A műsor további részében Schumann, Brahms, Britten, Bartók, Kodály, Bárdos. Far­kas művei szerepeltek. Frank Oszkár *Három vidám kó­rusáét (ősbemutató) lelkese­déssel fogadta a közönség. Az est egyik művészi tető­pontja Kodály Hegyi éjsza­kák első részének előadása volt. A kórus lá© bársonyos ] hangszíneit és feszült, léleg- ; zeteláilító pianissimóit so- ! káig nem felejtjük el. A han©erseny másik sze­replője, Delley József, a Ze­neművészeti Szakiskola mű­vésztanára, né© nagyszabá­sú zongoradarabot adott elő. Bach E-dúr francia szvitjé­nél még némi lámpalázzal küzdött, Mozart C-dúr Fan­tázia és fúgája már tökéle­tes élményt nyújtott. Tem­peramentum, drámai erő, az ellentétes hangszínek plasz­tikus szembeállítása jelle­mezte a Fantázia tolmácsolá­sát; a fúga kristálytiszta in­tonálása éá monumentális fo­kozása pedig kirobbanó si­kert aratott. Ha Kodály He­©i éjszakák előadását ne­veztük az est első művészi tetőpontjának, a második csúcspont: Delley József Liszt Dante-szonátájának in­terpretálása volt. Tökéletes belső elképzelés és ©akorla­ti kivitelezés e©-esült elő­adásában. A Bartók Impro­vizációk után kitörő és hosz­szan tartó tapsot Delley Bartók Allegro Barbarojának ráadásával köszönte meg. A nagysikerű han©erse­nyen közreműködött még: Péter Józsefné (zongora), Rátkai Ildikó (fuvola), Mono­ki Lajos (hegedű), Jáger László (gordonka) és a Ze­neművészeti Szakiskola ka­marae©üttese. A műsorszá­mokat Kemény Klió konfe­rálta. Vántus István zenekari elégiájának ősbemutatója A Szegedi Vasútforgalmi Technikum termében a fel­szabadulási ünnepségek kap­csán na©-sikerű zenei ősbe­mutató zajlott le. A zenekar­ra és ve©eskarra írt Com­memoratio című elégiában a szerző e© újabb háború ve­szélyeire fi©elmeztet, — ezt jelzi a mű címe — és egyben azt a társadalmi vál­ságot, külső és belső harcot, feszültséget ábrázolja, amely­ben a XX. század embere él. Az elégia szövegét Papp La­jos szegedi költő írta. A mű e©-ébként éppen ú© meg­szólalhat tisztán zenekari, mint vegyeskarral alátámasz­tott előadásban. Vántus István fiatal kora ellenére e©éni hangot üt meg; századunk zenei nyel­vén beszél, de óvakodik azoktól a sablonos pentaton dallamfordulatoktól és for­malista eszközöktől, amelye­ket sajnos több korunkbeli zeneszerző alkalmaz. A Com­memoratiót színes, változa­tos harmonizálás, hatásos, de mindig ízléses hangszerelés jellemzi. Szabadon szerkesz­tett szonátaformában ké­szült, amelyben a klasszikus ha©ományok alapján — a kidolgozási részben bontako­zik ki a drámai küzdelem, ahol a zenemű hangulati te­tőpontján a zenekar felett az éneket szavalókórus váltja fel: »A bomlott rend kris­tályrácsai közül kiszabaduló izzó energiákért kiálts ...« A vad drámai kitöréssel szem­ben hatásos ellentétként szó­lal meg a koráiszerű, ünne­pélyes visszatérés, amely rá­mutat a válságból, zűrzavar­ból kivezető útra: "Te ©"ó­©ító béke, aranysugár, áradj, csak áradj...« A ká­osz kitisztul, az ellentétek harmóniába olvadnak, s ha­talmas fokozás koronázza meg a művet. Várady Zoltán biztos kéz­zel fogta össze a zenekart ós a Zeneművészeti Szakiskola vegyeskarát, amely azonban a kellő hangerővel többször adós maradt. Várady lendü­letes és pontos vezényléséért méltán részesült a közönség elismerésében. Biztosra ve­hetjük, ho© Vántus István nagysikerű műve hamaro­san a Szegedi Nemzeti Szín­házban is megszólal. (Dr. Nagy István) Jól ismert a szegedi kö­zönség körében is T-bi Lász­ló, akár mint humorista, akár mint izínpadi szerző. Nem kell hát bemutatnunk, noha szegedi színpadon most elő­ször láthattunk a joggal nép­szerű szerző darabjaiból. A munkásságát ismerők tudják, ho©- azok közé az igényes humoristák közé tartozik, akik magukénak vallják az immár klasszikussá vált Ka­rinthy-aforizmát, ho© "A humorban nem ismerek tré­fát*. í© vígjátékai mind­egyikében is e©-e© eleven, nagyonis gondolkodásra késztető problémát mutat föl közönségének —, csakhát ter­mészetesen nem a tragédiaíró, hanem a vígjátéki szerző ját­szibb megfogalmazásában. Bizarr, de az élettől és bi­zonyos fokú realitástól e©­általán nem távolálló helyze­tet exponál legújabb művé­ben is, amelyet a közelmúlt­beli budapesti és a minapi kecskeméti bemutató után vitt színre a Szegedi Nem­zeti Színház Kamaraszínhá­. A probléma ezúttal jó­formán mindenkit érintő: a házasság intézménye kerül terítékre, aminek e©re in­kább válságáról szokás be­szélni. De minthogy ez a válság — úgy látszik — év­századok, talán az első há­zasságok ideje óta fennáll, s legalább annyira permanen­sen tartja magát, mint ma­ga a házasság, ezért talán nem is annyira veszedelmes, csak a látszatok mutatják annak. Erről a könnyebb ol­daláról közelíti meg Tabi László is a problémát, s a kérdést ú©- veti föl: mi len­ne ha...? Igen, mi lenne, ha a házastársaknak e© bizo­nyos idő után újra dönteniök kellene érzelmeikről, egy­máshoz fűződő kapcsolatuk­ról? Ezt szolgálja az. alap­ötlet, mely szerint kormány­rendelet jelenik meg arról, ho© a házastársi kötelékek őszintesége érdekében, rövid 24 órán belül meg kell erő­síteni a házasságokat, mert ellenkező esetben automati­kusan. minden válóperi her­ce-hurca nélkül felbontott­nak tekintendők. Bizarr alapötlet? Tulaj­(Mftképpen az, de ha nagyon A főszereplő házaspárt, Váx­a mélyére nézünk, még drá- day Péter drámaírót és Már­mai kiindulópontnak is elfő- tát, a felesegét Kormos La­gadhatnánk. Szerzőnk azon- jos és Miklós Klára keltette ban vígjátéki ró, s így moso- életre, összehangolt, finom­lyo©'a, sőt sokszor hango- humorú, apró játékokkal ízesí­san nevetve, vehettünk tudó- tett szerepfelfogásban. Gaz­másul igencsak életízű igaz- dag érzelemváltásokkal, ságokat. Talán mintha e©éb- kissé lefojtott, fanyarkásabb ként is e szellemes, hol job- humorral vitték végig e 24 ban, hol kevésbé célbataláló óra történetét a "válságba* humor-petárdák lánóreak- jutott házasságtól a »meg­ciója vinné inkább előre a erősítésig*. Mellettük Várady darabot, mint maga a cselek- Szabolcs, az agglegény Krén mény és a kétségtelenül ere- Gyula mérnök alakjában deti ötletből adódó lehető- nyújtott kiemelkedőt, ponto­ségek újszerű kibontása. Nem san körvonalazva azt az is annyira az e©értelmű e©ébként is rendkívül találó happy end miatt emelnénk szatirikus portrét, amelyet az szót, hanem inkább a színpa- író e figurában megrajzolt, di szerkesztés olyan közbülső ízesen jellemzett volt Gémesi el-ellanyhulásáért, amely a Imre házmestere; némi har­na©szerű kiinduló pont bizo- sányságában is frissein ötletes nyos kihasználatlanságát jel- Mikes Ferenc játéka (dr. Kö­zi. Szerencse, ho© mindezért vács Szilveszter); megfelelt — a már említett — részletek szerepének Hó gye Zsuzsa bőkezűen kárpótoltak, s a (Molnár Zsuzsa e©etemi zavartalan szórakozáson túl hallgató) és Kerpely Judit nem is voltak minden tanul- (Márta anyja) is. A jó játék­ságnélküliek. E©ebek között teret nyújtó, könnyed szoba­abban, hogy olyan nagy lé- díszletet Székely László ter­pést kell-e megtenni a meg- vezte. szokottságtól, a házastársi közönytől az ismét tartalmas, kölcsönösen fi©elmes és megbecsülő férj—feleség vi­szonyig. S vajon e© idő után csak a házasságon kívül lel­hető-e meg az újabb "izgal­mas* kapcsolat, amelyet lát­szólag — va© helyemként va­lóságosan is — elvesztettünk? S a házasság biztos réve nél­kül is olvan "izgalmas«-e az űj lehetőség? S főként nem­csak álomkép-e? ... S hol zá­rul be, s hol kezdődik, amennyiben kezdődik, újra ez a kör? Mindezek a tanulságok kö­zel sem ilyen direkten és kö­zel sem ilyen következetesen jelentkeznek a három felvo­násban — dehiszen vígjáték­ról van szó! —, végeredmény­ben azonban mégiscsak ezek a gondolatok élnek a humo­ros fordulatok és dialógusok mögött. A darab szelleme® helyze­teit Nagy György rendezése ü©esen használta ki, s az e©üttes mind han©ételben, mind stílusban helyesen érzé­keltette a szerző szándékait. Lőkös Zoltán fVálasF&lnak ae iLlttéktuk A narancs­ügy Lapunk március 17-i szá­mában "Narancs* című cik­künkben bíráltuk a Csong­rád—Bács megyei Fűszer-ós Édesség-na©kereskedelmi Vállalat szegedi fiókjának szállítímunkás-tit. mert azok a Lenin körúti raktárból gondatlanul hordták Ni és raktak kocsikra a déli©ü­mölcsöket. Cikkünkre a FŰSZERT vezetői a követ­kezőket válaszolták: "Narancs címmel megje­len soraikat tudomásul vet­tük, az abban foglaltakat ki­vizsgáltuk. Sajnos, a mun­kálatok a cikkben leírtak szerint történtek. A szállító­munkásakat felelősségre von­tuk és a szállítandó árukkal való helyes bánásmód alkal­mazásáról valamennyi szál­lítást végző dolgozónkat is­mételten kioktattuk. A cikk­ben foglaltak felhívták fi­gyelmünket a szükségraktá­rakból való szállítás gondo­sabb munkálataira és a jö­vőben több íi©elmet fordí­tunk arra, ho© hasonló eset ne forduljon elő*. • 9 Ünnepi műsor április 4-én és május 1-én Sok játékfilm, új sorozatok a tv második negyedévi programjában A Ma©ar Televízió vezető házban megrendezendő dísz­munkatársai pénteken tájé- ünnepségről. Április 4-én dél­koztatták a sajtó képviselőit előtt a fe©everes testületek a második negyedévi műsor- díszszemléjét közvetítik, este tervről. Bevezetőben elmon- pedig bemutatják a Dobozy dottak, ho© az előfizetők Imre novellájából készült szama február végéig 508 643- Idegen ember című tv-filmet ra emelkedett. A tv a máso- majd Nem az én színpadom dik ne©edevre változatos, címmel kabaréműsort sugá­szines programot állított ösz- roznak. Megemelékeznek Le­sze a tavaszi, kora nyári idő- nin születésének 94. évfor­szakban az adasok formában dulójáról is. Ebből az alka­es hangban oldottabbak lesz- lomból április 21-én műsorra n • tűzik az Apassionata című A Ma©ar Televízió ünnepi szovjet filmet. Április 22-én, műsorral emlékezik meg ha- az évforduló napján pedig zánk felszabadulásának 19 évfordulójáról. Április 3-án, pénteken este helyszíni köz­vetítést adnak az Erkel Szín­Előzzük meg a gyermekkori mérgezéseket Kamarazene-hangverseny a zeneiskolában Március 31-től április 2-ig rendezi a Művelődésügyi Mi­nisztérium művészoktatási osztálya és Székesfehérvár városi tanács vb művelődés­ü©i osztálya a VII. Orszá­gos Ifjúsági Kamarazene Fesztivált. A szegedi Állami Zeneis­kola eddig még minden év­ben szép sikerrel szerepelt a Kamarazene Fesztiválokon. Az iskola tanárai és növen­dékei most is erre készül­nek, s legutóbbi han©erse­nyük a Székesfehérvárott szereplő növendékek számá­ra főpróba volt. A Fesztiválon a következő 3 darabbal szerepel az isko­la: Bach: Trio szonáta. Mo­zart: Szonáta (G-dúr) és Jár­dányi: Quartettino. A felsorolt műveket Már­ton Mária. Pintér Sára, Gom­bai Ildikó, Rajta János, Si­mon Márta, Racz Lajos, Bí­ró Katalin, Csurgó Klára ad­ják elő. A kamarazene-hangverse­nyen ezeken a számokon ki­vül fiatalabb tehetséges nö­vendékek Bartók, Debussy és Maros Rudolf műveit szó­laltatták még meg. Az isko­la zenekara pedig Perényi Pál tanár vezényletével Su­gár: 6 kis darabját adta elő. A közönség lelkesen fogadta a bemutatott műveket. Riesz Béláné Hazánkban évente mint­egy 5000—8000 ©ermeket kell mérgezés miatt kórházban ápolni, s minden századik — tehát körülbelül 50—80 gyer­mek — a mérgezés követ­keztében meghal. Ezeket a számokat akkor értékelhetjük megfelelően, ha arra gondolunk, hogy ma több ©ermek hal meg mér­gezés miatt, mint a nemrég oly rettegett diftéria, vör­heny, szamárköhögés va© fertőzéses bélhurut következ­ményeként. Milyen anyagok okozzák? Legnagyobb jelentőségük a ©ógyszereknek van. Előfor­dul, hogy a szülök tévedés­ből felnőttek számára fel­írt gyógyszert adnak be ©ermekeiknek, de az ilyen esetek kivételesek. Általá­ban a lakásban magára ma­radt kis©ermek a szabadon talált, va© a könnyen hoz­záférhető helyen, éjjeliszek­rény-fiókban őrzött ©ógy­szereket találja meg és fo­©asztja el. Legtöbbször a színes, cukorbevonatú, a kis­gyermek érdeklődését első­sorban felkeltő drazsékkal történnek a mérgezések. Mindannyian tudjuk, mi­lyen nehéz egy kis©ermek­nek a sokszor nem is olyan rossz ízű ©ó©szert beadni, mégis ©akori, ho© benzint, petróleumot, mosószereket és más, háztartásban hasz­nált ve©i anyagot is el­fo©*asztanak a gyermekek. Ételek tartására szolgáló nyitott edényben, bögrében sohasem lenne szabad ilyen háztartási szereket tartani. A legtöbb veszély: 1—3 éves korban Csecsemőkorban aránylag ritkán fordul elő mérgezés, rendesen az anya fi©-elmet­lensége miatt, aki nem meg­felelő ©ó©szert ad be a kisbabának. Legveszélyez­tetettebbek az 1—3 éves ko­rú gyermekek, akik ebben a korban fedezik fel a maguk számára világot, mindenütt ott vannak, minden érdekli őket — sok mindent szájuk­ba vesznek. Iskoláskorban a növényi mérgezések gyakoriak. Min­den kirándulás előtt fel kel­lene a ©ermekek figyelmét hívni arra, hogy az ismeret­len bo©ók, gombák fo©asz­tása súlyos mérgezéseket okozhat. Húsvéti alkoholmérgezés Éppen most időszerű a fi­©elmet az alkoholmérgezé­sekre felhívni. A szegedi ©ermekklinikán tíz év alatt ápolt, kb. 400 mérgezett ©ermek közül 31 alkohol­mérgezett volt. Ezek a ©er­mekek csaknem mind na­©obbak, iskoláskorúak vol­tak. A húsvéti locsolkodások eredményeként csaknem minden évben eszméletlenül szállítanak be klinikánkra néhány gyermeket. Még a szülők is mosolyognak ©ak­ran a locsolkodásokból haza­térő, becsípett fiúkon, pedig 31 alkoholmérgezettünk kö­zül kettő meghalt, többnél az alkohol okozta görcsroha­mok miatt maradandó szel­lemi károsodások és egész életen át megmaradó bénu­lások alakultak ki. A ©er­meki a© kifejezetten erzé­keny az alkohollal szemben és már 2—3 pohárka likőr, va© pálinka halálos mérge­zést idézhet elő. A mérgezések kezelése és megelőzése A sok új és hatásos ©ó©­szer és más beavatkozás — például vércsere, amikor a mérgezett ©ermek vérét le­bocsátva friss vért adunk be — nem tette feleslegessé a ©omormosás mielőbbi el­végzését. Heveny sav- és lúgmérgezések kivételével a hánytatást mindig és mi­előbb akár már otthon is meg kellene kísérelni lan­©os víz itatásával és a garat ingerlésével. Legbiztosabb védekezés a megelőzés. Aki nem rendez be otthon feleslegesen házi­©ó©szertárat, aki a nap, mint nap használt ©ó©sze­reit gondosan elzárva tartja, aki gondol arra, hogy a kamrában, a polcokon, szé­keken szabadon ha©ott ve©szerek között na©hatá­sú mérgező anyagok van­nak, jobban fog ü©elni a gyó©szerek és ve©szerek elhelyezésére. Egy gyermek súlyos be­tegsége va© halála min­dig súlyos megrázkódtatást jelent az egész család szá­mára. Számoljunk tehát a kis©ermek kíváncsiságával, gondoljunk a mérgezés lehe­tőségére — így a legtöbb mérgezés elkerülhető. Dr. Török János ünnepi koncertet közvetíte­nek Moszkvából. U©ancsak ünnepi össze­állítást sugároznak május 1-én is. Délelőtt a szocialista országok fővárosaiból adnak helyszíni közvetítést. Esta Népek mosolya címmel eszt­rád műsort sugároznak, majd a könnyűzenei "slágermú­zeum* legújabb szama jelent­kezik. A Shakespeare-évfor­duló alkalmából is több ösz­szeállítást tűznek műsorra. Bemutatják a televízió Sha­kespeare Ma©arországon cí­mű kisfilmjét. Közvetítik az Országos Béketanács emlék­ünnepségét és ellátogatnak a kamerák a Nemzeti Színház Julius Caesar előadására is. A televízió a második ne­©edévben több új ismeret­terjesztő, mezőgazdasági és kulturális sorozatot indít. Megkezdődik az ország 19 me©éjének életéről átfogó képet adó sorozat. A Napló című adások a legűjabbkori történelem évfordulóit, jelen­tős eseményeit idézik fel. A múltat és a jelent állítja szembe az április 3-án kezdő­dő Játék a múlttal sorozat. Bizonyára örömmel fogadják majd a nézők a Lapok a mai irodalomból című művészeti előadásokat. Havonta jelent­kező Színház és Film rovattal gazdagodik majd a népszerű Barangolás. Ismét jelentkezik — ezúttal nyári kiadásban — a Hólabda című műsor is. A második ne©edéveben 22 játékfilmet vetítenek: ma­gyar, olasz, szovjet, francia, angol, len©el, jugoszláv és nyugatnémet művészek alko­tásait. Folytatják a Világhírű rendezők és a Shakespeare sorozatokat is. Né© új tv-já­tékot is bemutatnak a követ­kező hónapokban. A tervek szerint számos műsort vesznek át az Inter­víziótól: a Szovjetunióból elő­reláthatólag 14-et, az NDK­ból 9-et, Csehszlovákiából és Len©elországból hármat­hármat, Bulgáriából pedig e©et. (MTI) Szombat. 1964. március 28. DEL-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents