Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-26 / 72. szám

A szocialista mezőgazdaság fejlesztésének feladatai Németh Károly elvtárs előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján Pártunk Központi Bizottsága a múlt hónapban megtartott ülésén mélyrehatóan megvizsgálta mezőgazdaságunk helyzetét és határozatot hozott a további feladatokra — kezdte előadását Né.-.ieth Károly elvtárs. — A kérdés napirendre tűzését az indokolta, hogy a fejlődésnek olyan szakaszába értünk, amikor már létrejöttek a nagyüzemi gazdálkodás legfontosabb feltételei és az átszervezés óta eltelt két esztendő tapasztalatait is összegezhettük. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom győzelmével új fejezet kezdődött a magyar mezőgazdaságban, meggyorsult a termelőerők fejlődése, s jelentős lépést tettünk előre mezőgazdaságunk viszonylagos elmaradottságának felszámolásában, a termelés korszerűbb alapokra helyezésében. Két év alatt 17 milliárdot, a tervezettnél 4.6 milliárd forinttal többet fordítottunk beruházásokra. A beruházások kedvező hatásának részletesebb ismertetése után rámutatott: eredményeink legfőbb forrása az átszervezés befejezése óta eltelt időszakban is a Párt, népünk érdekeit szolgáló marxista—leninista politikája volt. Helyesnek bizonyult a párt agrárpolitikája, amely a mezőgazdasági termelés belterjes irányú fejlesztésére, a mezőgazdaság szocialista termelési viszonyok további megszilárdítására irányul. A kezdeti nehézségeket is figyelembe véve — folytatta —, megállapíthatjuk, hogy helyes volt a mezőgazdaság szocialista átszervezését megvalósítani és hogy a nagyüzemi termelés músza ki-anyagi megalapozására a tervezettnél nagyobb összegeket fordítottunk. A mezőgazdaság termelőeszközeinek további korszerűsítése, az élelmiszeripar fejlesztése, valamint az eddig elmaradt kiegészítő beruházások pótlása szükségessé teszi, hogy lehetőségeinkhez mérten ezután is jelentós összegeket fordítsunk beruházásokra. Azokra a felmerült kételyekre pedig, hogy érdemes-e a mezőgazdaság fejlesztésére ennyit áldozni, azt felelhetjük, hogy nemcsak érdemes, hanem szükségé? is, mert a mezőgazdasági termelés fejlesztésének feladatai egész népünk érdekeiből fakadnak. Miután a fentieket részletesebben is kifejtette Németh Károly elvtárs, a kővetkezőket hangsúlyozta: — Mezőgazdasági termelésünk növeléséhez minden eddiginél kedvezőbbek a feltételek, de az előttünk álló feladatok is nagyok. A második ötéves terv hátralevő két esztendejében erőfeszítéseinknek arra kell irányulniok, hogy a szocialista nagyüzemek teljesítsék termelési, árutermelési terveiket. Az idén a termelést 5 százalékkal, a felvásárolt áruk mennyiségét pedig 7,4 százalékkal kell mezőgazdaságunknak növelnie. Ezután az ország kenyérgabona szükségletének hazai termésből való kielégítésének és a takarmánytermesztés magasabb színvonalának szükségességét hangoztatta, majd igy folytatta: — Viszonylag rövid idő alatt leraktuk a nagyüzemi állattenyésztés alapjait. A nagyüzemekben az állatállomány növekedett, az ország állatállománya azonban kisebb a tervezettnél. A lakosság hús és más állati termékkel való jobb ellátása, valamint a tervezett export teljesítése azt követeli, hogy jelentősen fejlesszük a nagy. üzemi állattenyésztést. Meg kell állítanunk a tehénállomány csökkenését és a jövő évtől kezdve számszerű növelését kell előirányozni. Reális célként tűzhetjük magunk elé, hogy az egy tehénre jutó évi tej hozam mielőbb meghaladja a 2500 litert, a nagyüzemekben 4,5 kg takarmányból állítsanak' elő 1 kg sertéshúst, a sertések hizlalási idejét pedig 10—11 hónapra csökkentsék. Az állattenyésztés fejlesztését segítő intézkedések ismertetése, valamint a termőföldek ésszerűbb hasznosításának hangsúlyozása után szólott Németh elvtárs a mezőgazdasági kutatómunka jelentőségéről és a termelés szakosításáról, majd így folytatta előadását: — A hazai és nemzetközi tapasztalatok egybehangzóan azt igazolják, ho© a mezőgazdasági termelés korszerű színvonalra emelésének, a munkatermelékenység növelésének elenkedhetetíen feltétele a gépesítés és a kemizálás. A gépesítést ú©. folytatjuk tovább, ho© miközben a mezőgazdaság évente tízezer új, sokfajta munka elvégzésére alkalmas A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján Budapesten szerdán Németh Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára A szocialista mezőgazdaság fejlesztésének feladatai címmel előadást tartott. Az előadáson megjelent Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Ajtai Miklós és Ilku Pál elvtársaik, a Politikai Bizottság póttagjai. Jelen volt a párt Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak, a Minisztertanácsnál; számos tagja, politikai, gazdasági és társadalmi életünk több más neves képviselője. traktort kap, biztosítjuk az erő- és munkagépállomány között ma még meglevő aránytalanságok megszüntetését. Iparunk képes arra, ho© jó gépeket ©ártson, olyanokat, mint az UE—28-as traktor. Mezőgazdasági gép©ártásunk azonban több tekintetben elmaradt a követelményektől. Ezért határozott úgy a Központi Bizottság, ho© a nemzetközi munkamegosztást is fi©elembe véve készüljön el a hazai mezőgépipar fejlesztésének konkrét terve. A második ötéves terv hátralevő két évében a mezőgazdaság mútrá©a-ellátása jelentős mértekben növekszik. 1965-ben az e© hold szántó-, kert- és szőlőterületre jutó műtrágya országos átlagban megközelíti a 200 kilogrammot. A mezőgazdasági termelés műszakianyagi alapjainak fejlesztésére továbbra is jelentős összegeket fordítunk, Mivel a na©üzemek korszerű termelési eszközökkel való ellátása, a gyors fejlődés ellenére hosszabb időt vesz igénybe, hasznosítsák a kisparaszti gazdaságokból visszamaradt termelőeszközöket is. A továbbiakban Németh elvtárs az állami gazdaságok feladatairól beszélt, aláhúzva szerepüket a gyenge tsz-ek gazdálkodásának megjavításában. Ezután a következőket mondotta: — Termelőszövetkezeti parasztságunk a párt- ós állami szervek segítségével, egész társadalmunk támogatásával, elismerésre méltó eredményeket ért el a nagyüzemi gazdálkodás kialakításában, a termelés fejlesztésében. A közös termelés tavaly csaknem 24 százalékkal haladta meg az 1961. évit. A múlt évben már á szövetkezeti közös gazdaságok adták a felvásárolt áruk mennyiségének mintegy 58 százalékát. A termelőszövetkezetek közös va©ona az 1961. évi 23 milliárd forintról az elmúlt évben 37 milliárd forint fölé emelkedett, s ennék több mint a fele tehermentes, tiszta va©on. Mindezek eredményeképpen lényegesen javultak szövetkezeti parasztságunk munka- és életkörülményei, szociális és kulturális viszonyai. Az e© dolgozó tagra jutó közösből származó jövedelem országos átlagban tavai}' 2600 forinttal volt nagyobb, mint 1961-ben és elérte a 10 700 forintot. A háztáji gazdálkodásból származó jövedelem viszont némileg csökkent. Erősödött a termelőszövetkezetek politikai és szakmai vezetése. A fejlődés örvendetes és arról tanúskodik, ho© a mezőgazdaságban is erősödnék és fejlődnek a szocialista termelési viszonyok. A termelőszövetkezetek további fejlődésének kulcskérdése a hozzáértő, szilárd, jó vezetés. A jó szövetkezeti vezető e©ik legfontosabb ismérve, ho© jól érvényesül a szövetkezeti demokrácia. A szövetkezetet jól vezetni u©anis csak a szövetkezeti tagságra támaszkodva, azzal e©etértésben lehet. A vezetőségnek a közösséget kell szolgálnia és nem fordítva. Ezért meg kell szüntetni azt a több helyen kialakult helytelen ©akorlatot, hogy rendszertelenül és formálisan tartanak köz©üléseket, fontos kérdésekben a tagság mellőzésével döntenek, nem működnek a szövetkezet különböző választott bizottságai, nem tájékoztatják a tagságot a szövetkezet érdekeit alapvetően érintő kérdésekről. A szövetkezeti demokrácia erősítése nincs ellentétben azzal, ho© a választott vezetőség fellépjen a hanyagokkal és a közös gazdaság károsítóival szemben, sőt ebben támogatja őket a szövetkezet tagsága. Ezután Németh elvtárs a politikai felvilágosító munka szükségességét Hangsúlyozta annak érdekében, hogy szövetkezeti parasztságunk szocialista öntudata tovább fokozódjék. Aláhúzta a még gyenge termelőszövetkezetek támogatásának és rendbehozásának fontosságát, amit alapvető politikai és gazdasági feladatnak tekintünk. A háztáji gazdaságokról szólott ezután: — Az elmúlt években a közös gazdaságok fejlesztésének elsődleges feladata mellett számos intézkedés történt a háztáji gazdaságok termelési lehetőségeinek hasznosítására. Ennek ellenére főleg a tehén- és kocaállományuk évről évre csökkent, amit nem ellensúlyozott a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok állatállományának növekedése. A háztáji állatállomány csökkenése a takarmányhiány mellett főleg annak tulajdonítható, ho© a gyakorlatban nem mindenütt valósították meg következetesen azt az elvet, hogy a közös gazdaság erősítésével e©időben segítsék a háztáji gazdaságok termelését is. E©esek helytelenül szembeállítják a közöst a háztájival, mondván, hogy a közös gazdaság fejlesztésének akadályozója a háztáji gazdálkodás. Akik lebecsülik a háztáji gazdálkodás jelentőségét, akarva akaratlanul nehézségeket okoznak. Ezért gátat kell vetni azoknak a törekvéseknek, amelyek a háztáji gazdálkodás felszámolására irányulnak, s nem veszik fi©elembe az élet reális követelményeit. A termelőszövetkezetek megszilárdításában — folytatta — jelentős szerepe van az anyagi érdekeltség e©re szélesebb körű megvalósításának. Az anyagi érdekeltséget biztosító munkadíjazási és jövedelemelosztási módszereket a szövetkezetek túlnyomó többségében helyesen alkalmazzák, me©alósítva azt az elvet, ho© aki munkájával többet ad a közösségnek, az nagyobb mértékben részesüljön a jövedelemből. Az elkövetkező élekben a gépállomási gépeket eladjuk a termelőszövetkezeteknek, a gépállomásokat pedig 1965 végére gépjavító állomásokká alakítjuk át. Most az a feladat, hogy a gépállomások bázisán létrehozzuk és korszerű színvonalra fejlesszük a mezőgazdaság egységes gépjavító hálózatát. A fejlesztést ú© kell megvalósítani, hogy párhuzamosságok ne keletkezzenek, és a speciális gépek, berendezések javítására is felkészüljenek az e célra kijelölt gépjavító állomásol;. A na© teljesítményű lánctalpas traktorokat, valamint a gabonakombájnok jelentős hányadát továbbra is a gépjavító állomások üzemeltetik és még hosszabb ideig elvégzik a kis területű és ©enge termelőszövetkezetek gépi munkájánál; nagy részét is. A mezőgazdasági termelés irányításával kapcsolatban Németh Károly elvtárs elmondotta, ho© az átszervezést követő időben is helyesnek bizonyult a termelés gazdasági eszközökkel történő irányítása. A mezőgazdaság állami irányításának fő módszere a jövőben is a termelés tervszerű befolyásolása gazdasági és gazdaságpolitikai eszközök, valamint a mezőgazdasági szakpropaganda, és szakoktatás, amelynek párosulnia kell a jobb gazdaságszervező és politikai felvilágosító munkával. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése óta a felvásárlási rendszer tovább fejlődött. A szerződéses felvásárlás aránya tavaly már meghaladta a 82 százalékot. A szerződéses felvásárlási rendszer fontos szerepet tölt be a népgazdaság és az üzemek érdekeinek összehangolása és a termelés tervszerű befolyásolása terén. Néhány fontos termékre bevezettük a több éves szerződéses rendszert, amely még biztonságosabbá teszi a központi készletek gyűjtését, a gazdaságok áruértékesítését és elősegíti az üzemek szakosodását is. Ezután azt hangsúlyozta Németh elvtárs, hogy a tsz-ek további megerősítése szempontjából döntő jelentősége van a falun dolgozó kommunisták helytállásának, a megyei és járási pártbizottságok, valamint a falusi pártszervezetek jó munkájának. Az előttünk álló nagy feladatok megkövetelik, hogy magasabb színvonalra emeljük a falusi pártmunkát, erősítsük a termelőszövetkezeti pártszervezeteket. Befejezésül elmondotta Németh elvtárs, hogy a szocialista mezőgazdaság na©üzemi rendszerének kiépítése még jórészt előttünk álló feladat. A mezőgazdasági termelés fejlesztése társadalmi és gazdasági előrehaladásunk sarkalatos kérdése. Ezért a mezőgazdaság dolgozóinak szorgalmas munkája mellett egész társadalmunk további erőfeszítésére is szükség van annak érdekében, hogy mezőgazdaságunk betöltse azt a szerepét, amely népünk életszínvonalának emelésében szocialista hazánk politikai és gazdasági erejének növelésében reá hárul. (Somogyi Károlyné felv.) Megkezdték a próbagyártást a Magyar Kábelművek szegedi gyáregységének telefonzsinórt készítő üzemrészében. Még ebben a hónapban 10 kilométer vezetéket gyártanak. A második fél évben újabb gépeket kapnak. Előreláthatóan csal; az év vége felé dolgozik teljes kapacitással az új üzemrész. A törvényesség jellemzi aközhivatalok munSiáját Ülést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezetének Központi Vezetősége A Közalkalmazottak Szakszervezetének • Központi Vezetősége szerdán kibővített ülést tartott, s megivtatta az államapparátus 1964. évi időszerű feladatait. Dr. Jókai Loránd, a szakszervezet főtitkára tájékoztatójában hangoztatta, hogy az állami szervek munkájában az utóbbi években számottevő a fejlődés. A közalkalmazottak túlnyomó többsége — az államapparátus központi szerveitől a községi tanácsokig — politikai és szakmai képzettségének, ismereteinek e©idejú gyarapításával, becsülettel tesz eleget feladatának. A közhivatalok munkáját ma szerte az országban a törvényesség megtartása jellemzi, az apparátus tevékenysége kulturáltabbá, színvonalasabbá vált. Az ü©intézés általában gyorsabb, pontosabb, figyelembe veszik az állampolgárok érdekeit. Mindezek a közhivatali dolgozók felelősségérzetének helyes irányú fejlődését mutatják. Huber Lajos szakszervezeti elnök ismertette a közalkalmazottak feladatait a szocialista gondolkodás fejlesztésében. Szocialista államunkban a közigazgatási munka sajátosan politikai jellegű tevékenység, ezért a dolgozók szakképzettségének magasfokú eszmei-politikai tájékozottsággal kell párosulnia. Az állami munkában ugyanis e©re több az olyan feladat, amelynek jó elvégzéséhez nem elegendő a rutin, a törvények és jogszabályok egyszerű ismerete, hanem nélkülözhetetlen a szocialista tudat, a haladó gondolkodás is. (MTI) Zöld katonák Mi áz, ami a bölcsőtől a sirig hűséges barátként áll velünk és él velünk e©azon -hazában? Bölcsőnk életünk kezdetén és koporsónk, amikor az időnk lejár. Közben árnyat ad forró nyarakban, védelmet nyújt a komisz szelek ellen, belekapaszkodik a földbe és nem engedi, hogy a talajt a viharok elhordjók. És amikor őrhelyéről, — ahol mint zöldruhás katona állt — kidöntik, ezerfele fontos cikk lesz belőle, többek között cellulóze, a papíros alapanyaga. Országunk minden rendű és rangú fái ezek a zöld katonák, amiképpen a költő nevezte őket. Kevés nép mondáiban szerepelnek oly gyakran a fák, mint a mienkben. Évszázados töveket tártunk számon, vigyázunk rájuk, óvjuk egészségüket, hiszen — Mátyás király pihent alattuk e©szer. Legendák szövődnek e©-e© fa köré s amikor villámcsapás éri őket, csaknem megsiratja őket a környék lakossága. De túl minden költészeten. egy fában szegény kis ország, mint a miénk, bölcsen teszi, ha gondoskodik zöld katonáiról. Sokan legyenek, mennél többen, népesítsék be mindazokat a területeket, amelyekhez joguk van s amelyet ésszerű megkapniuk. Idén is meg' rendezzük a fásítási hónapot, s kormányunk 100 millió darab facsemetét ad a falunak. Egy egész óriási hadsereg ez — fából. Nagyszerű lendülettel, a nagyszerű emberek egész regimentjei vállalják az idén is a faültetést, mégpedig társadalmi munkában. Olyaft alkotás ez, amely nemzedékeken át hirdeti élő élettel az alkotó becsületét. Aki csak teheti, vegyen részt a munkában. Legyen gazdája és védnöke minden suhángnak. őrizze féltő szem és gondos kéz a kiültetett facsemetét. Gyerek ne törje, állat ne rágja, a szárazság ki ne ölje. Ezek a zöld katonák segítik a honfoglalást. Mert a honfoglalás nagy munkája soha sincs befejezve. A honfoglalás maga az örök munka, amely nélkül se gazdagság, se élet nincs. A téli álmából felébredt tavasz nagy hadjáratainak egyike kezdődik most — lássunk hozzá. Ültessünk fát... F. A. Csütörtök, 1964. március 36. 0áL-MAGYARORSZÁG 3