Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-03 / 52. szám

Létszám és foglalkoztatottság A tetteken a sor Ogyessza-lakótelepi tapasztalatok Néhány héttel ezelőtt egy értekezleten igen kemény szavakat mondott Losoncz László, a megyei építővállalat szakszervezeti bizottsága tit­kára. Ilyesmiket például: Naponta jelenti a vállalat, hogy ennyi meg ennyi dol­gozót foglalkoztat. Csakhogy ez nem így igaz. A létszám nem egyenlő a foglalkoztatot­tak számával. A létszámban azok is benne vannak, akik egész délelőtt ultiznak, akik csavarognak, s nemcsak azok, akik valóban mindennap megdolgoznál; a pénzükért. Hánykor kezdődik a munkaidő? Ultiznak-e a munkások? Mi baj van a PVC-padlóva) ? Kinek a do ga a munkaszervezés? végeztek a téli hónapokban is. Hiszen február szintén kö­zéjük tartozik, s 420 ember­nek állandó elfoglaltságot még akkor sem tud adni, ha nincs is már mínusz" 15—20 Előfordult-e az Ogyessza- fok hideg. De meg kell hagy­lakótelepi építkezésen, hogy órák hosszat állt a munka? Négyszázhúszból negyven A ség* Igen — szól a válasz —, úgy két hete még gyakran megesett. Bár a vidékről já­ró munkások fél hétre, há­romnegyed hétre megérkez­tek, úgy összefagytak az úton, hogy kilenc óráig nemigen kezdtek hozzá a munkának. Ha pedig mínusz 15 foknál is alacsonyabb volt a hőmér­séklet, napközben is abba­abbahagyták. Nem használt a forró tea sem, semmi. Most más a helyzet. Ezen a napon 420 munkába az építkezéseken, 230 kőműves, kubikos, gépkezelő és segéd­munkás, valamint 190 vil­lanyszerelő, fűtésszerelő, szo­bafestő, burkoló, asztalos és adata, hőszigetelő. De mindössze két kőműves- és két kubikos­brigád. összesen 40 ember van szabadág alatt, a többiek bent vannak a kész és félig­kész épületekben. Falaznak, zsaluznak, festenek ni: ezen a nagy területen el­vész a sok ember, ha a lét­számjelentés nem adná ki, észre sem lehetne venni, hogy ennyien vannak. Fele akkora a teljesítmény "belső munkanélküli­amire Losoncz László szb-titkár utalt említett fel­szólalásában, minden bizony­nyal létezik. Talán legin­kább az apró, s szerteszét dolgozó állt levő emeletráépítési munká­ogyesszatelepi kon, s mindenütt amikor a hőmérő higanya alacsonyra száll szaki vezetés alapvető fel­hogy a lehetőségek­hez mérten megakadályozza az ilyen munkanélküliséget, amiért elsősorban nem is az eldugott "sufnikban* ultiz­gató emberek a hibásak, ha­nem ők, akik elhanyagolják a munka megszervezését. Az Ogyessza-lakótelepen jelenleg nincs ilyesmiről szó. Az intenzitás ugyan jóval alacsonyabb a szokásosnál, a téliesített vakolás — hiába zárták el a nyílásokat —, és fűtöttek kokszkálvhákkal — fele olyan gyorsan ment csak, mint nyáron. S lézen­gőkét persze most is lehet találni. Egy-egy épületben annyi helyiség van, hogy mi sem könnyebb, mint eltűnni hosszabb-rövidebb időre. — December 17-ig két mű­szakban dolgoztunk — mond­ja Vörös Imre, az építésve­zetőség technikusa —, s már alig várjuk, hogy jó idő le­gyen, s megint két műszak­ban menjen a munka. Ne­künk sem öröm, ha akado­zik az építkezés. Nemcsak a lakók, mi is türelmetlenül várjuk egy-egy ház átadását. A megyei építőipari válla­lat 3300 embert tart létszám­ban a fizikai állományon. Naponta 800—900 ide Sze­gedre jár be. Közülük 420 munkás tevékenységét lehe­tett nyomon követni az Ogyessza-lakótelepen. A kép, bár biztatóbb, mint ami­túlságosan lyent Losoncz László festett le. A mű- le' mégsem mond ellent meg­állapításainak. A zárszámadó közgyűlé- szerek, eljárások bevezetését. Ezért alapvető követeimenye sek csaknem mindé- alkalmazását segíti, ösztönzi mindenütt a szövetkezet fej­nütt lezajlottak, a szövetke- a 3004-es a többi közös gaz- lődésének: olyan feltételeket zet közösségét a napi munka daságban is. A jelentős ál- kell teremteni, amelyek ko­mellett az idei terv foglal- lanii támogatás is mutatja: zött az emberek szorgalma­egész társadalmunk nagy san dolgoznak, s értelmét lat­fontosságot tulajdonít a me- jak a jó munkának, zőgazdasági termelés fejlesz­koztatja legjobban. A terv­tárgyaló közgyűlésen új mun. lcaprogramot vitatnak meg, fogadnak el. Szükség van-e a terv ala­pos vizsgálatára, megvitatá­sára. Ki-kj elmondhatja el­tésének. Az eredményesebb gazdál­kodás, a többtermelés min­denekelőtt a szövetkezeti pa­¥ ehet is, kell is szólni -B-J a dologtalanabbaknaki Meg kell magyarázni, mi­lyen bajt okoznak maguk­nak és a közösségnek, ha tétlenkednek, vagy hanya­gok. Ez is fontos. De leg­gondolásait, kételyeit, javas- raszlság érdeke. Nagyobb jö­latait. A terv készítése, vég- vedelemre csak az eredmé­leges elfogadása napjaiban az nyesebb munka után lehet - . .. . , , okos megfontolt szó kerül számítani. De ugyanakkor köz- alább ilyen fontos nogy a előtérbe. Csak megbeszélésen ügy is. hogy a mezőgazda- szövetkezeten belül ki-kisze­lehet egységes álláspontra sági termelés beváltsa a hoz. J?_' A.fgy®n jutni ebben a rendkívül fon. el­tos kérdésben is. A terv el­fogadása után viszont mar a tetteken a sor. A szövetkezetek készülő, vagy már készen álló terme­lési, beruházási tervei szá­molnak azzal a segítséggel is, amelyet országunk ad a közös gazdaságoknak, s a magyar mezőgazdaságnak. Ha a mezőgazdasági beruházások mértékét vizsgáljuk, ki dérül: esztendőről esztendőre na­gyobb érték szolgálja a ter­melés, a gazdálkodás fej­lesztését. Az idén valamivel zá fűzött reményeket. Nem- a többtermelesben. A* csak a parasztság életszínvo- múlt években aranylag sok nalának alakulása látszik jövedelemelosztási, premiza­meg a jobb, vagy gyengébb lási módszer terjedt el a ma­gyar szövetkezetékben, s kedvező hatásuk meglátszik a termelési eredményeken. Sokak azt mondják: ez, vagy az a forma tavaly jól bevált, I* inek-kinek tehát a leg- az idén is ezt alkalmazzuk, személyesebb egyéni Helyes. Azonban azt is fi­termésen. Az egész nép élet' színvonalának alakulását be­folyásolja a mezőgazdasági termelés alakulása. érdeke a szövetkezeti közös­ség fejlődése, a többterme­lés minden szövetkezetben. Az emberek, a családok sor­sa a szövetkezeti gazdaság sorsához kötődött, mert a gyelembe kell venni, hogy vannak aránytalanságok. Több szövetkezetben a nagy­jából azonos mennyiségű és azonos eredményt hozó mun­káért egyik munkaterületen több mint tízmilliárd forint- szövetkezeti gazdálkodás töb- nagyobb, a másikon kisebb beru­Fehér Kálmán nyi a mezőgazdasági házások értéke. A különböző kedvezmé­nyek — amelyeket a 3004/6­os kormányhatározat foglal össze — mindenekelőtt a tek munkáját, életét köny­nyítik meg. A korszerű mód­részesedést kaptak a tagolt Az üzemen belül tehát to­vább kell finomítani a jöve­delemelosztást. Nem is any­nyira a módszerét, hanem annak egy-egy részletét. Hogy miként? Azt csak az Lássuk, mát dolgoznak? A 11-es számú, a 15-ös és a 16-os épületekben vakolnak, válaszfalaznak. A 11-esben ezenkívül már a szerelők is munkálkodnak. A 18-as és 19-es ikerházakban a. föld­szinti koszorút zsaluzzék, a vasszerelők készítik elő a be­tonozást. Az óvodát és a böl­csődét. alapozzál;. A már át­adott kazánházban a vízcsö­veket hőszigetelik, és feste­nek. A szak- és szerelőipari munkások egy része a már lakott l-es, 2-es, 3-as és 4-es épületekben az éves garan­ciális javításokat csinálja. A gépkezelők sem tétlenked­nek, hanem műhelyükben a berendezéseket tartják kar­ban. Hogy miért nem a gépeket kezelik, ha egyszer gépkeze­lők? Most. hogy üjra hide­gebb idő járja, a 15-ös és a 16-os épületeken abba kel­lett hagyni a blokkbeeme­lést. A téglagyár nem bír blokkot gyártani, tehát át­menetileg a darukra és a darusokra sincs például szükség. A blokkszerelő ku­bikosok pedig más épülete­ket alapoznak. Két ház üresen áll Ha már itt tartunk, érde­mes végignézni az összes építkezést. Legutoljára, de­cemberben a 14-es épületbe költözködtek be a lakók, bár azóta már három házat át­adtak az építők. A már emlí­tett. kazánházat, valamint a 13-as ró a 14-es épületet. E két ház nagyjából egyforma, közülük a 13-as az úgyneve­zett kísérleti lakóház, ahol első ízben alkalmazták az újfajta födémpanelt. Mind­kettő üresen áll, mert baj van a PVC-padlóval. A pad­ló alá ágyazott esztrikalja­zat nem váltotta be a hozzá­fűzött reményeket. Jelenleg az Építőipari Tudományos Intézet foglalkozik a hiba megállapításával ró kiküszö­bölésével. Az Ogyessza-lakótelep épít­kezéseit aránylag jól téliesí­tettek. Sok belső munkát el­Háromszázmillió forint felsőoktatási intézmények fejlesztésére Uj diákotthont kap a József Attila Tudományegyetem bet, jobbat ígér a réginél. S a falvak nagy részében nem­csak ígéret a több, a jobb, hanem ma már valóság is. Gyakran hallani: mit ér az egyes ember szorgalma, ha a többi csak tessék-lássék dol­gyengébb gazdasági eredmé- gozik. Egy, vagy egy pár egyes gazdaságokban lehet nyeket felmutató szövetkeze- szorgalmas embeV dolgozzon megmondani. Mindenesetre akár a növénytermesztésben, a kertészetben, vagy az ál­lattenyésztésben, még nem teszi, nem teheti ere sé a szövetkezetet, s fáradtságá­nak az esztendő végén nincs meg a gyümölcse. Sok-sok gyakorlati tapasz­Az utóbbi három évben a összesen -320 millió forintot millió forintot irányoztak elő Művelődésügyi Minisztéri- fordítottak. Az i. in a ko­umhoz tartozó felsőoktatási rábbi évieknél jóval na­intézmények fejlesztésére gyobb összeget, csaknem 300 Romokból — paloták erre a célra. A jelentős ősz­szeg felhasználásáról az idei fejlesztési, beruházási ter­vekről illetékesek tájékoz­tatták az MTI munkatársát. Az építők ígérete szerint Miskolcon szeptemberig be­fejezik a nehézipari műszaki egyetem központi épületének hátralevő munkálatait is. Ideköltöznek majd azok a tanszékek, amelyek ma még diákotthonokban működnek. Az idén befejezik a C/2 mű­helycsarnok építését is, s elő­reláthatólag elkészül a kony­ha épülete, továbbá a men­za, ahol naponta 6000 adagot szolgálnak majd fel. A mic­kolci építkezésekre szánt összeg egyébként az idén meghaladja a hetvenmillió forintot. A központi épület munkáinál nagy az el­maradás. Amennyiben a ter­vezett határidőre az építők nem készülnek el a munkák­kal. akkor a tanszékeknek továbbra^ is a diákotthonban kell maradniuk. A debreceni Kossuth La­jos. a szegedi József Attila Tudományegyetem, a nyír­egyházi. valamint az egri ta­nárképző főiskola 1964-ben. illetve 1965-ben háromszáz­háromszáz hallgató befoga­dására alkalmas kollégiumot kap. A szombathelyi tanító­képző számára 270, a szarva­si óvónőképző számára pedig 200 személyes diákotthont emelnek. Ez év szeptemberé­re előreláthatólag elkészül a veszprémi vegyipari egyetem 600 személyes diákotthona is. (MTI) az bizonyos, hogy semmikép­pen nem mehet az a finomí­tás az anyagi érdekeltség el­vének rovására. A tavaszi munkák napjai előtt mezőgazdaságunk. Az őszi gabonák műtrágyázását már meg is kezdték, s az talat mutatja, hogy csak ak- előkészületeknek lassacskán kor boldogulhat a közösség, ha minden munkaképes tag­ja felelősségteljesen dolgo­zik. A lustaságnak — akkor, amikor még egyénileg gaz­dálkodott a falu — a lusta látta a kárát. Az igaz. hogy a lusta ember a szövetkezet­ben sem boldogul, de tétlen­sége másokat is megrövidít­be kell fejeződniük. Az or­szág azt várja az idén a magyar mezőgazdaságtól, hogy megoldja a kenyérga­bonakérdést, tehát teljes egé­szében megtermelje az itt­hon szükséges kenyérgabo­nát. További előrelépésre szómíiupk a kukoricater­mesztésben. a rét- ró legelő­het. Egy hanyag sertésgon- gazdálkodásban, a sertés- és dozó. Vagy tehenész szem­mel látható módon csökkenti a termelési eredményt, s ha­nyagsága az egész közösségre kihathat. Kinek az érdeke az, hogy mindenki tudásához, erejé­hez mérten dolgozzon a szö­szarvasmarha-tenyésztésben. Itt csak a termelés néhány nagyon fontos ágáról volt szó. Az egész mezőgazdaság­nak 4—5 százalékkal kell többet termelnie, mint ta­valy, s ezen belül is jelen­tősen növelni kell az export­vetkezetben is? Végső soron ra kerülő áruk mennyiségét, a szövetkezeti tagságé. Tu­dott dolog, hogy az emberi tulajdonságokat — különö­sen azokat, amelyek meg­rögződtek — nagyon nehéz megváltoztatni. Nehéz, de nem lehetetlen. Ezzel kell számolnia a vezetőségnek is, a szövetkezet szorgalmas tag­jainak is, ha azt tapasztal­ják: néhány ember nem áll megfelelően helyt a munká­ban. A szövetkezeti gazdálkodás eredménye sok mindenen múlik. Múlik a különböző anyagi eszközök mennyisé­gén, a technikai felszerelésen, a rendelkezésre álló terme­lési alapokon. A legtöbb azonban az embertől függ, attól, aki vezeti a gazdasá­got, s attól, aki a termelő­munkát közvetlenül végzi. javítani azok minőségét. Tennivaló akad ezernyi; Mezőgazdasági terme­lésünk minden ága megúju­lóban van. Az eddigi tapasz­talatok alapján avatottabb kézzel, határozottabban, biz­tonságosabban dolgozhatnak a szövetkezeti nagyüzemek. A tetteken a sor, a meggondolt., jól szervezett munkán. A zárszámadások bizonyították: van értelme a küszködésnek, a fárasztó munkának. Ez a tudat megsokszorozhatja az erőket. Legyen az idej esz­tendő szorgalmas alkotómun­kája nyomán még emberibb, gazdagabb az élet, szolgálja mezőgazdaságunk még job­ban az egész nép érdekeit. A. I. (Enyedi Z. felv.) A múlt századbeli falusias házak tarkaságiit, a város felé emelkedő modern, magas épületek képe bontja meg Vajdaság tartományi székvárosában Novi-Sadon. Előtér­ben a lebontott házak maradványai,- háttérben a po6ta modern 12 emeletes epülete. Hazaérkezett Moszkvából a h f>SI végrehajtó bizottságának ülésén részt vett magyar küldöttség Hétfőn hazaérkezett Moszk- György közlekedés- és posta­vából a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa végre­hajtó bizottságának ülésén részt vett magyar küldöttség, amelyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese veze­tett. A delegációt a Keleti pályaudvaron dr. Csavádi Bővülnek az Országos Béketanács kapcsolatai Az Országos Béketanács az kező hónapokban hét or­idén tovább bővíti nemzet- szagból, Angliából, Bulgáriá­közi kapcsolatait. A követ- ból, Franciaországból, Gö­rögországból, Jugoszláviából, a Német Demokratikus Köz­társaságból és a Német Szö­vetségi Köztársaságból hiv delegációkat hazánkba. A magyar békemozgalom kül­döttei Bulgáriába, Japánba, Indiába, Kubába, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Német Szövetségi Köztár­saságba és Jugoszláviába lá­togatnak el. Továbbfejlesztik az úgynevezett önköltséges üdüléseket, illetve . autótúrák rendszerét a nyugatnémet, az osztrák, a holland, a svéd és a finn békemozgalmakkal. ügyi miniszter, Trautmann Rezső építésügyi miniszter, továbbá az Országos Tervhi­vatal, a Külkereskedelmi Minisztérium ró a Külügy-mi­nisztérium képviselői fogad­ták. Ott volt a fogadtatáson G. A. Gyenyiszov budapesti szovjet nagykövet is. (MTI) Kedd, 1964. március 3. qel-magyarorszag 3

Next

/
Thumbnails
Contents