Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-19 / 66. szám

Munkáshiány és munkaerő-gazdálkodás Előadás a technika hónapja alkalmával Időszerű és népgazdasági helyzettel, és 1964-ben Sze- A nagyfokú gépesítés eredJelentőségű témát vitattak geden 2500, a megyében pe- ményeként jelentős munkameg tegnap, március 18-án dig 1500 fővel növelik az erő-tartalékok jönnek létre a a Műszaki és Természettudo- iparban foglalkoztatottak mezőgazdaságban. 1962-ben mányi Egyesületek Szövet- számát. Az új 4000 munka- például a munkára jelentkesége szegedi intézőbizottsága helyből azonban mintegy zők 14 százaléka és 63-ban és a Szakszervezetek Csöng- 2000 szakmunkás-képesítést is körülbelül ugyanennyi a rád megyei Tanácsa közös igényel. mezőgazdaságból jött rendezésében. A Csongrád megyei Tanács nagytanácstermében Juhász József, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa vezető titkára „A munkaerőgazdálkcdás főbb problémái Csongrád megyében" címmel tartott előadást. Az állami iparban foglalkoztatottak száma Csongrád megyében az elmúlt három év alatt 17 százalékkal nőtt, és a termelés 40 százalékkal emelkedett. Ez azt mu1900-ban a megye egész Végezetül az előadó rá iparában dolgozók 39 szá- mutatott azokra a feladatokzaléka volt szakmunkás, s ra, amelyeket meg kell vaa múlt évben ez a szám lósítani az idén a munkaerőtovább csökkent. A szakmunkásképzés nem eléggé tervszerű, s ezért az iparitanuló-képzést a megye iparának szükségleteihez kell igazítani. A munkaerő-hiányhoz jelentősen hozzájárul a nagymérvű munkaerő-vándorlás. Ennek okaként az előadó a bérezési, valamint munkaprobléma megoldására. Helyesen kell gazdálkodni a meglevő munkaerővel. A legigényesebb munkafolyamatokat tovább kell gépesíteni. Különböző intézkedéseket kell hozni a munkásvándorlás megszüntetésére. A munkaerő-közvetítésnek jobban figyelembe kell ventatja, ho® a termelés emel- körülményi különbségeket je- a népgazdasági érdekekedését elsősorban még min dig a létszámnöveléssel érjük el, s nem a termelékenység fokozásával. Me®énkre nem a munkaerőhiány, hanem inkább a munkaerőfelesleg a jellemző, kivéve néhány szakmát. A munkaerőhiány azonban tavaly sem befolyásolta aranya, döntően a termelés alakú- az ipar jellegénél fo®a. A lását. tapasztalatok azt mutatják, Bizonyos munkaerőhiány évente mintegy 8—10 ezer mutatkozik az állami gazda- nő keres munkát a megyéságokban is. főleg a betakarítás idején. Az üzemek idei terveikben helyesen számoltak ezzel a ket. Fel kell tárni és fel kell használni, megfelelően át kell csoportosítani az üzemf munkaerő-tartalékokat Tovább kell fokozni az iparitanuló-képzést, és a megye ipari szükségleteinek megfelelően kell megszervezni az oktatást a szakközépiskolákban is. Az alapos, részletes, sok ®akcrlati útmutatást adó _ előadás is bizonyítja, ho® ben, de ezeknek 90 százaléim tervszerű munkaerő-gazdáiszakképzetlen. Ezért tovább kodással megoldható mekell fokozni a nők szakmai ®énk és Szeged munkaerőképzését problémája. lölte meg, de a példákból kiderült, ho® közrejátszik a munkaerő-csábítás, illetve más okok is. A me®ében élő nők 38,2 százaléka, Szegeden pedig 50.3 százaléka dolgozik. Budapest után Szegeden a legnagyobb a nők foglalkoztatási II tanács munkaterve a lakosság szolgálatában Az előirányzottnál jóval több beruházást kap idén a mezőgazdaság Istállók többtízezer szarvasmarha részére Az idén az állam 10,5 milliárd forintot fordít mező- • gazdasági beruházásokra, csaknem 25 százalékkal többet, mint amennyit a második ötéves terv 1964-rc eredetileg élőirányzott. A beruházási összegnek éppen a fele, 5,25 milliárd forint közvetlenül a termelőszövetkezetek fejlesztését szolgálja. Csaknem kilencezer traktor Nyolcszázmillió forint öntözésre Befejezik a vásárhelyi gépjavító építését gyarapoMezőgazdasági szerzésére 3.8 rint jut. 900 kilométerrel gyarapo- rendeznek be. Az üzemi öndik az idén. tözésekhez szükséges viz bizgepek be- ^ állami gazdaságok és a tosítására. főművek építésémilliárd fo- termelőszövetkezetek e®üt- re az állam több mint 100 te6en 5800 vagonnyi magtá- millió forintot fordít. Az rat és 5200 hold termését idén elkészül a félhalmi önamivel lényegesen nő a nö- befogadó dohánypajtát épí- tözőrendszer, a balatonalivénytermelést megkönnyítő tenek. A gyümölcs- ós szőlő- gai, a kalocsai és a na®heés termelékenyebbé tevő gépi termelés járulékos beruhá- ®esi esőszerű öntözőfürt, s beruházások aránya. zásaira valamivel több jut tovább épül a kiskunsági A termelőszövetkezetek és u®an, mint eddig, de a ma- és a hódmezővásárhelyi önaz államj gazdaságok tervé- nipuláló- és tárolóhelyiségek tözőrendszer. ben az állattenyésztés fej- építésére fordítható 70 mii- A mezőgazdasági termelést lesztése na®obb súllyal sze- fió forint még mindig ke- biztonságosabbá tevő belrepel, mint akár a korábbi vesebb a szükségesnél. vízrendezés idei előirányzata minte® 75 millió forint. a termelőszövetkezetekbe- A mezőgazdasági beruháruházásj tervében az idén zások jelentős tételét veszi elöször szerepel lakásepí- igénybe a szakemberképzést tés. években, akár az eredeti előirányzatban. Az ötéves terv szerint 1964-ben az építkezési beruházásokra 38 százalékát. kellett volna állatférőhelyek létesítésére fordí- . .... , t , A szövetkezetek 106, az alQe lami gazdaságok 100 lakás a tenylegesen erre jutó építését tervezik összeg 47 százalék lesz. Az idei beruházások ered- ... . . , , A legna®obb összeg ebből menyeképpen számottevően a = is a szarvasmarha-tenyésztés növekszik majd mezőgazdafejlesztését szolgálja: össze- ságunk gépparkja. A mezősen 38 000 tehén és több tíz- gazdasági üzemek csaknem ezer borjú, illetve növendék- 9000 traktort, 1200 gabonamarha részére építenek is- és 2000 silókombájnt, 2500 . . . ... . . ... 1H tállókat. A szövetkezetekben permetezöporozót, minte® kieg^sztte^t ^ezPíK ^megfeH 10 000 pótkocsit, valamint szolgáló intézmények fejlesztése. Az idén befejeződik a kaposvári állattenyésztési felsőfokú technikum építése, a keszthelyi, a debreceni és ia®aróví főiskola bővítése és a soproni erdészeti és faipari egyetem korszerűsítése. öt helyen a már működő felsőfokú technikumok bővítését, csaknem 30 000, az állami gazdaságokban 33 000 férőhelynyi sertéshizlalda készül, az utóbbiakban teljesen komplexen, a hozzájuk szükkereken 30 000 millió forintos költséggel pedig több szakmunkásképző különböző iskolát ós kollégiumot hozmuukagépet kapnak. „ A növekvő gépállomány séges fiaztatókkal és suldo- rendszeres javítása, pótalszállásókkal e®ütt. katrész-ellátása ugyancsak A szövetkezetekben csak- na® beruházást igényel, nem félmillió tyúk részé- Csak a gépjavító hálózat re épülnek tojóházak. építkezéseire 74 millió foaz állami gazdaságokban rintot fordítanak, s ebből összesen 70 000 tyúk elhe- többek között befejezik Hódlyezésére alkalmas tojóhá- mezővásárhelyen, Veszprém, zakat helyeznek az idén ben és Szolnokon a megyei üzembe s megkezdik továb- gépjavító vállalat. Budapesbj 100 000 férőhelynek az ten és Nyíre®házán • pedig építését 82 alkatrészellátó vállalat Az idei terv némi javulást bővítését, 'korszerűsítését, hoz majd a járulékos beru- Mind az egész nepgazdaházások terén A termelő- ság, mind az egyes üzemek szövetkezetek összes építési beruházásaiban jelentős téköltségeinek csaknem e®- teliéi szerepel az öntözéses ötödét fordítják a régebbi gazdálkodás fejlesztése. Az majorok elmaradt járulékos állami gazdaságök es a terépületeinék és berendezései- meloszovetkezetek nek pótlására. 8(M) mil)jó forintot h8iteBekötőút-hálózatuk 180 ki- nek erre, lométerrel, villamos táv- s ebből 121 000 holdnyi új vezetékeik hossza csaknem öntözőtelepet építenek és nak létre. (MTI) A

z élet minden területén, í® a tanácsoknál is, az előttünk álló tennivalók me®alósítása, a népgazdasági tervek realizálása érdekében meg kell tervemi a feladatok végrehajtásának módját. A tanácsoknál több, mint 14 éves útra tekint vissza a tervezett munka rendszere. Évtizedeken át negyedéves munkaterveket készítettek tanácsaink, amelyekben meghatározták üléseik napirendjét, azok időpontját Az évek próbája azonban bebizonyította, hogy az ilyen rövid időszakra szóló tervezés nem hozza meg a kívánt eredményt. A Szegeden működő tanácsok, azok végrehajtó bizottságai, — hasonlóan az ország más területén működő tanácsokhoz —, felismerték ennek a ®akorlatnak a fo®atékosságát és 1963. év elejétől, vagyis a tanácsok újjáválasztásától kezdődően munkatervüket egész évre határozták meg. E thunkaterv tartalmazza a tanács és a vb üléseinek napirendjét, időpontját, a napirendi pontok előkészítésének módszerét, az előkészítésben résztvevő szervek, személyek tevékenységének megtervezését. Ezáltál a tanács testületi munkája eredményesebbé vált, a lakosság széles réteged vettek részt egy-e® tárgysorozati pont előkészítésében. Egy-e® előterjesztésben több százra, illetve több ezerre volt tehető azoknak a száma, akik a mindennapi élet problémáit ismerve, véleményüket hallatták már az előterjesztésben is. Az éves tervezés előnye és jelentősége kitűnik abból is, ho® a tanácstagjaink előre látnak minden olyan feladatot, amely a tanács és annak apparátusa előtt áll. A munkaterv széles körű ismertetésével viszont elérjük, ho® a város területén működő és a tanács alá rendelt szervek terveink ismeretében maguk is ú® tervezzenek, ho® az egységes várospolitikai koncepció érvényre jusson. 1963. eredményein és vitáin okulva a mj. városi tanács és a kerületi tanácsok is éves tervet készítettek, melyben ú® határozták meg a feladatokat, ho®' azok me®alósífásában pártunk politikájának megfelelően a lakosság széles rétegei részt vegyenek. A városi tanács idén is olyan általános problémákkal kíván foglalkozni, melyek mindennapi életünk meghatározói és amelyeket a lehető legsürgősebben előbbre kell lendíteni. 1® kerül például a március végi tanácsülés napirendjére Szeged ifjúságának helyzete. Több százra tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik az előterjesztésben véleményüket nyilvánítják, akik a tanács testületét véleményükkel olyan határozatok hozatalához tudják segíteni, melyek végrehajtása során a városunkban élő több mint 30 ezer fiatal életét, munkakörülményeit tudjuk szebbé és jobbá tenni. Az is napirendre kerül 1964-ben, ho® a lakosság milyen mértékben. milyen ambícióval vesz részt az állami munkaÁ ukoricatermesztési ankét Szatymazon A szegedi járás homokos területén gazdálkodó tsz-ek és tszcs-k elnökei, agronómusai és növénytermesztési brigádvezetői részére kukoricatermesztési ankétot rendeztek tegnap Szatymazon. A sági Kísérleti Intézet helyettes igazgatója tartott előadást „A sikeres kukoricatermesztés homokon" címmel. Ezután Fehér Károly tudományos kutató számolt be a homokon termesztett tanácskozást Madarász Antal, kukoricák fajtakísérleti ereda járási tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusa nyitotta meg. Hangsúlyozta: az ankét célja, ho® a homokos területen gazdálkodó tszek is berendezkedjenek az önálló takarmányellátásra. Ezt követően dr. Antal József, a Délalföldi Mezögazdaményéről és a barnacirok termesztésének gazdasági előnyeiről. A délutáni órákban Bódi János, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tartott előadást a soros növényvédelmi munkákról, különös tekintettel a baraekmoly elleni védekezésről. ban és ezzel párhuzamosan vizsgáljuk meg, hogy az állami szervek — szorosabb értelemben a tanácsi szervek — miként foglalkoznak a hivatalokban megjelenő ügyfelekkel, hogyan intézik azok mindennapos ü®es-bajos dolgait. Nagy reményekkel tekintünk e problémakör vizsgálata elé azért is, mert a Hazafias Népfront városi bizottsága irányításával már megkezdődött az anyag feldolgozása és í® a városnak szinte minden állampolgára el tudja mondani véleményét. M

ég két igen jelentős terület vizsgálata szerepel az idei munkatervben. A megyei jogú városi tanács szeptemberben a város kommunális ellátottságát tűzi napirendre, majd az év végén, decemberben a művelődésü® helyzete kerül me®itatásra. A kommunális ellátottság témakörében vizsgálódásokat folytat a tanács minden állandó bizottsága saját szakterületén, véleményeket tár fel olyan módszerekkel, ho® a lakosság széles rétegeinek véleményét tudhatjuk meg a víz-, a gázellátásról, az úthálózatról, stb, A művelődésü® helyzetét vizsgálva a tanács idén először tűzi új elv szerint napirendre e feladatkört. A város művelődésügyi intézményeinek tevékenységét olyan szemszögből vizsgálja, ho® Szeged Dél-Ma®arország kulturális központja, fnely kihat Csongrád megye öszszes városaira, községeire, de a szomszédos me®ék kulturális életére is, a szabadtéri játékok megrendezésével pedig a Ma®ar Népköztársaság kulturális hírnevét tudja öregbíteni. Természetesen a tánács nem tud minden kérdést napirendjére tűzni, éppen ezért a vb is olyan kérdéseket tár®al, amelyek megvizsgálása, azokra a határozat hozatal nélkülözhetetlen. Ezért az év első felében a vb napirendre tűzte Szeged munkaerő-ellátottságának helyzetét, annak várható alakulását 1966-ig és a munkaerőigény biztositására teendő intézkedéseket. E problémakör megvizsgálása feltétlenül szükséges. Ma már nem beszélhetünk arról, ho® ebben az országban munkanélküliség van, inkább olyan súlyos problémáról eshet szó, ho® bizonyos ipari, közlekedési va® kereskedelmi feladatokat azért nem tudunk eredményesen megoldani, mert munkaerő-hiánnyal küszködünk. A vb u®ancsak az év első felében tűzte napirendiére a panaszü®ek és a közérdekű bejelentések intézésének helyzetét. Szükségessé válik e problémakör vizsgálata szélesebb fórumon is, mert még mindig találkozunk olyan jelenségekkel tanácsi szerveinknél, ho® egyegy közérdekű bejelentés esetén nem kínálkozik azonnal a megoldás, de nem is keresik; vagy a panaszü®ek intézése során csupán a paragrafusok köré csoportosítják a panaszos által felvetett problémákat és nem azt vizsgálják, hogy társadalmi életünk előrehaladása érdekében miként, milyen módon lehetne e®-e® panaszt megoldani, va® e®egy panasz nyomán milyen intézkedések válnak szükségessé annak érdekében, hogy az ne ismétlődjék. A vb napirendjére tűzte a rendelőintézet munkájának megtár®alását is. Szükségszerűvé vált, ho® behatóbb elemzés alá vegyük rendelőintézetünk tevékenységét, hiszen a biztosítottak számával arányosan nem növekedtek azok a technikai és személyi feltételek, amelyek megteremtésével a rendelőintézet tevékenységét olyanná tehetnénk, ho® oda a betegek teljes bizalommal forduljanak. \

r égrehajtó bizottságunk az év másocuk íeieben visszatér az elmúlt év e®ik tanácsülés! halarozatara —, amely a munkásosztály helyzetéről szóio párthatározat állami feladataiban hozott döntéseket — és megvizsgálja, hogy a tanács hatarozatainak végrehajtása miiyen eredményeket hozott a varos ipari üzemeiben, a munkásosztály életkörülményeinek megjavítása érdekében. Az 1964-es évtől kezdődően új módszer szerint, előre meghatározott tartalommal irányítja a vb az osztályvezetők tevékenységét. Azokat a feladatköröket, amelyek idő hiányában nem kerülhetnek a tanács, illetve a vb ülése elé, az osztályvezetők értekezlete elemzi és ennek nyomán tesz előterjesztést a vb va® szükség szerint a tanácsülés elé. Ilyen feladatkör a közületi elhelyezés kérdése va® az Ingatlankezelő Vállalat beszámolója a bérlők panaszainak, kérelmeinek intézéséről stb. Városunkban igen sok új szerv működik és azok létrehozása elhelyezkedési, munkakörülményben problémákat vetett fel. Sajnos, évek gyakorlata során kialakult olyan szemlélet, ho® a városi tanács illetékes osztálya köteles gondoskodni különböző hivatalok, vállalatok, ktsz-ek elhelyezéséről. Ez igen helytelen ®akorlathoz vezetett, mert ki ne látná azt, hogy például a kereskedelmi hálózat fejlesztési problémái azért nem enyhíthetők, mert e® évtizeddel ezelőtti üzlethelyiségekben szép számmal vannak raktárak, irodák, lakások é» egyéb intézmények. Ez teszi szükségessé, ho® perspektivikus tervet készítsünk a közületek elhelyezéséről és minden szervnek adjuk tudtára, mi az, amit a városi tanácstól várhat, s mi az amit saját erőből, saját működésének biztosítása érdekében magának kell megteremteni. Időszerűvé vált az is, hogy vizsgálat tárgyává tegyük az Ingatlankezelő Vállalat tevékenységei közül az egyik legjelentősebbet: a bérlőkkel, vagyis a^ állampolgárokkal való kapcsolat módszereit. El kell érnünk, hogy bizonyos kérdésekben védelmet nyújtsunk a bérlőknek, de bizonyos kérdésekben védelmet nyújtsunk az Ingatlankezelő Vállalatnak, mint bérbeadónak is. I^r égy igen fontos terűje letet tárgyalunk meg az idén a tanács alá nem rendelt szervek vezetőivel. A szakmunkás-utánpótlás helyzetét, a szocialista törvényesség, az állami fe®'elem. a szocialista tulajdon védelmének kérdéseit üzemeinkben, a tanács alá nem tartozó szervek beruházásának koordinációját, végül nagyüzemeink, hivatalaink intézkedéseit a társadalmi tudat átalakítása érdekében. A tanács munkaterve átfogó intézkedéseket helyez kilátásba a város politikai, gazdasági és kulturális életének előbbre vitele érdekében. Ahhoz azonban, ho® e terv valósággá váljék, nem elegendő annak a 290 tanácstagnak a tevékenysége, akiket az elmúlt évi választások során bíztak meg a választók. A város minden lakója —, aki szívü®ének tartja szűkebb hazája fejlődését, aki büszkén dicsekszik a város politikai, gazdasági, kulturális fejlődésével — tudásához, erejéhez mérten ve®e ki részét a tervek végrehajt tásából. dr. csikós ferenc. a városi tanács vb titkára. Csütörtök, 1964. március IX DU-MAG1éKQfiiZÁ6 3