Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-18 / 65. szám

KeU vagy nem \ a táblaparkett? \ lllilIWIIIHIIIIIIUIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIHHIIItlIllllltlIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Újítási viszontagságok a tatarozó vállalatnál ho® bevezetéséről? Még el­fogadásáról sem! 1 Súlyos következtetés Még csak el sem csodál­VaJószínüleg külön is ér- említett újítás jelentőségét elemes lenne foglalkozni a megértsük. Görbe Sándor Csongrád Me®ei Tatarozó és azt javasolta, ho® a cso­Épitő Vállalat szegedi par- mákat vágják ki a lécekből, kett®ártó üzemének terme- s az í® kapott 6—8—10 lésá kérdéseivel, u®anis ke- centiméteres ép darabokból kozhat ezen. akinek van né­letnémet ®ártmányú, kor- készítsenek táblás parkettot, mi fogalma róla, mint bán­szerű gyalugépük csupán A táblás parkett anyagot nak a tatarozóknál az újítá­napi né® órát dolgozik. Pe- takarít meg, e®szerűbbé és sokkal. Mert, ho® másik dig köztudomású, ho® e te- ®orsabbá teszi a padozat esetet is említsünk, az 1962­kintetben e®előre nem fe- elkészítését, csiszolni akár ben annak rendje, s módja nveget a túltermelés vészé- géppel is lehet, mert mint szerint felmért, s tavaly lye! S éppen ezért kell szót az egyedi léceket, a táblákat gyártásban is alkalmazott ejteni a vállalat e®ik dol- is hornyok tartják össze. A újításért, mely megoldotta a gozóiának. Görbe Sándornak legóvatosabb becslés alap- szegélylécek gazdaságos elő­az újftásáról is. ján is legalább 200 lakószo- állítását a bevezetőben em­. bához való parkettot lehet- li'tett keletnémet gépen, farkéit ne évenként előteremteni mindössze 200 forint úgyne­200 szobához „:, modon . semm.ből. vég^ Holrét nagyonis jól lehetett volna Kalkuláció nélkül kalkulálni gazdasági hasz­nat, ha az ujitasi eloado Széles Lajos na®obb fárad­parkettléccel, másrészt, hogy blfonfLtTudia « VGSZ .^fk' tohntfiw fríAiiami* oizonjara tudja, most annak A szegedi parkettuzem mu­raSiteKkaíSífe ítlíSíioS ÍT^' ^ dékfát használ ion fel Ennek f * . Ddrmil-Ven J°nak bronzérmés ujito veleménye S SaionTver SoT ^ ^W*?? szen a készáru előállításig ^ v^ íaváv auS' ^k ennel a yallalatnal ují­leealább 30 féle mimkafolva H®^ ' ^av<üy augusztus- tasok kigondolásával, aki az. Sn í^ené tZ f^ríl: ban születelt ^ 82 ötlet, után bírja türelemmel az fo^hánrada? Snd^ <*tóbert>en kölötték meg 8 aktatologatást, a méltányta­nató eS Irt vak szerződrót január közepén lanságoK Szivai bizonyára Süttfn S 'hir c^mó raktek 10 őrletképpen e® túloznak, bár mi sem termé­írul.yen kisebb hiba. osomo s7obát tabIa paTkettbó]. né- szelesebb annál ho® látva akad benne. Tavaly csaknem v. „7. , , -VT' , , ... háromezer métermázsát ad- ^ " P ™ ~íf' ^ t * .tóbl?parketl k?" tek rí tőzifaként ® s munkabér, se let- ruli heroe-hurcat, ílven sú­• szám ninos. az első évne- lyos követtkeztetésne jutnak Az elmondottak ismerete gyedben szó sem lehet ®ár- a dolgozók, •zükséges ahhoz, ho® az tárának bevezetéséről. Mit, F. K. Ezt a kis üzemet 1958-ban azért hozták létre, ho® egy­részt segítsen ellátni a dél­ma®arországi építtetöket Termelékenység és életszínvonal m-rapjaink e®ik legége- ünket fi®elmeztetnek, hogy mi alkotómunka. Túlórázás­IV több feladata a terme- a termelékenység emelésében sal — nem kismértékben fe­léken ység emelése. A adósak va®unk még a szi- kete túlórázással — teljesí­termelékenység — ez a szá- lárd és céltudatos elhatáro- tették az eves tervet, ami az raz közgazdasági fogalom _ zással, ró mindenekelőtt sok LISzultómS. A roham'­izgalmas és közérdekű témá- konkrét intézkedéssel. Íme. a munka szükségképpen visz­vá lépett elő, hiszen alakulá- rideg tények a második öt- szaosést, maja újabb roham­sától függ életviszonyaink éves terv első három évének munkát szül. Aho® a dol­•. , .. ... .. ,„ gozóknak kötelességük mun­javítasa, a tervezett uj, szo- rpan statisztikájából. (Ha az kabérti..ért teljesíteni a r.or­ciális intézkedések, bérem e- előző évet száz százaléknak mát, ugyanúgy kötelessége a lések megvalósítása. Bizo- vesszük, ' következőképpen vezetőknek is a maguk nor­nyos jelzések — mondjuk alakultak a fontosabb muta- máját teljesíteni, a tervteije­. ... , _ ... . sites műszaki cs szervezeti meg őszintén — valamennyi- tok.) Év 1961 1962 1963 Termelés 111,0 108,3 106,9 Termelékenység 104,6 103,3 102,9 feltételeit biztosítani. Hasz­Létszám nos> megszívlelendő tanul­.... . ságok ezek 1964-re is. Igen .„,,'. szigorúak az idei termelési, 103 6 ex;)ort és termelékenységi ' előírások. Arra van szükség, Nem kell különösebb köz­A raktárak telítettek — maris feltöltenék a gaz­dasagok üzemanyag-telepeit — elavult müsza k i felszerelések — az elsoszamü közellekség - sü.lt" lítas éjjel-nappal — közös erővel a nehezs ügttít ellen Az idei esztendő feladata hog>' érdemi műszaki fej­eazdaráei krózsée annak azért is bonyolult, mert nem lesztésse!, a ®ártás korsze­gazdasagi készség annak csupán mefcfelc](j ren. rűsítésével, a szállítás gépe­megallapuasahoz. hogy évről delést szerezni Szükséges ar- sítésével, a jobb munkaszer­évre hasonló mértékű lót- ról is gondoskodni, hogy a vezéssel érdemileg emelked­számemelkedés mellett a ter- termelés ne az új munkások 1ék a termelés színvonala — melés és következésképpen a beállításává!, hanem első- 8 termelékenység. .. . ... sorban a meglevő erok essze- r ,,„,._ ,„ termelekenyseg novekedesi rúbb haszno|ításával növe- A '^i83? ll^ üteme csökkent. Az 1964. évi kedjék. Az országos munka- * k " terv lényegében a tavalyihoz eröhelyrat is parancsolóan az orazái'és emelkedik 7 — a-^ráö ssgwr lésnövekedést irányoz elő, a számhiány volt a tervezet­termelékenység tervezett nö- hez képest. Más iparágakban vekedrói- üteme százalék, tehát viszont 3.6 is kevés a szakmunkás és a férfi segédmunkás. Mindez gunk éléskamrája nem terülj, terülj, asztalkám, elosztani és elfo®asztani is azt lehet, tavalyi szintnél. A tét nagy, ftrore^nöSérá- * évről évre el­érdemes hát az eltelt három nek nincsenek megfelelő készítik a népgazdaság fej­évre, különösen a Napirenden az ílzemaiifai-ai Beszélgetés az AFOR igazgatójával Ismét visszaszökött ha- — Mi a helyzet a vas- objektíve képtelen fogadni aánkba a tél ró na® hangon üti tartálykocsikkal? szállító gépkocsijainkat, mert perel a már türelmetlenül — Ez nem az én »aszta- útjai használhatatlanok — várakozó tavasszal. De már lom«. De annyit elmondha- mondta Ternyák elvtárs, akárho® is igyekszik, sem tok, ho® tudomásunk sze- Tekintsék szívügyüknek a tud olyan hangos lenni, ho® nnt a MÁV tár®al tartály- gépállomások termelöszövet­elterelhesse a fj®ebnet a kö- kocsik vételéről es bérbe vé- kezetek az iizemanyagszállí­zelgő tavaszi munkákról, s teleiül, es bizonyara komoly tó autók fogadását ha kell általában a mezőgazdasági segítséget jelent majd a akar éjszaka is mert idén tennivalókról. KGST közös vaeonpark. először vezette be az ÁFOR Budapesten a Közraktár " " "" " esztendő mérlegét megvonva, ^ kfvül l^n ^kö* Az éves vázolni a feladatokat. dő üzemcinkben kell keres- ^e^az^krfnvonal a ellálá^szos intézkedések. I® például a M — Milyen elképzelésük az éjjel-nappal szállítást van még az elmondotta- _ ... kon kívül « üzemanyag- Tartsak állandóan feltolt­ellátás zavartalanabb biz- ve üzemanyag-tartalyaikat a tosítására? mezőgazdasági üzemek, hogy — Kéréssel szeretnénk for- közös erővel, összefogással — így van ez, Ternyák dúlni a mezőgazdasági üze- le®őzve az objektív nehéz­elvtárs?' mek vezetőihez. Gyorsítsák ségeket. idén minél keve­— Szivesebben cáfolnám meg az üzemanyag' elszálli- le®en a fennakadás meg, de sajnos ez az igaz- tását saját telepeikre Az üzemanyaghiány miatt. utca egyik sokemeletes épü­letében alaposan -befűtött* a tél. Fő a feje a vezérkar­nak — beosztottaktól kezdve egészen az igazgatóig. inden rosszban van va­lami ió, a szóban for- " gó ütemcsökkenésnek ^ mie^eoeses. i® peioaui a is van pozitív vonása. Ma , ."^i-UK • I - ? t bértermelés, a lakás, a kór­sokkal inkább mint bánni- S^a^ ^eme^^tVaS kor ezelőtt a tényleges szük- ^^ ^^ét^ő segletekre történik a terme- A nehez rakodo- wci^kedo wtartozik^ 0idal0ni vagyis a lés. Rendelés nélkül raktár- ™ önmimáb-in termelésben nem valósulnak ra termelni - csak azért, is ráirányítja a fi®elmet' e meg. aJlrvaicá fz •Irlfdosítia hogy öncélúan emelkedjék a viszonyIaz könnyen mechani- » ' termelékenység -, ma már záiható területre. Az autó- "f1, emel°,. elkepzelése l 1S' tilos. A vállalatok tulajdon- ^ íraktoriparban péfdáS ftro^-^ot^T^o^ képpen a korszerűséggel, a jo számításokat végeztek s ki- e|!,J0ro1', bogy minőséggel maguk állítják ki derült, hogy a szállítás gépe- h™lárd tS a ®ártasi engedelyt. A szer- sítésére fordított minden be- Jfi^í. cxupa,n; ; számgépgyártás nem felelt fektetró tízszer olyan terme- n^Jm fiZ^ l: meg e követelményeknek, lékeny (vagyis tízszer annyi „nn^L" flZetnek kl ezért az iparág termelése ta- embert mentesít az anvae- . , . . valy 16 szíizalékkal csökkent, mozgatástól), mintha ugyan- V-Az exportja 23 százalékkal. A ezt ^ összeget a ®ártási fo- ^ ^tiaS am^ termelékenység emelése fel- lyamatok automatizálására a« Sff.S" tételezi tehát a gyártmány- fordítanák. Ha ehhez hozzá- ° a JS^ fejlesztést, a piaci igények- adjuk hogy nálunk például nyújtott. Ez a melyen xair, „whr,,, alknimn/- ' Tf7 najmlK , humánus elv azonban nem kodást Ha^fteremlés^szük- -ffsráSá" "^áLl érvényesül mindenütt mara­ségletekhez igazodva nem nö- szllh'tS foíilkolS (a ^^ vekszik évről évre. az óhatat- fejlett tókés omzágokban lóg^ a^en tó 6 it ság — mondja Terny.ik Be- ÁFOR üzemanjag-telepein nő, az AFOR igazgatója. — már jelen pillanatban is 80 Ha nem jön ez a hirtelen és —85 százalékos a feltöltés, nem várt ítéletidő, marsok- Az állami gazdaságok, ter­kal előbbre tartanánk az melőszövetkezetek tartályai­üzemanyag-kiszállitásban. A ban pedig mindössze átlag esők járhatatlan út. megnehe- ban 40—50 százalék, zíti munkánkat Pedig idén Ez nagyon alacsony. Félő. ; na® tervekkel kezdtük az ho® megint az utolsó perc­esztendőt. ben jelentkeznek az igé­Tudvalevő. hogy tavaly bi- nyekkel, s akkor szállítási zony elég súlyos gondot oko- nehézségek merülnek fel ; zott a mezőgazdaságnak az egészen biztosan. Most ren üzemanyag-ellátás. Nem delkezésünkre áll elegendő ; mentegetőzésképpen, ma®a- szabad tartályautó. Kérje ráaólag csupán annyit: az nek, ró mi máris készséggel átlagosnál keményebb tél feltöltjük a mezőgazdaság | miatt torlódott az építőipar üzemanyag-telepeit folyama­munkája a harmadik, ne- tosan, akár száz százalékig ®edik ne®edévre. a meg- is. Ha megindulnak a mun­szakottnál sokkal több üzem. kák, utána tölteni már sok­anyagot kötött le a tüzeló- kai egyszerűbb, szállítás is, s í® a meglevő Ezenkívül a gépállomások jelentős készleteket nem tud- javítóműhelyeitől azt kér­tük időben eljuttatni a fino- Jbk: e® percet se álljanak niítóktól a fo®asztókig, mert feleslegesen javításra várva egyszerre na® tételben je- az üzemanyagszállító autók, lentkezett a 'szükséglet. Sok segítséget nyűjthat­— Mit értett az AFOR nak azok az állami gazda­azon. ho® "idén nagy ságok. amelyek saját tartály­tervekkel kezdtük az esz- autóval rendelkeznek ésköz­tendőt?* reműködnek a környező ter­Elsősorban a sok he- melőszövetkezetek üzem­lyen kialakult tévhitet sze- anyag-szállításában, retnénk eloszlatni, ho® _ Milyen nehezsegek­üzemanyag-ellátásunkban k<"' kell számolnunk mc mennviségi nehézségek van- ebben az évben is? nak. Bőségesen, a maximá- — Elsősorban ismét meg lis igén veknek megfelelő kell birkóznunk sok helyütt üzemam-ag áll a finomítók- az elavult műszaki felszere- i ban elszállításra várva fiz lésekkel. Az ÁFOR nagy j azért is rendkívül fontos, tankautóinak levezetőcsove mert addig a finomítók 7» milliméter átmérőjű. A csökkentett kapacitással regi fogadó kutaknál meg kénytelenek dolgozni, mert ^k 50 millimeter. Ez las­raktáraink már most is te- Sltía a munkát, iítettek. Tehát üzemanyag Az időjárás a mi első van. Fejlesztettük tankautó- számú közellenségünk. Mint parkunkat, a III. ne®edév aho® beszélgetésünk kezöe­. .. , . . , tén mondtam, már most is régéig szeretnenk 50 darab Rokkal előbbre tartanánk. 50 hektós tartály autót üzem- Több termelőszövetkezet, ál­Df helyezni. lami gazdaság egj'szerűen lanul kihat a teiTnelékeny- mindössze csak hat-hét szá­Regős István 'ség alakulására is. zalékát), nyilvánvalóak nagy lehetőségek. fizetés, prémiumot ró jutal­a mat kapnak rendszerint a műszaki fejlesztést, a mun­szakmunkásgondok env- kaszervezrót elhanyagoló ve­hítéséhez tulajdon- zetok is- S ha netán határa­képpen még külön be- ^^ fellépnek az ilyen fe­uházásra sincs szükség, ha gvelemsértö munkásokkal és felszámolják, vagv legalább- vezetőkkel szemben, előfor­is csökkentik az üzemen be- dul hogv a szakszervezetek, luli igen nagv, mjntegv -25— . . - , . 30 százalékos veszteségidő- eS.veztelo bizottságok, va® ket. Képzeljük csak el. száz más szervek védelmükbe ve­| munkásból átlagosan 25—30 szik őket, társadalmunk hű­lném dolgozik! Őszintén meg manizmusára hivatkozva, kell mondani, ho® az uze- ... ,. , , . | men belüli munkanélküliség, Holotl 8 fegyelmezetlenség ­ácsorgás és lógás elsősorban bármilyen szinten is történ­és nagyobb részt nem a mun- jék — éppen a szocialista hu­kások, hanem a vezetők gon­manizmus magasztos eszmé­datlanságából ró fe®elme- ... .„.,, , zetlenségéből adódik. Nincs Jet' mi!1,ok lnle,enek eme­időben elég anyag, megfelelő lését sérti leginkább, szerszám, rajz vagy éppen a . , ... már említett rendelés hi- £a*>oalista tarsadal­anyzik. S ahol az emberek- mun,k fo cella a dől­nek a naoi 480 percből 100— . J gozok szükségletének 150 percig r.em tudnak mun- mind magasabb fokon tor­kát biztosítani, ott a munkás ténő kielégítése. E humánus könnyen megtoldja ezt még cél elérésén munkálkodik a maga fegyelmezetlenségé- mindenki, aki a rendelkezés­vei. Ezért anélkül, hogy , . .. ... , .re allo eszközökkel es lehe­akar átmenetileg is valami- .. . , , , , ... tosegekkel legjobb tudása féle menlevelet adnának a lógásnak, a naplopásnak, a munka£e®elem megszilár­dítása a szervezettség foká­szerint a termelékenység emelésén munkálkodik. Fém­jelezze e munkánkat min­yen tel­ha még nem is teljes lendülettel — dolgoznak az építőmunká­sok. Az idő ugyan nehezíti a munkát a kenderfonógyár építkezésénél, de mint képünkön is látható, munkában az óriás dara nak, a vezetés színvonalának den szintep a7' igényesség emelését sürgeti. aZ készséges türelmetlenség. A megnövekedett feladatok Nem szabad seh(>1 sem be" új szellemet, korszerű szem- erni a termelékenységi mu­léletet' igényelnek. E® vál- tatók formális teljesítésével/ lalat például élüzemszin- mmt ahogy pártunk kör­ten teljesítette 1963. évi ter- man.nink életszínvonal poU­vét. A pártbizottság még­sem elismeréssel, hanem szi- ezelött még oly tikáját sem — az évekkel ®akori — TeSjeS létszámmal A ht-?Pte mu?kahelyen te!" bírálattal lllete a ®ár formális szózaJékok haihá­I jes letszammal — ha meg A_ szása. hanem a mesralnnn­vezetőit. Az elért eredmé- szása' hanem a megalapo­nyekben u®anis sok volt az zotlság' a konkrétság ró a üres ró formális megoldás, biztonság iellemzi­s elenyészően kevés az érde- KOVÁCS JÖZSEF Szerda, 1964. marctt* OU-MAQYaHQRSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents