Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-01 / 51. szám
Önállóság felelősség VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 M iota hazánkban társadalmi kötelességgé ralt a gondolkodás, mióta nem lehet »okos« egy-két ember az egész ország helyett, az olyan fogalmak szerepe és jelentősege is megnőtt a közéletben, mint az önállóság és a felelősség. De nemcsak megnőtt, értelmezésük minőségi változáson is átesett. Mert emlékezzünk csak vissza, mennyire kimért és korlátozott volt az ötvenes évek elején mindegyik! Ha valamit el kellett végezni a gazdaságban vagy a politikában, teljes recepturakat kaptunk a feladat végrehajtásához a felsőbb vezetéstől. Mindenkinek minden kötelességét lajstromba szedték, előírták a célhoz vezető út legkisebb részletét is, s arról nem volt, nem lehetett letérés. Mit jelentett ebben az esetben az önállóság, amely különben mindenkit megillet bizonyos terjedelemben munkája közben? Legfeljebb annyit, hogy az ember megelőzhette a határidőt., esetleg túllicitálhatta megbízását És a felelősség? Erről gorombább képletek is maradtak fenn, de végeredményben szóba jöhet-e igazán ez a fogalom előírt cselekvésnél? A vezetés, az irányítás ilyen módszere szinte maga kínálja az erkölcsi felmentést hiba esetén a végrehajtónak. Sokszor felsóhajtottunk eközben, mert éreztük, hogy bizonyos hivatalszobákban vagy egyebütt előírt feladatok és módszerek ellentmondásban voltak helyi sajátosságokkal, olykor önmagukkal, s azoknál jobbat, gyorsabban célravezetőt is lehetett volna találni kollektív vagy akár egyéni bölcsességgel is. Mégis megszoktuk, hogy néhány ember mindent átlátott, kigondolt és mindenre megfelelő határozatokat hozott — legfeljebb később önkritikát gyakoroltunk e néhányak helyett is. Való igaz azonban, hogy ez a közállapot nem szállt el a reggeli nappal, mint a köd, hanem még akkor is kísértett tovább, amikor már pártunk kijavította a régi hibákat, felderítette okukat és következményüket, s el is ítélte őket. Az új ízekhez nem tudott mindjárt mindenki hozzászokni, sőt akadtak a réginek védelmezői is és így érveltek: sokkal könnyebb és egyszerűbb volt a munka, eredményesebb, gyorsabb és egységesebb a cselekvés, amikor minden részletre kiterjedő határozatok alapján kellett dolgozni. A munka új gyakorlatában a régi módszer védelmezői úgy érezték és érzik magukat ma is, mint hangya az elefánt talpa alatt Rettenetes súllyal nehezedik rájuk, hogy bizonyos dolgokat önállóan, a munkakörrel feltételezett tudás" tapasztalat alapján kell megoldani, s elvi jelentőségű és tartalmú határozatokból kell kinek-kinek leszűrnie a feladatát. De méginkább teher számukra az új módon értelmezett felelősség, amely egyebek között abban is új, hogy cselekedeteinkkel, munkánkkal két felé kell elszámolni: a felsőbb szerveknek és a környezetnek, a munkatársaknak, a gy kettős »teher* szakadt a mai közhivatalnokokra társadalmi és tömegszervezetekben, pártfórumokon dolgozó emberekre, mert az önállóság és a felelősség párban jár. Az egyik mértéke és terjedelme szigorúan összefügg a másikéval. Hiszen amikor bizonyos (testületek s azokon belül bizonyos személyek önállóságot nagyobb hatáskört kaptak, egyúttal nagyobb felelősséget is vállaltak. Mégis örömmel üdvözölte a vezetőknek szinte mindegyike, hogy nem kötik meg a kezét minden apróságra kiterjedő instrukcióval, nem szólnak bele szüntelenül a munkájába, hanem hagyják, hogy kibontakoztassa képességeit, igénylik, hogy törje a fejét a legideálisabb megoldásokon, s mindezt olyan felelősséggel cselekedje, hogy kollektívák, emberek sorsával van összefüggésben valamennyi intézkedése. Kétségtelen, hogy ez a munka a nehezebb, ez igényel nagyobb hozzáértést, képzettséget, több odaadást Ez bizonyos mértékben alkotás és így sokkal magasabb rendű a mechanikus végrehajtásnál. Ugyanakkor viszont százezreket kapcsol be a társadalmi gondolkodásba, közvetve pedig milliók tanácsát, véleményét veszi figyelembe. A korábban lefojtott energia ezeken a zsilipeken keresztül termékenyen érvényesül, a társadalmi méretű alkotás turbináit mozgatja meg. Hiszen az a körülmény, hogy megbecsülik és igénylik az emberek gondolatait, s egyszersmind hasznosítják is, a legmagasabbrendű tartalékok felszabadításához vezet — az egész nép értelmét a szocializmus építésének szolgálatába vonja. Természetes, hogy az önállóság fogalmát nem lehet elkeverni az önfejűséggel, s a felelősségét a vagánykodással. Azaz: a személyes felelősség ürügyén nem bocsájtkozhat senki kalandos és kétes kimenetelű vállalkozásokba népgazdasági eszközökből. Nekünk ugyanis nem melldöngető „felelősségre" van szükségünk, bennünket nem kárpótolhat anyagi veszteségekért vagy egyéb hibákért a felelősségre vonás. Ügy értelmezzük a felelősség fogalmát, mint képességet, amely feljogosít valakit arra, hogy a legjobban képviseljen ügyeket, vagyis személye garanciát nyújt arra, hogy a rábízott helyen a dolgok, ügyek optimálisan jól mennek. Felelős emberekre tehát nem azért van szükség, hogy ha valami nem sikerül, legyen kit megbírálni, leváltani, kin elverni a port, hanem azért, hogy megbízható garanciája legyen az ügynek. A társadalomnak ennél sokkal többre van szüksége. Arra, hogy előbbre haladjon. Az elmarasztalás ugyanis rendszerint valamilyen erkölcsi, politikai vagy gazdasági kár következménye, okozata. Sokat beszélünk ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban a vezetés színvonalának szüntelen emeléséről és a szakmai képzésről is. Az összefüggés kézenfekvő: minél jártasabb valaki szakmájában, minél nagyobb gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezik a vezetésben, annál több garanciával szolgál arra, hogy önállóan ís képes dolgozni és felelősségteljesen intézkedik. S a megszerzett tudás folytonos felfrissítése, kiegészítése legalább ilyen fontos, mert a társadalmi és technikai haladás olyan korszakaban élünk, melv megköveteli, hogy lépést tartsunk vele, egymáshoz kapcsoljuk a végtelen-lánc szemeit. Ebben nincs nem lehet megállás, hiszen napról napra új problemakat produkál az élét. a munka, a politika, melyek megoldásához nem elég a tegnapelőtti vagy talán a tegnapi tudás sem. Aki ebben a követelményben elmarad, visszaesik a sekélyes és mechanikus munkastílusba, elveszti bizonyosságát. s ennek következtében saját maga adja tel azt az önállóságot, mely munkakörével jár. A felelősségtől való félelmében pedig állandóan instrukciókért szalad, hogy legyen kire s mire hivatkoznia, jóllehet ezzel a termeketlen munkastílussal közügyet hátráltat, közerdeket karhoztat mozdulatlanságra. M indezzel nem altarjuk lebecsülni, kisebbíteni az irányítás jelentőségét, az átgondoU. utasítások. határozatok fontosságát. böteeSSl nénk kétszeresen aláhúzni, hogy a megállapított elvek érvényesítésehez ^ndenutt a ma» maUs lehetőségeket teremtsük meg az értelmezett légkörében, s az e^k erdekeben howtt mtekedések mindig a tényleges felelosseg burkaban szuies senek meg. Sz, S. L A M A G V A « SZOCIALISTA W V\K 4 SPART LAPJA 54. évfolyam, 51, szám 13 OLDAL, ARA 80 FILLÉR Vasárnap, 1964. március 1. Több PÉNZT FIZETTEK KI MUNKABÉRRE RUHÁZATI CIKKET VÁSÁROLTAK. TÜZELŐANYAG A FALUSIAKNAK Az országosnál nagyobb a kiskereskedelmi forgalom Nincs olyan család, ahol időközönként számot ne vethetnének a keresettel, a kis közösség jövedelmével. Ha nem is írásban, szóban mindenütt készítenek költségvetést, különösen ha emelkedik a családi bevétel. Meghányj ák-vetik, hogy a több pénzből, keresetből mit vásároljanak, vagy mennyit tegyenek takarékba. Nehéz lenne családonként összeszámolni hol hogyan alakultak a keresetek, miből mennyit vásároltak. De mérni lehet ezt a jövedelemnövekedést más fórumon és mérik is. A Központi Statisztikai Hivaital Csongrád megyei igazgatósága 1963. évi jelentésében a többi között például kimutatja, hogy pénzintézeteink, vállalataink, a termelőszövetkezetek mennyivel fizettek ki többet egy esztendő alatt, mint a korábbi évben. Arról is számot tud adni hogyan alakult a kiskereskedelmi, az élelmiszer, a ruházati és a vegyes cikkek forgalma Csongrád megyében. Mit tudunk meg ezekből a számokból. A többi között azt, hogy az elmúlt évben munkabér címén 19,3 százalékkal, termelőszövetkezeteink munkaegységre pedig 24,7 százalékkal fizettek ki többet, mint 1962-ben. Az ötéves terv első három évében például a kiskereskedelem Csongrád megyében rendszerint teljesítette eladási tervét S az országos átlagnál nagyobb forgalom emelkedést ért el. Tavaly a kiskereskedelmi forgalom 10,1 százalékkal volt több, mint az előző évben. Évek óta csökkent a ruházati forgalom Csongrád megyében. Tavaly nemcsak megállt ez a csökkenési folyamat, hanem hirtelen emelkedésbe csapott át s mintegy 7,8 százalékkal emelkedett megközelítette az 1960. évi csúcsforgalmat. Valamennyi árufőcsoportban nőtt a vegyescikkek vásárlása. A tartós fogyasztási cikkek forgalma 21,1, a bútoroké 12,4 százalékkal haladta meg az 1962. évit. Bár a lakosság részére 1963-ban közel 20 százalékkal több tüzelőanyagot adtak el, mint az előző évben az igényeket a hosszantartó hideg és a parasztság egyre fokozódó vásárlása miatt nem tudták minden időben zavartalanul kielégíteni. Például a földművesszövetkezöti kiskereskedelem tavaly 54 százalékkal több tüzelőt adott el, mint egy évvel korábban. Tiasenmégye&er ragon hu rgonya vetögumó Az idén országosan 373 000 holdon termesztenek burgonyát A Vetőmagtermelő és Ellátó Vállalat közvetítésével a Földművelésügyi Minisztérium már a múlt ősszel 7000 vagon vetőgumót osztott ki fajtafelújításra és további 400 vagonnal vetőgumó szaporítási oélra. Tavaszi szétosztásra vár még 3000 vagonnyi vetőgumó, amelynek szállítását március 10-e körül kezdik meg. Fajtafelújításra ugyancsak a következő hetekben érkezik 300 vagonnyi vetőgumó Lengyelországból és a Német Demokratikus Köztársaságból. Az ősszel kiosztott, illetve a hamarosan kiosztásra kerülő együttesen 14 000 vagonnyi vetőgumó az idei egész burgonyatermő terület 33 százalékára lesz elegendő. így legalább 3 évenként minden vidéken felújítják a leromló burgonyafajtákat A termőképesség fenntartásával, illetve fokozatos javításával egyidőben, a fogyasztóközönség körében kedvelt fehérhúsú, úgynevezett rózsafajták arányának növelésével gondoskodnak az étkezési minőség javításáról. A néhány év előtt termesztett, több mint 50 fajtából kiválasztották a legjobb néhányat és ezek elszaporításával a rózsatípusú burgonyafajták arányát 24 százalékra növelték. A számítások szerint a következő években már elérik a 60 százalékot Ugyanakkor a sárgahúsú burgonyafajták újabban kinemesített típusait is tovább szaporítják. (MTI) Negyvennyolcmillió újabb beruházásokra Természetes dolgokról Benépesül a Biaba Lujza utca (jjij; Miből erednek a balesetek „Galeri" a bíróság előli Komócsin Zoltán elvtárs és megyei pártvezetők látogatása a fa Seinezgyárban Szombaton délelőtt a Szegedi Falemezgyárba látogatott Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai BizOttságáT nak tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Győri Imre, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Perjési László, a szegedi városi pártbizottság első titkára és dr. Biczó György, a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. A vendégeket Dani János, a falemezgyár igazgatója, Linzer János, az üzemi pártszervezetek csúcsvezetőségének tagja, Török Józsefné, a személyzeti osztály vezetője és Jódal Jánosné, a tervezési osztály vezetője, az üzemi bizottság titkárának helyettese fogadták. Az üzemben Dani János igazgató, Szabó Lajos főmérnök, Borsi Béla főkönyvelő és Mihel József műszaki vezető, valamint párt- és tömegszervezeti vezetők, műszaki dolgozók tájékoztatták a vendégeket a vállalat életéről, termelő munkájának eredményeiről, problémáiról és a jövő terveiről. Elmondották milyen kérdések foglalkoztatják a falemezgyár dolgozóit. Választ kértek több időszerű gazdaságpolitikai kérdésre. A falemezgyáriak és vendégeik között közvetlen hangú, őszinte beszélgetés alakult ki ezekről a kérdésekről. A több órás eszmecsere után a vendégek megtekintették a gyár üzemrészeit, s beszélgettek a dolgozókkal. külpolitika + Napi összeioglalő -+• jégtörő hajók a Duna alsó szakaszán Dunaföldváríól kezdve vastag jégtakaró fedi a Duna alsó szakaszát. Paksnál nagy torlasz alakult ki. Itt már egy hete robbantja a jeget a honvédség és 5 kilométer hosszúságban 30—25 méter széles sávban feltörte a jeget. Nemrég a jégtörő hajók álltak munkába és Mohácstól Paksig 50 kilométer hosszú és 50 méter széles folyosót vágtak a folyamon, A képen: munkában a jégtörő Tovább tart az osztrák válság —Johnson Dél-Vietnamról Az új osztrák kancellárjelölt személyének megnevezése után a közvélemény azt hitte, véget ért az osztrák kormányválság. Klaus fellépése azonban máris ellentétéket okozott a Néppárt és szocialisták között. A vita előterében Habsburg Ottó ausztriai visszatérése áll, amely az elmúlt esztendőben már majdnem a koalíció felborulásához vezetett. A koalíciós bizottság hétfőn újabb tárgyalást tart. Bécsi politikai körökben már nem számolnak azzal — főként az ellentétek miatt —, hogy az új kormány a jövő hét közepére megalakul. Johnson amerikai elnök szombaton délelőtt megtartotta hivatalba lépése óta első bejelentett, televízión és rádión közvetített sajtóértekezletét. Az elnök a dél-vietnami fejleményekkel kapcsolatban hangoztatta, hogy azok nagyon súlyosak. Vigasztalásul azonban hozzáfűzte: »nem jogosultak azok a spekulációk, hogy ezt a területet semlegesíteni kell-«. Tudósítások a 2. oldalon. <S> A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai tudományos kutatóintézeteinek tanácskozását február 24-től 29-ig tartották meg Brnóban. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió képviselői vettek részt. <9 Az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa péntek esti ülését a szórnál i—< etiópiai határvita kérdésének szentelte. Szomália elvben elfogadta azt a tervet, hogy létesítsenek demilitarizált övezetet a két ország közötti határ mentén. Az etiópiai szóvivő azonban — a legújabb hírügynökségi jelentések tanúsága szerint — kijelentette, hogy a terv »értelmetlen, ha nem párosul megfelelő biztosítékokkal és garanciákkal*. Külpolitika + Napi összefoglaló +