Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-15 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M A G l 4 R SZOCIALISTA 4USK4SP4R1 L 4 P J 4 54. évfolyam, 38. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1964. február 15. Erhard DeGaulle-lal tanácskozik Egy dekányi mosoly... Két tsz zárszámadása Egyetemisták és főiskolások népművelési gyakorlaton Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megerősítette a közös teherkocsipark létesítéséről és együttes üzemeltetéséről Bukarestben aláírt, valamint a Magyar Népköztársaság kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya között a kölcsönös vasúti forgalom szabályozá­sáról kötött egyezményeket. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Több paprikát ad a megye az országnak — A régi termést dolgoz­zuk fel és készítjük elő az újat — így fogalmazzák meg röviden februári munkáju­kat a Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat vezetői, dol­gozói. A régi termés nagy része már az üzem beton­pajtáiban lóg füzérekben, vagy csőrege-szárazon fél­kész termékként zsákokban van a raktárakban. Az újabb füzéreket hozó tehergépko­csik, lovasfogatok karavánja azonban még ma is végtelen. A paprikával teli kocsik szinte egymás/t érik a válla­lat telephelyein. A feldolgo­zás mértéke és lendülete is ilyen várakozáson felüli. Nagyobb termés Minden évben így volt ez, amikor az előzetes becslések "szűkmarkúak* voltak. Ta­valy is nagyobb lett a ter­més, mint amennyire június­ban, augusztusban számol­tak. Ez a többlet jól jött a vállalatnak, s a népgazda­ságnak is. mert a leszerző­dött 6500 kataszteri holdból végül is csak 6467 holdon ültettek paprikát. Ebből is kipusztult néhány holdnyi, ezért örvendétes a nagyobb termésátlag, amely most ma­gasabbra állította a feldol­gozás munkájának mércéjét. Nemcsak a külföldi, ha­nem a hazai érdeklődés is megnőtt az utóbbi hónapok­ban a szegedi paprika iránt. A MONINPEX Külkereske­delmi Vállalat az idén vár­ható új termésből is többet kér, mint az eredetileg ter­vezett. Bizonyára erre a többre gondolt a kormány is, amikor a Csongrád megyei tanács tájékoztató jelentését tárgyalva s a szegedi járás gyümölcs- és zöldségterme­lése növelésének programját elfogadva azt kérte, hogy Csongrád megye adjon több fűszerpaprikát a népgazda­ságnak. I szerződésen túl Az eredeti tervek szerint 6600 holdra méretezték az 1964. évi fűszerpaprika-ter­més területét. Ezen már túl vannak szerződéskötéssel a vállalat termelési osztályá­nak dolgozói. Február dere­káig 300 holddal nagyobb területre kötöttek termelési szerződést, mint a tavalyi termőterület. A szerződéskö­tés ezzel még nem ért véget A tavalyihoz mérten emel­ték a tervezett termésátla­got is. Az 1963. évi 27 és fél mázsáról 31,2 mázsára Arra számítanak, hogy a szövet­kezetek, fűszerpaprika ter­melési tapasztalataikat hasz­nosítva az idén már jobb termést érnek majd el. Fej­lettebb termelési eljárások­kal, minőségi vetőmag fel­használásával, jó talajmun­kával és növényápolással megvalósítható, elérhető a nagyobb termésátlag. Ehhez a tavalyinál nagyobb segít­séget akar nyújtani a válla­lat is. Beszereznek újabb négy öntözőberendezést, a tavaly már használt hat mellé. Elkel a segítség A tíz öntözőberendezés se­gítségével közel 1000—1300 holddal növelhetjük a fű­szerpaprika öntözéses terüle­tét. A jó terméshez azonban nemcsak eső, vagy esőpótló öntözés kell, hanem elegendő tápanyag, trágya is. Erre központi keretből 2690 va­gont igényelt a vállalat, A felmérések szerint a terve­zett területhez ennyire len­ne szükség. De csak lenne, mert az igénylésre nem kap­tak kielégítő ígéretet Ta­valy a második félévben az őszi szántás idejére 950 va­gonnal már átadtak a ter­melő gazdaságoknak, s most az első negyedévre 700, a második negyedévre 300 va­gonra kaptak ígéretet. Ez szép mennyiség, de nem ele­gendő. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy időközben növelik a fűszer­paprika termőterületet. Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben A Minisztertanács a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanács vb-elnökök részére pénteken a Parlamentben értekezletet tartott, amelyen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályának vezetője és dr. Sághy Vilmos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Fehér Lajos tájékoztatta a résztvevőket kül- és bel­politikai, valamint fontosabb gazdaságpolitikai kérdések­ről. A tanácskozáson Köböl Józsefnek, az Országos Tervhi­vatal főosztályvezetőjének előadása alapján megvitatták a tanácsok tervezési, beruházási és iparpolitikai tevékenysé­gének időszerű feladatait (MTI) A kapitalista világ maga mögött érzi lélegzetvételünket N. Sz. Hruscsov beszéde az SZKP KB plénumának pénteki ülésén Az SZKP Központi Bizottságának plénuma, amely a latot, amellyel a testvéri szo­szovjet mezőgazdaság időszerű problémáinak megoldásáról cialista országokban találko­tanácskozik, pénteken folytatta munkáját. Az értekezlet zunk — mondotta Hruscsov, délelőtti ülésén megjelent és beszédet mondott N. Sz. Hrus- majd felhívta a plénum rész­csov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szov- vevőit, mélyrehatóbban ta­jetunió Minisztertanácsának elnöke. nulmányozzák a tőkés orszá­gok mezőgazdasági tudomá­Beszédében Hruscsov han- program nagy visszhangot nyos és gyakorlati vívmá­goztatta, hogy a Központi keltett a nép körében, s az nyait is. Bizottság teljes ülése ismét ott felvázolt tervet minden >>E kérdesben sem zár­megmutatta a nép és a párt szovjet ember magáévá tette. kózhatu,nk el nemzeti hatá­egyseget, azt, hogy egyon- Ha pedig az egesz nep val- ralnk között _ folytatta. _ lalja a nagy vegyipar meg- EImondhatjuki hogy teremtését, bizonyosak le­hetünk abban, hogy a párt vezetésével meg is valósítja ezt a nehéz, de halaszthatat­lan és fontos feladatot — mondotta Hruscsov. tetű támogatásra találnak a Központi Bizottság erőfeszíté­sei, amelyeknek célja a párt programjának megvalósítása. A decemberi plénumon el­fogadott példátlanul nagy je­lentőségű vegyipar-fejlesztési Hét esztendő alatt... a tudomány lényegében nemzetközi cs minden or­szágban fejlődik. A tudomány és a technika fejlesztésében mind a szocia­lista, mind a tőkés országok nagy eredményeket értek el, ezért nem szabad magunkba , . . ,. . zárkóznunk, elszigetelődnünk, mczogazdasagi termcles in- Ostobaság lenne, ha csak tenzitasanak gyors novele- azért nem tanulmányoznánk sek a külföldi tudományos vív­A mezőgazdaság belterjesí- mányokat, mert azokat vala­tésében fel kell használni mely kapitalista országban A tudomány nemzetközi és mindenütt fejlődik Hruscsov elismerően szólt Garst, az ismert amerikai kukoricatermelő farmernek a szovjet sajtóban is közölt terjedelmes leveléről és meg­jegyezte: Garst úrra hatást tett a szovjet vegyipar ro­hamos fejlődése, a hibridku­korica-vetőmagvak nemesíté­sében elért siker. Hruscsov abban is egyetértett Garst­tal, hogy a Szovjetunióban egy-két, Amerikában vásá­rolt gépet még jobbá tettek, mint az eredetileg volt. A jó gépet eredményesen felhasználhatjuk a szocia- után hangoztatta, hogy a me­Egy fuvar 700 köbméter — A vegyipar — hangsú­lyozta ezután — gyors fej­lesztését célzó intézkedések mélyreható befolyást gyako­rolnak majd az egész kom- __ munista építőmunkára. Míg mindazt az értékes tapaszta- érték el. az Egyesült Államokban és a többi fejlett tőkés ország­ban több évtized kellett a mezőgazdaság kemizálásához, a Szovjetunióban ezt a fela­datot hét esztendő alatt fog­ják megvalósítani. E hét év alatt évente csaknem kilenc­millió tonnával több műtrá­gyát kell előállítani. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt ugyanannyi mütrá­gyatermelő kapacitást kell üzembe helyezni, amennyi a szovjet hatalom első negyven esztendeje alatt létesült együttvéve. Hruscsov utalt egyes nyu­gati politikusok állításaira, hogy »a vegyipari program meghaladja a szovjet gazda­ság lehetőségeit*. A nyugati kritikusok azért mondják ezt, mert egyet­len fejlett tőkés ország sem volt képes ilyen rö­vid idő alatt nagy vegy­ipart kiépíteni. Hruscsov erről kijelentette: "A Szovjetunió azonban ha­talmas szocialista ország, a nagy Lenin országa. A mi népünk, hősi munkásosztá­lyunk, tudósaink, mérnöke­ink és technikusaink számá­ra reális feladat a nagy vegyipar megteremtése. Ez a program — milliók munkájával — máris való­sággá válik és kétségkívül teljesen meg­valósul majd*. A vegyipar fejlődésével létrejönnek a feltételek ahhoz, hogy bizto­sítsuk az ország szükségle­teinek teljes kielégítését a legértékesebb élelmiszerek tekintetében is. Hruscsov adatokat ismer­tetett a szovjet mezőgazda­ság műszaki ellátottságának megváltozásáról, majd hang­súlyozta, hogy a kolhozisták 1953-ban ^munkájukért 1,6 milliárd rubel pénzbeli jut­tatást kaptak, 1963-ban ez az összeg már 7,2 milliárd ru­belt tett ki. Ha erre az alapra építünk — mondotta Hruscsov — akkor közeli feladatként tűzhetjük magunk elé a lizmus, a kommunizmus építésére, akár szocialista, akár tőkés országban ké­szült — folytatta Hruscsov. — Mindenki tudja, hogy nem a gép határozza meg, kit szolgál, hanem az emberek, a társadalmi rendszer. Le kell váltani azokat a funk­cionáriusokat, akik nem akarják tanulmányozni és meghonosítani a tudomány vívmányait, akik makacsul ragaszkodnak a régihez. A szovjet kormányfő ez­zőgazdaságban a gabonater­melés növelésével összefüg­gő feladatokra kell fordítani a figyelmet, miután az 1964. évre a gabonafelvásárlást 4,1 milliárd púdra (1 pud=16,38 kg — a szerk.) irányozták elő. Szólt a cukorrépa-ter­melés növelésével kapcso­latban arról, hogy az egy főre jutó 1963. évi 31,5 ki­logrammos cukorfogyasztást évi 40—42 kilogrammra kell emelni. Utalt a cukorellátás biztosításával kapcsolatban a Kubával kötött hosszúlejára­tú egyezményre: Kuba az elkövetkező évek­ben évi ötmillió tonna cuk­rot szállít a Szovjetunió­nak. A burgonyá- és zöldségter­melés fokozásának kihang­súlyozása után a szovjet kor­mány aláhúzta a lemaradt kollektív gazdaságok feleme­lésének szükségességét az élenjárók szintjére. Ezen a téren már jelentős sikereket értünk el — tette hozzá. Ehhez azonban az szükséges, hogy ezeket a gazdaságokat tapasztalt vezetőkkel, jó szakemberekkel lássuk el. Ezzel kapcsolatban utalt a mezőgazdasági szakember­képzés gyökeres átszervezé­sének fontosságál-a; mffjd ki­fejtette javaslatait a kolhoz­tagok nyugdíjának biztosítá­sára vonatkozólag. Vélemé­nye szerint -országos központi szociá­lis biztosítási alapot kell létrehozni, s ebből kell folyósítani a kolhoztagok nyugdíját«. A kolhozok jövedelmük meg­határozott százalékát fizet­nék be erre az alapra. (Folytatás a 2. oldalon.) Gépkocsi hozza Szegedre a kardoskúti földgázt Szegeden az utóbbi években rendkívül megnövekedett a gázfogyasztás. A gázmű különféle műszaki, technikai eljárásokkal, valamint a Hajdúszoboszlóról vasúti tar­tálykocsikban hozott földgáz betáplálásá­val jelenleg naponként 29—30 ezer köb­méter gázt termel. A biztonságos gázellá­tás, a folyamatos termelés érdekében ko­rábban megszületett az elgondolás:, jó lenne a Hajdúszoboszlónál jóval közelebb fekvő Békés megyei Kardoskútról napon­ként gépkocsival is szállítani a földgázt Szegedre. PMIR Az elgondolás valósággá ért, mert sike­rült egy tehergépkocsit úgy átalakítani, hogy az alkalmassá vált a földgáz szállí­tására. Ebben döntő szerepe volt az Or­szágos Gáz- és Kőolajipari Trösztnek, amely az anyagiakat biztosította. A teher­gépkocsin 12 nagy palackot helyeztek el és így egy alkalommal 700 köbméter föld­gázt tudnak Szegedre szállítani. A kocsi naponta kétszer fordul. Ha az idő felme­legszik, egy alkalommal 900—1000 köbmé­ter földgázt is tudnak hozni a palackok­kal felszerelt kocsival, amelyet a Szegedi Gázmű dolgozói alakítottak át. ÍRÓ F> •' X • (Somogyi Károlyné íelv.)

Next

/
Thumbnails
Contents