Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-14 / 37. szám

Eredményes felvásárlási munka Ülést tartott tegnap délelőtt a járási tanács végrehajtó bizottsága. Ezúttal a felvá­sárlási csoport múlt évi mun­kájának eredményeit vitatták meg Korom. István, a felvá­sárlási csoport vezetőjének beszámolója alapján. A múlt évben a járási tanács felvá­sárlási csoportja növényter­melési cikkekből 121,6, míg az állat- és állati termékek­ből 104,9 százalékra teljesí­tette tervét. A járások és vá­rosok felvásárlási tervének teljesítésében a második he­lyezést érték el ezzel az ered­ménnyel. Eredményes a kenyérgabo­na csereakció is a szegedi já­rásban. A január végi adatok szerint 115 vagon kenyérga­bonám kötöttek csereértéke­sítési szerződést, s ebből 101 vagont a tsz-ek, 11-et a tszcs-k adtak. Az 1964. évre kötött sertés­felvásárlási tervét a január végi adatok szerint 40,1 szá­zalékra teljesítette a felvá­sárlási csoport. Ezer hold zöldterület a jövő ^taílofllo l/^n a városépítési és műemlékvédelmi OAC^CUJCIJCII • bizottság munkájáról A korábbi városkép- és zöldterületi ellátásával kap- gette, hogy az új lakótelepe­műemlékvédelmi albizottság csolatos feladatokat ismertet- ken biztosítsák a zöldterüle­új nevével és jellegével, mint városépítési és műemlékvé­delmi albizottság folytatja működését. Űj feladatköré­nek megfelelően legutóbbi üléseinek napirendjén, fő­ként a városfejlesztés kérdé­sei szerepeltek. Két alkalommal is fog­lalkozott az albizottság Bor­vendég Bélának, a Szegedi Tervező Vállalat főépíté­szének Észak-Űjszeged ren­dezésére kidolgozott tervé­vel. Scheibl György, a Sze­gedi Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnöke a város­fejlesztés előfeltételéül te­kinthető csatornázási kér­désekről, a hálózat mérté­ken túli terheltségéről adott tájékoztatást. te. Szeged távlati fejlődését, a húsz év múlva elérendő kétszázezres lélekszámot fi­gyelembe véve, a városnak hatszáz hektár — mintegy 1056 kat. hold — zöldterü­letre, parkerdőre lesz szük­sége. A fásítás, a parker­tet A nagyszabású emeletrá­építések közül a legnagyobb érdeklődésre az Április 4-e útja páratlan számozású ol­dalának terve számíthat Szabó József, a Szegedi Ter­vező Vállalat mérnöke is­dők vegyes faállományé ki- mertette a Nagykörúton be­alakítására törekszik. Az út- lüli szakasz már elkészült — és utcafásítással kapcsolato­san az albizottságnak az az álláspontja, hogy a jövőben az új utcarendezések — csa­tornázás, járdaaszfaltozás, de még nem jóváhagyott — tervét. Balló Bélának, a Vízügyi Igazgatóság főmérnökének indítványára az albizottság foglalkozott Vedres István­útburkolás — kapcsán új, nak, a reformkor nagy sze­egységes, nemes faállomá- gedj "Jóinak köze!g° .év~ . . , fordulojaval kapcsolatos ten­nyu utcafasitásra is sor ke- njva]ókkal. Javasolták, hogy rüljön. Törő Jánosnak, a jövőre, születése kétszázadik Városgazdálkodási Vállalat évfordulójára állítsák fel Az albizottság meghívásá- mérnökének ra Stieber Lajos a város alapján az albizottság sür­beszámolója Szegeden - lehetőleg a Dóm téri nemzeti emlekcsarnok­Öt válasz egy kérdésre: Miért mondott le a szocialista cím megszerzéséről a kenderfonógyár simító osztálya | Eleinte jól ment Szocialista szakmárjyt avat­tak tavaly augusztus 20-án a kenderfonógyárban: a vi­zesfonó egyik műszakja el­nyerte a büszke címet. Csak­hogy mellettük még egy szá­razfonós szakmán y, a göm­bölyítő és a simító üzemrész induK annak idején a ne­mes vetélkedőn. A simítósok! ök voltak a kezdeményezők 1962-ben. ők vállalták első­nek az új versenyforma dia­dalra juttatását A négy kö­zül csak egynek sikerült a simító dolgozói is kudarcot Vallottak. B wMindent elkövettünk" Ül Türelmetlenek voltak | Egy brigád kevés B Nem értek meg a feltételek deti lelkesedése is csakha­mar abbamaradt Sok oka egyéb próbálkozásnál. Még a munkaerő-vándorlásra sem lehet fogni a kudarcot hi­szen a gépen dolgozók nagy része a törzsgárdához tarto­zik, s inkább csak a kiszol­gáló személyzetet alkotják az új munkások, a fiatalok. Nagyok voltak a követelmé­nyek, gyengék voltak az erők, így azután a kezdeti tűz csak szalmaláng lehetett, mely ellobbant mielőtt még megkaphatta volna melegé­vel az embereket. Kell-e az öt felelet után Vajon miért? Mi lehet az va" en.nek" Meglehetósen összefoglaló? Nemigen A kenderfono simító osztálya oka annak hn^ feo 'Tlr nagy az üzemrészben a mun­h°ey éppen a kez- . ' vándorlá- Az üi ___ azért mondott le a szocialis­deményező, akiknek példát kellett volna mutatnia, állt meg a fejlődés útján? A kér­kaerő-vándorlás. Az új em- , , . bereknek időbe telik, míg fej'"2 megszerzéséről, meg beilleszkednek a kollektívá- P1*1^ eredményeket mutat­ba Az is baj hogy csak k®*0** volna fel. mert hiany­dés adott. Azok igyekeztek egyetlen szocialista brigádra, a kel10 alap- az akan£ feleletet adni ró, akik a íeg- a Vörös Csillagra támaszkod- a tatartas' A kezdemenyezés illetékesebbek. óta azonban két kerek esz­tendő telt már el. Nem lett volna ez elegendő idő ah­hoz, hogy megérjenek a fel­tételek? A vizesfonón talán hatott a kezdeményezés. A többi brigád, köztük egy if­júsági is, megalakulása után nem sokkal szétrobbant Hi­ba volt az is, hogy a simí- , ... , tó nem kapta meg a kellő kal°nb em^ek dolgoznak, mint a szárazfonon, a gom­a simitóban? Az akarat, a kitartás nem jön magától, s még most sem BOSNYÁKOVICS DEZSŐ, ^ , j , „ _ szarazj a simító osztály szocialista támogatást, a dolgozok nem '"'"Va brigádjának vezetője: látták értelmét a közös mun- "O'y™11. vagy — Egyetlen mondatban is kának. Nem tetszett nekik, tehetne válaszolni a kérééS hogy a brigádtagok gyakrab- veTuTe^S re: az üzem és dolgozói nem ^ részesülnek jutalomban, s?fmot vetm ez2e' mint ők. Türelmetlenek vol- m,ro ^ értették meg a verseny je- nunl 1 uremreuenex vop . . .. , lentőségét. De tovább men- tak, s a jó munka babérait dolgozóinak! a többi üzemrész ban — szobrát, s adják ki könyvritkaság számba me­nő egy-két írását. Végül Péter László, a So­mogyi-könyvtár munkatársa bemutatta egy lotharingiai helyismereti folyóirat új szá­mát, amelyben szegedi szer­zőnek, Palásti László főis­kolai tanárnak szegedi tár­gyú, francia vonatkozású tanulmánya jelent meg. A francia folyóiratban megje­lent szegedi dolgozat is — hangsúlyozta — a legmeg­győzőbben mutatja, mennyi­re szükséges lenne, hogy a Szeged-kutatás önálló he­lyi tudományos orgánumhoz jusson. 0 ve: azért nem értették meg, "rá*" előlegképpen szerették mert nem vették észre, hogy volna megszerezni a szocialista címért dolgozni nekik legalább annyira ér­dekük, mint az üzemnek, az egész közösségnek. Azon az összejövetelen, melyen a vállalást tettük, mindenki azt ígérte, hogy erejéhez vrA^t ^r ^18 is az volt a volt. A legalapvetőbb hiba, hogy csupán egy szocialista brigád működik a simitóban. Hat­hét ember nem képes ma­Fehér Kálmán Március 9-én és 10-én békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár négy hét múlva rendezi az idei első államkölcsön­eorsolásokat. Március 9-én és 10-én tartják az I., az V. és a VI. békekölcsön 1964 első félévi húzását. Az I. békekölcsönből 21,4 millió forint, az V. békeköl­csönből 38,4 millió forint, a VI. békekölcsönből pedig 57,1 millió forint jut nyere­mény és törlesztés formájá­ban a kötvénytulajdonosok­nak. A kétnapos húzáson a há­rom kölcsönből összesen mintegy félmillió kötvényre 116,9 millió forintot sorsol­nak ki. (MTI) NEMCSAK RENDŐRI FELADAT p"lőbb vagy utóbb, de lopás, a sikkasztás jelenti a mindenképpen r'ácsu- közvagyon csonkítását, ha­kódik a börtönajtó azokra, nem sok minden más is. akik hozzányúlnak a társa- Sajnos, jócskán van még pél­daimi tulajdonhoz. Mégis da arra, hogy az építőipar­mindig akadnak emberek, ban egy-egy munka befeje­akik a köz pénzéből és ér- zése után a drága anyagok tékeiből a legkörmönfontabb hosszú ideig gazdátlanul he­módon lopnak, sikkasztanak, vernek, tönkremegy a ce­A Csongrád Megyei Építő- ment, a mész. Faanyagokat, ipari Vállalat építésvezető csempéket törnek, taposnák helyettese, Tollinger István a sárba, s nem gondolnak egész bűnszövetkezetet alaki- arra, hogy ezzel magukat is tott és „társasága* viszonv- káror-tják. lag huzamosabb időn át lop- Másutt nem eléggé szilárd ta, s értékesítette a külön- a bizonylati fegyelem. A szö­féle építőipari anyagokat, vetkezeti gazdaságokban is Másutt számlahamiiítások építkeznek. Előfordul, hogy fordulnak élő, amikor pél- egyszerre épül több gazda­dául az 1110 forintból 11 ezer sági épület és családi ház a forint lesz. Egy kisipari szö- szövetkezet gazdáinak. Oly­vetkezetben pedig néhány kor azonban nagyon hiányos gazdasági tisztségviselő olyan az építkezések bizonylatolá­pénzeket vágott zsebre, me- sa, amit minden gyanúsítga­lyeket úgy vettek nyilván- tás nélkül helyteleníteni kell. tartásba, hogy „prémium- A földeáki Dózsa Tsz két ként, jutalomként* átadtak a erőgépét a vele dolgozók dolgozóknak/Másutt — álla- egész télen „kint felejtették*, mi vállalatnál — magáncélú de a vizet nem engedték le munkát végeztettek és úgy a motorról. A motorban meg­könyvelték el, mint „bele- fagyó víz szétrepesztette a tartozót* a vállalat részére motorblokkot. A pusztaszeri végzett átalakításokba. A rendőrség üldözi, felde­ríti a bűnöket, a bíróság pe­dig ítélkezik. A társadalmi tulajdon védelme, megóvása azonban nemcsak rendőri vagy bírósági feladat. Nem az még akkor sem, ha egy­egy ügyben a rendörségnek tsz egyik, különben jól dol­gozó traktorosa, szintén könnyelműségével okozott kárt. Engedte, hogy a fia olaj nélkül járassa a trak­tort, emiatt aztán tönkre­mentek a csapágyak. Volt arra is példa, hogy az egyik közös gazdaságból úgy in­dultak különféle termékek­kel a piacra, hogy csak kell kibogoznia a lopás, sik- „saccra* állapították meg a kasztás körülményeit, s az hozott mennyiséget. A leír­' , takból világosán kitűnik, elkövetett bűnnek megfele- hogy & szövetkezetekben el­lően a bíróságnak kell ki- sősorban az ellenőrző bi­szabnia a büntetést. A rend- zottságoknak kell fokozottab­őrségi és a bírósági tapasz- ban őrködniök a közös va­, , gyonra. Ez a tevekenyseg le­talatok bizonyítják: a lopa- gyen rendszeres körültekin­sok, sikkasztások zöme azért tő minden közös gazdaság­következhetett be, adott he- ban, mert az egész tagság lyen egyszer vagy többször, látja ennek hasznát Tv 7 . , ,, ... Forintok céltalan kidobala­hosszabb vagy fovidebb idon síbfm Ls jelentkezik a ide­át, mert a körülmények is lőtlenség, a kellő körültekin­kedvezteik ehhez. Tömören tés hiánya. Nem fehér holló, ez úgy jellemezhető, hogy el- hogy állami vállalat, intés­* .„ . , meny devizát igenybe veve maradt, illetve laza volt az drága gépet rendel ^ ellenőrzés. Vagy az ellenőr ,mGg js kapja, aztán a gépről játszott össze, mert tehette, még üzembe állítás előtt „ki­hiszen az ó munkájának fe- derítik*, hogy nem olyan, 1 ül vizsgálására nem fordítót- Jt tak gondot. A mulasztás o- ^ időjárás rongálásának is kért így tehát az adott he- kitéve az udvar sarkába lyeken a gazdasági vezetés dobják. a lomok közé. Ma­is felelős, mert - akaratla- -újítottak* kéz kezet nul is — kínálkozó alkalom- m<>s alaPon- Valójában nem hoz segítette a társadalmi újításról, hanem szemfény­vesztésről volt szó, csakhogy újítás címén jelentős össze­get vehessenek fel. A gya­korlatban azután kiderült az tulajdon megkárosítóit fi dk pénz, anyagi érték megy veszendőbe a kö­társadalom tulaj donából azért, mert többfelé is> hogy 32 "újítás* nem hanyagul, nemtörődöm mó­don kezelik azt Nemcsak a ÖRDÖGH ISTVÁNNÉ, a gyár szakszervezeti bizottsá­gának titkára: zésre eljárt a dolgozók több­sége. Azután egyre kopott a lendület. Még 1963. elején megpróbáltuk volna felélesz­teni, de nem sikerült Nem sikerült! KRIZSAN ISTVÁN, mító osztály vezetője: — Én úgy érzem, mindent elkövettünk gával ragadni ötvenet. Nem­csak a simító, a többi kudar­cot vallott versenyző is né­miképp áldozata a fluktuá­ciónak. A gömbölyítő osztá­lyon 1962. óta már a harma­dik vezető dolgozik. A szá­a sí- razfonó szakmánya úgy in­dult a versenyben, hogy hogy egyetlen szocialista brigádja azért sem volt. Ezzel szemben a hogy a simító becsülettel vizesfonó szakmánya, Sallai helytálljon a szocialista cl- Sándor vezetésével, igen mért indított versenyben. De szép eredményeket ért el, s nem rajtunk múlott. Az idő- különösen a fiatalok munká­sebb munkásokkal még csak 3a érdemel meg minden elis­szót lehetett érteni a dolog- merést, ban, bár ók már kifelé te­kintgetnek a gyárból. De a fiatalok többsége semmikép­pen sem bírja követni őket. Soknak baj van a magán NAGYGYÖRGY MÁRIA, életével is/nemcsak a mun- a kenderfonógyár igazgatója: kajával. — Űgy gondolom, nem té­vedek, ha azt mondom: a si­mítón nem értek még meg a feltételei a szocialista címért folyó versenynek. Nem volt jó az előkészítés sem. A Bos­nyákovics-féle Vörös Csillag­brigád nem képezett elég milyen erős bázist ahhoz, hogy rá össze- lehessen építeni egy egész Ami a alap­NYARI ANTALNÉ, szervezeti párttitkár: — Tudott dolog, nehéz az embereket hozni valamilyen közös vál- üzemrész törekvéseit. lalkozásra. A simítósok kez- simitóban történt, nem volt Juhász Gyula-mű pesti színpadon Drámai miniatűrök címmel négy XX. századi magryar köl­tő verses drámáját mutatta be nemrég a budapesti Irodalmi Színpad. Szabó Lőrinc, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes müve mellett Szeged nagy klasszikus költőjének, Juhász Gyulának Don Quixo­te halála című 1924-ben írt drámai költeménye is szerepel a műsorban. Az érdekes bemutató nagy sikert aratott. Képünkön: érdeklődő budapesti kislányok a bemuta­tó plakátja előtt megtakarítást, hanem ráfize­tést jelent. Felmerül a kér­dés: vajon hogyan ellenőriz­ték, kik hagyták jóvá az említett „újítást*?! Ti^egtörtént, hogy az új létesítmények konst­rukcióját nem körültekin­tően terveztették meg. Ebből következett, hogy újra kel­lett a kivitelezési tervet ké­szíteni, mert a létesítmény kellő megfontolás után más méretű, berendezésű lett. En­nek az is a tanulsága, hogy a szakszerű mérlegelésnek, döntésnek mindig előtte kell járni a kivitelezés vala­mennyi fázisának. A köz, az állam pénze fedezi azokat a többletkiadásokat is, melye­ket a sétányok székeinek, padjainak stb. rongálásával okoznak némely magukról megfeledkezett emberek. A társadalmi tulajdonban bekövetkezett károk — akár lopás, akár hanyagság idézi elő — a dolgozó nép és ál­lama közös számláját terhe­lik. Ezért közügy a társadal­mi tulajdon védelme gazda­sági életünk minden terüle­tén. S a visszaélések, ha­nyagságok körének szűkíté­séért, megszüntetéséért mind­annyiunknak nemcsak fele­lősséget, hanem fokozott köz­reműködést is kell vállalnunk. MORVAY SÁNDOR Péntek, 1964. február 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents