Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-14 / 37. szám
Eredményes felvásárlási munka Ülést tartott tegnap délelőtt a járási tanács végrehajtó bizottsága. Ezúttal a felvásárlási csoport múlt évi munkájának eredményeit vitatták meg Korom. István, a felvásárlási csoport vezetőjének beszámolója alapján. A múlt évben a járási tanács felvásárlási csoportja növénytermelési cikkekből 121,6, míg az állat- és állati termékekből 104,9 százalékra teljesítette tervét. A járások és városok felvásárlási tervének teljesítésében a második helyezést érték el ezzel az eredménnyel. Eredményes a kenyérgabona csereakció is a szegedi járásban. A január végi adatok szerint 115 vagon kenyérgabonám kötöttek csereértékesítési szerződést, s ebből 101 vagont a tsz-ek, 11-et a tszcs-k adtak. Az 1964. évre kötött sertésfelvásárlási tervét a január végi adatok szerint 40,1 százalékra teljesítette a felvásárlási csoport. Ezer hold zöldterület a jövő ^taílofllo l/^n a városépítési és műemlékvédelmi OAC^CUJCIJCII • bizottság munkájáról A korábbi városkép- és zöldterületi ellátásával kap- gette, hogy az új lakótelepeműemlékvédelmi albizottság csolatos feladatokat ismertet- ken biztosítsák a zöldterüleúj nevével és jellegével, mint városépítési és műemlékvédelmi albizottság folytatja működését. Űj feladatkörének megfelelően legutóbbi üléseinek napirendjén, főként a városfejlesztés kérdései szerepeltek. Két alkalommal is foglalkozott az albizottság Borvendég Bélának, a Szegedi Tervező Vállalat főépítészének Észak-Űjszeged rendezésére kidolgozott tervével. Scheibl György, a Szegedi Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnöke a városfejlesztés előfeltételéül tekinthető csatornázási kérdésekről, a hálózat mértéken túli terheltségéről adott tájékoztatást. te. Szeged távlati fejlődését, a húsz év múlva elérendő kétszázezres lélekszámot figyelembe véve, a városnak hatszáz hektár — mintegy 1056 kat. hold — zöldterületre, parkerdőre lesz szüksége. A fásítás, a parkertet A nagyszabású emeletráépítések közül a legnagyobb érdeklődésre az Április 4-e útja páratlan számozású oldalának terve számíthat Szabó József, a Szegedi Tervező Vállalat mérnöke isdők vegyes faállományé ki- mertette a Nagykörúton bealakítására törekszik. Az út- lüli szakasz már elkészült — és utcafásítással kapcsolatosan az albizottságnak az az álláspontja, hogy a jövőben az új utcarendezések — csatornázás, járdaaszfaltozás, de még nem jóváhagyott — tervét. Balló Bélának, a Vízügyi Igazgatóság főmérnökének indítványára az albizottság foglalkozott Vedres Istvánútburkolás — kapcsán új, nak, a reformkor nagy szeegységes, nemes faállomá- gedj "Jóinak köze!g° .év~ . . , fordulojaval kapcsolatos tennyu utcafasitásra is sor ke- njva]ókkal. Javasolták, hogy rüljön. Törő Jánosnak, a jövőre, születése kétszázadik Városgazdálkodási Vállalat évfordulójára állítsák fel Az albizottság meghívásá- mérnökének ra Stieber Lajos a város alapján az albizottság sürbeszámolója Szegeden - lehetőleg a Dóm téri nemzeti emlekcsarnokÖt válasz egy kérdésre: Miért mondott le a szocialista cím megszerzéséről a kenderfonógyár simító osztálya | Eleinte jól ment Szocialista szakmárjyt avattak tavaly augusztus 20-án a kenderfonógyárban: a vizesfonó egyik műszakja elnyerte a büszke címet. Csakhogy mellettük még egy szárazfonós szakmán y, a gömbölyítő és a simító üzemrész induK annak idején a nemes vetélkedőn. A simítósok! ök voltak a kezdeményezők 1962-ben. ők vállalták elsőnek az új versenyforma diadalra juttatását A négy közül csak egynek sikerült a simító dolgozói is kudarcot Vallottak. B wMindent elkövettünk" Ül Türelmetlenek voltak | Egy brigád kevés B Nem értek meg a feltételek deti lelkesedése is csakhamar abbamaradt Sok oka egyéb próbálkozásnál. Még a munkaerő-vándorlásra sem lehet fogni a kudarcot hiszen a gépen dolgozók nagy része a törzsgárdához tartozik, s inkább csak a kiszolgáló személyzetet alkotják az új munkások, a fiatalok. Nagyok voltak a követelmények, gyengék voltak az erők, így azután a kezdeti tűz csak szalmaláng lehetett, mely ellobbant mielőtt még megkaphatta volna melegével az embereket. Kell-e az öt felelet után Vajon miért? Mi lehet az va" en.nek" Meglehetósen összefoglaló? Nemigen A kenderfono simító osztálya oka annak hn^ feo 'Tlr nagy az üzemrészben a munh°ey éppen a kez- . ' vándorlá- Az üi ___ azért mondott le a szocialisdeményező, akiknek példát kellett volna mutatnia, állt meg a fejlődés útján? A kérkaerő-vándorlás. Az új em- , , . bereknek időbe telik, míg fej'"2 megszerzéséről, meg beilleszkednek a kollektívá- P1*1^ eredményeket mutatba Az is baj hogy csak k®*0** volna fel. mert hianydés adott. Azok igyekeztek egyetlen szocialista brigádra, a kel10 alap- az akan£ feleletet adni ró, akik a íeg- a Vörös Csillagra támaszkod- a tatartas' A kezdemenyezés illetékesebbek. óta azonban két kerek esztendő telt már el. Nem lett volna ez elegendő idő ahhoz, hogy megérjenek a feltételek? A vizesfonón talán hatott a kezdeményezés. A többi brigád, köztük egy ifjúsági is, megalakulása után nem sokkal szétrobbant Hiba volt az is, hogy a simí- , ... , tó nem kapta meg a kellő kal°nb em^ek dolgoznak, mint a szárazfonon, a goma simitóban? Az akarat, a kitartás nem jön magától, s még most sem BOSNYÁKOVICS DEZSŐ, ^ , j , „ _ szarazj a simító osztály szocialista támogatást, a dolgozok nem '"'"Va brigádjának vezetője: látták értelmét a közös mun- "O'y™11. vagy — Egyetlen mondatban is kának. Nem tetszett nekik, tehetne válaszolni a kérééS hogy a brigádtagok gyakrab- veTuTe^S re: az üzem és dolgozói nem ^ részesülnek jutalomban, s?fmot vetm ez2e' mint ők. Türelmetlenek vol- m,ro ^ értették meg a verseny je- nunl 1 uremreuenex vop . . .. , lentőségét. De tovább men- tak, s a jó munka babérait dolgozóinak! a többi üzemrész ban — szobrát, s adják ki könyvritkaság számba menő egy-két írását. Végül Péter László, a Somogyi-könyvtár munkatársa bemutatta egy lotharingiai helyismereti folyóirat új számát, amelyben szegedi szerzőnek, Palásti László főiskolai tanárnak szegedi tárgyú, francia vonatkozású tanulmánya jelent meg. A francia folyóiratban megjelent szegedi dolgozat is — hangsúlyozta — a legmeggyőzőbben mutatja, mennyire szükséges lenne, hogy a Szeged-kutatás önálló helyi tudományos orgánumhoz jusson. 0 ve: azért nem értették meg, "rá*" előlegképpen szerették mert nem vették észre, hogy volna megszerezni a szocialista címért dolgozni nekik legalább annyira érdekük, mint az üzemnek, az egész közösségnek. Azon az összejövetelen, melyen a vállalást tettük, mindenki azt ígérte, hogy erejéhez vrA^t ^r ^18 is az volt a volt. A legalapvetőbb hiba, hogy csupán egy szocialista brigád működik a simitóban. Hathét ember nem képes maFehér Kálmán Március 9-én és 10-én békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénztár négy hét múlva rendezi az idei első államkölcsöneorsolásokat. Március 9-én és 10-én tartják az I., az V. és a VI. békekölcsön 1964 első félévi húzását. Az I. békekölcsönből 21,4 millió forint, az V. békekölcsönből 38,4 millió forint, a VI. békekölcsönből pedig 57,1 millió forint jut nyeremény és törlesztés formájában a kötvénytulajdonosoknak. A kétnapos húzáson a három kölcsönből összesen mintegy félmillió kötvényre 116,9 millió forintot sorsolnak ki. (MTI) NEMCSAK RENDŐRI FELADAT p"lőbb vagy utóbb, de lopás, a sikkasztás jelenti a mindenképpen r'ácsu- közvagyon csonkítását, hakódik a börtönajtó azokra, nem sok minden más is. akik hozzányúlnak a társa- Sajnos, jócskán van még példaimi tulajdonhoz. Mégis da arra, hogy az építőiparmindig akadnak emberek, ban egy-egy munka befejeakik a köz pénzéből és ér- zése után a drága anyagok tékeiből a legkörmönfontabb hosszú ideig gazdátlanul hemódon lopnak, sikkasztanak, vernek, tönkremegy a ceA Csongrád Megyei Építő- ment, a mész. Faanyagokat, ipari Vállalat építésvezető csempéket törnek, taposnák helyettese, Tollinger István a sárba, s nem gondolnak egész bűnszövetkezetet alaki- arra, hogy ezzel magukat is tott és „társasága* viszonv- káror-tják. lag huzamosabb időn át lop- Másutt nem eléggé szilárd ta, s értékesítette a külön- a bizonylati fegyelem. A szöféle építőipari anyagokat, vetkezeti gazdaságokban is Másutt számlahamiiítások építkeznek. Előfordul, hogy fordulnak élő, amikor pél- egyszerre épül több gazdadául az 1110 forintból 11 ezer sági épület és családi ház a forint lesz. Egy kisipari szö- szövetkezet gazdáinak. Olyvetkezetben pedig néhány kor azonban nagyon hiányos gazdasági tisztségviselő olyan az építkezések bizonylatolápénzeket vágott zsebre, me- sa, amit minden gyanúsítgalyeket úgy vettek nyilván- tás nélkül helyteleníteni kell. tartásba, hogy „prémium- A földeáki Dózsa Tsz két ként, jutalomként* átadtak a erőgépét a vele dolgozók dolgozóknak/Másutt — álla- egész télen „kint felejtették*, mi vállalatnál — magáncélú de a vizet nem engedték le munkát végeztettek és úgy a motorról. A motorban megkönyvelték el, mint „bele- fagyó víz szétrepesztette a tartozót* a vállalat részére motorblokkot. A pusztaszeri végzett átalakításokba. A rendőrség üldözi, felderíti a bűnöket, a bíróság pedig ítélkezik. A társadalmi tulajdon védelme, megóvása azonban nemcsak rendőri vagy bírósági feladat. Nem az még akkor sem, ha egyegy ügyben a rendörségnek tsz egyik, különben jól dolgozó traktorosa, szintén könnyelműségével okozott kárt. Engedte, hogy a fia olaj nélkül járassa a traktort, emiatt aztán tönkrementek a csapágyak. Volt arra is példa, hogy az egyik közös gazdaságból úgy indultak különféle termékekkel a piacra, hogy csak kell kibogoznia a lopás, sik- „saccra* állapították meg a kasztás körülményeit, s az hozott mennyiséget. A leír' , takból világosán kitűnik, elkövetett bűnnek megfele- hogy & szövetkezetekben ellően a bíróságnak kell ki- sősorban az ellenőrző biszabnia a büntetést. A rend- zottságoknak kell fokozottabőrségi és a bírósági tapasz- ban őrködniök a közös va, , gyonra. Ez a tevekenyseg letalatok bizonyítják: a lopa- gyen rendszeres körültekinsok, sikkasztások zöme azért tő minden közös gazdaságkövetkezhetett be, adott he- ban, mert az egész tagság lyen egyszer vagy többször, látja ennek hasznát Tv 7 . , ,, ... Forintok céltalan kidobalahosszabb vagy fovidebb idon síbfm Ls jelentkezik a ideát, mert a körülmények is lőtlenség, a kellő körültekinkedvezteik ehhez. Tömören tés hiánya. Nem fehér holló, ez úgy jellemezhető, hogy el- hogy állami vállalat, intés* .„ . , meny devizát igenybe veve maradt, illetve laza volt az drága gépet rendel ^ ellenőrzés. Vagy az ellenőr ,mGg js kapja, aztán a gépről játszott össze, mert tehette, még üzembe állítás előtt „kihiszen az ó munkájának fe- derítik*, hogy nem olyan, 1 ül vizsgálására nem fordítót- Jt tak gondot. A mulasztás o- ^ időjárás rongálásának is kért így tehát az adott he- kitéve az udvar sarkába lyeken a gazdasági vezetés dobják. a lomok közé. Mais felelős, mert - akaratla- -újítottak* kéz kezet nul is — kínálkozó alkalom- m<>s alaPon- Valójában nem hoz segítette a társadalmi újításról, hanem szemfényvesztésről volt szó, csakhogy újítás címén jelentős összeget vehessenek fel. A gyakorlatban azután kiderült az tulajdon megkárosítóit fi dk pénz, anyagi érték megy veszendőbe a kötársadalom tulaj donából azért, mert többfelé is> hogy 32 "újítás* nem hanyagul, nemtörődöm módon kezelik azt Nemcsak a ÖRDÖGH ISTVÁNNÉ, a gyár szakszervezeti bizottságának titkára: zésre eljárt a dolgozók többsége. Azután egyre kopott a lendület. Még 1963. elején megpróbáltuk volna feléleszteni, de nem sikerült Nem sikerült! KRIZSAN ISTVÁN, mító osztály vezetője: — Én úgy érzem, mindent elkövettünk gával ragadni ötvenet. Nemcsak a simító, a többi kudarcot vallott versenyző is némiképp áldozata a fluktuációnak. A gömbölyítő osztályon 1962. óta már a harmadik vezető dolgozik. A száa sí- razfonó szakmánya úgy indult a versenyben, hogy hogy egyetlen szocialista brigádja azért sem volt. Ezzel szemben a hogy a simító becsülettel vizesfonó szakmánya, Sallai helytálljon a szocialista cl- Sándor vezetésével, igen mért indított versenyben. De szép eredményeket ért el, s nem rajtunk múlott. Az idő- különösen a fiatalok munkásebb munkásokkal még csak 3a érdemel meg minden elisszót lehetett érteni a dolog- merést, ban, bár ók már kifelé tekintgetnek a gyárból. De a fiatalok többsége semmiképpen sem bírja követni őket. Soknak baj van a magán NAGYGYÖRGY MÁRIA, életével is/nemcsak a mun- a kenderfonógyár igazgatója: kajával. — Űgy gondolom, nem tévedek, ha azt mondom: a simítón nem értek még meg a feltételei a szocialista címért folyó versenynek. Nem volt jó az előkészítés sem. A Bosnyákovics-féle Vörös Csillagbrigád nem képezett elég milyen erős bázist ahhoz, hogy rá össze- lehessen építeni egy egész Ami a alapNYARI ANTALNÉ, szervezeti párttitkár: — Tudott dolog, nehéz az embereket hozni valamilyen közös vál- üzemrész törekvéseit. lalkozásra. A simítósok kez- simitóban történt, nem volt Juhász Gyula-mű pesti színpadon Drámai miniatűrök címmel négy XX. századi magryar költő verses drámáját mutatta be nemrég a budapesti Irodalmi Színpad. Szabó Lőrinc, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes müve mellett Szeged nagy klasszikus költőjének, Juhász Gyulának Don Quixote halála című 1924-ben írt drámai költeménye is szerepel a műsorban. Az érdekes bemutató nagy sikert aratott. Képünkön: érdeklődő budapesti kislányok a bemutató plakátja előtt megtakarítást, hanem ráfizetést jelent. Felmerül a kérdés: vajon hogyan ellenőrizték, kik hagyták jóvá az említett „újítást*?! Ti^egtörtént, hogy az új létesítmények konstrukcióját nem körültekintően terveztették meg. Ebből következett, hogy újra kellett a kivitelezési tervet készíteni, mert a létesítmény kellő megfontolás után más méretű, berendezésű lett. Ennek az is a tanulsága, hogy a szakszerű mérlegelésnek, döntésnek mindig előtte kell járni a kivitelezés valamennyi fázisának. A köz, az állam pénze fedezi azokat a többletkiadásokat is, melyeket a sétányok székeinek, padjainak stb. rongálásával okoznak némely magukról megfeledkezett emberek. A társadalmi tulajdonban bekövetkezett károk — akár lopás, akár hanyagság idézi elő — a dolgozó nép és állama közös számláját terhelik. Ezért közügy a társadalmi tulajdon védelme gazdasági életünk minden területén. S a visszaélések, hanyagságok körének szűkítéséért, megszüntetéséért mindannyiunknak nemcsak felelősséget, hanem fokozott közreműködést is kell vállalnunk. MORVAY SÁNDOR Péntek, 1964. február 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 3