Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-13 / 36. szám

Több mint 12 milliárd a lakosság betétállománya Az Országos Takarékpénztárinak, a Magyar Sajtó Házában szerdán megtartott sajtótájékoztatóján Gács László vezérigazgató ismertette, hogy a lakosság betétállománya a múlt év végére 12,2 milliárd forintot tett ki. A megtakarított összeg csaknem 3,5 milliárd forinttal növekedett, 1963-ban annyival, mint az előző két esztendőben együttesein. Különösen örvendetes, hogy a megtakarítások jelentős része — 66,3 százaléka — vidékre jut, s ez már a vidéki ipartelepítés, a szövetkezeti parasztság megváltozott életkörülményeinek hatása. Az OTP feladatának jelentős részét képezi a hitelezési tevékenység, amellyel elsősorban a lakásépítkezéseket támogatja, tavaly is fokozódó mértékben érdeklődött a lakosság az építési kölcsönök iránt, s 22 239 lakás épült fel állami hitel segítségével. A múlt évben az OTP 370 000 áruvásárlási hitellevelet adott ki csaknem 1,8 milliárd forint értékben, ebből 744 millió forintot bútorvásárlásra. A takarókpénztár fennállása óta — tizenöt éve — csaknem 220 000 lakás épült fel az OTP közreműködésével. Magyar—kubai akadémiai egyezményt kötnek A Magyar Tudományos Akadémia és a Kilbai Köztársaság Tudományos Akadémiája közötti tudományos együttműködési egyezmény megtárgyalására és aláírására Kubába utazott Friss Traktorosiskolán A deszki, a dorozsmai, a szatymazi és a kisteleki gépállomáson leendő traktorosok tanulnak a téli hónapokban, hogy mire kitavaszodik, ki-ki felüljön a gépek volánja möge á jó eredménnyel befejezett vizsgák után. Az új tratorképző tanfolyamokra nagyobbrészt a szegedi járás tsz-ei küldték el fiaikat tanulni, hogy annak ideién a nagy munkák időszakában — amelyek kezdődnek majd kukoricavetéssel és befejeződnek az őszi kenyérgabona elvetésével —, ne okozzon majd problémát az erőgépek két műszakos üzemeltetése. Képünkön KRESZ alapismeretből felel az órán Török István, az algyői Rákóczi Tsz traktorosa. AZ ELSŐ JÁCINTOK Nyílnak az első jácintok az újszegedi kertészet üvegházaiban. A tavasz közeledtét jelző fehér hírnökök vajamivel később bontották ki szirmaikat, mint várták, mert a tél szűkölködött napfényben. A hajtatott jácintok nagyon kapósak: Budapestre, Hódmezővásárhelyre és Makóra is szállítanak belőlük. Legtöbbet természetesen a szegedi üzletek kapnak a három és fél ezer cserép virágból. Egyelőre csak fehér jácintok illatoznak, de a Juliannákat már halvány rózsaszínű virágok is köszöntik. l A korai jácintok hagymáit Hollandiából hozatták az ősszel, s némelyiken harminc szirmot is meg lehet számolni. Virítanak a piros és hófehér primulák is. Ezeket különösen a környékbeli falvakban — Kisteleken, Kiskundorozsmán — vásárolják szívesen. Eljutnak azonban a szegcdi primulák Békés és Bács megyébe; Baja és Mezőhegyes a rendszeres megrendelők közé tartozik. Képünk az év első sokszirmú jácintjait örökítette meg. II szocialista országok gazdasági együttműködésének időszerű kérdései István akadémikus, az Akadémia közgazdaságtudományi intézetének igazgatója és Palló Tiborné, a nemzetközi kapcsolatok osztályának főelőadója. Apró Antal bevezetőben a KGST másfél évtizedes fejlődéséről szólott. Az utóbbi 15 éves időszak gazdasági fejlődését — mondotta —, ha nem is teljes mértékben, de érzékelteti az a tény, hogy 1950-hez képest 1962-re a KGST-országok ipari termelése együttvéve több niint 3,5-szeresére növekedett. Ezen belül Bulgáriában az ipari termelés csaknem ötszörösére, Magyarországon 3.2-széresére, az NDK-ban 3.3-szeresére, Lengyelországban négyszeresére, Romániában 4,5-szeresére, Csehszlovákiában 3,2-szeresére, a Szovjetunióban 3,6-szeresére emelkedett. Amíg a szocialista országokban az ipari termelés 1962-ig a háború előtti évekhez viszonyítva cseknem nyolcszorosára emelkedett, addig a világ többi országában mindössze csupán 2,6szoros a növekedés. A KGST-tagállamok teljes árucsereforgalma az 1950-es 7,4 milliárd rubelről 1962-re 28,6 milliárd rubelre, vagyis 3,8-szeresére emelkedett. Ezek a számok és tények világosan igazolják az országaink között kialakult új típusú gazdasági kapcsolatok eredményességét. Apró Antal előadása az MSZMP politikai akadémiáján A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának politikai akadémiáján szerda délután Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja A szocialista országok gazdasági együttműködésének időszerű kérdései címmel előadást tartott. Az Építők Rúzsa Ferenc Művelődési Házában rendezett előadáson részt vett Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Cscterki Lajos és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, ott volt az előadásos az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak számos tagja, politikai és gazdasági életünk sok ismert személyisége. Apró Antal előadásának rövidített szövegét ismertetjük. Az eovüttműködés továbbfejlesztése ból 4600, traktorból pedig nyoknak megfelelő termelési 3100 darab. ágazatokban részt vállaljunk, helyzetnek megfelelően a A KGST végrehajtó bizott- Ebből következően hazánk távlatban elsősorban a tim- ságá több alkalommal fog- jelentős fejlesztést irányoz kamódszereinek fejlődését földipar fejlesztését irányoz- lalkozott a KGST-országok- elő például a gyógyszeripari ismertette, majd az együtt- tuk elő — mondotta —. ban hiányt képező, legtöbb- termékek gyártásában. továbbfejlesztésé- Egyéb nehézszínesfémipar lé- szőr tőkés piacról importált Gyógyszeriparunk fcjleszApró Antal ezután a KGST szervezetének, munműködés „ ••••^^l nek legfőbb alapelveiről be- tesítését hazánkban távlati- gyártmányok szakosításával, szélt. lag sem tervezzük. Ezt az Ezen a területen a munka az A KGST-tagállamok párt- indokoljo, hogy amúgy is utóbbi hónapokban jó irányés kormány vezetői — mon- csekély rézérckészletünk, a ban halad. Sokkal nehezebb dotta — a múlt év nyarán közeljövőben kimerül, a ter- megvalósítani a munkamegtartott ülésükön összegezték melhető ólom- és cinkkon- osztást, ez úgynevezett hágazdasági centrátumok mennyisége pe- gyományos, már régen, de a nemzetközi együttműködés jelenlegi kértésének alapja — saját szükségletünk mellett — a Szovjetunió és más szocialista országok igényeinek kielégítése. Ezután a távlati tervek dig nem teszi lehetővé gaz- kis szériában, magas önkölt- egyeztetéséről beszélt, ismerdéseit, az együttműködés to- daságosan üzemeltethető ko- séggel gyártott gépek szako- tette az eddigi eredménycvábbfejlesztésére tett intéz- hók létesítését. sítása területén. ket, majd részletesen szólt kedéseket Hazánk ipari fejlődése Elmondotta ezután: a Ma- néhány közös intézmény Pártunk, a Magyar Szocia- szempontjából igen nagy je- gyar Népköztársaságnak kü- munkájáról, köztük a Balista Munkáspárt álláspontja lentősége van az alumínium- lönösen érdeke fűződik ah- rátság kőolajvezetékről, a a nemzetközi gazdasági kap- iparnak. Az alumíniumipar hoz, hogy a KGST keretén Béke nemzetközi villamos csolatok problémáira a fej- megteremtéséhez mindenütt belül minél több vegyipari energia távvezetékről, és a lődés meggyorsítására vonat- 3 nyersanyagon kívül nagy termék szakosítása valósul- nyersanvagkitermelés fokolrorfAfi** mnrvritríoAcíl'í olocó 7n'11omriC winrr A /IrtLlíiórrnirtlroj tró_ kozóan egyértelmű. Mi a közös út, a szocialista országokkal való két-cs zás szükséges, sokoldalú szoros gazdasági Magyarországnak összefogás mellett foglaltunk és foglalunk állást. mennyiségű olcsó villamos jon meg. Adottságainkat vézását célzó közös beruházáEnnek a mind jobb gyakor- szágunk energiaadottságai lati megvalósítása vezet el azonban nem tesíik lehetővé energia és jelentős beruhá- ve figyelembe, arra törekszünk, hogy a hazai viszo- sokróL előnyöÉlénk kereskedelem a KGST országaival C? sek az adottságai a bauxitbányászat fejlesztésében. OrA KGST-országok mind gazdasági kapcsolatok a a nemzetközi együttműködés alumíniumkohászati terme- saélesebb keretek között és KGST-hez tartozó országok kiszélesítéséhez, a fejlődés meggyorsításához. Apró Antal a továbbiaklésünk megtöbbszörözését. mind sokoldalúbban valóErmatt alapvető jelentőségű sitják meg gazdasági együtta magyar alumíniumipar fejközött két egymással szorosan összefüggő formában fejban, a kőolaj ,és földgáz- tesz-tóse szempontjából vagyonra vonatkozó adatokat ismertetett. Szólt a nyersanyag- és energiaellátásunkról, és a nálunk mutatkozó hiányoknak a KGST keretein belüli kölcsönös segítségről. Utalt a Barátság kőműködésüket. Igaz, hogy vi- lődtek. Az együttműködés ták is adódnak ezzel kap- alapvető formája a KGST keaz 1962. november 15-én csolatban, mert nem minden reteiben, annak különböző megkötött magyar—szovjet ország tartja fontosnak rész- ágazati szerveiben folyik. A timföld-alumínium egyez- vételét: nemzetközi méretű másik együttműködési' formény, amely feloldja Ma- új vállalkozások létrehozá- ma: a KGST elvei alapjan gyarország bauxitgazdasága sában. két vagy több tagország k<>és energiaszegénysége kö- A vitákkal kapcsolatban a zötti gazdasági együttműközötti ellentmondást. nyugati ellenséges sajtóorgá- dés speciális, elsősorban vagy olaj-vezetekre, a Béke nem- Az egyezmény szerint az numok úgynevezett keleti kizárólag számukra érdefics zetkozi villamos távvezeték- 1967—1980 évek folyamán szakértői hangzatos cikkeket gazdasági kérdésekben, kétre és a megépítendő magyar fokozatosan növekvő mennyi irtak a KGST ellen- A Wa" vagy többoldalú tárgyalások kÖZÖS tUnaÍ segben évi 330 000 tonna tim- shington Post például azt útján. USúSei Fe. ejz a fn1rif»t. «7.á11íf TVTacívn vnrc-7Ó cy írta. hogy "kritikus a Orszá Országunk .kétoldalú gazdasági együttműködést már több éve folytat — a kétoldalú kormányközi gazdasági ságok működnek már több éve a Román Népköztársasággal, a Bolgár Népköztársasággál és a Lengyel Népköztársasággal. Az utóbbi két évben jött létre a csehszlo. , . a. földet szállít Magyarország írta. hogy , ., \ iziei omu-rendszer kedvező a Szovjetunióba, amelyből KGST-n belüli helyzet*, gazdásági mutatok mellett Dtt a rendkívül olcsó vízener- "Éhes disznó makkal álmokereken 900 mgw biztosított gia felhasználásával 165 000 dik« — mondja a magyar „...,„„„ CSUw ,J^rltmenyt °S éV' 3700 tonna alumíniumot nyernek és közmondás. Az imperialisták bizottságokon keresztül millió kWo villamos energiát ezt a mennyiséget lömbalu- szeretnék, ha népgazdasága- több szocialista országgal szolgaitat. így kereken évi minium alakjában visszaszál- inkban, gazdasági együttmű- Hyen kormányközi bizottotmillio tonna barnaszén ki- lítják Magyarországra. (Egy ködösünkben válságok lentermeié set, illetőleg behoza- tonna alumínium előállí- nének. talat Pótolja. tásához két tonna timföld Nem tagadjuk, hogy van„ ± . y^eromu-rend- szükséges.) nak nálunk nehézségek, ^ beruházási költségé - A magyar tímföld a szov_ ezek a gazdasági fejlődés, a az előzetes számítások sze- jet kohókhoz vízi utakon, a növekedés problémái. Ugyan- - _ nnt — 12,4 milliárd forint. Dunán felfelé szállított nagy akkor nap nap után olvasha- vak—magyar, az NDK—macsehszlovák es magyar fél mennyiségű szovjet áru visz- tunk a vezető kapitalista la- Syar es a jugoszláv—magyar a kozos beruházási költsé- szatérő üres hajóterének ki- pókban a Közös Piac -agrár- Sazdasagi együttműködési gekben 50:o0 százalékos használásával szállítható. A politikájának kudarcairól", bizottság, aranyban vesz részi, és eb- szállítási költség csak töredé- éppen úgy. mint a »szén- és A magyar-szovjet gazdaben az arányban osztják meg ke az abból adódó gazdasági acélháború* fejleményeiről, sagl é-s tudományos együtta termelt villamos energiát előnynek, hogy a Magyaror- valamint "az alma- és csir- működési kormányközi biós ilyen arányban viselik a szágról szállított timíöid ko- keháborúról*. zottság a múlt héten tartotvízierőmű-rendszer igazgatá- hósítása « Szovjetunió kor- Hiba lenne, ha eltúloznánk els° ü'ését Budapesten, si. fenntartási költségeit is. szerű, alacsony önköltséggel a KÖZÖS Piac' országainak si- Nagy jelentőségűnek tartA megvalósításra előrelátha- működő vízi erőműveinek kereit de ugyanolyan hiba — ioCC in«_x_ energiájával történik. lenne'nem figyelembe venni Terveink szerint az 1980-ra a nyugati tökésországok gázégő rendelkezésre álló fémmeny- dasági eredményeit, hisz gépei az építés megkezdését nyiség alapján Magyarország nem egy területen tanulhakövető ne eved :k évben léD- egy főre jutó alumíniumfel- tunk tőlük, különösen a műhasználása lényegesen mégha czaki haladás, a munkaszerladja az Egyesült Államok vezés, a piachoz való alkgjés mazkodás területén. az Az utóbbi évek során a tólag az 1966—1975-ös tervidőszakban kerül sor. A nagymarosi vízierőmű követő negyedik évben lép nek üzembe. Az előadó ezután a színes fémipari együttműködéssel 1960. évi színvonalát, foglalkozott: Franciaország, illetve Magyarországon az adott NSZK jelenlegi alumíniumszmesfémipari nyersanyag- fogyasztását. Szakosítás, kooperáció, nemzetközi méretekben Apró Antal ezután áttért digi eredményeivel meg • i termelés nemzetközi sza- nem vagyunk megelégedve, kosítása és kooperációja Távolról sem merítettük ki a problémájának ismertetésé- szakosítási lehetőségeket. Enjuk e bizottság megalakulását, mert hazánk számára elsőrendű fontosságú a sokoldalú gazdasági kapcsolat továbbfejlesztése a Szovjetunióval. Jelentősnek tartjuk azt is, hogy a Szovjetunióval kötöttünk elsőnek kétéves kereskedelmi megállapodást. ország Keressük az új formákat is Befejezésül Apró Antal ménnyel két-három hangsúlyozta: között létrehozni, arra van szükség, hogy a A szocialista országok könemzetközi gazdasági zött ma még meglevő színcgyüttmfikSdcs valamennyi vonalbeli különbségeket felkialakult formáját tovább- számolni, és emellett megra is támogassuk, nyerni a békés versenyt a re, s ennek során elsősorban nek bizonyítására rengeteg az°k továbbfejlesztésében ak- kapitalizmussal: ez egy hosza gépiparban és a vegyipar- példát lehetne felsorolni. Mo- tívan vegyünk részt. Váltó- szabb időszaknak és nagyon ban megvalósuló szakosítás- torkerékpárt például vala- zafanul kezdeményeznünk sokoldalú közös erőfeszítéról szólott. mennyi szocialista ország ke-" a KGST szerveiben és seknek lehet csak az eredA Magyar Népköztársaság gyárt, de nem kellő széria- a többi nemzetközi szervek- ménye. az eddig végrehajtott szako- nagyságban. ben. illetve a kétoldalú gaz- A szocializmus ügye álsítások alapji .m 215 termek- Nálunk idehaza is van jó dasági kapcsolatokban az. új landóan erősödik és előreha— fajta gyártásában erdekeit a néhány szerszámgép — a megoldásokat- államközi ter- ladásunkat, gazdasági fejlőKGST-ben. Ismertette. hogy speciális típusoktól eltekint- melési kapcsolatokat. elesünket nem lehe" feltara ránk szakosított gépek és ve —. amelyekből kis széria- Amit esetleg nehezebb (áztatni. Minden feltétellel berendezesek milyen l'őbb nagyságot állítunk elő. Nem megoldani sokoldalú módon rendelkezünk, hogy valugyartasi területeket erinte- lehet gazdaságosnak tekintő- — minden KGST-ország rész- mennyi területen sikeres,.,! nek, majd kifejtetie hogy ni. hogy termelésünk például vételével -. azt meg kell haladhLsunk elöro ÍSb a gépipari szakosiías ed- autóbuszból 2350, teherautó- kísérelni államközi egyez- győzelmeket éviünk (MTI) Csütörtök, 1964. február 13. DEL-MAGYARORSZAG 3