Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-11 / 34. szám

Szezon niHiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii az erdőn Hlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Nehéz, de szép munka az erdöirtás, amelyet felvételeink is megörökítettek a Csongrád megyei Erdőgazdaság pusztaszeri kerületében. A sövényházi út mentén messzi hallatszanak mostanában áz ütemes fejszecsapások. Gergely József kerületvezető irányításával mintegy két és fél hektárnyi területen a vágásra érett nyár- és akáeerdő lassan lehajtja alvó koronáját a földre. Az erdőirtás itt hatvan embernek ad munkát hetekig, amíg a gallyazástól a hasábba rakásig "felszedik* az erdőt. Utána jönnek a szállítógépek, azok mögött pedig ..yomban a traktorok, amelyek felszántják, előkészítik a homoktalajt az új erdő telepítéséhez. S a régi állomány helyébe nemcsak új csemeték kerülnek, hanem az eddiginél nagyobb hozammal fizető fenyő-, nyár- és akácfajta is. A program szerint az új telepítésekkel 30—35 százalékkal megnő majd annak idején a hozam. Öttömös, Rúzsa, Csengele, Dóc, Sándorfalva és Baks. régi telepítésű erdőségei fokozatosan megújulnak a friss irtásokat kővető telepítésekkel. Felső képünkön: Faragó Mátyás favágó fejszecsapása alatt dől a hatalmas akác. Alsó képünkön: a szorgalmas gallyazok egy csoportja — Piliczki János, Apró Lajos és Gyuris István. KORSZERŰBB GYÁRTMÁNYOKAT! — EGYRE TÖBB CSOMAGOLT ÉLELMISZER KERÜL AZ ÜZLETEKBE — NEM "ÜZLET* A MÉTERÁRU — JAVULÁST ÍGÉRNEK AZ APRÖCIKK-ELLATASBAN — KERESKEDELMI SZAKEMBEREK ÉRTEKEZLETE Korszerűbb üzletek, egyre növekvő forgalom Hétfőn a Béke Szállóban megkezdődött a belkereskedelmi vállalatok, irányitó szervek és a Belkereskedelmi Minisztérium vezetőinek kétnapos értekezlete, amelyen a kereskedelem 1964. évi tennivalóit beszélik meg. A tanácskozás első napján Tausz János, belkereskedelmi miniszter tartott beszámolót. A miniszter bevezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt három év alatt a vásárlóerő 19—20 százalékos emelkedése mellett a belkereskedelmi forgalom 16 százalékkal növekedett. Megváltozott a kereslet iránya is, ezzel azonban nem mindig, tartott lépést az ipari és a mezőgazdasagi termelés összetételének alakulása. Számos olyan ipari termék van forgalomban, amely műszakilag elavult, korszerűtlen és még mindig gyakoriak a minőségi hibák. Például még ma sem számottevő a korszerű, nemes kikészítésű ruházati termékek aránya, hat éve nem hozott ki az ipar lényegesen új típusú rádiót, a jelenleg forgalomban levő mosógépek típusait pedig már csaknem nyolc esztendeje fejlesztették ki. Éppen ezért — hangsúlyozta a miniszter' — a mennyiség növelésén túl fő kérdés az ipari gyártmányok korszerűsítése. A miniszter ismertette, hogy az idén a belkereskedelmi forgalom több mint 4 százalékkal emelkedik. Az összforgalmon belül továbbra is érvényesül az a tendencia,, hogy az iparcikk-forgalom növekedése gyorsabb ütemű lesz. Az élelmiszerellátásban — az igényeknek megfelelően — nagy gondot fordítanak arra, hogy az élelmiszereknek mind nagyobb hányada készítmények formájában, vagy csomagolva kerüljön forgalomba. Az élelmiszerforgalom növekedéseken az élvezeti cikkek, a zöldség- és gyümölcsfélék, valamint a tartósított élelmiszer-készítmények játsszák a döntő szerepet. Az elmúlt négy év alatt például a konzervértékesítés 50, a mélyhűtött áruk forgalma 70, a gyarmatáruk és a déligyümölcsök eladása 60, a zöldség- és gyümölcsfélék kereskedelmi forgalma csaknem 50 százalékkal emelkedett. A kereskedelemnek az a feladata, hogy ezt az igényt tovább ösztönözze, kielégítésére pedig az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket tegyen. A belkereskedelemnek biztosítania kell a lakosság magasszínvonalú élelmiszer-ellátását és azt, hogy az alapvető élelmiszerek árusításában ne forduljon elő fennakadás. A lakosság iparcikk-ellátása terén elvégzendő feladatok között kiemelte a miniszter a tömeges szükségleteket kielégítő cikkek minél hiánytalanabb árukínálatának biztosítását. A ruházati forgalomról szólva utalt a kereslet nagymérvű átalakulására, amelynek az a jellemzője, hogy jelentősen csökken a kereslet a méteráruk iránt, ugyanakkor erőteljes a kötöttáruk, a cipők, a divat- és a konfekcióáruk előretörése. A ruházati kereskedelemben "továbbra is előtérben áll a tömegigények kielégítése, de figyelembe kell venni az igények differenciálódását. A miniszter nagy fontossággal említette az ellátás javításának szükségességét a mindennapi élethez elengedhetetlen, úgynevezett apró cikkekben. Egyelőre még mindig sok olyan apró áruféle van, amelyet nem lehet rendszeresen kapni. A kereskedelmi hálózat fejlesztéséről szólva kiemelte a kereskedelmileg ellátatlan területek csökkentésének fontosságát, valamint a kereskedelmi hálózat ésszerű rendezését és korszerűsítését, az új kiszolgálási formák fokozottabb elterjesztését. Ma, kedden szakmai értekezlettel fejeződik be a kereskedelem és a vendéglátóipar vezetőinek tanácskozása. (MTI) Év eleji gondok a szegedi szőrmeárugyárban Főtt a fejük még néhány héttel ezelőtt is a Pannónia Szőrmeárugyár szegedi telepe vezetőinek: nehéz napok jártak az üzemre. A munkások hangulata sern volt éppen rózsás. Többek közt erről árulkodik egy levél is, melyben a fűtetlen, hideg munkatermekre panaszkodnak. Ráadásul termelési problémák is súlyosbították a helyzetet. Hasis a kazánban volt a hiba Szén nélkül nemigen lehet tüzelni, márpedig az üzem január másodikától a hónap Utolsó hetéig nem kapott szenet. Próbáltak itt helyben, Szegeden szerezni, csakhát másutt sem hajigálták azokban á szigorú, hideg napokban a kályhák mellé a tüzelőt: csupán a jutaárugyár tudta kisegíteni őket egy kis szénporral. Viszont a szőrmegyár' kaTanácslíozás a háztáji barom fi tenyésztésről Szegeden tegnap, hétfőn délelőtt a népfront székházában a háztáji baromfitenyésztésről tanácskozást rendezett a szegedi járási és a szegedi városi nőtanács, valamint a földművesszövetkezetek járási központja. Az ankéton — amelyen a legjobb eredményeket elérő háztáji baromfitenyésztők vettek jrészt — dr. Pacs Istvánné, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusa és Strankó Ferenc, a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság főagronómusa tartott előadást. Makra András, a földművesszövetkezetek szegedi járási kirendeltségének igazgató elnöke a baromfifelvásárlás és értékesítés kérdéseiről is szólt. Az ankéton megjutalmaz. iák az üllési Rózsa Istvánnét, a baksi Gémes Pált és a Pusztaszeri Bagi Sándomét, akik jó eredménnyel sok barémfit neveltek. Mi leszel, ha megnősz? Segít a pályaválasztási tanács 1961-ben a kormányrendelettel életre hívott pályaválasztási tanács elsősorban az általános iskola VIII. és a középiskola IV. osztályából kilépő diákoknak és szüleiknek kíván segítséget nyújtani az elhelyezkedésben, valamint továbbtanulásban. Szegeden a pályaválasztási tanács tapasztalt pedagógusokból, más szakemberekből, a tömegszervezetek vezetőiből és tanácsi dolgozókból áll. Elsősorban az osztályfőnököket tájékoztatják az elhelyezkedési, továbbtanulási lehetőségekről, de mindent megtesznek annak érdekében, hogy elősegítsék a gyermekek helyes pályaválasztását is. Idén Szegeden elözetés felmérések szerint 1435 tanuló fejezi be általános iskolai tanulmányait, a középiskolákban pedig 1237 diák végez. Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolták, hogy a tájékoztatás egyik legjobb módszere a megjelent pályaválasztási tanácsadó. A szegedi tájékoztató pontos képet ad arról, hogy idén melyik vállalat hány ipari tanulót szerződtet. Előzetes számítások szerint 1100 fiú és 500 lány tanulhat szakmát. Különösen nagy az igény az építőiparban. Különböző szakmában 350 tanulót vesznek fel. 300 fiú a vasiparban tanulhat szakmát, a ruházati ipar 100 ipari tanulót — fiúkat és lányokat — igényel. A kereskedelmi vállalatok is gondoskodnak szakmai utánpótlásról. Idén mintegy 100 ipari tanulót, fiút és lányt szerződtetnek, elsősorban vas-műszaki, háztartási és élelmiszerkereskedelmi szakmában. Ezenkívül az élelmiszeriparnak 50 húskonzervipari, szakács, cukrász tanulóra van szüksége. A textilipar rohamosan fejlődik Szegeden, s idén 400 lány kérheti felvételét szövő-, fonóipari tanulónak. Azok részére is pontos tájékoztatót. ad a kiadvány, a munkalehetőségekről, akik nem kívánnak tovább tanulni. A pályaválasztás közügy lett Szegeden. A szegedi úttörőház hetenként egy alkalommal három általános iskola végzős tanulóit hívja meg, s itt szakemberek beszélgetnek el a fiatalokkal a pályaválasztásról. A KISZ Szeged városi bizottsága rövidesen a végzős középiskolai tanulók részvételével tart hasonló ankétot. A városi nőtanács pedig a pályaválasztás előtt álló fiatalok szüleivel foglalkozik, ankéton ismerteti az elhelyezkedési lehetőségeket. zánjában nem ég el a por, még az irodai kályhákban sem nagyon. Mit volt mit tenni, a raktárban elheverő, értékesíthetetlen szőrmehulladékkal keverték meg, úgy lapátolták a kazánba. Nyilvánvaló, hogy túlságosan nagy meleget az így nyert tüzelőszer sem adott. Fáztak a dolgozók, még a máskor jó meleg bekecsekben is. A gyárépületben nincsenek se kálvhák, se központi fűtésről árulkodó radiátorok, s mert, hideg volt, az emberek azt képzelték, hogy a légfűtés nem ér semmit. Január vége óta azonban már három vagon szén érkezett az üzembe, s ma már mindenki tudhatja, hogy • jó' az a légfűtés, csak legyen mivel etetni a kazánt. Kel vagy nem Kell a íuíihíirnaSiá ? Mint említettük, a termelésben mutatkozó nehézségek is rontották a közhangulatot December óta mind a mai napig nem bírta eldönteni a kereskedelem, hogy kell-e neki az üzem egyik új árucikke, a juhvelúr női kabát, vagy sem. Ez a kabátíéle külsőre hasonlít a már forgalomban levő és közkedvelt hasított marhabőr-kabátokhoz. Ez a hasonlóság szülte a bajt. Ugyanis a juhvelúr sokkal értékesebb alapanyag amannál, mert színbőr, juhbőr, s nem hasítással készült. A kalkuláció jóvá", nagyobb eladási árat hozott ki rá. Az ipar szerint reálisan, a kereskedelem szerint drágán. A vita tart, bár már az utolsó „felvonáséban", s valószínűleg mégis kap az üzem rendelést. Csakhogy a juhvelúr gyártását év elejére tervezték, rendelés nélkül azonban nem foghattak hozzá. A szalagot mégis foglalkoztatni kell: a márciusra ütemezett árucikkeket hozták elöi'e, januárra. S ha rövidesen meg nem születik a számukra előnyös döntés, a második negyedévre tervezett munkának kell februárban nekilátni. Még nem „fulot! I@" a mübfir Már nem először okoz gondot a szegedi szőrmegyár számára a műbőrfeldolgozás. Ök is és a kereskedelem is azt gondolta, hogy a műbőrkabát divatjamúlt, „lefutott" cikk, s igyekeztek helyette más gyártmányok után nézni. Azután egyszerre kiderült, hogy éppen itt, Szeged pernyékén még mindig van keletje, s tavaly az év második részében munkához látott az ország egyetlen műbőrkabát-varró üzeme. Nem is lett volna semmi baj, ha a győri üzem, mely a műbőrt készíti, nem él januárban többrendbeli akadályközléssel. Igaz, nem ők tehetnek róla, hogy tönkrement az egyik kazánjuk. Még csak arról sem. hogy nem kapták meg időre a műbőrök importból származó alapanyagát, a PVC-port. Egy szó, mint száz, a szőrmeárugyár kénytelen volt felhasználni nyersanyagkészletét, s azután időlegesen szüneteltetni a múbőrkabátok gyártását. Az elmondottak után ugye nincs semmi csodálkoznivaló azon. hogy néhány héttel ezelőtt ideges hangulat uralkodott a Pannónia szegedi telepén? Dolgoztak volna, de hiába, a szénhiány, meg a termeléssel kapcsolatos problémák alaposan megzavarták a munka szokásos ütemét. A nehézségek javán most már túljutottak, s ha újabb akadály nem kerül az útba, hamarosan ismét „egyenesben lesznek." F. K. Kedd, 1964. február 11. DEL-MAGYARORSZAG 3