Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

r • \ Óvatosan éljünk a gyógyszerekkel! A gyógyszerrendelés suk­kéi bonyolultabb feladat oemhogy arra — az orvo­son kívül — bárki Js vál­lalkozhatnék. Ezzel szemben Igen gyakori eset az, hogy a beteg hozzátartozója — Ha megmarad... Mikor méreg? Vétek a halmozás szakának évadján soron kí­vül kell patikába menni, A gyógyszer méreg, még a legszelídebb is veszedel­messé válhat, ha nem arra használják, amire való, A gyógyszermérgezés leggyako­elmegy az orvoshoz és. ^"^f9^ ribb oka a gyógyszerek el­gyógyszert kér. Egy biao- JJ2.1cserélése, összetévesztése. nyos — általa megnevezett és Jónak tartott — gyógy­szert. Nem vitatható, hogy egyes elhúzódó betegségben szen­vedők már tudják, hogy melyik gyógyszer enyhíti panaszalkat. ják is, de nem tudhatják milyen hatóanyag van ben­ne, A külön készített gyógy­szermaradékot kl kell dob­ni. Más a helyziet a kész ^őbbi gyógyszerrel, főleg ha az A tabletta vagy drazsé. Am a kész gyógyszerekkel kapcso­Ilyen esetben a gyógyszer- latban is tanuljunk meg va- ^^ kérés — természetesen — [amit: a gyógyszert soha -y méreg. Ha valaki siet, kapkod, nem nézi meg pontosan a gyógy­szer feliratát, Máskor a ha­tószer ellentétes hatása okozza a bajt, mint az esetben említettük, vérnyomást csökkentő gyógyszer alaosony vérnyo­betegeknél például nem kifogásolható, de az nem 8Zabad a dobozból, pa- J^^ JSSSSL % már nem biztos, hogy más pírjából, csomagolásából ki- nc^merós^ko™abait beteg ugyanolyan jellegű pa- Kednl. Csak az eredeti cso­^hüí c^vTv ZTrí magban megőrzött gyógyszer JXé^MfSS? aTSór­enymti-e, vagy sem. Meri azonosságáról lehetünk meg­ugyanaz a gyógyszer az eggyiknek használ a másik­nak nem, sót biztos, hogy kárára van. Mit csináljunk a megma­radt gyógyszerrel? Kétféle gyógyszert leme­rünk: kész orvosságot és olyat amelyet a recept alap­ján a gyógyszertár a beteg számára kever öeeze. Az ilyen egyéni gyógyszermara­dékot a leghelyesebb kiön­győződve. A megmaradt kész gyógy­szert ne dobja ki senki, de szerezzen neki megbízható, száraz helyet, lehetőleg olyat, ami zárható, hogy a gyerek hozzá ne férjen. De hát miért rakja el a gyógyszert az ember? Azért, hogy szükség esetén megmutassa az orvosnak, aki majd kiválogatja, hogy melyik lesz jó. Sokkal Jobb, tenl, megsemmisíteni, elásni, ha otthon akad valami meg­mert a család elfelejti, hogy felelő, mintha valakinek éj­zéken« egyéneknél jelentke­ző aíergiás állapot sodorja veszedelembe a könnyelmű "gyógyszerfalót". Ezért mondjuk, hogy a meggon­dolatlan gyógyszerszedés legalább olyan baj, mint az, ha valaki a számúra rendelt gyógyszer beszedé­sét elmulasztja. Vétkes könnyelműség a gyógyszer céltalan halmozása vagy j helytelen tárolása, de ennél még veszedelmesebb, ha azokból bevesz vagy más­nak is ad valaki. Dr. B. L. Magyar vöröskatonák Ogyessza védőiként Azt mindenki tudja, hogy hazánk és városunk íöisza­Gradonacsalnyicseszkaja ca 22. szám alatt levő ut­FO­badításaban jelentós szerepet Bolytáborba az érdeklődőket. társaságban és ezen jogaik kilépésük után is fennmarad­nak." játszottak testvérvárosunk­nak, Ogytsszanak fiai, a 2. ukrán hadsereg katonái. Ke (A házat, ha még megvan, érdemes lenne emléktáblá­val megjelölni, Ogyessza vesen hallottak azonban ar- testvérvárosának, Szegednek ról, hogy az első világhábo- kellene e téren kezdeménye rú magyar regrutálódott az ellenforradalmárok ellen vívott polgárháború idején Ogyesszáért is küzdöttek. A Fogságban, bíróság eiótt Azokat a magyar hadifog­lyokat, akik ekkor ogyesz­szubun beléptek a nemzetkö­zi gárdába, és fogságba es­tek. a monurchia höoüírósá­A túlerővel szemben visz- gu elé állították, s töponyire hadifoglyaiból ző lépéseket tenni.) vöröskatonák ^ i Túlerővel szemben rajnai szovjet csapatok pa- 1910. március 29-i jelentése rancsnoksága, élén Vlagyi- szerint hét volt hadifoglyot Anto- adtak út n hadbíróságnak, Hadtörténelmi Közlemények szavonulásra kényszerülő uk- kivégezték. A 2. hadsereg új számában Józsa Antal szá­zados tanulmányóban olvas­hatunk erról érdekes új ada- mir Alekszandrovics tokát. Sajnos az itt küzdő nov-Ovszejenkoval, a vörösgárdista magyarok ne­vei és tettei kevéssé Ismer­tek, hiszen a német és oszt­rák-magyar intervenció kö­neves orosz forradalmárral (aki még mcst lenne 80 éves, ha a személyi önkény 1938-ban nem végez vele is) március vetkeztében megsemmisül- 4-én alakult meg. Ugyané ötvenet pedig azzal a váddal tartottak vissza a koncent­rációs táborban, hogy forra­dalmi röplapokat találtak náluk. Március 31-én egy újabb jelentés negyvenkét tek azok az iratok, amelyek napon újabb magyar fiialvü újabb hadbíróság elé állí­alapián ezek rekonstruálha- falragaszt adott kl a Nem- tott fogolyról tesz említést. .. . , , .1 1tar,..„u„ 44-a t): - - ­JícmIc a laton ? T,{ol,T-?®tmszép jvu^ukv u© pwwr© Tartalom, külsőség A legdrágább, legnagyobb búmba elhelyezni, azt aztán nak feltüntető) tamburás ci­gonddal összeválogatott szo- kézbe adhatjuk, annak, akit ganylányt félmeztelenül áb­baberendezés is rideg, kopár, érdekel. Igy biztos, hogy sen- rázoló olajfestmény. Giccs a üzleties — önmagában, ha nem teszi meleggé, hangula­tossá a többi kellék: szőnyeg, mqdexnvonalú kerámia, kép a falon. Az otthon meghitt hangulatához - szinte nélkü­lözhetetlenül hozzátartoznak ezek a distitő elemek. Ezút­tal a képekről lesz szó. 7-eny. ed ketet A korszerű lakásberendc­zetó elvek szerint nem kell sok kép egy mai, modern la­kásba. A „sok" műgyűjtőnél indokolt, ám egyszerű dol­gozó ember otthonában túl­zsúfoltan hat a végig képek­kel teleaggatott fal. Egy, legfeljebb két kép egy fa­lon (és nem a szoba minden falán!) bőven elegendő. A képek elhelyezésénél arra kell ügyelnünk, hogy meg­felelő jenek nem függesztjük a képeket túlságosan magasra. A he­lyre alkalmazás: felnőtt, em­ber szem-magasságában, vagy 1—2 centivel feljebb foglalja el a falon helyét a kés. Es úgy, hoav kellő meg­klt sem késztetünk kicsiholt bókokra és nem űzünk ma­gunk és hozzátartozóink sze­mélyéből kultuszt. A párt- és állami vezető­ket ábrázoló fotográfia is in­kább hivatali helyiségekbe Illik, mintsem magánlaká­sokba. De ha már mindezek­ről letettünk, akkor is fenn­áll a képek megválasztásá­nál egy komoly veszély: az, t . . hogy - szakértelem híján aí óla^i&dlm&k^, dtefi — (különösen vidéken) áldo­zatul eshetünk a giccsfestők és ügynökeik rúbeszélőkész­vadregényes erdőn, holdfény­ben a patakrq, inni járó őzi­ke, és még sok hasonló kép. Ha még nem látogattunk elég tárlatot és bizonytalanok va­gyunk, bátran támaszkodha­tunk a Képcsarnok Vállalat boltjaira, megbízottai nak ta­nácsára. Olemcdat sé«ének. Hiszen nem is olyan egyszerű eligazodni azon, ml a giccs es mi nem az. E rövid írás nem ad mó­dot Ilyen bonyolult probléma teljes tisztázására. A lényeg annyi: giccs az, ami hazug, , .... ... negédes, idegen a mai dolgo­lálotávolságba kerül- 2Ó ember uemuietMl. A a szemlélőtol: tehát ^ m0Ube]| öröksó{? mellyel a hajdani uralkodó osztály akarta a maguk gondjáról elérhetetlen, ha­zug „szépségek" felé terelni a dolgozók 0­vilÉeításbr kerüljön: ne ta- gyeimét. Giccs a sok helyen karja el semmi sötét bútor­darab. ajtó-szárny, úgy es­sen rá az ablakból beáradó fing, himi teljes szépsége ér­vényesüljön. Még egy figyelemre méltó dolog: n keret. A modern otthonba nem illik, — mert régiesen, ósdian hat — a túidtezes, cirádás, széles, ara­nyozott keret. Az ilyen keret önmagára hlyja fel. tehát el­vonja a figyelmet a tényle­ges néznivalótól, — a képtől. Sima, keskeny léckeret a di­vaton és alkalmaA összefog­lalója a képnek. A legérté­kesebb képhez nagyon szép, korszerű a festetlen, azaz nyers-színű (mnjdnem fehér, vagy egész világosra pácolt, keskeny léckeret. Ennyit a külsőségekről, — amelyeknél még fontosnbh kérdés a tar­talom: mi' milyen képet te­gyünk a falra? OhU ne ? Kezdjük talán azzal, mit ne! Nagymamáék esküvői fényképe, édesapát, vagy a nagyfiút három hónapos, meztelen csecsemőként ábrá­zoló fotográfia a falon nem túl ízléses dolog. Ugyanis nem biztos, hogv családi éle­tünk ilyen részletei minden betévedőt érdekelnek. A csa­lad tagjait ábrázoló képeket leghelvesebb egy csinos al­meg ma ie látható, pamut­gombolyaggal játszadozó bárgyú klscica-pár. Giccs (méghozzá veszélyes, faji jelleget hangsúlyozó, másik embertársunkat egzotikus­Szépek, Illenek a modern otthonba a fekete-fehér li­nóleummetszetek csakúgy, mint a finom vonalaikkal oly sokat kifejező (nem színe­zett), rézkarcok. Nemcsak az olajfestmény szép. Legalább egyenértékű azzal a felso­roltakon kívül egy-egy fo­tóban megörökített szép vá­roskép, tájkép is. (Különösen, ha magunk fotóztuk le a ha­zai és külföldi tájakat, ahol jártunk.) Mindenekfelett ajánlható, a nagy mesterek egy-egy hí­res festményének másolata. Ilyen reprodukciók minden, képet árusító üzletben ol­csón kaphatók. Bátran a fal­ra tehetjük őket, mert má­solat formájában is visszaad­ják az eredeti mű lényegét, gyönyörködtetnek, a gyer­mekeket a képzőművészet iránti érdeklődésre nevelik és istneretet terjesztenek. Bars 8 ári tók lennének. Az ogyessza! magyar vöröskatonákra vo­natkozó adatokét Leonyid Ruzernek, az ovyesszai váro­si szovjet egyik vezetőlének elbeszélése alapján 1956-ban V. Konovdljov Jegyezte föl, s ő bocsátotta a magvar had­történész rendelkezésére. 0 Magyar parancsnok Ogyesszába, ahová a forra­dalom alatt sok magyar ha­difogoly igyekezett, hogy vagy hajóval a Fekete-tenge­ren és a Dunán, vagy vas­úton hamarosan hazajusson, már a februári forradalom idején sokan csatlakoztak a bolsevikokhoz, szerepet ját­szottak a szovjetek életében. Egyikük, Melcsuk (vagy Mel­csóh? — a neve már elho­mályosult az emlékezőben) Miklós volt a parancsnoka annak az Internacionalista osztagnak, amely a szerb és a román forradalmi zászló­aljakkal együtt támogatta 1918 januárjában az ogyesz­szai munkások, matrózok és forradalmár katonák fölkelé­sét az ellenforradalmi, nacio­nalista Központi Rada (ta­nács) ellen. A magvarokból és lengyelekből álló osztag az Aleho Dundias parancs­nokiba rl»tt. álló szerb for­radalmi zászlóaliial hátba tá­madta n 4. sz állomás felől a hajdemá kokat — az ukrán nacionalistákat — s ezzel hoe%fiMr"H a szovjethatalom győzelméhez. 00 A forradalom mellett Ogyess-zúban a monarchia csapatainak betörése felhá­borodást keltett az orosz for­radalommal rokonszenvező magyar hadifoglyok körében. Február 26-án magyar nyel­vű falragaszok jelenlek meg Ogyessza utcáin. A plakátok — melyeknek hasonmását láthatjuk a Hadtörténelmi Közleményekben — a Nem­zetközi Gárdában való belé­pésre szólítják föl a magyar foglyokat. „Elvtársak, Test­vérekl — mondja a fölhívás. — Az orosz népszabadság szent ügye a világ minden munkásának ügye." A plakát toborzó gyűlésre hívta febru­ár 27-én délután 1 órára a zetközi Gárda Végrehajtó Bi­zottsága. Fölszólította a ha­difoglyokat, hogy aki ön­ként belép a Nemzetközi Gárdába, jelentkezzék az Arbszpvárban. a Bn.'konszka­ja utca 54. szám alatt. A nemzetközi gárdisták, ahogyan a plakát elárulja, három hónapi szolgálatra kö­telezték magukat, havi száz rubel fizetéssel, ruházatta), Március 13-án ;> szovjet csapatok kiürítették Ogyesz­szát, s ezt követően az ogycsszai magyar vörös gár­disták sorsáról nem tudunk. A harcok Ukrajnában az osztrák—mapvar csapatok el­len 1913 májusáig folytak. A brpszt-litovszki béke már­cius 3-i aláírása kénvszerű áMozatot jelentett a szoviet államnak átmenetileg Ük­ei 1 átássál. Tisztjeiket maguk raj na — s benne Ogyessza — választották. Szervezetük de­mokratikus. „Az összes be­lépők —' mondja a hirdet­ménv — telies polgári joao­kat élveznek az orosz köz­eivesztésével le lárt, de 1919­ben megti'ztfto^ták az inter­venciósoktól. és űlra vissza­tért a szód *Usta hazához. Könyves László Volt idő, amikor dohányoztam. Aztán abbahagytam. Mű­helybe! i barátaim odavoltak: — Hallottátok? An­tyipkln leszokott a dohányzásról. Erőé jellem! Őszintén szólva, veit idő, amikor egy másik fogadalommal ls kínlódtam. Be kell vallanom, iszogattam. Igaz ugyan, hogy rit­kát, de ezt ls abba­hagytam. Barátaim Ismét áradoztak : —• Micsoda erős jel­lem ez az Antyipktn! Az igazat megvall­va. még más is volt itt Nem tudtam úsz­ni. Barátaim csúfol­tak is. S képzeljétek el, mindenki megle­petésére egyszer csak úszni kezdtem, A Volgában! Mindenki ámult: Em jellem — Lám, ez az An­tyipkin. Szemünk lát­tára lett belőle hős! Ezután a faliújság­ra kitették az arcké­pem, és aláírták: Mindenki olyan erős jellemet nevelhet ma­gából, mint Antyip­KM. Hamarosan meg­döntöttem az úszás­ban mindazt a rekor­dot amelyet a bútor­gyár fiataljai felállí­tottak, na ée hát a munkában is kitűn­tem, utolértem az élenjárókat. Baráta­im ekkor már nem bírták ki, és a szak­szervezeti bizottság­hoz fordultak. Nem tudom, hogy mit be­széltek ott, de más­nap felkértek, hogy a termelési értekezle­ten mondjam el ta­pasztalataimat arról, hogyan kell az erős jellemet kialakítani, Beleegyeztem. Egyedül féltem el­menni a gyűlésre. Rábeszél em a felesé­gem, hogy jöjjön el, Felléptem az emel­vényre, s mj a szíve­men az a számon: — Kedvei elvtár­sak, ti azt mondjá­tok, hogy Antyipkin erős jellem. Ítéljétek meg magatok, hegy ez így van-e vagy sem. En egyet tudok: ez nem az én érde­tnem. A jelenlevők elő­ször megdermedtek a csodálkozástól, majd szinte kórusban kér­dezték : — Hanem kié? Kereken meg kel­lett mondani: a do­hányzást azért hagy­tam abba. mert a fe­leségem követelte, az ivás abbahagyásához is őnagysága ragasz­kodott, hogy úszni megtanultam, az úszásban első helyre kerültem és a mű­helyben ls első let­tem, ez Ismét a fele­ségem érdeme, ő ta­nított és buzdított. — Mit tanácsol ne­künk? — kérdezték. — Legyen minden­kinek jó felesége! — mondtam magabiz­tosan. S amikor le­csendesedett a taps, hozzátettem; — Olyan, mint nekem! Pjotr Dudocskin f & y © i o A haladási irány megváltoztatásának jelzése Az autó belefutott a mo- Az irányjtlzést kellő tá­tovkerékpárosoa, aki még a volságból és úgy kell adni, korházon szállítóé előtt bele- hogy ne érje meglepetósaze­halt sérüléseibe. Meghalt le- rűen eerrt a velünk szemben, Időtlensége, könnyelműsége miatt, meri elmulasztotta jelezni menetirányának meg­változtatását. Ilyen ok miatt Csongrád megyében ls több tragikus, súlyos és szintén emelkedő számmal könyebb közlekedési baleset törtónt, Most, hogy javul az időjá­rás hatalmas mértékben megnövekszik a jármuíorga­sem az utánunk szabálysze­rűen haladó jármüvek Veze­tőit, sőt a gyalogosokat se. Nem elegendő például a csak egy-két pillanatig tartó irányjelzés,; mert azt a töb­bi járművezető — miután egyidejűleg többfelé is fi­gyelniük kell — esetleg nem veszik észre. Karral kük-lesek jelezni az lom Az utakon u járművek- irányváltoztatást a motorkv­kel különféle helyekre igye­keznek és így az úticél el­érése menetirányváltoztatás­sal, előzéssél jár. Mit kell lenni ilyen esetekben? A KRESZ kőtelezően előírja minden járművezető számára az irány jelzést. A jármű vezetője — álla­pítja meg a KRESZ — me­netirányának, haladási irá­nyának megváltoztatását karral, tárcsávol, vagv vlt­latujfériyű lránytelző készü­lékkel kellő távolságból, kel­lő idelo és jól láthatóan je­lezni köteles. A haladási irányon (me­netirányon) az úttest felező rékparosok, u kerékpárosok, a lovnskocsi-hajtók, u kéziko­csival haladók és az irány­jelző készülékekkel ellátott járművek vezetői, abban az esetben, ha irányjelző-készü­íékük elromlik. Karral jobbra kanyarodás esetén a jobb, balra kanya­rodás esetén a bal karnak vízszintos kinyújtásával kall irányváltoztatást a motorks­tan, félreértést klzr.ro módon. Gyakran előfordul, hogy a motorkerékpárosok és u ke­rékpárosok testük mellett ki­csit kilendítik karjukat — téhét nem vízszintesen tart­ják — és így adnak szabály­vonalával, az úttest vonalve- tej'an „irépv i:>!zést"; ami b?"l zctésével párhuzamos hala- ,,setot idézhet elő clásl kell érteni. Ez azt je. lenti, hogy az a járművezető, aki a menetirány szerinti jobb oldalon halad — az egyenes úton egyenesen, a szev-r-tin úton kanyarogva, a körforgalomban körb i ha­ladva — bár az út hallatái­nak megfelriőe-i nem mindig nyílecvene- irányban —, a haladás iránvát irányldzés •-zempontlából nem v<51toZ­+Rtia meg. A hnlndtoi ir>ínvt EBKOR változtaUnk m"". "mlkOr ' .f S. takr-si Pf>"'k űtt*(V r má«lk-a tréönV. vt"v t-z^ikből tfil­T-nVrő1 p7 útio/tro "» őttut­"őt a ht-pl/ha. f V.,!.»-,» fr*r­^lilunk vnnv ki ••Int nbx-nr fa váltn*4k " h". IcíSZBI IR4NVIL" k ha ntő-iink NTIN-SIILZ-KC,- A7 Ű + TR-QF A-Z. ! lőroj V"Mc1"b. vn—v m— I 14C RALI-TÓŐ' A­i "" tilt— a,-1 ,,rtl-• 1,-> h","— a, ! '"BK IRILZ. | ..•!„!. T„„„ „-„(.„T-V,..., • hát kötelező az irányjelzés. Tárcsával a traktor, döm­per, munkagép stb- vezetői kötelesek Jelezni az irány­változtatást. F.zek a jármü­vek ugyanis nincsenek irány­Jelző-készülékekkel felszerel­ve s a karjelzés a járművek formája miatt nem észlelhe­tő eléggé. Karos kicsapódó veoy vil­lanófénvü irányjelzö-készü­lébekkel által-ib"n a géoko­crlk vezetői köt-'-"°k telez­ni. Ezeket a járműveket upvf>nip köt-lez "en f—! (-nil "terelni iránvjriző-készlék­M. Végül még annyit- rérmű­vel az é-veAee i"dási Iránytól eltörni. a menet­irányt megváltoztatni cmk okkor sze had, ha a vezető mopavőz.ídött arról, hogy az a közlekedés más résztvevőit, efoősorbsn az igénybe venni kívánt forgalmi sávban hala­dó járműveket a közlekedés­ben nem zavarja 8 Dél-Magyarország veeárn»p. m február 9.

Next

/
Thumbnails
Contents