Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-07 / 31. szám

Komoly eredményei* rulettek Hamarosan ^fejeződnek a zárszámadások a szovjet—magyar műszaki­tudományos együttműködésben Közlemén/ a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság üléséről — Elutazott a szovjet kormánybizottság A magyar—szovjet gazda- tudományos együttműködési lása a népgazdaság különböző sági és műszaki-tudományos kérdésekről. területein lehetővé tették együttműködési kormányközi A bizottság a KGST aján- mindkét ország számára, bizottság, amely a két ország lásainak figyelembevételével hogy komoly gazdasági ered­párt- és kormánydelegációja megvitatta a gépipari terme- ményeket érjenek el. 1963. júliusi találkozóján el- lés szakosításának és koope- A gazdasági és műszaki­fogadott határozatoknak rációjának kérdéseit a Szov- tudományos együttműködési megfelelően az együttműkö- jetunió és Magyarország kö­dés további kiszélesítése és zött A gépgyártás legfontosabb ágazataira vonatkozó sza­kosítási cs kooperálási ja­vaslatok kidolgozására munkacsoportokat alakí­tottak. elmélyítése céljából jött lét­re, 1964. fábruár 3—5 között Budapesten megtartotta első ülését. A Magyar Népköztársaság kormánybizottságát Apró An­tal a magyar tagozat elnöke, a Minisztertanács elnökhe- Mindkét fél szükségesnek lyettese, a Szovjetunió dele- tartja, hogy a gépgyártási gációját M. A. Loszecsko, a szakosítás és kooperáció' te­szovjet tagozat elnöke, a kintetében állandóan tőre­Szovjetunió Mimsztertaná- kedni kell a műszáki szín­csának elnökhelyettese ve- vonal, valamint a gépek és zette. berendezések minőségének A bizottság ülésén Apró fokozására, valamint a na­Antalnak. a Minisztertanács gyobb gazdaságosságot biz­elnökhelyettesének elnökle- tosító sorozatgyártásra, tövei A bizottság meghallgatta a kormányközi bizottság meg­alakításával a magyar—szov­jet műszaki-tudományos együttműködési bizottság a jövőben albizottságként mű­ködik. Az együttműködés to­vábbi kiszélesítése és elmé­lyítése érdekében a bizott­ság elhatározta, hogy bővíti az érdekelt iparágak, vala­mint mindkét ország ipar­irányításával foglalkozó szervek közötti együttműkö­dési. A magyar—szovjet gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság munkája a barátság és szí­vélyesség, a teljes egyetértés légkörében zajlott le és elő­megvitatták a két ország két ország tudományos-mű- segítette a magyar—szovjet IrcvriíééS so<><loe<í>rí óf m n _ . .... .... . nniclnnóré x — a szegedi járásban A szegedi járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói, valamint a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjának szakembe­rei három héttel ezelőtt kezdték meg a ter­melőszövetkezetek, csoportok 1963 évi mér­legének felülvizsgálását és megerősítését. Mint Bódi János mezőgazdasági osztályve­zető elmondotta, most o munka jóval gyor­sabb ütemben halad, mint bármikor a ko­rábbi években. Szerda estig a megerősítő bizottságok 40 mezőgazdasági tsz és 25 tsz csoport zár­számadását hagyták jóvá. S előreláthatóan egy héten belül a járás valamennyi terme­lőszövetkezetében megtörténik a zárszáma­dás megerősítése. Természetesen több he­lyen csak ezután következik a mérlegbe­számoló közgyűlés. Továbbra is az a tapasztalat, hogy fiatal szövetkezeti gazdaságaink komoly politi­kai, anyagi fejlődésen mentek keresztül 1963-ban. Az eddig megerősített tsz-ek kö­zül mindössze 11 gazdaságban mutatkozik mérleghiány. Több tsz pedig a gyenge szín­vonalról egyenesen a jók kategóriájába lé­pett elő. Ez azt jelenti, hogy az egy szántó­egységre jutó tiszta gazdálkodási ered­mény már meghaladta ezekben a közössé­gekben a 2200 forintot. Arányosan eddig a legnagyobb előre­lépést az algyői Napsugár Tsz mutat­ja. Ez a tsz „kigazdálkodta" a tavalyi 250 ezer forint mérleghiányát, ugyanakkor az egy szántóegységre jutó gazdálkodási ered­ményt egyetlen év alatt 952 forintról 2471 forintra növelte E sikerben a tagság áldo­zatos szorgalma, példás fegyelme mellett nagy szerepe van a jó vezetésnek is. Gé­mes József elnök és Szűcs Jenő főagronó­mus kiváló eredménnyel vizsgáztak a zár­számadást megerősítő bizottság előtt A sző regi Egyetértés Tsz egy évvel ko­rábban több kisebb, rosszul működő gaz­daságból alakult meg. Az egyesítés elérte a célját. Csaknem kétszeresére növekedtek itt is a gazdálkodási eredmények. Lendülettel fejlődött tavaly a tiszaszigeti Búzakalász Tsz is. Hárorhszázhetvennyolc forintról 2009 forintra emelkedett az egy szántóegységre jutó tiszta haszon. Ugyan­akkor állami segítséggel ugyan, de kiegyen­lítette a közösség a korábbi 1 millió 231 ezer forint mérleghiányát is. Balástyán 1963-ban is a Móra Ferenc Tsz — ahol Nagy Sándor az elnök és Becsei Károly a főmezőgazdász — fejlődött legeredménye­sebben. Bár a leggyengébb földjei a Móra Ferenc Tsz-nek vannak, mégis szántóegy­ségenként 1962-höz képest 100 forinttal emelkedett a gazdálkodási eredmény, jól­lehet ez a közösség gyenge földjei ellenére semmiféle állami dotációt nem vett igény­be. szaki együttműködésének eredményeiről és a további feladatokról szóló beszámoló­kat. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy az el­múlt időszakban a műszaki-tudományos együttműködés területén jelentős eredményeket ér­tek el. A kölcsönös műszaki do­kumentációcsere és az élen­ÜTTH I közötti gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működés. valamint a kül­kereskedelem legaktuáli­sabb és legfontosabb kér­déseit. A bizottság munkájában a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás alapelveiből, valamint a KGST tagálla­mok kommunista és munkás­pártjai központi bizottságai­nak első titkárai és kor­mányfői 1963. júliusi tanács­kozásán elfogadott azon ha­tározatokból indult ki, ame- -P lyek az említett országok Járo tapasztalatok felhaszaná- hazankban. 1966—70. évi népgazdaság­fejlesztési terveinek koordi­nálására vonatkoznak. A bizottság meghallgatta és megvitatta Magyarország és a Szovjetunió között az 1966—70 időszakra vonatkozó tervegyeztető konzultáció eredményeiről szóló beszá­molót A konzultáció előze­tes eredményeinek megvita­tásaken' különös figyelmet fordítottak mindkét ország, elsősorban Magyarország vil­lamos energia, fűtőanyag, va­lamint más alapanyagokban mutatkozó szükségleteinek kérdéseire. Ezzel kapcsolat­ban megvizsgálták a Szovjet­unió energiaigényes alap­anyaggyártó iparágainak fej­lesztésében való együttműkö­dés lehetőségeit azzal, hogy számításba vegyék a ma­gyar népgazdaság nyers­"' anyag-szükségleteit. A tárgyalásokon a két fél véleménycserét folytatott a gépgyártás, a könnyű- és az élelmiszeripar területén mu­tatkozó további együttműkö­déssel kapcsolatos, valamint az 1966—70 időszakra vonat­kozó más gazdasági, műszaki­gazdasági együttműködés to­vábbi elmélyülését. Csütörtökön reggel haza­utazott a szovjet kormány­bizottság, amely M. A. Le­szecskó nak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhe­lyettesének vezetésével a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság létrehozása alkalmából járt És mégis 1 Egy stabil vállalat munkásproblémái j ILYEN LESZ A VÁRPALOTA A szerencsés vállalat a lat szele már bennünket is tődik és még könnyebben szegedi cipőgyár. Mindenün- elért. Az a szerencsénk, kéri a munkakönyvét, nen jönnek-mennek az em- hogy sok a törzsgárdatag. Ez — A legnagyobb problé­berek, vállalatot és munka- pedig még ebben a munka- ma, hogy a munkásvándor­kört cserélnek. Itt azonban erő-hiányos időben is sta- lás, a munikaerőhiány erö­staibil a helyzet. Nem lép- billá teszi a vállalatot. Azért sen lazítja a munkai egyel­nek ki százak és nem kell akad nálunk is a jövés-me- met felvenni helyükbe másokat, nésre példa — mondja Sző- \ társadalmi bíróság És mégis...! lősi Sándor igazgató. mondta ki az ítéletet, ami Büntetve* a vállalat aHta3maz 8 bizony eléggé méltányos, em űuniene. a vauaiai vállalat Sajnos. gyakorta gedékeny volt ahhoz képest, — Nálunk még nem vé- előfordul, hogy jól a boros- hogy a dolgozó bércsalást szas a helyzet, de az aram- kancsó mélyére néznek, követett el. A válasz, a rea­Ilyenkor azután — főként gálás: többé nem' látták fizetés utáni napokon — munkahelyén. Kilépett. Nem megesik, hogy egy-két, söt valószínű — bár másokba három napra is elfelejtenek látni nem lehet —, hogy bejönni. Van közöttük, aki szégyenérzete űzte volna más már néhányszor fegyelmit üzembe Inkább igaz hogy kapott ezért. A negyedik elégedetlen volt a kollektíva ilyen esetben szigorú bűn- ítéletévél. Szigorúnak és sé­tetést kért közvetlen főnöke, relmesnck vélte büntetését. A szigorú büntetés már csak Nem a becsületén esett csor­az elbocsátás lett volna. De ba miatt, inkább azért, mert vajon büntetés ez manap- észrevették, hogy mit csinált ság? Igen, de nem a dolgo- — távozott zót, hanem a vállalatot érinti elsősorban. Mert helyébe egy Munkáscsábitás másik fűtőt találni roppant az Úgy IS nehéz volna A fővárosban folyamatosan és tervszerűen dolgoznak a budai vár helyreállí­tásán. A rendkívül nagy- és fontos munkát gondos építészeti tervezés előzte meg. Ebből a hatalmas feladatból igényességével különösen kiemelkedik a várpalota hely­reállítása, aminek terveit Hidas Lajos főépítész készítette el. Képünkön: a Duna-parti homlokzat helyreállításának perspektivikus rajza Inog a munkafegyelem körű koordinációt kell biztosítani, nehogy az erők szétforgácsolódjanak és a bizottságok tevékeny­sége hatástalan maradjon. IVEM TARTJUK helytállónak azt a korábbi években kialakult nézetet, hogy a tanács tömegkapcsolata kizárólag az állandó bizottsá­gokon keresztül érvényesülhet. Hangsúlyozni kell, hogy az állandó bizottságok a tanács szer­vei és igen alkalmasak a társadalmi erők be­kapcsolására. A város területén a négy tanács ál­tal létrehozott 36 állandó bizottság működik. A működő állandó bizottságok közül a legjobb tömegkapcsolatot, a legnagyobb tömegbázist a kereskedelmi állandó bizottságok alakították ki maguknak. Több százra tehető azoknak a dol­gozóknak a száma, akik a kereskedelmi állan­dó bizottság mellett különböző albizottságokban tevékenykednek és segítik a kereskedelmi hely­zet megjavítását. Nem kielégítő a községfejlesz­tési, a művelődésügyi és a mezőgazdasági állan­dó bizottságok aktivahálózatának kialakítása. szinte alig lehet eredményről említést tenni. Látnunk kell azt is. hogv az állandó bizottsá­gok tevékenységét jó néhány szervünk nem úgy értelmezi, mint olyan szervet, amely a prob­léma megoldására feltétlenül képes és alkalmas. riiletének felmérésében, az ott meglevő negatív és pozitív jelenségek feltárásában, de ezen túl­menően részt vegyen a komplex állami felada­tok felmérésében, illetve azok gyakorlati megva­lósításában is. A ZON TÜLMENÖEN, hogy a tanács mint a hatalom helyi megtestesítője és ennek ál­Ez a felfogás rendkívül veszedelmes. Nem lehet vitás, hogy társadalmunk fejlődésével az állandó me^afösítás^hoz bizottságok jelenlegi kisegítő szerepükből ki- Ieladatok megvalósításához lépnek és egy-egy szakterület irányitójává fái­nak. Nincs messze az az idő, amikor az állandó bizottságok egy-egy adott kérdésben döntési jo­got kapnak, irányitóvá. ellenőrzővé válnak. Ami a fejlődést illeti, sokat kell munkálkod­nunk azon. hogy állandó bizottságainkat a jelen­legi keretek között erősítsük, és elérjük azt, hogy minden állandó bizottság mellett széles körű aktívahálózat működjék, minden állandó bizott­ság rész* vegyen elsősorban a saját szakmai te­het, amelyek különböző szakmai feladatokat lát­nak el, mint például az egészségügyi, művelő­désügyi, kereskedelmi stb. osztályok. A társa­dalmasításnak itt is tág lehetőségei kínálkoz­nak. JUAJNOS, amíg a tanács, az állandó bizottsá­landó bizottságai közvetlenül építik ki kapcsola- „ . . gok * a végrehajtó bizottság fáradoznak .. - . ezért es kezzelfoghato eredmenyeket tudnak fel­mutatni, a különböző szakmai osztályoknál ál­talában ez nem észlelhető. Mindössze néhány példa ált előttünk, ez is úgy, hogy a tanács, il­letve a végrehajtó bizottság kötelezte az egyes szerveket az adott feladat elkészítése során a társadalmi szervekkel való együttműködésre. Pedig a lehetőségek itt is igen nagyok és egy­két területen, ahol ezzel a kérdéskörrel foglal­koznak, komoly eredmények is születnek. Az igazgatási osztály területén lakásügyi társadal­mi bizottságok, társadalmi ünnepségeket előké­szítő bizottságok, vagy például a szabálysértési eljárásban közreműködő bizottságok is jó példa­ként szolgálnak. Az állami feladatok társadalmasításának, a de­mokratizmus kiszélesítésének két pólusa van. Az egyik, amiről e cikk nyomán említést tettünk: az állami szervek igényeljék a lakosság részvé­telét az állami munkában. A másik: a lakosság a feladatokban minél aktívabb legyen, s azokon a területeken, ahol látja, hogy a különböző szer­vek nem igénylik részvételét, ezt követelje ki. ÜZEN AZ ÜTŐN juthatunk előbbre, ezen az úton tehetjük demokratikusabbá állami életünket. Csak így juthatunk el oda. hogy egy­egy állami feladatot különböző társadalmi szer­veink átvegyenek gondozásba és végezzék azt a lakosság legnagyobb megelégedésére. Kétezer forint körül Kere­sett. Szabász volt, a legjob­bak közül való. — Hát hová megy dol­gozni? Itt hagyja a szakmá. — Elvtársnő! Még csak tíz ját? perc múlva jár le a munka- _ csak ne törődjenek ve­ideje! Hová ilyen sietősen? lem! — volt a határozott — Sajnos gyakori lehetne válasz. Egy hét múlva a ci­az ilyen érdeklődés. De... ^^al^vSt A művezetők lassan meg- lat és a ktsz igazgatója — gondolják még a figyelmez- megegyezett, hogy nem ve­tetés ilyen udvarias forrná- szik el egymás embereit. Ez ját is. Mert mindenki rora ^f?**? „."S£j£ pant érzékeny, könnyen sér- ej magasabb bérért üzemie­ket — A megállapodásunkról van szó! — mondta a tele­fonba. — Én nem csábítottam e] senkit! Nem a cipőgyárból jött hozzánk. A kérdéses szabász egy hé­tig dolgozott a kertészeti vállalatnál is közben. taikat a lakossággal, a végrehajtó bizottság köz­vetlenül is építhet ki a tömegek között olyan bázist, amellyel az általános igazgatás elősegíté­sének fórumait tudja megteremteni. A városi ta­nács végrehajló bizottsága az elmúlt év során tett is már kezdeményező lépéseket, amikor pél­dául létrehozta — közvetlen segítésére és irá­nyítása alatt — a társadalmi munkát szervező bizottságot, vagy az államigazgatási eljárási tör­vény érvényesülését ellenőrző társadalmi bizott­ságot. Mindkét bizottság igen nagy segítségére tud lenni a végrehajtó bizottságnak az egységes szemlélet és gyakorlat kialakításában, mind a társadalmi munka szervezésében, mind pedig a lakosság kérelmeinek, bejelentéseinek, ügyeinek intézésével kapcsolatosan. E bizottságok elindul­tak azon az úton, hogy a társadalom tanácsokon kívül álló tagjai ellenőrzik a tanács ügyintézőit az ügyek vitelében, vagy szervezik az állami a társadalmi mun­kát. A végrehajtó bizottság tevékenységében már meghonosodott az a módszer, hogy esetenként együttes üléseken vitat meg a társadalom kü­lönböző szerveivel olyan problémákat, amelyek­nek feltárása és annak kapcsán a határozatok meghozatala és azok végrehajtása közös felada­tot képez. A konkrét államigazgatási munkáknak a dol­gozók bevonásával történő társadalmasítása azo­kon a tanácsi osztályokon keresztül is történ­őn. CSIKÓS FERENC Az ipari tanulók Ezek szélsőséges esetek, mert ennél a vállalatnál sta­bil a munkáslétszám, meg a törzsgárda is. Kétműszakos az üzem, s az átlagkereset sem rossz. A szociális körül­mények? Igaz. lehetnének jobbak is. de még ebben az évben részben üzemrende­zéssel igyekeznek javítani a helyzeten. Szóval a cipőgyár a "jobb- üzemek közé tar­tozik. És mégis ... ! — Nálunk még nem ve­szélyes a helyzet, de az áramlat szele már bennün­ket is elért. Igaz, ezt a né­hány embert mi még nem érezzük meg, mert évente 25 —30 ipari tanuló szerez szakmunkásvizsgát vállala­tunknál. Jobb volna, ha más üzemek munkáscsábítás he­lyett inkább iparitanuló-kép­zéssel foglalkoznának. Mert ha ez így megy tovább — nehéz lesz a megállás! Méry Éva Pétóek, 1964, február X útlmagyarorszag 3

Next

/
Thumbnails
Contents