Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-06 / 30. szám

TÖBB TEJTERMÉKET ÉS FŐZELÉKET ESZÜNK # ÉPÍTKEZNEK A PARASZT­CSALADOK # 56—73 FORINT MEGY FŰTÉSRE, VILÁGÍTÁSRA, LAKBÉRRE Eleiem, ruházat, lakberendezés Csaknem másfél ezer mun­kás, paraszt és alkalmazotti család háztartási naplóját, bevételeit és kiadásait, fo­gyasztását vizsgálták a sta­tisztikusok. A hosszú hóna­pok adatait felölelő vizsgá­lati anyagból kitűnik, hogy a városokban és a falvakban egy sor fontos élelmicikkből A megvizsgált háztartások „étlapja* arról is tanúskodik, hogy általában több tejet és tejterméket eszünk, ugyan­akkor a zsíros ételek némileg háttérbe szorultak, s a liszt­és száraztészta-fogyasztás sem emelkedett. A háztartási könyvek bi­zonysága szerint a családok tovább emelkedett, illetve kiadásai közt legnagyobb té­emelkedik a fogyasztás. Pék­termékekből például a mun­káscsaládok tagjai 1962-ben átlagosan havi 8 és három­negyed kilót fogyasztottak, tavaly a harmadik évnegyed­ben viszont ez az átlag 9 kiló 10 dekára emelkedett. ör­tellel az élelmiszerek szere­pelnek, majd a ruházkodási költségek következnek. Ér­dekes viszont, hegy közvetle­giéniai és szépségápolási cé­lokra. például a paraszti háztartásoknál egy év alatt is kimutatható az ilyen ki­adások növekedése. A pa­rasztcsaládok bevételi-kiadá­si naplói szerint egyébként 1963 első háromnegyedében a jövedelemnek aránylag jó­val nagyobb részét fordítot­ták lakóházépítésre és ingat­lanvásárlásra, mint a koráb­bi esztendő azonos időszaká­ban. Néhány tétel — így a köz­nül ezután a lakberendezési, iekedési kiadások, a világi lakásfelszerelési és egyéb 1ási, lakbér stb. költségek ­tartós cikkek — televízió, személygépkocsi stb. — vá­vendetes, hogy az étrendek sárlására fordított kiadások összeállítása „egészségesebb* jönnek; s ez utóbbi kategő­tetf: az eddiginél több zöld- riában csupán az elmúlt két ség, friss főzelék és főselék­konzerv kerül a családi asz­talra, s tetemesen emelkedett a különböző gyümölcsök, gyümölcskonzervek fogyasz­tása. évben is számottevő volt az emelkedés. Hónapról hónap­ra viszonylag jelentős összeg jutott a megfigyelt családok keresetéből egészségügyt, hí­hosszú idő óta azonos szin­ten mozog. Közlekedésre pél­dául a munkásháztartások tagjai havonta átlag 18—25 forintot fordítanak, a lakbér­re, fűtésre, világításra és la­káskarbantartásra költött pénz pedig személyenként havi 56—73 forint között vál­takozik. (MTI) Egy „nagytörvényű" ember igazsága előtt a villa egv szappangyá­rosc volt. A kőműveseknek az volt a feladatuk, hogy a gőzfűtés csövei számára ki­téglázzanak egy árkot. Az épület alapjainál az exhavá­tor merítőputtonya nem tudta rendesen kiemelni a földet. Erre Viktor Jefimov Mihálytelek el<5tt. a Holt­Tisza mellett van a szegedi Móra Ferenc Tsz sertéste­nyésztő telepe és hizlaldája. Tavaly már ötszáznál több hízóval segített bele a város ellátásába, pedig a korszerű feltételek alkalmazásától itt még nagyon messze vannak. Mégis, ami az eredményt il­leti, az a gondozók és a ta­karmányosok hozzáértésének, lelkiismeretes munkájának köszönhető. Kasza Nándor sertésgondozó véltig hajto­gatja is igazát, mintegy ön­magának: — Olyan helyet csinálj a jószágnak, hogyha megszo­rulsz, te is oda fekhess! Munka és szókimondás A munkában és a szóki­mondásban Kasza nem Ismer pardont. Ami a szívén, az a száján. S mondhatja is bátran olyan eredmények birtokában, mint az övéké. A tavaszi mnlacválasztási álla­guk 9,3 az őszi 8.3 volt. Té­len azonban nem tudnak fiaztatni, mert a palatetős, mennyezetnélküli fiaztató hi- 9Mra' deg. Ennek ellenére 2 szá­zalékos elhullást számolnak csak. Száz közül két malacot nyomtak agyon Q kocák. — De ha volna nálunk infravörös sugárzású lámpa — mondja Kasza Nándor —, Igy viszont 17—18 forintra rúg egy kiló hús előállúása. Lehetne ez kevesebb is, de a fene bánja most már, mert én leszámolok és elmegyek máshová — fakad ki Kasza hirtelen, minden átmenet nélkül. Hogyhogy?... — Azért, mert egyszer így, máskor úgy számolják a minket megillető prémiumot. Először 1800 forintot írtak ki nekem, holott 147 ezer fo­rinttal teljesítettük tűi a tervet. Utána jártunk, s ak­kor 24 ezer 98 forint jött kl a számítással. Végül ez is módosult. Az űjabb számítás szerint engem megillet 5500 forint, s a társam, Bodó András 5 ezrét kap. A többi a takarmány060ké. De ez sem végleges. Űgy hírlik, hogy osztozik még rajta a bérelszámoló, amiért a mun­kaegységünket illesztgette, elszámolta, azután a szecs­kázó. merthogy a fölözött te­jet kihozta a malacoknak. Hát a hindu maharadzsát ne vegyük még közénk járandó­átlagon felüli eredmény után. meg a még mindig nem fix prémium a hízókért. — Nem sok hija van az 50 ezer forintnak — jegyzi meg Boros Sándor agronó­mus. — Ebből hány százalék Jut a szép kocsrriárosnénak a jó boráért? — reszkírozza meg a kérdés^ egy fiatal takar­ményos. — Aztán hol ván az a szép kocsmárosné a jó borá­val, hadd nézzek á fekete szemébe? — kérdez vissza Kasza Nándoí, majd hozzá­teszi: — Hanem most mér gye­fűnk dologra! Éppen eleget szövegeltünk! l. r. Kincsek és kincskeresők Ivan Mitrofanov brigádjá- gok között egyenlő arányban jetunió párizsi nagvkövetsé­nak kőműveseit most „arany- osztották el a jutáimat, hl- gén jelentkezett Borisz Sis­ásóknak* nevezik. A kőmű- azen egymás mellett dolgoz- rnan, a szimferopoli konzerv­veeek egy régi villát javí- tak. bármelyikük megtalál- gyár volt tulajdonosainak tottak Moszkvában, a Scsep- hattá volna. egyike. Elmondotta, hogy a kin utcán. A forradalom Egy má„ik „kincskereső. Syár területén aranyrudakat vei-, Nyikolnj Nyeszt vérén- és egyéb értekeket ástak el, kóval 'a „Glavmoszsztroj* 8 leírta azt a helyet, ahol a kombinát hegesztőtanfolya- fekszik. Persze 40 osz­mán találkoztam. fe"do alatt ** minden rneg­, , ^ .„ . változott a gyar területen. Nyesztyerenko szerelolaka- Hosg7Ú kutatómunka utan tos ez ev tavaszán biNeP- azonban méí,,gcsak előkerült gazdasagi Kiállítás koizeté- Borisz Sisman ne­ben a kísérleti lakótömb „ . . , ., építkezésén dolgoaott. A gáz­fogta a lapatot hogy se£t- ^ vfaveoetékcsöVek lefekte. !?» u"1 •aIJ,Valarm keme y tésére készülő árokban egy tárgyba ütközött. ládikót talált, amelyben 311 m . aranytárgy volt. A lelet ér- ­^ Tizennyolc kiló arany tékét 2656 rubelre becsülték. nak titkok amelyek megöl­Az elmondott esetek nem dásra várnak. Jefimov lehajolt és egy állnak egyedül. Nemrég SZer- _ kártyacsomag nagyságú fém- Szaltikov kujbisevi lakos darabot emelt ki a földből. régi aranypénzeket talált 846 — Nézzétek csak. milyen rubel értékben. Szergej Za­kiesi, s megvan vagv három dr>rjn Hevei városbeli exka­kiló. Lehet, hogy arany? vátofkezelő körülbelül 9 ezer — Bronz lesz az — mond- Ábelre becsült értékekre ta Valaki a munkások közül, pukkant Tavaiv ősszel Uja — Bh^ZlnA™ak tÚl8ág°- Kropacoev moszkvai munkás ™ 50 d aranyat áatak san nehez lenne... 240 aranygyűrűt, a 14 eves , Ko]a,ak admira_ T,» „N C»RTRY-LLR,M/MR TAWTL UCFIL I ' ,, . . . szibériai mindig nem oldódott meg Napóleoh moszkvai zsákmányának tit­ka, nem tudni, hová lettek azók a kincsek, amelyeket Amikor az egvlk fémda- a* obszág minden részéhői Í^S^A ' rabról letisztították a szűr- érkeznek jelentések Maszk- J™™- va1tao\ ? iínin kés színezetű rétégét, gyö- vába M nem tárt kincsek- 'Í'ÜÍ^LÍh íl" nyürű sárga fényben felcsíl- r51. S5t, néhány olyan eset Rrad kényekén rabolt kin* lant az arany. A rudakat le. ÍK előfordult, amikor kül- opeKet~ mérték. Együttvéve csaknem földről közöltek adatokat el- E kincsek közül remélhe­véte 1686 rubelt utaltak át Párizsba. Levelek és bejelentések alapján fény derült sok rej­tekhely titkára. De mégvan­Hová tette Kolcsak a rablott kincset? Valahol Novoezibirszk és Krasznojarszk között 1919 őszén Svagyin kolcsakista ez­redes és cinkostársai körül­belül 50 f Viktor Jefimov jobban kő- Jura"* Sremjonov "'iskolásfiú ?}' „ rülnézett, s még négv ha- p^dig 197 rubel értékű fórra- Méa sonló fémdarabot talált. Ki- ^„m elf)Ui aranypénzt ta- W***w1tbah- Még rakta őket az árok szélére, iáit, összesen 33 darabot, ám az ebédszünetben mégis csak rászánta magát, hogy • pelfe<jett rejtekhely elmegy az ékszerészhez. • ' ' ' 18 kilogrammot nyomtak. % A jutalom: 25 százalék Másnap a „csodák* meg­ismétlődtek. Ez alkalommal Mitrofanov brigádvezető pil­lantott meg az árok alján a téglatörmelék között egy jó­kora tokot. Az előző napi 5 aranyrúd most 2 aranyórá­val, 1 aranyéremmel, arany karperecekkel és láncokkal egészült ki. A leleteket 18 148 rubelre becsülték. A becsü­letes megtalálónak járó ju­talom összege, a talált érték 25 százaléka meghaladta a 4500 rubelt. A törvény sze­rint ezt a pénzt Viktor Je­fimov és Ivan Mitrofanov között kellett mégosztani. Az építők azonban a brigádta­féjtett kincsekről. tőleg sok érték üjból előkerül. 1961 augusztusában aSzov- Oleg Momkov Kedvezmények a turistáknak a légi forgalomban Véget ért Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztár­saság, Románia, a Szovjet­unió és Magyarország légi lamifil az utaskíezolgálás ti*? vábbi fejlesztésével foglalko­zott. A megbeszélés résztvevői számos javaslatét fogadtak közlekedési vállalatai és uta- el, többek között az egyes zási irodái képviselőinek Öu- kedvezmények alkalmazásá­dapesten tartott baráti meg­beszélése, amely a légi utas­szállítás és ezen belül első­sorban a turista szállítás nö­velésének lehetőségeivel, va­ötvenezer körül — Nagytörvényű ember vagy te, Nándor — szól köz­be Boros Sándor állatte­nyésztő agronómus —, de majd csak tisztázódik a fél­akkor ennyi elhullás se len- . ... ,. ne, mert a malac csak addig reertes Azt meg ne mondd­hogy meg tudnál te lenni egyetlén nap ls disznók nél­kül. Szakmád, lelkiismereted a gondozásuk, szinte már at­tól ls gyarapodnak, hogy rá­lenne az anyja mellett, amíg szopna, utána szaladna a lámpa alá melegedni, és nem keveredne bele a szal­mába. Mert — folytatja —, ha egy kocától elvárunk az Víz a könyveken Beázik n Somogyi Könyvtár Lrófeszítenek a bar meg­szüntetéséért esztendőben 16 malacot, ak- nézel. A heves ember szava hír­télen megszelídül. — Hét ez Igaz, Sándor bá­tyám. Eddig éppen a hete­dik brigádvezető van velem ezen a poszton, ők elmen­— Nemcsak megsütve, tek, én maradtam. Olyan kor nézzük meg, hogy a le­hetőségeink megvannak-e a felneveléshez, illetve lehet­nének-e jobbak. Mintha olvasni megfőzve kell szeretni a disznót — teszi hozzá —, ha­nem élve is. Ha minden fel­tételt megteremtünk a te­nyésztéshez és a hizlaláshoz, akkor jöhet az a sokat han­ember is állt már bfigádve­zetőként fölöttem, aki, mikor a saját kocáját vitte el az apaállathoz, utána megkér­dezte, hogy mi korára vérhat­ja a fialást. Na fene, hát goztatőtt szív és lelkiismeret. így állunk a tudománnyal? Mindenekelőtt pedig óra pon- _ kérdeztem magamban. toesággal oda kell adni az elegendő takarmányt a jó­Kasza szavait nagy haho­ta követi, égy fiatal takar­szágnak. Ez itt a lényeg — mányos hétrét görnyedve ne­mondja nyomatékkal. Űgy mondja, mintha könyvből olvasná. — Onnan is tudom, meg a tapasztalatból — válaszolja — Nem véletlenül adtunk vet. s a szeme könnybe lá­bad. A kedélyek felszabadul­tával is a lényegnél marad Kasza. % ezt mondja: — Számoljuk csak ki, mi az én jövedelmem? 926 mun­tavaly is 130 hízóval többet kaegység szorozva 37,10 fo­a tervezettnél. Egyszer ki- rintjával. számítottam, hogy egy kiló disznóhúst 12 forint ráfordí­tásával értünk el, ha nem számítom hozzá az én kere­setem és a takarmanyosoket — Harmincnégyezer 324 forint 60 fillér — mondják kis Idő múlva többen is. — No. ehhez jön még n malac a tervezett választási­Elszomorító látvány fogad­ja a látogatót a szegedi Mó­ra Ferenc Múzeum épületé­ben. Mindjárt a főbejárat­tól balra Vizes, szertehullott vakolat. A mennyezetről jó darabon most Is szivárog a víz. A veszélyes helyet kö­télkordon fogja közre. Bezárt olvasóterem Az emeleti részen, ahol a Somogyi Köhyvlár kapott he­lyet, sokfélé látszik a be­ázás pusztító nyoma. Meg koppanó vízcseppek, amelyek gyorsan megtöltik a vödrö­ket, lavórokat. Az olvasóteremben nagy­értékű művek, anyagok, jó részük pótolhatatlan érték, mert még a Széchényi Könyvtárban sem található meg. Ezeket ls veszély kör­nyékezi, mert a tetőről az olvadással hirtelen betörő víz ráfolyt az olvasótermi anyag jelentős részére. Az olvasóterem ajtaját kénytelenek voltak bezárni. Érthetően kifogásolják ezt a látogatók. Mert az olvasó­térem, akár az egész könyv­tár, a tudományos munka, is­meretterjesztés nélkülözhe­tetlen centruma. Az Olvasó­teremnek tavaly csupán a ne­a nyelvészet művei, gyűjte- a tetőszerkezet, elégtelen a menyéi is. Az újonnan kiala- párkány csatornarendszere. kított raktárba is befolyt a hólé, sőt az itteni munkaszo­A tető javítására időben gondoltak. Tavaly összél ba mennyezetét a szó szoros amint dr, Bálint Alajos, a értelmében víz borítja. A kölcsönzőben, ahol nagy a forgalom, meg a kötészetben szintén sokat rongált a Víz. A múzeum igazgatója, a könyvtár vezetője és dolgo­zói minden lehetőt megtet­ek és megtesznek, hogy mentsék a drága könyvtári értékeket. Biztos helyre igye­keztek helyezni a könyve­ket, s ezt a körülményeknek megfelelően a legjobban megoldották. £>é zsúfolt a Móra Ferenc Múzeum igaz­gatója közötte — közel 90 ezer forintot fordítottak a te­tőzet, illetve a csatornák ja­vítására. A munkát a Szege­di Építőipari Szövetkezet Vé­gezte. Igaz, télen korábban is volt némi beázás, de nagy­fokúvá (!) a javítás után vált. Ennek a ténynek szakértői Vizsgálat tárgyát kell képez­nie. A sZakértők szerint a kemény tél, a hó és a fagy újabb rongálásokat okozott a tetőzetben és közrejátszó Könyvtár, s az is előfordult, hogy a száraz hely órák oka a mostani állapotnak. múltán, vagy másnapra víz- ^ tócsássá vált. Dr. Bezerédy A legsürgősebben! István, a könyvtár igazgató­ja elmondotta, hogy eddigi felméréseik szerint talán 5 ezernél is több könyv ázott át. Ezeket természetesen — amennyire felszereléseik le­hetővé teszik — szárítják. )( Mi az oka? Elkerülhetetlen a kérdés: mi okozza a nagy beázást, miért következett be a jelen­legi helyzet? Az épület középső, széle­gyedik negyedévben 10 ezer sebb része bádogtetős, míg az tŐszerkezetét. A legfontosabb rhost a továhfti beázás még-, akadályozása. Az ügyben a A baj megvan és a könyv­tári anyag megóvása, a be­ázás megszüntetése halaszt­hatatlan, elsőrendű köteles­ség. Ezt tudva fáradozik a hi­ba megszüntetéséért az épü­let gazdája, a Csongrád me­g)éi tanács. Htmtos Mihály, a megyei tanács vb-elnökhé­lyéttése közölté: — A megyei tanács azon van. hogv az anyagi lehető­ségek szerint a legjobban rendbehozzák a múáéum tc­400 látogatnia volt, s 10 ezer Oldalszárnyakat • palával fed­150 különféle müvet kértek ki. Átázott könyvek A nagy raktárban 210 ezer kötet könyvét zsúfoltak ősz­síe. Itt is több helyen be­fölyt a víz, s az első enyhe napokon szinte zuhogva tó­dult a padlóra. Olyan alatto­mos gyorsasággal, hogv több ezer kötet könyv átázott. Köztük a klasszika filológia. ték. Az épület oszlopos, gö­rög—római stílusának megfe­lelőén attikai párkány „fog­ja közre* a tetőszerkezetet. Az épületre hullott hatalmas mennviségű hó eljegesedett a tetőn és eltömítette a pár­kány belülről bádoggal fe­dett vízátbocsátó csatornáit. Az olvadással így a tetőze­ten felgyülemlett a víz. Ez azonban csak azért okozhat­ta a beázásokat mert rossz nak kiterjesztését. Ez annyit jelent, hogy a légi közlekedé­si vállalatok például 10—14 főnyi csoportok részére 5 százalék, 15 fő, vagy ennél nagyobb létszámú csoportok részére 10 százalék kedvez­ményt nyújtanak a normál Viteldíjból, A külíöltíön ta­nuló (tülkök részére szünidő­re való hazautazásuk eseté­ben 25 százalékos kedvez­mény ls nyújtható. Az uta­zási irodák Útján szervezett társas- és egyéni turiáinute­zásoknál a komplex árakból 23—80 százalékos dí.ltételked­vezmény adható. Ezen ked­vezmény-kiterjesztés követ­keztében például az a hatna­pos moázkvai utazás repülő­géppel, amely 1963 nyarán 2290 forintba került, 1964­ban csak 1690 forint lesz. A megbeszélésen szóba ke­rült továbbá az utazási iro­dák által szervezésre kerülő egyéni turisteutazások kérdé­se is és a csehszlovák és ma­gyar idegenforgalmi vállala­tok között már konkrét meg­egyetés is létrejött. A részvevők megbeszélték, hogy a nemzetközi menet­rend egybehangolásánál fo­kozott mértékben figyelembe veszik a tvristautazások szempontjait, hogy ezzel is előmozdítsák a turistaforgal­mat. megyei tanács a Művelődés­ilgvl Minisztériummai is fólytat megbeszéléseket A legsürgősebb javítás va­lóban nem késhet, mert egv úiabb havazás, esőzés továb­bi pusztulást okozhat Remél­jük, hogy akad vállalat vagy szövetkezet, amely ezeket a munkákat terven felül is el­Végri. Morvay Sándor Gyengül a felmelegedés A Meteorológiai Intézet Központi Előrejelző osztályán tájékoztatásul közölték, hogy szerdán a Jeges-tengerről el­indult legutóbbi nagyobb front tovább nyomul Közép-Euró­pa felé. Á jeges-tengeri leve­gőt hozó új fronthullám való­színűleg csütörtökön délelőtt érkezik hazánk légtérébe. A csütörtök reggeli minimumok országszerte nulla—mínusz 5, a délnyugati és aZ északkeleti tájakon helyenként minusz 5 —mínusz 16 fok. körül ala­kulnak ki. A felmelegedés gyengül: a csütörtöki maxi­mumok már csak nulla— plusz 4 fokig emelkednek, s az elénk északi, északnyugati szél Időnként viharossá erő­södik (MTI) Csütörtök, 1964, február 6. DÉL-MAGYARORSZÁG §

Next

/
Thumbnails
Contents