Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-06 / 30. szám

mozgatóerő teremti meg az összhan­got a közösségi és egyéni érdek kö­zött. A felvilágosító szó mellett ezt szol­gálják a jól bevált anyagi ösztönző módszerek is. Ezekben hűen megnyil­vánul az egyéni és közösségi érdek harmóniája, éppen ezért adott kö­rülmények között minden formája hasznos és célravezető. Sajnos akad­nak még itt-ott ellenfelei az ilyen ösztönző jövedelemelosztásnak. Fő­ként annak a módszernek, amikor, az össztermésből, százalékarányban tör­ténik a munkaegységen felüli része­sedés. A szövetkezetek szocialista fej­lődését „féltik" ettől a formától. De ugyanakkor nem gondolnak arra. hogy ha kapálatlanul. vagy töretlenül marad a kukorica, ha óriási értékek mennek veszendőbe csak azért, mert nincs megteremtve a munka anyagi érdekeltsége, akkor ez mekkora kárt okoz a szocialista előrehaladásnak. Attól sokkal jobban kell félteni a szövetkezeteket, hogy keveset termel­nek, keveset osztanak és kedvetlen a tagság. A helyes anyagi ösztönzés — sok példa van már erre — egyik év­ről a másikra szinte ugrásszerűen fél tudja lendítem a tsz-eketi A közös mim ka haszna két irányba hat: min­den forint jövedelem, amelyet a tag kap, ugyanakkor sok-sok forinttal gyarapítja a közös vagyont is, amely a jövő fejlődésének záloga. Végső so­ron az egyén boldogulása ehhez kap­csolódik. A közös munkából, az egyéni érdek és a közösségi érdek összekapcsolásá­ból létrejött több áru az egész ország érdekét, fejlődését szolgálja. A mező­gazdasági termelés igen fontos he­lyet foglal el népgazdaságunkban és külkereskedelmünkben. Minél jobban tudjuk fellendíteni, annál kedvezőbb helyzetbe kerül a népgazdaság mér­lege. Ez a körforgást is gyorsítja: a falu több traktort, kombájnt, műtrá­gyát, építőanyagot kaphat. Ezért nép­gazdasági érdek a háztáji gazdaságok árutermelésének fejlesztése ls. Ma enélkül korántsem lehetne egészséges az ország gazdasági vérkeringése. Ép­pen emiatt nem nézhetjük tétlenül, hogy az utóbbi két évben visszaesett a háztáji gazdaságok árutermelése. Feltétlenül jobban ki kell használ­nunk az ebben rejlő lehetőségeket, ami nemcsak egyéni, hanem közös­ségi és népgazdasági , érdekeket is szolgál. Csak helyeselni lehet azok­nak a tsz-vezetőknek a módszerét, akik a tervezésnél a háztáji gazdasá­gok árutermelését is figyelembe ve­szik és a közös munka mellett erről sem feledkeznek meg. A mezőgazdaság, amelyben helyes irányítással összhangra talál a három érdek, megfelelő támogatást kap a népgazdaságtól. Országos méretekben is érvényesül az egészséges ösztönzés. A terményárak például nálunk ked­vezőek a parasztságnak. Ha nem is a legmagasabbak a világon, de azért meghaladják a világpiaci szintet. Ked­\ező feltételek mellett kapják a tsz­ek a gépeket, a műtrágyát és a többi fontos iparcikket. Anyagi áldozatot vállal az állam azért is. hogy a szö­vetkezetek óvna évre több szakero­A közélet hírei DOBI ISTVÁN A NAGYLÉTA1 ARANY KALÁSZ TERMELŐSZÖVETKEZET ZÁRSZÁMADÁSI KÖZGYŰLÉSÉN Szerdán délelőtt a köz- számadási közgyűlésén több ségi művelődési otthonban mint nyolcszáz termélőszö­tartotta zárszámadási köz- vetkezeti gazda jelenlétében gyűlését a nagylétai Arany BeLgyár András tsz-elnölk is­Kalász Termelőszövetkezet. A mertette az 1963-as év gaz­gazdaság zárszámadásán dasági eredményeit, majd részt vett Dobi István, a . . , . . . . Népköztársaság Elnöki Taná- feJszoJalt ***» Istvan *aki csának elnöke is. elismerését fejezte ki a jó A terme] öszövetkezet zár- eredményekért MAGYAR GAZDASÁGI KÜLDÖTTSÉG OLASZORSZÁGBAN KarádS Gyula külkereske- tes látogatásra Olaszország­dtími miniszterhelyettes ve- küldöttség különböző zetesevel magyar gazdasagi ^ küldöttség érkezett háromhe- ipari vállalatokat látogat meg. Elkészült a megyei képviselőcsoport első félévi mnnkaterve A megye képviselőcsoport- ződéses termeltetés, a felvá­ja első félévi munkatervé- sárlás és a városi lakosság nek megfelelően márciusban főzelék- és zöldségellátásá­tartja legközelebbi ülését, nak helyzete szerepel napi­Ekkor tájékoztató hangzik el renden. a megye termelőszövetkeze- A képviselőcsoport tagjai tjeinek 1963-ban elért terme- ezenkívül részt vesznek a lési eredményeiről, a gyenge párt- és tanácsszervek ülé­tsz-ek megszilárdítására tett sein, látogatást tesznek üze­intézkedésekről. A képviselő- mekben, intézményekben, csoport májusi ülésén a szer- tsz-ekben. EGZOTIKUS IHIIIIIIIHIIMIIIIIHIIIHHIIIHIHIIIIIIIIIIII VIRÁGOK MitmutttHtiHHiu mniHfHiiniii Virágkülönlegességek nyit­nak Újszegeden az egyetemi botanikus kertben. A függö­kosarakban elhelyezett fehér és liláspiros papucsvirágok Jáva, Bomeó és más trópusi szigetek növényei. Ezek ál­landó üvegházi lakók, nyáron sem kerülnek lei a szabad­ba, meri fejlődésükhöz nem elég a meleg, emelett bőséges bért alkalmazzanak. Ezen kívül más úton is jelentős támogatást élvez a mezőgazdaság. És minél több árut termel majd a falu, annál gyorsab­ban oldódnak beruházási problémái. Mert a népgazdaság is csak akkor ad­hat, ha kap. A most foiyo zárszántadása közgyű­léseken és az előkészítő munkában jó alkalom nyílik arra. hogy a tsz-tagok alaposan megismerkedjenek azzal, hogyan kapcsolódik egymásba az egyéni, közösségi ós népgazdasági ér­dek, hogyan kovácsolódik össze egyet­len, az ország minden lakójára ki­ható érdekké. így jobban, megfele­lőbben készülhetnek fel a tsz-ek a rövidesen esedékes másik nagy fel­adatra: az 1964. évi termelési terv részletes kidolgozására és elfogadá­sára. Az idei esztendő a mezőgazda­ságban már tavaly elkezdődött, még­hozzá igen jól. A kalászosok nagy ré­szét időben elvetettük, s a növények szépen kifejlődve fogadták a hótaka­rót Ha a továbbiakban ugyanilyen jól dolgozunk, megfelelően ápoljuk a vetéséket és felkészülünk a tavaszi­nyári munkákra, akkor a jövő évi zárszámadás gazdagabb lehet az idei­nél, amely a sok nehézség ellenére sem mondható rossznak. Elsősorban azért, mert a legtöbb tsz-ben a kö- 1 zös munka, a közös érdek erös ala­pokra teremtett, amelyek segítségé­vel a közösség állni tudta a mostoha időjárás viszontagságait. ECK GYULA A Yegyikombinátnál A szerelők és építők serege dolgozik a Tiszai Vegyikom­bi nát építkezésén. A kombinátot ebben az évben helye­zik üzembe. Az óriás kompresszorok szerelését február 28-ig, a gázkompresszorok szerelését március 30-ig feje­zik be. Az idén befejezik az állami gazdaságok villamosítását Szervezet alakul a termelőszövetkezetek elektrifikálásának fejlesztésére Jluszo n öt m iH jő, — újításokból A faluvillamosítás befeje­zése után az idén gyorsabb ütemben folytatódik a me­zőgazdasági üzemek elektri­fikálása. Az állami gazdasá­gok villamosítása teljes egé­szében befejeződik: az idén 20 kisebb, távoleső majort kötnek be a villanyhálózat­ba, s ezzel mind az 1200 ál­lami gazdasági központba és üzemegységbe eljut az elekt­romos áram. Hosszabb távú feladat a termelőszövetkezetek villa­mosítása. A több mint 7000 szövetkezeti központ és ma­jor közül 1959 óta 2600-at kapcsoltak be a hálózatba, így a villanyárammal ellá­tott egységek száma most meghaladja a négyezret Ez magában foglalja ugyan mind a 3612 szövetkezeti közpon­tot, de mintegy 3000 távo­labb fekvő majorba még nem jutott el a villanyáram. Ezek közül az idei terv mint­egy 700-nak a villamosítását irányozza elő. Ehhez csak­nem 1000 kilométernyi táv­vezetéket építenek ki, mint­egy 150 millió forintos költ­séggel. A belső villamos­szerelések költsége körül­belül 80 millió forint, en­nek jelentős részére az ál­lam hosszú lejáratú hitelt nyújt a szövetkezeteknek. Az utóbbi években a me­zőgazdaság mind jelentősebb energiafogyasztóvá lépett elő. Villamos energia fel­használása öt év alatt kere­ken megkétszereződött, s már tavaly meghaladta a 200 millió kilowattórát. Ez a nö­vekedés azonban inkább az újabb üzemegységek bekap­csolásából, és csak kevésbé az elektrifikált mezőgazdasági munkafolyamatok terjedésé­ből adódik. A termelőszö­vetkezetek jelenleg több mint 20 000 elektromos meg­hajtású géppel rendelkez­nek, s bár ennél sokkal többhöz áll rendelkezésük­re energia, még ezek egy ré­szét sem használják ki meg­felelően. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szövetkeze­tekben még nem ismerik eléggé a villamos energia al­kalmazásának lehetőségeit, s az elektromos berendezések üzemeltetésének és karban­tartásának módszereit. A mezőgazdasági termelés fejlődése és a távvezetékek gyors ütemű kiépítése most szükségessé tette, hogy meg­felelő szervezet segítse a szövetkezeteket az elektrifi­kálásban. Ebből a célból az idén megyénként egy-egy gépjavító állomáson villany­szerelő-karbantartó részle­get hoznak létre. Egyik fel­adatuk az energiagazdálko­dási szaktanácsadás lesz: tá­jékoztatják a szövetkezete­ket, hogyan hasznosíthatják a legjobban az energiavételi lehetőségeket. Ezek a részle­gek gondoskodnak majd — évi szerződések alapján — a szövetkezetek villamos el­osztó hálózatának és elekt­romos berendezéseinek kar­bantartásáról, javításáról, felújításáról, s ellátják a biz­tonságvédelmi ellenőrzéssel kapcsolatos teendőket is. (MTI) Az állami erdőgazdaságok­ban 1955 óta az évente meg­valósításra kerülő újítások száma 500—600-ról 1100— 1200-ra, az újításokból szár­mazó gazdasági haszon, megtakarítás, illetve többlet­termelés értéke pedig 2,5 millióról 25—26 millió forint­ra emelkedett. Elsősorban az újítóknak köszönhető, hogy a legnehezebb telepítési, ki­termelési, továbbá rakodási és szállítási munkákban mindenütt ott vannak mar az "erős*, »okos* és "ügyes* gépek százai. JÓ IDŐ - JÓ PIAC — Piacra igyekvők fürgéb­ben! Különben itt állunk so­káig — hallatszik a kalauz biztató hangja a villamoson. Kiürül a kocsi. A háziasz­szonyok, a délutáni műszak­ban dolgozó férjek, nyugdíja­sok igyekszenek Szeged élés­kamrája felé. A Marx téren tart a szerdai piac. Emberek torlódnak az elárusító asz­talok között, alkusznak, vagy szó nélkül fizetik ki a kért árat. — Hogy a tojás? — kér­dezi egy fiatalasszony. — Egy forint kilencven — mondja az egyik árus. A szomszédja már egy nyolc­vanért adja. Fellélegzik a nő, a 2,50-es ár után nem számí­tott rá, hogy 1,80-ért kap tojást. Van bőven. A kosarakból csirkék, tyú­kok kandikálnak, libák ter­peszkednek a földre szórt szalmán. Nagy tálakban áll a túró, sajtok kerekednek a rácsos asztalokon. Hatalmas kosarakból mosolyog az al­ma, egyikükbe-másikukba tábla van szúrva: 4—5—6 fo­rint. Zsákokban a bab: fehér és tarka. A földművesszö­vetkezetek elárusító helyein csirke, káposzta, karalábé, zöldségfélék. A piaci felíró végig megy a sorokon. Csak nehezen jut egy-egy árushoz. — Mit hozott? — ötven tojást, öt pár csir­két — kilója 25 forint —, 50 kiló almát. Csak — széttár­ja karjait — nagyon szűken vagyunk. Mi lesz akkor, ha már mindenki kimerészkedik a piacra, nem lesz egy talpalatnyi hely sem. A felíró megy tovább, he­lyére vásárlók lépnek. A hosszú hideg tél kezdete óta ez az első igazi piaci nap a Marx téren. Hullámzik a tömeg. 1500 árus kínálja por­tékáját. Most már mérséklődtek sz árak, áru is van bőven, a minőségük is megfelelő. Min­dent megtalálnak a vásárlók. — Bővül-e még a piaci választék, ha tovább meleg­szik az idő? — kérdeztük már a városi tanács kereske­delmi osztályán. — Feltétlenül. Ma még csak a "bátrabb* árusok me­részkedtek ki. A következő napokban valószínűleg mind többen és többen jönnek árusítani. S hogy a válasz­ték még nagyobb legyen, a közeljövőben mebeszéljük a járási tanáccsal, hogy a kör­nyező szövetkezetek is épít­senek elárusító pavilonokat, s kapcsolódjanak be az ál­landó árusításba. Dél van. A piac lassan el­néptelenedik. Még egy-egv elkésett vevő igyekszik vé­gig a sorokon, a maradék áru között válogat Vége a piaci napnak. A napfény ki­csalta az árusokat a stan­dokra. Reméljük, példát vesznek a mackóról, aki a jó idő láttán nem tért visz­sza barlangjába .., Kovács Attila páratartalmú klimát igényel­nek. A leglátványosabb növé­nyek közé tartoznak, hosszú ideig, több mint egy hóna­pig virágoznak. A klimaház folyosóján — ahol már jóval alacsonyabb a hőmérséklet — kibontották szirmaikat a cserepekben ne­velt havasi rózsák. A fodros szélű karmin- és halványpi­ros kényes virágok az Alpok flórájához tartoznak, s csak esővízzel szabad őket öntöz­ni. Fent: Öntözik a kis papnes­virágokat. Lent: Az alpesi rózsák nyílnak. Ülést tartott az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottsága Ezután dr. Beresztóczy Miklós, az Országos Béketa­nács katolikus bizottságának főtitkára beszámolt az el­múlt félévi papi békemun­káról és többek között hang­súlyozta a népi-nemzeti egy­ség további megszilárdítása érdekében az aktív tevékeny­kedést. Felhívta a figyelmet a Hazafias Népfront közelgő kongresszusának a jelentősé­gére, majd ismertette a kö­vetkező fél év békemunkájá­nak feladatait Az Opus Pacis intéző bi­zottsága és az Országos Bé­ketanács katolikus bizottsá­ga szerdán együttes ülést tar­tott. Az ülést dr. Hamvas End­re püspök, az Opus Pacis és az Országos Béketanács ka­tolikus bizottságának elnöke nyitotta meg, hangsúlyozta az aktív munkálkodás szük­ségességét a békemunkában. Csütörtök. 1964. február «. OtL-MAGYARORSIAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents