Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-04 / 28. szám

Kisteleken újjáválasztották a népírontbizottságot Vasarnap délelőtt benépesült a kisteleki művelődési otthon nagyterme, a népfrontgyülés színhelye. Még a messzi tanyákból is eljöttek a szövetkezeti gazdák. Ott ül-, tek a gépállomási dolgozók, a nagyközség értelmiségének és kisipari szövetkezeteimunkánktól, erőnk, tudásunk összeadásától függ. A népfront sok munkát végzett Kisteleken is, de korántsem használta ki a lakosság kezdeményezéseiben, észrevételeiben rejlő erőt. A bizottság több tagja egyáltalán nem tevékenykedett. Így nek képviselői is.' Meg jó né- állapította meg a gyűlés, s a hány háziasszony, aki még az ebédíözést is elhalasztotta, csakhogy részese lehessen a tanácskozásnak. A község vezetőivel együtt ott volt a nagygyűlésen Török József, a járási pártbizottság első titkára. Katona Sándor országgyűlési képviselő, a népfront megyei bizottságának titkára és Kalapis István, a népfront járási bizottságának titkára. A gyűlés felelősséggel vette számba a népfront második kongresszusa óta elmúlt négy év eredményeit, melyek az MSZMP politikájának alapján, az emberek munkájával, a népi1 összefogás jegyében születtek Kisteleken is. Szocialista keretbe került a tág határú község mezőgazdasága és az ..öreg" szövetkezet. a Felszabadulás mellé újak alakultak és fogtak munkához. A kistelekiek szeretik községüket. Tavaly közel félmillió forint értékű társadalmi munkát teljesítettek. De a népfrontbizottság tevékenységéhez — állapította meg a gyűlés — nemcsak a társadalmi munkák szervezése tartozik, hanem o sokoldalú részvétel a közügyek intézésében. A .gyűlés feltette a kérdést: mit kell tenni a népfrontnak Kisteleken? S válaszolt is rá: jobban közreműködni a feladatok megvalósításában. és tudatossá tenni minden emberben, hogy további boldogulásunk is a helyi népfrontbizottság beszámolója, amelyet Pap István ismertetett. A gyűlés végül újjáválasztotta a népfront. 66 tagú helyi bizottságát, amelyben ott vannak a társadalom minden rétegének képviselői. A népfront.bizotiságba a régiek mellé új, friss erők is kerültek. A községi népfrontbizottság elnöki tisztével újból Tobak Ferenc erdőmérnököt, titkári tisztével pedig újból Pap Istvánt, a művelődési otthon igazgatóját bízták meg. A népfront járási bizottságába választották Török Józsefet, a járási pártbizottság első titkárát, Tobak Ferencet és Losonczy Jenőt, a kisteleki gépállomás dolgozóját. A népfront megyei küldöttértekezletén — a gyűlés döntése alapján — a községet. Török József, a járási pártbizottság első titkára, Tobak Ferenc és Harmath István kisteleki pedagógus képviseli. Tavalyi sikerek - új A

z elmúlt héten ülést ság bizalmát tükrözi a tsz-ek tartott a szegedi já- iránt az is, hogy egy év alatt rási pártbizottság. Ve- mindent egybevetve 10 százetö kommunisták, tsz-elnö- zalékkal nőtt a termelékenykök, falusi pártmunkások, a. ség, jóllehet országosan csak tanacsok képviselői ültek négy százalék növekedéssel Beszélgetés a gyűlés után. Németh Bélámé háziasszony, Csókási István, Szálkái János tsz-tagok és Katona Sándor, a megyei népfrontbizottság titkára KÖZLEMENY Alekszandar Rankovics magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Mun- vendégek tiszteletére, melyen mes Dezső, Czinege Lajos és káspárt Központi Bizottságé- jelen volt Biszku Béla, Gáspár Pap János elvtárs. Jelen volt nak meghívására január 31- Sándor, Nemes Dezső, a Ma- Dusán Csalics jugoszláv én baráti látogatásra Buda- gyar Szocialista Munkáspárt nagykövet. (MTI) pestre érkezett Alekszandar Politikai Bizottságának pót- _ Rankovics. a Jugoszláv Szo- tagja. össze a napokban, hogy megvonják a járás mezőgazdaságának 1963 évi mérlegét, s körvonalazzák az újesztendő feladatait. A pártbizottság titkárának beszámolója és a vitában elhangzott felszólalások egyaránt bizonyították: tsz-mozgalmunk nagyszerűen fejlődött 1963-ban is. Ilyen kedvező feltételek még sohasem voltak a gyorsabb előrehaladáshoz, mint most. A zárszámadások még nem fejeződtek be, de már bizonyos, hogy a szövetkezeti gazdák közösből származó átlagjövedelme 1962-höz képest mintegy 15 százalékkal növekedett. Több terményből a vártnál nagyobb mértékben emelkedetek a terméshozamok is. Ezzel magyarázható, hogy növénytermesztésből 118. állati termékekből pedig 102.5 százalékra teljesítették a járás tsz-ei hz állam iránti értékesítési kötelezettségeiket.. Különösen szép sikerek születtek a tejtermelésben. A tervezetthez számolunk. A pártértekezlet, úgy döntött. hogy a sikerek alapján 1964-ben a járásban újabb 4—5 százalékkal kell emelni a terméshozamokat és további nyolc százalékkal fokozzuk az állami felvásárlás mértékét, A járás vezető testülete megkülönböztetett gondot fordít továbbra is a kenyérgabona-termesztésre, valamint a közös és a háztáji állatállomány fejlesztésére. A búza és a rozs terméshozamainak növelése érdekében tavalyhoz képest megkétszerezték a műtrágyakészleteket. Ez idő szerint 11 ezer 250 tonna vegyes műtrágya áll a tsz-ek és háztáji gazdaságok rendelkezésére. A járási pártértekezlet fontos feladatként szabta meg azt ls, hogy idén a fekete földeken 18 mázsáig a homokterületeken pedig 10—11 mázsáig kell növelni a kukorica terméshozamokat májusi morzsoltban számítva. A gyenge homokföldeken pedig — melyeken nem kifiképest 160,3 százalékra nő- zétődö a kukorcatermesztés vekett a járásban a tejfelvásárlás. 1963-ban 547 vagonnal termett több kenyérgabona a tsz-ekben, mint 1962-ben. összesen 1085 vagon búzát, rozsot adtak el a gazdaságok az államnak, 310 vagonnal többet, mint egy évvel korábban. A vártnál több hízómarhát értékesítettek a gazdaságok, viszont a sertés hizlalásban nem érték el a követelményeket Vigasztaló az, hogy tavaly általában jobban kihizlalták a sertéseket, mint más években. S

ikerült pótolni a múlt esztendőben a nagyüzemi szőlő- és gyümöLcstelepítésekben a korábbi lemaradásokat is. Az öszszesen tervezett 2300 hold szőlő és gyümölcsös helyett 1963-ban 2974 holdat telepítettek el a tsz-ek. Az utób— meg kell honosítani a különböző takarmánycirokféleségeket Az állattenyésztés fejlesztése érdekében növelni kell a lucernatermő területeket is. A járás egyik, legjobban jövedelmező exportcikke lehelétt volna már eddig is a lucernamag. M

íg más állatféleségekből általában túlteljesítettük a tenyésztési terveket, nagy a lemaradás a sertéstenyésztésben. A jelenlegi 10 ezer 500-ról mintegy 12 ezerre kell szaporítani az anyakocák számát. S ehhez minden feltétel rendelkezésünkre áll. A kocatartásban, sertéstenyésztésben különösen nagy szerepük van a háztáji gazdaságoknak. 16 ezer tanyát tartunk nyilván a szegedi járásban, s minden tanyaudvarban elfér egy-egy anyakoca! A tsz-ek lehetőség bi három esztendőben vég- szerint takarmánnyal is sezétt telepítések együttesen megközelítik az ötezer holdat. Növekedett a járás tszeiben a munkák gépesítésének színvonala, javult a munkafegyelem. A parasztA jugoszláv vendégek és a magyar vendéglátók között több ízben elvtársi, baráti eszmecserére került sor. Az magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáseialista Szövetségi Köztársaság alelnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának titkára, Ivan Gosnjak, a Jugo- *or szláv Kommunisták Szövet- eszmecsereken részt vett sége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, . ,. ... . a Jugoszláv Szocialista Szré *°zponDtÍ Bizottságának vétség. Köztársaság népvé- B,5'f,u Bela'Gas.delmi minisztere Gyuro Pu- a <f T? D^ZS°' car, a Jugoszláv Komrmmis- ?, £ Muntók Szövetsége Központi Bi- ^f.iv t ^ B,zottsaga: zottsága Végrehajtó Bizott- ^ff/" AJ,u^szlaY relzro1 sagának tagja. Jovan Veszcunov, a Jugoszláv KommuTéli zsákmány A téli hónapokban sem szünetel a munka a szegedfehértói halgazdaságban. A várost ilyenkor is ellátják friss áruval, tükrös és pikkelyes pontyokkal, s az exportszállításokban sincs fennakadás. Egy-egy húzásra négyöt mázsa ponty kerül szárazra. lusták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja és Dobrivoje Vidics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja. Jugoszláv vendégeinket budapesti tartózkodásuk idején a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságainak első titkára, a Minisztertanács elnöke. Ivan Gosnjak népvédelmi miniszter látogatást tett Czikovics, Ivan Gosnjak, Gyuro Pucar, Jovan Veszelinov és Dobrivoje Vidics elvtárs. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserék során a részvevők kölcsönösen tájékoztatták egymást a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság dolgozóinak a szocializmus építésében elért i eredményeiről, a további ' távlatokról. Megelégedéssel ; állapították meg hogy a két j ország kapcsolatai jól fejlődnek a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet különböző területén és megnege Lajos honvédelmi mi- vannak a kölcsönös együttnisztemél, a Magyar Szoci- működés eredményes továbbalista Munkáspárt Politikai fejlesztésének .jó feltételei. Bizottsága póttagjánál. Egyetértően leszögezték. A Jugoszláv vendégek a hogy a két szomszédos szo- ' január 31—február 3. közötti cialista ország kapcsolatai- 1 magyarországi tartózkodás so- nak gyümölcsöző fejlődése rán ismerkedtek fővárosunk hasznos nem csupán a két nevezetességeivel, látogatást ország számára, hanem pozitettek az Egyesült Villamos- tív hozzájárulást jelent a gépgyár 4-es számú gyáregy- béke és a szocializmus ügyéségében, ahol képet kaptak a ért világméretekben foivó gyár kollektívájának eredmé- küzdelemhez, nyedről, jártak a lágymányosi és a József Attila lakótelepen, * , részt vettek az Operaház egyik előadásán. Február 2-án a vendégek és házigazdáik kirándultak Budapest környékére. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagyköve, .. 8.' Í Előkészület a halászathoz A. Rankovics, I. Gosnjak, Gy. Pucar, ,1. Veszelinov és I D. Vidics elvtárs hétfőn eluta- \ zott Budapestről. Búcsúztatásukra a Keleti pályaudvaron megjelent Biszte ebédet adott a jugoszláv kv Béla, Gáspár Sándor. NeGazdag zsákmány gítsék a háztáji sertéstenyésztést. A háztájiak viszont a kapott takarmányok lejében lássák el hizni való sertéssel a tsz-eket Amint ezt a pártértekezlet megállapította, az új esztendőben sok a tennivaló a szarvasmarha-tenyésztés minőségi fejlesztésében is. Átlagosan kétezer liter fölé kell emelni az egy tehénre jutó fejési átlagot. Nem tűrhetjük meg az olyan tehenészeteket, mint amilyen a balástyai Szirtusvirág Tsz-é. Amint a tsz párttitkára elmondotta, ebben a gazdaságban a napi fejés jelenleg i az egy literes átlagot is alig j éri el. Növelni kell az öntözés mértékét is. 1963-ban már 2730 holdat öntöztek a tszek, területüknek két százalékát. Ez azonban kevés, annak ellenére, hogy az öntözéses gazdálkodás fejlődött a járásban, mert az ország szántó területeinek a 4,5 százalékán folytattak már tavaly öntözéses termelést. Az öntözés kifizetődését szemléltetően bizonyítja többek között a röszkei Lenin Tsz példája, ahol az öntözött földeken tavaly 80 mázsára növekedett a fűszerpaprika • holdankénti terméshozama. A legfontosabb mai feladatok közé tartozik a járásban a korszerű rét- és legelőgazdálkodás kifejelesztése is. 42 ezer hold olyan gyepterület van a járásban, mely sürgős javításra szorul. A gyom kiirtásával, műtrágyázással, fogasolással és öntözéssel nagymértékben növelhetnénk a fűtermés hozamát. Sok helyen még közelről sem tudják felmérni, milyen nagy gazdálkodási feladatok tartalékok rejlenek a rétek, legelők javításában. A járás vezető testülete határozottan állást foglalt a beruházások tokozásában és kencentrálásában is. Különösen a járulékos beruházásokkal maradtunk el. Vannak már például istállók, de nincs hozzájuk kút. Hiányoznak a takarmánytárolok, füllesztő berendezések, gépszínek. Sok helyen elültették a szőlőt gyümölcsösöket de nincsenek még kiegészítő, feldolgozó stb. berendezések a szőlőkhöz. Bekerítetlenül állnak a gyümölcsösök. Emiatt évről évre komoly károkat okoznak bennük a vadak. Kormányzatunk nem sajnálja ezektől a pénzt csupán az szükséges, hogy a pártszervezetek vegyék kezükben mindenütt a járulékos beruházások ügyét is. T

ovább javult a tsz-ek gépel látása. A tavaszi hónapokban ismét 111 új traktort kapnak a tszek, 134-et pedig a gépállomások adnak el a közös gazdaságoknak. Ezekkel együtt közel 600-ra emelkedik a tsz-ekben az erőgépállomány. Még mindig kevés a munkagép. Például tereprendezéshez, talajegyenget éshez szükséges szkréperláda jelenleg csak egyetlen egy van a járásban, pedig az ilyen munkagépek nélkülözhetetlenek a szőlők, gyümölcsösök telepítésénél és az öntözéses kertgazdaságok kialakításánál. Nagyon komoly veszélyre hívta fél a figyelmet a tanácskozás a telepítendő szőlőfajták megválasztásánál ia. Pusztamrégesen és más köz. ségékben a minőségi borszőlők — rizling, leányka, hárs, levelű stb. — fajták helyett csak gyenge kommersz árut jelentő izsáki sárfehér, kövidinka és kadarka fajtákat telepítenek. A gyümölcstermesztésben a magas törzsű fák nevelése már régen a múltté. A magas törzsű fákon a gyümölcstermesztés nagyüzemekben sem gazdaságos! Mégis sok helyen magas törzsű almafákat ültetnek, mondván, hogy nincs más szaporítóanyag. Küzdeni kell az ilyen látszateredmények ellen. A gyümölcstermesztés gazdaságosságát már most a szakszerű telepítésekkel kell megalapoznunk. I

dén is állandó feladat a gyenge tsz-ek fejlesztése. Tavaly 12 tsz-ben tűzték ki célul, hogy a mérleghiányos, gyenge szintről a jók ós a közepesek színvonalára emelik a gazdaságot. Ez a vállalkozás a pusztaszeri Petőfi Tsz kivételével mindenütt megvalósult. A járási pártbizottság útmutatása szerint idén újabb 10—12 gazdaságot kell hasonlóképp megszilárdítani. Ebben a munkában nagy segítséget jelent többek között a jövedelemelosztási formák helyes megválasztása is. A járási pártbizottság javasolja, hogy jövedelemelosztásban a munkaegység plusz az egész .termésből való premizálás módszerét alkalmazzák a tsz-ek. Ahol annak megvannak a feltételei, helyesnek látják a készpénzfizetési rendszer kifejlesztését is. A pártszervezetek kommunistái ezen az értekezleten feladatul kapták, hogy a járás mezőgazdaságának fejlesztését továbbra is szívügyüknek tekintsék. Nyújtsanak még több segítséget a vezetés színvonalának emelésében, segítsenek mindenütt a szakmunkásképzés szervezésében, mert az újabb termelési sikerek kivívása szövetkezeteinkben ma már elsősorban a kellő hozzáértésen múlik. CSÉPI JÚZSEF Kedd, 1964. február 4. OÍL-MAGYARORSZAG 3