Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

Folytatta a költségvetés tárgyalását az országgyűlés újabb lépésekre van lehető-/ sorban termelő, gazdasági, nikus figyelembevételét látja köz fejlődését, problémáit is­ség az általános és teljes le- kulturális és tudományos te- abban is, hogy szerelés útján. Erre kiváló vékenység. Azt jelenti-e ez alkalmat nyújtanak azok a a tény, hogy a politikai szer­javaslatok, amelyeket a Szov- vező-nevelő munka, a párt­jetunió képviselője az érte- szervezetek, az állami és a kezlet elé terjesztett — hang- társadalmi szervek tevékeny­súlyozta a szónok, majd így sége háttérbe szorult, vagy folytatta: másodrendűvé vált? A szocializmus teljes fel- Nem, természetesen nem építésének munkája ma első- jelenti ezt. Ezután az elnök szünetet A vita dr. Ajtai Miklós­mertette az országgyűléssel, rendelt el. Szünet után az nak. az Országos Tervhivatal a honvédelmi tárca 1964- Az 1964. évi költségvetési elnöki széket Polyák János elnökének felszólalásával ben az összes kiadásoknak tervezetet elfogadta. foglalta eL folytatódott, csupán 6,8 százalékát ja­DR. AJTAI MIKLÓS? Az alapvető célok tekintetében társadalmunk egységes A párt és a kormány az büszkeség érzése hat át ben­élet minden területén arra nünket. törekszik, hogy kipróbált és Népünk küzdelme, mun­helyesnek bizonyult politi- kája nem volt hiábavaló! kai vonalát következetesen Legyőzte az ellent, a tornyo­megvalósítsa és attól a jövő- suló millió akadályt, kijavít­ben sem tér el. Minél töb- va saját hibáinkat, végül is ben teszik benső meggyőző- közel értünk a célhoz: a sZo­d és bői magukévá ezt a po- cialista Magyarország teljes litikát, annál biztosabban és felépítéséhez. Azt hiszem, gyorsabban haladunk előre a mindnyájunk gondolatát tol­szocializmus teljes felépíté- mácsolva mondhatom: ha­sében, annál erőteljesebben zónk felszabadulásának hu­növekedhetik népünk jóléte, szadik évfordulóját ez évi Országunk fejlődése annál terveink pontos végrehajtásá­biztosabb. minél szil ár- val, a szocialista építőmunká­dabb társadalmunk eg.v- ban elért újabb eredmények­sége. kel ünnepelhetjük méltókép­Az alapvető politikai célok pen! tekintetében általában egész Az idei költségvetésünk e társadalmunk egységes: meg- célok elérését szolgálja. El­vasolja honvédelmi célok­ra. szemben a tavalyi 7,4 százalékkal. Nagy Richárd a továbbiak­ban a népgazdasági tartalé­kok feltárásának jelentőségé­vel, ezen belül elsősorban a hazai cellulóz-hordozók jobb felhasználásának lehetőségé­vel foglalkozott. Dr. Szabó Pál Zoltán, Ba­ranya megyei képviselő az élővizek tisztaságának védel Hz idei költségvetés az ötéves terv irányának egyértelmű folytatása — Az 1964-es terv a nem- larnosenergia-ipar, 9 száza- liárdot irányzunk élő. Ter­zeti jövedelem termelésében lékkai a vegyipar és 15 szá- mésaetesen ez sem jelenti mere hozott kormányrendé- és elosztásában egyaránt az zalékkal az építőanyagipar azt, hogy a nagyüzemi mező­letről szólott. ötéves terv fejlődési irányá- termelése. gazdaság állóalapjainak meg­Varga Gyula, Zala megyei nak egyértelmű folytatása; a Dr. Ajtai Miklós kiemelte, teremtése befejeződött, képviselő hangoztatta fel- termelés struktúrájának át- hogy a terv az ipari export- \ feladat méretei nagyob­szólalásában: alakítása az eredeti célok nak a termelés emelkedésé- bak semhogy néhány év alatt meg tudnánk oldani, mégis a fejlődés igen gyors és új gondokkal, új tenni­valóiddal jár. — A megnövelt beruházási összegek mindenekelőtt a költségvetési tervezet szerint folytatódik — mon- nél nagyobb, 8 százalékos beszédesen bizo­hogy népgazdasá­párt VIII. kong­által megjelölt számai nyitják, gunk a resszusa úton halad. Szünet után Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnökének elnökletével foly­tatódott a tanácskozás. eloiranyzata volt. Elek László Békés megyei képviselő a művelődésügyi tárca költségvetési tételeivel foglalkozott hozzászólásában, dotta. Ez évi tervünk az ipari termelés hétszázalékos növe­lését irányozza elő. Ez azt jelenti, hogy 1960­hoz képest a termelés 38 százalékkal emelkedik. Ez valamelyest magasabb, mint ötéves tervünk eredeti növekedését irányozza elő. A fokozott exportfeladatok ve­lejárója, hogy azoknak az iparágaknak a termelése nő ieggyorsab­versenyképes exporttermé­keinket adják. Jellegzetes példája ennek Az idén folytatjuk az ipa- komoly nemzetközi hírnevet ban, amelyek jellegzetes cs mezőgazda.ság gépellátottsá­szünt a belső széthúzás, s fogadva a költségvetést, kép- ™ajd dr- P6^' frigyes a tu­minden erőnket az építő- viselőtársaimat e nagy fel­munkára fordíthatjuk. A Ha- adatok megoldására, eredmé­zafias Népfront-mozgalom nyes, jó munkára hívom fel szerepe és hatóköre nő, s — fejezte be nagy tapssal fo­legfőbb feladata most az, gadott beszédét Kállai Gyula. dományns kutatómunka koor­dináláf. ak javítására tett javaslatot. Szabady Béláné Veszprém megyei képviselő felszólalá­ri termelés arányainak át­alakítását. Igy az átlagos 7 százaléknál gyorsabban — 10—11 százalékkal — nő a gépipar, 10 százalékkal a vil­kivívott gyógyszeriparunk. Az egyébként is gyors ütem­ben fejlődő vegyiparon be­lül egyre nő a gyógyszer­ipar súlya. hogy országépítő terveink Ezután Nagy Richárd bu- saban kerté, hogy megvalósítására mozgósítsa dapesti képviselő szólalt fel. az illetékesek vizsgálják a dolgozó milliókat Elmondotta: az országgyűlés meg a vegyipar tervezett­Ha visszatekintünk az ei- honvédelmi bizottsága a múlt időszakra, az öröm és népgazdasági érdekek harmo­DR. ORTUTAY GYULA: Népünk hangjából a gaz£a gondoskodása hallatszik ki A munkaerőhiány a fejlődés természetes velejárója Méltatta a műszaki fejlesz- százalékban termelékenység­tés jelentőségét, majd a bői kell fedezni. nél gyorsabb ütemű fejlesz- munkaerőgazdálkodás né- A vidéki munkaerőtartalé­tésének lehetőségéi. hány kérdésével foglalkozott kok leggyorsabb "mozgósítá­si" lehetősége, hogy a már működő vidéki üzemek ter­melését — a fővárosi üze­mek termelésének rovására — felfuttatjuk. A másik módszer a vidéki ipartelepítés és ezen belül a Rámutatott, hogy a jelentke­ző munkaerőhiány a fejlődés természetes, törvényszerű velejárója. Az ötéves terv első éveiben a szocialista iparban és építőiparban fog­lalkoztatottak száma évi át­lagban mintegy 55 ezer fővel gát fokozzák. Gyorsan nő az öntözött terület is. Tervünk most biztosítja, hogy 1964-ben megközelí­tőleg 550 000 holdat öntöz­zünk. Szőlőt és gyümölcsöst ez év­ben 51,5 ezer holdon telepí­tünk. 1964-ben összesen 1 millió 650 ezer tonna mű­trágyát használ fel a mező­gazdaság, 20 százalékkal töb­bet, mint 1963-ban. Ez évi tervünk, mint isme­retes, a bérből és fizetésből élők reáljövedelmének eme­lését 3 százalékkal irányozza elő. Hasonló mértékben nő — a termelés növekedésével összefüggésben — a pa­rasztság reáljövedelme is. Az előző évek — részben még csak becsült — növeke­dését is tekintetbe véve ez növekedett. Ez évi tervünk nek vidékre telepítése. fővárosi üzemek egy részé- azt jelenti, hogv 1960—1964 ben a reáljövedelem ötéves hangja, Dr. Ortutay Gyula Bács megyei képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára elmondotta, hogy országszerte most folynak az előkészületek a Haza­fias Népfront tavaszi kong- a gazda hangja, gondoskodása, resszusára. a szocialista haza szeretete, Négy év munkáját keil most tey« egyetértés a kormány­mérlegre tenni és a bizottsá- P?1"'1^ vonalával. Majd gok tevékenységének vizsga- külpolitikai es Bacs megyei lata, a csaknem 150 000 bi- Problémákról beszélt A kritikából azonban nem Dr. Kovács Magdolna •tea­valamiféle felelőtlen, min- bolcs^zatmár meSefté^: dig elegedetlenkedo hang selő a költségvetés kulturá­hallatszott ki. hanem az lis előirányzatait méltatta, egész országért felelős nép Dr Tör- Imre ^^ képviselő az egészségügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Sümegi János, Nógrád me­gyei képviselő a nagyobb pusztulásnak kitett és nehe­—- a munkaerő-helyzetet fi­gyelembe véve már csak 35 ezer fő növekedést irányoz elő. Nyilvánvaló, hogy a ké­sőbbi években ez a lehetőség is tovább szűkül és a terme­lés növelését egyre nagyobb irányzatait. Dr. Ajtai Miklós ezután tervünk előirányzataival mezőgazdaságunk elmúlt évi összhangban emelkedik, eredményeiről és idei felada- A fenti személyes rendelte­tairól beszélt. tésű jövedelmek mellett akü­A mezőgazdaság beruházá- lönbözó úgynevezett közve­sai lényegesen meghaladják tett juttatások — az Ingyenes az ötéves terv eredeti elő- és kedvezményes társadalmi Négy év alatt 158 milliárdot ruházunk be zoltsági taggal, a sok tízezer­nyi aktivistával folytatott beszélgetések ismét kirajzol­ták a szocializmust építő or­szágunk politikai arculatát. A vitákban, beszélgetések­A többletberuházások for- tekinthető. Idei tervünkben hangoz- zebben művelhető lejtős te- rását az biztosította, hogy szintén jelentős az emelke­az or- rületek helyzetével foglalko- összes beruházásunk volu- dés: a mezőgazdaság erede­szággyúlés a költségvetés zott ménét sikerült a tervezett- tileg tervezett 7,7 milliárdos külügyi kiadásait megsza- ' . nél gyorsabban növelnünk, beruházása helyett 10,5 mil­vazza egyben elismeréssel Konyi Gyula budapesti A továbbiakban tatta, hogy amikor juttatások, az egészségügyi, kulturális és szociális ellátás­ra fordított költségek — egy főre jutó összege négy év alatt lényegesen gyorsabban növekedett, mint a reáljöve­delem. Különösen jelentős az in­gyenes és kedvezményes juttatások növekedése a termelőszövetkezeti dolgo­zóknál. emlékezik meg a külügyi képviselő iparunk néhány ben természetesen sok kri- tárca képviselőiről, akik az problémájára hívta fel a fi­tika is elhangzott. A bizott- elmúlt években nehéz viták gyeimet Egyebek között ar­sági tagok nemcsak a saját során jól és jogos nemzeti , ' . ... . , . munkájukban mutatkozó hiá- önérzettel képviselték ügyün- ra' nogy az ipan v<ulaIatok nyosságokat, hanem a helyi ket a legkülönbözőbb nem- jelentős része már 1963 ele- tehát 16 milliárddal többet, a mostani tanácsok hibáit is felemlítet-, zetközi fórumokon, állomás- jétől vitában állt az illetékes mint terveztünk. Ennek a szóba került Az 1964. évi tervet ig 11- , , . gyelembe véve 4 év alatt /J kolt$egVetPS felfl(lfltOl nellPZek, a tervezett 142 milliárd forint helyett 158 milliár­dot ruházunk be, de reálisak helyeken. A mezőgazdasági szakmunkásképzés alapja a szakközépiskola A mezőgazdasági szak- riumnak kell alaposan meg­munkásképzésről szólva el- vizsgálnia, hogy megtehes­mondotta, hogy a Hazafias sük a szükséges lépéseket. Népfront e probléma meg- Hangoztatta: állami szervekkel a létszámot többletnek kereken a felet szétforgácsoltsagának prob- sak. illetően fordítottuk a mezogazdasagi lémája, a beruházások kivi­. és az élelmiszeripari beruhá- telezése koncentrálásának, az Kántor Lajosme, Borsod zások emelésére, ami váló- építési idők lerövidítésének megye képviselője a Bodrog- ban ugrásszerű növelésnek fontossága. ülésszakon is A terv és a költségvetés beruházásaink feladatai nehezek, de reáli­oldásában az elmúlt évek­ben igyekezett a földműve­lésügyi kormányzat segítsé­gére lenni. Arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasági szakmun­kásképzés gondolata — kü­lönösen a tanyás jellegű egyetért a Munkaügyi Mi­nisztériumnak azzal a ja­vaslatával, hogy a mező­gazdasági szakmunkáskép­zés alapja a mezőgazda­sági szakközépiskola legyen. Befejezésül kijelentette, megyekben — mar az al- hogy ^ 1964 évi költségve talános iskolai oktatasban fest mind egészében mind is helyet kapjon. részleteiben elfogadja és az Ezzel is biztosítani lehetne, országgyűlésnek elfogadásra hogy a falusi fiatalságnak ajánlja, legalább egy része a falun maradjon. Jelenleg a képzés csak részben iskolarendsze­rű, mert mindössze három­hónapos elméleti oktatást nyújt iskolai körülmények között. Ezért helyenként ide­genkedés mutatkozik a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zéssel szemben. A szülők és a nagy része azt szeretné, ha az oktatásban résztvevők középfokon ís folyta Ihat­nak tanulmányaillat, ami egyébként egybevág ál­talános politikánkkal. Az ezen a területen mutatkozó problémákat több miniszté­Dobos József Baranya me­gyei képviselő fiatal bánya­városunk, Komló eredmé­nyeiről. gondjairól beszélt. A következő felszólaló Ju­hász János, Fejér megye képviselője volt, aki Fejér megyei problémákat tett szóvá Ezután az elnök ebédszü­tanuiók netet rendelt eL Dr. H. Nagy Anna, Heves megyei képviselő volt az ebédszünet utáni első felszó­laló. Dr. Hornung Mátyás Sza­bolcs-Szatmár megyei kép­viselő az állattenyésztés kér­déseivel foglalkozott Csongrád megyei képviselők beszélgetnek az ülésszak szünetében. Balról Győri Imre. Bódi László, Katona Sándor és Kurucz Márton jobbra: A feltételek adottak, s munkánkon múlik, hogy az év elteltével milyen ered­ményekről adhatunk majd szamot — fejezte be nagy tapssal fogadott felszólalását dr. Aj­tai Miklós. Lakatos András Somogy megyei, majd Jakab Sándor Nógrád megyei képviselő volt a következő félszólaló. Bertalan István budapesti képviselő, az Országos Papír­ipari Vállalat tapasztalatai alapján az ipari átszervezés hatásáról, eredményeiről be­szélt. — Mert — mondotta — általában az a helyzet, hogy az átalakítás óta jobban, ha­tásosabban érvényesül a nép­gazdasági érdek. Esze Gábor Szabolcs-Szat­már megyei képviselő fel­szólalása után, aki az öntözés és a gyümölcstermesztés problémáival foglalkozott, az elnöklő Polyák János indítványozta, hogy az or­szággyűlés február elsején, szombaton délelőtt 10 órakor folytassa az 1964. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslat vitáját. Az or­szággyűlés a javaslatol elfo­gadta. Az ülés pénteken este 18 óra 55 perckor ért. véget. Szombat, 1964. február l. QÉL-MAGYARORSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents