Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-27 / 48. szám

Megválasztották a Hazafias Népfront L kerületi bizottságát Tegnap délután a szegedi tiszti klubban több százan jöttek össze, hogy újraválaszszák a Hazafias Népfront I. kerületi bizottságát. A ©ülésen megjelent Lacsán Mihályné országgyűlési képviselő, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront Szeged városi titkára. Az I. kerületi pártszervezetet Zsák Károly képviselte. Dr. Pridő István, az I. kerületi tanács végrehajtó bizottsága titkárának megnyitója után Kovács István, a Hazafias Népfront I. kerületi bizottságának elnöke az elmúlt né© év munkájáról adott számot. A beszámolót követő vitában felszólalt Beck Sándor, dr. Kaufmann Imre, Tóth Sándor, Pusztai Andor, Klein Ernő, Balogh József, Hofgesang Péter és Hudi Antal. Ezután dr. Bödő Tstván tett javaslatot a hetvenhárom tagú bizottságra, valamint tizenhárom elnökségi tagra. Az ülés résztvevői e©hangúan elfogadták a jelölteket. A Hazafias Népfront I. kerületi bizottságának elnöki lisztét továbbra is Kovács István tölti be. Titkár Bec/c Sándor, a két elnökhelyettes Farkas Istvánné és Klein Ernő lett. Az elnökség többi tagja: Balogh József, Czene Ferenc, dr. Éerki Imre, Hudi Antal, Hődör István, Nagy József, Szabadi Tibor, Tárnái Károlyné és Tóth András. A ©ülés résztvevői ezután az I. kerületből ne©ven, a különböző tömeg- és társadalmi szervek javaslatára pedig hatvan küldöttet választottak a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának értekezletére. Szeged ipara a Budapesti Nemzetközi Vásáron Budapesti tudósítónk írja: Még két és fél hónap múlva nyitja csak meg kapuit a közönség előtt az idei Budapesti Nemzetközi Vásár, de e©re jobban kibontakozik a készülődés mozgalmassága. A beállványozott pavilonokon dolgoznak az építők, sőt új pavilonok is épülnek, mert új afrikai országok is jelentkeztek, míg hazánk nemzetközi tekintélyének e©ik jeleként több nyugati országot magánkiállítók helyett először képvisel - nemzeti pavilon. Felvonulnak a megye üzemei Ez a vásár hazánk fejlődő iparának mintegy tükörképe lesz belföld és külföld előtt. Éppen ezért minden termékből csak a legkorszerűbb szerepelhet, amely méltán Legfontosabb a termelékenység növelése A megyei építövállalat igazgatója az építőipar feladatairól Az építőipar gondjai közügynek számítanak. Ki azért, mert lakásra vár, ki meg azért, mert a ©ár, ahol dolgozik, éppen építkezik, figyelemmel kíséri munkáját. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága építőiparral foglalkozó határozatának szinte valamennyi megállapítása érvényes Szegedre is. Sípos Mihály, a párt szegedi városi végrehajtó bizottságának tagja, a megyei építőipari vállalat igazgatója azokról a problémákról adott számot kérésünkre, melyek megoldása nélkül nem következhet be a szükséges előrelépés. 0 Nemcsak a kivitelező — Az építőipar, elért eredményei ellenére sem bír az igényekkel együtt fejlődni. Jellemző, ho© a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat termelésének értéke 1962-höz viszonyítva tavaly 46 millió forinttal növekedett, tervét mégis csupán 87,8 százalékra teljesítette. A tervezettnél nagyobb létszámmal és a bél-alap túllépésével sem nyújtotta a várt termelékenységű munkát. Az elmaradást a szervezettség alacsony foka, a munkafe©elem lazasága, az akadozó anyagellátás, a késői tervszolgáltatás, a gépek elégtelen kihasználása és a munkaerő-vándorlás okozta, de természetesen nem e©enlő arányban. — A párthatározat hozzájárult feladataink e©értelmű felismeréséhez, s a vállalatnál tervezett intézkedések szorosan kapcsolódnak hozzá. Elsősorban a vezetés színvonalát kell megjavítani. Ez nemcsak ránk vonatkozik, hanem valamennyi építőipai-, ral foglalkozó szervre, a beruházókra épp ú©, mint a tervezőkre. Hiszen e©állalán nem mindé© például, hogy milyen területen, milyen szerkezetekkel kell építkezni. Az e©üttműködés javítására ezentúl már a tervezőintézeti tervbírálatokon részt veszünk, ho© ne az építkezés kezdetekor derüljön ki, ho© olyan anyagokat, szerkezeteket terveztek be, melyeket esetleg nem lehet beszerezni. ^ Nagyobb összhang — A vállalat szervezettségének fokozására megerősítjük a műszaki, a termelési és a munkaügyi osztályt. Különösen a két utóbbi összedolgozására Kell gondot fordítani, hiszen a műszaki, a szervezési, a norma- és a bérügyek e©mástól elválaszthatatlanok. Sok gondot okoznak a teljesítményelszámolások, a bérreklamációk, amin mielőbb változtatni kell. A második évnegyedben az egyik főépítésvezetőségen kísérletképpen ösztönzőbb bérrendszert vezetünk be, ami abból áll, hogy a normák szigorú betartása mellett célprémiumokat tűzünk ki a dolgozóknak. — A központi osztályok megerősítése hatékonyabb ellenőrzésre nyújt módot, ez viszont lehetővé teszi a főépítésvezetőségek és az építésvezetőségek nagyobb önállóságát. Például a főőépítésvezetőségek munkaü©i kérdésekben is intézkedhetnek. Háromszáz helyett — A párthatározat megállapításai közül a termelékenység javítását tartjuk a legfontosabbnak a vállalatra vonatkozóan. A múlt évihez képest idén 56 millió forinttal kell emelni a termelés értékét, s ehhez va© 300 új dolgozóra, va© az e© főre jutó termelés 24 ezer forint értékű növelésére volna szükség. Természetesen az utóbbit kell me©alósítanunk. — Csak az a kérdés, ho©an? Jobb munkaszervezés-, sel! A vállalatnak minél több kőművesekből és segédmunkásokból álló vegyes brigádokat kell életre hívnia, s arra törekednie, ho© mint a zárt üzemeknél, törzsgárda alakuljon ki. Az idén azöszszes bér 55 százalékát egyösszegű utalványra, akarjuk kifizetni. Ezzel a munkahelyek szervezettsége erősödik. Igen lényeges a pontos műszaki programozás is, s a programok betartása legalább a súlyponti munkákon. Q Betongyártó telep — A Dorozsmai úton központi betongyártó telepet építünk az idén, és ahol na© tételekben egyforma minőségű betonra van szükség. megszüntetjük a helyszíni betonkeverést. Fejlesztjük az elem©ártást. Az előre ©ártott elemek használata u©anis visszahat a rpunkára: ha az építkezős szerelő jellegűvé válik, jobb a szervezettsége. A- szegedi ház©ár építéséhez tanulmányterv készül. — A vállalat gépparkja tovább növekszik. Több mint ötmillió forint értékben 91 építő-, szak- és szerelőipari gépet kapunk 1964-ben. Mivel ezek többsége csak az év vége felé érkezik meg, kétszeresen nagy szükség van a meglevő állomány kihasználására. I©ekszünk meggátolni, ho© a főépítésvezetőségék eltitkolják e©más elől éppen felesleges gépeiket. A lakásépítés gondjai — Tavaly 597 lakás helyett 515-öt adtunk át, az 0©essza-lakótelepen 82 lakást csak az idén áprilisban tudunk befejezni. Ezzel e©ütt 1964-ben 573 lakás készül Szegeden, s 401 építését kell megkezdeni. Szegeden kívül Csongrád me©ében ebben az évben felépül 156 lakás, további 115nck az építése pedig megkezdődik. Csakhogy helyenként — például Szegeden az Oskola utcában és Újszegeden — késlekedik a szükséges területek felszabadítása. — Különösen az o©eszszatelepi építkezésekkel kapcsolatban alakulhat ki súlyos helyzet, ha egy hónapon belül nem kapjuk meg a tervdokumentációkat és a területet. A 20—29-ig számozott házakat ugyanis blokkból építjük, folyamatos építésszervezéssel. De ha nem lehet időben hozzákezdeni a munkához, a folyamatosság megakad, s a ©ártó üzem is megbénul. — A lakások mellett a szegedi ipari építkezések közül a kender ©ár, a Szalámi©ár rekonstrukciója és a gumigyár építési határidőinek betartását tartja legfontosabbnak a vállalat. (0 Politikai kérdés — Gond és feladat tehát van elég, s csak akkor érhetünk el sikert, ha a beruházó, a tervező és a kivitelező összefog a párt határozatának szellemében. A ránk váró munkához sok segítséget adhat a vállalat pártszervezete, szakszervezeti bizottsága, és KISZ szervezete is. A dolgozók szakmai és politikai képzettségének növelése az ő céljuk is, az említett vegyes brigádokat és a szocialista munkaversenyt nélkülük nem lehet elterjeszteni. Az építőipar munkájának megjavítása, a munka szervezésének és fe©elmének megerősítése politikai kérdés. — Az idei év szintén nehéznek ígérkezik, de áz elmondottak alapján bízunk benne, ho© jobb munkát, szebb eredményeket ér el az építővállalat. F. K. állja helyét a hazai és nemzetközi versenyben. Hiszen a Budapesti Nemzetközi Vásár minden bizonnyal az idén is jelentős export-üzletkötések helye lesz. Noha a jelentkezések elbírálása megtörtént, még mindig lehet bizonyos változás. Ezért most csak azokat az érdekesebb árukat sorolom fel, amelyekkel megyénk ipara a kiállításon szerepel A Hódmezővásárhelyi Mérleggyár automatikus zsákolómérleggel, 500 kilogrammos körszámlapos tejmérleggel, valamint korszerű y2—1—2 kilogrammos adagok mérésére alkalmas kiszerelőmérlegekkel szarepei. A könnyűipar pavilonjában kiállítják a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár szép termékeit. A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szintetikus zsinegekkel, speciális ponyvákkal, műszaki szövetekkel, míg a Bútor Hangszer és Dekorációs Vállalat bőgővel, iskolai hegedűkkel, csellókkal, gitárral, mandolinnal, hangszeralkatrészekkel szerepel. Szegedi érdekesség Az élelmiszeripar bemutatóján kapnak helyet a Szegedi Paprikafeldolgozó és a Szegedi Konzervgyár készítményei, amelyek sok országban már annyi jó hírt szereztek a ma©ar termékeknek. A Tisza Bútoripari Vállalat ú©nevezett felülkezelt variálható konyhabútorokat mutat be. Érdekesnek ígérkezik a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet kiállítása is, amelyen üdítőitalt előállító automata sor látható majd (töltő, kefés mosó, öblítő, áztató, szállítószalag és boyler). A szövetkezet camping-kocsival is szerepel. Az egészségügyi berendezéseket gyártó vásárhelyi vállalat e© orvosi rendelő teljes bútorberendezését, a Kontaktagyár kiállításán pedig már a szentesi üzem készítményeit is láthatjuk. Végül meg kell említeni, hogy a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár ezúttal is felvonul díszműárukkal. háztartási edényekkel, külső homlokzati épületburkolólapok bemutatásával. Rövidesen talán Lágymányoson ? Az állandóan fejlődő magyar ipar, és a külföldi kiállítók számának növekedése miatt a városligeti vásárterület eléggé szűknek bizonyul. D. Vitéz András, a BNV igazgatója elmondotta, ho© a Ligetben 26 hektárnyi a vásár területe, a tóval és Vajdahunyad vára területével e©ütt. De már kijelölték Lá©mányoson a hídfőtől a vasút töltéséig terjedő 34 hektárnyi területen a Budapesti Nemzetközi Vásár új helyét. A Gazdasági Bizottság elképzelése szerint ezen a területen — a brnói példához hasonlóan — né©-öt éven belül kellene az áttelepítést e©ütemben elvégezni. A terveken már dolgoznak az épülettervezők, a népgazdaság teherbírása azonban nem határtalan. Ezért most minden erőt a májusban megrendezendő idei nemzetközi vásárnak szentelnek, amely a tavalyinál is reprezentalívebb külsők között vonultatja fel a magyar és nemzetközi ipar újabb eredményeit. RÁCZ LAJOS Csövek üvegplasztikból A Harkovi Bányagépgyártási és Automatizálási Intézet tudósai olyan berendezést szerkesztettek, amelylyel üvegplasztik csövek gyárthatók. A berendezést az ufai Üvegrostgyárban szerelték fel. Az első csöveket már le©ártották. Az üvegplasztik csövek né©szerte könnyebbek és tartósabbak a fémcsöveknél. Kétszáz atmoszféra nyomást kibírnak. Az új anyagból készült csövek korroziómen tesek. HÉTKÖZNAPI APRÓSÁGOK Bírálat és nem fárás A

Népszabadság február 21-i számában érdekes glosszát közölt "Nem fúrás« címmel. Ebben az egészséges kritikai légkör megteremtésére serkentett. Ha a glossza mondandójának "társadalmi anyagát* a mi me©énkből vagy városainkból vette volna a glosszaíró, talán azt hihetnénk, hogy helyi jelenségről van szó, de a téma nem vidéki specialitás, általános társadalmi tünet. A legtöbb ember jobban szereti, ha fenntartás nélkül helyeslik elmondott véleményét, mintha ellenkező, va© elienérvelő vélemény ís kerül az asztalra. A helyeslő egyetértés a békességhez tartozik, és hát miért csináljon a másik kontrabontot, ellenkezzen, daccskodjon ... Néha ccufofidárosan va© ironikusan tesznek megje©zéseket emiatt különböző testületi ülésekre, ©ülésekre, kollektív véleményt igénylő ankétokra és összejövetelekre, a "kollektív bölcsesség* helyett a "kollektív e©etértés*-ről, ami mögött a kritikátlanság egészségtelen légkörére utalnak az ironizálok. Persze senki sem szereti, ha hibáit hánytorgatják, sokkal jobban örül ha dicsérik, va© véleményét helyeslőleg, esetleg szó nélkül elfogadják. Akadnak főnökök, akik "belebetegszenek* az ellenvéleményekbe, hideglelés környékezi őket, ha rosszaié észrevétel érkezik hozzájuk, va© ha valamilyen oknál fogva megkritizálják munkájukat Történik ez hiúságból, kicsinyességből, vagy abból a hamis alapállásból, ho© "rólam rosszat ne mondjanak, mert a rossz hamarabb megmarad a fülben, mint a jó*. Esetleg abból az egészen komolyan nem vehető elképzelésből, ho© a főnöknek mindig igaza van, mert ő a legokosabb. A kritikához nemcsak bátorságra van szükség, hanem alapos ismeretekre is, mert ma már "általánosságban* és "ú© érzem«-mel nem lehet egy adott, konkrét esetet bírálattal illetni. A bátorság sem utolsó adottság, mert e©e© bírálat nyomán keletkezhet feszültség, esetleg személyes kellemetlenség is, amelynek vállalására csak bátorsággal felszerelt emberek képesek. Gyakori az olyan megje©zés, "én nem bosszantom magam, nem szólok*. Rosszabb ennél az olyanféle felfogás: "Minek szóljak, kinek használok vele?* Ez az. ú©nevezett békeszeretet csak látszólagos, mögötte inkább a bátortalanság és a restség húzódik meg. Hátráltatja a biráló létrkör megteremtését a restség úgy is. ho© a konkrét ismeretig nem megy el az, akinek volna észrevétele. Általában nem meri elmondani, az utánjáráshoz meg nincs kedve, ideje, és ennélfogva nyugodt lelkiismerettel átlép a kritizálandó dolgon. S

ok helyen jelentkezik a jogos bírálatnak "fúrássá* minősítése. Ha egy embert figyelmeztetnek meglevő hibáira — például, ho© munkáját nem jól végzi, ellógja munkaidejét, va© hibás elképzelésekkel dolgozik, va© magatartásában vannak kifogásolható momentumok —, akkor sok esetben az ilyen megje©zéseket hajlandó fúrásnak minősíteni. Ilyenkor bejár boldog-boldogtalant és panaszolja, ho© fúrják, mert egész biztosan valakinek készítik a helyet, és ez a nyitány a majdani "kwiyírás* hoz«. Az ilyen embernek esze ágába sem jut, hogy megvizsgálja, amit hibájául felróttak. Érzékeny füllel és lélekkel a "fúrás* gondolatát élesztgeti, melengeti magában, és eljut a legképtelenebb hipotézisekig is. Ilyen helyzetben persze azt se mondják meg az emberek, amit e©ébként valóban el kellene mondani a másiknak. Nem fi©eimeztetik e©roást időben, megfelelő határozottsággal, félnek attól a vádtól, ho© fúrással ©anúsítják, és jó érzésű ember ezt a gyanúsítást nem szívesen veszi magára. De minthogy a mondanivaló él, ezért aztán e©más között "letárgyalják*, másként szólva intrikálnak, valóban fúrnak, a szó közhasználatú értelmében. Hiszen a letár©alt ügy e©ik szereplője elme© a főnökhöz és a fülébe súg ezt is és azt is, így is és ú© is... s készen van a szubjektív vélemény, amit e©ébként az egészségeién légkör szült. A folyosói bírálatnak e©ik lényeges forrása az ©©mással szembeni bizalmatlanság, az emberek közötti szubjektív előítéletekből táplálkozó fenntartás. Sajnos, sok embert me©ert a természete a ©anakvás, enyhébben a bizalmatlanság bajával. S talán nem is sejti, mennyi sok egészségtelen vonásnak a szülője és táplálója az e©mással szembeni bizalmatlanság, amit vissza lehet vezetni a természeti adottságok mellett a pozíció féltésére is. Gyakran a kettőt alig lehet egymástól megkülönböztetni, hogy voltaképpen melyik tényező hat erősebben egy-e© embernél. Ahol fülledt a közösségi légkör, ott a bírálat becsülete elsilányul, valóságos problémák kritikai felszínre hozására nincs lehetőség, s ez megveti a fúrás, intrika és a pletyka melegá©át. Igaza van és ezért jogosan követeli az említett glossza: -Nem szabad megengedni, ho© a jogos bírálatra rásüssék a fúrás bélyegét*. Persze azt is jelenti ez, ho© a kritika megalapozott, segítő szándékú és egy-e© közösségen belül személyekre tekintet nélkül is elmondható le©en. Ez a légkör valóban szolgálja a kritika becsületét és értékét is, amely végeredményben nélkülözhetetlen kelléke minden közösségi életnek. D

e a kritika ürü©én jelentkező fúrást és intrikát leplezzék le, nevezzék nevén, ne szégyelljék megmondani, ho© kérem ez torzítás, meghamisítása a kritikának, ez voltaképpen közönséges fúrás, intrikálás. Hasonló éltelemben a jogos bírálatot nem engedhetik meg e©-egy közösségen belül fúrássá minősíteni. Mert ott, ahol a közösségi életért felelős emberek valóban jelentőséget tulajdonítanak e©más munkájának, ott a kritika a munka és e munkát végző emberek érdekében történik. Az egészséges véleménycsere fentről lefelé és lentről felfelé, munkánk elengedhetetlen kelléke még akkor is, ha néha az elevenbe hasít, fájdalmat okoz. De nem nélkülözhetik e©más véleményére adó közösségekben élő és dolgozó emberek, és nem nélkülözheti párt- és közéletünk sem. S. J. Csütörtök, 1964, február 27. QÉL-MAGI hIíORSZAG 3