Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-27 / 48. szám

Megválasztották a Hazafias Népfront L kerületi bizottságát Tegnap délután a szegedi tiszti klubban több százan jöttek össze, hogy újraválasz­szák a Hazafias Népfront I. kerületi bizottságát. A ©ülé­sen megjelent Lacsán Mi­hályné országgyűlési képvi­selő, Hofgesang Péter, a Ha­zafias Népfront Szeged váro­si titkára. Az I. kerületi pártszervezetet Zsák Károly képviselte. Dr. Pridő István, az I. ke­rületi tanács végrehajtó bi­zottsága titkárának megnyi­tója után Kovács István, a Hazafias Népfront I. kerüle­ti bizottságának elnöke az elmúlt né© év munkájáról adott számot. A beszámolót követő vitában felszólalt Beck Sándor, dr. Kaufmann Imre, Tóth Sándor, Pusztai Andor, Klein Ernő, Balogh József, Hofgesang Péter és Hudi Antal. Ezután dr. Bödő Tstván tett javaslatot a hetvenhá­rom tagú bizottságra, vala­mint tizenhárom elnökségi tagra. Az ülés résztvevői e©hangúan elfogadták a je­lölteket. A Hazafias Népfront I. ke­rületi bizottságának elnöki lisztét továbbra is Kovács István tölti be. Titkár Bec/c Sándor, a két elnökhelyettes Farkas Istvánné és Klein Er­nő lett. Az elnökség többi tagja: Balogh József, Czene Ferenc, dr. Éerki Imre, Hu­di Antal, Hődör István, Nagy József, Szabadi Tibor, Tár­nái Károlyné és Tóth And­rás. A ©ülés résztvevői ezután az I. kerületből ne©ven, a különböző tömeg- és társa­dalmi szervek javaslatára pedig hatvan küldöttet vá­lasztottak a Hazafias Nép­front Szeged városi bizottsá­gának értekezletére. Szeged ipara a Budapesti Nemzetközi Vásáron Budapesti tudósítónk írja: Még két és fél hónap múlva nyitja csak meg ka­puit a közönség előtt az idei Budapesti Nemzetközi Vásár, de e©re jobban ki­bontakozik a készülődés mozgalmassága. A beállvá­nyozott pavilonokon dolgoz­nak az építők, sőt új pavi­lonok is épülnek, mert új afrikai országok is jelent­keztek, míg hazánk nemzet­közi tekintélyének e©ik je­leként több nyugati országot magánkiállítók helyett elő­ször képvisel - nemzeti pa­vilon. Felvonulnak a megye üzemei Ez a vásár hazánk fejlődő iparának mintegy tükörképe lesz belföld és külföld előtt. Éppen ezért minden termék­ből csak a legkorszerűbb szerepelhet, amely méltán Legfontosabb a termelékenység növelése A megyei építövállalat igazgatója az építőipar feladatairól Az építőipar gondjai közügynek számítanak. Ki azért, mert lakásra vár, ki meg azért, mert a ©ár, ahol dolgozik, éppen építkezik, figyelemmel kíséri munkáját. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága építőiparral foglalkozó határozatának szinte valamennyi megállapítása érvényes Szegedre is. Sípos Mihály, a párt szegedi városi végrehajtó bizottságának tagja, a megyei építőipari vállalat igazgatója azokról a problémákról adott számot kérésünkre, melyek megol­dása nélkül nem következhet be a szükséges előrelépés. 0 Nemcsak a kivitelező — Az építőipar, elért ered­ményei ellenére sem bír az igényekkel együtt fejlődni. Jellemző, ho© a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat termelésének értéke 1962-höz viszonyítva tavaly 46 millió forinttal növekedett, tervét mégis csupán 87,8 százalékra teljesítette. A tervezettnél nagyobb létszámmal és a bél-alap túllépésével sem nyújtotta a várt termelé­kenységű munkát. Az elma­radást a szervezettség ala­csony foka, a munkafe©e­lem lazasága, az akadozó anyagellátás, a késői terv­szolgáltatás, a gépek elégte­len kihasználása és a mun­kaerő-vándorlás okozta, de természetesen nem e©enlő arányban. — A párthatározat hozzá­járult feladataink e©értel­mű felismeréséhez, s a vál­lalatnál tervezett intézkedé­sek szorosan kapcsolódnak hozzá. Elsősorban a vezetés színvonalát kell megjavítani. Ez nemcsak ránk vonatkozik, hanem valamennyi építőipai-, ral foglalkozó szervre, a be­ruházókra épp ú©, mint a tervezőkre. Hiszen e©álla­lán nem mindé© például, hogy milyen területen, mi­lyen szerkezetekkel kell épít­kezni. Az e©üttműködés ja­vítására ezentúl már a ter­vezőintézeti tervbírálatokon részt veszünk, ho© ne az építkezés kezdetekor derül­jön ki, ho© olyan anyago­kat, szerkezeteket terveztek be, melyeket esetleg nem le­het beszerezni. ^ Nagyobb összhang — A vállalat szervezettsé­gének fokozására megerősít­jük a műszaki, a termelési és a munkaügyi osztályt. Kü­lönösen a két utóbbi össze­dolgozására Kell gondot for­dítani, hiszen a műszaki, a szervezési, a norma- és a bérügyek e©mástól elvá­laszthatatlanok. Sok gondot okoznak a teljesítményelszá­molások, a bérreklamációk, amin mielőbb változtatni kell. A második évnegyed­ben az egyik főépítésvezető­ségen kísérletképpen ösztön­zőbb bérrendszert vezetünk be, ami abból áll, hogy a normák szigorú betartása mellett célprémiumokat tű­zünk ki a dolgozóknak. — A központi osztályok megerősítése hatékonyabb el­lenőrzésre nyújt módot, ez viszont lehetővé teszi a fő­építésvezetőségek és az épí­tésvezetőségek nagyobb önál­lóságát. Például a főőépítés­vezetőségek munkaü©i kér­désekben is intézkedhetnek. Háromszáz helyett — A párthatározat megál­lapításai közül a termelé­kenység javítását tartjuk a legfontosabbnak a vállalatra vonatkozóan. A múlt évihez képest idén 56 millió forint­tal kell emelni a termelés értékét, s ehhez va© 300 új dolgozóra, va© az e© főre jutó termelés 24 ezer forint értékű növelésére volna szük­ség. Természetesen az utób­bit kell me©alósítanunk. — Csak az a kérdés, ho­©an? Jobb munkaszervezés-, sel! A vállalatnak minél több kőművesekből és segédmun­kásokból álló vegyes brigá­dokat kell életre hívnia, s arra törekednie, ho© mint a zárt üzemeknél, törzsgárda alakuljon ki. Az idén azösz­szes bér 55 százalékát egy­összegű utalványra, akarjuk kifizetni. Ezzel a munkahe­lyek szervezettsége erősödik. Igen lényeges a pontos mű­szaki programozás is, s a programok betartása leg­alább a súlyponti munkákon. Q Betongyártó telep — A Dorozsmai úton köz­ponti betongyártó telepet építünk az idén, és ahol na© tételekben egyforma minőségű betonra van szük­ség. megszüntetjük a hely­színi betonkeverést. Fejleszt­jük az elem©ártást. Az elő­re ©ártott elemek haszná­lata u©anis visszahat a rpunkára: ha az építkezős szerelő jellegűvé válik, jobb a szervezettsége. A- szegedi ház©ár építéséhez tanul­mányterv készül. — A vállalat gépparkja tovább növekszik. Több mint ötmillió forint értékben 91 építő-, szak- és szerelőipari gépet kapunk 1964-ben. Mi­vel ezek többsége csak az év vége felé érkezik meg, két­szeresen nagy szükség van a meglevő állomány kihasz­nálására. I©ekszünk meggá­tolni, ho© a főépítésvezető­ségék eltitkolják e©más elől éppen felesleges gépeiket. A lakásépítés gondjai — Tavaly 597 lakás he­lyett 515-öt adtunk át, az 0©essza-lakótelepen 82 la­kást csak az idén áprilisban tudunk befejezni. Ezzel e©ütt 1964-ben 573 lakás készül Szegeden, s 401 épí­tését kell megkezdeni. Sze­geden kívül Csongrád me­©ében ebben az évben fel­épül 156 lakás, további 115­nck az építése pedig meg­kezdődik. Csakhogy helyen­ként — például Szegeden az Oskola utcában és Újszege­den — késlekedik a szüksé­ges területek felszabadítása. — Különösen az o©esz­szatelepi építkezésekkel kapcsolatban alakulhat ki súlyos helyzet, ha egy hó­napon belül nem kapjuk meg a tervdokumentációkat és a területet. A 20—29-ig számozott házakat ugyanis blokkból építjük, folyama­tos építésszervezéssel. De ha nem lehet időben hozzákez­deni a munkához, a folya­matosság megakad, s a ©ár­tó üzem is megbénul. — A lakások mellett a szegedi ipari építkezések közül a kender ©ár, a Sza­lámi©ár rekonstrukciója és a gumigyár építési határ­időinek betartását tartja legfontosabbnak a vállalat. (0 Politikai kérdés — Gond és feladat tehát van elég, s csak akkor érhe­tünk el sikert, ha a beru­házó, a tervező és a kivite­lező összefog a párt határo­zatának szellemében. A ránk váró munkához sok segít­séget adhat a vállalat párt­szervezete, szakszervezeti bizottsága, és KISZ szerve­zete is. A dolgozók szakmai és politikai képzettségének növelése az ő céljuk is, az említett vegyes brigádokat és a szocialista munkaver­senyt nélkülük nem lehet elterjeszteni. Az építőipar munkájának megjavítása, a munka szervezésének és fe­©elmének megerősítése po­litikai kérdés. — Az idei év szintén ne­héznek ígérkezik, de áz el­mondottak alapján bízunk benne, ho© jobb munkát, szebb eredményeket ér el az építővállalat. F. K. állja helyét a hazai és nem­zetközi versenyben. Hiszen a Budapesti Nemzetközi Vá­sár minden bizonnyal az idén is jelentős export-üz­letkötések helye lesz. Noha a jelentkezések elbírálása megtörtént, még mindig le­het bizonyos változás. Ezért most csak azokat az érde­kesebb árukat sorolom fel, amelyekkel megyénk ipara a kiállításon szerepel A Hódmezővásárhelyi Mérleggyár automatikus zsákolómérleggel, 500 kilo­grammos körszámlapos tej­mérleggel, valamint korsze­rű y2—1—2 kilogrammos adagok mérésére alkalmas kiszerelőmérlegekkel szare­pei. A könnyűipar pavilon­jában kiállítják a Hódmező­vásárhelyi Divat Kötöttáru­gyár szép termékeit. A Sze­gedi Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat szintetikus zsinegekkel, speciális pony­vákkal, műszaki szövetekkel, míg a Bútor Hangszer és Dekorációs Vállalat bőgővel, iskolai hegedűkkel, csellók­kal, gitárral, mandolinnal, hangszeralkatrészekkel sze­repel. Szegedi érdekesség Az élelmiszeripar bemuta­tóján kapnak helyet a Sze­gedi Paprikafeldolgozó és a Szegedi Konzervgyár készít­ményei, amelyek sok ország­ban már annyi jó hírt sze­reztek a ma©ar termékek­nek. A Tisza Bútoripari Válla­lat ú©nevezett felülkezelt variálható konyhabútorokat mutat be. Érdekesnek ígér­kezik a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet kiállí­tása is, amelyen üdítőitalt előállító automata sor látha­tó majd (töltő, kefés mosó, öblítő, áztató, szállítószalag és boyler). A szövetkezet camping-kocsival is szerepel. Az egészségügyi berendezése­ket gyártó vásárhelyi válla­lat e© orvosi rendelő tel­jes bútorberendezését, a Kontaktagyár kiállításán pe­dig már a szentesi üzem ké­szítményeit is láthatjuk. Vé­gül meg kell említeni, hogy a Hódmezővásárhelyi Majo­likagyár ezúttal is felvonul díszműárukkal. háztartási edényekkel, külső homlok­zati épületburkolólapok be­mutatásával. Rövidesen talán Lágymányoson ? Az állandóan fejlődő ma­gyar ipar, és a külföldi ki­állítók számának növekedé­se miatt a városligeti vásár­terület eléggé szűknek bizo­nyul. D. Vitéz András, a BNV igazgatója elmondotta, ho© a Ligetben 26 hektár­nyi a vásár területe, a tóval és Vajdahunyad vára terü­letével e©ütt. De már ki­jelölték Lá©mányoson a hídfőtől a vasút töltéséig terjedő 34 hektárnyi terüle­ten a Budapesti Nemzetkö­zi Vásár új helyét. A Gaz­dasági Bizottság elképzelése szerint ezen a területen — a brnói példához hasonlóan — né©-öt éven belül kel­lene az áttelepítést e©ütem­ben elvégezni. A terveken már dolgoznak az épületter­vezők, a népgazdaság teher­bírása azonban nem határ­talan. Ezért most minden erőt a májusban megrende­zendő idei nemzetközi vá­sárnak szentelnek, amely a tavalyinál is reprezentalí­vebb külsők között vonul­tatja fel a magyar és nem­zetközi ipar újabb eredmé­nyeit. RÁCZ LAJOS Csövek üvegplasztikból A Harkovi Bányagépgyár­tási és Automatizálási Inté­zet tudósai olyan berende­zést szerkesztettek, amely­lyel üvegplasztik csövek gyárthatók. A berendezést az ufai Üvegrostgyárban sze­relték fel. Az első csöveket már le©ártották. Az üvegplasztik csövek né©szerte könnyebbek és tartósabbak a fémcsöveknél. Kétszáz atmoszféra nyomást kibírnak. Az új anyagból ké­szült csövek korroziómen te­sek. HÉTKÖZNAPI APRÓSÁGOK Bírálat és nem fárás A Népszabadság február 21-i számában érde­kes glosszát közölt "Nem fúrás« címmel. Ebben az egészséges kritikai légkör megteremtésére serkentett. Ha a glossza mondandójának "társadalmi anyagát* a mi me©énkből vagy városaink­ból vette volna a glosszaíró, talán azt hihetnénk, hogy helyi jelenségről van szó, de a téma nem vidéki speciali­tás, általános társadalmi tü­net. A legtöbb ember jobban szereti, ha fenntartás nélkül helyeslik elmondott vélemé­nyét, mintha ellenkező, va© elienérvelő vélemény ís ke­rül az asztalra. A helyeslő egyetértés a békességhez tar­tozik, és hát miért csináljon a másik kontrabontot, ellen­kezzen, daccskodjon ... Né­ha ccufofidárosan va© iro­nikusan tesznek megje©zé­seket emiatt különböző tes­tületi ülésekre, ©ülésekre, kollektív véleményt igénylő ankétokra és összejövetelek­re, a "kollektív bölcsesség* helyett a "kollektív e©etér­tés*-ről, ami mögött a kriti­kátlanság egészségtelen lég­körére utalnak az ironizálok. Persze senki sem szereti, ha hibáit hánytorgatják, sokkal jobban örül ha dicsérik, va© véleményét helyeslőleg, eset­leg szó nélkül elfogadják. Akadnak főnökök, akik "be­lebetegszenek* az ellenvéle­ményekbe, hideglelés kör­nyékezi őket, ha rosszaié észrevétel érkezik hozzájuk, va© ha valamilyen oknál fogva megkritizálják mun­kájukat Történik ez hiúság­ból, kicsinyességből, vagy abból a hamis alapállásból, ho© "rólam rosszat ne mondjanak, mert a rossz hamarabb megmarad a fül­ben, mint a jó*. Esetleg ab­ból az egészen komolyan nem vehető elképzelésből, ho© a főnöknek mindig iga­za van, mert ő a legokosabb. A kritikához nemcsak bátor­ságra van szükség, hanem ala­pos ismeretekre is, mert ma már "általánosságban* és "ú© érzem«-mel nem lehet egy adott, konkrét esetet bírálat­tal illetni. A bátorság sem utolsó adottság, mert e©­e© bírálat nyomán kelet­kezhet feszültség, esetleg személyes kellemetlenség is, amelynek vállalására csak bátorsággal felszerelt embe­rek képesek. Gyakori az olyan megje©zés, "én nem bosszantom magam, nem szó­lok*. Rosszabb ennél az olyanféle felfogás: "Minek szóljak, kinek használok ve­le?* Ez az. ú©nevezett bé­keszeretet csak látszólagos, mögötte inkább a bátortalan­ság és a restség húzódik meg. Hátráltatja a biráló létrkör megteremtését a rest­ség úgy is. ho© a konkrét ismeretig nem megy el az, akinek volna észrevétele. Ál­talában nem meri elmonda­ni, az utánjáráshoz meg nincs kedve, ideje, és ennél­fogva nyugodt lelkiismerettel átlép a kritizálandó dolgon. S ok helyen jelentkezik a jogos bírálatnak "fú­rássá* minősítése. Ha egy embert figyelmeztetnek meglevő hibáira — például, ho© munkáját nem jól vég­zi, ellógja munkaidejét, va© hibás elképzelésekkel dolgo­zik, va© magatartásában vannak kifogásolható mo­mentumok —, akkor sok esetben az ilyen megje©zé­seket hajlandó fúrásnak mi­nősíteni. Ilyenkor bejár bol­dog-boldogtalant és pana­szolja, ho© fúrják, mert egész biztosan valakinek készítik a helyet, és ez a nyitány a majdani "kwiyírás* hoz«. Az ilyen embernek esze ágába sem jut, hogy megvizsgálja, amit hibájául felróttak. Érzékeny füllel és lélekkel a "fúrás* gondolatát élesztgeti, melengeti magá­ban, és eljut a legképtele­nebb hipotézisekig is. Ilyen helyzetben persze azt se mondják meg az emberek, amit e©ébként valóban el kellene mondani a másik­nak. Nem fi©eimeztetik e©­roást időben, megfelelő ha­tározottsággal, félnek attól a vádtól, ho© fúrással ©anú­sítják, és jó érzésű ember ezt a gyanúsítást nem szíve­sen veszi magára. De mint­hogy a mondanivaló él, ezért aztán e©más között "letár­gyalják*, másként szólva int­rikálnak, valóban fúrnak, a szó közhasználatú értelmé­ben. Hiszen a letár©alt ügy e©ik szereplője elme© a főnökhöz és a fülébe súg ezt is és azt is, így is és ú© is... s készen van a szub­jektív vélemény, amit e©éb­ként az egészségeién lég­kör szült. A folyosói bírálatnak e©ik lényeges forrása az ©©más­sal szembeni bizalmatlanság, az emberek közötti szubjek­tív előítéletekből táplálkozó fenntartás. Sajnos, sok em­bert me©ert a természete a ©anakvás, enyhébben a bizalmatlanság bajával. S ta­lán nem is sejti, mennyi sok egészségtelen vonásnak a szülője és táplálója az e©­mással szembeni bizalmat­lanság, amit vissza lehet ve­zetni a természeti adottsá­gok mellett a pozíció félté­sére is. Gyakran a kettőt alig lehet egymástól megkülön­böztetni, hogy voltaképpen melyik tényező hat erőseb­ben egy-e© embernél. Ahol fülledt a közösségi légkör, ott a bírálat becsüle­te elsilányul, valóságos prob­lémák kritikai felszínre ho­zására nincs lehetőség, s ez megveti a fúrás, intrika és a pletyka melegá©át. Igaza van és ezért jogosan követeli az említett glossza: -Nem szabad megengedni, ho© a jogos bírálatra rásüssék a fú­rás bélyegét*. Persze azt is jelenti ez, ho© a kritika megalapozott, segítő szándé­kú és egy-e© közösségen belül személyekre tekintet nélkül is elmondható le©en. Ez a légkör valóban szolgál­ja a kritika becsületét és ér­tékét is, amely végeredmény­ben nélkülözhetetlen kelléke minden közösségi életnek. D e a kritika ürü©én je­lentkező fúrást és int­rikát leplezzék le, ne­vezzék nevén, ne szégyelljék megmondani, ho© kérem ez torzítás, meghamisítása a kritikának, ez voltaképpen közönséges fúrás, intrikálás. Hasonló éltelemben a jogos bírálatot nem engedhetik meg e©-egy közösségen be­lül fúrássá minősíteni. Mert ott, ahol a közösségi életért felelős emberek valóban je­lentőséget tulajdonítanak e©más munkájának, ott a kritika a munka és e mun­kát végző emberek érdeké­ben történik. Az egészséges vélemény­csere fentről lefelé és lentről felfelé, munkánk elengedhe­tetlen kelléke még akkor is, ha néha az elevenbe hasít, fájdalmat okoz. De nem nél­külözhetik e©más véleményé­re adó közösségekben élő és dolgozó emberek, és nem nélkülözheti párt- és közéle­tünk sem. S. J. Csütörtök, 1964, február 27. QÉL-MAGI hIíORSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents