Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-26 / 47. szám

A terméshozamok növelése és a háztáji gazdaságok fejlesztése a szegedi járási tanácsülés napirendjén * Srésodi járási tanáré mar az is nagy eredmény a telepített fajták minősé­kedden délelőtt ülést tartott. lenne, ha ezek közül leg- ge ls. A tanácsülés egyik napirend- alább nyolcezer udvarban Imponáló számokat ismer­leként Török József elvtárs. volna egy-egy anyakoca- tetett á falvak kulturális el­a járáci pártbizottság első Ehelyett a?x>nban számos latottságáról, a közoktatás (is titkára ismertette a járási községben a háztáji gazdasá- u felnőttoktatás, valamint a part-végrehajtóbizottság ha- gok is vásárolják a hízónak mezőgazdasági szakmunkás­tározatát a köaségi tanácsok való süldőket. Érthető tehát, képzés iramos fejlődéséről. A gazdasági és kulturális mun- ha az állatforgalmi vállalat tsz-ek idei zárszámadásáról kajáról. Megállapította, hogy képtelen eleget tenni a tsz- megállapította, hogy a községi tanácsok a meg- ékkel szemben vállalt sül- a tavaly alkalmazott jöve­választásuk óta eltolt időben döszállítási kötelezettségéi- delemelosztási formák nem eredményesen dolgoznak, nek. mindenütt váltak be. Gyakran azonban még ne- Szólott a szőlő- és gyii- s ez számos szövetkezetben mölcsöstelepítésfolytatásának ellentmondásokat szült. Több időszerű problémáiról. Meg- vezető érdemtelenül magas állapította, ho©* jövedelemhez jutott, míg a a ts*-ck eddig dicséretre gazdák átlagjövedelme alig méltó sikereket érték el a emelkedett ezekben a tsz­telepílésekbcn. ekben. Számos probléma mutatkozik A vitában felszólalt töb­azonban a telepített fajták bek között Bódi János, a já­megválasztása körül. A párt- rási tanács mezőgazdasági végrehajtóbizottság állás- osztályúnak vezetője, Nagy állapította:" jelenleg "máiidTn Pontjaként közölte,, hogy az Sándor járási tanácstag, a feltétel megvan ahhoz hogy ldei telepitesi tervleladato- balastyai Mora Tsz élnökeés kataszteri holdanként^ ta- kat még olyan szaporítóanyá. Panonai János tanácstag, az valyinái átlag két mázsával gokkaI kel1 teljesíteni ami- algyői Rákóczi Tsz elnöke, több gabonát takarítsunk be lyen7 rendelkezésre allnak, A tanácsülés ezután meg­1965-ben azonban a mennyi- vizsgálta a járási mezőgazda­sági munka mellett sági és felvásárlási bizottság alapvető követelmény lesz tevékenységét. az héakes és bürokratikus ügyintézés, ezért ar. ésszerűség határain be­lül tovább kell egyszerűsí­teni. Később a tsz-ek háztáji gazdaságai előtt álló 1964. évi konkrét termelési, gazda­ságfejlesztési feladatokról be­szélt Török elvtárs. S sneg­A kapásnövények termés­hozamait is tovább növél­hetjük mintegy 10 száza­lékkal. Felhívta a figyelmet anép­gazdaságilag fontos növé­nyek: a cukorrépa, a napra­forgó, a vöröshagyma, a fű­szerpaprika, a zöldség- ós gyümölcsfélék termelési prob­lémáira. Megemlítette a töb­bi között, hogy cukorrépá­ból 1200 hold a járás terve, u Befejeződött a szegedi egyetemisták népművelési gyakorlata Eredményesen dolgoztak a fiatalok Mórahaimon is A Csongrád megj'ében tíz Felnőnek a gyerekek című napos népművelési gyakor- színdarab elöadásara. Az elő­iatát végző 24 egyetemista készítésben Barabás Éva és főiskolás közül hárman igen nagy segítségünkre volt. Mórahalomra kerültek. Ezenfelül ismeretterjesztést Danes László, az iskola igaz- végzett az ifjúsági hangver­gatója most a gyakorlat vé- senyekkel kapcsolatban, gén — tegnap, február 25- amelyeknek kétszáz bér'ijc én fejeződtek be — megelé- van. Emellett részt, vett áz irodalmi és helytörténeti szakkör munkájában cs is­kolánkban hospitált.m — Sarkadi Tibor joghall­gató tanulmányozta a ta­nács és termelőszövetkezet tevékenységét. A szövetke­című ismer­Szülők és gyerekek gedéssei beszélt a fiatalok munkájáról. — Na©- örömmel fogad­tuk őket — mondta. — Elő­re összeállított programot készítettünk számukra. Cé­lunk elsősorban az volt, hogy a fiatalok közvetlen zet. tulajdonvédelme kapcsolatba lépjenek az élet- előadáson felszálalt, tel. tette tapasztalatait. — Csizmadia Aliz. orvos- — A fiatalok na©' érdek­tanhallgatónő a TBC elleni lódésére jellemző, hogy sze­küzdelemben működött köz- rettek volna résztvenni egy re az országban egyedül ál- zárszámadó közgyűlésen is. ló repatriális intézetünkben. Erre sajnos nem kerlilhe­Ezenkívül a Itörzeti orvos tett sor, mert mire niegér­mellett munkálkodott, s ta- keztek. községünkben befe­pasztaiatot szerezhetett a jeződtek a zárszámadások, bölcsőde, az óvoda egész- Sarkadi Tibor a követke­ségü©i helyzetéről. zőket mondotta a gyakor­— Barabás Éva ma©-ar— latról. Mindhárman szak­történelem szakos főiskolás mánknak megfelelő isme­hallgató a kulturális mun- rettefjesztő előadásokat tar­kában tevékenykedett. Isko- tottunk. A KISZ, a könyv­Iánkban most készülünk a tár munkájában segítettünk, • és az MHS, a sakk-szakkör működésébe kapcsolódtunk be. i — örömmel tapasztaltuk, I hogy nagy szeretettel fogad­I tak bennünket. Reméljük, i ho©- hasznunkat vették. A szerzett tapasztalatokat hasznosítani fogjuk. Futó Rózsa József Attila sugárút 88. kod n i is alig bír és nincs többiekhez viszonyítva ellen­Magánház. Valamikor egy semmije. Rá se nyitják az aj- kező irányba néz: utólag re­Ttr föeV'mí ntőW"ionn hold' !öreg nénié voIt a ház- akkar tót' csupán annyit -kap- a lá- tusálták a képbe, mert ő a s ez íaeig mm*© iw '™-;még tudott dolgozni, nevelte nyától. hogy vasárnaponként legidősebb elesett a fronton. gyerekeit. Azután ... nála ebédel. Elfogyott a tü- A többi mind itt él Szegeden. I ; Azután megöregedett, beteg zelője és a II. kerületi ta- — Aranyból van a szívük ! ! lett, a nagy gonddal, törődés- nácstól topott 200 forint az én ©ertnekeinmek — < "sel felnevelt ©ermekek ki- gyorssegélyt, de az is med- mondja a nénike —, mind- 1 röppentek a szülői házból, dig elég? egyikük segít engem. Egyik • férje meghalt, s egyedül ma- — Nekünk ls van elég gon- sem akar elmaradni a má­radt. Teljesen egyedül. A dunk — mondta az egyik gye- rtktól és habár én itt élek négy gyerek — három férj, rek, amikor felkerestük. Bélánál, összefogott a esa­egy asszony — mindaddig Nem fürdenek tejban-vaj- iád. Valamennyi fiú ad ne­"törődött" az anyjával, amíg ban. de nem élnek rosszul. A kem havonta 150 forintot. Ötezer foglalkozás, ötszáz szakma Ezekben u hetekben az általános és középiskolások százezreit foglalkoztatja a pályaválasztás. A tájékozó­dáshoz hasznos segítséget nyújt az a felmérés, amelyet a közelrr;il.tban végeztek el a szakemberek. Megállapí­tották többek között, hogy hazánkban a foglalkozások száma meghaladja az ötez­ret és több rninl ötszáz olyan szakma van, amely­nek betöltéséhez speciális ismeretek, szakképzettség szükséges. A fiatalok több­sége — ahogy a felmérésből kitűnt — csupán néhány „divatos"' foglalkozás közölt válogat. Szinte fehér holló számba megy, aki például a vésnök, a porcelánfestő, a faesztergályos, a dísznövény­termesztő szakmát választja. Az utóbbi időben csökkent az érdeklődés olyan, nem­rég még nagyon népszerű munkakörök iránt is, mint az általános lakatos, a fé­nyező, mázoló, órás, cserép­tolyhús. Meglepő, ho©- a fiatalok körében régebben nagyon kedvelt szakács és cukrász-pálya iránt is ke­vesebben érdeklődnek. A felmérések, előzetes becslések e©-ébként arról is tájékoztatnak, hogy 1980­ban előreláthatólag hány szakemberre lesz szüksége az országnak. ra kötöttek szerződést a gaz- | daságotk. A 2000 holdnyi nap. raforgó vetéstervből jelenleg még csak 1400 holdat bizto­sítottak, s e tekintetben is alapos felvilágosító munka vár még a községi taná­csokra. Hangsúlyozta Török József elvtárs a háztáji gazdaságok árutermelésének fejlesztését. Különösen a sertéstenyész­tésben hárulnak rájuk nagy feladatok. A járásban közel 16 ezer tanyát tartanak szá­nton, s az el nem adta a házát, la- másik helyen is ilyén közö- Károly, a teniszedző. tehe­kását és végül leköltözött a nyös választ toptunk, a har- tősebb és ő 500 forintot küld pincébe. I Most már nincs szükség eltartására hivatkozott, egy beteg, magával szinte te- — No, de mégis, az édes­hetetlen anyára, aki mosa- anyjuk — próbáltunk a szi­_ vükre hatni. Közömbösek maradtak, a -magánüggyel", a "belső csa­ládi kérdéssel" takaróztak, mondván, ho©' -ehhez senki­nek semmi köze*. Akadt ; olyan kijelentésük ls többek madik a sa.iát családjának minden hónapbán. Nem kell nékem ennyi, él is árulom, van a bankban már négy­ezer forintom. — Mire költi? — Ö. hát azért el tudom én azt költeni. A múltikor is vettem az egyik unokámnak e©- kerékpárt. Számon tar­tom. mikor van a születés­KEMÉNY JÁNOS: FARKAS VÖLGY Ma©-ar és román könyv- munkások és értelmiségiek kiadó vállalatok közös gon- árnyalt alakjai jelennek meg, dozásában és forgalmazása- aktivan, a tudatos vagy az ban került az olvasóhoz egy ösztönös harc színterein, jeles erdélyi magyar szerző, Izgalmas, érdekfeszítő ol­Kemény János regénye, a vasmány a Farkasvölgy. Farkasvölgy. Könyvének té- melyben felvillannak a jövő családi ház, nemrégen avat mája már történelem a két erői. az erkölcsi tisztaság', a [ták. Itt lakik Pintér Béla pos­hnzában. u©-anis a két vl- becsületesség, az emberség takézbesítő édesanyjával, öz­napjuk, mindig meglepem között, hogy: "tartsa el az, őket. Nekem mindenem akinek fáj". megvan, otthonom, élelmem, Rövidesen perre kerül a ruhám, kár, hogv- férjem ném sör, és a bíróság bizonyára érte meg ezt a szép öreg­szülőtartásra kötelezi a gye- kort. rekeket. Orsovai utca 10. Szép, új lágháborű közötti gazdasági képviselői — az akkori kis­konjunktúra idején, a kapi- emberek. Ezekre ruházza az (aiizmus nagy világválságát író minden rokonszenvét, megelőzően játszódik cselek- még stílusánál; ékességeit is, menye. Abban az időben, ho© még kiáltóbb le©-en az amikor a kapitalizmus min- ellentét é? ellentmondás a dent behálózott, mindenben harácsolok, a pénzemberek felismerte az üzletet és min- és ezek között. Kemény Já­denre — árura, emberre, ér- nos tehát nemcsak leleplez, zelemre — rá tudta tenni eszményt is tud áuítani. -aranymancsát«. A tőkések- Mindezt remekszép stíius­nek, a pénzeinbereknek szin- sai, gondos szerkesztéssel öt­té egész arcképcsarnoka, jel- Vözi egybe. Külön nyelve lemző típusa felvonul ebben van könyvében a tájnak, az átfogó műben, de u©'an- Tájleírásai a legszebb ma­így — természetesen meleg- ©-ar tájfestő írókra emlékez­séggel és e©ütiérzéssel — a tetnek, s í©' önmagukban is napszámosok. kisemmizett élményt nyújtanak. KOVÁCS GYÖRGY: LEÁNYOK A KERTEK ALATT U©-gncsak romániai ma- be magát az irodalomba, ©ar szerző műve a Leá- Rangos folyóiratok, na© iro­nyok a kertek alatt című el- dalmi hagyományokkal ren­beszél黩-űjtemény. A ná- délkező újságok hasábjairól lünk is ismert szerző több kéltek most teljesebb életre, évtizedes írói munkássága- Mind a harminc írás, mind nak javát szedegették össze tartósabb életre jogosult, ebbe a kötetébe, az elsőt mint a napilapok temetője. 1928-ból. a kronológiailag Sok húron játszik a szerző utolsót 1934-ből. Mégsem az ezekben a novellákban, elbe­akkori, újságokban, folyói ra. szélesekben. Különösen szép tokban megjelent elbeszélő- erényük a néphez és a iáj­sek eaek. # mindig jobbító hoz való nemes ragaszkodás, író azóta többször elővette mely átfűti valamennyit, első szellemi ©-érmékéit, s Megérdemlik, ho©- sárgult átírta, javította őket. Eredeti lapokról takaros kötetbe ke­megjelenési helyük Buda- rüijenek és helyet foglalhat­pesttől - erdélyi varosokon novellákat, elbe­at — Bukarestig terjed. t ve©- Pintér Károlyné mér 88 éves, és még elég jól bírja magát. Mégis panaszkodik: — Nem engednek a ©ere­Szülők ós gyei-ékek. Csak két példát ragadtunk ki a sok ezer szegedi család kö­zül, s mily ellentétes az éle­tük. Pedig hús-vérből van minde©-ikük, a ©-erekeket az anyjuk szülte a világra és mennyi aggódással, fárad­sággal, éjszakázással, babus­kel; csinálni semmit, azt gatássál, ©"ógyítgatáseai járt mondják: » felneveltél ben- felnevelésük. Miért feledkez­semnühe?1 ntf^nyúö. aludj! el erről a József Attila olvass, egyél, élvezd a szép sugárút 88. szám alatt szü­öreg korodat"*. letett ©erekek? Az ó szívük Aztán elővesz egy régi fény- nem úgy dobog, mint a Pin­képet. Összesen 13-an vannak , . rajta: 11 fiú. a papa és a tér neni ^rekeie?! mama. A:-, egyik fiú arca a Markovit* Tibor Egy tlfeltdttl szegedi l«rnié<7ettutl6s: bauer ervin Csak az irodalomtörténet Orvosi tanulmányait a fő­müvelői tudják, ho©- Kaff- városban végezte. s akár ka Margitnak, a kiváló író- bátyja, ő is a haladó gondol­nónek férje, Bauer Ervin kodású galileisták közé tar­vcit, Balázs Bélának, a ne- tozott. Az első világháború ves írónak, költőnek és idején részt vesz uz anti­űlmtudösnak az öccse. S imperialista bókemozgalmak­róla mindössze még annyit ban, utána a fonadaljnak­tudtunk, ho©' orvos volt. ban. főként a Tanacsköztár­Most a Magyar Tudo- saság munkájában. Feleségé­mány februári számában nek 1918 végén bekövetkezett Ádám Györ© ismerteti Bo- halála után még e©szer nő­fisz Petrovics Tokin profesz- sült: a kiváló matematikust, szarnak, a szovjet biológia Szilárd Stefániát vette fele­e©ik vezető személyiségének ségü.1. a7. elmúlt évben a Leningrádi A Tanácsköztársaság bu­e©etem kiadásában megje- kása után Bécsbe, majd lent másfél száz lap terjedel- Göttingába. Prágába emigrál­mű könyvét, amely Az elmé- nak. 1920-ban jelent meg el­leti biológia és Bauer Ervin ső elméleti biológiai munkú­munkássága címmel a tea- ja: A tiszta természettudo­©ar tudós életművét vázolja viányos élettan alapelvei föl. címmel. 1925-ben a moszkvai Balázs Béla 1884-ben, Sze- MUnkaegészségü©j Intézet geden született: apját, a nya- meghívására a Szovjetunióba kas Bauer Simon főreálisko- költözik, és itt, második ha­lai tanárt büntetésből Lőcsére zajában fejti ki gazdag, sok­helyezték, s Bauer Ervin oldalú tudományos tevékeny­1890-ben ezért születeti ott, ségéi. Először Moszkvában, nempedlg városunkban. De a majd 1934-töl Leningrádban családfő tragikus halála utón dolgozik, mindenütt laborn­— amint Balázs Béla Álmodó tóriumokat alapít, tanítva- ' ifjúság című önéletrajzi re- nyokot nevel, termékeny gén.vében leírja — a .család szakirodalmi munkásságot visszaköltözött Szegedre. í© fejt ki. 1935-ben látott nap­mind a három ©ermek — világot főműve, az Elméleti Herbert (a későbbi Balázs biológia. Alkotómunkája Béla), Ervin és Hilda — Itt csúcspontján szakad meg. u nevelődött, itt találkozott a személyi önkény aldczata világ' problémáival. Talán lett ő is: 1937-ben letartóz­érdemes lesz majd Tokin tatták, s 1942-ben szabadsá­könyve nyomán részleteseb- gátol megfosztottan halt meg. ben is fölkutatni Bauer Er- Két évre rá elhunyt felesége vin ifjúságának, pályakezdé- is. sének korszakát, szegedi -Tokin professzor — írja éveit. Valamennyi" írása tehát széleseket kedvelő olvasók j ősz elején elkészült a köz- tek.' ÖREG MOZDONYOK - KAZÁNMINŐSÉGBEN Évek óta tart már a szege- vezetékek, radiátorok — be- célt szolgál majd. Itt ternie­di személypályaudvar re- építése. • lik majd a gőzt az állomás­konstrukcioja. Ennek kere- Az. állomás felé járó am- épület fűtéséhez. Az elképze­tében már többek kötött új- berek csodálkozva állnak lések szerint nemcsak az ál­jávarázsolták az állomás meg és nézegetik azt a ha- lomásépülel fűtéshálózatának épületét, átalakították a vá- talmas, monstrumot, ott a gőzellátásáról, gondoskodnak rótermeket, az előcsarnoko- Paprikafeldolgozó Vállalat majd ezek a "kazánok-. Az kat, irányító helyiségeket, kettes telepével szemben, a állomáson veszteglő, indulás­Bővíteíték áz üzemi kony- pályaudvar területén. A két ra várakozó mozdonyokban, ha épületét, növelték kapa- fekete mozdonyoriason még összehúzott kabátokban ül­citását, átaláktották az ebéd- rajta vannak a számlapok, nek és dideregnek az embe­lőt. amelyek a -régi dicsőségről", rek. Télen, már néhány fél­Régi probléma megoldását az igazi mozdonykoiról ta­kezdték meg. amikor az ál- núskodnak. A magasba lomásépület központi fűtésé- emelkedik két hatalmas moz­nek bevezetődéhez láttak, donytest. Ez meg mi — ér­Még a múlt nyár derekán, az deklődnek a kérdő tekinte­már nem először verekedte könyvespolcain. óra alatt is na©on kihűlnél* a kocsik. Nos, a mozdony­kazánok, ma.id ezekről az in­duló szerelvényekről is gon­doskodnak. Már talán jövő télen, az induló szerelvények 'ponti fűtéshálózat — a oső- A két öreg mozdony, űj előfűtését is ellátják. Ádám György — Bauer Er­vin életmüvét a hűséges ba­rát. munkatárs és az avatott tollú tudós-biológus szem­szögéből tárgyaljaMegálla­pítja a szovjet életrajzíró, | ho©- Bauer Ertrin a korszerű | biológiai fizika egyik úttö­rője, világviszonylatban is jelentős művelője. Számos léteiét és hipotézisét, a mo­dern biofizika és molekulá­ris biológia igazolta. -Kívá­natos lenne — fejezi be is­mertetését a Magyar Tudo­mány cikkírója —, hogy ha­zat biológusaink is megismer­kedjenek életével, munkássá­gával. hogy mi is lerójuk adósságunkat kiváló hazánk­fia emlékének.« Ehhez any­nyi még hozzákívánkozik, ho© kifejezzük óhajunkat: bárha ez a munka éppen Bauer Ervin nevelő városá­nak, Szegednek e©eteméről indulna el. Könyves László Szerda, 1964. február 25, DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents