Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-25 / 46. szám

Hogyan élnek, mint tanulnak lépő gyermekeket ^ » , • - P . u a me&ogasdasagi gepeszek? A művelődésügyi miniszter rendeletére március 1. es 15. köaöti nyilvántartásba veszik azokat a gyermekeket, akik fi. életevüket 19Ö4. augusztus 31-ig betöltik. A tanköteles korba lépd gyermekek születési adatait, és pontos lakcímét a kerületi tanács végrehajtó bizottsága ultal kijelölt általános iskolaban kell a szülőknek, vagy a gyermek gondviselőjének soóban, vagy írásban bejelentenie. A nyilvántartásba vett gyermekek az általános iskola igazgatója által megI tatarozott időben, előzetes orvosi vizsgálaton kell résztvennie. A bejelentési kötelezettségre a tanácsok falragaszokon külön is felhívjak majd a szülők figyelmét A hirdetményeket közlik azt is. hagy a szülőknek melyik iskolában kell a bejelentést megtenniük. (MTI) 'Egy évezred írásos emlékeinek kiallltasa °MagyarNetrnetiMúzeumban Nem Szegeden, nem is szegedi szájóból, de sajnos már elhangzott olyan kijelentés, hogy a mezőgazdasági gépszerelő tanulókat nem érdemes túlságosán jól tartani, mert ha kikerülnek az iskolából, még mostohább körülményei; között találják magukat. S ha korábban elkényeztették őket. majd otthagyják munkahelyüket. Jelenleg több mint 300 mezőgazdasági gépszerelő tatul a fiUU-us számú Móra Ferenc Ipari tanujó-intézet repülőtéri tanműhelyében. Még többen is lennének, ha a férőhelyek hiánya miatt nem lettek volna kénytelenek csupán 60 gyereket felvenni első évre a jelentkező 500 helyett. Tíz ilyen iskola működik mindössze az országban, viszont sok szakemberre van szüksége a mezőgazdaságnak. Három megyéből jöttek össze a növendékek, a 300ból 200 itt lakik a tanulóotthonban. Bács, Szolnok és Pest megyeiek. Szegedről, s Csongrád megyéből csak bejárókat vehetnek fel. Minden gyereket valamilyen gépállomás, állami gazdasag, termelőszövetkezet ajánl az iskolának, s egyúttal vállalja, hogy alkalmazza őket, amikor végeznek. Legtöbb tanulót tavaly is, idén is a Dorozsmai Gépállomás foglalkoztat. De mind több a tszekből jött tanuló. Tavaly még az összlétszám 30, az idén már 60 százalékát ők teszik ki. e otmsóihk ítjik Tatarozzák a MÁV Igazgatóság épületét Kívül-belül renoválják, csinosítják a szegedi MÁV igazgatóság épületét. A tatarozás nagy felfordulást okoz, de a nehézségeket, minden dolgozó örömmel vállalja, mert javulnak munkakörülményeink. A jelenlegi ütemterv szerint a munkát 1964. augusztus hó 31-ig fejezi be a vállalat amely akkor szerezne igazi örömet az igazgatóság dolgozóinak, de talán még a városnak is, ha a határidőt egy hónappal meg tudná rövidíteni és a szabadtéri játékok idejének megkezdésére befejezik az épület felújítását Cserháti József, szegedi MÁV igazgatóság dolgozója. „Önmeggyőződés" a villamoson r javaslatommal retnék hozzájárulni a kalauz nélküli kocsik gazdaságos közlekedésének elősegítéséhez. A múlt évben jártam a Német Demokratikus Köztársaságban és ott meglepett a kalauz nélküli vi]lamosszeralvények szervezett közlekedése. A villamoskocsira fellépő vegy behelyezte a perselybe » viteldíjat, vagy ha bérletiéi. szabadjeggyel, utazási igazolvánnyal rendelkezik, előveszi az igazolványát és önmaga meggyőződik annak érvényességéről a többi utas előtt. Erre egyébkánt a kocsi mennyezetéről függő több utazási szabályzat is figyelmeztet, ami emlékezetem szerint így hangzik: „Én egy kalauz nélküli kocsi vagyok, ha utazni kíván és fellép, a viteldijat helyezze a perselybe, vagy mutassa meg önmagának utazási igazolványai.* Megfelelő szöveggel úgy gondolom mi is alkalmazhatnánk e megoldást. Golder György, Szeged, Selmeci u. 11. Ami a bentlakók elhelyezését illeti, valóban nem a legrózsásabb a helyzet. — Az otthon 300 Lakója (nemcsak mezőgazdasági gépészek laknak itt), kilenc szobában van összezsúfolva. A legnagyobb szoba csaknem ötvenes létszámú. A szobákban nem fér el sem asztal, sem szék, sem szekrény. . Mégis a többségnek ezekben kell tanulnia, mert a három tanulószobában csak kilencvenen, a klubban körülbelül nyolcvanan férnek el. Mindezt Tóth Sándor, a gyakorlati oktatás vezetője mondja el, aki már tíz éve dolgozik az iskolában, képezi a mezőgazdasági szakembereket Bizonyára Ismeri, milyen körülmények között élnek a gyerekek az ország többi hasonló intézeténél? — Már mindenhol jártam, s meg kellett állapítanom, hogy másutt sem különb az elhelyezés. Kivétett csupán Győr és Makó képez. & Háziasszony tanácsa Szeretnék tanácsort adni a háztartást vezető asszonytársaimnak. A külföldi liszt azért ernyed, mert nagyobb a sótartalma, mint hazai lisztünknek. Ez a különbség valószínűleg azért van, mert a sós tengerek közelében a búza magába szívja ezeket az anyagokat. Ezen segíthetünk a következőképpen: a kelt, vagy édes tésztához kevesebb sót adagolunk a szokottnál, a gyúrt tésztához semmit, csak főzés után sózzuk. A tésztát gyúrás után azonnal nyújtjuk, majd vágjuk és kifőzzük, mert különben megpuhul. Dcm« Imréné. Szeged. Tolbuhin sugárút 92. sz. ZENEI NAPTAR Szombaton este és vasárnap délelőtt egy zongora- ós zenekari koncertet hallhatott a szegedi közönség. A szofttbat esti hangverseny szólistája Ungár Imre zongoraművész. zeneművészeti főiskolai tanár volt. Mint a hazai zongoraművészgárda egyik régi, jól ismert, kiváló tagját nagy érdeklődéssel vártuk. Ungár valóban mély, művészi élményt nyújtott hallgatóságának. Bach: esz-moll preludium és fuga. Haydn: Esz-dúr, majd Beethoven Op. JlO-es Asz-dur — zeneileg, technikailag egyformán igényes — szonátája után Schumann: Kinderscenen című ciklusa következett E sorozat, minden egyes darabjának kitűnő karakterbeli megformálásával talán az est legsikerültebb produkciója volt. Ezt C'hopin két mazurkája és a c-moll polonaise követte, A méltán kiérdemelt nagy sikert Ungar négy ráadással köszönte meg. A vasárnap délelőtti színházi koncert első száma némi csalódást okozott. Ugyanis Bartók Táneszvltje helyett Weber: Oberon-nyitányát hallottuk. Mint megtudtuk, nem volt zongorista a szvit zongoraszólamához. Igen sajnáljuk, hogy Bartóknak ez az igen ritkán hallható remekműve elmaradt, annál inkább, mivel tudomásunk szerint a közelmúltban ez nem szerepelt a Bartók—művekben amúgy is szegény szegedi hangverseny-műsorokban. EZt a hiányosságot az Oberon-nyitány jól sikerült megszólaltatása csak részben tudta pótolni. Kiváló teljesítményt nyújtott a Hidas-oboaverseny szólistája. a Nemzetj Színház kitűnő oboistája. Nagy Imre. Általában fúvósversenyt ritkán hallunk, de Nagy Imre játéivá meggyőzött bennünket arról, hogy a zongora- és hegedűversenyek mellett többször is szívósén hallgatnánk ilyen jellegű művöket. Nagy Imre virtuóz, ugyanakkor színekben sokrétűen árnyalt, zeneileg kifogástalan előadása méltán váltotta ki a közönség osztatlan tetszését. A műsort befejező Csajkovszkij: V. szimfóniánál az élményt a színházi zenekari koncerteken tapasztalt akusztikai problémák zavartál:. A hangversenyt Borbély Gyula vezényelte, akj a müvek pontos ismeretének birtokában biztos kezzel irányította a zenekart. D. J. Mj a véleménye ' arról, hogy a mezögazdasagi gépusztanuléknak így is jó, ahogy van, sőt nem is igen érdemes fejleszteni alláttásukat? — Én is hallottam már erről a véleményről. Ügy tudom, hogy egy budapesti igazgatói értekezleten hangzott el. Természetesen sem én; sem munkatársaim nem értünk egyet a „rideg* nevelés szükségességével. Tudatában vagyunk mindannyian, hogy azoknak a mezőgazdasági gépszerelőknek, akik nálunk végeznek, nemcsak szakmai műveltséget kell vinniük magukkal munkahelyeikre, hanem bizonyos értelemben kultúrát is. S annak ellenére, hogy rajtunk kívül álló okok miatt elég sok kívánnivalót hagy még maga után Szegeden is a tanulóotthoni elhelyezés, a gyerekeket igyekszünk igényességre neveint. — Az említett „tételnek* az az állítása sem lielytálló már, hogy a gépállomásokon, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetben még a mostaninál is rosszabb viszonyok közé kerülnek a végzett tanulók. Minél többen jönnek ugyanis termelőszövetkezetből, annál többen otthon helyezkedhetnek el. Tudott dolog, hogy kevés a mezőgazdasági gépész, igyekeznek tehát; mindenütt jól bánni velük. A Dorozsmai Gépállomás éppen mo6t épít például egy olyan munkásszállást, amelyik bizony kü- | lönb lesz a mj tanulóotthonunknál. i Nem véletlenül esett a vá- ' lasztás Király Kálmán harmadéves gépészre. O az idei „Szakma kiváló tanulója*- . verseny egyik esélyese, A Pest megyei Kocsér község . termelőszövetkezete ajánlotta iskolára, miután unokabátyjától, aki szintén itt tanult, kedvet kapott a szakmára. Sok gép van a tsz-bon? — Lesalább 10—15. Akár három gépész is elkelne melléjük. Tehát visszamegy? — Én mennék, de még nem f kaptam rá biztos ígéretet, hogy felvesznek, ; 0 Ötszáz helyett hatvan 0 Nagy a zsúfoltság mindenütt 9 Nemcsak a szakmai műveltség 0) Egy bizonytalan s egy biztos 0 Megtalálják a boldogulást Űgy látszik, a kocsériak nem tudják, mi a jó nekik! Tóth Sándor közbeszól: — Ha nem sikerülne viszszamennie, azért állása biztos lesz! Sohasem tudjuk kielégíteni a benyújtott igényéket. A másik harmadeves, Horváth Marton a Bacs megyei Tompáról való. öt is termelőszövetkezet küldte. — Ketten vagyunk Tompáról, s mind a ketten viszezapalyázunk. Nekem még más tervem is van: a mezőtúri felsőfokú mezőgazdasági gépésztechnikumot is el szeretném végezni. Legjobb volna persze levelező tagozaton, mert közben keresnék is. A szövetkezet ráállna a dologra? — Hogyne. Gyűjtsük tehát össze a tapasztalatokat! A bevezetőben említett kijelentésről kétségtelen megállapítható, hogy hamis. Ha hatna a valóságra. még embertelen is volna. Szerencsére azonban nem hat „Krokodil okoskodása* bizonyára a mezőgazdasági gépésztanulók országosan gyenge elhelyezését kísérelte volna rheg igazolni. Sikertelenül. Azt. hogy jobb körülmények között is el lehetne képzelni az oktatást, senki sem tagadja. De azt is kár volna eltagadni, hogy n fejlődés biztató. Itt Szegeden is évről évre jobb feltételeket teremtenek hozzá. Hegy nem központi beruházás segítségével? Sok mindenre nem telik még, s nagyon sok mindenre telik! Az a fontos, hogy ki-ki megtalálja a rendelkezésre álló lehetőségeket, s ne várjon a „sült galambra*. No, de Itt van Király Kálmán, ez a kitűnően tanuló szerelő. S éppen őt nem akarja visszavenni a szövetkezet! No, de ott van Horváth Márton, akit még további tanulásra is ösztönöznek. Hatvan harmadéves mezőgazdasági gépész hagyja el idén az intézetét, mint szakmunkás, és bizonyosak lehetünk benne, valamennyi megtalálja majd boldogulását. Fehér Kálmán Ritkaság számba megy, amikor a levéltárak féltve őrzött kincseit a közönségnek is bemutatják. Féltve őrizzük az okleveleket ós ! iratokat, hiszen csak egyet| len példány van belőlük. A kiállítás alatt pedig, ha nem • vagyunk elég óvatosak, éri a fény és ezáltal mindenféle veszélynek vanngk kitéve. Azok a dokumentumok, amelyeket jelenleg az Országos Levéltár kincseiből a Magyar Nemzeti Múzeum nagycsarnokában mutatnak be, A száznál több oklevél, akta és más levéltári dokumentumból a legrégibb a veszprémvölgyi apácakolostor 1109-ben kelt cs Kálmán király által kiadott alapítólevél. Itt látható az a nevezetes oklevél is, amelyben arról is szó esik, hogy III. Béla elrendelte az előtte intézett ügyek Írásba foglalását, III. András 1209-ból származó adománylevelének egyik érdekessége, hogy végén felsorolt országnagyok között Bánk bán neve is szerepel. Zsigmond és I. Mátyás kancelláriájából számos birtok- és címeradományozásra vonatkozó oklevelet helyeztek el a tárlókba. A mohácsi vészt megelőző években a pergamen- (bőr-) oklevelek mellett papirosra kezdik írni a közleményeket. Bár az ünnepélyesebb es fontosabb jogeseteket szinte a legújabb időkig pergamenre írták. A magánéletben is kezdik az írást használni és ezzel megindul a „lev»lezés* roppant méretűvé dagadt áradata. Az első nevezetesebb magánlevelek közül igen érdekes az, amelyet Batthyány Ferenc bán a mohácsi csata napjában írt fe! leségéhez. A törökellenes harcokra vonatkozóan Dobó Istvánnak, Mekcsey Istvánnak, Pető Gáspárnak Bornemissza Gergely diáknak és Zoltai Istvánnak jelentései Eger várának felszabadításáról 1552-ből. Ebben a csoportban állították ki Zrínyi Miklós végrendeletét és Balassi Bálint verskéziratát. Az erdélyi fejedelmek oklevelei között az egyiken Cromwell aláírása látható. A Rákóczi-szabadságharcra két jelentős okmány is vonatkozik. Egyik az ún. breznai pátens, II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós ki' áltványa, a másik Nagy Páter cár levéte U- Rákóczi Ferenchez J707-bqí. A Habsburg-elnyomás korára emlékeztet II. József 1784. évi rendelete a német hivatalos nyelv bevezetéséről. Igen érdekes és megkapó az a sematikus ra.iz, amelyen a Martinovics-féle szervezkedést tüntették fel, hogy ki kit kapcsolt n mozgalomba és kiket végeztek ki közülük. A reformkor emlékéi közyl a Magyar Tudqmárvos Akadémia 1326. Óvi alapítólevelét és a Kossuth szerkesztette Országgyűlési Tudósítások egy lapját említjük. Az 1848/49-es emlékek közül az áprilisi törvények hitelesített példányára és a Függetlenségi Nyilatkozat díszes kiadványára utalunk. A század végén megjelennek a munkás- és parasztmozgalmak emlékei. Egy 1894-ben kelt jegyzőkönyv az alföldi parasztság körében mutatkozó agrármozgalmakról tudósít. Ezekkel a mozgalmakkal kapcsolatos Áchim Andrásnak a nép jelöltjének képviselővé választását megsemmisítő curlpi ítélet. (1906). Az ellenforradalmi korszak dokumentumai között van egy kimutatás az 1922. évi első felében lezajlott sztrájkokról. A második világháború Idejéből való egy feljegyzés Bárdossy László miniszterelnök és Erdmannsdorff német követtel 1941. június 21-i megbeszéléséről Magyarországnak a Szovjetunió elleni hadbalépésről. A T mácsköztársaság történetének néhány érdekes dokumentuma közül figyelmet érdemel Csicserin szovjet népbiztos távirata Kun Bálához. A kiállítás záróakkordjaként a felszabadulás néhány jellemző dokumentumát. mint a földosztásról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának 1949-ben kelt eredeti példányát helyezték el. A magyar nép ezeréves küzdelmeinek írásos emiékel összegyűjtésével a levéltárosok érdemes munkát végeztek. Ezt a kiállítás látogatottsága is bizonyítja. Az iratokat is lehet vonzóan elhelyezni úgy. hogy azok nemcsak a történészek érdeklődését, hanem a közönségét is felkeltik. A tárlók között a legnevezetesebb magyar hadi páncélöltözeteket és harci zászlókat helyeztek el. Oltványi Ferenc Kihirdetik az ítéletet... Vétkes szőregi dolgozók a társadalmi bíróság előtt Két évvel ezelőtt, 1962-ben — mint ismeretes — törvényerejű rendelet jelent meg a nagyobb vállalatoknál felállítandó társadalmi bíróságok szerepéiről. A törvénykezésnek ez a mi társadalmunkban kibontakozo formája lehetőséget ad a dolgozóknak, hogy egyes — a rendeletben felsorolt esetekben maguk ítélkezhessenek első fokon azok felett, akik megsértik a munkafegyelmet, vétkeznek a szocialista együttélés szabályai ellen, vagy megrövidítik a nép vagyonát. Megbánás, beismerés A rendelet gyakorlati alkalmazása után nyomban jelentkező jó, nevelő hatású eredmények egyrészt a vállalati jogászok szakszerű oktatásénak, másrészt a laikus tanácsok éber lelkiismeretének az érdeme. Ez mutatkozott meg most is a Szóregen megtartott tárgyaláson, ahol több palackozó üzembeli dolgozót idézett maga elé a Horváth Endre elnökletével működő üzemi társadalmi bíróság. A kihirdetett ítélet — általános megállapítás szerint — alkalmas a hasonló esetek megakadályozására és a tőkés társadalomban annak idején hozott elfogult osztálybírósági ítéletek örökké megpelyegző emlék^pek. eltemetésére. Ezt nemcsak a nagyszámban megjelent hallgatóság vallotta, hanem maguk az elmarasztaltak is úgy érezték. Bizonyíték rá a perbefogottak őszinte megbánása. beismerése és a hozott bírósági döntésben való megnyugvásuk. ittasság, fegyelmezetlenség A bíróság elé állított Kardos Jenő brigádvezető és tárna inak legtöbbje ittasság és annak körülményei miatt kerültek kellemetlen helyzetbe. Kollár János azért, mert járó motorral hagyta magára a gépkocsiját, — mint mondotta — a hideg miatt,. Többségében a munkafegyelem olyan kirívó módon megsértését állapította meg a dcgozókból álló hármas tanács amit nevelő módszerekkel ugyan, de következetesen fel kell számolni. Ez nemcsak a vállalat, hanem az egyének érdeke is. Myilvános megrovás Kotogán Ferencet, \yenner Lászlót, Pipicz Györgyöt és Kovács Ferencet súlyosabban találta vétkesnek a bíróság s ezért nyilvános megrovásra és a legközelebb esedékessé váló pénzbeli jutalmak részbeni megvonására ítélte. Az ogyik vádlottat: Illés Mihályt, mint visszaesőt hosszas megfontolás után alacsonyabb beosztásra és fegyelmi eljárásra javasolták az igazgatónak. Megemlítendő eset az egyik elmarasztaltnak a kijelentése: — A masam részéről nem tudok — mondrtta — kínosabb helyzetet elképzelni, min'amikor szembe kell nézni bíráskodó munkatársainkká]. Velem — fogadom, hogy ez soha nem fog többé megtörténni. Ormos János Kedd, 1964, február 35. DÉL-MAGYARORSZÁG 5