Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-18 / 14. szám

Színház és közönség Hozzászólás színházi vitacikkünkhöz 4 SZlNB-AU refiektorfeny­ben ali — s ez nem­csak eredeti, hanem átvitt ertelmében is igaz. Meri. a színpad mindig társadalmi, ideológiai pódium, amelynek elengedhetetlen eleme a kő- lam. Nálunk a színház anva­zönség érdeklődése, a sze­les köyii nyilvánosság. Való igáz, srhnsem volt méfiszfn­háznsÉk olyan nagy lehető­scg'i» ós igazi művészi, tár­sayblmi neve lóereje. mint c/jpon m« — és mindjárt te­áyük hozzá — olyan nehéz feladata sem. Társadalmunkban egyre szélesebb tömegeknek válik anyagilag és a széles körű művelődés folytán szellemi­leg lehetővé, igénnyé, hogv színházlátogató közönséggé váljanak. És éppen itt hárul a színházra rendkívül nehéz feladat, mert az anyagi le­hetőség és a művészi igény nem mindig tart. lépést egy­mással. Mindenekelőtt fel­merül a kérdés, milyen kö­zönségigényt kell a színház­nak kielégíteni, milyen is művészeti ízlését tekintve a mai közönség? fez a kérdés a különböző művészeti ágakat tekintve is egyre égetőbbé válik. Hiba lenne letagad­ni, hogy e téren közönsé­günk rendkívül differenciált ra a közönség jó része még a romantikus, a XIX. szá­zad művészeiéhez kötődő íz­lésbeli beállítottságú. (Hivat­kozhatnék itt például a Va­lóság című folyóiratban pub­likált. néhány, az ízlésre vo­natkozó szociológiai felmé­résre.) Ugvanakor a korsze­rű színházművészet hétmér­földes léptekkel halad előre, s azzal lépést tartani nem egyszerű feladat. Hogyan le­het. ezt, az ellentmondást megoldani? Hogyan válhat, ma egy színház ítomerti sso­eialteta sríDházzá? 4 SZÍNHÁZ minden tör­téhelmi korban ipúvé­esa, ideológiai, nevelő funk­ciót töltött, be es ez — talán még fokozottabban és tuda­tosabban — a szocialista színházra is vonatkozik. S ez bizony rendkívül naev kö­rültekintést és előrelátást, differenciált — a fokozatos­ság elvét is figyelembe vevő — műsortérvezést igényel a gi biztonsággal dolgozik, nem fenyegeti a csőd veszélye. (Nem akarok én kétes érté­kű kísérletekre biztatni sen­kit, de bizonyos kísérletezés­re minden művészetben, a színházművészet bén is szük­ség van.) 1T OttLEKTlV művészet a színház. Egy-egy si­keres produkció mögött hal­latlan sok energia, összehan­golt munka, erőfeszítés áll. Az egyéni teljesítmények a kollektív teljesítményben nyerik el értelmüket. Mind­ez a jó műtétei kollektíva megteremtését követeli meg. Az ilyen művészi kollektíva nem alakulhat azonban egy­szerű munkatársi ''iszonyon, hivatali együttléten, hanem ettől sokkal többet — jel­lemző szóval élve — mes­szállottságpt. lelkesedést, szenvedélyt kíván. A színházra Is vonatkozik, hogy a nevelő maga is ne­velődik. Miközben a szín­ház neveli a közönségét, ön­magát is neveli. Ma már minden színháznál országom snn igény az egységes pro­filú, koncepciójú művészi kollektívák megteremtése. S áz iiven kollektívákat ésak nagy erőfeszítésekét igénylő feladatok, célkitűzések ala­kíthatják ki. És éz az egyé­ni művészi fejlődés fettételé is. mert a ..józan középszer", pláne a sekélyesség. áz ol­csó siker, nemcsak a szín­ház. de az egyes mtlvész fejlődésének is gátja. Jól tudja mindenki, hogy nem könnyű a vidéki szifi­házak helvzete. talán" na­gyobb erőfeszítést, önfeláldo­zást jelent vidéken jó szín­házat csinálni. A '1déki színházak fejlődését, gátolja a ma még széles körben ha­tó koncepció, miszerint szí­nésztovábbképző, vagy ne­velő iskola, amely a pesti színházakra készít elő. Az igart művészi kollektívák megteremtése bizonyos állán­ig**?* sss&or bíjke a — ha úgy vesszük — erről a Dél-Magyarország ha. „luxust", még a kapitalista sábjain — főleg a mai ma­színházak is megengedik ma- gvar drámát illetően. Bizony guknak, pedig ott a színház itt sincs könnyű feladata a mögött nem mindig áll az színháznak, niert a mai ma­önzetlen mecénás — az ál- gyar drámairodalom is bi­zonyos értelemben hasonló problémákkal küszködik, mint a színház. Pedig a kor­szerűség egyik követelmé­nye, hogy a színház az élet mai ellentmondásait állítsa reflektorfénybe. Éppen ezért, ha a mai magyar drá­ma — stílusosait mondva — kiemelt szerepet játszik egy színház műsorpolitikájában, teljesen érthető. Ez azonban nem mennyiségi kérdés. Ügy érzem, egy kicsit a mennyi­ségi szemlélet kerül előtér­be, nevezetesen az. Hogy egy színháznak illő legalább két­három rhai tnagVar drámát feltüntetni műsortervében, függetlenül attól, hogy a drá­maíró még tiincs sehol, vagy rtetán fogaltba sincs árról, hogy belőle drámaíró válik. És én a kísérletezés jogossá­gát és szükségességét sem úgy értem, hogy a művészi szintben tegyen bárki is en­gedményeket, hanem úgy, hogy. valóságos társadalmi kérdéseket exponáló, n mű­vészi lehetőségek bátrabb ki­használását mutató drámá­kat hélyézzen a szihhái előtérbe. Vagyis né lefele, hanem inkább felfelé kere­kitséft. Magyar orvosok a világ minden táján Fokozott egészségügyi segítséget adunk az elmaradott országoknak Az Egészségügyi Világ­szervezet légutóbb arra kér­te hasánkát, hogy számos más, fejlett egészségügyi kultúrával rendelkező or­szághoz hasonlóan küldjön orvos csoportokat az elmaradott országokba. Dr. Felkai Dénés. az Egész­ségügyi Minisztérium Világ­szervezet! Osztályának ve­zetője ezzel kapcsolatban a következőket. mondotta a Magyar Távirati Iroda mun­katársának: — Tevékenyen részt ve­szünk a 120 tagországot számláló Egészségügyi Vi­lágszervezet munkájában. Tapasztaljuk, hogy a világ­szervezet. ismerve hazánk fejlett egészségügyét, a ma­gyar orvostudomány ered­ményeit, igéflyt tart tévékenj' köz­reműködésünkre a nagy nemzetközi egészség­ügyi problémák megoldásá­bah. — Magyar orvosok, egész­ségügyi dólgozók kisebb cso­portjai dolgoznak Algéria ban, Kubában, Ghanában, a Guineai Köztársaságban. Szó Van arról, hogy Burmá­ba, a Niger Köztársaságba és esetleg más országokba is küldünk egészségügyi ta­nácsadókat, szervezőket. A folyamatban lévő tárgyalá­sok eredményétől függően előreláthatólag magyar professzorok részt vesznek üj egyetemek m egszefv ezréé ben. Valószínűleg sor kerül az Egészségügyi Világszervezet egyetemi testvérmozga Imá­ban váló részvételünkre is. — Egészségügyünk nem­zetközi elismerését mutatja, hogy a világszervezet ma­gyar szakembereket kíván békapesolni azokba a szakér­tőbizottságokba, amelyekben a világ legjobb szakemberei foglalkoznak egy-egy fontos egészségügyi kérdéssel. Ezen kívül arra Is felszólítottak bennünket, hogv néhány ma­gyar orvost delegáljunk a sZérVézet. tisztviselő appará­tusába. (MTI) Szovjet hajó tragédiája Az Atlanti-óceán háborgó hullámain, Gádiz spanyol ki­kötővárostól százötven mér­földnyire elsüllyedt az Umany nevű szovjet ércszállító hajó. Legénységének 24 tagját á Biblus nvugatnémet hajó Vette fedélzetére, kilenc ten­gerész sorsa egyelőre meg ismerétlen. öt társuk holt­testét megtalálták a ka­tasztrófa színhelyén. Egy hatalmas hullám le­szakította á motorra mentő­csónakot, s a legénység meg­mentésére már csak két kis­sebb mentőesörtak maradt. A matrózok azonban nem hagyták él a hajót, hanem folytatták a küzdelmét. A hullámok az utolsó mentő­csónakot, is elvették. A vég­ső, befejezetlen rádióüzenet hírül adta, hogv a kapitány, az elsőtiszt, a főgépész. a rádiós, az orvra és néhány tengerész nem hagyja el a hajót. (MTI) ¥ MMÁR égyré inkább * tény, hogy Szeged te­hetséges írókban nem szű­kölködik — bár drámát ír­ni még tehetséges írónak sem könnyű dolog. Minden­esetre a lehetőségek megmu­tatása és netán olyan drá­mapályázat. amely országra igénnyél íródna kí (és ez méf nemcsak a színház gondja), bizonyéra segítene sz előrejutásban. Mogtanábaö a Sfefnházra ráját a rúd — mondja ta­lán a kedven olvasó. Pedig én úgy gondolom, hogy in­kább közös eszmecseréről van itt szó. amely a biza­lom és a megbecsülés, de mindenképpen a közös fele­lősség érzéséből fakad. Mert a ' színház mindnyájunk ügyé. Tóth Miklós Gyermekek a Tisza jegén ^ Mindenkit hazavárnak ($ Veszélyt rejt a jégpáncél 9 Akadályozzuk meg a tragédiát! 0 Árulkodó nyomok A szokatlanul hideg tél mindenkit siettet Mielőbb meleg szobába! — ez a jel­hátán? A ródli is jobban csú- legkisebbjére s a tapasztala­szik a jégen, mint a homok- tok szerint ez a módszer igen kai beszórt úton. hatásos — s ezért rnenekül­A bátrabbak már ott sík- nek a rendőr elöl a gyerekek, labak a Tisza jegen és paj- Ha meglátják az egyenruhát, kraan, vidáman invitálják a tiagy ívben futnak ellenkező parton állókat! irányba... — Nézd, milyen jöl csúszik! Nyáron is sók veszélyt rej­— Itt nem ütközöl oásze jeget a folyó, de ilyenkor, té­senkível! lén talán még többet. Nem — Ne máléskodj, gyére, egyenletesen fagy be ugyanis, tiisE vastag a jeg' ahol örvényes a Tisza, ott Mit tudják a csábítók, hogy apró tavacskakgt alakit ki a talán a halálba hivógatjak jégpáncél között, barátaikat. A szegedi fév- . őrség tagjai arról számolnák nemcsak a gyermekek, ha­sem kompromisszumot. a vélt vagy tényleges közön­ségigénnyel szemben. Az. hogy nincs szükség ilyen kompromisszumra a szegcdi színházban sem, és a prózai műfajban is megvan a le­hetőség a korszerűségre, bi­zonyítja például az is. hogy a színház éppen a magasabb esztétikai műveltséget igény­lő ópera műfajában tudott az elmúlt évek során orszá­leg eniíék féltételei előbb­utóbb megérnek és megszűn­nek azok az anyagi és er­kölcsi gátak, amélyék út­ját állják. 4 KIK ÉVEK ÖTA figye­lemmel kísérik a sze­gedi színház műsorát, jól tudják, hogy a prózai és az úgynevezett könnyű műfaj­jal valami nincs rendjén. Azt is hozzá kell mindjárt gosan is jelentőset produ- tennern- hogy ez — főleg a kálnf. A közönségét nem le- szfnház könnyűrnűfaj-problé het misztifikálni vagy ab­szolútlzálnl. mert maga is a társadalmi-történelmi szük­ségszerűség hatása alatt vál­tozik. És a korszerű szocia­lista művészetnek arra a szo. Nem így a legkisebbek- ^ hc^ m'dennanra je- nem a ^nőttek ls szívesen lÍXlvSf l lensÍTez T t"-a u'zegedi falnak a T.sza jegén. Al­m^áitaS oldalán. A Bertalan emlék- ^ Wn* rotSw ? kS fo ^ műnél a ródli pályát úgy épí- a nyomok árul­rakozasukat. A kánikula elől nék a töltésről kodnak. hogy itt kelnek át fftt^fttor a^TC eS 32 A megfigyelések hus hullama. ilyenkor pedig ^ messzire> szerint inkább a fiatal rtém­„ „„ H,. „„ "odek gondatlan. Egy-egy jól rendorseg különösen sikerült bál után éjszaka rtr­utat Ti­jegpóneélja vonz. É6 hol van ólyári jégpálya, mint a Tisza A Szo> jet-Magyar Baráti Társaság küldöttsége hazánkban mája — nemcsák helyi je­lenség. Igaz. a közönség rendkívül differenciált Íz­léssel rendelkezik, de nem lehet figyelmen kívül hagy­ni. hogy a szegedi közönség közönségre lehet és kell épí- műveltségbeli szintje. kül­térii. amely egyre jobban megérti a kor társadalmi kö­vetélményeit és annak irá­nyában munkálkodik. Mindén színháznak, ha lé­pést akar tartani a fejlődés­sel. vállalnia kell bizonyos ri­zikót. Enélkül nincs igazi haladás, igazi korszerűség. A „józan középszer" minden turáltsága valamivel talán az országos fölött áll. (Jóllehet, hogy ebben benne van a kispolgári ízlés is.) Tehát megvan á lehetőség arra, hogy magas színvonalú, igé­nyes előadásokat kapjon a közönség. Ha a lehetőség meg is van, hol van a jó dráma, a giccs nélküli köny művészi haladás gátja. Est nyű műfaj? Szó esett már A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság országos elnök­ségének meghívására pénte­ken Budapestre érkezeti a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság észt tagozatának kül­döttsége. A küldöttség veze­tője A. Green, az. Észt SZSZK Minisztertanácsának elnökhelyettese, és külügy­nisztére. a Szovjet—Magyar Baráti Társaság köztársasági tagozatának elnöke. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Kristóf István, az MSZBT főtitkára, Erdélyi Károly külügyminiszter-he­lyettes. valatniflt a Külügy­minisztérium és az MSZBT több vezető munkatárta fo­gadta. Ott volt a fogadtatá­son V. A. Guszev, a szovjet nagykövetség tanácsosa és a nagykövetség több tagja. í SjH5Urfl"tSffif Cük- S8*^ kereSZtÜ1 3 ! nem állandóan tartanak itt ügyeletet. És akkor nincs is gyermek a Tisza jegén. Kiderült, az apró népség mégis csak a szülőktől tart leginkább. A révőrség ugyan­is nagyszerű módszert alkal Dóc és Baks tanyavilágá­nak lakossaga is könnyel­műen. rövid úton akarja megközelíteni Mártélyt. Ha­sonlóan Algyöhöz, itt sincs g.valogrév, így a Tisza há­j-o J i póci w 11 lúuoöú i l ci i iveir . . . mai. A Tisza jégén csúszkáló tan. közlekednek. Ez nem­gyermekeket kézen fogva a c telen szülőkhöz vezetik. C1 „ megoldatlan Azután Pr°hlémn, hanem nyáron ls. otthon elmondják, hol talál- rendőrség már többször ták tties a rakoncátlan fiút. nn la a mártélyl községi A szülők ilyen esetekben tanács figyelmét hogy- óllít­igen hálásak, nem győzik kitt so" f? Sval<>e'Tvet. de ezt szönni a figyelmességét. És valaml mia,t elmulasztja, azután a gyermekre kerül a A Tisza téli nyugalmát né­sor. hány felelőtlen rsónaktulaj­S gvermekét válogatva (]nnr>s 7«vafja. Nem gon­Vagy szép szóval, vagv ntvai doskodták hajóik téU táro­pofonokkal hatnak a' család msarol s azt a Tis/a-partofl hagyták. így a 0478-as esó­tó'éődik ÉM Csongrád megyei Allamj Építőipart Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz kőműves, szobafestö-mázolö szakmunkásokat. Festő szakmában jártas segédmunkásokat átképzosnek, építőipari segédmunkásokat. Jelentkezés: Szeged. Eocskai utca ló—12., rounkáerőgazd^lkodáscaj. 14614 Ncgj-venöt észten- E&23 & !RFL 1IID9I Cilid Drezdabari egy né­dővél ezelőtt. 1924 Fgff \ \ S II K I 3 J" 3 I M mel újságíró meg­elején egy lő éVes I ll I Ifi H V J II U I Lb II ITi kérdezte Zsiga Er­ii ú állt Újvidéken nőt, mit jelent prí­cgy népi zenekar gert, jártak — az rakortató zenészek másnak lenni. Sok élére. Zsiga Ernő plagz görög várrao- lapjának írt levele- tudást, tapasztalatot, Volt, a mai szegedi kon kurül — afrikai Íren minden magyar tapintatot és ember­Béke zenekar prímá- ás ázsiai heljiségek- zenékar elé példáké- ismeretet — vála­sa. Hegedülni a ze- ben. pill állította a Szege- szólta. Készséget, ar­neiskolában és apjá- tsa,^. 194l_ di együttest. És ami ra, hogy a közönség a legfőbb, újabb igényét és ízlését fel­meghívást is kaptak, ismerje és annak A Szeged Étterem megfelelően játsszék igazgatója értesítést küldött, hogy ismét Várják Zsiga Ernőt és zenekarát az étte­rem vendéged. Mozgalmasan, saé­N61 sfRpdmunkásokat, fia­talkorú lányokat 4 órás foglalkoztatásra. esztergá­lyosokat, valamint lákáto­bokat felvesz a Kátidértonú es sziviipari ViH&laf Siégé$i íutalfu­r-a»a. k 12 SZEGED n. KEH. TANÁCS azonali belépéssel férfi hivatalsegédet kerék féivsteifé. Jeléntke­sto Joiaef Attila sgt. 79. sz. K. 49 , ,, ... Budapestre tol tanult, aki maga is képzett, jó mu- ^n került, s zeneka­zaikus volt. Gyako- rával nemsokára el­rolni pétiig « mozik- M dfjat kapott egy ban gyakorolt. A né- hangveraenyen, amc. ma filmek koraban l n 63 leg. Ugy-ams elo muzsuta Jobb vet­biztesitotta a tek reszt. 1946-ban a zenekíseretet. színház zene­Zsiga Ernő tudása, karában dolgozott, pen. változatosan telt tehetsége, szorgalma 1951-ben pedig Ki- el ez a negyven év, hamarosan meghozta szín Miklóssal együtt teli érdekes, felejt­gyiimölcseit. 1929- megszervezte a Béke hetetlen élmények­ben meghívást ka- zenekart, amelyet kel. Sokfelé ét solt­pött Ausztriába. Ez színvonalas tevékeny- féle embernek ját- előtt annak volt a volt az első külföldi ségéért Szocialista saott Zsiga Ernő. legnagyobb hatása, szereplése. Egy évig Kultúráért jelvény- Köztük például 1936- Az évforduló alkal­tartott és újabb nyel tüntettek ki. ban Raguzában a mából csütörtökön nemzetközi sikerek Külföldi vendég- Walesi hercegnek is, este Zsiga Ernő és követték. Két alka- szerepléseit is foly- akinek egyébként a zenekara műsort lommal részt "ett a tatta. Játszott Bécs- Csak egy kislány tet- adott a Búbos Étié­ben és legutóbb Dre-> szett a legjobban, rendben. Á vendég­fláBan, á Szeged Ét- Ahnyjra. hogj- fölállt látó vállalat és a kö­tereniben Olyan a helyéről és ő maga aönseg nevében Nyá­vefiényélté az együtt ft Ernő köszöntötte téet. a jubiláló prímást. Hogy mi a negy­ven év legnagyobb tapasztalata? Talán az, hogy igazj sikert mindenütt és mindig — bár sokféle zenét játszottak — elsősor­ban a magvar mu­zsikával érték el. Mindenféle közönség naktulajdonos sem hajójával. Ősszel a révrónd­órség vigyázott tulajdonára, de amikor hajólkot a tápéi téli kikötőbe vontatták, a csónak egyedül maradt. A határról hozták vissza s jobb híján a szegedi hídhoz kötötték. Végre ideje lenne, hogv tulajdonosa jobb téli helyről gondoskodjék. A rendőrség felvilágosító munkája kevés. Valamennyi járókelőnek figyelmeztetni kellene a magukról megfe­ledkezett gyermekeket és felhőiteket egyaránt a je­ges Tisza veszélyeire. Ez is kell ahhoz, "hogy megelőzzük át tragédiát. H. Zs. Quéeh Marj' ne­vű angol luxusha­jó 9—9 hónapos tú­rautján. Bejárták az nag»- títeríél. Hófcy egész Földközi-te n- Kakuk Attdór, a sao­Irorla ás raktarozás céljára házat keresünk megvételre. Kb ioo n-ole­telekkel, ármegjelóléssel. '..Aionnai beköltóehati!'' jel­igére á hirdetőbe. S. 14652 Szombat, 1964. januar IS. DÉL-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents