Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-18 / 14. szám

Több építőipari gép Megkönnyítik a földmunkákat Korszerűsítik a betongyártást A korszerű építkezés elengedheteten feltétele, hogy elegendő korszerű gép dolgozzék. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalathoz már meg is érkezett néhány darab azokból a gépekből, melyeket az idén bocsátanak rendelkezésükre, a meglevő berendezések kiegészítésére. Egyelőre kjét kompresszort és egy lengyel gyártmányú vakolót vettek át. a terv szerint azonban összesen 93 géppel gyarapodik 1964-ben a vállalat állománya. A központi kiutalás, a tapasztalat szerint, minden évben más és más építőipari gépfajták beszerzésére tagozódik. Az idén a földmunkák megkönynyítését és a betongyártás korszerűsítését tűzték ki célul. Ennek megfelelően a Csongrád megyei építők is több nagy teljesítményű földmunkagépet kapnak. Többek között árokásót, földtolót, tereprendezőt és úgynevezett vibrohengert Ilyen munkaeszközei eddig nem is voltak a vállalatnak. A kiutalási jegyzékben szereplő lengyel gyártmányú betonelőállitó berendezés, mely az alapanyagokat méri és automatikusan adagolja, a betongyártást teszi sokkal egyszerűbbé. Az építőipar gépesítése évről évre fejlődik, s aCsongHÁZGYÁR DüNAŰJVAROS BAN. A Dunaújvárosi Épületelemgyár az elmúlt évi tervét túlteljesítette. Az 1963ban itt készült vasbeton födémgerendák hossza 2600 kilométert tett ki. A gyár az 1964-es esztendőben tovább bővül. Az idén már nemcsak vasbeton gerendákat, hanem előregyártott elemeket is készítenek lakásépítéshez. A dunaújvárosi házgyár kapacitása a terv szerint napi három lakás felépítéséhez szükséges elemek elkészítése. Képünkön: Vagonba rakják az építéshez szükséges vasbeton gerendákat rád megyei vállalat ellátása is megfelelőnek mondható. Kisgépekből egyáltalán nincs hiány, padlócsisaoló például már tavaly is jutott valamennyi építkezésre. Az elavult Brund-daruk nagy részét is lecserélték korszerű törpe darukra. Az új betongyártó berendezések segítségével 1964-ben valószínűleg bevezetik a cseregéprendszert. Ez azt jelenő, hogy a tervszerű megelőző karbantartás idejére másik berendezést állítanak munkába. Sajnos, a többi gépfaj tából még nincs annyi, hogy ezt a hasznos módszert megvalósíthassák. Különösen az autódaruk javítása okoz majd sok gondot, mivel elhasználódási fokul; éppen az idén teszi szükségessé a nagyjavítást, holott nincs mivel pótolni a munkából kieső gépeket. Szavak és tettek K

ét államférfi nagy jelentőségű nyilatkozatával indultunk útnak ebben az esztendőben. Az egyik N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének felhívása a világ állam-, illetve kormányfőihez, a másik Johnson amerikai elnök kongresszusi üzenete. A szovjet kormányfő felhívását mindjárt az év első napjaiban ismertették a lapok, Johnson elnök üzenete is elhangzott nem sokkal ezután. Most, túllépve január első félén, ismét , elővehetjük e két nagy jelentőségű nyilatkozatot, elolvasva szövegüket, elemezhetjük, öszszevetve az azóta történtekkel. Nem számonkérésként,, mert a diplomáciai tevékenység sokkal sokrétűbb annál, semhogy gyors eredményekről beszélhetnénk. A jós szerepére sem vállalkozhatunk, mondván: elhangzott a felhívás, s az üzenet, azóta ez és ez történt, ami azt igazolja, sokat vagy keveset várhatunk a következő hónapokban. Hálátlan lenne ez a szerep, mert a két hét eseményei nem adnak elegendő alapot, másrészt meg a diplomácia útjai szövevényesek, azok mélyébe oly nehéz mindent világossá, érthetővé változtató bepillantást nyerni, hogy labirintusában a legnagyobb jövendőmondó tehetség is könnyűszerrel csődöt mondana. A

z események értékelésénél, számba vételénél maradjunk inkább az eddigiek elemzésénél. N. Sz. Hruscsov javaslatát az egész emberiség nagy tetszéssel fogadta. Háború Négy^zázliSleixemilliő uflas — 110 millió fonna áru R A MÁV idei feladatairól tárgyalt a vasutasszakszervezet A Vasutasok Szakszervezetének Központi Vezetősége pénteken ülést tartott, amelyen Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérIgazgatója ismertette a vasút 1963. évi eredményeit. A vasút az áruszállítási tervét 100, utasszállítási tervét 99,7 százalékra teljesítette. Ezek nagyon szép számok, az alaposabb vizsgálódás azonban megállapítja, hogy mégsem volt minden rendben. A vasút csak tervszámait teljesítette, nem pedig szállítási feladatait. A vasútnak több árut kellett volna elszállítania, túl kellett volna teljesítenie áruszállítási tervét. Rátérve az 1964. év feladataira, bejelentette: az idén 409 millió utast kell elszállítania a MÁV-nak és 110 millió tonna árut. Nagyobbak a tennivalók, mint a múlt évben, a vasút berendezéseit tehát fejleszteni kell, a népgazdaság teherbíróképességének megfelelően. Az 1964. évben a legfontosabb munkák: több vonalon a második vágány építése, néhány állomás bővítése. A vasút 1964-ben beszerez 12 nagy teljesítményű villany mozdonyt, 54 Diesel-mozdonyt . — ebből négy nagy teljesítményű svéd jármű —, 210 korszerű személykocsit 600 fedett teherkocsit, 1600 nyitott teherkocsit 500 tartálykocsit és 100 hötőkocsit. 1964-ben összesen 502 kilométer hosszban cserélik ki a pályák felépítményét. Természetesen a vasút korszerűsítésére a következő években is nagy erőket kell mozgósítani. Részletesen szólt arról is, hogy uj nemzetközi vonatok indításával meggyorsítják elsősorban a gyorsan romló áruk szállítását. Fontos intézkedéseket foganatosítanak annak érdekében, hogy a tehervonatok is lényegesen pontosabban közlekedjenek. A személyszállítás fejlesztéséről szólva bejelentette: a vasút elsősorban 02 utazási sebesség emelésére, a tartózkodási idők és megállások számának csökkentésére törekszik. Somogyi Miklós Pécsre látogatott Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságónak tagja pénteken Pécsre látogatott. Délelőtt a megyei pártbizottság vezetőivel folytatott beszélgetést, majd Rapai Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Papp János, a megyei pártbizottság titkára társaságában ellátogatott a pécsi porcelángyárba. "Utána félkereste a Baranya megyei Építőipari Vállalatot, ahol a gazdasági, párt- és műszaki vezetőkkel beszélgetett. Délután városnézésen vett részt. Magyar—jugoszláv megállapodás Véget értek Belgrádban a magyar és a jugoszláv küldöttség többnapos tárgyalásai a két ország 1964—1965-re szóló kulturális és tudományos együttműködéséről. A kölcsönös megértés és baráti együttműködés légkörében lezajlott tárgyalások eredményeképpen pénteken a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács új belgrádi épületében aláírták a Magjar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kulturális, művelődési és tudományos együttműködési egyezménye 1964. és 1965. évre szóló munkatervét Az új IINIINIIIIIMMII műhelyházban iiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiuiii Az új oktatási évben kezdődött meg a munka a Tömörkény Gimnázium Tiszaparti korszerű műhelyházában. Az ötszintes üveghomlokzatú épületben most már kedvező körülmények között sajátítják el az ipari szakközépiskola tanulói a gyakorlati ismereteket. Díszítő szobrászati, kéziszedő műhelyekben és rajztermekben neves művésztanárok oktatják őket. Jelenleg mintegy kilencvenen járnak a szakközépiskolába, akik az érettségi bizonyítvánnyal együtt szakmunkás képesítést is szereznek. Fent: Szerszámcsendélet készül. Lent: Festés sznirtdukciovaL nélküli világ — ez az egyszerű emberek vágya időtlen idők óta, s most, 1964 elején végre hangosan is szertefutott a világban a szó: az államok kössenek egyezményt arra. hogy a vitás területi kérdések rendezésére többé nem alkalmaz* nak erőszakot! Január felén túljutottunk, de még mindig naponta érkeznék kis és nagy országokból egyaránt nyilatkozatok, vélemények, helyeslést kifejező „igen, ez kell*, „meg kell kötni az egyezményt* felkiáltásokkal. Nincs olyan, a jövőnkért felelősséget viselő ember, munkás, paraszt, mérnök, tanár vagy akármilyen foglalkozású férfi és nő, aki nem helyesli a szovjet kormányfő javaslatát, a hozzá tartozó újbóli leszerelési kezdeményezést, a támaszpontok megszüntetését, atomfegyvermentes övezetek létrehozását. N. Sz. Hruscsov újévi üzenete lázba hozta és abban tartja még ma is a világot. A reménykedés lázában, mert mindenki azt várja: az 1963. évi atomcsendegyezményt 1964-ben újabb, s nagyobb jelentőségű megállapodások követik. A reménykedés alapos és jogos. Az üzenetet ugyanis egy olyan ország kormányfője intézte a világ államainak vezetőihez, amelynek népe — képviseiői révén — nem sokkal e nagy jelentőségű okmány megfogalmazása előtt 600 millió rubellel csökkentette katonai kiadásait, nem várva felszólításra, egyezményre. Ez az önkéntes hozzájárulás a fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez biztosítékul szolgál mindenki számára, hogy amit a Szovjetunió és vezetői javasolnak, annak megvalósítását komolyan gondolják. R

eményt keltenek Johnson amerikai elnök békeszándékai is. Az USA első embere először egy táviratban, majd a kongresszus két háza előtt elmondott rendes évj üzenetében fejtette ki szándékait. „Olyan világot akarunk, amely mentes a háborútól, amelyben eszmék és javak útját nem állják el országhatárok* — hangoztatta, s ez a mondat — ha nem is ér fel meghatározott javaslattal, mint amilyent a szovjet kormányfő bocsátott a világ elé —, így is sokat jelenthet. De csak akkor, ha nem marad szó. tett nélkül. A Szovjetunió a katonai kiadások csökkentésével először tett — és utána szólt Johnson elnök esetében ez megfordítva történt. A szó után következtek a tettek, de, sajnos, távolról sem olyanok, amilyeneket a szép mondatok után a világ közvéleménye várt. Az amerikai elnök békeoffenzívát tervez 1964-re. Ez derült ki újévi táviratából. S lám, amikor N. Sz. Hruscsov üzenete megérkezett Washingtonba, az első napokban így nyilatkoztak róla: „Még fordítják ... Nem mondhatunk semmit. Majd alapos tanulmányozás után...* Később: „Olyan feltételeket ad, amelyek teljesíthetetlennek látszanak a felületes tanulmányozás alapján, mert ha például elvesztenénk nyugat-németországi támaszpontjainkat, a Szovjetunió aránytalanul előnyös helyzetbekerülne .. . De azért még alaposan megfontoljuk .. .* S végül Rusk külügyminiszter az elmúlt héten a Columbia egyetemen hivatalosan is ál-" lést foglalt, de úgy, hogy abból megint semmi biztatót, érdemlegeset nem lehet kiemelni, mert amit az egyik mondatával adott, azt a másikkal visszavonta. Hasonlóképpen tettek NagyBritannia vezetői is. A Hruscsov-üzenet kézhez vétele után az első pillanatban nem hivatalosan, de lelkesülten nyilatkoztak egyes közéleti személyiségek. Amikor aztán elhangzott az első komolyabb amerikai vélemény, ők is hangot váltottak, így: Jó, jó, de tárgyalási alapnak valami más kellene, bár ez is nagyszerű, mélyreható stb. Ilyen könnyű hát a szó. Békeoffenzíva, Ígéretek, háború nélküli világ, ez mind szépen hangzik, de mégis üresen cseng, ha nem töltik meg tettek nyugati részről is. Mert a Szovjetunió kormányfője hiába javasol annak tudatában, hogy üzenete mögött ott áll a hadikiadások nagymérvű csökkentésének ténye, ha válaszul a szavak mellé nyugati részről olyan eseményeket kap, nünt amilyenekre sor került e rövid fél hónap alatt. mt éhányat érdemes felN idézni. Az NDK kormányának ügyvezető miniszterelnöke, Willy Stoph levelet intézett Willy Brandt nyugat-berlini főpolgármesterhez: Ha január 5-én be is fejeződött a közös megegyezés révén létrejött rokonlátogatási akció, folytassák a tárgyalásokat, az eddiginél magasabb szinten, hátha újabb eredmények születnének. A nyugat-berlini emberek megörültek a lehetőségnek, a szenátus habozott, Erhard kancellár pedig egyenesen utasított: „Eddig és ne tovább, mert az USA-val gyűlik meg a bajunk.« Ilyen körülmények között., ha folytatják is a tárgyalásokat, nem sok remény van újabb eredmény elérésére. Vagy: Anglia kormányfője, erős elhatározás után még decemberben kijelentette: hazája nem képviselteti magát az amerikai kezdeményezésre felállítandó soknemzetiségű Polaris-tengeralattjáró flottában. Indok: értelmetlennek látszik, veszélyezteti Anglia atomhatalmi pozícióját, s ami még fontosabb, nem mozdítja elő a béketörekvéseket. Ez volt decemberben, s most néhány napja jött az új hír: a vegyes személyzet mellett mégis lesznek angol katonák a Polaris-rakétával felszerelt tengéfalattjárón. A hivatalos nyilatkozat erről így hangzott: „Természetesen. csak kísérletképpen. Nagv-Britaftnia kormánya ezzel még nem vállalt semmilyen kötelezettséget ...« Az ilyen nyilatkozat értéke azonban nem sokra becsülhető. Ha példára lenne szükségünk. még sorolhatnánk. Ide, a „békeoffenzívához* a „békére való törekvéshez* tartoznak a panamai véres események, amelyek jellemző fényt vetnek az USA-ra, s ugyancsak ide sorolható Anglia állásfoglalása, fenyegetődzése a ciprusi ügyben. Jellemző, hogy egy képviselő az alsóházban már szóvá is tette: A béketörekvésekkel ellentétben az elmúlt hónapokban túlságosan sokszor vetettek be angol katonákat a világ különböző pontjain. Angol haderő „szerepelt* rendfenntartóként, fegyelmezőként mostanában Malaysiában, Adenben s legutóbb Cipruson. A

szavak, az ígéretek, szép szólamok mellett tehát ezek a nyugati tettek. Fél hónap eseményei, amelyek megtaníthatnak minket egy nagy. s hosszú idő óta tudott, de nem eléggé hangsúlyozott igazságra: ha valamit —, s ezúttal világbékét. leszerelést — akarunk. még 19R4-ben is csak a magunk erejére, a szocialista tábor népeinek kezdeményező, végrehajtó akaratára támaszkodhatunk biztosan, mert a nyugati vezetők szavai, s az ezekkel ellenkező tettek csak megtéveszthetnek, hamis illúziókat kelthetnek. Az amerikai, angol szavak ma még mindig csak azt mutatják: akik megértésről. fegyvermentes világról beszélnek, szavaknál többet nemigen vállalnak érte. WEIDINGER LÁSZLÓ Szombat, 1964. Január 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 6