Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

Szőnyi István otthonában Haiven évvol ezelőtt, 1894. január 17-én született Szőnyi István, az új magyar festészet kimagasló alakja. Ebből az alkalomból áldoz emlékének nemcsak képző­művész társadalmunk, ha­nem a szép képeket szerető nagyközönség is. A Nemzeti Galériában most megrende­zett Szőnyi-emlékkiállítás maradandó élményt nyújt a tárlutlátogatók ezreinek, akik őszinte csodálatukat fe­jezik ki a mester gozdag életműve előtt Ismeretes, hogy Szőnyi munkássága Zebegényhez, ehhez a Duna melletti falucskához kötő­dött Ezért, ha őt kívánjuk maradt vásznai sorakoztak. Példás rend és tisztaság uralkodott mindenütt Vilá­gosság és nyugalom honolt a nagy üvegablakok mögött, éreztetve egy kivételes szel­lemű ember egykori méltó műhelyét. Az új műteremből a régibe mentünk át, oda, ahol a sokaktól megcsodált Szőnyi-képek legtöbbje szü­letett. Gerendás mennyeze­tű szobácska volt ez, alig pár lépésnyi. Néhány falhoz támasztott festményt tekin­tettünk meg ezután, a mes­ter legutolsó művelt. Ezek is mint ismert alkotásai, Zebe­gény varázslatos hangulatú életéből adtak egy-egy meg­felidézni, akkor a művész örökített szép jelenetet. Meg­egykori otthonába kell ellá- hatottan gyönyörködtünk ab­ban a bámulatos színkölté­szetben és lelki harmóniá­togatnunk... Pár évvel ezelőtt — nem 6okkal Szőnyi halála után — emlékezetes napom volt. Egy verőfényes nyári reggel vi­dám gyermeksereggel felke­rekedtünk és átvonatoztunk a nagymarosi művészüdülő­ből, az onnan félórányira le­vő hangulatos Zebegénybe. Kirándulásunkra a természet szeretelének ösztönzésén kí­vül, az a gondolat is hajtott, hogy elzarándokoljunk Sző­nyi István tuszkulánumába, melyről oly sokat hallottam. A falucska engem is mé­lyen megragadott. Talán a méretek gyermekien leredu­kált volta az. aminek az em­ber nem tud ellentállni. Az utunkba eső templomocska megtekintése után, rövid kér­dezősködéssel elindultunk abba az utcába, mely a nagy festő volt otthonához veze­tett. Lelkesen haladtam kis társaságom élén és lépésről­lépésre. jobbra-balra tekint­getve gyönyörködtem a köl­tői szépségű körnvezetben. Ügy éreztem, mintha egy meg nem festett Szónyi-kép­ben lépegetnénk csöndesen és óvatosan, nehogy megsza­kadjon az álomkép, mely­nek boldog részesei voltunk. Végül elérkeztünk a ke­resett házhoz. Bátortalan csengetésünkre egy asszony jelent meg, akt kérésünkre előhívta a ház akkori meg­bízottját, Jets György fes­tőművészt, Szőnyi egykori hűséges tanítványát. A ro­konszenves, halk szavú mű­vészben örömmel ismertem fel régi munkatársamat., aki­vel több mint egy évtizede az Iparművészeti Főiskolán együtt dolgoztam. A fiatal festő ezután ba­ráti szívélyességgel kalau­zolt bennünket. Elvezetett Szőnyi nemrég épült műter­mébe, ahol a mester felsze­relései, könyvei és félben ban, mely e pompás képeket jellemezte. Ezután buzgón kapaszkod­tunk fel az új műteremépü­let mögötti kertbe, mely a Szent Mihály-hegy szélesen domborodó hátán nyugodott Ütközben elénk került a letében és költőiségében vá­lik alkotási egységgé. Barátommal meghitt csön­dességgel emlékeztünk Sző­nyi Istvánra. Alkalmasabb hely, hogy róla ejtsünk szót, ezenkívül sehol másutt nincs. A mester tanítványa szelíd tisztelettel mesélt Sző­nyiről. Elmondotta, hogy a nagy művész 1924-től, há­zasságának idejétől élt Ze­begényben, s évtizedeken át fáradhatatlanul ábrázolta e falucska népének egyszerű életét Megmutatta azt a he­lyet, a kicsi temetőt és a fö­léje hajló dombhátat, mely a mester egyik legismertebb, képének, a Zebegényi teme­tésnek színtere volt Miköz­ben az alattunk elterülő kéklő folyóban gyönyörköd­tünk, megtudtam, hogy Sző­nyi a harmincas években, a győri templom freskóinak festésekor súlyosan meghűlt, mely végül is a fél tüdejébe került. A tehetségtől hajtott munkatempó napról napra igénybe vette az egyre gyen­gülő szervezetet, s ez nem Szönyi-képeken oly sokszor vezetett jóra. Szíve felmond­szerepelt farácsos kerekes­kút Fenn a tetőn kis kerti asztal és pad fogadott ben­nünket, A kilátás Innen a kanyargó Dunára nyílt. Pa­norámája valamennyiünket elbűvölt. E helyről festette szépséges Duna-tájait Szőnyi. Jóleső érzéssel gondoltamar­ta a szolgálatot és 1960. au­gusztus 30-án — hatvanhat éves korában — fájdalom nekiül örökre elaludt Életművéről szép al­bumot adtak ki. s hozzá méltó emlékkiállítása sem váratott sokáig magára. A Kezdődnek a falusi spartakiádok és a sportakadémiák i Hó export' - Innsbruckba A fiatalok a falvakban a előadásokat. Tegnap Sándor­napi munka után a kulturá. falván volt az első beszá­lis otthonokban, vagy az is- móló, Dorozsmán jövő csii­kolákban jönnek össze, szó- törtökön, Szőregen hétfőn, rakoznak és sportolnak. Most január 27-én. Kisteleken pe­van az ideje a téli sparta- dig január 31-én lesz a há­kiádnak, amelynek asztali- rom-három előadásból álló tenisz- és sakkversenyein sportakadémia nyitánya, mindig sokan vesznék reszt. A szegedi járás kisebb köz­A szegedi járásban is foly- ségeiben nak a spartakiád községi ver- sportköri estéket senyéi. Ket helyen, Zsombón és Forráskútoti nek, Az innsbrucki téli olim­piai játékok szervező bizott­sága a hóhiány leküzdésére 300 katonát és alkalmi mun­kást mozgósított, hogy ver­senyképessé tegyék a patscherkopfeli férfi lesikló­pályát. A havat nagy költ­séggel 40 kilométerről hord­ják teherautókon és terepjá­rókon a pályára. Hasonló munka folyik Li­rendez- zl,mban is, a több alpesi versenyszámok lebonyolítá­már lebonyolították a küz- aho1 szintén egybegyűlnek a sónak színhelyén. " f: „ i „ 1 , a i -'.1 _ a izrwi uo-rol ion i delmcket. fiatalok. A sportolók tanul­töltenek délutánt, Először műsor. 4WB RíSiBb fWUOlh i sawKiisrsw vwhw tanó­ra, hogy a szegedi múzeum neki kijáró jogos megbecsü­is őriz egy megragadó ké­pet e változatos sorozatból. De itt a magasban, a napi zajtól tisztult környezetben visszaemlékeztem arra a si­keres Szőnyi-kiállításra is, amelyet 1954 karácsonyán, a hatvanéves jubileumát ün­neplő mester alkotásaiból — Budapest után — a Műcsar­nok által a mi szegedi kép­tárunkban rendeztünk meg. : Isméi látni véltem Sző­nyi első alkotásait, melye- j ken a sötétbarnás, zöldes i háttérből élénk, világító tó- | nusokkal mintázta meg az j erős férfi és női testek szép­séges formáit. Amint képei mutatták, fejlődésének ezt követő és egyúttal végleges állomása Zebegény lett. A Duna-kanyar ihlette tájképe­in lírai gyengédség zendül meg. s rajtuk a lélek áhíta­ta és a természet nyugalma ömlik el. A fény és levegő mindent feloldó festői hatá­sának kutatása közben fej­lesztette. alakította ki sajá­tos . szinkultúráját. Zebegé­nyi festményein az alakok, a falucska lakói, az ott éló parasztok gyakran megjelen­nek. Dolgoznak vagy éppen megpihenve álmélkodnak. Képeinek minden eleme a művész békés világszemlé­lés, melyet már életében is megkapott, halála után, mű­vészi örökségének mind tel­jesebb birtokbavételével egyre nő, terebélyesedik, csakúgy mint azok a töme­gek, akik egyre sokasodva gyönyörködnek Szőnyi Ist­ván nagyszerű festészetében. Szeles! Zoltán másik tizenegy faluban még va .f8 szórakozva tart a vetélkedés el eKV-egy Miért jár élen járásunk- ilagy. ^P82 ban ez a két község? Isme- Forrástanon lesz rétes, hogy a falusi sportélet lemlítője rendszerint egy-két lelkes társadalmi munkás, akik fáradhatatlan szorga­lommal szerveznek, s legyő­zik az akadályokat. Ilyen Zsombón Hilák Lajos tanár és Molnár Sándor tűzoltó­parancsnok, Forráskúton pe­dig Kocsis Zoltán építőipari dolgozó. Mind a két helyen az ő vezetésükkel vezetett sikerre a spartakiád. Néhány helyen lemaradás tapasztalható. Ez talán a rendkívüli hideg időjárással magyarázható, hiszen né­hány községben nagyok a távolságok, és ilyenkor, télen nemigen használható a ke­rékpár, vagy a motor... Az MTS járási elnöksége szerette volna már a köz­ségek közötti spartakiád­versenyeket is megren­dezni, . de mivel az Idő "tartja ma­gát* ezek lebonyolítása egyelőre késik. Ehelyett most négy helyen megkezdik a sportakadémia .v «*» hyi MII MA M bh A kedvezőtlen időjárás mi­att a bob pálya jege is meg­puhult, s a rendezők kény­telenek voltak szerdán le­zárni, nehogy az edzések so­rán a kanyaroknál felszag­gassák a jégfalakat. Újság még a január végén kezdődő versenyekkel kap­csolatban, hogv az NDK té­li olimpiai versenyzői, mint a közös német csapat tag­jai, szerdán este vonaton Innsbrucka utaztak. Dallos lyerte a járási sakkverseByt Befejeződtek a járási Hazafias Népfront Kupa sakk­mérkőzések, melyeket tizenhat résztvevővel bonyolítottál; le Szegeden. Nag/ küzdelemben Dallos Tibor (Dorozsma) győzött 10 ponttal, második Hegedűs Illés (Szatymaz) 9 és fél, harmadik Sülé István (Dorozsma) 9. negyedik Szekeres Tibor (Rüszke) 8 és fél. ötödik Farkas József (Mórahálom) 8, hatodik Bezdán László (Röszke) 7 ponttal. Kemény edzések Tatán 'Dalaskolnah az illetéketek A Javaslat nagy része megvalósítható Lapunk december 29-i szá- nyi téri átszállóhely kivéte­A SZEAC NB l-es labda­rúgó-csapata most már több mint egy hete Tatán tartóz­kodik. Az állami edzőtá­borban hét vidéki NB l-es csapat játékosai alapoznak, működik a tornatermi edzé­seknél. Az edzések nehezek. Moór Ede szerint eddig azt a tanulságot lehetett le­vonni, hogy a játékosok a riapi két ödzést a sportszerű, mában közöltük egyik ol­vasónk javaslatát a 4-es vil­lamosvonal zsúfoltságának csökkentésére. Ezzel kapcso­latban a Szegedi Közlekedé­si Vállalat igazgatósága a következőket válaszolta: „Javaslatával részben egyetértünk. A Hungária Szálló előtti megálló meg­szüntetésével. azonkívül a Radnóti gimnázium előtti megállóhelyek összevonásá­val a forgalmat gyorsítani lehet. Ez esetben a Széchő­iével a megállóhelyek egy oldalra kerülnek és beállít­hatók lennének a nagy ko­csik. A Széchenyi téri megálló­hely áthelyezése a tej ivó elé meggondolandó, mert ez túl messze van az átszállási helytől. Végleges megoldás­ra több elgondolás van és a Széchenyi téri megállóhely megnyugtató rendezésével a 4-es villamosjárat égető problémáját is megszüntet­jük." közel százötvenen készülnek kiegyensúlyozott élet mellett, fel az idei bajnokságra. a megfelelő étkezéssel nagy­Napi kétszeri foglalkozás szerűen bírják. van műsoron, délelőtt és dél- A munka mellett minden után is edzenek. A torna- este szórakozási lehetőséget teremben három testnevelő biztosítanak: televizóiműsor tanár foglalkozik a hét és filmvetítés is van. Egyszer együttes játékosaival. A ta- tánczenekar utazott Buda­nárokat az MLSZ küldte ki pestről Tatára a játékosok Tatára. Ott-tartózkodik most szórakoztatására. Baráti Lajos szövetségi ka- Meglepő, hogy milyen pitány és lllovszky Rudolf nagy fegyelmet tartanak. szövetségi edző is. Figyelik és ellenőrzik a munkát. A napokban utazott Tatára La­kat Károly, az olimpiai csa­pat „mesteré", és ő is hasz­nos tanácsokkal segíti a fel­készülést. A SZEAC-nál Moór Ede edző a szabadtéri foglalko­zásokat irányítja, és közre­| Vadász Ferono: | ^ tizenharmadik tél j 50. Mindig, mindig! — A szüleid tudják? — Hogyne tudnák? — Tetszik nekik? — Különben nem engednék. — Szép Egyszóval, ezt is ... Mondom, meg kell beszélnünk. Nekem nagyon nem tetszik. És — Nekem talán igen? De hát Ilonka dolga. — laky bejár hozzátok? — Ritkán. — Ha majd gyakran ott lebzsel? Mit tehetek? — Te semmit, de... ­_ Akkor te... te elhagysz? Ezt akartad mondani? ..._. .. — Nem tudom, mit csinálják — tort b íf­riböl a keserűség. — Elvinni nem tudlak, ott se hagyhatlak.. — Nem a hely a fontos ... — Mit mondasz? _ Hogy nem a hely u fontos. Nem az, hogy a nővérem és én egymás mellett alszunk, vagy az hogy Laky Béla bejön a lakásunkba es egy levegőt szívok vele. Az a fontos, hogy a szi­vünkkel, eszünkkel hová tartozunk. — Ez igaz, de... Értsd meg Kati, ha velem jársz, ha hozzám tartozol, nem húzódhatok ma­gamba, mint a teknősbéka. Látsz, tudsz rólam, ismered az érzéseimet, megmondom neked, nol vagyok, hová megyek. És te Laky Bélayal is beszélsz, megfogja a kezed, leül az asztalotok­hoz. Látja, ha vidám vagy, ha szomorú... — Tudom, gyűlölöd. Verekedtetek. — Nem azért. ' — Tudom. De azért is. Igazad van. Én is otálom. Csak én — ne haragudj — azért, ami a bálban történt köztetek, nem tudok rá ha­ragudni. — Ne bolondozz. — Komolyan mondom. — Tréfálsz. — Dehogy, _ — Hát? — Mondom. Azért az egyért nem. — De hát... — Miért hitetlenkedsz? Nélküle nem lennél az enyém ... — Kis bolond — nevette el magát Feri és örült Felderült a kedve. Aztán, ahogy hallga­tagon lépkedtek egymás mellett; elgondolkozott, és üjra kezdte: — Nem vehetlek el... — Soha? — kérdezte a lány egyszerűen. — Dehogy soha. Arról beszélek, ami van. Hogy holnap mi lesz, nem tudom. Most még minden átláthatatlan. — Akkor miért feszegeted ezt? — Azért, hogy legalább egymással legyünk tisztában. — Legyünk — hagyta rá Kati. — Én börtönbe kerülhetek, nem láncolhatlak magamhoz. — Ne mondj ilyeneket Feri örült hogy kimondta. Ügy érezte, tűi lesz a nehezén. — Ez az igazság — mondta komolyan — Szembe kell nézni vele. Féltelek az otthoni kör­nyezetedtől. Szeretnélek kitépni belőle Nem aikarom, hogy egy levegőt szívj azzal az em­berrel. Nem akarom. De cserébe nem tudok semmit adni, se otthont se pénzt, se védelmet — Elég, ha vagy. — Minduntalan lefegyverzel. Édes, aranyos gyerek vagy. De ez nem játék. Mit csinálsz, ha nem leszek melletted? — Mindig mellettem leszel. — És ha nem? — Mindig Akkor is. — És ha ... — Mindig Mindig A lány nem engedte, hogy kimondja aggo­dalmait, tovább sorolja kétségeit, szavakba foglalja nyugtalanságát. Kihallgatott hát Kegyetlen hideg volt. Ferinek eszébe jutott, holnan úira fontos meg­beszélésük lesz Türk főbizalmival, mert a Fém­lemezipar urai változatlanul rosszban törik a feiüket, továbbra ls bérredukciós tervekről szállongnak hírek. Ahelyett, hogy körmyebb len­ne. egyre nehezebb az élet. Komisz tél, a fehér rémuralom tizenharmadik tele... Feri meveémberedett ujjai a lányéba kulcso­lódtak. télikabátja jobb zsebében helyet szorí­tott Kati kezének. Mindig, mindig! Mintha ezt a szót visszhangzották volna lép­teik. ezt ismételte volna a villamos kerekek csattogása és ezt sírta, ujjongta volna a nyar­galó január végi szél. (Vége.) Csak vasárnap van kimenő. Megtörtént, hogy két csa­pattól a kint levők késve ér­keztek vissza, és ezért — szigorú ítélettel — haza­küldték őket a táboriból. A SZEAC játékosai közül még senkinek sem volt fegyelmi ügye. A KÉZILABDA­TÉR EMBAJNOKSAG ÁLLÁSA L osztály Férfiak A-csoport: I. Sz. Építők II, 1 25:20 2 2. Makói VSE 1 30:25 2 3. Újszeged i TC 1 —:— — 4. H. Textiles X 25:30 — 5. Sz. Honvéd 1 20:25 — B-csoport: 1. SZEAC 1 40:23 2 2. Sz. Építők 1 26:23 2 3. H. MEDOSZ — —:— — 4. SZVSE 1 23:26 — 5. Dorozsma 1 23:40 — C-csoport: 1. Sz. Spartacus 1 17:15 2 2 Sz. Előre 1 20:18 2 3. H. Honvéd — —:— t— 4. MVSE II. 1 18:20 — 5. SZEAC II. I 15:17 —. DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáe­oárt Csongrád raegvcl é» Szeged Városi i.izottságánalc lapja. Megjelenik hétfc Kivételével mindennap. Szerkeszt) a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: dr. Lőköa Zoltán Szerkesztőség: Szeged Magyar rsnáf köztár­saság útja 10. Telefon: 55-35. 30-03 Éjszakai telefon ss-os Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Kovács Lászlő Kiadóhivatal: Szeged Klauzál tét L Telefon 35-tlo ll-ll. Beküldött kéziratot nem őrzOng meg és nem adunk vissza.1 A lapot nyorr.Ja » Szegedi Nvomda Vállalat Szeged. Kárász u. 9 INDEX SS 053 Terjesztik a Csongrád megyei postahivatalok Előfizetési dij egy hónapra 12 Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kéz­besítőnél 6 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek. 1964. jauuár U.

Next

/
Thumbnails
Contents