Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

gSapu- Vándorol a munkás Külön-külön szinte minden vállalatnál elmondják: „Nálunk is probléma, hogy vándorol a munkások egy része. Elmennek olyan üzemekbe dolgozni, ahol magasabb fizetést ígérnek nekik." Mindenütt hallani ezt a „panaszt". Megszüntetésére néhány évvel ezelőtt született egy rendelet, amely kimondja, hogy hat hónapig nem kaphatnak magasabb fizetést azok a dolgozók, akik önkényesen, vagy hozzájárulással válnak meg régi munkahelyüktől. Természetesen még „ázazik-bogazik" ez a rendelet, konkrétabban, körülhatároltabban mondja ki az intézkedést. „Megöli" a munkafegyelmet A munkásvándorlás, a bérrendelet semmibe vevése szorosan összefügg a munkáshiánnyal. A vállalatok gyors fejlődésének elengedhetetlen kelléke a munkás: mester és segédmunkás, műszaki és adminisztratív alkalmazott. S mivel sok a munkahely, s a kelleténél kevesebb a munkáskéz, gyakoribb a munkahely-változtatás. A munkásvándorlásnak. „a munkaerő-csábításnak" pedig minden vállalat életében súlyos termelési, gazdasági, bér, sőt műszaki kihatásai is vannak. A város lakói, s különösen B lakásra várók sűrűn tesznek megjegyzéseket az építőipari vállalatok munkastílusára. — Fegyelmet tartani? — csodálkoznak az építésvezetők, s csaknem mosolyognak is mellé — Rászólok valamiért az emberre, megsértődik, s kéri a munkakönyvét. Ha csendesebb fajta, csak maga megy. ha meg „rámenősebb", csalogatja az egész brigádot. Elhelyezkedik másutt könnyedén, több bérért. „Több bérért?" Ezt tiltja az érvényben levő rendelet. Még nyár derekán történt Felkereste szerkesztőségünket egy kőművesbrigád. Maguk mondták el, hogy harmadik napja nem dolgoznak, mert a normás „kevés pénzre" becsülte új munkájukat Három nap cigarettáztak, beszélgettek és talán már mentek is volna másutt szerencsét próbálni... az utolsó pillanatban azonban megkapták a több bért. Megkapták, mert abban az időben százakban lehetett számlálni a kérdéses vállalatnál a munkáshiányt. Ahány munkahely — annyival több százas Hogy hová mennek ezek a „forró fejű" emberek, azt mindenki tudja. Napjainkban nem nagy probléma az elhelyezkedés. Aki nem túl válogatós, aki dolgozni akar, néhány nap alatt új munkahelyre lel. S ami igaz, igaz, az új helyen általában többet keres, mint a régin. Nem kell név, nyugodtan lehet általánosítani az esetet. Sőt! Fiatal technikusok, mérnökök határozottan állítják, így elérik, hogy fizetésük viszonylag rövid idő alatt emelkedjen: „Ahány munkahely, annyival több százas" — mondják. Sok helyütt az új belépő — esetleg kevesebb szakmai gyakorlata ellenére is — többet keres, mint a régi dolgozó. Ez az egészségtelen, mondhatnánk törvénytelen bérgazdálkodás bérfeszültséget szül. így kerül sor arra, hogy gyakan törzsgárdatagök is vállalatot cserélnek. Mai rang A CSsongrád Megyei Építőipari Vállalatnál történt, hogy kőművesbrigád-vezelő követelte: „Azt írják a munkakönyvembe, hogy önkényesen léptem ki." Változnak a korok, az emberek, a fogalmak, s változik a „dicsőség" is. Régi időkben — mondjuk úgy négy-öt évvel ezelőtt is — az új munkahelyen bizalmatlanul fogadták az „önkényes" bejegyzéssel jelentkezőt összeférhetetlen, nem dolgozik, Iszákos — sejttette ez az egy szó. Ma egyesek szerint rang s azt jelenti, hogy jó munkás, nagyon jó szakember, hiszen vállalata a végsőkig ragaszkodott hozzá, s csak ilyen áron tudott kilépni. Ez a vélemény, sajnos, nem túlzás, bizonyos iparágakban, szakmákban nyíltan beszélnek róla, ismerik ezt a fogalmat 'Á nagy jövés-menés célja a magasabb fizetés. A Köztisztasági Vállalatnál mondták cl a városi tanács munkaügyi osztályán: „Vannak olyan munkahelyeink, amelyeket valóságos büntetőtábornak tekintenek. Fiatalok egyáltalán nem jönnek hozzánk dolgozni, keveslik a 4—7 forintos órabért" A nagyfokú munkaerőhullámzás oka a sok munkalehetőség mellett az is, hogy mivel nagyon sokfélefajta munkakör van, természetesen a bérek — még egy-egy iparágon belül is — rendkívül differenciáltak, így azután szívesebben vállal a dolgozni és keresni akaró ember úgynevezett „nehezebb" munkát több bér reményében. R Ui rendeletet Minden vállalatnál panaszkodnak, hogy nagy a fluktuáció. Ahonnan „elcsábítanak" embereket, arra a helyre máshonnan „visszacsábítanak" egy másik munkást. Egészen kis vállalatoknál is százakra tehető a műit évben kilépettek száma. Állandóan új munkásgárdától nem lehet 100 százalékos minőségi munkát várni és mind magasabb teljesítményt követelni, mert ezek begyakorlottságot igényelnek. Ezenkívül sok pénzbe — 5—6 ezer forintba — kerül, sok energiát köt le az új dolgozók munkába állítása, betanítása is. Az említett problémák régi keletűek. Már a bérszabályzó rendelet megszületésének is alapjául szolgáltak. De mit ér az olyan rendelet, amelyet senki sem tart be? Mert van aki tagadja, van aki bevallja: betartásával mindenütt bajok vannak. A rendeletet különben is rengeteg kibúvó, kiskapu veszi körül. A probléma pedig országos keletű, s van olyan komoly, hogy újból megérdemelne egy „országos" rendelkezést. Méry Éva Falusi pártszervezeteink a zárszámadások sikeréért Z

árszámadási közgyűléseink sikeres lebonyolítása rendkívül fontos gazdasági és politikai tett. E fontos esemény jó politikai, gazdasági és szervezeti előkészítésén sok múlik. Ezért vár most különösen sok tennivaló a tszek pártszervezeteire, hiszen a falu kommunistáinak kell elsősorban segítséget nyújtaniuk a tsz-tagoknak és a vezetésnek is ahhoz, hogy helyesen ítéljék meg a végzett munkát és minden vonatkozásban levonják a szükséges következtetéseket. A szövetkezetek kommunistáinak aktív tevékenysége, politikai előkészítő munkája nélkül egyetlen közgyűlésen sem számíthatnak a várt sikerre, alapos elemzésre, alkotó és aktív, a közöst erősítő vitákra. Talán az év egyetlen időszakában sem kínálkozik annyi kedvező lehetőség a tsz-tagok véleményének megismerésére, hangulatának formálására, mint éppen most, a zárszámadások előkészületei során. Mindezt az idén még jelentősen megkönnyíti az is, hogy sem a tagságot, sem a vezetőséget nem nyugtalanítja az elmaradt őszi munka. Időben elvetettek a tsz-ek és egyetlen esztendőben sem sikerült annyi földet ősszel felszátani. mint 1963. végén. Ritka kivételtől eltekintve jól sikerült az őszi betakarítás is. Ilyen körülmények és feltételek között két nagyon lényeges területen segíthetnek a zárszámadások jó élőkéÁprilisban lép hivatalba a dubnai atomkutató intézet magyar Igazgatóhelyettese Első ízben érté magyar tudóst az a megtiszteltetés, hogy a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet egyik igazgatóhelyettesévé választották. A tagállamok kormán ymegbízottai bizottságának kedden véget ért tanácskozása egyhangúlag úgy döntött, hogy Fenyves Ervint, a fizikai tudományok doktorát bízzák meg az Egyesített Atomkutató Intézet egyik igazgatóhelyettesi teendőnek ellátásával. Az intézet másik igazgatóhelyettese a csehszlovák Ivan Ulehla lett Fenyves Ervin professzor 40 éves, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magfizikát ad elő, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében pedig a kozmikus sugárzásokkal és a nagy energiájú fizikával foglalkozó laboratórium vezetője. Az MTI moszkvai tudósítójának kérdésére válaszolva elmondta, hogy a kormánymegbízottak választása megtisztelést jelent hazánk tudománya számára. A Dubnában dolgozó magyar fizikusok örömmel vették tudomásul a döntést. Fenyves Ervin professzor áprilisban veszi át hivatalát. (MTI) A nőtanóes megyei titkárainak értekezlete A Magyar Nők Országos Tanácsának székházában csütörtökön megkezdődött a nőianács megyei titkárainak kétnapos országos értekezlete. A tanácskozást, amelyen az Országos Pedagógiai Bizottság tagjai, valamint a megyei nőtanácsok mellett működő pedagógiai bizottságok vezetői is részt vesznek, Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára nyitotta meg. Ezt követően Makoldi Mihályné, a Magyar Nők Országos Tanácsa Pedagógiai Bizottságának elnöke, a nőtainács alelnöke tartot-t előadást. Elmondotta, hogy a szülői munkaközösségek az utóbbi években számottevően támogatták az oktatási intézménveket, s mindinkább a gyerekek szocialista nevelésért munkálkodnak. Különösen az oktatási reform téziseinek vitája nyomán gyorsan fejlődött a szülői közösségek munkájának színvonala, Rámutatott ezután az előadó, hogy az eredményekben milyen nagy szerepe van a nőtanácsok munkájának, s a mellettük tevékenykedő pedagógiai bizottságoknak. A továbbiakban az előadó a nómozgalomra háruló feladatok közül kiemelte az általános iskolai nevelési terv megismertetését a szülőkkel, s az abban foglaltak alkalmazásánák szorgalmazását a családban. Ugyancsak fontos feladat a szülők tájékoztatása a szakközépiskolák céljáról, s az elvégzésük utáni elhelyezkedési lehetőségekről, általában a választható pályákról. Ki kell alakítani olyan szemléletet, hogy az egyén pályaválasztási igénye összhangban álljon a társadalom igényeivel. Az Erz&éh&f* iiitiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiimniimiimimmn (tidÁMÓÍ IIMiflMlilllilllllimm Tízfokos hidegben és majdnem esti sötétségben illesztették helyre a Ganz-MÁVAG dolgozói az első függesztő kábelbilincset az Erzsébethídnál, amelyekből még öszszesen 55-öt szerelnek fel. Kábelkötegenként 28—28 függeszthető kábeltartó bilincs kerül még a hídra, ezek tartják majd azokat a kábeleket, amelyekre a pályatestet függesztik. szitésében és lefolytatásában a tsz kommunistái: a tsztagok előzetes tájékoztatásában, véleményük, tapasztalataik, javaslataik megismerésében, másrészt a beszámoló végleges formába öntésében. O

tt, ahol egész évben rendszeresen megtartották a közgyűléseket, brigád- és munkacsapat-értekezleteket, és a tájékoztatókat, könnyebb dolga van a pártszervezetnek. De még ilyen tsz-ek ben is — a zárszámadás már ismert számai, tényei alapján — feltétlen hasznos a részeredményeket megismertetni a tsz-tagokkal. Még inkább szükség van erre azokban a közös gazdaságokban, amelyekben valamilyen oknál fogva nem tudták folyamatosan tájékoztatni a tagságot a gazdálkodás helyzetéről, a várható eredményekről, a hibákról. Ezek az egyéni, vagy csoportos beszélgetések kitűnő alkalmak a közösségi élet valamennyi területére vonatkozó tapasztalatok kicserélésére. Ezért bátran kezdeményezzenek ilyen beszélgetéseket a tsz-pártszervezetek. Hiszen az ilyen eszmecserék — akár brigádértekezlet, egyéni beszélgetés, vagy munkacsapat-összejövetel formájában zajlanak is le — a véleménygyűjtésnek, a legkülönfélébb javaslatok elhangzásának a fórumai lesznek. Már csak azért is, mert kisebb kollektívában bátrabban, feszélyezettség nélkül szólhatnak a tsz-tagok. nem ügy, mint a közgyűlésen. Sokszor persze az Ilyen formában kezdeményezett beszélgetések vitákba csapnak át, de ettől sem szabad félni! Sőt, egyenesen jó dolog, ha itt kerülnek felszínre. akár táiékozatlanságból, akár a régi paraszti világ hagyományaiból táplálkozó hibás nézetek is, amelyek esetleg rossz irányba befolyásolják a tagság gondolkodását, cselekedeteit. Türelmesen, logikus érvekkel kell meggyőzni az ilyen álláspontot valló tagokat. K

ülönösen élénk vitákat válthatnak ki az egyéni, a csoport és az ország érdekeinek összhangjával kapcsolatos nézetek, amelyek gyakran torzítva tükrözik vissza ennek az összefüggésnek minden lényegbe vágó vonatkozását. Fontos dolog például, hogy a tsz-tag tisztességes jövedelemhez jusson, erősödjön a közös gazdaság, de legalább annyira fontos az is, hogy boldoguljon az ország is, amely jelentős anyagi áldozatokat hozott és hoz ezután is a modern, szocialista mezőgazdaság megteremtéséért, a parasztság, a falu életének folytonos javításáért. A falu kommunistáira hárul az a feladat is, hogy minden ilyen vitában helyes magyarázatot adjanak a tsz-tagoknak és megnyugtatóan zárják le ezeket a beszélgetéseket. Hiszen az egyéni boldogulás elválaszhatatlan a termelőszövetkezetek erősödésétől, az ország egészséges fejlődésétől. Ebben a periódusban nyílik alkalom arra is, hogy már előzetesen is véleményt nyilvánítsanak a tsz-tagok a termelőszövetkezeti élet, a gazdálkodás valamennyi sarkallatos kérdésében. Minden tagot érintenek ugyanis az adott tsz-ben alkalmazott jövedelemelosztási, a munkadíjazási formák, a munkaszervezés és munkafegyelem problémái, a vezetők tevékenysége, a szakmai vezetés gondjai, a korszerű termelési eljárások bevezetésének, alkalmazásának lehetőségei. Ezekben a kérdésekben is sokféle — jó és hibás —• nézet kerül napvilágra. Itt ezeken a beszélgetéseken derül ki, hogy ki milyen hibákat lát, mit és hogyan tart jónak, miben szeretne változást, és milyen módon. Előkerülnek az egyéni sérelmek is, amelyek némelykor alaptalanok; máskor pedig valódiak. H

a ezek a beszélgetések, viták közmegelégedésre zárulnak, a közgyűlések valóban a legfontosabb dolgokkal foglalkoznak majd. Fiz esetben elmaradnak az egyes tagok személyi dolgai feletti párbeszédek. Dc egyetlen zárszámadó közgyűlés sem lehet igazán produktív, ha nem előzi meg széles körű beszélgetések, tájékoztatások egész sora, és ha ezek tanulságait nem tükrözi maga a beszámoló. A tagok figyelmét így a közös gazdálkodás, az őket érintő legfontosabb problémák megvitatására, lezárására. felelősségteljes határozatok megalkotására lehet irányítani. A termelőszövetkezetek jelentős részében már bevált gyakorlat, hogy minden ilyen esetben a beszámolót először a pártszervezetben „rágják át" alaposan. Nemegyszer izzó viták tüzében kristályosodnak azután ki a zárszámadó közgyűlés beszámolóinak fő vonalai, tételei és elmaradnak a semmitmondó, a csupa számokkal teli, sokoldalú összefüggések nélküli részek, amelyek csak untatják a tagságot és mellékvágányra juttatják ezt a fontos eseményt Minden pái-tszervezgtnek ügyelnie kell arra, hogy túlzások, szélsőségek sc kapjanak helyet a vezetőség beszámolójában. A reális valóságot tükrözze minden beszámoló. Világosan. egyértelműen választ kell kaonia a tsz-tagságnák az 1963-as év valamennyi fontosabb mozzanatáról. Előfordulhat persze az is, hogy egy-egy probléma megoldásához nem érzi elég erősnek magát a tsz pártszervezet. Ilyenkor forduljon bátran támogatásért a felsőbb pártszervekhez, a tanácsokhoz, társadalmi szervekhez. N

agy feladatok megoldása vár közös gazdaságainkra ebben az évben. A falu kommunistái akkor mondhatják el, hogy jól dolgoztak a zárszámadások politikai, szervezeti előkészítésén, ha a most kezdődő közgyűlések együtt járnak az elmúlt év helyes értékelésével, a közös mindenoldalú erősödésével; ha nemcsak feltárják a hibák gyökereit, hanem meg is szüntetik azokat és utat mutatnak az új évben elvégzendő tennivalók legsikeresebb megoldásaihoz is. MARIS JÁNOS Nemes Dezső látogatása Somogy megyében Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, január 15—16-án Somogy megyében tett látogatást Szerdán Kaposvárott Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendéget, aki ezután részt vett a pártbizottság tilosén. — Csütörtökön Nemes Dezső — Németh Ferenc társ ságiban — Nagyatádra utazott. Találkozott a járási párt- és végrehajtó bizottság tagjaival és munkatársaival, majd felkereste a cérnagyárat. A délutáni órákban Kaposvárott, a megyei pártbizottság székházában tájékoztatót tartott az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. (MTI) Péntek, 1964. január VL DÉL-MAG f AROASZAi) 3