Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

gSapu- Vándorol a munkás Külön-külön szinte min­den vállalatnál elmondják: „Nálunk is probléma, hogy vándorol a munkások egy ré­sze. Elmennek olyan üze­mekbe dolgozni, ahol maga­sabb fizetést ígérnek ne­kik." Mindenütt hallani ezt a „panaszt". Megszüntetésére néhány évvel ezelőtt szüle­tett egy rendelet, amely ki­mondja, hogy hat hónapig nem kaphatnak magasabb fizetést azok a dolgozók, akik önkényesen, vagy hoz­zájárulással válnak meg ré­gi munkahelyüktől. Termé­szetesen még „ázazik-boga­zik" ez a rendelet, konkré­tabban, körülhatároltabban mondja ki az intézkedést. „Megöli" a munkafegyelmet A munkásvándorlás, a bérrendelet semmibe vevé­se szorosan összefügg a munkáshiánnyal. A vállala­tok gyors fejlődésének elen­gedhetetlen kelléke a mun­kás: mester és segédmun­kás, műszaki és adminisztra­tív alkalmazott. S mivel sok a munkahely, s a kelleténél kevesebb a munkáskéz, gya­koribb a munkahely-változ­tatás. A munkásvándorlás­nak. „a munkaerő-csábítás­nak" pedig minden vállalat életében súlyos termelési, gazdasági, bér, sőt műsza­ki kihatásai is vannak. A város lakói, s különösen B lakásra várók sűrűn tesz­nek megjegyzéseket az épí­tőipari vállalatok munkastí­lusára. — Fegyelmet tartani? — csodálkoznak az építésveze­tők, s csaknem mosolyognak is mellé — Rászólok vala­miért az emberre, megsértő­dik, s kéri a munkakönyvét. Ha csendesebb fajta, csak maga megy. ha meg „ráme­nősebb", csalogatja az egész brigádot. Elhelyezkedik má­sutt könnyedén, több bé­rért. „Több bérért?" Ezt tiltja az érvényben levő rende­let. Még nyár derekán tör­tént Felkereste szerkesztő­ségünket egy kőművesbri­gád. Maguk mondták el, hogy harmadik napja nem dolgoznak, mert a normás „kevés pénzre" becsülte új munkájukat Három nap cigarettáztak, beszélgettek és talán már mentek is volna másutt szerencsét próbál­ni... az utolsó pillanatban azonban megkapták a több bért. Megkapták, mert ab­ban az időben százakban le­hetett számlálni a kérdéses vállalatnál a munkáshiányt. Ahány munkahely — annyival több százas Hogy hová mennek ezek a „forró fejű" emberek, azt mindenki tudja. Napjaink­ban nem nagy probléma az elhelyezkedés. Aki nem túl válogatós, aki dolgozni akar, néhány nap alatt új munka­helyre lel. S ami igaz, igaz, az új helyen általában töb­bet keres, mint a régin. Nem kell név, nyugodtan le­het általánosítani az esetet. Sőt! Fiatal technikusok, mérnökök határozottan állít­ják, így elérik, hogy fizeté­sük viszonylag rövid idő alatt emelkedjen: „Ahány munkahely, annyival több százas" — mondják. Sok helyütt az új belépő — esetleg kevesebb szakmai gyakorlata ellenére is — többet keres, mint a régi dolgozó. Ez az egészségtelen, mondhatnánk törvénytelen bérgazdálkodás bérfeszültsé­get szül. így kerül sor arra, hogy gyakan törzsgárda­tagök is vállalatot cserélnek. Mai rang A CSsongrád Megyei Épí­tőipari Vállalatnál történt, hogy kőművesbrigád-vezelő követelte: „Azt írják a munkakönyvembe, hogy ön­kényesen léptem ki." Változnak a korok, az em­berek, a fogalmak, s válto­zik a „dicsőség" is. Régi időkben — mondjuk úgy négy-öt évvel ezelőtt is — az új munkahelyen bizal­matlanul fogadták az „ön­kényes" bejegyzéssel jelent­kezőt összeférhetetlen, nem dolgozik, Iszákos — sejttet­te ez az egy szó. Ma egye­sek szerint rang s azt je­lenti, hogy jó munkás, na­gyon jó szakember, hiszen vállalata a végsőkig ragasz­kodott hozzá, s csak ilyen áron tudott kilépni. Ez a vélemény, sajnos, nem túlzás, bizonyos ipar­ágakban, szakmákban nyíl­tan beszélnek róla, ismerik ezt a fogalmat 'Á nagy jövés-menés célja a magasabb fizetés. A Köztisztasági Vállalat­nál mondták cl a városi ta­nács munkaügyi osztályán: „Vannak olyan munkahelye­ink, amelyeket valóságos büntetőtábornak tekintenek. Fiatalok egyáltalán nem jön­nek hozzánk dolgozni, ke­veslik a 4—7 forintos óra­bért" A nagyfokú munkaerő­hullámzás oka a sok mun­kalehetőség mellett az is, hogy mivel nagyon sokféle­fajta munkakör van, termé­szetesen a bérek — még egy-egy iparágon belül is — rendkívül differenciáltak, így azután szívesebben vál­lal a dolgozni és keresni akaró ember úgynevezett „nehezebb" munkát több bér reményében. R Ui rendeletet Minden vállalatnál pa­naszkodnak, hogy nagy a fluktuáció. Ahonnan „elcsá­bítanak" embereket, arra a helyre máshonnan „vissza­csábítanak" egy másik mun­kást. Egészen kis vállalatok­nál is százakra tehető a műit évben kilépettek szá­ma. Állandóan új munkás­gárdától nem lehet 100 szá­zalékos minőségi munkát várni és mind magasabb teljesítményt követelni, mert ezek begyakorlottságot igé­nyelnek. Ezenkívül sok pénz­be — 5—6 ezer forintba — kerül, sok energiát köt le az új dolgozók munkába állí­tása, betanítása is. Az említett problémák ré­gi keletűek. Már a bérsza­bályzó rendelet megszületé­sének is alapjául szolgáltak. De mit ér az olyan rende­let, amelyet senki sem tart be? Mert van aki tagadja, van aki bevallja: betartásá­val mindenütt bajok van­nak. A rendeletet külön­ben is rengeteg kibúvó, kis­kapu veszi körül. A problé­ma pedig országos keletű, s van olyan komoly, hogy új­ból megérdemelne egy „or­szágos" rendelkezést. Méry Éva Falusi pártszervezeteink a zárszámadások sikeréért Z árszámadási közgyűlé­seink sikeres lebo­nyolítása rendkívül fontos gazdasági és politi­kai tett. E fontos esemény jó politikai, gazdasági és szervezeti előkészítésén sok múlik. Ezért vár most kü­lönösen sok tennivaló a tsz­ek pártszervezeteire, hiszen a falu kommunistáinak kell elsősorban segítséget nyújta­niuk a tsz-tagoknak és a ve­zetésnek is ahhoz, hogy he­lyesen ítéljék meg a végzett munkát és minden vonatko­zásban levonják a szükséges következtetéseket. A szövet­kezetek kommunistáinak ak­tív tevékenysége, politikai előkészítő munkája nélkül egyetlen közgyűlésen sem számíthatnak a várt sikerre, alapos elemzésre, alkotó és aktív, a közöst erősítő vi­tákra. Talán az év egyetlen idő­szakában sem kínálkozik annyi kedvező lehetőség a tsz-tagok véleményének meg­ismerésére, hangulatának for­málására, mint éppen most, a zárszámadások előkészüle­tei során. Mindezt az idén még jelentősen megkönnyíti az is, hogy sem a tagságot, sem a vezetőséget nem nyug­talanítja az elmaradt őszi munka. Időben elvetettek a tsz-ek és egyetlen esztendő­ben sem sikerült annyi föl­det ősszel felszátani. mint 1963. végén. Ritka kivétel­től eltekintve jól sikerült az őszi betakarítás is. Ilyen körülmények és fel­tételek között két nagyon lé­nyeges területen segíthetnek a zárszámadások jó élőké­Áprilisban lép hivatalba a dubnai atomkutató intézet magyar Igazgatóhelyettese Első ízben érté magyar tu­dóst az a megtiszteltetés, hogy a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet egyik igazgatóhelyettesévé válasz­tották. A tagállamok kormán y­megbízottai bizottságának kedden véget ért tanácsko­zása egyhangúlag úgy dön­tött, hogy Fenyves Ervint, a fizikai tudományok doktorát bízzák meg az Egyesített Atomkutató Intézet egyik igazgatóhelyettesi teendőnek ellátásával. Az intézet másik igazgató­helyettese a csehszlovák Ivan Ulehla lett Fenyves Ervin professzor 40 éves, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magfizikát ad elő, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató In­tézetében pedig a kozmikus sugárzásokkal és a nagy energiájú fizikával foglalko­zó laboratórium vezetője. Az MTI moszkvai tudósí­tójának kérdésére válaszol­va elmondta, hogy a kor­mánymegbízottak választása megtisztelést jelent hazánk tudománya számára. A Dub­nában dolgozó magyar fizi­kusok örömmel vették tudo­másul a döntést. Fenyves Ervin professzor áprilisban veszi át hivatalát. (MTI) A nőtanóes megyei titkárainak értekezlete A Magyar Nők Országos Tanácsának székházában csü­törtökön megkezdődött a nő­ianács megyei titkárainak kétnapos országos értekezle­te. A tanácskozást, amelyen az Országos Pedagógiai Bi­zottság tagjai, valamint a megyei nőtanácsok mellett működő pedagógiai bizottsá­gok vezetői is részt vesznek, Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának tit­kára nyitotta meg. Ezt köve­tően Makoldi Mihályné, a Magyar Nők Országos Taná­csa Pedagógiai Bizottságának elnöke, a nőtainács alelnöke tartot-t előadást. Elmondotta, hogy a szülői munkaközösségek az utóbbi években számottevően támo­gatták az oktatási intézmé­nveket, s mindinkább a gye­rekek szocialista nevelésért munkálkodnak. Különösen az oktatási reform téziseinek vitája nyomán gyorsan fejlő­dött a szülői közösségek mun­kájának színvonala, Rámutatott ezután az elő­adó, hogy az eredményekben milyen nagy szerepe van a nőtanácsok munkájának, s a mellettük tevékenykedő pe­dagógiai bizottságoknak. A továbbiakban az előadó a nómozgalomra háruló fel­adatok közül kiemelte az ál­talános iskolai nevelési terv megismertetését a szülőkkel, s az abban foglaltak alkal­mazásánák szorgalmazását a családban. Ugyancsak fontos feladat a szülők tájékoztatá­sa a szakközépiskolák céljá­ról, s az elvégzésük utáni el­helyezkedési lehetőségekről, általában a választható pá­lyákról. Ki kell alakítani olyan szemléletet, hogy az egyén pályaválasztási igénye összhangban álljon a társa­dalom igényeivel. Az Erz&éh&f* iiitiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiimniimiimimmn (tidÁMÓÍ IIMiflMlilllilllllimm Tízfokos hidegben és majd­nem esti sötétségben illesz­tették helyre a Ganz-MÁVAG dolgozói az első függesztő kábelbilincset az Erzsébet­hídnál, amelyekből még ösz­szesen 55-öt szerelnek fel. Kábelkötegenként 28—28 füg­geszthető kábeltartó bilincs kerül még a hídra, ezek tart­ják majd azokat a kábele­ket, amelyekre a pályatestet függesztik. szitésében és lefolytatásában a tsz kommunistái: a tsz­tagok előzetes tájékoztatásá­ban, véleményük, tapasztala­taik, javaslataik megismeré­sében, másrészt a beszámoló végleges formába öntésében. O tt, ahol egész évben rendszeresen megtar­tották a közgyűlése­ket, brigád- és munkacsa­pat-értekezleteket, és a tá­jékoztatókat, könnyebb dol­ga van a pártszervezetnek. De még ilyen tsz-ek ben is — a zárszámadás már is­mert számai, tényei alapján — feltétlen hasznos a rész­eredményeket megismertetni a tsz-tagokkal. Még inkább szükség van erre azokban a közös gazdaságokban, ame­lyekben valamilyen oknál fogva nem tudták folyama­tosan tájékoztatni a tagsá­got a gazdálkodás helyzeté­ről, a várható eredmények­ről, a hibákról. Ezek az egyéni, vagy cso­portos beszélgetések kitűnő alkalmak a közösségi élet valamennyi területére vo­natkozó tapasztalatok kicse­rélésére. Ezért bátran kezde­ményezzenek ilyen beszél­getéseket a tsz-pártszerve­zetek. Hiszen az ilyen esz­mecserék — akár brigádér­tekezlet, egyéni beszélgetés, vagy munkacsapat-összejöve­tel formájában zajlanak is le — a véleménygyűjtésnek, a legkülönfélébb javaslatok elhangzásának a fórumai lesznek. Már csak azért is, mert kisebb kollektívában bátrabban, feszélyezettség nélkül szólhatnak a tsz-ta­gok. nem ügy, mint a köz­gyűlésen. Sokszor persze az Ilyen formában kezdeménye­zett beszélgetések vitákba csapnak át, de ettől sem sza­bad félni! Sőt, egyenesen jó dolog, ha itt kerülnek fel­színre. akár táiékozatlanság­ból, akár a régi paraszti vi­lág hagyományaiból táplál­kozó hibás nézetek is, ame­lyek esetleg rossz irányba be­folyásolják a tagság gondol­kodását, cselekedeteit. Tü­relmesen, logikus érvekkel kell meggyőzni az ilyen ál­láspontot valló tagokat. K ülönösen élénk vitákat válthatnak ki az egyéni, a csoport és az ország érdekeinek össz­hangjával kapcsolatos néze­tek, amelyek gyakran tor­zítva tükrözik vissza ennek az összefüggésnek minden lényegbe vágó vonatkozását. Fontos dolog például, hogy a tsz-tag tisztességes jövede­lemhez jusson, erősödjön a közös gazdaság, de legalább annyira fontos az is, hogy boldoguljon az ország is, amely jelentős anyagi áldo­zatokat hozott és hoz ezután is a modern, szocialista me­zőgazdaság megteremtéséért, a parasztság, a falu életének folytonos javításáért. A fa­lu kommunistáira hárul az a feladat is, hogy minden ilyen vitában helyes magya­rázatot adjanak a tsz-tagok­nak és megnyugtatóan zár­ják le ezeket a beszélgetése­ket. Hiszen az egyéni bol­dogulás elválaszhatatlan a termelőszövetkezetek erősö­désétől, az ország egészsé­ges fejlődésétől. Ebben a periódusban nyí­lik alkalom arra is, hogy már előzetesen is véleményt nyilvánítsanak a tsz-tagok a termelőszövetkezeti élet, a gazdálkodás valamennyi sar­kallatos kérdésében. Minden tagot érintenek ugyanis az adott tsz-ben al­kalmazott jövedelemelosztá­si, a munkadíjazási formák, a munkaszervezés és mun­kafegyelem problémái, a ve­zetők tevékenysége, a szak­mai vezetés gondjai, a kor­szerű termelési eljárások be­vezetésének, alkalmazásának lehetőségei. Ezekben a kér­désekben is sokféle — jó és hibás —• nézet kerül napvi­lágra. Itt ezeken a beszélgeté­seken derül ki, hogy ki mi­lyen hibákat lát, mit és ho­gyan tart jónak, miben sze­retne változást, és milyen módon. Előkerülnek az egyé­ni sérelmek is, amelyek né­melykor alaptalanok; más­kor pedig valódiak. H a ezek a beszélgeté­sek, viták közmegelé­gedésre zárulnak, a közgyűlések valóban a leg­fontosabb dolgokkal foglal­koznak majd. Fiz esetben el­maradnak az egyes tagok személyi dolgai feletti pár­beszédek. Dc egyetlen zár­számadó közgyűlés sem le­het igazán produktív, ha nem előzi meg széles körű be­szélgetések, tájékoztatások egész sora, és ha ezek ta­nulságait nem tükrözi maga a beszámoló. A tagok figyel­mét így a közös gazdálkodás, az őket érintő legfontosabb problémák megvitatására, le­zárására. felelősségteljes ha­tározatok megalkotására le­het irányítani. A termelőszövetkezetek je­lentős részében már bevált gyakorlat, hogy minden ilyen esetben a beszámolót először a pártszervezetben „rágják át" alaposan. Nem­egyszer izzó viták tüzében kristályosodnak azután ki a zárszámadó közgyűlés beszá­molóinak fő vonalai, tételei és elmaradnak a semmit­mondó, a csupa számokkal teli, sokoldalú összefüggések nélküli részek, amelyek csak untatják a tagságot és mel­lékvágányra juttatják ezt a fontos eseményt Minden pái-tszervezgtnek ügyelnie kell arra, hogy túlzások, szélsőségek sc kapjanak he­lyet a vezetőség beszámoló­jában. A reális valóságot tükröz­ze minden beszámoló. Vilá­gosan. egyértelműen választ kell kaonia a tsz-tagságnák az 1963-as év valamennyi fontosabb mozzanatáról. Elő­fordulhat persze az is, hogy egy-egy probléma megoldá­sához nem érzi elég erős­nek magát a tsz pártszer­vezet. Ilyenkor forduljon bátran támogatásért a fel­sőbb pártszervekhez, a taná­csokhoz, társadalmi szervek­hez. N agy feladatok megol­dása vár közös gazda­ságainkra ebben az évben. A falu kommunistái akkor mondhatják el, hogy jól dolgoztak a zárszámadá­sok politikai, szervezeti elő­készítésén, ha a most kez­dődő közgyűlések együtt jár­nak az elmúlt év helyes ér­tékelésével, a közös minden­oldalú erősödésével; ha nem­csak feltárják a hibák gyö­kereit, hanem meg is szün­tetik azokat és utat mutat­nak az új évben elvégzendő tennivalók legsikeresebb megoldásaihoz is. MARIS JÁNOS Nemes Dezső látogatása Somogy megyében Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára, január 15—16-án Somogy megyében tett látogatást Szerdán Kaposvárott Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a ven­déget, aki ezután részt vett a pártbizottság tilosén. — Csü­törtökön Nemes Dezső — Németh Ferenc társ ságiban — Nagyatádra utazott. Találkozott a járási párt- és végrehaj­tó bizottság tagjaival és munkatársaival, majd felkereste a cérnagyárat. A délutáni órákban Kaposvárott, a megyei pártbizottság székházában tájékoztatót tartott az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. (MTI) Péntek, 1964. január VL DÉL-MAG f AROASZAi) 3

Next

/
Thumbnails
Contents