Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-16 / 12. szám

Magyar egyetemi tanár előadása Moszkvában Dr. Pungor Ernő egyetemi tanár, a veszprémi Vegyipari Egyetem analitikai kémiai tanszékének vezetője szerdán a moszkvai fizikai-kémiai intézetben nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a lángfotometria elméleti kérdéseiről és a vezetése alatt álló kutatócsoport tudományos eredményeiről. A moszkvai fizikai-kémiai intézetben egyébként a Metrimpex Külkereskedelmi Vállalat rendezésében magyar kémiai laboratóriumi műszaki kiállítás nyílt a MOM és a Radelkisz precíziós készülékeiből. A kiállítást nemcsak Moszkvából, hanem más szovjet városokból is sok szakember tekintette meg. Alaposabb felkéssiilés után Köze! 60 kilométer hosszú új közút épül megyénkben A téli időjárás miatt a 6 millió forintot fordít a váHódmezővásárhelyi Közúti rosi utak burkolatainak épiÜaemi Vállalat dolgozói már tésére, valamint járdaépítésdecember közepétől nem re. Szentesen és Makón kötudták munkájukat rendesen 4 rmnió forintot költevegezni. s ezért meg kellett . ... ... , ..... kezdeni a dolgozók részleges nek 32 utak> lUetve f»gyszabadságoltatását. Ezt építésére. A vállalat ez évmost, január 15-én felváltot- ben befejezd Algyőn az átta a teljes fagyszabadságo- Mési szakaszok átépítését SkEaZ^jiSvSS-r A vállalat vezetői a felredők ós gépkezelők dolgoz- adatok alapján már felmérnak. ték az anyagigényeket EnA múlt év III. negyedévé- nek megfelelően március vében — mint azt annak ide- . , ,,, jén megírtuk - 42 ezer ton- geig tobb mmt 200 ewrtonna építési alapanyag hiányá- na építőanyag elszállítását ban a vállalat csak 93,3 szá- tervezik, zalélrra tudta teljesíteni termelési tervét. Akkor úgy látszott, hogy az éves terv teljesítésében is nagy elmaradás mutatkozik majd. A IV. negyedévben azonban négy, úgynevezett fordaszerelvény beállításával több mint 10 ezer tonna építőanyagot kapott a vállalat, s ennek következtében a IV. negyedévi termelési tervüket teljesíteni tudták. így sikerült egész évi termelési tervükben mutatkozó elmaradást csökkenteni, és az 1963-as évet 94,1 százalékos teljesítménnyel zárni A III. negyedévben mutatkozó anyaghiány kihatott a termelékenységi terv teljesítésére is, mert ezt is csak 95,5 százalékra tudtál; teljesíteni Az 1964-es év megyénkben folyó útépítési tervei már elkészültek. Eszerint a vállalat közel 60 kilométer új közutait épít. Ezek között szerepel a Szeged—Kiskunma jsa közötti út 20 kilométeres szakasza, a tömörkényi átkelési szakasz, a Hódmezővásárhely—Maroslele— Makó közötti út hódmezővásárhelyi és makói bejárati szakaszai. Végleges burkolatot kap a Hódmezővásárhely —Maroslele közötti út mintegy 4 kilométer hosszúságban, megépítik Szegeden a gyeptéri összekötő utat, Hódmezővásárhelyen a Jókai utca egy szakaszát is. Megyénk 10 termelőszövetkezetének épít ez évben a vállalat bekötő utakat mintegy 12 kilométer hosszúságban. Szeged város közel 10 millió forint értékben korszerűsítteti az egyes útszakaszokat és befejezteti a SziUéri sugárút átépítését Hódmezővásárhely Hírek a közéletből ÁTADTA MEGBÍZÓLEVELÉT A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELSŐ MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETE Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán fogadta Pierre Francfort rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Francia Köztársaság első magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Mihályfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja, Péter János külügyminiszter, Kovács Imre vezérőrnagy és Gergely Miklós. a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője. VASS ISTVÁNNÉ BESZÁMOLÓJA A MAGYAR PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG TÁVOL-KELETI ŰTJARÖL A múlt év végén első ízben járt magyar parlamenti küldöttség a Távol-Kelet két nagy örszágában, Indiában és Indonéziában. A magyar képviselők 9 napot töltöttek Indiában, 10-et Indonéziában. Sokoldalú, gazdag tapasztalataikról Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke, a küldöttség vezetője szerdán a Magyar Sajtó Házában számolt be az újságírókinak. Szakmai műveltség, általános műveltség mj em tudhatjuk már, j^j hogy valóban megtörtént-e, de az öregebb parasztok ajkán még ma ls elevenen él az itt következő kis anekdota. Legtöbben úgy mesélik, mintha éppen ővelük esett volna meg. A leszerelő paraszt katonák közül csendőrlegényeket válogattak, s minden katonának meg kellett jelenni az alkalmassági vizsgáló bizottság előtt. A terembe lépő legénynek csupán egyetlen kérdési tettek fel: mondja meg, milyen betű az ott, a táblán? Aki azt válaszolta, hogy „alázatosan jelentem, az egy nagy Há betű-', annak azt válaszolták: „Mars ki,; alkalmatlan.* Aki pedig azt jelentette, hogy az ott egy „Hö bötű«, felírták személyi adatait, mert csendőrségi, tehát állami szolgálatra alkalmasnak találták. E rövidke történetből is világosan következik, hogy a régi rendnek a legsajátosabb érdekei fűződtek ahhoz, hogy minél több »Hö-bötűs« ember legyen ebben az országban. Az anekdota valódiságát bizonyítja az is, hogy a köztudatban — még a felszabadulás után is egy ideig — az a fogalom, hogy a paraszt szó, majdnem ugyanazt jeSZÉLL JULISKA HAZAKÉSZÜL Emlékeiről beszél a KMP szegedi szervezetének egyik alapitója Lőrinc Péter, újvidéki ny. főiskolai tanár, történelemtudós, a munkásmozgalom harcosa A bűvészinas címmel cikket jelentetelt meg az ottani Magyar Szó 1963. február 1-i számában, s ebben szegedi forradalmi eseményekre is utalt. A cikkre a laphoz Sz. J. aláírással hozzászólás érkezett. Ki rejtőzhet a betűk mögött? Péter László a. Magyar Szó április 7-i számában fölfedte: Széli Juliska, aki tizedmagával alapította a KMP szegedi szervezetét, s akit mi régen halottnak hittünk. Vajdasági tanulmányutam egyik fő célja volt éppen, hogy őt megkeressem. Lőrinc Péter segítségével sikerült is megtalálnom. * Eddig csak annyit tudtunk róla, amit kihámozhattunk az 1918—lfLes visszaemlékezések lapjairól, vagy élő veteránok beszéltek róla, a franciás világiból. Egy kis fénykép is volt birtokunkban, leánykorábóL amely két harcos nőtársával, Kiss Etellel (tudomásunk szerint ő is él még), s Tóth Páloé Rózsa Etellel együtt örökítette meg. Fiatalos lendülettel beszél Széli Juliska a majd fél évtovábbképző iskola három osztályát. A többit a mozgalom pótolta számára. Cipőfelsőrészkészí tő-szakmát tanult, s mint szakmunkás dolgozott Szegeden 1914-ig. Ekkor került a fővárosba, hol bőrkereskedésekben és hadifelszerelési üzemekben dolgozott, helyét állandóan változtatva. A mozgalmi élet követelte ezt így, s mint agitátort amúgy sem tűrték meg egy-egy helyen sokáig. Ez év januárja óta már szervezett munkás volt, s ezzel együtt járt a szociáldemokrata párttagsága is. 1915-ben részt vett a Kunfi Zsigmond vezette pártagitátor iskolán. 1918-ban került vissza Szegedre, azzal a megbízással, hogy szervezze a szakma nélküli munkásnőket. Decemberben ott volt a KMP szegedi szervezetének alapítói között, tagja lett az illegális pártigazgatóságnak, JJJfS majd mint nőt, a legális vezetőségbe is beválasztották. Agitált a proletárdiktatúra alatt, főleg a franciák ellen, s 1919-ben részt vett a nagy sztrájk szervezésében is. A szegedi direktórium, s a vörös csapat visszavonulá- . sa után Kun Bélától kapta azt a megbízatást, hogy járja be a szerb- és román Bászázad előtti harcokról. Sok- nátot, s agitáljon ott a proszor azt hinné az ember, letárdiktatúra érdekében. Ez még most is a régi „Vihar volt tevékenységének legkiJulcsa" áll előttünk, ahogy őt Andorka Sándorék annak idején becézték. Elmondja, hogy Szegeden született, 1897. január 7-én, apja Széli Mihály városi rendőrőrmester volt, 'anyja pékséget vezetett. Hat elemit végzett, majd a R Átmeneti enyhülés után a hideg fokozódik A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztálya közölte, hogy az átmeneti enyhülés ellenére a szerdai középhőmérséklet még mindig öt fokkal maradt a sok évi átlagszint alatt. Mivel Északnyugat-Európa felett most újabb anticiklon rendszer van kialakulóban és a következő napokban valószínűleg átterjed Közép-Európára, a friss sarki levegő gyorsan lehűl, a hideg megülepszik az összefüggő hóréteg felett, s így előreláthatólag újabb hideg légpárna zárja majd el az egészséges légkörzés útját: a nagyobb városok, ipari központok felett megint felgyűlt a korom, a füst, s megindul a ködképződés. Csütörtökön reggel minusz 12—16 fokos minimumokra kell számítanunk, a nappali hőmérséklet valószínűleg mínusz 5 — mínusz 10 fokig emelkedik. (MTI) emelkedőbb időszaka a munkásmozgalomban. Körútja során járt Lúgoson, Temesvárott, Kikindán, Becskereken. utóbbi helyen letartóztatták, de kiszabadulása után visszatért Szegedre, s folytatta harcát a franciák ellen. Itthon újból letartóztatták, s arra kényszerítették, adja szavát, hogy nem vesz részt a franciaellenes agitációban, máskülönben kivégzik. Mit is tehetett volna mást, a francia garancia ellenére tovább folytatta propagandamunkáját — s estére már újból a francia katonaság foglya volt. A Boszorkányszigeten akarták kivégezni, de sikerült átszöknie Horgosnál jugoszláv területre. Szökésük históriáját -T- Cseh Imre elbeszélése álapján — Tóth Béla írta meg Tercsiék címmel novellisztikus formában a Tiszatáj 1959. januári számában. Jugoszláviában jelentkezett az újonnan alakult Jugoszláv Kommunista Pártba, hol férjhezmenéséig aktívaként működött. Ezután a kenyérkereset miatt kl kellett kapcsolódnia a mozgalomból. A felszabadulás után közreműködött a népfront, majd a Jugoszláv Szocialista Szövetség akcióiban. Legszívesebben bánáti körútjáról beszél. Arról, hogyan vitte viszontagságos úton a Lúgoson készített Népszava kiadású, így írunk mi feliratú, vörös kalapácsos emberrel ellátott plakátokát Szegedre. Leleményessége segítette át az ezernyi akadályon. De vele volt kicsiny pisztolya is, melyet még Cserny Józseftől, a Leninfiúk parancsnokától kapott a fővárosban, s melytől sajnos Becskereken, letartóztatásakor kellett megválnia. Szegeden a leánylíceumban tartották fogva a franciák Kiss Etellel együtt, aki Rózsa Etellel ugyancsak a helyi kommunista párt első tagjai közé tartozott. Több hétig pincében tartották fogva őket. Széli Juliska megjárta az „egyes" zárkát is, mert felpofozta az egyik francia őrét. Itt az volt a vélemény róla, ..legveszedelmesebb' tagja a mozgalomnak, mert „megfertőzi" a többit. De ő azt vallotta, „az volt a parolája", aminek meg kell lenni, az úgyis megtörténik. Az ember ne legyen gyáva ...Bizonyára sokat fog még elbeszélni nekünk, * a forradalmi események késői kutatóinak, ha hazakerül szülővárosába, mert — mint elmondotta — itt akarja leélni hátralevő éveit. Ehhez jó egészséget kívánunk Széli Juliskának. A viszontlátásra! A közelgő félszázados ünnepségekre majd csak együtt lesz már az a kis maradék csapat. a zászlóbontók és zászlóhordozók maradék csapata. akik olyan kevesen vannak már, hogy tíz ujjamon meg tudom számolni őket... Csongor Győző lentette, mint a műveletlen. Milliók sorsa felett kiáltotta világgá aggódaimát a költő e szavakkal: „... Elvesz az én népem, mivel hogy tudomány nélkül való*. A

néphatalom teremtő ereje segítségével már messze túljutottunk ezen a kérdésen. A mai parasztember már egyáltalán nern >*tudomány nélkül való*. Lássuk csak: mi mindenhez kell értenie például egy tsz-elnöknek, egy brigádvezetőpek, vagy akár csak egy mezőgazdasági szakmunkásnak? Először is a korszerű növénytermesztéshez, a zöldségtermesztéshez, állattenyésztéshez, a mezőgazdasági gépekhez és ez így magában véve sem kevés. De ha tovább boncolgatjuk a kérdést, szinte meghökken az ember. Értenie kell például a kémiához, hiszen napjainkban elemi erővel bontakozik ki a mezőgazdaság kemizálása. Értenie kell az üzemanyagokhoz, otthonosan kell mozognia a matematikában. Enélkül szövetkezeti üzemvitel el sem képzelhető. Amikor készül egy-egy tsz éves terve, nemcsak azt kell számba venni, hogy miből mennyit termelünk, hanem azt is, hogy a következő években hogyan alakul száz meg száz .parasztcsalád sorsa, megélhetése. Többet kell termelnünk, mint eddig, tehát a szövetkezeti parasztembereknek érteniük kell például az agrobiológiához is, a szerves- és szervetlen kémiához. Másképpen bekötött szemmel állnának a világban. Azután a különböző gazdasági és politikai posztokon álló falusi emberek ezreinek kell naponta beleszólni államigazgatási, népegészségügyi. állategészségügyi, népművelési és más hasonló kérdésekbe. Egyszerű szövetkezeti parasztok is naponta találják szembe magukat hasonló kérdésekkel. Éven által a forintok milliárdjai, a nemzeti jövedelem jelentős része fordul meg a kezükön, vagy függ a munkájuktól. Jó, jó — mondhatná valaki. Mindezek csupán szakmai műveltséget jelentenek. De emelkedik-e falun az általános műveltség színvonala? Könnyű erre válaszolni. Szakmai műveltség nélkül sem művelt paraszt sem virágzó termelőszövetkezeti mozgalom nem képzelhető el. Akármelyik faluban találhatunk még olyan idősebb parasztembert, aki 30—40 éven át „gazdálkodott*, de még ma sem tudna beállítani például egy vetőgépet, vagy egy ekekapát. Ezek a ma már fáradt öreg emberek fiatalabb éveikben az akkori rendszer bűnei miatt szakmailag sem képezhették magukat s így aztán sohasem érezhették az általános műveltség hiányát sem. Most is felcsillan a szemük még, ha valahol „eldicsekedhetnek* vele, hogy életükben még sohasem voltak moziban. T

alán három esztendeje sincs még, hogy megszerveztük a szegedi járás falvaiban az ezüstkalászos tanfolyamok után az első mezőgazdasági szakmunkásképző-iskolákat s megalakultak a kihelyezett mezőgazdasági technikumi osztályok. Időközben kifejlődött a népszerű ismeretterjesztés rendszere. Ezeken a téli napokon is százan és ezren hallgatnak előadásokat a falvakban, földrajzi és más természettudományos ismeretektől kezdve egészen a modern állatgyógyászat alapfogalmáig. Tsz-akadémiákon, más összejöveteleken ismerkedik a parasztság a korszerű gyümölcstermesztéstől kezdve az agrokémia gyűjtőfogalmába tartozó újszerű talajjavítási módszerekkel. A falusi művelődési házakban az MHS-szervezetekben a fiatalok tömegesen sajátítják el a gépjármüvek és más robbanómotorok kezelését, szerkezeti szakismereteit. Egyedül az MHS több mint 2 ezer fiatalt képezett ki az utóbbi évek folyamán Szeged környékén robbanómotorok kezelésére. Tanulnak a parasztfiatalok a gépállomásokon is, jól felszerelt tanműhelyekben és sokféle esti továbbképző-iskolán. Ezek után véletlennek tekinthetjük-e azt például, hogy tavaly ősszel a Szeged környéki falvakban, tanyákon élő parasztemberek szövetkezeteiken keresztül több mint 4 ezren váltottak bérletet a Szegedi Nemzeti Színház előadásaira? Bizonyos szakmai műveltség birtokában elemi erővel tört fel bennük a szomjúság a szépség iránt. Érdekesen vallanak erről a községi közkönyvtárak is. A speciális szakkönyvek mellett mind nagyobb az érdeklődós a világirodalom klasszikusainak művei iránt. E

bből is kitűnik, hogy ma már nincs külön városi műveltség és falusi műveltség. Csak műveltség van, kiegészítve anvnyival, hogy más szakmai műveltségre van szüksége a textilgyári szövőnőnek, mint például a termelőszövetkezeti fejőasszonynak és megint más a szalámigyári művezetőnek, mint a szőlészeti brigádvezetőnek. A szakmai műveltség tehát messzemenően gazdagítja, elősegíti az általános műveltséget is. A szakmai tudás nem húzódik vissza a szakkönyvek lapjaira, hanem serkent A felserdülő parasztfiatalok ma már húszféle mezőgazdasági szakma közül választhatnak magunknak. Hiba azonban, hogy számos új mezőgazdasági mesterségre nagyon kevés a jelentkező. Sok helyen megtörténik még, hogy a végzett szakmunkásokat egészen más munkakörben alkalmazzák csak azért, hogy ne kelljen nekik 5—10 százalékkal magasabb bért, vagy jövedelmet adni. Egyes vezetők oktalan kicsi nyességükkel, szűkkeblűségükkel akaratlanul is megsértik az anyagi érdekeltség elveit, ami azután károsan hat a sokat emlegetett város és falu közötti különbség megszüntetésére is. Felbecsülhetetlen anyagi, szellemi erő rejlik a falusi emberek szakmai és közismereteinek gyarapításában! Szemünk előtt zajlanak le napjainkban szinte regénybe illő esetek, amikor egy-egy szövetkezet élére tapasztalt, jól kiművelt vezető kerül. Ezután néha egyetlen év is elegendő ahhoz, hogy a szövetkezet élete a látszólagos kilátástalanságból a nyugodt, biztos jövő útjára forduljon. Egyszeriben megjön a gazdák, a fiatalok kedve a munkához és a tanuláshoz is. M

ost, az új esztendei feladatokhoz való erőgyűjtés napjai telnek a falusi emberek felett. Kamatozzék hát ez az idő a szellemi vagyon gyarapításában is. A szövetkezetek szervezésekor számtalanszor elismételgettük: a mezőgazdaság szocialista alapjainak lerakása után jut el tulajdonképpen a parasztság teljes felszabadulásához. A sokat hirdetett igazság — mint láthatjuk — sokkal gyorsabban válik valósággá, mint gondoltuk. A „Hö-bötűs* parasztok a maguk tudatlanságában még rabjai voltak a földnek. A mai nyiladozó szemű szövetkezeti szakmunkás azonban már gazdája annak, sőt nemcsak a földnek, az egész országnak! CSÉPI JÓZSEF Csütörtök, 1964, január 16. DÉL-MAGYARORSZÁG 3