Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-16 / 12. szám

Szakmai müveit oég — általános műveltség Hatvan kilométer újj^ út Csongrád megyében Széli Juliska hazakészül Viharos farsangok m Szegedi sportoló a birkózó válogatottban tartott a Szeged városi pártbizottság Tegnap, szerdán a Kálvin téri székházban ülést tartott az MSZMP Szeged városi bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Siklós Já­nos elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára is. Meghívottak­ként részt vettek a pártbi­zottsági ülésen a város gazda­sági életének vezetői, üzemi párttitkárok. Perjést László elvtárs, az MSZMP Szeged városi bizott­ságának első titkára ismer­tette a városi pért-végre­hajtóbizottság beszámolóját az ipari és mezőgazdasági termelés 1964. évi szegedi fel­adatairól. Dr. Sándor János elvtárs, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára, o városi pártbizottság mellett működő bizottságok 1964. évi munlca­terv javaslatait terjesztette elő. A beszámolót és a munka­terv javaslatokat a pártbi­zottság megvitatta és elfo­gadta. A vitában felszólalt Ba­lassi Sándor, a Kenderfcnó­és Szövőipari Vállalat párt­bizottságának titkára, Csiszár Károly, a 10. sz. Autóközle­kedési Vállalat igazgatója, Juhász József, a Szakszerve­zetek Csongrád Megyei Ta­nácsának vezető titkára, Nyári Mihály, a Pannónia Szőrmekészítő és Konfekcio­náló Vállalat szegedi gyár­egységének igazgatója, Tóth László, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat vezér­igazgatója, Szili Antal, a vá­rosi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Eperje­si Júlia, a városi tanács munkaügyi osztályának ve­zetője, Fodor István, a Ha­ladás Termelőszövetkezet el­nöke, Balogh Péter, a városi tanács építési- és közlekedé­si osztályának vezetője, Mó­czán Lajos, a Pamutnyomó­ipari Vállalat szegedi gyár­egységének igazgatója és Kardos János, a Csongrád megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője. Újabb előrelépés a munkásrédelemben kikötőben IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÜU Vastag jégpáncélban állnak az uszá­lyok, motoros hajók, folyókotrók, tanya­és fürdőházak a Tápé alatti téli kikötőben. Itt horgonyoz a nyáron oly közkedvelt Szőke Tisza is, a Rábca moto­ros, a Fóka folyókotró s megannyi nagy úszótest A téli kikötő jege azonban mo­zog. Emberi kéz választja el a jeget a parttól és „utcákat" hasít baltával, fűn résszel az úszótestek körül, hogy kifog­jon a jég és a víz feszítő erején, amely állandóan dolgozik. Borbás Vince, a Sze­gedi Fürdők és Hőforrás Vállalat csoport­vezetője elmondta, hogy 35—40 ember is dolgozik most a jég hátán. Birkóznak az elemekkel és javítják a fürdöházak elvi­selt, megrongálódott részeit KÉPEINKEN: Fent: A Béke fürdőházat Jéggel együtt szakítják el a parttól. Amikor fényképünk készült, mínusz 15 fokot mértek az emberek a jég hátán. Középen: A Szőke Tisza és a tápéi komp, látjuk, szin­te összenéznek. A köztük levő jeget viszont fel kell hasí­tani, hogy kiszabadítsák őket a roppant ölelésből. Lent: A dermesztő télbe fagyott kikötő látképe. Szép a szemnek, s a fotósoknak kiváló élményt nyújt. De mi­csoda küzdelem folyik itt a jéggel, a vízzel, a hóval... 54. évfolyam, 12. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1964. január 16. VILÁG PROLETÁR]Ál, EGYESÜLJETEK! A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége szerdán délelőtt sajtótájékoz­tatót tartott a SZOT szék­házában. Gál László, a SZOT titkára részletesen ismertette a dolgozók egészségének és testi épségének védelmével i SZOT összefüggő kérdések új sza- ——— .. báSf^imondotta, az 1963 SjjMtM0Z!aM^ JÍ munkásvédelmi munkásvédelem, a munka r6Il(Í6l6tr@i (Somogyiné fel*.) Külpolitika + Napi összefoglaló + Walter Ulbricht levele Erhardhoz - Hasszán király javaslata az arab csúcs­találkozókról Walter Ulbricht a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke levelet intézett Erliard nyugat­német kancellárhoz. Walter Ulbricht leveleben java­solja, hogy a két német állam mondjon le az atomi egy­verkezésröl, ne engedjen az országok területén ilyen tá­maszpontokat felépíteni. Az NDK AUamtanacsanak el­nöke a levélhez szerződéstervezetet is csatolt E tervezet nagyon jó kiindulópont lehet a tárgyalások megkezdesere. Hasonlóképpen szerepelhet az arab országok szá­mára II. Hasszán marokkói király javaslata is, amely így szól: az arab országok csúcsértekezletét ezentúl hasz­nos lenne évenként megrendezni. A kezdeményezes azért látszik hasznosnak, mert a most folyó kairói tanácsko­zásokról egyöntetűen állapíthatjuk meg: a diplomáciái közeledést és egymás megértését ..erőteljesen segíti. Ugyanez azonban aligha mondható majd el egy-ket nap múlva Erhard londoni és Segni washingtoni tanács­kozásairól. A nyugatnémet és az olasz államférfi angliai illetve amerikai megbeszéléseiről ugyan minden bizonnyal olyan közleményeket adnak ki. amelyek a "teljes nézet­azonosságról* tanúskodnak, ezek igazságában azonban — különösen Erhard esetében — alapos okkal kételkedhetünk. Tudósítások a 2. oldalon, rn Az SZKP Központi Bi- m> Zanzibarban gyorsan tér zottsága és a szovjet Minisz- vissza az élet a régi meder­tertanács üdvözölte a bratsz- ^ _ ielentik a nyugati hír­STSS^ ügynökségek. A főváros^ lyezése alkalmából. Az Anga- megszűnt minden ellenállás rán, Szibéria legsebesebb fo- a köztársasági kormánnyal Ivóján működik már a 3,6 szemben bár az üzletek még millió kilowatt kapacitású ' nyitottak ki. erőműóriás, amelyhez fog- nunaig ható nincs több a világon, vidékeken azonban meg Már eddig is 10 millió kilo- órvá ellenállás tapasz­wattora villamos energiát szolgáltatott. talható. Külpolitika + Napi összefoglaló + biztonságának fokozása te­rén. • A törvényerejű rendelet az egészséges és biztonságos munkakörülmények megvaló­sításával kapcsolatos teendők irányítását és összehangolá­sát, valamint az ellenőrzés megszervezését és irányítását a Szakszervezetek Országos Tanácsának hatáskörébe utalja. Ebben a körben még jogszabályalkotó hatáskört is ad a SZOT-nak. Ezek a ren­delkezések nem mentik fel ilyen irányú kötelezettségeik alól a minisztereket, illetve az iparigazgatókat, a trösz­tök, vállalatok, üzemek stb. gazdasági vezetőit sem. A törvényerejű rendelet előírja többek között, hogy a dolgozók egészségét és tes­ti épségét elsősorban a biz­tonságos, az egészségre nem ártalmas technológiák és jó munkaszervezés meghonosí­tásával kell megóvni. A cél a teljes védettség biztosítása, s ezért adott esetben a mi­niszter, vagy a gazdasági ve­zető olyan intézkedéseket is köteles megtenni, amelyeket egyébként külön jogszabá­lyok nem írnak elő. Gondoskodik a törvényere­jű rendelet a munkásvédelmi oktatás továbbfejlesztéséről is, és régi vitát dönt el, ami­kor kimondja, hogy a mun­kásvédelmi oktatásnak mun­kaidő alatt kell megtörténnie. Mindezeknek a rendelke­zéseknek a megtartásán a szakszervezeteknek kell őr­ködniök. Az új törvényerejű rende­let — fejezte be tájékoztatá­sát a SZOT titkára — ápri­lis elsején lép életbe. Addig a Szakszervezetek Országos Tanácsának közreműködésé­vel kidolgozzák a végrehaj­tási utasítást és a megfelelő irányelveket, hogy a mun­kásvédelem a jövőben való­ban társadalmi üggyé váljék. Negyvenmilliárd a tsz-ek közös vagyona Az ország több mint 3600 termelőszövetkezetében befe­jeződött az 1963. évi közö6 gazdálkodás értékelésének, á zárszámadásnak első szaka­sza: a leltározás. A szövetkezeti közös va­gyon helyzetéről, egy eszten­dei növekedéséről még nem állnak rendelkezésre pontos adatok, de egyes hozzávető­leges számok már ismerete­sek. A Földművelésügyi Mi­nisztériumban elmondották az MTI munkatársának, hogy a termelőszövetkezetek leltárai együttesen mintegy 25 milliárd forint értékű — a tavalyinál kb. 20 százalékkal nagyobb — beruházott közös vagyont: épületet, felszere­lést, gépet, ültetvényt, törzs­állatállományt mutatnak ki. A leltárba vett forgóeszkö­zök — vetőmag-, takar­mány-, műtrágya-, üzem­anyag" és egyéb készletek, valamint a pénzforgalmi eszközök — értéke körülbe­lül 14—15 milliárd forint. A szövetkezeti vagyon mennyiségi felmérése után most országszerte megkezdő­dött az egész évi gazdálko­dás eredményeinek, tapaszta­latainak tartalmi elemzése, értékelése, több mint egy­millió parasztcsalád közös munkából származó jövedel­mének pontos megállapítása. A szövetkezetek az idén el­ső ízben nemcsak tiszta jö­vedelmüket, hanem egész évi termelésük halmozatlan teljes értékét, azaz bruttó jö­vedelmüket is kimutat­ják. Ez megkönnyíti, hogy az irányító szervek népgaz­dasági szinten értékelhessék a mezőgazdaság egyes ága­zatainak jövedelmezőségét. Ugyanezt a oélt szolgálja, s egyben az egyes szövetkeze­tek számára is alaposabb elemzést tesz lehetővé, hogy az idén már mintegy 2000 közös gazdaságban végeztek ágazati költség- és jövedel­inezöségsíámítast. (MTIj

Next

/
Thumbnails
Contents