Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-15 / 11. szám

Megalakult Szegeden a Legújabbkori Történeti Bizottság után a népi demokratikus Magyarország helyi szervei­Kedden a Csongrád mc- A bizottsiig tevékenységére gyei múzeumok, könyvtárak, vonatkozó előzietes elképze­levéltárak, felsőoktatási in- léseket dr. Csongor Győző nek létrehozásában. Négy-öt tézmén.vek képviselői, s más muzeológus isimertette, majd év múlva nagyobb, tudomá­müvelődési szakemberek ta- élénk vita alakult ki, szá­nácskozást tartottak a mos hasznos, megvalósítható nyos igénnyel monográfiában elkészített kívánják Csongrád megyei tanács Rá- javaslat hangzott el. Ezek megjelentetni a megye mun­kóczi téri székházában. A szerint a legsürgetőbb fel­megbeszélésen, amelynek a adat, hogy az ország felsza­célja a megyei Legújabbkori badulásának 20. évfordulója­Történeti Bizottság megala- ra egy nagyszabású megyei kitása volt, részt vett Veró kiállítás megrendezését ké­Gábor. a Művelődésügyi Mi- szítsék elő. Ez a Szegeden nisztérium és Györffy Sán- megnyíló kiállítás különbö­dor, a Legújabbkori Törté- ző dokumentumok alapján neti Múzeum képviselője is. tükrözze a felszabadulás óta kás- és agrárszocialista moz­galmainak történetét, váro­saink, községeink felszaba­dulás utáni fejlődését. Az erre vonatkozó részkutatá­sok eredményeit addig fo­lyamatosan kisebb kiadvá­nyokban teszik majd közzé. A Legújabbkori Történeti A tanácskozáson Döme eltelt 20 év gazdasági, szoci- Bizottság elnökéül DömeMi­Mihály, a Csongrád megyei ális, kulturális eredményeit tanács vb művelődésügyi Ezenkívül összegyűjtik a osztályának vezetője hang- munkásveteránok visszaem­súlyozta. hogy a munkás- és fékezéseit, s feltárják az el­hályt, a megyei tanács vb művelődési osztályának ve­zetőjét. elnökhelyetteséül Oltvai Ferencet, a szegedi agrárszocialista mozgalmak múlt két évtized irodalmi, állami levéltár vezetőjét, tit­l-|om*t t/íí*' á 7 - /' »-. „.a,--. .'1 t - ó „ — „ i í ...'. 1 C : 1 /—• — helyi történetére vonatkozó képzőművészeti vonatkozású kárául tétele, az ország felszabadu- fejlődéséi. Találkozóra hív- muzeológust lásának 20. évfordulójára ják majd egybe a munkás- meg. Az való felkészülés egyaránt mozgalom régi. 19-es harco- ügyek intézésével Papp Já­szükségessé teszi a bizottság sait, s mindazokat, akik nost, a művelődési osztály létrehozását. részt vettek, a felszabadulás dr. Csongor Győző választották adminisztratív munkatársát bízták meg. Ahol a gőz születik Milyen egyszerű is ez! Kel- A íögozvezetékböl a gőz- mennyiség felhasználásával lemes, tisztahőmérsékletű a mennyiség másik része pedig 300 tonna a napi gőztermelés. pünknek megvan ehhez min­den lehetősége, hiszen nem állnak többé útjába haladás­ellenes erök. Akik valami­féle veszélyt látnak abban, hogy az emberek — köztük a kommunisták is — munka után most megérdemelten többet pihennek és szórakoz­ni turbinában szoba. Az ember csak odaáll a turbinákba kerül, a fűtőtest mellé, s melegszik. Mert a fűtőtest ontja a mele­get- A fűtőtestnek ez a dol­ga. „Ereiben", csővezetékei­ben kényelmesen nyújtózko­dik a gőz és melegít. Azután Nyáron ez természetesen jó­val kevesebb. Tizenegy vállalat részére Az volna az ideális, ha az erőműben készült gőz teljes mennyiségben átfutna a tur­ha" lehűl, "kicsapódik "és víz binákon. Mert ezekben az lesz belőle ismét. áramfejlesztőkben a gőz hő­tartalmának egy részét ener­Szénliegyek között 6ia fejlesztésére hasznosítják. A jelenleg működő turbina Hatalmas szénhegyek emel- kapacitása azonban óránként kednek. A telep jelenlegi 8 tonna. A telepen levő mind- .„,.-, „ : . —.­szénkészlete körülbelül 1800 három turbina működtetésére fe.dodovaUa atokatis. A san­tonna. Mondva sok, de ta- csupán akkor van szükség, te fel ^ tett kerdesre Ián éppen elegendőnek tűnik ha az országos villamosener­csupán, akkor ha tudjuk, gia-hálózatból valamilyen hi­hogy a téli időszakban napon- ba miatt nem kap Szeged ele- két kazánunk működik. De ha la 300 tonna gőzt állítanák gend5 áramot szükség volna rá — tüzelhet­elő itt a Szegedi Erőműben. " A . 1 ~ , - , nénk mind az ötben. Mi te­Műszakonként négy ember A turbinákon átengedett es hát, ha a vállalatok igénylik tolja csillékbe rakva a kazá- részben felhasználódott gőz tudunk még a jelenleginél is v^é.m>50mrablv nyomáM éppen "tegfelelő fű- több gőzt* szolgáltatni" A fej­tórasztó mmnkávál^Kinn doL ^re nyomása 5 atmrazféra. lődés így náJunk is bizJ_ A teli szezonban tehát ko- tott rülbelül 80—100 tonna szén- M. É. Ezzel a gőzmennyiséggel 11 vállalatot — többek között a megyei tanács épületét, a Ká­belgyárat, Konzerv és a Ru­hagyárat — látják el igénye­ik szerint. Tehát most épülő, és egyre elégítő a válasz: — Egyszerre általában csak goznák a süvítő -szélben, a nagy pelyhekben hulló hófer­getegben, a szabadban. Tol­ják a psdlléket a síneken, a keményre fagyott földön megcsúsznak. Műszakonként körülbelül 80—100 tonna sze­net mozgatnak meg. Emberi beavatkozás nélkül A kazánházban már barát­ságosabb az idő. A hatalmas csarnokban öt kazán van. Ebből három még kézitüze­lésű, a másik kettő' már au­tomatikusabb, és kapacitásuk is jóval nagyobb. Egyszerre általában kettő, vagy legfel- j jebb három kazán dolgozik. Az l-es számú nagykazán - í ban akkora a tűz, hogy még a pokol fűtői is megirigyel­hetnék. Naponta 80 tonna sze- , \ net nyel el hatalmas gyom- |j rában. A nagy kazán vándor­rostélyos. Ez annyit jelent, hogy a szén emberi beavat­kozás nélkül lánctalpakon .alad a rostélyokon a tűztér- |. ben. így fokozatosan mindig i jobban ég — gázosítás, égés. izzás — végül pedig teljesen | elégve kerül a salakgyűjtőbe, j Húsz atmoszféra nyomás A szén elégéséből keletke- , zett forró füstgáz felszáll és érinti a kazán vízcsöveit, a túlhevítőt és visszafordulva „fáradt" állapotában még a víz- és a légelőmelegítőt is. A vízcsövekbe már az előme­legített víz kerül. Ez aztán a forró füstgáztól forrási hő­mérsékletre melegszik, s az így keletkezett gőzbuboré­kokból a kazándobban már gőz csapódik ki. Innen azután a túlhevítő berendezésen keresztül beke­rül a főgőzvezetékbe. A fő­gőzvezetékből a gőz egy része, az úgynevezett élesgőz egy redukáló szelepen keresztül közvetlen az ipari vezetékek­be megy. A redukáló szele­pen áthaladva érik el, hogy a 20 atmoszféra nyomású gőzt megfelelő, 5 atmoszféra, nyomásúra csökkentsék. I JELEN ROMANTIKÁIN S zürkék és egyhangúak zfk el a "nagypolitikáról*, ha becsületesen törekszenek a mi köznapjaink? mint az utcai tüntetések al- mindig többet, újabbat pro­Már, hogy lennének kaiméval. Aggasztó ez a szi- dukálni, azok! — hangzik kórusban tuáció? Ellenkezőleg: termé- _ ekünk annyiban van a felelet, hiszen sz élet zaj- szetes. j\| szükségünk az -érde­jásánál nincs izgalmasabb, jr enin azt mondotta, A * kesebb* múlt felidé­-iátenibb* színjáték. Tele jf^ hogy nem ismer kü- Tésére, amennyiben buzdít, van olyan drámai feszültsé- lönb rendet a fórra- lelkesít a jelen problémái­gekkel, konfliktusokkal, hogy dalom rendjénél. Ezt a kom- nak megoldására.. Ezt vallot­a legnevesebb író-óriások munisták ma is vallják. A a legnagyobb romanti­sem voltak képesek átfogó- forradalom azonban nem azt kusok is, mint Rousseau an. teljességében ábrázolni, jelenti, hogy a nép állandó- vagy victor Hugo. Csak a A történelem lapjai pedig an fegyveres készültségben reakciós romantika menekül arról tanúskodnak, hogy a áll olyankor is, amikor er- mindig a valóság elől vissza múlthoz képest a jelen nem- re nincs szükség. Ma is for- a múltba elmerengeni és hogy egyszerűbbé vált vol- radalom van, csak éppen borzonganj _ a haladó ró­na. hanem ellenkezőleg: nem géppuskával, hanem mantikusok Kölcseyvel val­sokkal bonyolultabb, izgal- szerszámokkal folytatjuk. A jották: ahhoz, hogy -a haza masabb lett. Ma már a né- ma 40—50—60 éves emberek fényre derüljön*, alkotni és pek is beleszólnak önön sor- már végigélték a nép ha- gyarapítani kell. A ml né­suk alakításába, s ez a tény talmáért vívott küzdelem va­önmagában is szövevénye- lamennyi fázisát, tehát van sebbé, pergőbbé teszi a min- tapasztalásuk a romantiká­dennapok cselekményéti Ép- ban és a -szürke* építömun­pen ezért furcsa, hogy akad- kában is. Aki ma nyugtalan­nak nálunk többen — még kodik a jelen nyugalma kommunisták is — akik elé- miatt, az őket kérdezze meg gedetlenek az élet "csendes, legelőször, hogy melyik a romantika nélküli* meneté- normálisabb. Ennek a forra­vel, aminek okát az általá- dalmi derékhadnak a zöme nak nürrt 10 15 évvel ez­nos elkényelmesedésben lát- soha nem kímélve szívét, fi- előtt, azok tulajdonképpen ják. zikai erejét. Ha ki kellett állandósítani szeretnék a fel­Legelőször szükséges azt aUm a gátra, ha ugy kíván- ajaott) örökké értekező, lótó­leszögeznünk, hogy a fórra- a szükség, fáradhatatla- futd rendkívüli állapotot, dalom folyamatában szük- nul vitatkoztak, agitáltak, ami pedig köztudomásúan ségszerűen követik egymást «>t verekedtek is, mégis job- gyakran az élet alapját je­a feszültséggel telítettebb és ban tetszik nekik a jelen, lenl/- termelőmunka rovásá­nyugal masabb időszakok. A mint a mult. Vajon miért? ra ITlent. hatalom megragadásának, Azért, mert éppen a ma biz- Most erőfeszítéseket te­vagy az osztályharc élesedé- tonságáért, békéjéért, dol- szünk minden felesleges gyü­sének idején nyilvánvalóan gos hétköznapjaiért küzdőt- ^zés megszüntetéséért, a élénkebb a mozgás, nagyobb tek. A harcot nem célnak, látvánvos és lázas semmit­a tömegek aktivitása és lel- csupán eszköznek tekintet- felszámolásáért. Az kesedése, mint a szocialista ték a mostani kózboldogulás osztálvharcot azonban nem építőmunka békésebb perió- megteremtéséhez. S ha kü- adtuk' feb hanem más esz­dusában. A felszabadulást lön-külön kikérnénk vélemé- közökkel, fegyelmezett ter­követő években a reakció nyuket, bizonyára ezerféle- meléssel. a párt- és kor­visszaszorítása, vagy 1956 képpen, de lenyegében azo- mányhatározatok végreha­őszén az. ellenforradalom le- tartalommal mondanák tárával vívjuk, mert csak verése kétségtelenül nagyobb el "gyanan' azert ez eredményezheti rend- .­-zajjal* járt, jobban meg- zunk' b<>gy soha nejojjon rünk er6södését. a szocia­kövételte a pártszervezetek yissza Vf-LZJ0™^ ^ ^ ™id a kommuniz­körüli tömörülést, mozgoló- Egyenek tobbé meglepetések mus megteremtését. Az ol­dást, az utasításokat, esetleg 68 P°lltlkai Pálfordulasok. tályharcnak ez a formája vezényszavakat, mint példá- Megvan azonban a jelen- kevesebb látványossággal ul az 1963-as esztendő, ami- nek is a romantikája, s ezt megy végbe, azonban som­kor valamennyi szellemi és a nyugodt, körülmények kö- mivel sem könnyebb, mint fizikai erőt a termelési ter- 7Ött végzett munka biztosít- a hatalom biztosításának vek teljesítésére kellett ía- Kit nem lelkesít például időszakában Most kevesebb összpontosítani. Most keve- a tudomány gyorsiramú fej- szónoklatot, de annál ki­sebb a meglepő és különö- lődése, vagy a szocialista jó- tartóbb munkát, több sze­sebb esemény, mint akkor, s lét tervszerű fokozódása? mélyes példamutatást v; talán "áz" érzelmek sem any- Moet nem kell hallgafniok a párt a kommunistái ­nyira fel fokozottak. A mun- a múzsáknak, virágozhatnak tóí. Közben természeti kapattok,' és a szövőgépek a művészetek, bárki kibontó- sen nem mondhatunk le a : mellett kevesebb szó hang- koztathafja alkotó képessé­geit. Megvalósult -gyönyörű vasar napra Újoncok eskütétele a Széchenyi téren okos, meggyőző érvelésről, a marxizmus—leninizmus igazságainak hirdetéséről sem, hiszen az emberek fejé­ben is újjal kell felcserél­nünk a régi tudatot. A bszolút nyugalomról tehát szó sincs, nem is szabad, hogy le­Katonák masíroz­nak a város utcáin. A Hunyadi Jáncs sugarút aszfaltján gyakorlatoznak, rop­ják a díszmenetet, tanulják a diszelgést. A vasárnapi eskü­tételre készülnek. Nem fámák, kime­legednek a kemény mozgásban, a hideg is pirosra festi arcu­kat, amelyből lelke­sedés, vidámság árad. Kérdezhetné valaki, vajon mitől lelkesed­nek ebben a zord időben, kint a sza­badban gyakorlato­zás közben. A választ egy ember adja meg, aki szemlélődés köz­ben mellém áll és csak úgy megjegyzi: — Az én fiam is köztük van, -esküvé­sük* lesz. Hej milyen más ezeknek! Ben­nünket is feleskettek annak idején: utána meg jól megzavartak békaugrásban. -Re­pülői* — és ml ha­saltunk a földre, a sárba. Mondta a fiam vasárnap a látoga­táskor, — mert tud­ja be lehet ám men­ni mindig hozzájuk, — hogy jön a tábor­nok elvtárs, meg a televízió is közvetíti az ünnepséget. Az eskü után díszebéd lesz a laktanyában, ahol egyébként ta­lálkozunk. Ha a mi Időnkben jlyen lett volna a katonaélet... Most ilyen. S azért fűti őket a becs­vágy, hogy megmu­tassák vasárnap dél­előtt ország-világ előtt a Széchenyi té­ren: talpraesett, fess, ügyes, harcos kato­nák a szegediek. Mert csupa idevalósi, kör­nyékbeli újoncról van szó, akik az öszon vonultak be és most kerül sor ün­nepélyes eskütételük­re. Ez nagy esemény és az egységeknél verseny folyik: a leg­jobb díszelgők érté­kes jutalmakat kap­nak. Az sem közöm­bös persze, hogy ki jut először szabadsá­gos levélhez. Ez is a verseny egyik díja. — Erőt, egészséget vezérőrnagy elvtárs! — harsog a sugár­úton a próbaköszön­tés, délutánonként. A napi kiképzés mellett, felkészülés az ünnep­ségre, ez a heti prog­ram gazdag feladata. — Vigyázz! Eskü­höz! — hangzik a ve­zényszó és próbálják többször a gyakorla­tot. mindaddig, amíg valóban katonás rendben nem megy. Nyílegyenesek legye­nek a sorok, egyszer­re dobbanjanak a lá­bak, mert ott lesznek a szülők is, és sokan látják őket a televí­zióban. T. M. képességünk, a rend*, amely­ben merész terveket készít­het a felszabadult társada­lom, megtalálhatja számítá­sát az egyén. A jövőbe te­kinteni, vagy ha úgy tetszik, elábrándozni csak békés, nyugodt körülmények kö- gyen. Már átléptünk egy zött lehet, amikor nem bom- újabb esztendő küszöbén, s bák vijjogása, hanem riina-. talán fokozottabb feladatok, mók és kalapácsok monoton nehézségek tornyosulnak zaja hallatszik. Sokan meg- előttünk. Elemi kötelessé­| győződéssel állítják: nincs günk ezért állandóan ébren annál romantikusabb, mim tartani a többre és tökélete­i.mikor az építők szemeláttá- sebbre törekvés szellemét, s ra újul, változik meg az ha ennek eredményét lát­ország, a város képe, és ma, juk. akkor elmondhatjuk: ko­ga az ember is átalakul, mely férfimunkát végeztünk, megnemesedik közben. Lib- Munkánknak az űj lakóhá­by, a híres amerikai vegyész z.ak építésében, a jóléti in­és rádiófizikus szerint . .a tézménvek gyarapodásában, tudósok nem tudják, mi az vagy éppen a növekvő tóka­nnalom. ők az. igazi kaland- „r-kbetétekben mutatkozó keresők, akik fáradhatalanul .. .., . . . . ... ... Világot tárnak fel.* Bizo- ^molcse "izonyosn ovali­njosan úgy van. ahogy ja bennünk azt az érzelm mondja. Ha kisebb mérték- romantikus telítettséget, min ben ls, de ugyanezt érezheti annak idején például egy ut­a kőműves, a tervező, a la- ca- felvonulás sikere. katcs. hiszen nekik sincs ket egyforma napjuk, különösen F. NAGY ISTVÁN Magyar telefonközpontok a világ minden tájára Híradástechnikai iparunk beruházás jellegű gyárt­mányainak exportőrje, a BUDAVOX Külkereskedelmi Vállalat tavaly 88 százalékkal nagyobb forgalmat bonyo­lított le, mint az előző évben. Az idén további nagy fel­adatok hárulnak a BUDAVOX-ra. hiszen exportja a ta­valyihoz képest újabb 25 százalékkal növekszik. Te;­fonkészülékekből mintegy százezret készít a Telefongy • szovjet, kubai, indonéz és etiópiai megrendelésre. Ki • mániának 12 000 vonalas, Kubának ugyancsak több ez vonalas telefon főközpontot szállítanak ebben az évben. Telefonközpontokat a világ minden tájára — egyebek között Egyiptomba, Uruguayba, Libanonba, Indiába, Ku­bába, Jordániába. Ghanába, Brazíliába. Ceylonba, Ecua­dorba, Irakba, Szudánba — exportálnak. A Telfongyár és Beloiannisz Híradástechnikai Gyár a tavalyihoz képest csaknem 50 százalékkal növeli az, át­viteltechnikai berendezések termelését. A Telfongyár a meglevő BK 24 típusú berendezésén kívül megkezdi a BO 3 és a BO 12 típusú tranzisztoros átviteltechnikái be­rendezések próbagyártását is. Az Orion Gyár az idén már teljes egészében átveszi a modern, RM 28 típusú mikrohullámú berendezések gyártását, s szovjet exportra 60-at készít belőlük. Szerda, 1964. január 15. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents