Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-14 / 10. szám

Hírek a közélethői KADAR JÁNOS FOGADTA HAZÁNK ÜJ LONDONI NAGYKÖVETÉT Kádár János, a kormány elnöke fogadta Incze Jenőt, hazánk új londoni rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. APRÓ ANTAL FOGADTA A ROMAN ÁLLAMI TERVBIZOTTSAG ELNÖKÉT Apró Antal, a kormány elnökhelyettese hétfőn fogadta Gaston Marint, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Román Állami Tervbizottság elnökét. A megbeszélésen részt vett , Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke is. A szívélyes találkozón a két ország gazdasági együttműködését érintő időszerű kérdéseket tárgyalták meg. Uj rendelet a hibás áruk kicseréléséről A vásárlók minőségi kifogásainak intézésére rendelet jelent meg, amelyről a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes osztályán tájékoztatták az MTI munkatársát. Az új rendelkezés lényegesen meggyorsítja, egyszerűsíti e minőségi kifogáson intézését A rendelet kimondja, hogy b vásárlóknak csak kifogástalan, vagy a feltüntetett minőségi osztálynak megfelelő árut szabad kiszolgálni. Hibás cikket csak az arra kijelölt üzletekben lehet forgalomba hozni, de az árun mindenkor fel kell tüntetni a minőségi hibát és az árengedmény mértékét Az áru minőségére emelt kifogást az üzletek nem háríthatják el, kötelesek azt elfogadni és a vevőt azonnal Icártalanitani. Ha a hiba valódisága csak műszerekkel, 'vagy laboratóriumi vizsgálattal dönthető el, az ügyet akkor is Budapesten 8, vidéken 15 nap alatt meg kell Vizsgálni és el kell intézni. Ha az áru minőségi hibája azonnal felismerhető, a szavatossági igényt a vásárlástól számított nyolc napon belül jelentheti be a vevő abban az üzletben, ahol az árut vásárolta. Rejtett hiba esetén a szavatossági igény bejelentési „határideje" 6 hónap. Ugyancsak lényeges változás az előző rendelkezésekkel szemben, hogy a huzamosabb használatra szolgáló árukra a szavatossági igény érvényesítésének időpontját csak az áru használatbavételétől, üzeinbeheiyeZésétől kezdve számítják. Élelmiszerekre, háztartási vegyi árukra és kozmetikai cikkekre hasonlóan érvényes, hogy a minőséghibás árut nzonnal kicserélik, vagy viszpza veszik. A közvetlenül fogyasztásra kerülő, gyorsan romló élelmiszerekre minőségi kifogást csak addig fogadnak el. amíg a vásárló az üzletből ki nem vitte azt. (MTI) A gépek, az üzemszervezés és a gondolatok rendje Regényre való keserű históriát és szomorú történetet lehetne feljegyezni a gyár múltjából, de az itt dolgozó emberek erről nem beszélnek, mert csak hallomásból ismerik, akik pedig mint huszárok, tüzérek átélték a múlt néhány évét, csak ritkán beszélnek róla társaiknak. Többen talán nem is hinnék a történteket, mint az egyik legényke, aki a minap azzal vágta el az emlékezés fonalát, hogy régen volt az. Ezért alig akad szó a múltról, a laktanyáról, szívesebben beszélnek az új ruhába öltöztetett épületekről, a kábelgyárról, ha az még kiáltja is egykori mivoltát. Néha jó visszanézni. Itt azonban a visszanézés csak azt az időszakot öleli fel, amikor az egykori istállókból. lovardákból gyárat építettek. Ezt a múltat Ismerik és vallják magukénak a munkások, a régi keserűségről hallani sem akarnak. Az „czüstfonal" szülőotthona Lássuk hát a mát! — ezzel nyitottunk be az egykori lovardába, az „ezüstfonal* szülőotthonába. A magyar ezüst, az alumínium itteni alakjában puha fém. Vastag huzalként, mint óriáskígyó bújik be a gépek közé a hengereken, húzófejeken átbújva, soványodva halad tovább, nem veszi tudomásul, hogy mégiscsak fém. Alig lehet szemmel követni útját, olyan hirtelen nyúlik, gumi módra. Mióta a föld mélyéről előlépett, hogy emberi világunkat gazdagítsa, hosszú utat tett meg a fortyogó olvasztókemencéken, a hengerműveken, s a dúrvahúzókon át, míg ide jutott Igaz, még itt csak a dúrvahúzóműben van: 10 milliméterről 2 milliméter átmérőjűre, vagy még ennél is vékonyabbra finomítják. De ez még nem finom huzal, mert az — mint itt elmondják —, a tized milliméternél kezdődik. Így most már jobban érti az ember, miért dúrvahúzómű az egykori lovarda. A szaktudás is újul Az alumínium, mióta belépett jelenünkbe, s iparunk nyersanyagává vált több munkamozzanat alkalmával vette át az ember teremtő szenvedélyét, innen már szigetelésre készen megy tovább. Néhány hete még vasdobokra csévélve hagyta el a dúrvahúzóművet a huzal. Ma már a gépsor végén rozettázott hengerekben több ezer, tízezer fémgyűrűt alkotva — mint óriás pamutgombolyagok — nyújt lehetőséget a gyorsabb, termelékenyebb munkához. Azt az okos szerkezetet, amellyel rozettáznak, Varró György és társai készítették. Nem is egyszerű szerkezet ez, hanem találmány, amelynek lényegéről ma még nem nyilatkoznak a feltalálók. Igazuk van, míg jóvá nem hagyták, s rá nem ütötték a pecsétet a találmányi okiratra, addig a maguk titka, a munkásoké, akik e géppel dolgoznak. így hát a toll még nem jellemezheti bővebben az ujat, az emberi alkotás szülöttét. Szentben az alumíniumdróthúzó gépsorral, ikertestvére áll, a rézhúzó. Mintha farkasszemet néznének az-álló gépek a dolgozókkal, s azt kérdeznék: velünk mi lesz, hát ilyen keservesen születik az új? Már több éve állnak itt e gépek a szegedi üzemben munka nélküL Volt hozzájuk lágyító kemence is, de mivel a budapesti üzemben gyorsan kellett ilyen berendezés és itt még nem volt lehetőség felszerelésére, hát elvitték. Most szerelik az újat. Az üzemrész vezetője szerint remélik, hogy februárra elkészül, s az alumínium-dróthúzó után munkába kezdhet a rézhúzó is. Vonz, mint a mágnes Nemcsak a régi, a megújhodott laktanyaépületek a szembetűnők ebben az üzemben. Nincs munkás, mérnök, technikus, akinek meg ne gyorsulna a szívverése, amikor belép az új nagycsarnokba. E szép tágas munkahely mágneses ereje sok embert vonzott már ide. Többen azonban el is mentek. Nehéz lenne kideríteni, milyen okkal. Egy azonban biztos: a terem szépsége még nem minden. Az ajtókat ugyanis nem lehet becsukni, eldeformálódtak, s így aztán az ajtók közelében dolgozók könynyen megfáznak a hidegben. Bejárnak ide lovaskocsdkkai, targoncákkal, s hozzák a sarat az udvarról. Valamit tenni kellene, hegy a szép egyúttal tiszta is legyen. Az eredményesebb munka ágyát igyekeznek megteremteni a szakmai továbbképzéssel. Mint a gyáregység személyzeti vezetője elmondja, közei 150-en tanulnak különböző iskolákban, még többen tanfolyamokon. E számok, tények láttán alig tudja elhinni az ember, amiről a Szakszervezetek Megyei Tanácsa legutóbbi ülésén beszéltek, hogy a tanuló munkásasszonyokat túlterhelik egyéb feladatokkal és nehezítik tanulásukat Az emberi értelem győzelme A nagycsarnokban nehéz eldönteni, mi a jelentősebb: a találmányok, az újítások sora, az új gépek, s a termelés milliókkal növelő fejlődés, amelyeket mind-mind az emberek hoztak létre, vagy az a korszakalkotó újratermelés, melyeket a gyár s a mai magas fokú lét művel az emberekkel. Ezekkel a dolgos emberekkel, akik most alig beszélnek a múltról, de a jelenben éberen figyelnek. Szemük — mint mondani szokás —, a vesékbe lát Míg köztük sétáltunk, nézelődtünk, átröntgeneztek bennünket is. Hagyták, hogy nézelődjünk, hogy magunkra maradva éljük át a műanyagszigetelésű dróthúzal születését De valami, az épülethez, az új géphez hascailó új érzés lesz rajtuk úrrá, amikor munkájukról, terveikről beszélnek. A termelési kimutatásokkal illusztrált adatai száraz számok, de mindegyike az emberi értelem és a szorgalom győzelmét dicséri. Ez az éi-telem azonban egyszer fogékonyabb, másszor nem. Erről tanúskodnak néha az "ünnepi" műszakok utáni vélemények. Nehezen értik, miért kell ünnepnap dolgozni, ha utána nincs elegendő nyersanyag, állnak a gépek. Szóval akad értetlenség, pontosabban több olyan jelenség, amit nem értenek, vagy nehezen értenek az emberek? Talán nem kapnak választ kérdéseikre? A vezetők azt mondják: igen. De ezzel még alig lehet megnyugtatni néhány ember felzaklatott kedélyét, s azzal sem, hogy elmondják a hibákat és ezt elismerik az illetékesek. Egyre több a sérelem, vagy vélt sérelem a gyárban. Ezért kissé felbolygatottak a kedélyek. Jó lenne végre nyugodtságot teremteni, portalanítani nemcsak az üzemrészeket, hanem a szellemi klímát is, amely az emberek lelki állapotán túl a termelő tevékenységre is hatással van. A nagyobb feladatok előtt, — amelyek most és a jövőben hárulnak a gyáregységre —, helyes és jó dolog rendbeszedni a gépeket, az üzemszervezést, s a gondolatokat is. Tegyék mindezt okos, nyugodt és igaz szóval. Ügy hogy a szavakat megfelelő tettek is kövessék. A kábelgyár ugyanis nemcsak alumíniumformáló, huzalszigetelő, hanem társadalmi olvasztótégely, az új emberek kohója is. Ügy látszik most ráférne erre a kohóra egy kis felújítás azzal is, hogy nagyobb gondot fordítanak a szellemi klíma tisztítására. hogy ne szülessen itt a falak között többé keserű história, szomorú történet, legyen ez a szép munkahely az űj huzalok, kábelek gyára, s egyben sok munkásörömet, szépséget teremtő üzem is. Nagy Pál As egyik legjobb befektetés B

ármerre járunk az országban, mindenfelé láthatjuk, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás évről évre jobb eredményeket mutat fel. Igaz, hogy a fejlődés nem mentes kisebb nagyobb gondoktól sem, s ha ezek kerülnek szóba, akkor a legtöbben arra hivatkoznak, hogy a legutóbbi években bekövetkezett nagyarányú előrehaladás ellenére, még mindig kevés gép, műtrágya, vegyszer, megfelelő nagyüzemi gazdasági épület áll a tsz-ek rendelkezésére. Vitathatatlan, hogy ezeknek, s általában az anyagi, műszaki tényezőknek igen fontos szerepük van a termelőszövetkezetek további erősödésében. Példák, tények százai figyelmeztetnek azonban arra, hogy a jó természeti adottságok, a leghasznosabbmak ígérkező beruházások, a legkorszerűbb felszerelések is csak akkor gyümölcsözőek, ha kellő hozzáértéssel gazdálkodnak a nagyüzemekben. Ennek pedig nélkülözhetelen feltétele, hogy elegendő és jól képzett szakemberdolgozzék a tsz-ekben. Ez az oka annak, hogy az állam nemcsak előnyös hitelekkel, sokféle egyéb gazdasági támogatással segíti a termelőszövetkezeteket, hanem szakmai vezetésük erősítésével is. A 3004-es kormányhatározatok alapján 1959 óta mintegy 5500 szakembert irányítottak át más munkahelyekről a nagyüzemi társas gazdaságokba. Azok a szakemberek, akik vállalták, hogy 3—5 évig valamelyik, még meg nem erősödött szövetkezetben dolgoznak, jövedelemkiegészítést kapnak az államtól. Emellett egyéb — társadalombiztosítási, lakásépítési stb. — kezvezményeket is élveznek az ilyen, úgynevezett szakemberek. B

őséges tapasztalatok bizonyítják, hogy a tsz-ek szakemberekkel való támogatásának ez a módszere bevált. Jórészt a kihelyezettek munkájának hatására erősödött meg, zárkózott fel a közepesek, vagy a jók soraiba sok gyenge termelőszövetkezet. Igazuk van azoknak, akik szerint az az egyik legjobb "befektetés*, ha rátermett, és odaadóan dolgozó agronómusokkal, állatteEurópa hideggóca: Magyarország Csaknem egy hónapja "ül« Európa középső területein a hideg légpárna, amely útját állja a légkörzés télSzelidítő áramlatainak. Körülöttünk mindenütt enyhébb a hideg: Európa legészakibb országaiból hétfőn reggel mínusz 4, mínusz 8 fokos minimumokat jeléntettek a megfigyelők, csupán az Ural vidékén voltak 30—34 fokos fagyok. A hideg megüleped ésé re kedvező anticiklonális helyzet — a legutóbbi meteorológiai térképek szerint — hamarosan megváltozik: erősen süllyed a légnyomás, s egy Észak-Skandinávia felett kialakult ciklon viszonylag enyhe hideghullámot, indított el délnek, amely hétfőn elérte a Szovjetunió Baltitenger melléki területeit A meteorológusok szerint a következő 36 órában még nem remélhetünk lényeges változást az időjárásban. A gyenge havazás szórványosan kedden is tart, a szél azonban — főleg a Dunántúlon — erősödik, helyenkén eléri a 20—25 kilométeres óránkénti sebességet. Az éjszakai hőmérséklet országosan mínusz 12—16, a keleti megyékben mínusz 20 fokig süllyed és nappal is csak mínusz 6—mínusz 10 fokig enyhül a hideg. (MTI) A szorgalmukról és ügyességükről híres tápéi asszonyok a hosszú téli estéket a hagyományos gyékény fonással-szövéssel töltik. A nyáron összegyűjtött vízinövényből szebbnél A gyékényes faluban szebb gyékényszőnyegeket, papucsokat és szatyrokat készítenek, amelyeknek nemcsak itthon van keletjük, hanem számos európai országban, de még a tengeren túl is. A szövetkezet számára otthon készített gyókényárut a gyűjtőbe szállítják, ahonnan azután szinte naponta indítanak útnak szállítmányokat a megrendelőknek. Képünk a készáru átvevőben készült egy forgalmas délelőttön, amikor két méter széles szőnyegeket is láthattunk. nyésztőkkel, könyvelőkkel segíti az állam a tsz-eket, mert ez a támogatás a gazdálkodási eredmények növekedése révén sokszorosan és rövid idő alatt megtérül. A termelés, az árutermelés fokozásával, a költségek csökkentésével természetesen velejár az is, hogy nagyobb lesz a tagok részesedése, jövedelme. A kormány úgy határozott, hogy 1964-ben újabb szalcembereket irányítanak át a tsz-ekbe, mert még sok nagyüzemi társasgazdaság rászorul erre a támogatásra. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy az érintett szövetkezetek szakmai vezetése olyan mezőgazdászokkal és könyvelőkkel erősödjék, akik eddigi működésükkel már bebizonyították alkalmasságukat nehéz feladatok jó megoldására. A 3004/6-os határozat előírja azt is, hogy elnöki tisztség betöltésére csak kivételesen, a földművelésügyi miniszter engedélyével lehet valakit átirányítani termelőszövetkezetbe. A leghelyesebb, ha elnököt maguk közül választanak a szövetkezeti tagok. •mjagyon indokolt és méltányos a határozatnak az a pontja is, amely szerint azok az elnökök, mezőgazdászok és könyvelők is kaphatnak indokolt esetben jövedelemkiegészítést, akik nem átirányítással kerültek valamelyik gyenge tsz-be. Ugyanilyen állami támogatást lehet engedélyezni azoknak, akik amellett, hogy saját szövetkezetükben dolgoznak, másik tsz-ben is ellátják az elnöki, a mezőgaszdászi vagy a könyvelői teendőket Elősegíti a határozat a nyugdíjas szakemberek munkavállalását is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya vezetőjének hozzájárulásával a gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ekben 3—5, a közepesekben pedig 2—3 évi időtartamra a szüneteltetett nyugellátással azonos öszsaegű jövedelemkiegészítésben részesülhetnek a nyugdíjas szakemberek. Mindemelett lehetőség van arra is, hogy azok, akik 1964-ben végeznek valamelyik közép- vagy fels'fokú oktatási intézményben, gyakornoki idejüket termelőszövetkezetekben tölthessék. Az ilyen gyakornokokat fogadó tsz-ek, vissza nem térítendő állami támogatásként megkapják a gyakornoki fizetés'nek megfelelő összeget. Ez a kedvezmény is számottevően hozzájárul ahhoz, hogy tovább javuljon a termelőszövetkezetek szakemberekkel való ellátottsága. A

legjobb megoldás természetesen az, hogy a termelőszövetkezetek maguk gondoskodnak szakemberekről. Ezért helyes, ha a tsz-ek mind több fiatalt küldenek felsőfokú iskolára, tanulmányi ösztöndíjjal. Az állam ehhez is segítséget nyújt a szövetkezeteknek: vissza nem térítendő támogatásként rendelkezésükre bocsátja az ilyen ösztöndijak összegét. Messzemenő és sokoldalú tehát az a gondoskodás, amellyel államunk a tsz-ek szakmai irányításának fejlesztését előmozdítja. A szövetkezeteken a sor, hogy éljenek a felsorolt lehetőségekkel, mert elsősorban ők maguk látják ennek hasznát, de jól szolgálják vele az egész mezőgazdasági termelés és ezáltal a népgazdaság érdekeit is. GULYÁS PAL Kedd, 1964. január 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 3