Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-10 / 7. szám

Egy pp&agfiffm naplójából A PALKÓ GYEREK TÖRTÉNETE Vajon melyik Igazgató örül annak, ha másik iskolából át kell vennie egy fegyelmezetlen tanulót? Egyik sem! Van ebből a fajtából elég sok —, mondják kár a számukat szaporítani. Így volt ez Palkó esetében is! De a ..pártolóajánló" most az iskola egyik tanára volt, aki jól ismerte a szülőt és bízott abban, hogy a személyes kapcsolat Kivegyem az iskolából. ..? alapján megkomolyodik fiú. Így az igazgató hajlott kólába a szóra, s Palkó gyerek be- gedik? iratkozhatott az új iskolába. Sok az Igazság abban, hogy az új környezet hatással van az emberekre. Több eselben tapasztaltuk, hogy az új osztályközösségben előnyösen fejlődik a gyermek, s a keserű lecke viszszatartja attól, hogy tovább is meggondolatlanul, rendet felrúgva élien. De a jó példák mellett igen sok kivétellel ls találkozunk. Elmúlik egy-két hét, vagy tán egy hónap, s az áthelyezett ott folytatja tovább, ahol abbahagyta. Ugyanazt teszi, mert a környezetváltozás teljességében nem elég ahhoz. hogy az úgynevezett „nehéz eseteket" megoldja, ha az nem párosul a gyermek ióra hajló akaratával, szorgalmával és messzemenő szülői segítséggel. f pófébnmik vitai tel A szülő nő fizetés nélküli szabadsága N. M.-né, Szeged, ságváritelepi lakos levelében arról ír, hogy tudomása szerint az év elején rendelkezés jelent meg a szülő nő fizetés nélküli szabadságáról. Kérdése: van-e arra mód. hogy ezt a szabadságot az igényjogosult dolgozó nő — szükség esetén — részletekben kivehessek Válasz: A Munka Törvénykönyve — az 1962. évi 26. tvr. 2. 5-ával módosított új — 98. §. 4. bekezdése álapján a dolgozó nő kérelmére a munkáltató szerv vezetője a szülési szabadság letelte után. a szoptatás, illetőleg a gondozás biztosítására a gyermek 3. életévének betöltéséig köteles fizemég van idö javításra! Ha ; tés nélküli szabadságot enjavít. keresztül megy! Más gedélyezni. — Hogy engem hívatni tetszett? — kérdezte a szülő. — Most hallom először. Én akartam jönni többször is, de a fiam mindig azt mondta, hogy a tanár úr beteg. A hazugságok sorra kiderültek. A szülő fájdalmat mutatva tenyerébe hajtotta az arcát és azt kérdezte: Mit tegyek, tanár úr? Mondja, ha elviszem más isakkor keresztül enA szülő léhát igen csalafintán tette fel a kérdést, s a tanár meg is lepődött rajta. Mit lehet erre felelni? Semmi mást, mint amit a tanár mondott: — Tanuljon a gyerek. Úgv érzem, a Palkó gyerek esete sem lett volna különösebb eset számunkra, ha nem iskolán belüli tanár a védelmezője. így azonban a figyelem ráirányult- és sajnos, már az első hónapok után fritúnt, hogy semmivel sem áll jobban a gyerek szénája, mint az előző Iskolában. Észrevetmegoldás nincs. Azt hinné az ember, hogy ilyen mondatok után felelősségre ébred a szülő és utánanéz a gyermekének. De nem így történt. A szülők továbbra is magára hagyták Palkót, e nem csoda hát, ha év végén megbukott. S mivel a javítóvizsgára sem készült el. osztályismétlésre utasították. Az új iskolaév megkezdődött, s az év eleji tennivalók közepette tán el is felejtették a Palkó gyereket. Annál js inkább, mert ismét új iskolába kérte felvételét. A Palkó gyerek elment, jött azonban helyette más. A ..hivatalos fórum" egyik embere, aktatáskájában Palkó édesapjának feljelentésével. Ugyan, kit jelentett fel? Azt a tanárt, aki gyermekét maga mellé Vette, aki oly sok fáradozást és gontük, hogy a gyermeket aján- riot rrém sajnált, hngv a Palló tanár is eléggé zavarban kó gvé-rekből megkíséreljen volt a gyen ge eredmény lát- embert nevelni. tán. Bizonyára akkor már sokszor megfordult benne az a gondolat, kár volt mindezért. s talán még a kartársak ls neheztelnek, hogy a „nehezebb esetek" számát eggyel növelte. De emellett feltűnt más is. Többek között a „patronáló" tanár igyekezete. Mindenáron meg akarta mutatni, hogv embert farag n gyerekből. Korrepetálásra hívta, ha kellett, megdorgálta, megszégyenítette. De mit használ a jó szó, ha süket fülekre talál? A tanár nem tanulhat a diák helyett, s bármennyire tisztességes emberek is a szülők, Végső soron nem őket. hanem a gyermeküket kell értékelni. A fiú csavargására sem a szülő, sem a tanár nem tudott mentséget mondani A fiú részéről a hazudások tömkelege tovább folytatódott. „Kórházba kellett vinni a húgom", s egyéb Hogy ml volt a levélben? Kár róla szólni. Rágalmak tömkelege. Ilyen kifejezések: „a tanár megígérte, hogy évvégén keresztül engedik a fiút. ha más iskolába megy." Mindenkit okolt a SZÜlő, csak éppen magát nem. Pedig hogy a gyermek Idáig jutott, abban elsősorban ők maguk voltak a hibásak, a nemtörődömségük és az a rendezetlen családi élet. mely nem adott Otthont, nyugtot a fiúnak. A vizsgálat hosszabb ideig tartott, de eredmény nélkül zárult. Illetve azzal az eredménnyel. ho£v a vizsgálatot Végzők megállapították: hihetetlen ül hálátlanok tudnak lenni az emberek. Az említett célú fizetés nélküli szabadságra a dolgozó nő a gyermek 3. életévének eléréséig bármikor és bármilyen részletekben | igényt tarthat. A fentiekkel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fizetés nélküli Bzabadság kiadá«ának egyáltalán nem előfeltétele, hogy a dolgozó nő előzőleg a rendes szabadságát vegye ki. E körülményre különösen a szoptatás, illetőleg a gondozás címén Igénvbe vehet .-3 szabadság kiadásánál kell figyelemmel lenni. A dolgozó nő tehát a gyermek gondozása címén igénybe vehető fizetés nélküli szabadságra akkor is jogosult, ha az évi rendes szabadságát megelőzőleg még nem vette ki. Végül ugyancsak itt említjük meg özt. is, hogy a fizetés nélküli szabadság kiadásának előfeltételéül azt sem lehet kikötni, hogy a gyermek beteg legyen. Váljék közismertté a 3004/6-os kormányrendelet Általános tapasztalat, hogy termelőszövetkezeteinkben natknzilr c lannir olopiávol sem a vezetők, sem a lagság nem ismeri eléggé a tsz- ,fJ8™" ek állami támogatásának rendszerét összefoglaló 3004 6- JeP*tt életbe, mar tavaly os kormányhatározatot. Ezért lapunk január folyamán szeptemberben nyilvánosságtöbb cikkben foglalkozik, ezzel a kormányhatározattal, került A/óta módink mivel a közölt Ismeretek mind a zárszámadási közgvfllé- ra Keru"- AZOta moaIui£ sekkel, mind a tervkészítéssel kapcsolatban rendkívül hasznosak lehptnck. Cikksorozatunkra ezúttal Is felhívjuk a megye szövetkezeti gazdáinak figyelmét. 1. Hivatalos adatok szerint a mezőgazdaság össztermelésének értéke tavaly alacsonyabb lett ugyan a tervezettnél, de 4—5 százalékkal így is meghaladta az 1902. évi eredményt. A felvásárlás összes mennyisége nagyobb arányban növekedett, mint a termelés, tehát nőtt a mezőgazdasági árutermelés aránya. Abban, hogy a közismert nehézségek ellenére így alakult a helyzet, a szántóterületünk 80 százalékán gazdálkodó termelőszövetkezeteknek van a legfontosabb szerepük. S elsősorban a nagyüzemi társas gazdaságokon múlik az is, hogy az idén további 4—5 százalékkal termeljen többet a mezőgazdaság, s 7.4 százalékkal adjon több árut. Köztudomású, hogy államunk kezdettől fogva sok irányú és jelentős támogatásban részesíti a termelőszövetkezeteket: 1958-tól nem az egész országnak elsőrendű árdeke, hogy sok árut, olcsó termelő, korzzerü szocialista nagyüzemekké váljanak a termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezetek állami támogatásának rendszerét 1958. óta a 3004-es számú kormányhatározatok foglalják egységbe. Ezeknek a határozatoknak az alapelvei évről évre változatlanok. Lényegük az, hogy a termelés és az árutermelés növelésére, az azt előmozdító beruházásokra, valamint a szövetkezeti vezetés megjavítására adott kedvezményekkel segíti az állam a tsz-eket. Így járul hozzá a termelési színvonal emeléséhez, a közös vagyon gyarapításához, a tágok jövedelmének fokozásához. Minden új 3004-es határozatnak vannak azonban az előző évitől van a szövetkezeti vezetőknek arra, hogy a tagsággal együtt tanulmányozzák ezt a számukra elsőrendűen fontos jogszabályt. A tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy sok helyen még a szövetkezeti vezetők sem olvasták el a 3004 6ost. Ez pedig súlyos hiba, mert a határozatban foglalt intézkedések ismerete nélkül nem tudnak élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az állam nyújt a szövetkezeteknek. S ha ezekkel nincsenek tisztában, akkor az éves terv kidolgozásánál sem tudják figyelembe venni, hogy akár a termeléshez, akár a beruházásokhoz milyen segítséget meríthetnek 1964-ben. De nemcsak erről van szó. A 3004/0-os határozat jelentősége sokkal na,gyobb annál, ami a tervkészítésben betöltött szerepből fakad. Nagyobb, mert a.z egész szövetkezeti gazdálkodás sarkalatos kérdéseivel foglalkozik, márpedig minden tsz 1963. végéig több mint 30 __ • _ Vl££»2%!Jt2. temelőszövetkezcték helyzealapszabályában benne van. hogy eltérő vonásai. Természetes nagyüzemi társas gazdálkoez, hiszen egészen más a d(ís valamennyi fontos próbáz összeg, amelyet az állam n tsz-ek mcger6södésén"k, fejlődésének elősegítésére fordított. Triói népgazdasági tervünk 10.5 milliárd forintot irányoz elő mezőgazdasági beruházásokra. Ez az összeg 2.8 milliárd forinttal több annál. amit. ötéves tervünk erre a célra szánt te ma. mint például amilyen 1958-ban volt. Sőt, a körülmények egyik évről a másikra is változnak, s mindig adódnak olyan tapasztalatok, amelyeket éppen a támogatás hatékonysága, érdekében hasznosítani kell. Ezért jele1964-ben. s mint eddig, most nik meg minden esztendőié a termelőszövetkezetekben valósul meg a beruházások legnagyobb része. Így ls Van rendjén, hiszen nem csupán a parasztságnak, habén a tsz-ek állami támogatásénak rendszeréről szóló kormányhatározat. A 3004/8-os számú határozat, amely erre az évre Vo31 egjelent a% eísS magyar kertészeti lexikon RÉGŰTA nélkülözött fflun- szerkesztés munkájában egy vitelért Gonda PáltésaKos15 tagú szerkesztő bizottság suth Nyomda dolgozóit illeegyügyú mesék az 6t segftő talan rágalmazásnak súlyos tanárt is lehetetlen helyzet- következményei vannak. De bé hozták. De ő bízott a le- ha egy pedagógust alaptalahetctlenben. és minden ku- nul megrágalmaznak, s kitíarc ellenére a szivét és lel- derül, hogy a feljelentőnek két adta munkájába hogy nincs igaza — többnyire hátha sikerül megállítani a nyugodtan továbbmennek az gyereket a lejtőn. eset fölött a feljelentőre Űgy gondolom, hogy már- nézve minden következmény kat adott közre a Mezőgazdasági Kiadó. A budapesti Kossuth Nyomda tetszetős külsőben, famentes illusztrációs papíron több mint 12 ezer példányban elkészítette az első. önálló magyar Kertészeti Lexikont. Őszinte örömmel üdvözöljük ezt a hézagpótló fontoshosszú törté- | "ágú könyvet, amely rhezú1 gazdasági sznkkönyviermésünk színes választékában méltóan képviseli a magyar kertkultúrát. A korábban megjelent lexikonok és egyéb enciklopédikus jellegű munkák eddig ls tartalmaztak ugyan több-kevesebb Eíze' ff net be is fejeződött. De tanulságként azért az emberből tnég egv gondolat kikívánkozik. Mégpedig az, hogy az életben általában az alapclus dereka felé járt az idő, mikor a tanár egy hónap után ismé<t találkozott az édesapával. nélkül. Legalábbis ebben az esetben így történt. Nem hiszem, hogy éz így jól lenne...! Bánfalvi József is, benne olyan országos hírű szaktekintélyekkel, mint Mohácsi Mátyás, Porpáczy Aladár, Mészöly Gyula. Ormos íirire. Domokos János, Somos András és mások. ront; VI-.HTK A VASKOS kötet és Jtilesn érzéssel gondolunk arra a hosszú útra, amit a tudomány és a gyakorlat összefogása Láppal János „Posoni kert"-je (1064) óta megtett, amíg egy ilyen, níifidéfi igényt kielégítő 1150 oldalas munkában együtt kaphattuk mindazt, amit e tudomány területén kertészeti napjainkig nagynevű kertémakör anyagát tartalmazza a Kertészeti Lexikon. A Űj gyorsjáratú hajó tervei A Szovjetunióban tervezett na, magassága 6 méter. A legújabb gyorsjáratú légpár- hajótestet könnyű alumfniílás folyami hajó sebessége umötvözetékből készítik. A eléri az óránkénti 120 kilo- légpárnás hajók nemcsak métert. Az áramvonalas, nyáron és ősszel, hanerrt téóriási légcsavarokkal ellá- len is közlekedni fognak. Az tott fehér-kék testű hajó re- új gyorsjáratú hajók gyártápülőgépre emlékeztet. Hosz- sát már az idén megkezdik, szá 26.5 méter, szélessége körülbelül 10 méter. A hajó f ismeretanyagot, ám a kötött tészelődök alkotlak Szoros terjedelem mindenkor határt ^rendben elrendezve 44 szabott az alaposabb és elmélyültebb tárgyalásnak. Ezúttal 25 ezer címszót tartalmazó, korszerű kertészeti lexikont vehet kezébe az olvasó. Igein kiterjedt adatgyújtőés rendszerező munka nyomán 1959 és 1962 között 300nál több hazai szakíró írta meg és ellenőrizte a lexikon anyagát. Kitűnő biztosítéka ez a magvar kérész.társada]nm kollektív alkotókészségének. Hatalmás tárgyi anyag gyúlt, össze így. amiből azután Mxiraközi Tamás. dr. Okályi Iván és Tímár vényvédelem Zsuzsa szerkesztői tevékeny- tárgyköréből sége nyomán formálódott egésszé a Kertészeti Lexikon. Hathatósan vétt részt, a ti dicséret. Nem utolsósorban a tetszetős egészvászon kötésű külső Lengyel Lajos ízléses kötéstervének érdeme. Egészben véve a most megjelent Kertészeti Lexikon hasznos és nélkülözhetetlen segítőtársa lest minden kutatónak, pedagógusnak, gyakorló szakembernek csakúgy. mint á kertészet különböző ágaiban elmélyülni kívánó kertkedvelő nagyközöfóégiiek. A T.tttOV.Al AVOÓ fogalmak kiválogatásakor arra törekedtek a szerkesztők, hogy a már megjelent, vagy ezután megjelentetésre kerülő lexikális művek ne tartalmazzák párhuzamosan biológia, botanika, genetika, a jelen munkában fnglahanövénynemesítéstan, mete- kat. Következetesen törekedorológia, talajtan, trágyá- tek annak az elvnek a megzástan, földmúveléetan, ön- valósítására, hogy korszerű tözési ismeretek — mint tudományos alapra évült érintkező segédtudományok gyakorlati kertészett lexi— tárgyköréhez tartozó kér- Hont a diának közre. A lexidéseken túl bőséges anyagot kon oldalain a legkülőnbötartalmaz a gyümölcstef- rAi,b fogalmakról olvashamesztés, szőlőtermesztés, bo- ttmk tömör értelmezést. A rászat, zöldségtermesztés, lövegek közérthelfok. de dísznövénytermesztés, fals- mindenkor tudományos ponkolai termesztés, dendroló- töásdgűak. Az egyes címsza20—35 centiméter magasan fog száguldani a víz felett. A hajófenék alatt a nagy teljesítményű ventillátor 165 négyzetméternyi területű rugalmas légpárnát fog létrehozni. A repülőhajó 400 kilométer hoeszú utat tud megtenni anélkül, hogy kikötne. Vízkiszorítása több mint 20 tónÜveggyárakat exportálunk A magyar ipar nagy üveg- építik fel az új gyárat, gyárat szállít Kubának, In- amelynek korszerű berendelonéziának, Indiának, s most zéseivel évente mintegy hátonna különböző viatól is egy uj diszmugyarto üzem felszerelésére. Pancso- úvegkeszletet és egyéb díszva közelében, Alibunárban múárút állítanak élő gia. kerttervezés, kultúrtechnika, kertészeti kert technológia. kertcszéltörténet. nöés méhészet is —. hogy csak á legfontosabbakat említsük. Emel! a könyv ériékét a 64 egész, oldalas többszínnyomású tábla Csapndi Vera. Koch Emőné kitűnő íllusztrAdóival, valamint a 2000 szövegközti tusrajzvak tárgyalásának végén gyakran a problémakört érintő fo-ntosabb irodalmat is közli. Természetesen nem pótolja ez a munka áz. egves kertészeti ágazatokat, részleteiben tárgyaló kézikönyveket. de kétségtelen, hogy nagy segítséget nyújt a nanjainkban rohamosan fejlődő tudomány figyelemmel kisérésében és ösztönzően hat egy-egy fogalom köré csoportosítható ismerelfmvng teljesebb megismeréábra, meg a hibátlan nyomdatechnikával készült fény- sére. képanyag. visnyovszky Zsigmond, Nagy feladatot oldott meg a oél-Alföldi Mezőgazdasági a műszaki szérkesztő Balla Kísérleti Intézet Endre, á szép tipográfiai ki- tudományos munkatársa lémdját a tagsággal együtt kell megvitatni, eldönteni. Nem kizárólag a vezetők és a szakemberek 1oga, kötelessége tehát az sem, hogy elhatározzák, miképpen hasznosítják a tsz-ben a 3004/0os határozat adta lehetőségeket. Az egész tagság ügye ez, mint ahogyan a termelőszövetkezet sem csupán a vezetőké, hanem a benne tömörült embereké családoké. Nélkülük dönteni sem a hitetek felvételéről, sem a talajjavításról, vagya szakmai irányítás javításáról. sem más léte-eges dologban nem szabad. De más oka is van annak, hoev az állami támogatós rendszerét, mértékét, módozatait a tagoknak is ismerniük kell. Nevezetesen az, hogy a szövetkezeti tagok csak így láthatták világosan. _ milyen nagy gondot fordít az állam a nagvüzeml társas gazdaságok felvirágoztatására. S ha ezzel tisztában van a tagság, akkor tnég szívesebben, még lelkiismeretesebben dolgozik. Éppen elég ok van hát arra. hogy a 3004/R-os határozattal megfelelőképpen foglalkozzanak a termelőszövetkezetekben. A mostfthl időszak bőven kínál erre lehetőségeket. Országszerte tanfolyamokat, előadássorozatokat tartanak a falvakban. n tsz-ekhisi. Az Ismeretterjesztés különféle formáiba sikeresen be lehet iktatni olyan tájékoztatókat, beszélgetéseket, amelyek megismertetik a szövetkezeti tagokkal a 3004/6-os határozatot. Természetesen az a helyes, ha nem elvemtan, hanem a helyi adottságokkal, szükségletekkel összefüggésben vitatják meg a határozat egyes részeit, intézkedéseit. Mindenütt elsősorban azokat, amelyek helyi tsz szempontjából legfontosabbak. Most még van Idő arra. hogy ezt a munkát azoknn a helyeken Is megszervezzék, elvégezzék, ahol eddig elhanyagolták. A termelőszövetkezeti vezetőség, a pártszervezet, a községi tanács, a népfront együttesen feltétlenül képes arra, hogy az állami támogatás rendszerét, közismertté tegye a községekben. S ha a járási irányító szervek is kellőképpen törődnek ezzel a feladattal, akkor a 3004/6os határozatban foglallak megvalósítása még inkább közüggyé válik a termelőszövetkezetekben, mint eddig. Gulyás PR1 Péntek- 1904 jMuár Ift. 01L-MAGfARORSZAG S