Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-07 / 4. szám

Kenyérliszt és fehér liszt A megye ellátásáról nyilatkozik a malomipari váltalat igazgatója Köztudomású, hogy az Természetesen az idén nek felel meg. Ha tekintet­tóén nem állunk valami jól úgy formáltuk az említett be vesszük azt is, hogy kenyérgabona dolgában, gyártási eljárásokat, hogy Csongrád megyében egy év Gyengén alakult a termés, megfeleljenek a külföldi alatt átlagosan 130 kilo­kénytelen volt a kormány gabonafélék tulajdonságai- gramm lisztet külföldről beszerezni a hi- nak, s a hazai terméssel ke­ényzó mennyiséget. Decem- verve változatlanul jó mi­berben már olyan kenyeret nőségű lisztet adjanak, ettünk itt Szegeden is, amit Vi. , ..., , nemcsak magyar lisztből Ötven vagonnal tobb sütöttek. De formáján, ízén tiszt ugyan senki sem vette ész- _ Jó eredményeket ér­re! Szaknyelven szólva nem tünk el a fehérliszt-kihoza­valtozott a kenyer szokásos tal fokozásával is. Ilyen szempontból szintén szeren­csés helyzetben vagyunk: a megyében relt, nagy fogyaszt egy személy —, a városokban 80 —90, a mezőgazdasági terü­leteken 160—170 kilogram­mot — kiderül, hogy na­gyon is megéri az efféle ta­karékoskodás. minősége. Jobb előkészítés és tisztítás Folyamatos a szállítás — Amint már szó esett róla, decemberben érkezett meg az első külföldi liszt­csak jól felsze- szállítmány a megyébe, ja­malmok működ- nuártól pedig az importga­tása után szükségünk nek, melyekben az őrlés fo- bona szállítása is folyama­A Csongrád Megyei Ma- lyamata kellőképpen tagolt, tos lesz. Nehézségek tehát lomipari Vállalat igazgató- Ennek köszönhető, hogy a nem fordulhatnak elő, ke­ja, Csörgey Sándor adja múlt év utolsó negyedében nyérliszt és fehérliszt is lesz meg a kérdés kulcsát: — a rendelkezés hatálybalé- elegendő Szegeden éppúgy, — Valóban nem változott pése óta — 2,2 százalékkal mint az ország többi részé­a minőség, mert időben fel- több lisztet őröltünk ki a ben. Az őszi vetés csak jót. készültünk az importból korábbi átlaggal szemben, ígér, s bátran remélhetjük, származó gabona és liszt s a minőség ezúttal sem hogy az új termés betakarí­feldolgozására. A kormány romlott. határozata értelmében egy- — Ez a 2,2 százalék "lát­részt fokoztuk a fehérliszt- szatra nem sok, pedig kő- nára. kihozatali, másrészt külön- rülbelül 45—50 vagon liszt­böző változtatásokat lép- • tettünk életbe az őrlés tech­nológiájában, főképpen az előkészítés és a tisztítás te­kintetében. A technológia finomítása, kisebb-nagyobb fokú alakítása nem 'újdon­ság a malomiparban, min­den évben szükség van rá: az új termés minősége egé­szen szeptemberig ingadozó, s csak azután nevezhető ál­landónak. nem lesz már külföldi gabo­F. K. Harminc ember helyett dolgozik a motoros jégfűrész A Tisza középső szakaszát mű szorult a jégkéreg közé, húsz centiméter vastag jég- amely erősen veszélyezteti a páncél borítja. A Közép­tiszavidéki Vízügyi Igazgató­hajók épségét. Ezért hétfőn Hétszáznegyven ingyenes véradó a Szeged környéki falvakban A községekben sokáig nem ják, hanem nélkülözhetetlen sikerült igazi tömegmozgal- alapanyag is a gyógyszer­mat teremteni a véradásban, gyártásban. A járási Vörös­Ezt a tényt felismerve, a já- kereszt terve, hogy az idén rási Vöröskereszt elnöksége egy-egy községre legalább először 1962 őszén Szaty- szaz ingyenes életmentő, vér­mazon rendezte meg az el- adó jusson. S ehhez meg is só önkéntes, térítésmentes van a lehetőség. A falusi véradó napot, kommunisták, vezetők példa­Meglepetésként hatott, hogy mutatása a véradásban erre a véradó napra három- _ _ - , - . - , ,... szor annyian - több mint kovetesre tala t hatvanan - jöttek el a ? . ™ kato,,kus «megek szatymaziak közül, mint más Koreöen IS­hgsonló alkalmakra, amikor idén márciusban kezdőd­fizettek is. Ezt követően Kis- nek a községekben az önkén­teleken rendeztek hasonló tes véradó napok. Március véradó napot, s ez is igen jó 3-án Algyőn lesz az első, s eredménnyel zárult. A két ugyanezen a napon Bordány­község tapasztalataiból ki- ban tartják a következőt. S indulva — amint ezt Tóth máris bizonyos: a szegedi já­Mihályné, a járási Vörös- rás lakói ebben a nemes cse­lekedetükben az egész ország elismerését, szeretetét vívják ki maguknak. ság folyamtelepének telelő- üzembe helyezték a motoros jében huszonkilenc vízijár- jégfűrészt és megkezdték a körülfagyott hajók, uszályok kiszabadítását. A motoros jégfűrésszel tavaly dolgoztak először. Az akkor ötven cen­timéter vastag jégpáncélt óránként mintegy 250—300 méter hosszúságban vágták szét A jégkéreg vastagsága jelenleg még a felét sem éri el a tavalyinak. Az igazgató­ság dolgozóinak ötletes újítá­sával több, mint harminc ember munkáját teszik feles­legessé és negyedére csök­kentik a vízi jármű vek ki­szabadításának idejét. (MTI) kereszt titkára elmondotta — tavaly már 16 faluban ren­deztek ingyenes véradó na­pokat. Minden különösebb agitáció nélkül — hiszen erre idő sem volt — ezeken a véradó napokon összesen 740 falusi, (anyai lakos je­lent meg. Az ingyenes véradásban eddig a legszebb példát a pusztamérgesiek mutatták. Egyetlen napon 130 puszta­mérgesi jött el vért adni, éle­tet adni szülő anyáknak, gyermekeknek, másoknak, akiket azóta talán éppen az ő vérükkel mentettek meg az életnek. Hasonló szép pél­daját mutatták az emberi­ességnek a rúzsai gazdák is. Százhetvenen iratkoztak fel térítésmentes véradásra. A meghirdetett napon azon­ban nagy hideg, és erős hó­vihar tombolt. A derékig érő hóban 76-an gyalog jöttek el. pedig senki sem rótta volna föl nekik, ha otthon marad­nak. Ki skundorozsmán 101 sze­mély jelent meg az első in­gyenes véradó napon, a sze­gedi véradó állomás orvosai előtt, hogy ők is részt kér­jenek maguknak ebből a nagyszerű mozgalomból. Sándort alván 62-en. Al­gvőn 42-en jöttek az első hivő szóra. Jelenleg még 14 olyan köz­ség van a járásban, ahová csak az idén jutnak el a véradó állomás dolgozói. A sikerekből ítélve az év fo­lyamán megkétszereződik a járásban az önkéntes vér­adók száma. Tóth Mihályné szerint még ez is kevés. Köz­tudomású ugyanis, hogy a vért a gyógyászatban nemT csak átömlesztésre használ­Az erőszak ellen A nagy világlapok szer- dás álláspontjára helyezked­kesztőségeiben szün- ni. Hiszen a Hruscsov-javas­telenül kopogó távíró- lat magva az, hogy az ösz­gépek immár napok óta hoz- szes államok kössenek egy­zászólások és kommentárok mással nemzetközi egyez­valóságos özönét öntik az ményt, s ebben mondjanak íróasztalokra az 1964-es „kül- le az erőszak alkalmazásá­politikai évet" megnyitó Hruscsov-tervvel kapcsolat­ban. Ma már fel lehet vá­zolni a visszhang általános képét, sőt, talán az esetle­ges következményeket, a tó­ról területi viták és határ­kérdések megöl öásában Az üzenet, amely ezt a javas­latot tartalmazza, még mé­lyebbre megy, s a nemzet­közi helyzet bonyolult erő­vábbi előrehaladás módoza- vonalait szétbontva, külön tait is. Az első, amit a nem­zetközi visszhang alapján le foglalkozik a területi prob­lémák különböző típusaival. lehet szögezni: annak az ál- Az „erőszak" ugyanis rend­talános elismerése hogy is­mét a szovjet diplomácia volt kívül bonyolu't és sokrétű módon szivárog te a nem­az, amely az újévkor szoká- zetközi kapcsolatokba. A sos jókívánságokat kiemelte SZOvjet kormány pedig n be­a „jámbor óhajtások" szférá­jából — és határozott, meg­valósítható. reális politikai cselekedetekké változtatta. A visszhangokból félreérthetet­lenül kideriil, hogy a szov­jet kezdeményezés uralkodik szivárgás minden rését ei akarja torlaszolni. Ezért fog­lal állást a kettéosztott or­szágok: Németország, Korea és Vietnam békés egyesítésé­nek folyamata mellett —ami a nyugati államférfiak gon- természetesen az egyesítést dolatai felett. S ha a Fehér Ház szóvivője „csalódást' je­lez, ha London „tanulmá­nyozást" ígér, ha Bonn „el­utasít" — ez mind nem vál­toztat azon, hogy a külpoli­tikai tevékenység középpont­jában mégis egy olyan gon­dolat áll, amely magán vi­gátló erőszaktényezők íküls í beavatkozás és nyomás, ka­tonai intervenció stb.) kiik­tatását követeli meg. Éppen így ki kell söpörni az ere­szek magvait a legkülönbö­zőbb területi vitákból, ame­lyek részben revansigények­bői fakadnak (pl. a nyugat­,'.,,, . ... német revanspolitika eselé­seü a hajlékony es reahs bep)_ részben ^g kül-nbö_ szovjet külpolitikai kezde- ző. ma már alig rekonstru­ményezések gyeit nagyszeiű je- álható történelmi igényekre támaszkodnak. Mindezt — mondja a Hruscsov-javaslat az erőszak fenyegető ár­I ielőtt a visszhang rész­letesebb elemzésébe nyékától megszabadítva, bé­fognánk, mindenek- kés eszközökkel, türelmes tárgyalások folyamatában kell és lehet csak megolda­ni. előtt azt lehet tehát megál­lapítani, hogy a Szovjetunió továbbra is kezében tartja a diplomáciai kezdeményezést, új meg új, alkotó gondolato­kat vet fel, s a nyugati dip­lomáciát voltaképpen a rea­gálás, a válaszolás szerepé­nek vállalására szorítja. Ha emellett visszaidézzük a Hruscsov-javaslatok lényegét — világossá válik az is, hogy meglehetősen nehéz a szovjet indítványokkal szem­Mi okozza az első napok nj ugati visszhangjának ta­nácstalanságát ezzel a javas­lattal kapcsolatban? Az, hogy feltárja a nyugati politika belső ellentmondásosságát. akéta-korszakunkban a vezető nyugati nagy­hatalmak politikája minden kétértelműség és in­R ben a nyílt, frontális tagn- gadozás ellenére addig a fel­Február 1 a zárszámadások befejezésének batárideje Felére csökken a mérleghiányos tsz-ek száma A termélőszövetikezetek ve- jezní a zárszámadást, s az jezetten jó gazdaságok ezin­zetőségei, számviteli appa- 1963-as esztendő kész mérle- vonalát. rátusai ismét vizsgáznak! A gét be kell mutatni a fel- Mérleghiányok, gazdasági kidolgozott irányelvek sze- sőbb szerveknek hivatalos veszteségek természetesen rint február l-ig minden kő- megerősítés végett. Január még az idén is lesznek. ... , 15-től a járási tanacs me- Azonban korántsem akkorák, zos gazdasagt>an be keli le- ^gazdasági osztályán há- mint amekkorákra tavaly rom megerősítő bizottság ilyenkor kellett számolnunk. működik majd, s Ez idő szerint kellő apparátus áll rendel- lni"te87 /®'int kezésre a zárszámadások eredményjavulás mutatko­részletes felülvizsgálata- . ..,„... . , , hoZL a keszulo jarasi merlegben. . ,. . Ez a komoly változás A most folyo zarszamadasi olyan időszakban jön létre munkák varhato kilatasaiva] _ mondotta Madarász An­kapcsolatban felvilágosítást tel _ arnikor a (sz-ek nagv kertünk a jarasi tánacs vb termelési beruházásai még mezőgazdasagi osztályúnak nem tudták megmutatni fi­vezetojetol, Rodi Jánostól es gye]emre méJtó modon al_ Madaras/. Antal fomezogaz- dásos hatásukat. Az új nagy­dásztóJ. Milyen változást üzemi és gyümölcste­igernek az uj zarszamada- ]epek még csak a következő sok? Tapasztalható-e figyc- években fordulnak termőre, lemre melto javulas a tsz-ek Ugyanakkor sok szövetkezet­gazd alkod ősi, termelési szín- béri még ahhoz sem volt vonalúban? clég idő, hogy kialakítsák a — Egészen hiteles adatok gazdaság takarmánytermesz­még csak egy jó hónap műi- tési, állattenyésztési profil­va állnak majd rendelkezé- ját. sünkre — mondotta Bódi A javulás ma még nem is János —, azonban azt már annyira gazdasági, mint in­most is bízvást kijelenthet- kább erkölcsi, politikai ti­Mesterségesen Mezőgazdasági szakértők _ régóta foglalkoznak azzal a problémával, hogy kellően propagálják a méhek, e hasz­nos rovarok fontosságát. A kiváló méhgeneráció kiterme­lésének garanciája az utánpótlásról gondoskodó párok kellő szelektálása. Kiváló újítás ezen a téren a .méhek mesterséges megtermékenyítésére szolgáló készülék, ame­lyet dr. Leon Bormus, a Varsó közelében levő Skiernie­wice-i pomológiai intézet professzora szerkesztett. — A képen: Dr. L. Bormus professzor és asszisztense be­mutatja a méhek mesterséges megtermékenyítésének mód­szerét. jük, mélyreható politikai, gaz­dasági változásokon men­tek keresztül a járás szö­vetkezetei az utóbbi egy év alatt. Az év közi ellenőrzések bizony­ságai szerint most a tavalyi kerekkel magyarázható. A legtöbb tsz-ben gyöke­resen megváltozott a gaz­dák viszonya a munkához, s a rendelkezésükre álló gépi és egyéb eszközökkel sokkal jobban megművelték a közös földéket. mint korábban bár­38-ról várhatóan mintegv 18 ™k<f S ebben elvitathatat­-19-re csökken a járasban a M van a nund job­gazdaságilag még gyenge, ^T^év^ mérleghiányos tórmelöszö- „^ér^in ^za^mdott vetkezetek száma. Ugyanak- nagymertekben szaporodott k a foiskolai, egyetemi, teeh­nikumi végzettséggel rendel­a tavalyi gyenge termelő- kező szakemberek száma a szövetkezetek közül körül- közös gazdaságokban. Ugyan­belul 12—13 elorelep ak:kor szépen kamatoznak j eggyel a közepesek kategó- már azok a forintok is, me­riájába, míg a közepesek kö- lyeket a mezőgazdasági szak­ztil sokan elérik, vagy leg- munkásképzésre fordított ál­alábbis megközelítik a kife- lamurtk. ismerésig voltaképpen eljti­tott, hogy a világháború töb­bé nem lehetséges módszer a nemzetközi konfliktusok megoldására. Az új szovjet javaslat nem tesz egyebet, mint levonja ennek a tény­nek logikus konzekvenciáit. A nyugati nagyhatalmi poli­tika azonban visszahőköl — roert „elvileg" kénytelen veit ugyan elismerni az axomka­tasztrófa képtelenségét és hiábavalóságát, gyakorlati politikájából azonban távol­ról sem söpörte ki a nyo­más, agresszió, az erőszak maradványait. Legvilágosabb ez a kettősség a német prob­lémával kapcsolatban. Ez magyarázza, hogy a nyugati hatalmak kancelláriáiból szüntelenül ömlő visszhang nagyrészt éppen ezzel kap­csolatos. A nyugati állásfog­lalás logikai tarthatatlansá­gát persze legvilágosabban a bonni távírógépek kopogják le. A hamburgi Welt példá­ul dühös vezércikkben han­goztatja, hogy „az erőszakról való lemondás megkötné a Nyugat kezét". Persze, a Welt szerkesztőségén is tud­ják, hogy a bonni szájíz sze­rinti német egység, azaz a Német Demokratikus Köz­társaság bekebelezése atom­háború nélkül megvalósítha­tatlan. Ami nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy min­denképpen megvalósíthatat­lan. Ha tehát erőszakkal ezt a kérdést nem lehet megol­dani, akkor miért nem mi­nősül természetesnek és lo­gikusnak az erőszakról való lemondás? A válasz: azért, mert a nyílt lemondás az erőszakról feltárná a hivata­los nyugatnémet külpolitika képtelenségét és összeomlá­sát, új társadalmi és politi­kai erőket szabaditana fel, zavarná a nyugaton kiala­kutt militarista szövetségek katonai és gazdasági köreit A mit Londonból, Párizs­ból, vagy éppen Wa­shingtonból hallunk, az voltaképpen nem más, mint ennek a nyugatnémet álláspontnak burkoltabb és szelídebben fogalmazott vál­tozata. A lényeg az, hogy az erőszakról való lemondás a békés tárgyalások kötelezett­ségét jelenti — ez pedig szétbomlaszthatja azt a nyu­gati akcióegységet, amelyet ina mái- elsősorban az ellen­tétektől megtépázott atlanti blokk katonai keretei tarta­nak össze. A nyugati vissz­hang negatív elemei mögött ilymódon voltaképpen a nyu­gat német politikájának csődjét kell keresnünk. Per­sze, a visszhang nemcsak sö­tét. és tagadó hangokból áll. Felbukkannak az óvatosko­dó tapogatózás félhangjai is. Ennek két magyarázata van. Az egyik: a szovjet javaslat általános jellegű, nem a né­met kérdésre összpontosul, hanem megoldást mutat az összes területi kérdések ren­dezésére. A nyugati hatal­mak, s mindenekelőtt a vi­lágpolitikában főszerepet játszó Egyesült Államok pe­dig nagyon jól tudják: a nemzetközi erőviszonyok napról napra jobban eltorla­szolják az erőszak csatornáit és minél később engednek a valóság nyomásának, ezt an­nál kedvezőtlenebb feltételek között lesznek kénytelenek megtenni. A másik ok ter­mészetesen: maga a nemzet­közi légkör, a világközvéle­mény nyomása. Ez ma már nem enged más kiutat a fe­lelős nyugati kormánykörök számára, mint azt, hogy a Hruscsov-javaslatra „ellenja­vaslatokkal" válaszoljanak. Helyzetük így is nehéz: aki az erőszak eltörlésének in­dítványával szemben „ellen­javaslatokkal" él — az a vi­lág szemében menthetetlenül leköti magát az erőszak mel­lett GÖMÖRI ENDRE Kedtt 1M4. janaá? % „ DÉL-MAGI AR9R5ZAG 3 - _±í—.aíc. .'ittáJBA

Next

/
Thumbnails
Contents