Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-07 / 4. szám

Kenyérliszt és fehér liszt A megye ellátásáról nyilatkozik a malomipari váltalat igazgatója Köztudomású, hogy az Természetesen az idén nek felel meg. Ha tekintettóén nem állunk valami jól úgy formáltuk az említett be vesszük azt is, hogy kenyérgabona dolgában, gyártási eljárásokat, hogy Csongrád megyében egy év Gyengén alakult a termés, megfeleljenek a külföldi alatt átlagosan 130 kilokénytelen volt a kormány gabonafélék tulajdonságai- gramm lisztet külföldről beszerezni a hi- nak, s a hazai terméssel keényzó mennyiséget. Decem- verve változatlanul jó miberben már olyan kenyeret nőségű lisztet adjanak, ettünk itt Szegeden is, amit Vi. , ..., , nemcsak magyar lisztből Ötven vagonnal tobb sütöttek. De formáján, ízén tiszt ugyan senki sem vette ész- _ Jó eredményeket érre! Szaknyelven szólva nem tünk el a fehérliszt-kihozavaltozott a kenyer szokásos tal fokozásával is. Ilyen szempontból szintén szerencsés helyzetben vagyunk: a megyében relt, nagy fogyaszt egy személy —, a városokban 80 —90, a mezőgazdasági területeken 160—170 kilogrammot — kiderül, hogy nagyon is megéri az efféle takarékoskodás. minősége. Jobb előkészítés és tisztítás Folyamatos a szállítás — Amint már szó esett róla, decemberben érkezett meg az első külföldi lisztcsak jól felsze- szállítmány a megyébe, jamalmok működ- nuártól pedig az importgatása után szükségünk nek, melyekben az őrlés fo- bona szállítása is folyamaA Csongrád Megyei Ma- lyamata kellőképpen tagolt, tos lesz. Nehézségek tehát lomipari Vállalat igazgató- Ennek köszönhető, hogy a nem fordulhatnak elő, keja, Csörgey Sándor adja múlt év utolsó negyedében nyérliszt és fehérliszt is lesz meg a kérdés kulcsát: — a rendelkezés hatálybalé- elegendő Szegeden éppúgy, — Valóban nem változott pése óta — 2,2 százalékkal mint az ország többi részéa minőség, mert időben fel- több lisztet őröltünk ki a ben. Az őszi vetés csak jót. készültünk az importból korábbi átlaggal szemben, ígér, s bátran remélhetjük, származó gabona és liszt s a minőség ezúttal sem hogy az új termés betakarífeldolgozására. A kormány romlott. határozata értelmében egy- — Ez a 2,2 százalék "látrészt fokoztuk a fehérliszt- szatra nem sok, pedig kő- nára. kihozatali, másrészt külön- rülbelül 45—50 vagon lisztböző változtatásokat lép- • tettünk életbe az őrlés technológiájában, főképpen az előkészítés és a tisztítás tekintetében. A technológia finomítása, kisebb-nagyobb fokú alakítása nem 'újdonság a malomiparban, minden évben szükség van rá: az új termés minősége egészen szeptemberig ingadozó, s csak azután nevezhető állandónak. nem lesz már külföldi gaboF. K. Harminc ember helyett dolgozik a motoros jégfűrész A Tisza középső szakaszát mű szorult a jégkéreg közé, húsz centiméter vastag jég- amely erősen veszélyezteti a páncél borítja. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóhajók épségét. Ezért hétfőn Hétszáznegyven ingyenes véradó a Szeged környéki falvakban A községekben sokáig nem ják, hanem nélkülözhetetlen sikerült igazi tömegmozgal- alapanyag is a gyógyszermat teremteni a véradásban, gyártásban. A járási VörösEzt a tényt felismerve, a já- kereszt terve, hogy az idén rási Vöröskereszt elnöksége egy-egy községre legalább először 1962 őszén Szaty- szaz ingyenes életmentő, vérmazon rendezte meg az el- adó jusson. S ehhez meg is só önkéntes, térítésmentes van a lehetőség. A falusi véradó napot, kommunisták, vezetők példaMeglepetésként hatott, hogy mutatása a véradásban erre a véradó napra három- _ _ - , - . - , ,... szor annyian - több mint kovetesre tala t hatvanan - jöttek el a ? . ™ kato,,kus «megek szatymaziak közül, mint más Koreöen IShgsonló alkalmakra, amikor idén márciusban kezdődfizettek is. Ezt követően Kis- nek a községekben az önkénteleken rendeztek hasonló tes véradó napok. Március véradó napot, s ez is igen jó 3-án Algyőn lesz az első, s eredménnyel zárult. A két ugyanezen a napon Bordányközség tapasztalataiból ki- ban tartják a következőt. S indulva — amint ezt Tóth máris bizonyos: a szegedi jáMihályné, a járási Vörös- rás lakói ebben a nemes cselekedetükben az egész ország elismerését, szeretetét vívják ki maguknak. ság folyamtelepének telelő- üzembe helyezték a motoros jében huszonkilenc vízijár- jégfűrészt és megkezdték a körülfagyott hajók, uszályok kiszabadítását. A motoros jégfűrésszel tavaly dolgoztak először. Az akkor ötven centiméter vastag jégpáncélt óránként mintegy 250—300 méter hosszúságban vágták szét A jégkéreg vastagsága jelenleg még a felét sem éri el a tavalyinak. Az igazgatóság dolgozóinak ötletes újításával több, mint harminc ember munkáját teszik feleslegessé és negyedére csökkentik a vízi jármű vek kiszabadításának idejét. (MTI) kereszt titkára elmondotta — tavaly már 16 faluban rendeztek ingyenes véradó napokat. Minden különösebb agitáció nélkül — hiszen erre idő sem volt — ezeken a véradó napokon összesen 740 falusi, (anyai lakos jelent meg. Az ingyenes véradásban eddig a legszebb példát a pusztamérgesiek mutatták. Egyetlen napon 130 pusztamérgesi jött el vért adni, életet adni szülő anyáknak, gyermekeknek, másoknak, akiket azóta talán éppen az ő vérükkel mentettek meg az életnek. Hasonló szép példaját mutatták az emberiességnek a rúzsai gazdák is. Százhetvenen iratkoztak fel térítésmentes véradásra. A meghirdetett napon azonban nagy hideg, és erős hóvihar tombolt. A derékig érő hóban 76-an gyalog jöttek el. pedig senki sem rótta volna föl nekik, ha otthon maradnak. Ki skundorozsmán 101 személy jelent meg az első ingyenes véradó napon, a szegedi véradó állomás orvosai előtt, hogy ők is részt kérjenek maguknak ebből a nagyszerű mozgalomból. Sándort alván 62-en. Algvőn 42-en jöttek az első hivő szóra. Jelenleg még 14 olyan község van a járásban, ahová csak az idén jutnak el a véradó állomás dolgozói. A sikerekből ítélve az év folyamán megkétszereződik a járásban az önkéntes véradók száma. Tóth Mihályné szerint még ez is kevés. Köztudomású ugyanis, hogy a vért a gyógyászatban nemT csak átömlesztésre használAz erőszak ellen A

nagy világlapok szer- dás álláspontjára helyezkedkesztőségeiben szün- ni. Hiszen a Hruscsov-javastelenül kopogó távíró- lat magva az, hogy az öszgépek immár napok óta hoz- szes államok kössenek egyzászólások és kommentárok mással nemzetközi egyezvalóságos özönét öntik az ményt, s ebben mondjanak íróasztalokra az 1964-es „kül- le az erőszak alkalmazásápolitikai évet" megnyitó Hruscsov-tervvel kapcsolatban. Ma már fel lehet vázolni a visszhang általános képét, sőt, talán az esetleges következményeket, a tóról területi viták és határkérdések megöl öásában Az üzenet, amely ezt a javaslatot tartalmazza, még mélyebbre megy, s a nemzetközi helyzet bonyolult erővábbi előrehaladás módoza- vonalait szétbontva, külön tait is. Az első, amit a nemzetközi visszhang alapján le foglalkozik a területi problémák különböző típusaival. lehet szögezni: annak az ál- Az „erőszak" ugyanis rendtalános elismerése hogy ismét a szovjet diplomácia volt kívül bonyolu't és sokrétű módon szivárog te a nemaz, amely az újévkor szoká- zetközi kapcsolatokba. A sos jókívánságokat kiemelte SZOvjet kormány pedig n bea „jámbor óhajtások" szférájából — és határozott, megvalósítható. reális politikai cselekedetekké változtatta. A visszhangokból félreérthetetlenül kideriil, hogy a szovjet kezdeményezés uralkodik szivárgás minden rését ei akarja torlaszolni. Ezért foglal állást a kettéosztott országok: Németország, Korea és Vietnam békés egyesítésének folyamata mellett —ami a nyugati államférfiak gon- természetesen az egyesítést dolatai felett. S ha a Fehér Ház szóvivője „csalódást' jelez, ha London „tanulmányozást" ígér, ha Bonn „elutasít" — ez mind nem változtat azon, hogy a külpolitikai tevékenység középpontjában mégis egy olyan gondolat áll, amely magán vigátló erőszaktényezők íküls í beavatkozás és nyomás, katonai intervenció stb.) kiiktatását követeli meg. Éppen így ki kell söpörni az ereszek magvait a legkülönbözőbb területi vitákból, amelyek részben revansigényekbői fakadnak (pl. a nyugat,'.,,, . ... német revanspolitika eseléseü a hajlékony es reahs bep)_ részben ^g kül-nbö_ szovjet külpolitikai kezde- ző. ma már alig rekonstruményezések gyeit nagyszeiű je- álható történelmi igényekre támaszkodnak. Mindezt — mondja a Hruscsov-javaslat az erőszak fenyegető árI ielőtt a visszhang részletesebb elemzésébe nyékától megszabadítva, béfognánk, mindenek- kés eszközökkel, türelmes tárgyalások folyamatában kell és lehet csak megoldani. előtt azt lehet tehát megállapítani, hogy a Szovjetunió továbbra is kezében tartja a diplomáciai kezdeményezést, új meg új, alkotó gondolatokat vet fel, s a nyugati diplomáciát voltaképpen a reagálás, a válaszolás szerepének vállalására szorítja. Ha emellett visszaidézzük a Hruscsov-javaslatok lényegét — világossá válik az is, hogy meglehetősen nehéz a szovjet indítványokkal szemMi okozza az első napok nj ugati visszhangjának tanácstalanságát ezzel a javaslattal kapcsolatban? Az, hogy feltárja a nyugati politika belső ellentmondásosságát. akéta-korszakunkban a vezető nyugati nagyhatalmak politikája minden kétértelműség és inR ben a nyílt, frontális tagn- gadozás ellenére addig a felFebruár 1 a zárszámadások befejezésének batárideje Felére csökken a mérleghiányos tsz-ek száma A termélőszövetikezetek ve- jezní a zárszámadást, s az jezetten jó gazdaságok ezinzetőségei, számviteli appa- 1963-as esztendő kész mérle- vonalát. rátusai ismét vizsgáznak! A gét be kell mutatni a fel- Mérleghiányok, gazdasági kidolgozott irányelvek sze- sőbb szerveknek hivatalos veszteségek természetesen rint február l-ig minden kő- megerősítés végett. Január még az idén is lesznek. ... , 15-től a járási tanacs me- Azonban korántsem akkorák, zos gazdasagt>an be keli le- ^gazdasági osztályán há- mint amekkorákra tavaly rom megerősítő bizottság ilyenkor kellett számolnunk. működik majd, s Ez idő szerint kellő apparátus áll rendel- lni"te87 /®'int kezésre a zárszámadások eredményjavulás mutatkorészletes felülvizsgálata- . ..,„... . , , hoZL a keszulo jarasi merlegben. . ,. . Ez a komoly változás A most folyo zarszamadasi olyan időszakban jön létre munkák varhato kilatasaiva] _ mondotta Madarász Ankapcsolatban felvilágosítást tel _ arnikor a (sz-ek nagv kertünk a jarasi tánacs vb termelési beruházásai még mezőgazdasagi osztályúnak nem tudták megmutatni fivezetojetol, Rodi Jánostól es gye]emre méJtó modon al_ Madaras/. Antal fomezogaz- dásos hatásukat. Az új nagydásztóJ. Milyen változást üzemi és gyümölcsteigernek az uj zarszamada- ]epek még csak a következő sok? Tapasztalható-e figyc- években fordulnak termőre, lemre melto javulas a tsz-ek Ugyanakkor sok szövetkezetgazd alkod ősi, termelési szín- béri még ahhoz sem volt vonalúban? clég idő, hogy kialakítsák a — Egészen hiteles adatok gazdaság takarmánytermeszmég csak egy jó hónap műi- tési, állattenyésztési profilva állnak majd rendelkezé- ját. sünkre — mondotta Bódi A javulás ma még nem is János —, azonban azt már annyira gazdasági, mint inmost is bízvást kijelenthet- kább erkölcsi, politikai tiMesterségesen Mezőgazdasági szakértők _ régóta foglalkoznak azzal a problémával, hogy kellően propagálják a méhek, e hasznos rovarok fontosságát. A kiváló méhgeneráció kitermelésének garanciája az utánpótlásról gondoskodó párok kellő szelektálása. Kiváló újítás ezen a téren a .méhek mesterséges megtermékenyítésére szolgáló készülék, amelyet dr. Leon Bormus, a Varsó közelében levő Skierniewice-i pomológiai intézet professzora szerkesztett. — A képen: Dr. L. Bormus professzor és asszisztense bemutatja a méhek mesterséges megtermékenyítésének módszerét. jük, mélyreható politikai, gazdasági változásokon mentek keresztül a járás szövetkezetei az utóbbi egy év alatt. Az év közi ellenőrzések bizonyságai szerint most a tavalyi kerekkel magyarázható. A legtöbb tsz-ben gyökeresen megváltozott a gazdák viszonya a munkához, s a rendelkezésükre álló gépi és egyéb eszközökkel sokkal jobban megművelték a közös földéket. mint korábban bár38-ról várhatóan mintegv 18 ™k<f S ebben elvitathatat-19-re csökken a járasban a M van a nund jobgazdaságilag még gyenge, ^T^év^ mérleghiányos tórmelöszö- „^ér^in ^za^mdott vetkezetek száma. Ugyanak- nagymertekben szaporodott k a foiskolai, egyetemi, teehnikumi végzettséggel rendela tavalyi gyenge termelő- kező szakemberek száma a szövetkezetek közül körül- közös gazdaságokban. Ugyanbelul 12—13 elorelep ak:kor szépen kamatoznak j eggyel a közepesek kategó- már azok a forintok is, meriájába, míg a közepesek kö- lyeket a mezőgazdasági szakztil sokan elérik, vagy leg- munkásképzésre fordított álalábbis megközelítik a kife- lamurtk. ismerésig voltaképpen eljtitott, hogy a világháború többé nem lehetséges módszer a nemzetközi konfliktusok megoldására. Az új szovjet javaslat nem tesz egyebet, mint levonja ennek a ténynek logikus konzekvenciáit. A nyugati nagyhatalmi politika azonban visszahőköl — roert „elvileg" kénytelen veit ugyan elismerni az axomkatasztrófa képtelenségét és hiábavalóságát, gyakorlati politikájából azonban távolról sem söpörte ki a nyomás, agresszió, az erőszak maradványait. Legvilágosabb ez a kettősség a német problémával kapcsolatban. Ez magyarázza, hogy a nyugati hatalmak kancelláriáiból szüntelenül ömlő visszhang nagyrészt éppen ezzel kapcsolatos. A nyugati állásfoglalás logikai tarthatatlanságát persze legvilágosabban a bonni távírógépek kopogják le. A hamburgi Welt például dühös vezércikkben hangoztatja, hogy „az erőszakról való lemondás megkötné a Nyugat kezét". Persze, a Welt szerkesztőségén is tudják, hogy a bonni szájíz szerinti német egység, azaz a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezése atomháború nélkül megvalósíthatatlan. Ami nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy mindenképpen megvalósíthatatlan. Ha tehát erőszakkal ezt a kérdést nem lehet megoldani, akkor miért nem minősül természetesnek és logikusnak az erőszakról való lemondás? A válasz: azért, mert a nyílt lemondás az erőszakról feltárná a hivatalos nyugatnémet külpolitika képtelenségét és összeomlását, új társadalmi és politikai erőket szabaditana fel, zavarná a nyugaton kialakutt militarista szövetségek katonai és gazdasági köreit A

mit Londonból, Párizsból, vagy éppen Washingtonból hallunk, az voltaképpen nem más, mint ennek a nyugatnémet álláspontnak burkoltabb és szelídebben fogalmazott változata. A lényeg az, hogy az erőszakról való lemondás a békés tárgyalások kötelezettségét jelenti — ez pedig szétbomlaszthatja azt a nyugati akcióegységet, amelyet ina mái- elsősorban az ellentétektől megtépázott atlanti blokk katonai keretei tartanak össze. A nyugati visszhang negatív elemei mögött ilymódon voltaképpen a nyugat német politikájának csődjét kell keresnünk. Persze, a visszhang nemcsak sötét. és tagadó hangokból áll. Felbukkannak az óvatoskodó tapogatózás félhangjai is. Ennek két magyarázata van. Az egyik: a szovjet javaslat általános jellegű, nem a német kérdésre összpontosul, hanem megoldást mutat az összes területi kérdések rendezésére. A nyugati hatalmak, s mindenekelőtt a világpolitikában főszerepet játszó Egyesült Államok pedig nagyon jól tudják: a nemzetközi erőviszonyok napról napra jobban eltorlaszolják az erőszak csatornáit és minél később engednek a valóság nyomásának, ezt annál kedvezőtlenebb feltételek között lesznek kénytelenek megtenni. A másik ok természetesen: maga a nemzetközi légkör, a világközvélemény nyomása. Ez ma már nem enged más kiutat a felelős nyugati kormánykörök számára, mint azt, hogy a Hruscsov-javaslatra „ellenjavaslatokkal" válaszoljanak. Helyzetük így is nehéz: aki az erőszak eltörlésének indítványával szemben „ellenjavaslatokkal" él — az a világ szemében menthetetlenül leköti magát az erőszak mellett GÖMÖRI ENDRE Kedtt 1M4. janaá? % „ DÉL-MAGI AR9R5ZAG 3 - _±í—.aíc. .'ittáJBA