Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

HATVANI DÁNIEL: A FÜST ENEKE a füst beborítja a virágos kerteket dáliákra olajos csöppek hullanak mint a vasút-melletti háztetőkre szivünkre pattogzanak a kor mozdonyának éneklő szikrái sárga kormokat izzad a hold guárak hamuiból terebélyesednek a fák váltainkon át csikorgó daruk hajolnak de a salakból előízzik a fém a termelés dübörgő katlanában a táj füst-szirmokkal díszes és a füstből teremtünk életet üzemek tömör és cifrázatlan dalát dicsérje most az ének i mert a füst alól nőnek tisztább városok míg acélt csapolunk a sistergő életnek mi még csapzott koromban élünk s konok elszántsággal hordozzuk rendünket hogy örökké azúr eget lélegezzenek cisímult homlokú unokáink aktívabb eszmei offenzívát A

z MSZMP VIII. kong- Olyan megfeszített gondola- azok iránt, aldk még nem nesszusa azt a felada- ti tevékenység, amely folyto- mindenben értenek egyet tat állította a párt- nosan figyeli az élet új jelen- velünk. Hiszen a szocialista szervezetek, a kommunisták, ségeit, állandóan szembesiti közszellem alakulása is elli közgondolkodás alakítású-' az elméletet és az elvi meg- lentmondásos folyamat ban közreműködő minden állapításokat a változó gya- amelyben a régi és az új szerv és ideológiai műhely korlattal, s marxista—leni- elemei állandó harcot vívóié. hogy nagyobb aktivitást nista választ ad a valÓ6ág ál- nak egymással. A szocializtanúsitsanak a szocialista tal felvetett minden új kér- mus eszmevilágához közeleeszmék terjesztésében, tanít- désre, bátran elvetve az Ide- dó emberek nevelése igen sák meg az embereket szo- jétmúlt következtetéseket. Az nagy türelmet igényel' a cialista módon élni, dolgozni ilyen kommunista magatartás türelmetlenség, főleg pedig és gondolkozni. A jelszavak biztosítja leginkább a szocia- a rideg lenézés, a dogmatinyelvére lefordítja: a kong- lista építő munka és a szocia- kus merevség és a liberális resszus meghirdette a szo- lista közgondolkodás fejlődé- engedékenység egyaránt csak cialista ideológia offenzívá- sének szoros egységét és kői- kárt okozhat. Az ideológiai ját csönhatását. Mert az eszmei egyet nem értés nem lehet Ez a felhívás azóta átment offenzíva csak akkor éri el akadálya a politikai együtta köztudatba, a legtöbben célját, ha visszahat a szocia- m,iköri«nok h„ .... azonban nem tudnak vele lista építő munka tökéletese- -Z™,™ ' EyUtt" mit. kezdeni. Sokan azt désére és a fejlődő társadal- mQkod« magaban foglalja mondják, hogy nem sok je- mi tevékenységből táplőlko- az idegen nézetek bírálatát, lét látják a kongresszusi jel- zik; másrészt a valóságnak és Ennek a bírálatnak azonban szó érvényesülésének^a_ tudatnak ez a szoros köl- az szolgáltathat szilárd Vastag ereken buzog bennem a harag az autótulajdonosok ellen, s én ebből nem csinálok titkot, így szemtől szembe, fehéren-feketén megmondom, jóllehet ők nálamnál sokkal-sokIcal többen vannak. Igenis haragszom rájuk, mert: attól kezdve, hogy az első forintot betették a takarékba, másról sem beszélnek, mint a KOCSI-ról. Eljegyzik magukat egy új szektával s egy új istennel, melynek henger feje van, Na, igazán meghívhatnál egy feketére!" "Képzeld, mik vannak!. Megyek szépen a Retek utcában, negyvennel, egyszercsak elém kanyarodik egy motoros rendőr és azt mondja: szúrjak le azonnal ötszáz forintot, mert megsértettem a KRESZ-t. mellett, hogy meg sem nézheti, meg sem tudhatja, kit fuvarczgatnak éppen. mert: mindig hamarabb odaérnek, ahová éppen menni kell, pedig mindig későbben indulnak. S nekik semmi sincs messze. Hallják, hogy új szállodát nyitottak bázist, ha gondosan megmutatjuk és felkaroljuk mindazt, ami már a mienk felénk közeledőkben, mus eszméi felé tett minden A

z eszmei harc tehát példamutatást, a valóság szüntelen tanulmányozását. elmélyült gonBARANYAI GYULA. az MSZMP KB kulturális osztályának helyettes vezetője Kékesdi Gyula: emberek e nézete mögött csönhatása azzal jár. hogy a legtöbbször az van, hogy az marxizmus—leninizmusnak eszmei offenzívától valami- éppen a lén vege a lelke- a féle látványos akciókat vár- valóság változásai iránti érna*f- „ , , , . zékenység és az azokra való Az offenzív ideológiai helves reagálás válik a szo- V " munka szükségességét maga ciallzmus építésén munkálko- kozösen örülünk a szocializaz élet vetette fel. Az or- dók vérévé szág belső fejlődése forduló- Az eszmei offenzíva art újabb lépésünknek, ponthoz érkezett: csaknem jelenti továbbá, hogy az éíetkét évtized megfeszített, ál- ben még meglevő káros jeíendozatos harcában új rendet cégekkel, az emberek gondolteremtettünk a lerombolt ré- kodásában, magatartásában gi helyében, leraktuk a szo- ízlésében ható elmaradóttság-B ciahzmus gazdasagi pohti- gal elsősorban pozitív ellen- dolati tevékenységet a szokai és ideológiai alapjait, példákat állítsunk szembe. A cialista értékek áoolárót „T amelyre felhúzhatják a szo- neVelés és meggyőzés legjobb LT ,, ^ ' ciallzmus és kommunizmus módja az ideológiai munká- Kritikai szellemet, ugyanépületét Ebben a munkában bari is a példamutatás az úi akkor türelmet, bölcsességet 2F22U"1SSSLS d^tzoSamáérrték^: követeI ™8 ntaden korééseiben végleges veresé- SSE?*^ 3B£ h^ ' k0m" get szenvedtek a régi ural- elterjesszük a szocialista köz- munistótol, az ideologiai es kodó osztályok, az uj fórra- gondolkodást, a szocialista kulturális front minden mundalmi ideologia milliók gya- életeszményeket, a szociális- kásától, korlaténak vezérfonálévá erkölcsl normákat. Elvont ... .. ... síkon, általános alapelvek A megdöntött társadalmi hangoztatásával itt nem sokrend eszmei öröksége azon- ra együnk. A munkamorál, ban meg mindig kísért: so- a szocialista emberség, a tárkak tejében még mindig hat sadalmi felelősség követendő a polgári vüagnezet, habiak példáiban egyáltalán nem f "Z&EÍSS? I22KÍ5ÍÍ? szűkölködünk már, de a marlegkulonf^ébb maradványai, xista gondojat a szocialista sokra bék és együttesben a irodaiom, művészet is sok szocialista ideologia elemei- olyan értéket hozott már lét. ^ . „ _, amelyek közkinccsé téteAz eszmei offenzíva célja le H felkarolása nemcsak a tehát az. hogy a ^lalista szocialista gondolkodás, erlarsadalorn felépítésével kö,cs ^ (zJés elterjedését együtt és azzal szoros kol- szoigáiia, hanem visszahát az csonhatasban a táreadalom i1yenréle pé,dák & értékek minden tagjának világnézete gyarapodására ^ megfeleljen a szocialista valóságnak. szűnjön meg a lét na az eszmei offenzívéés tudat között még megle- J| £ nak mindezekről az vő különbség. alkotó pozitív össze... , . tevőiről nem feledkezünk S

zükség van erre. mert meg akk(M. _ ^ ^^ ak_ a szocializmus es a ^ _ vehetjük fei az eredkapitalizmus nemzet- ^y^ harcot a köztünk és kösö erőviszonyaiban beko- bennük élő fcáro^, polgári, ve^lezett változás a két ^p^rj nézetekkel, megrendszer harcának uj szaka- nyiivánuláaokkal. Mert helyszát tűzte napirendre: a be- ^^ Jenne eihanyagolni a kés egymás mellett élés ko- marxista—leninista világnérülményei között a harc gaz- xt harcos ^tika jellegét, dasági és ideológiai síkra te- hlszen a2 offenzíva szó ma_ reiődött. S ebben a harcban ga jg ^ ^^^^ Az csak akkor győzhetünk ha Kzmei offenzíva fontos tea szocializmus nemcsak a endóje ugyanis a kritikai politikai és gazdásági viszo- közszellem, mindenekelőttpenyokban. hanem az ernbe- dig a marxista kritika megrak gondolkodásában is ural- ^{té^ s ltt sok még a kodó lesz- Az eszmei offen- meg0ldatlan feladat. Tisztázzíva napirendre tűzését te- n- kell a etikai mércék és hát ez a két kórulmenv dlk- normak> az irodalmi-művétárja, s egyben megsrabja az szeti aIkotó munka alapkríoffenziva tartalmát es mód- tóriumainak értelmezését, szereit is. Mindenekelőtt kimozdítva Az eszmei offenzíva min- passzivitásukból, csatasorba denekelőtt nem látványos és keli állítani az alkotók és zajos hadjárat, nem bont ha- a közönség nevelésében olytó le egves kampányokra, ha- annyira fontos marxista krinem szívós mindennapi tel- tikusi gárdát, arra kell őszadat. átfogja a gazdasági, 00- tönözni őket, hogy éber fiK ti kai és ideológiai építő- gyelemmel kísérve a születő munka minden területét, szocialista értékeket, kezNem merül ki abban sem, deményezzenek a nézetek hogy időnként hajtóvadásza- tisztázásában, a nem-martot rendezünk az ideológia xista kritikai és művészeti vagy a kultúra negatív je- koncepciók bírálatában, lenségei, káros megnyilvá- Az eszmei offenzíva nem nulásai ellen. nélkülözheti a párt által Az eszmei offen zfva első- meghirdetett és a gyakorsorban aktív, kezdeményező, latban is megvalósult türeletméletl és ideológiai munka, met, baráti szellemet mindkis zütyüricSlt vsthnak, amiken egy kvdcsocska csüng. S ezt olyan elegánsan tudják az ujjaik között forgatni az eszpreszszóban. hogy az ember csak szerényen pirul mellettük a nagy kapukulccsal, amitől nem indul el egyetlen autó sem. mert: ők néha-néha a családjukat is beültetik az autóba és úgy mennek kirándulni, meg a strandra, én meg izzadok a villamoson vagy a nyakamban cipelem a kisebbik fiamat, ha gumi lába, kürtje, Csupa KRESZ-ketés Siófokon, elmennek elfárad a hőségben, ...—— 1 . ... jl- -•- — _..**.-.!- slusszkulcsa és ben- n, élet'« L.I ~ 1. . 1 -1. __ és megnézik, én meg és, úgy megyünk a zint zabál, s ők, akik „Hohó, barátom, rö- csak fényképen látom Nancsi nénihez a nevmindaddig gj-alog po- yjd nálunk az ész! a lapokban. napra, roszkáltak az aszfal- Ontják, nyomják a mert: nekem ott mert: engem minton és velem együtt gépkocsikat a piacra, kell hagynom egy jó dig megvágnak a ruszidták a mellettünk de út meg garázs, az bankettet, az ingyen határi díjjal, ha vaelsuhanó, port kavaró nincsen! Télen, nyá- paprikást vagy bécsi- lahová bemegyek, de autókat, egyszeriben ron az utcán van a szeletet, ha megy a őket sose, mert egyúgy tekintenek a gya- kocsi. mert egy nyo- vonatom, de ők akár szerűen bezárják a lógósra, mint aki teg- morult kapualjért is reggelig is dajdanoz- kocsiba az esernyőt nap jött le a fáról, aki elkérnek százötvenet, hatnak, mert nincs meg a balonkabátot és nem tud közlekedni jját építsen az állam menetrendjük. azzal a kis kulccsal és ezer meg ezer ve- garázsokat!" mert: ha felvesz- egy egész ruhatárhoz szélyt jelent a békés mert: mindig ka- nek, olyan várakozás- jutnak, gépkocsitulajdonosok- rambolt csinálnak és teljesen néznek rám. Soroljam még? Azt ra. mindig mást hibáz- Elvárják, hogy dicsér- hiszem, elég meggyemen: mindig pa- latnak. jem a kocsit, a nyu- ző a harag indítéka naszkodnak. »Jaj, is- mert: az ember nem godt vezetést és szid- maris. De ha nem intenem, mennyit zabál tud mellettük tiszta jam a gyalogosokat, ne, egy nyomos okot ez a kocsi'" — "Az levegőt szívni. Büdö- vagy legalább kont- még megemlíthetek, ember másra sem sek a benzintől, meg rázzak nekik. S mi- Igenis legjobban talan győz keresni'." — az olajtól, akár egy kor letesznek, tartják azért haragszom ra"Ügy hidd el, mióta mozgó benzinkút. Már a markukat a benzin- juk. a kocsi megvan, nem a testüket is átitatta a telik semmire. Se mo- motalkó, egészen a zi, se szinház, se egy csontjuk velejéig. pénzért. mert: nekem ninmert: nekik még csen autóm, tigrisekre, elefántokra Ha én is autótulajúj ruha. Tegnap is mert: mindig csinos meg mindenféle pár- donos leszek, bolond nyolcszázat kellett ki- nő ül mellettük az dúcokra is telik, ami- lennék magamrahara* nyögni, mert eltörött autóban, s úgy elszá- ket odaraknak a hát- gítani magamat, valami minekhívják.. guldanak az ember só ablakba, és szép Sz. Simon István HALÁPY JÁNOS TIHANY HívaHan vendég Nagyon szívesen. Elérkezett hát a nagy nap. A vendéglátás igazi nagy vacsora az új otthonban. Eszter komolykodva hajolt meg Kálmán előtt: — A technikus elvtárs őméltósága fogadást ad a műhelyvezető elvtárs tiszteletére. Hölgyek nagyestélyiben, urak frakkban. Kacagva csókolták megy egymást, majd Eszter pontosan elkészítette a nagy estély menetrendjét. Ilonka néni ötkor érkezik. Kálmán kimegy elébe, és legkésőbb háromnegyed hatig hazahozza. Fél 7-kor kezdenek sütni-főzni, majd megEszter és Kálmán a múlt évben kerültek Budapestre, amikor a fiatalember a napi munka mellett elvégezte a technikumot. Kálmán egy gépgyárban kapott állást. Eszter teríteni. Nyolcra jöhet a vendég, egyelőre a kis lakást rendezi, és a lányukra. Icura vigyáz. Mikor otthagyták falusi otthonukat, nem is sejtették, hogy egyszerre két nagy csapás zúdul rájuk. Először is el kellett válniuk Ilonka nénitől, aki Kálmánt felnevelte, s aki valósággal védőangyaluk volt. S helyette megkapták a másikat, a budapesti nagynénit, Ilonka néni húgát, a szörnyeteg Karolát, aki a család réme volt. Lassan rajuk telepedett, mint a köd. Mindent kifogásolt. Baj volt, hogy nem mosnak elég gyakran kezet, rosz kiáltott tel — Mi lesz, ha betoppan Karola néni? Eszter. — Szerelmes isten — nyögött fel Kálmán. — Imádkozzunk Eszter, hátha eszünkbe jut valami. Egy perc gyötrelmes csend után Eszter sápadtsága szűnni kezdett. — Tudod, hogy Karola néni mennyire fél az influenzától. Bacilusok, bacilusok, tele van vele a világ. — Megvan! — emelkedett szólásra a teremtés koronája szul nevelik Icut, Eszter herdál, sótlan a leves, Kálmán evés felvidultam — Még ma kimegyek hozzá és elmondom neki, közben csörög a kanállal. Jaj volt nekik, ha egy jó szót hogy Icu milyen súlyos influenzába esett. Azt mondom mondtak Ilonka néniről. A két testvér évek óta nem beszélt majd, hogy az orvos piros cédulát is ragasztott az ajtóra, egymással. Ez a leleményesség megnyugtatta őket. Kálmán felöltőKarola néni gyakran jött hozzájuk és ajándékot soha- zött. a sarki Közértben vett 15 deka konyakos meggyet, Kasem hozott. Majd ha meghalok — mondogatta —, úgyis minden a tiétek lesz. Ilonka nénit szerették. Nemrégiben a következő tartalmú levelet kapták Ilonka nénitől: „Drágáim, szeretettel várunk a disznóölésre. Nélkületek el sem tudjuk képzelni ezt a napot. Azonnal válaszoljatok, mikor érkeztek, vasárnap reggel, vagy már szombaton este." Eszter és Kálmán mindent meghányt-vetett és elhatározták, hogy szombaton utaznak, így legalább két napon át együtt lehetnek a drága jó nénivel. Minden készen állott az utazáshoz, és pénteken Icu belázasodott. Eszter sírvafakadt, és az orvosért telefonált. Az orvos köhécselt, hümmögött a kis beteg felett és némi vizsgálódás után kijelentette: „tüszős mandula". Nem nagy dolog, de utazásról szó sem lehet. S ment a távirat Ilonka néninek: Nem mehetünk. Icu beteg. Hétfőn megkapták a jó néni válaszát: Ha már így van, felmegyek én hozzátok, úgyis régen készülődök. S viszek hoztam, egy nagy kosár kóstolót, amíg friss a hurka meg a kolbász. Szerdán délután érkezem az ötös vonattal. Eszter tapsolt, Kálmán körültáncolta az asztalt. S még magasabbra hágott a kedvük, amikor Kálmánnak korszakalkotó ötlete támadt: xzöü — Te Eszter, azt kérdi tőlem a múltkor Fejes, a műhelyvezető: no te hajdani földbirtokos, mikor megyünk egy jó disznóölésre. Szívesen veled tartanék. — Fogd a szaván — kacagott tel Eszter. — Hívd meg Fejest feleségestől. Nem árt jóba lenni velük. A műhelyvezetőt fellelkesítette a meghívás. Megyek. rol« néni kedvenc csemegéjét és elindult Hűvösvölgy felé. — Miért jöttél? Mi ütött belétek? — fogadta Kálmánt a meglepett Karola néni. — Belénk semmi sem ütött. De Icu. Icu beteg. Súlyos, ragadós influenza. A piros cédula is kint van. — Persze, mert úgy mennek haza, mint a jószág. Se fertőtlenítés, se kézmosás. Csak hordják haza a bacilusokat. — Szegény Icu látni szeretné Karola nénit — játszotta ki a vezércselt Kálmán nekibátorodva. Az öregasszony vészterhesen felnevetett. — Látni szeretne? Majd ha a piros cédula lekerült, fiacskám. Kálmánban csárdást táncolt az öröm, de szilárdan játszotta a boldogtalant. — Hát akkor tessék, Karola néni. Egy kis csemegét Nekem? Te? Mi ütött beléd — kérdezte Karola néni dermesztő gyanakvással. — Konyakos meggy — dadogta Kálmán. — Be ne gyere — állta el az ajtót az öregasszony. — A staniclit tedd le oda a székre. Majd fertőtlenítem. — S ezzel útjára engedte Kálmánt. A fiatalembert mámorossá tette a győzelem, s ez a mámor benne zsongott szerda délutánig. Előző nap igazgatói engedéllyel csúsztatott, s már háromkor ment hazafelé. Fütyörészve, kettesével ugrált le a lépcsőn, és mintha halottas házba lépett volna. 6 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1S64. január 5.