Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-31 / 25. szám

Szovjet kozmikus rendszert lőttek fel egyetlen rakétával m Az USA hold-laboratóriumot indított útnak • (Tudósítások az 5. oldalon) VILÁG PROLETÁRJÁ1, EGYESÜLJETEK! 54. é'.folyam. 25. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1964. január 31. (Budapesti telefonjelentésünk) Csütörtökön délelőtt mintegy három hónapi szünet után ismét összejöttek hazánk dolgozóinak küldöttei: az Elnöki Tanács egybehívására összeült az országgyűlés. A legutóbbi ülésszak berekesztése óta eltelt negyedév azonban korántsem jelentett valóban szünetet a képviselők tevékenységében. Nemcsak arra a munkára gondolunk, amelyet választóik között és választóik ügyes-bajos dolgainak. a közügyeknek intézése érdekében kifejtettek. Gondolunk arra a munkára is. amely az országgyűlési bizottságokban szinte szünet nélkül folyt ez alatt az idő alatt. E fáradhatatlan és széles körű munkának köszönhető, hogy a mostani ülésszak fő napirendje, az idei állami költségvetés igen körültekintő előkészítés, sokoldalú számvetés után kerülhetett vitára. Államháztartásunknak ezt a fontos és jövőnkre olyannyira kiható tervezetét a legalaposabb körültekintéssel vitatta meg az országgyűlés valamennyi bizottsága. A kilenc állandó bizottságban az előkészítő ülések alkalmával összesen 71 képviselő mondta el véleményét, járult hozzá ahhoz, hogy a már magában véve is nagy felelősségtudattal és szakértelemmel összeállított költségvetés minden vonatkozásában megfeleljen céljának. Ez a cél pedig lényegében nem más, mint népgazdaságunk további erősítése és ezen belül — vagy úgy is mondhatnánk: ez által — az ország dolgozói életszínvonalának további emelése. Az elkészült költségvetést — amelyet a pénzügyminiszter a Ház elnökének korábban benyújtott — már jóval az ülésszak előtti hetekben kéjhez kapták a képviselők. Így mindannyiuknak módjuk volt alaposan áttanulmányozni, észrevételeiket feljegyezni. Eltek is ezzel a lehetőseggel és az egyes fejezetek már élénk vita tárgyáld szolgáltak az ülés megkezdése előtt is. Az ország minden részéből érkezett képviselők a folyosókon már az ülés előtt csoportokban beszélgettek, nem egy helyen ismert államférüalnk, országos pártvezetőink társaságában a költségvetés egy-egy részletéről. Jóval korábban erkezett a Csongrád megyei képviselők csoportja is. Tagjai szintén behatóan tárgyalták a megyét is érintő részleteket Mert nyilvánvaló, hogy. az állami előirányzat megvalósításából nem kis feladatok hárulnak Csongrád megyére, de éppúgy nem kis eredménnyel, fejlődéssel biztatja megyénk lakosságát is e minden részletében reális terv megvalósítása. A pénzügyminiszteri expozéban is kidomborodott a vidék lakosságának szerepe és a mind jobban fejlődő vidéki nagyvárosok súlya államháztartásunkban. Az idei évben például a vidéki nagyvárosok közül Szeged 363 millió forintos költségkerettel gazdálkodik majd, amelynek okos és tervszerű felhasználása számos megfontolt és a lakosság érdekeit szolgáló elképzelés realizálását teszi lehetővé. Nemcsak az ülésszak felszólalásai, de e megelőző és a szünetekben lefolyt folyosói beszélgetések is — amelyek során a Csongrád megyeiek egy-egy csoportjával volt látható Szirmai István, Komócsin Zoltán, Németh Károly elvtárs és a kormány több tagja is — azt bizonyították, hogy a képviselők messzemenően figyelembe veszik és egybehangolják az ország szükségleteit erőforrásainkkal, valamint újabb erőforrások megteremtésének lehetőségeivel Halk zsongással folyt minderről a beszélgetés délelőtt 11 óra előtt néhány perccel a kivilágított ülésteremben, amelynek megteltek padsorai és megteltek a diplomáciai páholyok is, elfoglalták páholyaikban helyüket a külföldi sajtótudósitók és a hazai újságírók. Amikor a villanyóra mutatója a 11-esre ért, az elcsendesedő terembe lépett Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke és vele a kormány tagjai. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai — Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán; dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István —, valamint a Politikai Bizottság póttagjai is részt vettek az ülésen, amelyet Voss Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitott meg. Vass Istvánné előterjesztésére az országgyűlés kegyeletes felállással emlékezett meg a két ülésszak között elhunyt Laki István Baranya megyei képviselőről. A megüresedett képviselői helyre dr. Szabó Pál Zoltán pótképviselöt hívták be. Az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülés óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését, és elfogadták a beterjesztett napirendi tárgysorozatot. Legfelsőbb törvényhozásunk mostani ülésszaka előreláthatóan három napig tart. Jellemző a költségvetés iránt megnyilvánuló nagy felelősségérzetre, hogy 34 képviselő kért szót a vitában. A tervek szerint pénteken fejezik Jje a költségvetés feletti vitát és a parlamenti küldöttségek látogatásairól, az Interparlamentáris Unió tevékenységéről szolo beszámoló meghallgatása után szombaton keiül sor az interpellációkra. Ez az interpellációs nap is mozgalmasnak bizonyul, mert öt képviselő nyújtott be hét interpellációt a kormány tagjaihoz. Csongrád megye képviselői a vitából is intenzíven kiveszik részüket. Közülük már az első napon szót kért és kapott Lácsán Mihályné és Nagy Dániel. Mindkettőjük felszólalását (amelyeket lapunk más helyén részletesen közlünk) tetszéssel fogadták a Ház tagjai. Az első napon 14 képviselő szólalt fel. Mindnyájan alapjában egyetértettek a benyújtott költségvetéssel. A felszólalások egészét illetően különösen figyelemre méltó volt az a mély átgondolt ságj mely a beszédeket, a problémák felvetését is jellemezte. Természetesen minden évben nagy felelősséget jelent népgazdaságunk pénzügyi megalapozása, de az idén azt sem lehet mellékesen kezelni, hogy második ötéves tervünk utolsóelőtti évéhez érkeztünk egy olyan költségvetési év befejezése után. amikor már a szocializmus lerakott alapjain gazdálkodhatunk. A közelmúltban lezajlott iparátszervezés és más hasonló körülmények is bizonyos értelemben különös megfontolásra késztetik képviselőinket. Itt elsősorban azt tegyük még hozzá, hogy ennek a megfontolásnak nemcsak képviselőinkre kell érvényesnek lennie, hanem egész dolgozó népünkre. Mindannyiunknak fel kell tudnunk mérni tennivalóinkat, felelősségünket és lehetőségeinket népgazdaságunk erőforrásainak fokozására, termelésünk, termelékenységünk növelése, a gazdaságosság, a magasabb színvonalra emelés érdekében. Jólétünk alapját, a költségvetés érvényesülését nekünk magunknak kell megvalósítanunk. S idén már arra is kell gondolnunk — amint arra a pénzügyminiszteri expozé is utalt —, hogy már most tekintsünk még tovább előre; a harmadik ötéves tervre vessük tekintetünket, vagyis jólétünk még további emelésének, a magasabb életszínvonal előkészítésének feladataira. Lökés Zoltán Pz ülésszak napirendje: Az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; a parlamenti küldöttségek cserelátogotásairól és az Interparlamentáris Unió tevé» kenységéröl szóló beszámoló; interpellációk. A népgazdaság fejlődésének nagyobb ütemét tervezzük 1964-re Tímár Mátyás pénzügyminiszter beszéde Az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot dr. Timár Mátyás pénzügyminiszter terjesztette elő. A miniszter elmondotta, hogy 1963-ban a szocialista ipar termelése hét százalékkel, mezőgazdasági termelésünk — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — négy-öt százalékkal magasabb volt az előző évinél — számos új nagy létesítménnyel gazdagodott az ország. Az állami építőipar több lakást adott át, mint az előző évben. Számos új szociális és kulturális intézmény kezdte meg működését. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme körülbelül 7 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben, a parasztságé ennél kisebb mértékben nőtt. A jövedelem növekedésében szerepet játszott néhány tartós fogyasztási cikk árának leszállítása, az alacsony özvegyi nyugdíjak emelése és a szülési szabadság meghoszszabbítása. Csökkentek a zöldség- és gyümölcsárak. A foglalkoztatottak számának emelkedése jelentősen hozzájárult a lakosság bevételeinek gyarapodásahoz, amelyeket a túlórák nagymérvű többlete is növelt A takarékbetét-állomány kereken 3,5 milliárd forinttal 12,2 milliárdra emelkedett. Az életkörülmények alakulásának egyik mutatója, hogy a televízió-előfizetők száma egy év alatt csaknem másfélszeresére emelkedett és meghaladta a 465 ezret. A külföldi-e utazó magyarok száma meghaladta a félmilliót; közülük a nyugati országokba több mint százezer ember látogatott. Hazánkat körülbelül ötszázezer külföldi kereste fel. Az elért eredmények alapján bővültek államháztartásunk bevételei és lényegében az előirányzat szerint alakultak a felhalmozási és fogyasztási kiadások. Meg kell jegyezni azonban, hogy a leemagyobb bevételi tétel, állami vállalataink befizetése elmaradt a tervezettől. Az önkoltségcsökkentési tervek nem valósultak meg: ez részben a kedvezőtlen időjárással függ össze, de azt is jelzi, hogy a termelékenység növelése, a munkaszervezés, a technológiai és munkafegyelem megszilárdítása nem állott kellően előtérben. Nemzetközi fizetéseink mérlege általában a tervnek megfelelően alakult, azonban a kenyér- és takarmánygabona terméskiesése jelentős, előre nem számított importot tett szükségessé. Mivel az európai országokban általános volt a rossz termés, főleg tengerentúli, tőkés országokból kellett a hiányzó részt pótolni; Ezért, valamint a kohó- és gépipar exportteljesítményének lemaradása miatt az előttünk álló időszakban népgazdaságunk központi kérdése az export, ezen belül a konvertibilis devizát biztosító kivitel fokozása. 1964. évi népgazdasági tervünk a fejlődésnek az előző évinél valamivél nagyobb ütemével számol és a nemzeti jövedelem mintegy 7 százalékos növelését irányozza elő. Az állami ipar termelésének növekedése meghaladja a 7 százalékot. Az átlagosnál gyorsabban nő a vegyipar, a villamos energia, a gépipar, valamint az építőanyagipar termelése. Az ipar exportszállításának a termelés növekedésénél nagyobb mértékben kell emelkednie. A mezőgazdasági termelésben 5 százalékos növelést tűztünk ki célul. A beruházásokra előirányzott 46 milliárd forint körülbelül 10 százalékkal haladja meg az előző évit, ezen belül jelentősen nőnek a mezőgazdasági és a vegyipari beruházások, valamint a lakásépítkezések. Tovább növekszik alakosság reáljövedelme is. E tervelőirányzata, kon épül fel 1964. évi köl tségvetésünk. A költségvetés bevételeinek fő összege 92.9 milliárd forint, 8.5 milliárd forinttal több az előző évi teljesítésnél. Hasonló mértékben nőnek a költségvetés kiadásai. A többletkiadásokból beruházásokra 2.7 milliárd forint, a termelőszövetkezeteknek nyújtott hitelek, valamint hozzájárulások növekedésére (Folyt, a 2. oldalon.)