Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M A G Y 4 R SZOCI4LIST4 MÜYKAMPÁRT LAPJA 54. évfolyam, 23. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1964. január 29. A magyar kormány válasza N. Sz. Hruscsov üzenetére N. SZ. HRUSCSOV elvtárs­nak, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökének MOSZKVA Tisztelt I&ruscsov Elvtárs! Kézhez vettem az állam­és kormányfőkhöz intézett üzenetét. Az üzenet — amit kormányunk és közvélemé­nyünk is nagy érdeklődéssel fogadott — nagyjelentőségű kezdeményezésnek tartom, mert mindenekelőtt a béke megőrzését célozza. A javasolt nemzetközi egyezmény egybeesik a Ma­gyar Népköztársaság külpo­litikai törekvésével. Mi, magyarok most az új tár­sadalom felépítésének útján járunk, népünk nagy sikere­ket ért el szocialista társa­dalmunk építésében, népünk és kormányunk alapvető céljaihoz tartozik a béke megőrzése és együtt, össze­fogva minden békeszerető erővel, szoros egységben a szocialista tábor országaival küzdünk a népek közötti megértés, a szocializmus győzelméért. Az emberiség békéjének megóvásáért, a háború nél­küli világ megteremtéséért, a népek e nagy évezredes álmának valóraváltásáért folyó harc szerves és elen­gedhetetlen részének tekint­jük a gyarmati rendszer tel­jes megsemmisítését. A gyar­mati elnyomás által megalá­zott és kiuzsorázott népek harcra keltek szabadságu­kért, a szocialista országok teljes együttérzéssel támo­gatják a nemzeti független­ségükért folyó küzdelmeiket. A felszabaduló népek nagy győzelmet aratnak, csapáso­kat mérnek az imperializ­musra a gyarmatvilág min­den térségében. De még vannak gyarmati sorban or­szágok és országrészek, ezek népei szabadságot követel­nek és szívósait küzdenek érte. Az elnyomott népek, harcát az önálló társadalmi létért olyan ügynek tekint­jük, amelyet minden erő­vel támogatnunk kelt Üzenetében ön teljes jog­gal állapítja meg, milyen veszélyt jelentenek a béké­re, milyen sok szenvedést okoztak már a népeknek a területi viták, a határviszá­lyok. A tőkés hatalmak há­borús köreinek számításai­ban a katonai összeütközé­sek kiváltásában, a háborúk kirobbantásában az ilyen vi­szályok mindig nagy szere­pet játszottak. Az imperia­listák mohó területvágya az elmúlt 50 esztendőben két világháború szenvedéseit zú­dította a világra. A világ különböző térségei­ben vannak határviták. S bár ezek jellegükben nagyon el­térőek, veszélyes voltuk nyil­vánvaló; elmérgesítik az ér­dekelt államok viszonyát, út­ját állják a népek összefogá­sának, s lehetőséget nyújta­nak az imperialista köröknek arra. hogy kijátsszák a népe­ket egymás ellen. Ezért is nagyjelentőségű lenne az (Sn által ajánlott nemzetközi egyezmény az államok kö­zötti határviták kizárólag bé­késen, tárgyalások útján tör­ténő rendezéséről. Az ön által javasolt nem­zetközi egyezmény segítene lehűteni a szenvedélyeket, nuugodtabbá válna a világ. Meggyőződésem, hogy a ja­vasolt egyezmény — amely messze túlhaladja a terüld sértetlenségnek — az Egyesiit Nemzetek Szövetsége alap­okmányában rögzített elvét — enyhítené a nemzetközi feszültséget, javítaná a kü­lönböző társadalmi berendez­Kádár János, a Minisztertanács elnöke január 28-án fogadta G. A. Gyenyiszovot, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövetét és átnyújtotta a magyar kormány válaszát N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökének a világ állam-, illetve kormányfőihez intézett 1963. december 31-i üzenetére, amel ben a szovjet kormányfő javaslatokat tett a területi viták és a határkérdések békés megoldására. kedésű országok közötti vi­szonyt, elősegítené a fegyve­res konfliktusok kiküszöbölé­sét. A magyar nép, amely ké­nyünk és népünk messzeme­nően támogatja a béke meg­óvását célzó kezdeményező r sét. A népek iránti felelős­ségérzettől vezérelve kije­resztülment mindkét világ- lenthetem, mi helyeseljük. háború szenvedésein, kétszer is elvesztette életerős fiatal­ságának javát, pusztult az or­szág, majdnem megszűnt ön­álló nemzeti léte. Minden okunk megvan arra, hogy a leghatározottabban elutasít­suk a békebontó kísérleteket, amelyek közül Európa és a köttessék nemzetközi egyez­mény, amelyben a kormá­nyok kötelezzék magukat, hogy az államok közli min­denféle területi és határvi­tákban lemondanak a kato­nai erőszak alkalmazásáról A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről A gyártmány­fejlesztés nem szívesség — kötelesség Fejlesztik a földműves­szövetkezeti hálózatot A vissza nem iérííendő állami hitelről A Gyorsposta külpolitika 4- Napi összefoglaló -f Szovjet emlékirat a leszerelésről - U Tbant afrikai körúton A genfi leszerelési értekezlet keddi plenáris ülésén Carapkin, a szovjet küldöttség vezetője emlékiratot terjesz­tett elő, amelyben a szovjet kormány ismét számos meg­oldást javasol a fegyverzet megsemmisítésére, a teljes le­szerelésre. A javaslatok közül a legfontosabbak: vonják ki a külföldi csapatokat minden ország területéről; a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai kössenek megnemtá­madási egyezményt; semmisítsék meg az összes bomba­vető repülőgépeket. E reális javaslatok nagymértékben szolgálhatják a célt, amennyiben a nyugati államok képi­viselői komolyan foglalkoznak a leszerelési egyezmény­megkötésének gondolatával A genfi értekezletről érkezett jelentések mellett ér­deklődésre tarthat számot az a hír, amely U Thant ENSZ­főtitkár afrikai körútjáról érkezett. A világszervezet fő­titkárának afrikai látogatása azért időszerű, mert az el­múlt esztendők során e földrész mind több állama kapott képviseleti jogot az ENSZ-ben, s számuk ma már 35. Há­romhetes körútja során U Thant első ízben lép közvetlen érintkezésbe a világszervezeten belül mind nagyobb jelen­tőségűvé váló afrikai kontinens népeivel. Tudósítások a 2. oldalon. 4® Erhard nyugatnémet európai és az atlanti szolida­kancellár kedd esti római ritás" kérdéseiben, sajtóértekezletével befejeződ- Kedden sor került a tek az olasz—nyugatnémet Szovjetunióban tartózkodó tárgyalások. A délelőtti meg- d'Estaing francia pénzügv- és beszélések után Moro olasz gazdaságügyminiszter és Pa­minisztereinök nyilatkozata- tolicsev szovjet külkereske­ban hangsúlyozta a tárgyaló- delmí minisztermásodik meg­felek nézetazonosságát »az beszélésre. Külpolitika -f Napi összefoglaló + világ népei számára, közöt- kész minden szükséges lépést tük a magyar nép számára megtenni, amely elősegithe­is különösen veszélyes a nyu- ti egy ilyen egyezmény meg­gatnémet revansisták és tá- kötését. mogatóik kísérlete, amely a területi viták és viszályok teremtésével újra a háborúk pusztító tüzét lobbanthatja ki, ez jelenleg, az atomkor­szakban minden eddiginél szörnyűbb következményeket rejt magában. Biztosíthatom önt arról, Hruscsov elvtárs, hogy kormá­Kérem. fogadja igaz nagy­rabecsülésem kifejezcsét Budapest, 1964. január 28. őszinte tisztelettel: KADAR JANOS, a Magyar Népköztársaság . Minisztertanácsának elnöke Fogadás a román nagykövetségen Mihail Rosianu, a Román ter, dr. Orbán László, az Népköztársaság budapesti MSZMP Központi Bizottságá­nagykövete, a magyar— ro- nak tagja, a KB osztályveze­mán barátsági, együttműkö- tője, dr. Dimény Imre, az dési és kölcsönös segélynyúj- MSZMIP Központi Bizottságá­tási egyezmény 16. évfordu- nak póttagja, a KB osztály­lója alkalmából kedden este vezetője, Púja Frigyes, az fogadást adott a nagykövet- MSZMP KB osztályvezetője, ségen. dr. Rosta Endre, a Kulturális A fogadáson megjelent Kiss Kapcsolatok Intézetének ügy­Károly, az Elnöki Tanács tit- vezető elnöke, s a politikai, a kára. Szakasits Árpád, az El- eazdasáei és . kuiturális élet nöki tanács tagja, Péter Já- gazdasági es a kulturális elet nos külügyminiszter, Bíró Jó- számos más vezető szetnelyi­zsef külkereskedelmi minisz- sége. (MTI) Termelékenyebb munka, nagyobb jövedelem Azt, hogy megnyugtatóan fejlődnek-e tsz-eink, legin­kább az egy szántóegységre jutó évi gazdálkodási ered­mények mutatják meg. Va­lójában több hasznot adott-e egy-egy hold közös föld az összes ráfordítások, kiadások levonása után 1963-ban mint 1962-ben, vagy azelőtt? Eb­ből a szempontból vizsgál­juk most a tsz-ek jóváha­gyott mérlegeit. Bíró Jenő, a szegedi járási • Mennyi hasznot hozott egy-egy hold közös? • Eddig a röszkeieké a pálma • Gyengékből közepesek, közepesekből jó tsz-ek közepes gazdaságnak számít, ahol az egy redukált szántó­egységre évente legalább 1201 forint tiszta haszon, az­az gazdálkodási eredmény jut. A röszkei Kossuth Tsz-ben már 1962-ben is 3871 forint eredménnyel számoltak el tanács terv- és statisztikai szántóegységenként. .Most pe­csoportvezetöje mondotta el, diS 4938 forintra növekedett hogy ez a fontos termelékenységi január 27-ig 15 tsz évi mutatószám. Így érthető, mérlegét hagyták jóvá. miért jut a Kossuth Tsz-ben Eddigi általános tapasztalat, egy-egy munkaegységre 60 hogy még a rossz gazdasági forint 52 fillér. A szép egyé­viszonyok mellett gazdálko­dó szövetkezetekben is — egy-két kivételtől eltekint­ve — jelentősen növekedett a munka termelékenysége. A termelékenység növelé­sében eddig a röszkei Kos­suth Tsz gazdái viszik a pál­mát. Az idevonatkozó szabá­' lyok szerint az a tsz már MAGYAR KÖNYVEK KÜLFÖLDRE A magyar könyvkiadás számos sikert aratott már külföldi kiállításokon, könyv­versenyeken, de nemcsak formájával, ízlé­ses kivitelével .nyerte meg más országok szakértőinek, irodalmárainak és tudósainak tetszését, hanem tartalmi értékeivel is. Most készül például amerikai megrende-. lésre az Akadémia Nyomdában egy orvos­tudományi tankönyv, az amerikai egyete­mek részére Szerzője dr. Komáromi László (MTI Foto — Percze Lajos felv.) agysebész-főorvos. Művét 96 teljes ol­dalas illusztrációval egészítik ki. A tudományos munka már több ország­ban ismertté vált, hiszem a jelenleg készülő amerikai kiadáson kívül eddig négy idegen nyelven jelent meg. Ez a mű nemcsak a magyar könyvkiadásnak, hanem a magyar tudománynak a hírét is elviszi tengeren­túlra. ni jövedelmek mellett 1 mi'lió 63 ezer forinttal növekedett a tsz tehermen­tes tiszta vagyona is. A fel nem osztható szövet­kezeti alapok pedig 1 millió 863 ezer forintról 2 millió 553 ezer forintra gyarapod­tak. Szembeszökően növekedett a közös munka baszna az algyői Napsugár Tsz-ben is. Az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény itt 1962-ben még csak 950 forint volt. A mostani új zárszám­adás szerint pedig már 2 ezer 471 forint a tiszta ha­szon szántóegységenként. Más szavakkal azt mondhat­nánk a Napsugár Tsz gazdái egyetlen év alatt több mint a két és félszeresére növelték közösségükben a szövetkezeti munka terme­lékenységét. Egy dolgozó tagra átlagosan 8 ezer 649 forint közösből eredő tiszta jövedelem jut. Igy bejutottak most a jó tsz­ek csoportjába, maguk mö­gött hagyva a közepes kate­góriát is. Az ugyancsak algyői Rá­kóczi Tsz gazdái még jobban "Startoltak". Itt már 1962­ben is 1324 forint gazdálko­dási eredmény jutott egy-egy hogy az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredményt 1035 forintról 2656 forintra növelték. A tervezett 32 fo­rint 42 fillér helyett munka­egységenként most még csak 28 forint 8 fillér jutott, s ez szép eredmény. A deszkiek becsületes munkával megte­remtették a lehetőségét an­nak, hogy jövőre a legjob­bak, például a röszkei ek nyomába léphessenek. Növekedett a közös munka termelékenysége, a mórahal­mi Vörös Október Tsz-ben is. Az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény 1161 forintról 1643 forintra nőtt A zárszámadás bizonyít­vány is arról, hogy milyen is egy-egy közösség, mennyi­re érti feladatát a vezetőség? Eddig a 15 "bizonyítvány" közül a legrosszabbat a rú­zsai Szivárvány Tsz-nek ál­lították ki. Egyetlen hely eddig, ahol növekedés helyett csök­kent a közös munka ter­melékenysége. 1962-ben még 593 forint ju­tott itt tiszta gazdálkodási eredményként egy-egy szán­tóegységre, az idén pedig csak 417 forint. Igaz, hogy a Szivárvány Tsz javításra szoruló, rossz futóhomokon gazdálkodik. Mégsem fogad­ható el az, hogy 128 ezer fo­rintról 321 ezer forintra "gyarapították" mérleghiá­nyukat.. — Még szerencse, hogy ez a példa nem jellem­ző a járás szövetkezeti moz­galmára. A mostani zárszámadások­nak még egy nagyon fontos tanúsága az, hogy az állatte­nyésztés jövedelmezősége egy-két kivételtől eltekintve mindenütt elmarad a nö­vénytermesztés hozamaitól. szántóegységre. Most ez az Pedik ez nem törvényszerű. összeg csaknem megduplázó­dott, 2545 forintra növeke­dett. Egy dolgozó tagra év elején 9344 forint közösből származó jövedelmet tervez­tek, va'ójában pedig 16 306 forintot kaptak készpénzben és termé­nyekben a gazdák. A szatymazi Fehértó Tsz (homoki gazdaság) például a tervezett 24,30 forint helyett most- 39 forintot oszt tagjai­nak munkaegységenként. Eb­ben a kellemes csalódásban naT szerepe van az állatte­nyésztésnek is. A közösállat­állománv itt 223 ezer forint Ugyancsak megemberelték terven felüli tiszta nyeresé­magukat most a deszki Kos- get hozott. suth Tsz gazdái. Tavaly még 1 millió 490 ezer forint mér­leghiánnyal zárták az évet, s most ők is előbbre léphet­tek a jók csoportjába. Kifi­zették adósságaikat, az óriás összegű mérleghiányt is. Ez azáltal vált lehetségessé, A vezetők nagy része már levonta a kötelező tanulsá­got:- a növénytermesztésben dolgozó gazdák után itt az ideje, hogy megteremtsük a szövetkezeti állattenésztők teljes anyagi érdekeltsé­gét is.

Next

/
Thumbnails
Contents