Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-28 / 22. szám

Zenei naptár Aránylag hrwnrabb szünet utan újra íaúftílt műsorral jelentikesett a filharmónia. Szombaton este a Zenemű­vészeti Szakiskolában. vá­sárnap délelőtt periig a Nem­zeti Színházban hallhattunk színvonalas hangversenyt. A szombat, esti koncert szó­listája Gyarmati Vera he­gedű éa Szabó Csilla zongo­raművésznő volt. Az est első feléljen Gyarmati Vera ját­szott. Bach Chaconne-jának előadásával nyitotta meg műsorát.. Bár a közismert re­mekmű mostani előadásával nem érthettünk teljesen egyet — gondolok itt a kis­sé erőszakosnak tűnő tem­póváltásokra és a nem min­dig tiszta akkordokra — Gyarmati Vera fellépése jó benyomást tett, s egy önálló elképzelést megvalósítahi akaró előadót ismerhettünk meg benne. Műsorának to­vábbi részében Brahms d­moll Szonátáját és Ravel Tzi­gane című bravúros kompo­zícióját szólaltatta meg Ka­tona Ágnes megbízható köz­reműködésével. Legszebbén a ráadásként előadott Vera­eini Largo sikerült. A hangverseny második felében Szabó Csilla ját­szott. A fiatal művésznő egyike a magyar előadógár­da reménységeinek. Chopin Liszt. Debussy és Kadosa­műveket. tartalmazó műsorá­ból különösen Chopin h-moll Szonátájának és Kadosa Rapszódlájának rendkívül erőteljes. szuggesztív és minden hangot, mondaniva­lóval éa feszültséggel meg­töltő előadása emelkedett ki. vánvaló hangolási különb­ség — emlékeztetek iJtt a las­sú tétel szóló hangszereinek érezhető élléréseire —, Fejér György kitűnő stílusérzéke és precizitása, valamint Delley József, Román Zoltán és Várnagy Lajos jó felkészült­sége igen szép Bach-produk­ciót eredményezett. A Bartók-mű szólistája Tusa Erzsébet volt- Játéká­ról tanulmányt írhatnánk. Hely hiányában azonban elé­gedjünk még azzal, hogy művészetéről csak szuperla­tivuszokban beszélhetünk. Tusa Erzsébet nemcsak e so­rok írójának véleménye sze­rint egyike a legjobb Bar­tók-előadóknak. Szegedről való távozásával Súlyos kár érte városunk zenéi, egyálta­lán kulturális életét. Sajnos, a zenekar hangzása nem volt egyenértékű a zongoráéval. A Bach-műben tapasztalható elfogultság itt csak fokóüó­dott. Jó lenne egyszer ala­posan megvizsgálni, mi az oka annak, hogy zongorás zenekari produkciónál min­dig problémát jelent a han­golás. Az egyébként igen tartal­mas hangverseny Brahms I. Szimfóniájának előadásával Zárult. Fejér György alapos műismerete, elmélyültsóge és biztos kezű dirigálás® el­fogadható és végig élvezhető élóadast hozott létre. Vántus István Tovább száll a „labda" - romlik az állatállomány Mulasztások a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz-ben Gyakorlattal rendelkezi) építészmérnöke? es építő­ipari technikust sürgés felvételre keresünk kivitelezési és Plflkészitésl munkára. Fisetés megegye­zés szerint. .télemKPzés szo­bait, Vagy írásban Csong­rád méaveí Tatarozó és t'pitó Vallalál, Hódmezővá­sárhely, Tanéósknz'-ársaság téf 59. Onelétfajz SZUkséges. sfián Ipari tanulónak előjegyzésbe vesz M a szegem epitóípan Vállálát tzegesí munkáiieiyMrt »z alábbi szakmákra: kőműves, árs-áilvinyn­zö, tnz- és gázszefélö, bádogos és visszersió, kozpenníótes-szereid. villanyszerelő, parket­táid. m Jelentkezhetnek áiok á fia­talok, akik 1954, évben el­végzik az általános Iskőla vitt. osztályát. Jelentkezni lehet: szégéd, Oskola u. 1. K. 99 A hosszú, fnélég ős-2 elég időt adott arra. hogy a sie­gedl Járásban mindén tsz jól felkészüljön a télre állatál­lománya védelmében. Ta­nácskozások és tervek szól­tak arról, hogy az istállókat hogyan kell legcélszerűbben téliesíteni. Ennek ellenére a sándorfalvl Rózsa Ferenc Tsz dóci üzemegységében a minimális követelményeknek sem tettek eleget. Negyven­nyolc borjú-üsző valósággal a BZabadban lézeng, ponto­sabban most már 47, mert egy közben elpusztult. Január 20-án reggel Sze­geden mínusz 20 fokot mér­tek. A delei pusztán pedig, ahol kint. jártunk ugyanak­kor, ennél jóval hidegebb volt, Az istállón látszott, hogy téliesíteni akarták, csakhogy „elfelejtettek" két 3 méter szélen résre ajtót tenni. Az alom kőkeményre fagyott A borjak koszosan­piszkosan összegémberedve álldogáltak a hóval-jéggel „bélelt" karámban. Ami el­pusztult, arra ráhajigáltak öt-hat kéve kukoricaszárat. Kinek a dolga? Ezek szabadtartásos bor­jak? — kérdeztük az ott dolgozó Lázár Györgytől és Pintér Jánostól. — Fogjuk ra, hogy azok. mivel ilyen mostohán tart­ják őket— mondták. S*maguk hogy nézik ezt él? Kinek a dolga lenné me­leg helyet csinálni a borjak­nak? Az. első kérdésre hallga­tással felelték. A másodikra azt mondták: — Nem a mi dolgunk. Hát kié? A kérdéses borjú a múlt hét szerdán múlt ki a vályú előtt, s napokig nem vttteel a hódmezővásárhelyi íehér­jefeldolgozó vállalat, pedig állítólag szóltak néki. S mi a maguk véleménye minderről? — faggattuk to­vább az embereket. — Azt kéne ide ingre-ga­tyára vetkőztetve, a jéghideg istállóba állítani, akt így tartja jónak az állatok ne­velését. Tud erről a vezetőség? Palakt Sándor, a tsz elnöke és Rostás István állstte­nyéftXtő-agronómus például járt itt. mostanában? — Hát hogyne jártak vol­na, éppen a múlt héten • mondta Lázár György. És aztán .. — Elmentek, nem szóltak semmit. Állatgondozás helyett fává ^ás Sándori alván, a központ­ban Rostás István elénk Kdtérdek ű kérdés A vasárnap délelőtti zene­kari hangverseny műsora ideáll* volt: Bach V. Bran­denburgi verseny, Bártók Hl. Zongoraverseny és Brahms 1. Szimfónia. A Baeh-mű első léteiének tökéletes tempó éa dinamikai felépítése után ugyan zavar­ta a következő tételek szép­ségét az egyre inkább n.vil­Milyen támogatást ad az állam a lalajjavilásiioz és védelemhez ? Hivatalos adatok sze­rint hazánk mezőgazdasági­lag hasznosított területének több mint fele erodált, javí­tásra szoruló, szikes, illetve homoktalaj. Vannák az or­szágnak olyan vidékei, ahol különösen mostohák a talaj­viszonyok, s emiatt az ott működő gazdasagok alacsony termelési eredményeket ér­nek el. Ahhoz, hogy az ilyen, rossz adottságok között mű­ködő nagyüzemekben is lé­nyegesen javuljon a terme­lés színvonala, nélkülözhetet­len a talajjavítás. Államunk igen nagy gondot fordít er­re. s hatalmas összegű tá­mogatást ad a termelőszövet­kezétéknek a gyenge talajok megjavításához, továbbá ta­lajvédelemre, vízrendezésre, rét- és legelőjavításra, terep­rendezésre. Arról, hogy a legutóbbi években hogyan növekedett a megjavított talajok terüle­te a szövetkezett földekeh, képet adnak a következő szá­mok: 1858-ban 32 277, két év múlva 89 237, s tavaly hoz­závetőlegesen 155 000 hold ta­laját javították meg. Az idei tervek mintegy lflOOOÖ hol­don irányoznak elő talajjs­vítást. Ahhoz képest termé­szetesen, hogy milyen sok munka vár még ránk ezen a téren, nem mondhatjuk nagynak a talajjavításban el­ért. eredményekét. A szövet­kezeti parasztság azonban jól tudja, hogy a maga ere­jéből milyen kévését tudott volna megvalósítani az ed­dig végrehajtott, talajjövításí programból. S tisztában vaft azzal is, hogy az egyéni gaz­dálkodás körülményei kö­zött Sokkal kisebb aráhyú talajjavításra sem kerülhe­tett volna sor. Ezért, értékeli A S/éged! Gépipart és Gépjavító Ktsz. valamint a Szegedi Elektromos- és Vasipari Szolgáltató Ktsz-ből kivált részlegekből megalakult Szegedi Kazánjavító Ktsz Szeged. Pétöíitélep IX. utca 400. Telefon: 30-08. Részleget: , Kazánkováes részleg: Szeged, Petőfitelep IX. U, 400. Telefon: 36-68. Lakatos, báúótjoé. Vitvezétékszéreto részleg: Horváth Mihály u. . S. Telefon: 34-19, Ttízeltókéttülék karbantartó részleg: Pacsirta u. 31. S 147Ó9 sokfa azokat az éróféázitéáe­ket. amelyek hatására a ré­gebben ahg valamicske hoza­mot adó talajok is jóval töb­bét teremnek. A tez-ek állami támoga­tásának rendszeréről szőlő kormányhatározat és végre­hajtási Utasítás részletesen felsorolja azokat a kedvez­ményeket, amelyeket a talaj­javításhoz, a talajvédelem­hez és hasonló célokra nyújt az állam. A népgazdasági tervben kiemelt körzetekben, a komplexjavításra szoruló területeken működő tsz-ek kapják a legnagyobb támo­gatást. Ilyen helyeken a ta­lajjavítás, a talajvédelem, a vízrendezés, a rét- és lege­lőjavítás, a gyümölcsös- és szőlőtelepítés érdekében tör­ténő tereprendezés összes költségeire, de a szükséghez képest az említett munkák­kal összefüggő egyéb beruhá­zásokra ls teljes összegű tá­mogatást nyújt az állam. Est a támogatást nem kell visz­Sfcn fizetni. Azok a tsz-ek, amelyek nem a kiemelt körzetekben van­nak, a talajjavítási és mész­trágyázási. továbbá az üze­men belüli lecsapolási és más vízrendezési munkák­hoz vehetnek igénybe visz­szn nem térítendő állami tá­mogatást. Ugyanez vonatko­zik a talajvédelmi létesítmé­nyek (fásítás, víZmosáSkötés stb.), valamint az ültetvény­telepítések, teraszépítések megvalósításóhoz szükséges talajjavító anyagok, mósztrá­fira, s egyéb anyagok ellenér­tékére. Ezeket az anyagokat a rendeltetési vasútállomás­ra szállítva kapják meg a taz-ek. A gépi talajjavítás, a mély termőréteget kialakító ho­moktalaj-javítás, különféle talajvédelmi gépi munkák, alagcsövezés esetén a gépi munka költségéinek felét vállalja magára az állam. A kedvezőtlen természeti adott­ságok között gazdálkodó tsz­ek még nagyobb mértékű, 80 száaaléko® fcámőgattób*fi részesülnek. Kiterjed * viaeae n.etn térítendő állami támogatás a talajjavításhoz, * talajvé­delmi és az üzemen belüli vízrendezés munkáihoz szük­séges szakvélemények és térvek költségeire is. Ha a termelőszövetkezet saját ma­ga végzi el az üzemen be­lüli vízrendezési kézi és gé­pi földmunkáját — ákár bé­relt gépekkél is —. akkor a földmunka minden köbméte­re után tíz forintot kap. A szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas teriiletek (homokbuckák, domboldalak, stb.) fokozottabb hasznosí­tásának elősegítése érdeké­ben is messzemenő segítsé­get nyújt az állam. A tele­pítések előtt végzett sánco­lás, teraszépítés és terep­rendezés esetén az anyag­költségeken felüli költségek nyolcvan százaléka erejéig vehető igénybe vissza nem térítendő állami támogatás. Tereprendezésnél a betelepí­tendő terület minden holdja Után legfeljebb hétezer fo­rint jár. Ez a támogatás ak­kor ls megilleti a tsz-t. ha a tereprendezést, saját kivite­lezésében végzi el. Vissza nem térítendő ál­lami támogatást vehet igény­be a termelőszövetkezet a szőlő- és gyümölcsös, vala­mint spárga és kofWótelepí­tés tervezési munkáira, s a termőre fordulásig terjedő szákmai félügyelet költségei­re is. Sok irányú és nagy ösZ­seeaü az a segítség, amelyet az áuam a talajjavításhoz és — védeiemhez nyújt a nagy­üzemi tál-sas gazdaságoknak, Ennek a támogatásnak a ré­vén évről évre ÜJ területek válnak termővé, értékeseb­bé, hoznak nagyobb hasznot a szövetkezeteknek, az or­szágnak. GULYÁS PAL biggyeszti a dóci üzemegy­ségben tett látogatásinak bi­zonyítékát, égj' kis cetlit. Január 14-én kelt, rajta a bejegyzés 11 és 15 óra kö­zött: „A borjaknál az ajtók leszűkítése nem történt még. Pótlólag rövid időn belül él kell végezni. Más mód nincs rá. trágyával kell berakni." Kinek kéllétt volna ezt végrehajtani? — Aki aláirta az utasítá­somat. Lázár Györgynek — mondja Rostás. De nem csinálta meg — vetjük közbe —, mert azt mondja, hogy őt csak áz istálló őrzésével és a takar­mány kiadásával bízták meg. Az istállóban dolgozó embe­reket meg elküldték fát vág­ni az erdőre. Az éllattenyésztő-agronó­mus hímel-hámol, a cetli reszket a kezében, olyan ideges, Hát persze, hogy ide­ges, amikor ellenőriznie kel­lett volna utasítása végre­hajtását. Sőt. neki kellett volna gondoskodni az istál­ló téllesítéséről. „Dóéig nem látunk'' — Nem volt. ajtónak való faanyagunk. Mondtam, hogy rakják be a hézagot bála­szalmával — magyarázza to­vább a rossz bizonyítványt. Látogatásunk után bizonyara kirohant az istállóba mu­lasztásait helyrehozni. Mi Viszont felkerestük a község pártszervezetét, hogy még etkk megjelenése előtt ve­rt ott. helyre kerüljön a 47 borjú. A párttitkár csodálkozott a történteken. — Hiszen annyit beszél­tünk. tanácskoztunk az ösz­saél az Istállók téllesítésé­ről, A felkészülést mindén tsz-ben éllenőfiktük. Pont a doei uzeanegysegben nem jártunk. Ügy valtuk, hogy ott iá minden rendben ván. A tanácselnök-helyettes pedig ezt mondta: — Dócig nem látunk el. Miért nem ellenőrizte az ist­állót a dóci tanács? Ejnye, ejnye, a labdat ne dobjuk további A felelősség elsősorban a sándorfalvl Ró­zsa Ferenc Tsz-é, és .azoké, akik elmulasztották az istál­ló téllesítésének ellenőrzé­sét. A felelősség a többi kö­zött á kötnégi állatorvosé 1». L. T. Úrinti-c a szegedieket az új villany tarifa? A fővárosi lapok, sót a rá­dió és a televízió is több cikk­ben foglalkozott a Budapes­ten bevezetett új át'amdíj­Bfcfibásskl. Szegeden is elter­jedt a hír. hegy magasabb lész az Aramdíjszabás. F.zért felkerestük a Dél-Magyaror­szági Áramszolgáltató Válla­latot. s ott Bódó Jenőtől, az ügy Illetékesétől kértünk vá­laszt az olvasók tájékoztató­sáfö. — Szegedet, sőt a környék­beli községeket séni érinti az új éramdíjszabás. A villany­fogyasztási tarifa egységesíté­sére 1064 januárjától kizáró­lag Budapesten került sor. Az ország nagyvárosaiban, (gy Szegeden is évtizedeken keresztül többfajta díjszabás volt, s érért mér 1059-ben egységesítették a villanyfo­gyasztás árát. Szeged a ki­emelt városok közé tartozik, s így ki ÍR watt-órán ként az áramdtjszabáa 1 forint 50 fil­lérbe kerül, R évi átlagban 20 kilowatton felüli fogyasztóé­nál caökken a díjszabás, mindössze 60 fillérbe kerül. A községekben többségében magasabb díjszabást kell al­kalmazni, mégpedig azért, mert az erőműhöz messzebb vannak, a nagyobb a táv­vezeték-költség, — Budapesten most került sor a háztartási főzőáram, köznyelven az ipari aram mérőóráinak h leszerelésére. A szegedieket azonban ez rem érinti, mert a mi váro­mnkban már 1939 óta nincs külön háztartási főzőáram mérés. Jtlodeu* Itamcliáf Uötw Marrel Cirné, a Kö­dös utak és A szeretem varcMM clmú emlékese­tea filmek rendezője, május 4-én a eannesj fílmfesBtivál alatt kezdi meg forgatni 0J filmjét, a Kaméliáa hölgy mo­dern változatát. At'mand DUVal azerepét Jatqúes Charrler fogja alakítani. A mai kaméliás hölgy nem tüdöba.iban, hanem fehérvéi'UséebeP szen­ved. tekintettel arra. hogy a tbc manapsag mar nem gyógyíthatat­lan betegség, a szereplők társadalmi állása, fog­lalkozása is a mai idök­hek megfelelően válto­zik. ROHAM a tél hadállásai elleti A napokban katonák száll­ták meg a Csongrádi sugár­utak Az Út, ameddig csak végiglátni rajta vastagon je­ges és a féiiöredezett a csonthótól, az éktelen nagy gödröktől szinte járhatatlan, pedia a jégkéreg alatt kitűnő aszfaltút húzódik. Azért mentek a katonák, a szegedi karhatalom harcosai, hogy kiszabadítsák az utat a fagv fogságából. Köd volt és hideg. Az. utca járókelői nyakúkát Válluk közé húzva Stéttnek a hideg elöl. hegy minél kevesebbet gorombás­kodjon velük a tél. A katohók egy-kettőre el­űzték H tél fagyos hangula­tát. Brigádokra oszlottak és Vidám munkába fogtak. Gőz­hengerként. gyűrték a meg­fagyott havRt az út. két olda­lára. Szikrázott a jég a csá­kányok vasától. sziszegve, nyüszítve állt ellent a lapát­nak. A katohák irama nem CSölíkéht. Lekerültek a köpe­nyek is. rtt-6tt nevetés har­sant. A tréfaCSinálók ügy latszik nem respektálják a hideget. Ment a munka A brigádok versenyezve rohamoztak a tél ellén. A lélkésedés. a ka­tonás hajrá hamar éredménvt hozott. Ahg pár óra telt él éa mária hosszan megszaba­dult az út a tengelytörő ké­regtől, Gépkocsik jöttek. Ve­zetőik üdvözölve integettek a katonáknak. Ök tudják leg­jobban, mit jelent a sima út és milyen értéke van ennek a táraadalmi munkának, amit a katonák lelkesedéssel Vé­geznek. kabal töttcf SSázadcs — UJJAKKAL A világsajtó már több Í2­beii hírt adott ari-ol, hogy Roza Kuleskova sZoVjét uö "lát* az ujjaival. New York-i hírek szerint Patrícia Stan­ley amerikai nő is hasonló képességekkel rendelkezik. Richárd Youtz professzor, a Barnard-egyetem tanára Oo órán át vizsgálta Patrícia Stanley -látását* és megál­lapította. hogy Stanley aaz­szony ujjai válóbán éritéke­lik a színéket. Youtz prőfeSsáoC tó terjesz­tette kísérleteit a növendé­kéire a Bafttard Collegé­ben. Kiderült, hogy ion rllák közül körülbelül tíznek van a Stanley asszonyéhoz ha­sonló "tapintó látása-. Kedd, 1964, Január 28. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents