Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

Hetvenmillió konzerves üveg Orosházáról Az év közepén adják át hivatalosan rendeltetésének Békés megye legnagyobb ipari beruházását, az orosházi üveggyárat. Az új gyár elkészülte után az ország jelenlegi üvegtermelésének mintegy felét adja majd. A november 15-i üzempróba kezdete óta eltelt időben mintegy hétszázezer konzerves üveget készítettek az automatagépek az l-es hutában. Az új évben újabb hutákat állítanak munkába. Február közepén megkezdi a gyártási próbát a 2-es kemence, majd nem sokkal ezután munkába állítják a 3-ast, valamint az öntött üveget gyártó egyik hutát, így az első "hivatalos" termelési évben hetvenmillió konzerves üveget és kétszázezer négyzetméter táblaüveget készítenek az orosházi üveggyárban. (MTI) Halhús — algákból Húsz tó, mocsár és folyami holtág kínál ízletes táplálékot a halaknak Szabolcs-Szatmár megye beregi és erdőháti vidékén: A több évtizede zavartalan állóvizek zsúfolásig megteltek zöldalgákkal Az algás vizák hasznosítására a környékbeli termelőszövetkezetek tavasszal megkezdik az etetés nélküli nagyüzemi haltenyésztést A kijelölt tavakba, holtágakba több mint hárommillió nemes ponty-, süllő- és harc sa-i vadékot helyez-^ nek. Az előzetes számítások" szerint a gazdag alga-táplálékkal mintegy ezer mázsa jó minőségű halhúst állítanak elő. (MTI) ÉJSZAKÁRÓL ÉJSZAKÁRA IIAZI ÜNNEPSÉGRE hívott meg a napokban a nyomdába Priskin Sándor elvtárs, a lapot előállító részleg vezetője: — Géza bácsi megy nyugdíjba. Ma szed utoljára. Gyere el a búcsúünnepségére. Éjfélkor lesz az ebédlőben. Igaz ugyan, hogy jóval túl kúszott a kismutató a 12-esen, sőt az l-esen is, mire a nyomdai ebédlő hosszú asztala mellett összeültünk néhány tál házi töpörtőspogácsa meg a homoki vinkós üvegek társaságában, nyomdászok, szerkesztők, kiadóhivataliak. Nincs ezen semmi meglepődni való, természetes időpont itt ez, éppúgy, akár az üzemekben a délután 2 órás műszakvégi összejövetel. Nem is lepődtem meg, hiszen magam is már csaknem két évtizede tartom természetesnek ezt, a nyomdász és újságíró berkekben kívülállóknak oly szokatlan fordított életet, az éjszakázást. Hanem éppen ezen a terméBkss. . s^SK:.' Mx Swm iv.-: ' rs«iá É f m H tmr •« § 3 & * « R * * cm '1L J^PPI^ ^H i ' m ij * #1 lm • |1 lilllliift 1 . 1 , * m^J ' ^ R" fs ? lllfl y • v * í: ' )i'"iiSííiií I IJEi < . i „ t ; tsomogyi Károlyné felv.) Az utolsó kézirat... Kakuszi Géza cikket vesz át gépénéi szedésre Priskin Sándortól. A Gellérthegy — ételből Egy évi fogyasztásunk számadatai Az orvosok kiszámították. Az ételek minden egyes hogy az emberi karizmok a alapanyaga tonnára átszágépek jóvoltából ma alig fe- mítva is csak ötjegyű számleannyi munkát végeznek, mai fejezhető ki, még a bedgmint húsz évvel ezelőtt. An- libe való mákból és dióból nál edzettebb azonban gyom- is több mint húszezer tonna runk izomzata, amely 1963- fogyott tavaly. Az ország ban az évszázad legfeszítet- gyomra az 1963. év folyamán tebb tervét is túlteljesítette. 5,6 millió tonna élelmiszert A karácsonyi és szilveszteri emésztett, vagyis akkora ételfogyasztás étel- és italmeny- kupacot, mint a Gellérthegy, nyiségét is beleszámítva, az nyúlványai nélkül számítva, év folyamán egy és negyed- Az ízletes falatokra félmillió tonna tej- és tejtermé- milliárd liter sört, bort, likét, negyedmillió tonna zsi- kórt, konyakot, rumot és páradékot, négyszázezer tonna linkát, továbbá hatmillió húst és hentesárut, s mind- köbméter vizet ittunk, akkoehhez százhúszezer vagon ke- ra mennyiséget, amely megnyeret és péksüteményt fo- töltené az ötven kilométer ! gyasztott az ország lakossága, hosszú soroksári Dunaágat. Nők állnak a férfiak helyébe EGY ÉLETET NAGY IDŰK TANÚJA, harcosaké és nyugalmasabbaké egyaránt, Kakuszi Géza gépszedő, akimunkásmozgamelyTanulmány a régi Alföldről Majdnem fél évszázada járja az Alföldet Nagy Kálmán, a Betonútépítő Vállalat dolgozója. Fiatal korától kezdva hallgatta és lejegyezte a falusi és pusztai emberek, köztük a pásztorok, mezőőrök és a legkülönbözőbb foglalkozást! személyek elbeszéléseit. Elhatározta, hogy az összegyűjtött néprajzi vonatkozású anyagokból tanulmányt állít össze. A tervezett tíz kötetből eddig kettő készült el. A következő, a harmadik kötetben a régi kunsági nép életének feldolgozását kezdte meg. (MTI) Szegedi szövetkezet is részt vesz a soroksári vasöntöde felújításában Igen korcwrty megrendelést esetleg megakadályozza a kapott a Szegedi Vas- és folyamatos termelést. MüFémipari Ktsz az idei évre: szaki segítséget nem kell P munka készítése. De az új- első hangjai, cikkei, Révai szetességen meditáltam el ság, az mégiscsak más! An- József írásai, s ma élő száegy pillanatra, amikor így nak varázsa van. mos vezető politikusé a Délegyütt voltunk, az asztalfőn Talán ez a varázs tartotta magyarország hasábjain. Kakuszi Géza elvtárssal, a fogva Kakuszi Géza bácsit fél évszázadnyi becsületes is. aki kisinas kora ótaminmunka után nyugalomba vo- dig éjjel dolgozott, s mindig nuló gépszedővel. lapnál. Nem ma volt pedig ez a kisinasság. Nemsokkal élnek le így: az első világháború előtt, mindig este, 1914 tavasizán kezdte meg a nek élete mindig éjjel szakmát a híres szegedi En- lommal is összenőtt, a szedőgépele gel-nyomdában, a Dugonics ben 1918 óta tevékenykedik. zümmögő, álmosító, másnak téren, a Szegedi Naplónál. Ezt a kitartó munkakedvet, oly egyhangú tompa zajában. Akkor még kézzel hordták szorgalmas áldozatvállalást, De nekik nem álmosító, nem össze az „ólomszérűk" betű- a szakma szeretetét akarja egyhangú, nekik ez a meg- it, s csak 1927-ben állt sze- továbbadni az utána jövőkszokott, ez a természetes. • dőgép mellé, míg azután nek. a fiatal nyomdásznemMegszokott, természetes?... 1963. december 30-án este zedéknek. Reméljük, nem Igen, mert szeretik ezt az pontot tett munkája végére, hiába! igazán szép mesterséget. Sze- Pontot tett. Ez a másutt . . , rétik, hogy ők az elsők, akik Jelképes kifejezés itt szó ^ olvashatják a szerkesztőség- sprint értendő: ólombetűket ^JÍ^J^Lói hói kikerült legfrissebb hír- szülő gépének billentyűzetén a C1K:* ™lla K1VUJ masoicroj leginsseoo nir mriT,rtnt vé- is szól. De azon az éjszakai TI ^r^tL a mntot. baráti poharazgatáson - nem ikbe kopogtathatjak es ad- gere ejtette a pontot. kevésbé ^ ő ^va: nyomán hatjak tovább üz- vagy —— amélyet az ün- - fogadtam meg, hogy töbnepségre, job- bet kell beszélnünk névteban mondva len munkatársainkról, a baráti beszél- nyomdászokról. Nevük sohagetésre feldí- sem jelenik meg az újságok nyomdász „tepsire" hasábjain, de nélkülük nem máskor, mindennap délután rakva hoztak be munkatár- kap életet a szó, nem ólt jönnek el hazulról, s mire sai. Hadd maradjon emlék- testet a gondolat, amit a éjjel 2 óra körül, sőt egyré- ^ ^ a nt. arní azért _ szerkesztőségekben papírra szük a hajnali pirkadással ,„ . . vetnek. visszaér, már alszik az asz- remelhetoen - megsem lesz ^^ ^ szony, a gyerek. S ez ifey az utolsó, hiszen számítanak megy hétről hétre, évről év- majd időnként Géza bácsi re- . látogatására, kisegítésére. Bizony volt már olyan fia- szép lesz a nyugdíj, ötven t^tanyrdSsÍ,nsemnaí Vendel munka, s 1918 óta palosnak kérte magát. Persze megszakítatlan szakszerveze- nok Gajdacsi Sándorok. Enszép hivatás az is, nem ti tagság után jelentős havi gi Józsefek, Gyapjas Jánomegvetendő: könyvek, plaká- összeg illeti meg, az anya- ^ ^ a többiek: gépszedők, tok s még hányféle nyomda, giak miatt nem kellene ki_ cimszedök> öntők korrekto. segítéseikre gondolnia. De nem rok ólomgűzös éjszakáinak olyan könnyű innen elszakad- gyümölcseként születik nani. s a nyomába lépők is ponta ^ újság( amelynek szívesen vesznek át tapasz- hiánya ^ aKkor tűnn€ fel_ talataiból, szívesen hallgat- ha egyszer elmaradna. nak az igen tartalmas nyom- A múw mindennapok kródászélet emlékeiből. nikása egy bűCBÚaö de. százezreknek. Szeretik. Ez a hivatásuk. Pedig őket is várná a család. Színház, mozi, televízió? Legfeljebb vasárnap, mert szítVe, AZ UTOLSÓ ÓLOMPONTOT, Évről évre, éjszakáról éjGÉZA BÁCSI gépéhez most odaül Ti 11 Árpád, s vele a Teleki IstváHány és hány kézirat fordult meg a kezén! S megint csak a szó szoros értelmében, rék nyomdász köszöntésékor mindnyájukat az olvasó szeaz Öntödei Vállalat soroksári üzemének teljes rekonstrukciójához szükséges berendezések egy részének elkészítésével bízták meg. A tárgyalásokra és a gyártás megbiztosítani, mivel a helyszínen járva megállapították, hogy a szövetkezet minden műszaki adottsággal rendelkezik. Két teljes homokmű kékezdésére már tavaly sor szül Szegeden. Többek között került. A soroksári öntöde felújításának tervei ugyanis késve készültek el, s ha töb33, átlagosan 30 méter hoszszú és 4 méter magas gumihevederes szállítószalag, 14 bek között a szegedi szövet- serleges emelő, úgynevezett elevátor, s 7 rázóadagoló. Ezeken kívül sok homoklazító, surrantó, vibrátorszita, s a hozzájuk tartozó védőberendezések, kiegészítő darabok. A megrendelés összesítésében 190 tétel szerepel, ami csaknem kétezer alkatrésznek felel meg. A szövetkezet három részlege. a géposztály, a tömegcikkgyártó és a vasszerkekezet nem súet segítségükre, a határidőt nem bírták volna betartani. A szerződós értelmében az öntöde homokelőkészHö műveinek berendezéseit és vasszerkezeteit a szegedi fémipari szövetkezet gyártja, mintegy 8 millió forint értékben. A múlt év utolsó negyedében megkapták a dokumentációkat, s decemberben már csaknem 700 ezer zeti részleg dolgozik a sorokforint ára munka el is ké- sári megrendelésen. A szerszült. Természetesen a legjava 1964-re vár, hiszen a vasöntöde részére gyártja a ktsz idei termelési tervének egynegyed részét. A soroksári tizem vállalta hogy ellátja őket a nehezen beszerezhető alkatrészekkel, motorokkal s egyéb anyaződés szerint a harmadik évnegyedben az utolsó berendezést is át kell adni az öntödének. A Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz azzal, hogy elvállalta a rekonstrukcióhoz tartozó gépegységek nontos szállítását, nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a soroksári vasöntöde felújitá, . , retetébe kívánja ajánlani, mert murtkassaga nagy regokkal, nehogy ezek hiánya sa határidőre elkészüljön. szében a "kéziratot" még szó szerint kellett érteni, ritka volt az írógép, maguk rótták a papírra az eseményeket, gondolataikat a íredakciók munkatársai. S milyen büszkék voltak, amikor Móra Ferenc apró betűs kutyanyelveit a pesti nyomda ide küldte le, mert csak ők tudták igazán jól és gyorsan elolvasni. (Nagyon szerették ezt a halkszavúan is szenvedélyes író-újságírót, tudóst és politikust, aki nem röstellte megkérdezni a nyomdászok véleményét, becsülte és munkatársainak is tartotta őket.) Sajtótörténet, irodalomtörténet, történelem szövi át az ilyen nyomdászéletet. Szedte Juhász Gyula sorait, ott állt a Koroknai-nyomda egykori szedőszekrényei mellett, hova József Attila, Radnóti Miklós vitte be verseit. Azlán 1944 októberében röplapok, plakátok szabadságot hirdető szavai szóltak az ő kezemunkája nyomán is; az új, felszabadult élet Lökös Zoltán Ezelőtt öt évvel a Szegedi műszaki intézkedéssel, új Falemezgyár dolgozóinak 70 technológia bevezetésével, százaléka férfi volt. Azóta újításokkal — könnyitsünk a sokat fejlődött a vállalat, és munkafolyamatok nehezén, ma a női-férfi munkásarány Ezzel érjük el, hogy ezeken feles. Azt szeretnék elérni a helyeken nők dolgozhassaaz új esztendőben, hogy a vállalati létszám 60 százaléka nő legyen. Miért? nak. — Vegyünk egy konkrét példát: a paneleket gyártó préseknél ez ideig férfiak dolgoztak. Az új présberakó szerkezet lehetővé teszi, hogy Az első kérdés: miértszü- ezeket a gépéket ie nőkszollethetett ilyen elképzelés, mí gálják ki ezután, teszi indokolttá, miért van szükség rá? Honnan ? — A sok "miértre« a választ elsősorban Szeged mun. Jgy mondják: "1964-ben kaerő-helyzete adja meg. Né- rendkívül feszítettek terv. hány évvel ezelőtt —mond- s^mmrik. Az üzem tovább ja Dani János, a Szegedi fejlődik, gyarapodik, s köFalemezgyár igazgatója — rülbelül száz új munkaválnagyon sokan jártak idedol- ialóra van szükségünk", gozni a környező falvakból. Honnan? Azután, ahogy erősödtek a _ Férfiakra nem számíttermelőszövetkezetek, úgy hatunk. Abban bízunk, hogy hagytak itt bennünket ezek lányok asszonyok még soaz emberek. S a tapasztalat kan vannaik Szegeden olyaazt bizonyítja, hogy napja- nok> akik dolgozni akarnak, inkban különösen kevés a A bizakodás szép erénv. férfi munkáskéz Szegeden. Ezért született a gondolat, hogy telepünk valamennyi munkahelyét felülvizsgáljuk. Ezt a munkát most végzik a műszaki vezetők és az üzem orvosa. Arra keresnek feleletet, hogy mely rnuncsak éppen nem lehet a gépek mellé állítani dolgozni. De tudják ezt itt, s nem is várnak a mesebeli sültgalambra! — Egy bizonyos: nem leszünk munkáscsábitók! Betartjuk a rendeletet, — hat kahelyéken alkalmazhatnánk hónapig nem adunk maganőket Hogyan? A Szegedi Falemezgyárhoz csupa -súlyos fogalom" tartozik. Ilyenek: hatalmas farönkök, süvítő fűrészek. Csupa nehéz cipekedés. sabb fizetést senkinek, mint az előző munkahelyén volt. S mivel még ez is kevés az "üdvösséghez": — Nevelünk magunknak szakmunkásgárdát. A nevelést az előkészítő részlegükben kezdik. Ott főként hatórai munkán foglalOlyan -férfimunka" ízu az koztatnak fiatalkorúakat, egész. Hogyan lehet itt el- Legtöbbjükből a gyár becsüerni, hogy a munkahelyek Ietes dolgozója, a törzsgárda többségében nőket foglalkoz- tagja válik idővel, tassanak? Rajtuk kívül, ahol lehet — — Nem egyszerű, admi- például a hulladékot feldolnisztratív intézkedéssel old- goző ládaüzemrészükben — juk meg a dolgot. Hiába szívesen alkalmaznak csökvan egyenlőség, a nők te- keDt munkaképességű dolherbírása fizikailag alacso- gozókat S most az új esznyabb a férfiakénál, s erről tendöben számítanak az ismi nem feledkezhetünk meg. kólákból kikerülő fiatalokA most végzett felmérés cél- ra is. ja az is, hogy ahol lehet — Méry Éva A legértékesebb talajjavító™' 'SSSS Xt gyeket képezve áll a Szovjetunió egyik műtrágyagyárának raktáraiban, amelyekből naponta szállítják ezt az értékes műtrágyát a hatalmas ország különböző vidékeire. Felvételünkön: szuperfoszfáttal rakják meg a csilléket. A rakodást teljes egészében gépesítették ' 4 DÉL-MAGYAIiORSZAü Vasárnap, 1964. január 5.