Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-24 / 19. szám

Nyári gondok a télben A januári keményRidegbe,- A Szegedi FeS*llváI Egyetemet. Az egyetem iga^­hóba dermedt utcákon leg­feljebb vágyakban él a kel­lemes, meleg nyári napok, fldítő nyári estélt gondolata. Mégis vannak, akiknek már most a nyár — oly távoli- zati bemutató, NDK porcé­nak tűnő — napjai szerez- ián- és házieszköz-kiállítás, nek gondot... Akik csütör- az MHS honvédelmi kiállí­Intf ző Bizottság tanácskozásáról tökön a városi tanácsháza egyik helyiségében összejöt­tek, a hideg ellenére sem a télre gondoltak, hanem már a nyár melegét érezték. Kialakult a program Ülésezett a Szegedi Fesz­tivál Intéző Bizottság.., Papp Gyula, a szegedi városi tanács vb elnökhelyet­tese vezette a megbeszélést, amely kialakítani volt hiva­tott a szegedi ünnepi hetek végleges programját. A bi­zottság tagjainak, a belőlük alakult albizottságoknak, a tást rendez. A kis szabadtéri A kulturális programban az idén nagyobb szerepet kap az újszegedi szabadtéri szín­pad. amelyet e célból hely­reállítanak, korszerűsítenek. Ott rendezik meg a többi között a népi együttesek ta­lálkozóját, és a prímásver­senyt. Kiemelkedő rendez­vény lesz Újszegeden Verdi Requiemjének előadása Lam­berto Gardelli vezényletével, A Dómban idén is orgona­társadalmi szerveknek — kü- hangversenyeket rendeznek, Ionosképpen pedig az irányi- olya" ,neves művészek köz­tásban és összefogásban lészvevő városi tanácsnak, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának — sikeres mun­kájaként tulajdonképpen már kialakult programról be­szélhetünk. Sok újdonság Nem maradnak ei a ha­reműködésével, mint Pécsi Sebestyén és Verner Mária. Fesztiválbál a Tisza Szál­lóban ... Alkotmány-bál... Repülő nap ... Országos au­tóstalálkozó ... Eszperantó szemináriumi napok ... Tér­zenék a Széchenyi téren .. gatója dr. Ágoston György professzor beszámolt róla, hogy alapvetően pedagógiai kérdésekről, a legmodernebb tematikával rendezik meg. a magyar szakembereken kívül öt külföldi szakemberrel az egyetem előadássorozatait. Előkészületek — a terv szerint Hosszan folyt a vita, hangzottak el a javaslatok, újabb és újabb ötletek ke­rültek felszínre a bizottság tagjainak felszólalásaiból. A bizottság koordináló szere­pének fontosságáról beszélt Hofgesang Péter, a városi népfronttitkár, a várható idegenforgalomról és az ér­dekében kifejtett sokoldalú propagandáról számolt be Gács György, az idegenfor­galmi hivatal vezetője és egyben a propaganda albi­zottság vezetője. Elmondotta terveiket Farsang Lászlóné, a tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője, aki egy­ben a vendéglátó albizottsá­got is vezeti. S rajtuk kívül szinte a bizottság minden tagja szót kért a közös mun­— egy-egy pontjai az ünne- kában, vitábain. Jogosan álla­pi heteknek, amelyekből píthatta meg Papp Gyula azonban mégis mint i£en ki- vb_elnökhelyettes: megnyug­piiomanyos rendezvenyek, de emelkedő es jelentós ujdon- . sok újdonság is frissíti az ün- ságot kell megemlítenünk tatóan, tervszennt haladnak nepi heteket. Természetesen az idén induló Szegedi Nyári az előkészületek, változatlanul a Dóm téri sza­badtéri játékok állnak a rendezvények középpontjá­ban a maguk művészi igé­nyességével, monumentalitá­sával és tömegvonzásával. Tari János, a szabadtéri já­tékok igazgatója elmondot­ta, hogy az idea igényes mű­sort is elismeréshez méltó szinten igyekeznek megren­dezni, s ehhez adottak a fel­tétélek. A szegedi ünnepi hetek rendezvényei közé tartozik egyebek között a KISZ if­júsági karneválja, valamint számos sportverseny, köztük a maratoni futóverseny, a motorcsónak- és evezős ver­senyek, a városok közötti röplabdamérkőzés és hason­lók. Idén is megrendezik a ta­valyi nagysikerű őszibarack­kiállítást, de ezenkívül még számos más, nagy érdeklő­désre jogosan számottartó ki­állítás is nyílik. így lesz növényvédelmi, parképítési kiállítás, borkiállítás, ruhá­Fordítva sikerült M" unkából jövet, munká­ba menet, a zord húszfokos hidegben, az emberek nem érnek rá tervteljesítésen, meg effélé­ken gondolkozni. Csak benn a gyárban olvad le a merev­ség róluk, s éppen olyan for­róvá lesz a légkör körülöt­tük, akár júliusban. A gépi­kerekek csakúgy forognak, mint máskor, s az, íróasztalo­kon, január második fele lé­vén, elkészült a múltévi ter­melés első, hozzávetőleges mérlege. Ezzel veszi kezdetét a tanulságok, következtetések felmérésének időszaka. Hogy az üzem 1964-ben lehetőleg elkerülje azokat a hibákat s feltétlenül felhasználja azo­kat az eredményeket, melyek tavaly jellemzői voltak mun­kájának Szeged szocialista ipara nem dolgozott rosszul 1963­ban. A minisztériumhoz tar­tozó üzemek 102, a tanácsi irányítású üzemek 100,1, a kisipari szövetkezetek 101 százalékra teljesítették ter­melési tervüket, összesített eredményük 101,8 százalék. A megelőző esztendőhöz, 1962­höz képiest az élőállított gyártmányok termelési érté­ke 6,5 ' százalékkal maga­sabb is volt Csongrád megye üzemei általában tíz száza­lékkal növelték termelésü­ELEKTRONIKUS AGYDAGANAT-VIZSGÁLÓ. AUTÓM\TIKUS VÉRNYOMÁSMÉ­RŐ. G YORSF AR ASZTÖGÉP, LISZTMINOSÉG-ELLENQKZÖ, MINIATŰR ÉRRESZTÖ­ÖRA — A MŰSZERIPAR GYARTMANYFEJLESZTÉSI ÉS KUTATÁSI EREDMÉ­NYEINEK BEMUTATÓJA Huszonöt űj benzinkút Számottevően nő a vidéki kúthálózat is Az Vállalat legfontosabb beruházási fel­adatai közé sorolta a benzin­kúthálózat fejlesztését Hu­szonöt új üzemanyagtöltő­állomás építésének megkez­dését tervezik, ebből valószí­nűleg 8—10 készülhet el eb­ben az évben, a többit jövő­re fejezik be. Aá idei 8—10 új kút nem szünteti ugyan meg a gyorsan növekvő gép­kocsiállomány kiszolgálási nehézségeit, de enyhíti majd a torlódási a forgalmasabb töltőhelyeken. Vidéken elsőnek a tavaly­ról áthúzódott kútépítkezése­ket a ceglédit és a tatabá­nyait fejezik be. Az idén el­kezdik és befejezik új töltő­állomás építését Szolnokon, Veszprémben. Kiskunhala­son, Dunaújvárosban. Szen­tesen. Szombathelyen. Tapol­cán és Vácott. Ezek a kutak általában négy oszloposak lesznek, kivéve Tatabányát, ahol öt oszlop ötféle üzem­anyagot szolgál majd ki. A terv az. hogy azokon a he­lyeken. ahol már van kút, le­hetőleg nem szüntetik meg a régit, hanem átállítják keve­rék árusítására. Az idén elkezdik és jövőre fejezik be a kútépítést Esz­tergomban, Hajdúszoboszlón, Kiskunfélegyházán. Mezőtú­ron. Nyíregyházán. Sümegen, Szekszárdon, Gyulán, Kapos­várott, Miskolcon, Budaörsön. Ezenkívül a lehetőséghez mérten Dunaújvárosban és Fejlődik a magyar műszeripar A műszeripiar az idén is és 177 új típusú műszer hírközlés korszerű eszközét megrendezte a már hagyó- gyártását kezdték meg a múlt gyártó és használó üzemek manyosnak mondható házi évben. régen várt, fontos műszere, kiállítást, amelyen a gyárt- A kiállításom mintegy 350 Igen sok, a közönséget kö­mányfejlesztés és a kutatás műszert és berendezést mu- zelebbről is érdeklő gyárt­eredményeit ismerteti. A tattak be. mány is készült az iparág­csütörtököm megnyílt kiállí- A gyártmányíejlesztési.be- ban,. elsősorban a Medicor táson a műszeriparnak az mutatón számos olyan új Művekben. Köztük van az átszervezés után 23 üzemből műszer kapott helyet, ame- idén sorozatgyártásra kerülő alakult 10 nagyvállalata és lyet az iparág üzemei, kuta- zavarmentes — rádió és a ter­három kutatóintézete adott tóintézetei a KGST ajánlása levízióvételre veszélytelen — számot eredményeiről. alapján állítottak elő. Sok rövidhullámú diathermiás A műszeripar vállalatai ilyen műszer van; köztük az kezelőkészülék, az automa­269 új műszer és berendezés agydaganatvizsgáló berende- tikus vérnyomásmérő és az mintapéldányát készítették el, zés, vagy — a tavalyi rnoszk- oxigénsátor. A Labor Müvek 196 gyártmány pwototípusát val kiállításon díjat nyert — egyebek között a gáz- és a vérkeringésvizsgáló radiocir- folyadékelemző kroniatográ­kulográf. Érdekes műszaki fot és a dagasztott tészta újdonság a Műszeripari Ku- alapján a liszt minőségét el­látó Intézet gyorsfárasztó gé- lenörző valorigráfot mutatja pe, amely a híradástechniliá- be. A KGST ajánlására 6 új ban és a műszeriparban hasz- típusú, modern ébresztőóra nált kényes alkatrészek, kap- készült. A MOM még egy új­csolók tartósságának ellen- donságot mutatott be: az őrzésére nyújt majd segítsé- ^ vekkert„ A ^^ éb_ get. Magyar szabadalom alap­ján készült az átvitelteclini- resztőóra egeszen lapos, akar kai mérőberendezés, amely a zsebben is hordható. (MTI) Ásványolajforgalmi Győrött szeretnenek egy-egy 1964. évi tervének új kút telepítéséhez fogni a már meglevőkön kívüL ket, a hétszázalékos országos szinttel szemben. Ezek az adatok a fejlődés bizonyíté­kai még akkor is, ha a követ­kezőkben olyasmiről • esik szó, ami árnyékot vet némi­leg rájuk. Ha megnézzük ugyanis, hogy a termelés bővülését milyen összetevők adták, le­gyen odakint bármilyen hi­deg, el kell gondolkoznunk rajtuk! Ismeretes, hogy a pxárt- és gazdaságvezetés már évekkel ezelőtt felállította azt a követelményt, hogy az ipar termelését csak egyhar­madrészt növelje a létszám gyarapításával, kétharmadát a termelékenység emelésével érje el. Ez az arány a nép­gazdaság reális lehetőségei­nek számításba vételével született meg, s az élet be is bizonyította, mennyire helye­sen. Amikor meghatároztál;, nemcsak arra gondoltak, hogy a gazdaságos termelést szolgálja majd, hanem nyil­vánvalóan figyelembe vették a műszaki színvonal viszony­lag alacsony voltát, s a mun­kaerő-helyzetet is. Mégis fordítva sikerült Szegeden: a termelés bővü­lésének 67,7 százalékát a lét­szájji növelésével biztosítot­ták, s csak 32,3 százaléka jött létre a termelékenység javí­tásából. Az sem vigasz, hogy a minisztériumi iparban en­nél valamivel, mégpiedig 1,9 százalékkal jobb az arány. i lehet az oka annak, c épp visszájára fordult a M hogy nálunk éppien A raktárosok szak­mája -rázós-* munka. Ami kezükön átmegy, pénz; Mert pénz, nem csekély érték például az a rengeteg ruháza­ti bőr is, melyet Regdon Józsefné, a Pannónia szőrmeké­szitő vállalat szegedi gyáregységében ke­zel. Egyszerre kétmil­lió forint a raktári készlet értéke, s ez az összeg éves halmo­zásban túlszalad a tízmillióan is. Ennyi anyagért fe­lelősséget vállalni, vele mindig pontosan elszámolni szorgal­mas, becsületes mun­kát igényel. S mit mondanak Regdonné felettesei? — Olyan eniber. akire nyugodtan rá lehet bízni akármi­lyen értéket, helyt­áll érte. — Évek óta szinte hiánytalanul vezeti raktárát. lelkiisme­retes munkájáért csak dicseretet érde­méi. Ez az -évek óta« tizenkét esztendő. IGAZI ELISMERÉS Igaz, nemigen ka­pott kitüntetéseket, valahogy nem figyel­had« munkája soha­sem okoz feltűnést. Csak akkor veszik általában észre. ha hiányzik. Majdnem így jár­tak Regdon Józsefné­vel is. Egy szép na­pon bejelentette: mar elérte azt a kort, hogy nyugdíjba me­hessen. De miként pótolják? Egy jó raktárost nem lehet csak úgy a -szegről leakasztani!" Hiszen nem is idős még. ké­pességeinek megfelel az a munkakör, amit betölt... — Én még szeret­nék maradni, ha le­het. Szerelem az üze­met. Jobban is járok, ha tovább dolgozha­tom. Mit gondolnak, mi volt a válasz? — Nagyon örülünk. Hát persze, hogy ma­radhat! így szült a felis­merés a búcsú helyett tek fel rá különöseb- igazi, meghatóan szép ben, mint. ahogy a elismerést, jól dolgozó -derék- K. F. (Somogyiné felv.) követelmény, s egyharmad­kéthármad helyett kéthar­mad-egyharmad lett az -eredmény"? Bizonyosan az­zal kezdődött a baj, hogy az ipar közvetlen vezetői közül sokan nem vették túlságosan komolyan. Sem az országo­sak, sem a helybeliek. Mivel ez az arány csak általában érvényesíthető, s nem feltét­lenül jó valamennyi iparág­ban, minden üzemben, Sze­gedre elő sem írták. Az egy főre jutó termelési érték emelkedését 0.3 százalékban határozták meg 1963-ra. Ez a szám laza volt, s még egy ilyen nehéz esztendőben is, amikor a téli szállítási aka­dályok miatt gondot okozott a folyamatos anyagellátás, amikor nem bizonyult meg­felelőnek az energiaellátás sem, 1,7 százalékra túl lehe­tett teljesíteni. Esztendővel ezelőtt egy idő­re elterjedt az a nézet, hogy ránk semmi esetre sem vo­natkozhat az egyharmad-két­harmad formula. Nem vonat­kozhat. mégpedig azért, mert itt merőben más a helyzet: Szegeden munkaerő-felesleg van, az emberek sorban áll­nak a tanács munkaügyi osz­tálya előtt, s úgy várnak a kiközvetítésre. Ez nemcsak most nem igaz, akkor sem felelt meg a valóságnak. Vol­tak, s vannak is, akik elhe­lyezkedést keresnek, csak­hogy főképpen egyéni okok­ból. A termelékenység javu­lásat piéldául a nagymérvű munkaerő-vándorlás, ami olyan -békebeli« jelenség, mely éppen a munkaerő hiányát jelzi. Se szakmun­kás, se segédmunkás nincs elegendő. Az emberek fog­lalkoztatása politikai kérdés, csak éppen nem úgy, ahogy az említett nézet terjesztői elképzelték. Nem az a prob­léma, hogy utcára kerülnek a dolgozók, hanem az, hogy tudunk-e számukra olyan munkalehetőséget terem len hogy többet, jobbat és ol­csóbban termeljenek? Ben­nünket aztán igazán nem fe­nyeget a munkanélküliség réme, de a termelés korsze­rűsége még bőven hagy kí­vánnivalót! A termelésbővítés helyes arányának figyelmen kívül hagyására több okra vezethe­tő vissza. Minden üzemnek rendelkezésére áll a felújí­tási keret és a műszaki fej­lesztési alap, mivel, ha jól gazdálkodnak, a termelé­kenységet lehet növelni. Csakhogy a felújítási kere­tet a minisztériumi ip>ar93,4 a helyiipar pedig — ahol még nagyobb szükség lenne a ter­melőberendezések felújításá­ra — mindössze 67,5 száza­lékban használta fel. Ami a műszaki fejlesztési tervet il­leti: igaz ugyan, hogy a gazdálkodási lehetőségek korlátozottak vele, de még azzal sem éltek általában az üzemek, amivel szabad. Kis­gépeket. célgépeket szerez­tek be iegfeljebb, de az álta­lános műszaki színvonal emelésére már nem futotta belőle. S ajnos, az a következ­tetés adja magát a tapasztalatok alapján, hogy a pénzügyi' lehetőség egymagában nem elegendő, ha hiányzik mellőle a felelős­ségtudat, vagy esetleg a szakismeret A pénz okos felhasználásához kétségtele­nül némi -bátorság-* kelt Ka a gazdasági vezetőkből oly­kor netán hiányozna, a párt­szervezetek feladata, hogy beléjük plántálják, rávezes­sék őket a felelősségválla­lás szükségességére! A sze­mélyi feltételekkel sem le­hetünk elégedettek: 1959 óta a műszaki fejlesztési alapok két és félszeresére nőttek az üzemekben, a velük foglalko­zó műszakiak, mérnökök és technikusok száma viszont csak 39 százalékkal emelke­dett. S ami még ennél is nagyob hiba, gyakran hi­ányzik belőlük a kezdemé­nyezőkészség. sok helyen még a műszaki intézkedési tervet sem hajtják végre ma­radéktalan id. Idegenkednek a különböző bankkölcsönök­tói is, mert azt bizonyos fel­tételek között vissza kell fi­zetni. 1963-ban csupián 18 be­ruházás készült Szegeden hi­telből. A nagyobb követelmé­nyeknek lehetetlen a régi, megszokott s elavult mód­szerekkel eleget tenni. Aki "kihagyja" az üzem- és mun­kaszervezésben rejlő tartalé­kokat, nehezen halad előre manapság. A szervezés alapi­ja a tervszerűség, holott az üzemek többségében ezt a munkát eddig csak ötletsze­rűen végezték. Az alacso­nyabb beosztású műszakiak­nak ugyan napi feladata a szervezés, de ők, helyzetük­nél fogva, nem láthatják ba a távlatokat., összefüggése­ket. A gyártási rendszerek kidolgozása, a piontos prog­ramozás, az állóeszközök ki­használásának alapos meg­tervezése, s ezek együttes felhasználása a termelés nö­vekedésére — nem a tavalyi gazdasági év eredménye, hanem az idei követelménye! Ritka, mint a fehér holló egyelőre az olyan piélda, mint a textilműveké, ahol felkér­ték a Könnyúipiari Tervező Irodát, hogy segítse a gyár belső anyagszállításának ki­dolgozását M inden év erősebb az előzőnél, 1964-ben is sokkal nagyobb fel­adatok állnak a szegedi ipar előtt, mint tavaly. Hogy má-i ne mondjunk, a termelés é: ­tékének 5.6 százalékkal kell meghaladnia az. 1963-as szin­tet. Sok ez? Igen, de lehetet­lent nem kíván a népgazda­ság egyetlen üzemtől sem. Persze, még egyszer nem si­kerülhet fordítva a dolog, a létszám és a termelékenység egy h arma d -ké tha rm aűcs arányát be kell tartani! A termelés korszerűsítésénél;, a munka megszervezésének, a technológiai folyamatol: ki­választásának, az új gépek és termelési eszközök üzembe helyezésének mind-mind ezt a • célt kell szolgálnia, hon ­év végén valamennyi sze; di üzemben jó eredményed­ről adhassanak számot. FEHÉR KÁLMÁN Péntek, 1964. január 24. QEL-MAGYARORSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents