Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-23 / 18. szám

Jó dolog a téli csibonevolés A sssegedi Űj Élet Tsz-ben télen sem szünetel a csibe­nevelés. A húszezer férőhe­lyes emeletes baromfi ház földszinti termeiből a na­pokban több mint 70 mázsa élőcsirkét szállítottak a közfogyasztásnak. Amint Szekszárdi György agrono­mus elmondotta. az állo­mány közvetlenül a keltetés után, november 8-án érke­zett a gazdaságba, a szigorú tel ellenére is szépen fejlőd­tek. Most a zárszámadás előtt nagy pénzt jelentenek a közösség számára. A jó súlygyarapodás — átlagosan egy kilósak voltak a csibék — nemcsak a szakszerű gon­dozásnak köszönhető, hanem a jól megválasztott fajtának is. A tapasztalatok is igazol­ják, érdemes a német LoH­manokkal foglalkozni. Dz otthon és a munkahely Gyorsan telnek a nagy tehergépkocsira stószolt ketrecek. Ma ez már a második szállítmány. A megürült nevelő­termekbe megfelelő karbantartás, takarítás után nemso­kára új állomány kerül L ehet valakinek csinos, korszerűen berende­zett lakása, dolgozhat olyan gyárban, vagy hivatal­ban, ahol modern gépek, felszerelések teszik könnyeb­bé a munkát — mégsem bi­zonyos, hogy ez elegendő a boldogsághoz. A legtökélete­sebben mechanizált háztar­tás, a legkényelmesebb mun­kahely sem biztosítja önma­gában, hogy az emberek jól érezzék magukat benne. Na­gyon sok függ attól, milyen a házastársak, illetve a munkatársak egyetértése, mennyire szeretik, becsülik és támogatják egymást, hi­szen idejük túlnyomó részét e két helyen töltik eL S már el is érkeztünk tu­lajdonképpeni mondaniva­lónkhoz. Mivel az otthon és a munkahely problémáit szinte lehetetlen elválasztani egymástól, nem lehet kö­zömbös számunkra, hogy milyen a család vagy a kol­lektíva harmóniája. Az egyé­nek többsége rövidebb-hosz­szabb ideig magával hordja az őt ért hatások okozta „Meg téveszíhetetlen berendezés a vasúti közlekedés biztonságának fokozására 99 A gazdaság baromfis asszonyai gondosan yalogatjak az állományt, meg aztán egy kicsit búcsúznak is toluk. Meg­szokták már ezeket a szép, szelíd, feher ——«*•* Űjfajta berendezést szer­kesztettek a vasúti közleke­dés biztonságának fokozásá­ra a MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalat áramkörvizs­gáló laboratóriumának szak­emberei Kandikó Endre vil­lamosmérnök, laboratórium­vezető irányításával. A vasútnál előírás, hogy a nyílt pályán átlag 1200 mé­teres térközökben figyelem­mel kell kisérni a szerelvé­nyek áthaladását, hogy az előírt követési távolságot biztosítani lehessen. Erre a célra többféle eljá­rás és berendezés van már alkalmazásban, a magyar szakemberek azonban az ed­digieknél korszerűbb, eredeti módon oldották meg a prob­lémát A térközök érintke­zési pontjain elhelyezett elektronikus — tehát félve­A bérlőké a szó... Levelek az ingatlankezelő vállalathoz Az utóbbi időben feltűnt a szegedi bérházak lakéinak, hogy alig vonultak el a la­kást javító szakmunkások, máris levelet kaptak az in­gatlankezelő vállalattól. A le­vél rövid: »A közelmúltban az önök lakásában az in­gatlankezelő vállalat dolgo­zói munkát végeztek.. Kér­jük. hogy néhány sorban ír­ja meg a véleményét a mun­kások és a műszakiak maga­tartásáról, a végzett mun­káról.* Ellenőrzésként És egymás után érkeztek a levelek. Van bőven monda­nivalójuk a bérlőknek, hi­szen csak tavaly 14 ezer 863 hibát javított ki az ingatlan­kezelő vállalat. — Az új módszert miért al­kalmazza a vállalat? — kér­dezzük Kószó Józseftől, a vállalat igazgatójától. — Vállalatunk dolgozói sok helyen végeznek munkát Szinte lehetetlen tevékenysé­güket ellenőrizni. Az elmúlt években igyekeztünk kialakí­tani a javítások legjobb mód­szerét, és hogy ez a gyakor­latban hogyan valósult meg — arról a bérlők levelei tá­jékoztatnak bennünket Az eddigi tapasztalatok bizo­nyítják, hogy a bérlők ker­télés nélkül, őszintén mond­ják el véleményüket mun­kánkról. s ezt gyümölcsöző­en hasznosítjuk szolgáltató­tevékenységünknél. Szorgalom, szakértelem De lássuk a leveleket! Sok bérlő elégedett a végzett munka minőségével, a dolgo­zók magatartásaval. "Lakásomba Tóth Dezső művezető Szabó Ferenc kő­művest és Terhes Ferenc ipari tanulót irányította. A művezető kifogástalanul szervezte a munkát, Szabó Ferenc pedig nagy szorga­lommal és szakértelemmel javította a hibát. Terhes Fe­renc ipari tanuló serény munkájáról is személyesen győződtem meg. Egyik nap elfogyott a javításhoz szük­séges tégla. Ekkor a munká­sok a negyedik utcából hord­ták az építőanyagot, hogy mielőbb befejezzék a mun­kát R. Tóth István, Lechner tér 4.*. Dr. J. Fülöpné. Lenin kör­út 21. szám alatti lakos rö­viden összegezte véleményét: "Lakásunkban az ingatlanke­zelő vállalat szerelői meg­elégedésünkre végezték el a munkát* »A vízvezeték-szerelők munkájával elégedett va­gyok, dicséret illeti a mes­tereket. A javítás orvoslása után a törmelékeket azonnal elszállították. Váradi Ferenc, József Attila sugárút 6.* tér Ami nem tetszik Nem fukarkodnak a bérlők a bírálattal sem: *A konyha kövezésével igen elégedettek vagyunk, de szóvá kell ten­nünk, hogy a kövezés után az ajtóból le kellett vágni egy vékony csíkot. Az aszta­'osokra. a néhány perces inunkára két hetet kellett ' árnunk. Véleményem sze­rint az ilyenfajta munkát folyamatosan kellene végez­ni. Boros Mihály, Marx 12.* "A fürdőkádhoz vezető vízvezeték javítási munkát kifogástalanul elvégezték. De el kell mondanom, hogy a bontás helyét másfajta csempével borították és ez bizony nem szép. Spitzer Sándor.­»Az ingatlankezelő válla­lat által végzett munkával elégedett vagyok, legfeljebb a fiatal dolgozók munkatem­póját kifogásolhatnánk. Többször javítottak laká­sunkban, a. legutóbbi alka­lommal két fiatal munkás három és fél nap alatt vé­gezte el azt a javítást, melyet véleményem szerint egy nap alatt orvosolhattak volna. A vállalat munkájában sokkal több a pozitívum és a hibá­kat kis igyekezettel, nagyobb ellenőrzéssel ki lehetne ja­vítani. Ésik Zoltán.­Hónapok múltán "Télen csőrepedést jelen­tettünk az ingatlankezelő vállalathoz. Néhány hónap múlva szerelők jöttek, s megállapították, hogy nem a mi lakásunkban, hanem a szomszédban van a hiba. Sajnos, a mellettünk levő lakásban nem voltak otthon, így újabb hónapokat kellett várnunk, míg a hibát orvo­solták. Tóth Lajosné.­A legtöbb bérlő a pozití­vumok mellett a hibákról, s azok kijavítási módjáról is szól. Véleményünk szerint a hibák jobb munkaszervezés­sel. gondosabb munkával és ellenőrzéssel elkerülhetők lennének. zetőkkel működő — berende­zéseik az áthaladó tengelye­ket számolják meg. Mivel egymással és a szomszédos állomásokkal is állandó ösz­szek öt tetősben vannak, előre "tudják,, milyen hosszú vo­natnak kell ott átgördülnie, és csak akkor kapcsolják át vörösről sárgára, majd zöld­re a megfelelő jelzőberende­zéseket, ha már a teljes sze­relvény végighaladt előttük. Minthogy ezek a berende­zések az áthaladás irányát is érzékelik, s közben esetleg visszafelé guruló tengelyek számát levonják a már át­haladótokéból, meg a féke­zés, vagy a tolatás sem tud­ja megtéveszteni óket. Az új magyar berendezés egyik nagy előnye éppen ez az irányérzékelő képessége. A másik az, hogy míg a töb­bi hasonló berendezések csak bizonyos sebességi hatá­rokon belül észlelik a sze­relvények mozgását, ennek a működése teljesen függet­len az áthaladás sebességé­től. Végül elektronikus megoldásánál fogva semmi­féle mozgó — tehát könnyen rongálódó — alkatrésze nincs. Élettartama szinte korlátlan, működésének se­bessége pedig körülbelül ezerszer nagyobb a nálunk ismert hasonló célú többi berendezéseknél. Az eddig elkészült kísér­leti példány a laboratóriumi ellenőrzésben jól megállta helyét. Üzemi kipróbálása a közeljövő feladata. örömöket és sérelmeket, s ha az utóbbiak elszaporod­nak, rendkívül megnehezül­hetíaz élet, a munka. Közér­dek tehát olyan viszonyokat teremteni, amely nem a gondokat, a kellemetlensé­geket, hanem a jókedvet és a megelégedést gyarapítja. A családi élet körülmé­nyedbe kétségkívül nehezebb intézményesen beavatkozni még segítő szándékkal is, bár az egyéni boldogulás alapjait is lerakta szocializ­muson munkálkodó társa­dalmunk. Családvédelmi és szociális intézkedéseink so­rozata, a biztos munkalehe­tőség. az iskoláztatás gond­jainak megszüntetése stb. legtöbb otthonban lehetővé teszi az egyetértést és a bé­kességet Az a tudat, hogy egyetlen dolgozni akaró em­bert sem fenyeget a létbi­zonytalanság, sőt biztató ki­látásai vannak, igazabbá és tartósabbá érleli a szerelmet, a házastársak kölcsönös megbecsülését. S ahol élnek is a rendszerünk nyújtotta lehetőségekkel, ott többnyire meleg családi fészek alakul ki, oda szívesen megy kipi­henni magát férj, feleség, gyerek — minden családtag. J óval bonyolultabb a munkahely problémá­ja. Már az a tény is komplikálja a helyzetet, hogy a gyárban, a termelő­szövetkezetben, a hivatalban sokan élnek együtt, méghoz­zá kevésbé összeszokott, kü­lönféle felfogású, jellemű és vérmérsékletű emberek. Ezenkívül a fölé- és aláren­deltségi viszonyból eredően is előfordulhatnak félreérté­sek, sérelmek, sőt olykor konfliktusok. Minden attól függ, hogy a kollektíva mennyire összeforrott elv­társias. Segítik-e egymást a beosztottak és a vezetők, megérti-e mindenki, hogy rendelkezés és végrehajtás nélkül nem képzelhető el szervezettség, tervszerű mun­ka. Nem közömbös az sem, érti-e mindenki jól a dolgát, egységesek-e a szorgalom­ban, a felelősségvállalásban és így tovább. A kisebb lét­számú munkahelyen kétség­kívül könyebb megteremte­ni a kellemes közösségi lég­kört Bizonyos azonban, hogy a nagyobb üzemekben is épp olyan jól összeková­csolódhat a gárda, ha ott zömmel öntudatos és fegyel­mezett emberek dolgoznak, s a vezetők is törődnek ezzel. \z országgyűlés három bizottságának ülése H. zs. Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­sága dr. Pongrácz Kálmán elnökletével szerdán ülést tartott Részt vett az ülésen dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke is. Az ülésen az Igazságügy­minisztérum, a Legfőbb Ügyészség és a tanácsok 1964. évi költségvetésének tervezetét tárgyalták, ame­lyekkel kapcsolatban dr. Szé­nási Géza, a Magyar Nép­köztársaság legfőbb ügyésze, dr. Szilbereky Jenő igazság­ügy-miniszterhelyettes és dr. Kovács Tibor, a Miniszter­tanács tanácsszervek osztá­lyának helyettes vezetője tá­jékoztatta a bizottságot. Az ülésen felszólalt Bartha Já­nos, Barka Attila, Gonda György, dr. Molnár Erik, és dr. Prieszol Olga képviselő. A bizottság úgy határozott, hogy a költségvetési terveze­teket elfogadja és az ország­gyűlésnek elfogadásra ajánl­ja. (MTI) Csakhogy éppen itt jönnek elő a bajok. Az öntudatnál. Gyakori eset, hogy magát mindenki hibátlannak tart­ja, és ha akadozik a terme­lés, a politikai és társadalmi munka, akkor másokat okol érte. Vagyis kevesebben néz­nek úgy igazán önmagukba, másokban viszont annál több negatív vonást fedeznek fel. A kisebb-nagyobb beosztású tisztségviselők nem mindig orvosolják a panaszokat, a jogos észrevételeket, a kü­lönféle jelzések elmennek az „illetékes" fülek mellett, mert némelyek azt gondol­ják, hogy a problémák ön­maguktól elmúlnak, feledés­be merülnek. Olyan álszen­tek is akadnak, akik azért nem foglalkoznak" még a nyilvánvalóan káros jelensé­gekre figyelmeztető bejelen­tésekkel sem, mert felfogá­suk szerint amiről nem be­szélnek, az nincs is. Moliére Tartuffe-je vélekedett így: „Márpedig bűn csak az. aminek híre kel ... S aki titkon vétkezik, annak már nincs is vétke." A jezsuiták hitvallása ez, amelyet nem­csak a kommunisták ítélnek el. hanem a jó érzésű, egész­séges erkölcsi felfogású em­berek is valamennyien. N émelyek azért tanúsí­tanak közönyt még e nyilvánvaló problé­mák iránt is, mert. úgymond, ha sok van belőlük, az rossz fényt vet a kollektívára. Az ilyen osztályvezető, vagy műhelyfőnök lényegében ir­tózik az emberek gondjaitól, nehogy az igazgató ót ma­rasztalja el „a rendetlen ál­lapotok" miatt, a beosztottak elégedetlenkedéséért, deakis­ujját sem mozdítja azért, hogy a sérelmeket a lehető legsürgősebben orvosolják. Ha „olyan nadrág van raj­ta", esetleg negédes mosoly­lyal meghallgatja a hozzá fordulókat, azonban a dolgot elhallgatja, vagy elferdítve továbbítja felfelé. Hogyan intézkedjék ilyen körülmé­nyek között a párttitkár, vagy az igazgató? S milyen vélemény alakul ki előbb­utóbb a vezetőség iránt? Körülbelül olyasféle: van ugyan egy-két rendes cso­portvezető az üzemben, aki legalább meghallgatja az embert, de a „nagyok" nem törődnek azzal, hogy a dol­gozókat milyen gondok emésztik munka közben. Pe­dig gyakran ennek a fordí­tottja igaz, mert legtöbb igazgató intézkedne, ha el­jutna hozzá a panasz. A „felfelé hízelgés, a lefe­lé taposás" gyakorlata szin­tén valóságos rákfene né­mely nagyobb kollektívában. Elharapozódása nemcsak azt jelenti, hogy az emberek tüskéket visznek haza ma­gukban a munkahelyről, ha­nem a vezetők tekintélyének is rendkívül sokat árt. Csak úgy szüntethető ez meg, ha a pártszervezet megismeri az embereket, ha valóságos értékük szerint alkot reális véleményt róluk, és gondos­kodik jogos kívánságaik ma­ximális teljesítéséről. Mi­helyt a pártszervezet birto­kában van az igazságnak, rögtön kezd lehetetlenné válni a mende-monda, a pletyka, a rágalom, amelv beláthatatlan következmé­nyekkel járhat az egyénre és a kollektívát is megbont­hatja. Az embereket bántja, foglalkoztatja, ha a hátuk mögött valótlanságot monda­nak róluk, s ez gyakran munkájuk rovására megy. Ellenben a tárgyilagosság, a segítőkészség tapasztalása rendszerint hatalmas lendü­letet. ad nekik, kedvvel vég­zik még a legnehezebb mun­kát is. A z alkotó munka, a ter­melés is szenvedély­től feszített állapot Akarjuk, hogy ezt a szenve­délyt a mindig újabb, jobb eredményre törekvést ne fé­kezze semmi? Akkor a mun­kahelyen is gandoskodni kell a lehető legideálisabb felté­telek, körülmények megte­remtéséről. A dolgozók túl­nyomó többségét lelkesítik a párt nagyszerű célkitűzései és dolgozni, küzdeni akar­nak érte becsületes szándék­kal. Ha a pártszervezetek és a gazdaságvezetők mindent megtesznek azért, hogy ez a szándék maradéktalanul meg is valósuljon, és a szer­számokkal a kézben is min­dig jól érzik magukat a dolgozók, akkor a munka­hely második otthonná vá­lik, hová nem teher, hanem öröm napról napra megér­kezni. F. NAGY ISTVÁN Negyvenezer közérdekű javaslat Szerdán a fóváro&i ta­nácsnál sajtótájékoztatón is­mertették a közérdekű beje­lentések intézésének ta­pasztalatait Dr. Ambrus Já­nos. a szervezési osztály ve­zetője a többi között elmond­ta, az elmúlt évben tanács­tagi beszámolókon elhang­zott észrevételekkel együtt több mint negyvenezer köz­érdekű javaslat került a ta­nácsok Illetékes szervei elé. A közérdekű bejelentések témája a tapasztalatok sze­rint igen változatos, szinte a tanácsi munka valameny­nyi területére kiterjed. Ép­pen ezért a szakigazgatása szervek mellett működő ál­landó bizottságok rendszere­sen ellenőrzik, hogy az egyes osztályok megfelelően hasz­nosítják-e, s a megszabott határidőn belül intézked­nek-e a közérdekű javasla­tok ügyében. CWHörtők, 19*4. jaatúr 33. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents