Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-22 / 17. szám

HAMLET A Szegcdi Nemzeti Színház előadása Azt hiszem, a Hamlet nemcsak tartalmánál, mondanivalójánál íogva a „szerepek szerepe", hanem darabbeli funkciója miatt is. Egyrészt a dán királyfi alakja. kiszakítva a darabból, önmagában is érdekes és jelentős. Másrészt az egész drnma erre az egy szerepre épül. Hamlethez képest a többiek jóformán csak mellékfiaurák. Minden, ami a darabban történik, csak azért van, hogy Hamlet sorsát magyarázza, mindenkit, aki megjelenik a drámában, az író a dán királyfi tragédiájának kibontakozásával összefüggésben mutat be. A dráma e szerencsés és az irodalomban szinte páratlanul magasfokú koncentráció miatt minden Hamlet előadás sikere a címszereplő alakitásán fordul meg. Mielőtt azonban erről beszélnénk, szólnunk kell a rendezésről. A darabot Téri Árpád, a szolnoki színház főrendezője, mint vendég, beugró rendezőként vitte színre. Munkájából mindenekelőtt azt emeljük ki, hop' az előadást realista módján fogalmazta meg, nem akart mást nyújtani, mint amit a halhatatlan drámaíró megalkotott. Nyilvánvaló, hogy erre az alapra építeni helyes volt Hamlet alakjának érteimezesével kapcsolatban azonban vitatkoznunk kell a rendezéssel. Az a Hamlet ugyanis, akit a szegedi színház előadásán látlunk, nem azonos azzal a Hamlettel, akit Shakespeare megírt. A dán királyfi sokszínű, bonyolult figura. Egyseerre zarkozett e* nyílt, játékos es mély, zseniálisan okos és zavarodott, érzékeny és durva, szeret beszélni, ugyanakkor iszonyodik a »ok beszédtói, a fecsegeetöl. A színész számára ennek a sokféle, efentétes tuíajdonsagnak az ábrázolása azért .ielent nehézseget, mert a szerepet magától értetődően űgv kell felépítenie, hogy a néző érezze: ez a sokféle ellentét mind egyetlen ember. Másrészt azonban ebból a sokféleségből a színésznek ki kell emelnie a legfontosabb, legjellemzőbb tulajdosságot, nevezetesen azt hogy Hamlet szinte képtelen a cselekvésre, mindenesetre húzódozik tőle, halogatja, valósággal fél a tettől. Tragédiája is ebből az alapállásból következik. Kárpáthy Zoltán Hamlet alakítása sok mindent jól fejez ki. Játékának egyes pontjain magas színvonalon fogalmazza meg ezt a sokszínűséget, az egyes ellentétes tulajdonságokat jól ábrázolja. Sajnos, az alakítás jóegynéhány részletéről nem mondhatjuk ezt el. Kárpáthy néhol egészen hamis hangokat üt meg. A nagy monológot például erőltetett patosszal, szavalva, deklamálva adta elő, ahelyett, hogy — mintegy önmagával beszélve — egyszerűen, de természetesen elmondta volna. Nagyon zavart az is. hogy szövegmondása sem volt' mindig kifogástalan, sót szavait többször egész egyszerűen nem lehetett érteni. A legnagyobb baj azonban mégiscsak az volt, hogy Kárpáthy nem tudta egységbe fogni. összetartani Hamlet alakját, legfontosabb tulajdonságát, nevezetesen Hamlet félelmét a cselekvéstől, nem kiemelten, az egész alakítás alapmotívumaként ábrázol ja. Karpátliu Hamletje túlságosan aktív, túlgagosan dinamikus. Csak úgy lehet megérteni Shakespeare dramájának azt az alapkérdését, hogy miért nem cselekszik végre Hamlet. amikor már mindent tud, tudja, ki a bűnös apja meggyilkolásában, ha a dán királyfit olyannak látjuk, amilyennek a nagy drámaköltő megalkotta: passzívnak, borongósnak, melankolikusnak. Ha a Hamlet szerepét játszó színész nem Ilyen, a néző végképp nem érti Hamletet, nem érti, miért nem all végré bosszút. Továbbadott kötelesség és a Marx téri piac (Siflis felv.) Hamlet előtt megjelenik atyjának szelleme. Jelenet az első felvonásból. Hamlet Kárpáthy Zoltán. A szellem Koltay János A belváros útjait a Köztisztasági Vállalat megszabadította a hótakarótól. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságtól kölcsön kapott hóekékkel össze túrták a havat, majd elszállították. Néhány száz méterre a Belvárostól a Marx téren rendkívüli állapotok uralkodnak. A piac gyalogjárdáiról ugyan letakarították a havat és kupacokba rakták, megnehezítve a szekerek közlekedését. A tejetós tejterméket, árusító asztalok környékének takarítását az eladókra és a vásárlókra bízták. Azok sajátos módon — az asztalok két oldalán letaposva a havat — utat alakították ki. Hetipiacos napokon veszélyes itt a. közlekedés, kevés a szabad hely. Közismert, hogy az autóbusz-pályaudvar építkezései miatt összezsugorodott a Marx téri piac területe és úgy látszik, a megkisebbedett piacnak nincs gazdája. A III. kerületi tanácsot kerestük fel mint illetékest, de itt közölték, hogy a piac a kerület területén van ugyan, de gazdája a Szegedi Szolgáltató Vállalat. A kerületi tanács vezetői is látták a piacon uralkodó állapotokat. ezért felszólították a vállalatot, gondoskodjék a hó eltakarításáról. A városi tanács építési- és közlekedési előadója, Szkiva Béla elmondta, hogy a 3/1958. számú tanácsi rendelet 10. paragrafusának 2. bekezdése alapján a piacok és vásárterek rendbentartása, takarításé a szolgáltató vállalat feladata. Az építési osztály január 13-Án szólította fel a vállalatot, teremtsen rendet a Marx téri piaeon. E z u t á n nem volt más hátra, felkerestük a szolgáltató vállalatot. Itt ugyan sokat nem tudtak mondani, annyit azonban közöltek, hogy ezt a munkát — mármint a piac takarítását — megrendelték a köztisztasági vállalatnál. Nagymihály Iván, a köztisztasági vállalat művezetője elmondta, ho#y valpban gondjaikra bízták a Marx téri piac takarítását, de az elmúlt években a szolgáltató vállalat mindig külön megrendelte a felgyülemlett hó elszállítását. Idén ezt edmulaszották, de a vállalat kötelességének érzi a hó eltakarítását Egyelőre azonban munkaerő- és gép hiányában nem tudnak ennek a kötelességnek eleget tenni. Pedig sürgősen rendet kellene teremteni a Majjx téren, s véleményünk szerint ezért elsősorban a piac gazdaja a felelős. Ezért tulajdonképpen a drámát sem érti, nem érti Shakespearet. A szegedi előadás Hamlet alakjának ez a sikertelensége túlnő a színész felelősségén: a rendezőre is tartozik. Mert vagy a szerep rossz, hibás, helytelen értelmezésével állunk szemben, vagy pedig az történt, hogy a rendező nem tudta elképzeléseit; a színésszel megvalósíttatni. Mindkét eset — ha nem is egyforma mértékkel és súllyal — a rendezői munka hiányossága is. A többi alakítás lényegében helyes értelmezésben, jó felfogásban és színvonalas megvalósításban került a közönség elé. Katona András Claudiusában a sokszínűség a figyelemre méltó. Pagonyi Nándor Polóniusának kiemelendő vonása, hogy a szokványos értelmezéssel ellentétben nem az alak ostobaságát állította előtérbe. Miklós Klára a királynő szerepében kifejező játékot nyújtott Földi Teri rokonszenvesen, egyszerű eszközökkel építette fel Ophelia alakját. Csíkos Gábor rövid szerepét (Osrick), karakterisztikussá formálta. Marosi Károly (Guildenstern) és Király Levente (Rosencrantz) a szerep követelményeinek megfelelő alakítást nyújtott. Mentes József és Kovács János, mint sírásók, jól képviselték a sajátos Shakespeare-i humort. Várady Szabolcs Horatio-ját egy kissé halványnak éreztük. Jászai László Laertew alakításában sok volt a külsőség. A díszleteket Sándor Lajos tervezte, tartalmilag és technikailag kifogástalanul. Komor hangulatú, puritán, drámai hatású díszletek ezek. kifejező erejűek, korszerűek. mpdernek, nem részletezők, a fenyeget adják, * emellett még a gyors szinváltpztatásra is alkglnjasak. ökrös László Hová jelentkezhetnek a végső nyolcadikosok? Közeledik a félév, s az. | általános isikola VIII. osztályos tanulóinak most kell eldönteniük, hogy hol folytatják tanulmányaikat. Hogy milyen lehetőség van technikumi felvételre és milyen technikumok vannak Szegeden, ez a szülök és a tanulók előtt, általában ismert. Nagyon eok szülőnek es tanulónak problémát jelent azonban, hogy abban az esetben, ha gimnaziumba jelentkezik, milyen szakmát választhat az 5-f-l-es tagozat keretében. Hogy a szülőket és a pályaválasztó általános iskolai tanulókat, ebben a munkában segítsük, a szer Uj lehetőségek a mezőgazdasági építésben A mezőgazadsági jellegű építkezések, beruházások nagysága évről évre nő hazánkban, s mint a legutóbbi közlemények is hírül adták, az idén olyan nagy méretűvé válik a mezőgazdasági beruházás, mint eddig még soha. Ismeretes, hogy e beruházások jelentős része építkezés. hiszen a sok kis gazdaságból szervezett nagyüzemeknek még mindig nincsen elegendő épületük. S éppen mert sok építkezésre van szükség, nagy figyelmet, érdemelnek az új építési eljárások. Azok, amelyeket az egyes tervező- és kutatóintézetekben kidolgoztak. Egységes szerkezet A mezőgazdaságban szükséges építmények a legtöbb esetben azonos szerkesztéssel oldhatók meg. s bár mintegy 30—40 féle, különböző rendeltetésű — istálló, borjúncvclő. ellető, juhhodály, fejő. csibekeltető stb. — épületről van szó, ennek ellenére ki lehet alakítani olyan egységes szerkezetet, amely lehetővé teszi a nagyfokú tipizálást. A mezőgazdasági építkezésekre ezenkívül még az is jellemző, hogy általában nehezen megközelíthető, • bekötő utakkal esetleg el sem látott területeken kell dolgozni, és ily módon nem lehet fölvonultatni a korszerű építési technológia által megkövetelt nagyobb szerelő berendezéseket. A szóban forgó epületek váza általában két fő elemből áll: a pillérekből és a fedélszókel képező tartókból. A tetőt a hagyományos módszer szeriét körítő falakra helyézik, es ezek a falak veszik fel a teherhordáson kívül a vízszintesen ható szélnyomást, és betöltik a hőszigetelés nem kevésbé fontos feladatát is. Ilyen építési módszerrel azonban teljességgel lehetetlen kielégíteni a növekvő hatalmas igényeket. A mezőgazdasági és építési szakemberek együttes vizsgálódása alapján olyan vázszerkezet bizonyult erre a célra a legalkalmasabbnak, amelynél a tető terhelését egyenletes távolságban elhelyezett pillérek hordják, míg az épület falai csupán térhatároló és hőszigetelő szerepet látnak el. A funkcióknak ez a szétválasztása azt is lehetővé teszi, hogy a pilléreket szilárdság szempontjából legjobban megfelelő vasbetonból készíthessék, a térhatároló falakat pedig jó hőszigetelő anyagokból, különlegesebb szilárdsági megkötések nélkül alakíthassák ki. % Árbócozás Az épületek tetőzetének megoldása alapvetően tervezési probléma, ami az érintett tervező irodák hatáskörébe tartozik. A pillérek alapozásával azonban behatóbban kell foglalkozni, mert a hagyományod módszerekkel való építés nagyon munkaés időigényes. A pillérek alapozását az NDK-ban szerzett tapasztalatok szerint az úgynevezett árbóeoszlopos megoldással célszerű készíteni. A talajba 50—00 cm átmérőjű lyukakat fúrnak. 1.20—1,80 m mélységig, amelyekbe előre gyártott. 4—1.5 m hosszú vasbeton pilléreket állítanak be, m^jd a lyukakat kibetonozzak. Az így lealafwzctt pillérek alkalmasak arra, hogy az épületre ható függőleges és vízszintes terheléseket kellő biztonsággal hordják. A vasbeton pilléreket azonban nemcsak vízszintes, hanem egyidőben működd más erők is terhelik. Ezeknek az összetett igénybevételeknek a hatását többféleképpen vizsgálták. E kísérletsorozatok igazolták azt a feltevést, hegy az. eddig alkalmazott számításmódok kielégítik a műszaki igényeket. Tervező mérnökeink ezzel egy egységes, szabatos számítási eljárás birtokába kerülnek, és az új méretezési eljárás segítséget nyújt az árbóeoszlopos rendszer kialakításához. Ennek az építési módnak további előnye, hogy egyszerű, könnyen gépesíthető, és igen rövid átépítési időt igényel. Gyorsbrigádok Egyúttal azt is lehetővé teszi. hegy. helyszínről helyszínre utazó, gyorsan mozgó szakbrigádokat hozzanak létre a nagv számban épülő mezőgazdasági épületek vázának gyors elkészítésére, amely tehát a lyukak fúrásából. a pillérek elhelyezéséből és a tetöszerelés szakszerű elvégzéséből áll. Célszerűnek látszik, hogy ezek a brigádok a jövőben az elemgyárakhoz tartozzanak, s így teljés mezőgazdasági építő vertikumok jöhetnének létre. Az ÉM és az FM programja szerint kísérletképpen 17 ilyen új rendszerű vázat építenek fel az ország különböző helyein és különféle mezőgazdasági rendeltetésű épületek számára. Aba Iván gedi gimnáziumok igazgatóival történt megbeszélés alapján röviden lapunkban is tájékoztatjuk a szülőket. A RADNÓTI MIKLÓS GIMNÁZIUMBAN autószerelőipari, szerszámkészítő lakatos, üvegtechnikus, elektrotechnikai műszerész, bútorasztalos ós dísznövénykertészet i szakma tanulauára nyílik lehetőség. A disznövemy-kerteszéfi szakmát a tanulók az Újszeged] Kertészeti Vállalat telepen sajátítják el. a többi szakma képzése pedig az iskola tanműhelyeiben történik. Az autószerelőipari, a szerszámkészítő lakatos és a bútorasztalos szakmára csak fiúk, a többi szakmára leány- és fiútanulók is jelentkezhetnek. A RÓZSA FERENC GIMNÁZIUMBAN fonó. szőrme és bönsjhakeszitó, női szabó és a női fodrász szakmában nyerhetnek a leány- és fiútanulók szakmai kiképzést. A fenti szakmákat a tanulók a textilművekben, a divatszabóságon, illetve a Fodrász Vállalatnál sajátítják el. A SAGVARI ENDRF. GYAKORLÓ GIMNÁZIUMBAN autószerelőipari, bútorasztalos és iparművészeti szakma tanulható az iskola tanműhelyében, valamint a férfiszabó szakma a ruhagyár műhelveiben. A TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUMBAN a tanulók könyvkötő, női szabó és szőnyegszövő szakmára kérhetik felvételüket. A képzés minden szakmában az. iskola tanműhelyében történik. A FELSŐ TISZA-PARTI ÜJ GIMNÁZIUM is megnyílik, s ezért azoknak a tanulóknak, akik ebben az iskolában folytatják tanulmányaikat. már most kell jelentkezniük. Itt a tanulók a következő szakmákban nyerhetnek kiképzést: elektrotechnikai műszerész, gépkocsivezetői, lakatosipari és bútorasztalos. Az első két szakmára az MHS műhelyeiben, a többire pedig az iskola tanműhelyében készítik fel a tanulókat. A művelődésügyi osztály tájékoztatója szerint Szegeden a gimnáziumok részére körzeteket nem állapítanak meg, ezért a tanulók lakóhelytől függetlenül bármelyik gimnáziumba kérhetik felvételüket. A jelentkezési lapon azonban tüntessék fel, hogy melyik szakmára kérik felvételüket. A Radnóti és a Ságvári gimnáziumban 4 első osztály, a többi gimnáziumban ' 3 első osztály nyílik. A SZAKKÖZÉPISKOLÁK száma az új tanévben ugyancsak emelkedik — új szakközépiskolák is nyűnak. A Radnóti gimnáziumban az idén ie nyüik fiúk részére autószerelői pari szakközépiskola, s a Tömörkény gimnáziumban az iden is lesz felvétel a betűszedő, díszítöszobrász. kerámtakészitő szakközépiskolába. (Egy osztályon belül 3 szakma oktatása folyik feanyok és fiúk részére.) A Roasa Ferenc gimnáziumban a követkeeá szakközépiskolák nyílnak' Veresker delmi szakközépiskola mely a kereskedelmi vállalatok számára képez férfi es női eladókat; mezőgazdasági elektromos bc%endezésszerelő szakközépiskola (2 osztály); villanyszerelőipari szakközépiskola. Ide korlátozott számban leánytanulók is fellehetők. A Közgazdasági Technikumban közgazdasági szakközépiskola nyilík. Csak leánytanulókat vesznek fel. Itt a vállalatok ítészére könyvelőket, tervezőket, statisztikusokat képeznek két osztályban. Az új felső Tisza-parti gimnáziumban vízügyi szaxközépiskolát. nyitnak, ahol az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság számára képeznek tűzmestereket. Ide. korlátof! számban, szintén felvesznek leánytanulókat. Az MTH Tolbuhin sugárÚti tanintézetében ugyancsak nyílik mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskola, ahol a gépállomások, terme! öszovetkezetek részére képeznek szakembereket. IDEGEN NYELVEKRŐL ugyancsak szélesebb körű a választás lehetősége. A Radnóti gimnáziumban latin, francia, német, angol és olasz nyelv választható a kötelező nyelven kívül. A Rózsa Ferenc gimnáziumban latin, farneia, német és olasz nyelvet tanítanak. A Ságvári gyakorló gimnáziumban latin, francia, német, angol és olasz nyelv választható, a Tömörkény gimnáziumban latin, angol, német és olasz, az új Tisza-parti gimnáziumban pedig latin és német. Az altalános iskolás tanulók jelentkezese február hó 15-én fejeződik be iskolájukban. A szakközépiskolák a felvételek eredményéről április 20-ig, a gimnáziumok május 15-ig adnak értesítést. A Művelődésügyi Minisztérium rendelete a tanulmányait eredményesen folytató valamennyi továbbtanulásra jelentkező tanuló részére — a népgazdaság érdekeinek figyelembevételével — lehetővé kívánja tenni a továbbtanulást. Hogy jól válasszon életpályát a tanuló, ahhoz a szülők gondoe segítsége is szükséges. Szerda, 1964. Január 22. 0£L. MA ffTAAO A SJTAÖ S