Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-21 / 16. szám

A* idén nTosxör: Nem lesz félévi bizonyítványosztás az iskolákban A félévi osztályzatok az ellenőrző könyvekbe kerülnek — Január utolsó hetében zárják a jegyeket Félidejéhez közeledik az hentesére, a pedagógusok 1963—64-es oktatási év: Az munkájának könnyítésere, Az ország általános és középisko- osztályfőnökök ugyanis napi Iáiban január utölsó hetében tennivalóik mellett írták meg zárják le a félévet, illetve a a bizonyítványokat és vezettanulók eddigi jegyeit. A ko- 1ék be az úgynevezett anyarábbi gyakorlattól eltérően könyvi naplóba. Az idei tannem tantestületi osztályozó évtől mindez elmarad. A íélcrtckezleten, hanem osztd- évi érdemjegyeknek termélyonként, az osztályfőnök ve- szetesen továbbra is »nyozetésével tartandó tanácsko- muk- marad az osztályozó zásokon állapítják meg a ja- naplóban. Ennek alapján az gyeket. Az osztályozó értekez- általános iskolák továbbra is letek után. január 27. és 30. pontosan meg tudják adni a között tartják a félévi tantes- felvételi lapon azoknak a tületi értekezletet, amelyen nyolcadikosoknak a tanulmámegbeszélik a tapasztalatokat, nyi átlagát, akik továbbtanués a következő félév felada- lásra jelentkeznek, tait. Aa- esetleg vitás, függó- Változatlanul fennmarad a ben hagyott osztályzatokról az jövőben is az a gyakorlat, osztályfőnök előterjesztése hogy különböző alkalmakkor, alapján végső soron szintén ha valakinek iskolai credmce tantestületi értekezletén nycit vizsgálják, mindig a döntenek, a pedagógusok. tanév végi bizonyítványt veAz első félévi érdemjegyek- szik alapul. A félévi eredméröl február elsején értesitik nyek értéke azonban nem a szülőket. A tanévnyitó uta- csökken azzal, hogy a jegyesitásnak megfelelően — ezút- ket csak az ellenőrző könybe tal először — a jegyeket nem írják be. A kollégiumban, diStatisztikai vizsgálat bűnesetekről Egy állatorvos hétköznapjai a bizonyítványba írják be, hanem a tanulók ellenőrző könyákotthonban, rendszerben externátusi (magánházakvébe. Az általános iskolák el- nál) elhelyezett, vagy tanulósőosztályos kisdiákjait félév- szobás diákoknál a térítési kor nem osztályozzák. A fél- díjak a félévi tanulmányi évi bizonyítvány-osztás meg- eredmények alapján ezentúl szüntetése újabb lépés az is- is módosulhatnak, illetve mókolai adminisztráció csök- dosulnak. (MTI) A társadalmi tulajdon és a polgárok javai ellen elkövetett bűncselekmények száma az utóbbi években — a korábbi évekhez viszonyítva — kedvezően alakul. Ennek ellenére nagy érdeklődésre tarthat számot az a kriminál-etioIÓRiai vizsgálat, amelyet a közelmúltban végeztek a statisztikusok ezer Budapesten elkövetett bűnesettel kapcsolatban. A felmérés tapasztalataiból egyértelműen megállapítható, hogy a bűncselekmények elkövetőinek nagy része rendezetlen családi kő' rülmények között élőkből i kerül ki. Az ezer bűneset vizsgálata ! egyébként, azt mutatja, ho-gy társadalmi tulajdon kárára elkövetett cselekmények 50 i százalékát nem könnyítette i meg semmilyen objektív köj Kilmény. Az elkövetők 7 százalékának cselekményét azonban — a birói ítélet szerint — az ellenőrzés hiánya, illetve a felületes, rossz ellenőrzés, 5 százalékánál ' helytelen szervezeti, vagv ügyviteli rendelkezések, 3 százalékánál raktározási hiányosságok, 5 százalékánál pedig munkatársak, felettesek, vagy ellenőrök részvétele könnyítette meg. — Rossz az út, rövid a ; nap. A szánkó, vagy a szekér lassabban viszi az em1 bert a munkájához, mint jó | időben a saját lába. Igaz, hogy akkor meg az irgalmatlan homok lassítja meg | az igyekezetet. Mindegy no, a kihívásokra akkor is, ! most is el kell indulni, hogy i a beteg állatok minél előbb I gyógykezelést kapjanak, i A sövényházi állatorvos, dr. Kupeóz Sándor .szavai ezek. Magam elé képzelem reggel 7-től 8-ig tartó rendclését.,Sokszor négyen-öten is egyszerre nyitnak rá: folytatja az állatorvos, miközben rágyújt és mélyet szív a felparázsló Kossuthból — akkor sorra látogatja az ember a tsz-eket. Persze nem előírás szerint, havonta kétszer, hanem ahogy a lelkiismerete diktálja. Az istállóban megvan-e az állatoknak a szükséges meleg, s az előírásnak mcgíelelő-e a takarmányozás: ez is gondja az állatorvosnak. S bizony van még ekörül hai, értetlenség, olykor felelőtlenség is. Hová legelőször? Ha összefognak a fiatalok Csak most kezd súlya, jelentősége lenni az újszegedi Haladás Tsz KlSZ-szervezetének. Ezelőtt sem a tsz termelésében, sem az ott dolgozó fiatalság körében nem játszott különösebb szerepet. Vezetősége csak papíron volt, s a tagdíjjal sem számoltak el rendszeresen. Két-három hónap óta viszont megváltozott a tez-ben az ifjúsági mozgalom. Mind többet hallat magáról azóta, hogv Sári Pálra esett a titkári tisztség betöltése. ők vannak soron Ki ez a fiatalember? A tsz-ben volt kertészeti tanuló. Most már szakember. Életpályáját, megélhetését a tsz-hez kötötte. Itt akar megélni, tehát nem közömbös a számára, hogy hogyan. S miként lehet az élet jobb? Ha összefognak a fiatalok. Magukról, jövőjükről van szó, hiszen a munkából kiöregedettek helyébe nekik kell lépni, ök vannak soron az életet széppé, tartalmassá tenni. Sári Pál természetesen egymaga sokat tehet ennek érdekében. dc nem mindent. A hangsúly pedig azon van, hogy a fiatalság nemcsak munkahelynek tekintse a tsz-t, hanem érezze magáénak is. A sajátnak is érzett közös tulajdonban a jó gazda eszével és szívével kell dolgozni. Ennek felismeréséig előbb-utóbb eljut a tsz minden fiatalja. A biztató jelek már mutatkoznak. Akik azelőtt munka utón gyorsan elszaladtak haza. most nem sietnek. hanem keresik egymás közelségét. Beesülik egymást, szeretnek együtt lenni. Nem is vették észre, hogy a klub- és jatékdélutánoknak nemcsak résztvevői, hanem szervezői is lettek. A közös szórakozások pedig közéjük vitték a leendő KISZ-eseket, akik a munkában ugyan velük tgrtották, de a további együttlétet már nem kívánták. Ki-ki elvonult a maga örömével, bánatával. Nem állnak meg a tanulással A közöny és a közömbösség konok falát tehát áttörték. és találtak hasznoi elfoglaltságot is munka utan, együtt. Többek számára fontos lett. hogy tudásukkal ne álljanak meg az általános iskola utolsó osztályónál. A KISZ-titkárral együtt hatan tanulnak a dísznövénytermelő és kertkészítő szakmunkás-tanfolyamon. Mások pártoktatásban vesznek részt, például Herczeg Erzsébet, Bangó Imre. Eszteré Lajos. Degyek Rozália, Kovács Ilona. Népszerűek a Világtérkép előtt című előadások is, melyeket Fodor István elnök és Mágori Imre elnökhelyettes tart. Tizenketten pedig a színjátszó csoportban tanulják szerepüket. miközben irodalmi érdeklődésüket felkeltik a szépirodalom iránt. Idáig tehát- elértek a Haladás Tsz KISZ-esei, s ez kétségtelenül eredmény. A munka és a művelődéi útján és a kollektív szellem ápolásában azonban tovább kell lépniük. Az eddigi sikerekre nyugodtan építhetnek már S mi tagadás: a nagyobb próbatételnek most vágnak neki, amikor beneveznek az ifjúsági munkacsapatok országos növénytermesztő versenyébe. Ha sikerük lesz. annak nemcsak ~>k örülnek ma.id. hanem Dobó Mihály főkertész is. aki örömmel nézi fiai és lányai mostani buzgalmát. Már csak egy lépés Az újabb sikernek csak örülni lehet, ha éppen a fiatalok öregbítik a Haladás Tsz jó hímevét. S innen már csak egy lépés választ el a szocialista munkabrigádok lé-rejöttétől. De lehet-e ez csak a hajadon és a nőtlen KISZ-esek privilégiuma? Természetesen nem. Hiszen életkorban csak két-három év választja el őket a ''elük dolgozó fiatal asszonyoktól, ifjú házasoktól. Az ő helyük épp úgy köztük van. mint a legifjabb KISZ-eseknek. Tapasztalatukkal erősségei lehetnek a KISZ-szervezetnek, ugyanakkor problémáik megoldásában segítsen nekik a kollektív gondoskodás. A következő lépcsőfok tehát idáig vezessen a Haladás Tsz KISZ-e?einek a munkájában. Az utána jövő fokozathoz, az eredmények megőrzéséhez már kevesebb erő szükséges, ha majd minden egyes ember őrködik fölötte a közösségért érzett felei ősséggel. — Doktor úr, hozzánk jöjjön legelőször! A Morzsa tehén, tudja, az a jól tejelő, az istennek se akar enni napok óta. — Azt. a gyönyörű szürke pejt — szól a másik — nem megnyomta egy autó! A síkos jég levitte a kerekeit az | útróí, s egyenesen a lónak 1 tartott. Két tenyérnyi nagyságban lemarta a bőrt is az : oldaláról. — Nálunk meg két nagy : jószág is ellik. Ügy véljük, 1 hogy az égyik nagyon nehéz órák előtt áll — mondja a harmadik ember. S hova tartson először? Melyik eset a súlyosabb? Legszívesebben egyidóben tartaná mindegyikhez, de ez fizikai lehetetlenség. A felesert, a jó „öreg'' Vass Jóska bácsit se küldheti most egyik esethez sem. mert tüdő- és mellhártyagyulladásban fekszik otthon. Ű.i év előtt egy ellés levezetésekor fázott meg. Együtt voltak. Mindketten ingujjra vetkőzve dolgoztak. S az istállóban az állatoknak sem volt valami meleg, hát még a kihevült embernek, akire rátapadt a vizes ing. arpíg két gyönyörű borjút a világra segített. — S ha nincs kihívás — Néhány • miért?Kitalálom dr. Kupecz gondolatát. Arra gondolok, amit Kotormán Mihály, a járási tanács mezőgazdasági osztályának föállattenyésztő.ie mondott el nekem a minap: a Zöldhalom Tsz-ben 44 hizómarha rosszabb állapotban van, mint amikor oda kerültek. Nemhogy a hízó. de még a csontozni való marha kondícióját sem ütik meg egyes egyedek. S miért? Elöször: nincs rendben a takarmányozásuk, Másodszor: a tél elejéig kint álltak csőben, sárban, mert új istállójuk nem készült el időre. Most a megépítésben sincs sok köszönet. Az istálló huzatos, hideg, mert a fal és a tetőzet összedolgozása rossz. S miért vették át a tsz-ek építő vállalkozásától, ha nem jó? S miért végzett, ilyen munkát drága pénzért a kivitelező? Igaz, a jegyzőkönyvezéstől még nem lesz melegebb az istálló. S ott van a dóci Virágzó Tsz esete is. Egy január 3án. a járási tanács föállatorvoss. dr. Horváth István által felvett jegyzőkönvv szerint itt a szarvasmarha állománv kondíciója gyenge. Az állatok piszkosak, almozásuk elhanyagolt. Az istálló tetején befolyik az eső és a bólé. A növendékmarhák fejletlenek, soványak. Álla* potuk senyvességre hajló. Ugyanez vonatkozik az anyakocákra is. A malacok pedig nem fejlödnek kellőképpen. táptakarmányt nem kapnak. A hizlalda kifutójában vastagon áll a jég, a hó. A junok abrakjaként bemutatót* kukorica romlo*. egymagában takarmányozásra alkalmatlan. Kérdés: a dóci Virágzó Tsz-ben így akarnak virágzó állattenyésztést? Megértem az állatorvos gondját, aki most azon fáradozik, hogy a hibaréseket betömjék valahogy tavaszig. A takarmány úgyahogy elegendő lesz addig a sövényházi tsz-ekbon. Jobb kitavaszodás elé nézhetnének azonban, ha nem húzódoznának a táptakarmány etetésétől. — Egyedül az Árpád vc _r Tsz ad az állatainak takarmánykiegészitést — állapítja meg dr. Kupecz Sándor. — A többiek a hagyományos takarmányozásra rendezkedtek be. Ez már nevetségesen korszerűtlen. mint ahogy az ís, hogy a kismalacokat csak kétszer etetik naponta, holott ötször-hatszor kellene. Kapjanak egyszerre kevesebbet. de többször. Ez persze több munkát is kíván. No. és n*m éri nvg? Miért hát az értetlenség?! — emeli fel a hangját. Végül az értelem győz t~ r /• • r rr • Férfi es no/ dolgozokat, lakatost, vasesztergályost, villanyszerelőt, fiatalkorú fiút es leányt felvesz a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Szegedi Kendertonogyara. Vidékieknek tanácsigazolás szükséges,. S 14634 Születés és halál: egy napon. Különös véletlene a sorsnak, hogy 1847. január 20-án szülelett, s 1904. január 20-án — tegnap volt hatvan esztendeje — halt meg Szeged történetírója, a Somogyi-könyvtár és a városi múzeum első igazgatója. a szegedi helytörténeti kutatás érdemes művelője, Reizner János. Tragikus, hirtelen, orvhalál, szívszélhűdés vetett véget életének 57. születésnapja hajnalán. Reizner János családja egyike volt a legrégibb német polgári famíliáknak a városban. A jó módú gyermek iskoláit Szegeden végezte, majd jogot tanult Pesten és Pozsonyban. 1871ben ügyvédi gyakorlatot kezdett. dc a tehetséges fiatalembert már a következő évben városi aljegyzővé választották. s három év múlva, 1875 őszén, 28 évesén Szeged város főjegyzője lett. Már ekkoriban kitűnt tudományos működésével. Az árvízkor ért anyagi veszteségei és liberális fölfogása miatt fölötteseitől és a városi tanács tagjaitól kapott politikai támadások elkeserítették. így amikor Somogyi Károly adománya révén a városi könyvtár létesült. szívesen hagyta ott 1882 nyarán főjegyzői állását, hogy elfoglalja az igazgatói széket. Ö alkotta meg a könyvtár szakrendszerét. leltározta a 43 ezer kötetes kenyvadományt, és a múlt év őszén volt 80 esztendeje, hogy 1883. október 16-án a vezetése alatt álló könyvtár megnyitotta kapuit Szeged közönsége előtt. szolgálva immár nyolc évtizeden át, oly utódok, mint Tömörkény és Móra irányításával, a város közművelődésének és tudományos kutatásának üfét Nekrológjában Tömörkény így írt róla: -Utolsó vágyóit a könyvtárt illetőleg már nem valósíthatta meg. Ez az volt, hogy a kötelespéldányok nyomán igen meggyarapodott hírlaposztályt a második emeletről lehozzuk a földszintre. ott ajtót vágatunk, s ebben az olvasóteremben behozzuk. az esti 10-ig való könyvtárszolgálatot. A hasonló szolgálatot tartó olasz könyvtárak voltak az eszményei, hogy a munkásember is olvashasson. A helyiság el is készült, a hirlaposztály le is jön, de már ezt ő nem érhette meg.A másik nagy utód, Móra Ferenc így jellemezte: -Vérbeli tudós, erős kezű szervező, akinek vezetése alatt készült el az első nagy katalógus, s aki eddig szerény bérlakásából a kultúrpalotába telepítette át a könyvtárt. Nevéhez fűződik a múzeum megalapítása is, amelynek legrégibb osztályait. a régiség- és éremtárat, továbbá a szépművészeti gyűjteményt ő állította fel.Tudományos munkásságának jelentős részét régészeti ásatások tették ki. Rábé, Röszke, Csengele. Sövényháza. Oroszlámos, Tömörkény, Domaszék, Szőreg, Lebő, Óbéba — fölsorolni is sok, ahol az Alföld őstörténetének megismerése szempontjából rendkívül jelentőssé vált leleteket mentett meg történelemtudományunk számára. Noha autodidakta módon vált régésszé, módszere kora színvonalán állott. Ugyanez érvényes sok irány) történettudósi működésére is. Foglalkozott érmészettel. műemlék-védelemmel, múzeológiával, ipartörténettel. iparstatisztikával, cc h tö ri én ette 1. könyvészet tel. Tanulmányt írt a régi sabonamértékekről. összeállította a szabadságharc és az emigráció bibliográfiáiét, kéziratban alkésrttette Szeged bibliográfiáját. Megírta Halála 60. évfordulóiára i a Szegedi Híradó első negyed századának történetét, fontos gazdaságtörténeti levéltári anyagot közölt a mindszent-algyői uradalom múltjából. Ugyanakkor frissen reagáló, lelkes harcosa volt a város művelődéspolitikai életének. Fő müvei A régi Szeged (1884) két-, Makó város története (1892) egy- és a Szeged története (1890—1900) négykötetes történelmi monográfiák. Bennük hallatlan szorgalommal, lenyűgöző anyagismerettel halmozta föl mindazt, amit a levéltár és a könyvtár dokumentumaiból kibányászott. Müvei a rnilleniumi években divatos ünnepi kiadványok színvonalát messze túlhaladták. Bár a megjelenés óta eltelt évtizedek hibáikat, hiányaikat is napfényre hozták, olyan munka, amely pótolhatna őket, máig sem született. A kutatónak mint kiindulóponthoz most is mindig -a Rciznrrhez- kell folyamodnia. Elfltmüva két ponton vól a város mai közművelődési, tudományos életére megtermékenyítővé. Szeged történetének korszerű földolgozása, főként a XX. század még egészében föltáratlan korszaka hovatovább elodázhatatlan föladat. Kis részlettanulmányok már nem cJégíthetnek ki: ha Reizner János egymaga két évtized alatt megalkothatta hatalmas monográfiáját, ma, amikor tucatnyi kutató foglalkozik különféle nézőpontból a város históriájával, az utókor nem maradhat hátrányban. A másik: az általa megkezdett, sajnos elkallódott, Szeged bibliográfiájának folytatása egy nagyarányú. alapos kollektív kutatómunkával. Az ő művét folytatni nemcsak a Somogyi-könyvtár és a múzeum szűkebb hagyományai közé tartozik. hanem az egész város közeli és távolt múltjának, történelmének kutatását a helyismereti tevékenység föllenditósit is jelenti. Péter Lasrto — Egy köhögős borjúhoz.— folytatja méltatlankodva — _______ azonnal kihívják az embert, viszont elnézik. hogy a büdös sántaság végig leverje lábukról a birkákat. és csak akkor szólnak, amikor már hetven állat beteg. F-z is a dóci Virágzó Tsz-ben fordult elő. Hogy volt lelkiismeretük ezt elnézni? Fej- talpraesett állattenyésztőnek fel kellene ismernie a haj kezdetét. Ne higgyek. nem az én munkámat könnyítik meg vele. Mindannyiunk, a népgazdaság érdeke, hogy ki-ki a sajátjaként viselje gondiét a közösség állatállományának. Én nem vagyok a nagy szavak embere, de az értetlenség láttán sokszor fel tudnék ordítani. No, persze végül is csak az értelem, a hozzáértés és a lelkiismeret fog győzni — teszi hozzá csöndes hangon és mosolyogva. Közben a cigaretta csonkja szinte az ujja hegyéig égett, s kimért mozdulattal nyomja el. Elnézen ezt a nagytürelmű embert, aki naponta háborog, majd lecsendesül, amikor latja, hogy itt is, ott is megértésre talál szava, tanácsa. S ilyenkor füíyörészve vág a havas útnak szánkón. vagy szekéren. Körzete legtávolabbi pontja a rendelőjétől 18 kilométerre fekvő Alsóhányás. L. F. A Szelislyei asszonyok — filmen A Hunnia Filmstúdió 1. számú csoportja megkezdte első filmjének forgatását. A Kovács András rendezésében készülő film érdekessége, hogy nálunk még kísérletszámba menő „cinerna vci;itó' módszereivel, forgatókönyv és hivatásos színészek nélkül készül. A film ötletét a Népszabadságban megjeleni Lchcf-e nálunk érvényesülni című riportsorozatból merítették. Máriássy Félix ezúttal Galambos Lajos Mezítlábasok című könyvét viszi filmre. Az Elveszett paradicsom és Az utolsó előtti ember alkotója, Makk Károly, most a Szclistyei asszonyok filmrevitelére készül. Mikszáth Kálmán regényéből Hubay Miklós írt forgatókönyvet. Kedd. 1M4. Január 21. D£L-MAGrARO*:ZAG 3